A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek: Iskolánk a Közoktatási Törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között felelős a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, és a tanulói közösség kialakulásáért, fejlődéséért. Ennek érdekében intézményünk együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A tanulói közösség kialakításában és fejlesztésében szintén a szülők közösségével együttműködve végezzük nevelő-oktató munkánkat. Felkészítjük a tanulókat a családi életre és a családtervezésre. Segítjük a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátránykompenzációját A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bevonásával képesség-kibontakoztató Integrációs Pedagógiai Programot működtetünk. Pedagógiai alapelveinkben a tanulók identitástudatát erősítő projektek megvalósítása, korszerű tartalommal bíró projektek, fejlesztő programok kapcsán, azonosulás az integrációs pedagógiai rendszer szellemiségével, elvárásaival, a meglévő programok továbbfejlesztése, esélyegyenlőség az osztályok kialakításánál, illetve az, hogy a HHH-s tanuló is találja meg önmaga megvalósíthatóságát fontos feladat. Toleráns, a másságot is figyelembe vevő személyiséget fejlesztünk. Az IPR-hez kapcsolódó pedagógiai értékek iskolánk számára is kiemelten fontosak. Ilyen a másság kezelése (nemcsak a nemzeti hovatartozás szempontjából), a szociális érzékenység (erkölcs), az autonómia (diák önkormányzati szinten), az együttdolgozás (együttműködés képessége), a tolerancia és az identitástudat. Pedagógiai célok az esélyegyenlőség megvalósulásának, teljes körű kritériumainak teljesítését szolgálják. A pedagógiai eszközök a kulturális másság elismeréséhez és vállalásához, a szociális és kulturális hátrányok kompenzálásához is lehetőséget kínálnak. A nevelő-oktató munka tartalmi és módszertani megújítása, a pedagógiai működésünk, hosszú távon is, a tanulók másságot megismertető, megérttető, tiszteletben tartó napi intézményi élet harmonikus pedagógus-diák, intézmény-fenntartó együttdolgozást eredményez. Intézményünk nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Nevelőoktató munkánk során biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve a világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Intézményünkben lehetővé tesszük, hogy a tanulók az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vegyenek. Iskolánkban az iskolai nevelés-oktatás nyelve a magyar. 1

3 A kompetencia alapú oktatás alapelvei: Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik. A tudás- és a képességfejlesztés arányának meghatározása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. (Országos kompetenciamérések, helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista tanuláselméletek. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. 2

4 Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesülnek azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. Előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapfeladataink Iskolánkban az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását és az érettségi vizsgára, valamint a felsőfokú tanulmányokra történő felkészítést. Szakmai képzésünket a szakmai programban megjelölt OKJ-s szakmákra központi programok, Szakmai és Vizsgakövetelmények, Akkreditált Felsőfokú Szakképzés programja alapján szervezzük, illetve készítjük fel diákjainkat a szakmai vizsgákra és előkészítjük a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra. 3

5 Iskolánkban a nevelő-oktatómunka során meg akarjuk teremteni annak a feltételeit, hogy az innen kikerülő tanulók elindulhassanak az európai polgárrá válás útján. Ennek eléréséhez a képzés befejeztével a tanulók legyenek sokoldalúan műveltek. Emellett rendelkezzenek fejlett nemzeti azonosságtudattal komoly erkölcsi értékrenddel, hagyománytisztelettel. A sokoldalú műveltségnek magában kell foglalnia: a szilárd, biztos tudományos ismereteket a nemzeti kultúra alapértékeit a modernizációs technikai-műszaki folyamatokat és a korszerű szakmai ismereteket. A polgár nemcsak anyagi értelemben vett megjelölés, ezért a jövendő polgár, azaz a tanuló magatartásában, személyiségében érvényesüljön: a humanizmus: azaz a másik ember szeretete, az emberi méltóság tiszteletben tartása a tolerancia: megértés és türelem ( a másság iránt is ) a demokratizmus: abban az értelemben, hogy a megfelelő fórumok, helyek igénybevételével, konstruktív szándékkal történjen a véleménynyilvánítás szabadság: amely biztosan...se nem felelőtlenség, se nem céltalanság (Remarque) az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció helyes módja, formái az egészség és a környezet óvásának akarata és képessége. Az iskola által közvetített tudás, értékek, lehetőségek: Az oktatás - nevelés - képzés - során a helyi tantervek és a vizsgakövetelmények alapján közismereti tárgyakat tanítunk, a szakiskolai és szakközépiskolai osztályokban folyó szakmai előkészítő ismeretek formájában illetve a pályaorientáció keretében felkészítjük tanulóinkat arra is, hogy várhatóan egy életciklus alatt 5-ször, 6-szor is váltania kell szükség szerint szakmát Fontosnak tartjuk az esélyegyenlőség biztosítását, s ennek alapján a tehetséges tanulók továbbfejlesztését, továbbtanulásuk elősegítését, ugyanakkor a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatását. Biztosítjuk a lehetőséget, hogy bizonyos munkakörök, szakmák esetén tanulóink felkészülhessenek a munkába állásra, s a lehetséges mértékig a felnőtt életre. Fontosnak tartjuk az önálló ismeretszerzés képességének - ez az élethosszig tartó tanulás kulcsa - és az innovatív gondolkodás képességének a kialakítását Helyi céljaink és feladataink, valamint ezek megvalósításának eszközei és eljárásai 1. Cél: A gondolkodás- és kommunikációs kultúra kialakítása: olyan fiatalok nevelése, akik az új audiovizuális környezetet értően és szelektív módon tudják használni. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben a társadalmi érintkezésnek, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Feladat: 4

6 Ki kell alakítani a fiatalokban az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességeit. Eszközök és eljárások: informatikai és számítástechnikai versenyek szervezése, ösztönzés regionális és országos versenyeken való részvételre; az idegen nyelv tanulása: segítjük a felkészülést a nyelvvizsgára és az emelt szintű érettségire, a választható tantárgyak között biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását; ösztönözzük tanulóinkat az idegen nyelvi előkészítő osztályban az előrehozott idegen nyelvi érettségi vizsga letételére; diákújság szerkesztése; diákszínjátszás; önéletrajzírás, nyomtatványok kitöltésének és hivatalos ügyek intézésének elsajátítása; konfliktuskezelési technikák megtanulása és gyakorlása; az önálló ismeretszerzés technikáinak elsajátítása az iskolai könyvtárban és az Interneten keresztül, ezzel az élethosszig tartó tanulás előkészítése is megvalósul; a beszédkultúra javítása, nyelvi játékok szervezése, szép magyar beszéd ösztönzése és közösség előtti elismerése. 2. Cél: Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékek iránt, becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat körülvevő országokra. Feladat: A tanulókkal ismertessük meg az egyetemes kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit, a különböző kultúrákat, vallásokat. Legyenek megértők a tanulók különböző szokásokkal, életmódokkal, fogadják el a másságot. Ismertessük meg a tanulókkal az emberiség közös problémáit, és ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Eszközök és eljárások: népek zenéjét, irodalmát feldolgozó, bemutató foglalkozások; más népek ünnepi szokásainak, hagyományainak megismerése, dalainak, táncainak bemutatása művészeti irányzatok filmművészet megismerése (filmklub); külföldi kapcsolatok építése és diákcsere (az Európai Unió által támogatott projektek pályázati forrásainak felhasználásával, valamint a testvérvárosi kapcsolatokból adódó együttműködések részeként). 3. Cél: Alakuljanak ki a tanulókban azok a pozitív beállítódások, ismerjék meg azokat a magatartási formákat és szokásokat, amelyek testi és lelki egészségük állapotát javítják. Az egészséges életmód kialakításának igénye a harmonikus élet értékként való tiszteletét is jelenti. Feladat: 5

7 Felkészítjük a fiatalokat arra, hogy önálló életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Ki kell fejlesztenünk a tanulókban a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Megismertetjük az egészséget veszélyeztető legfontosabb tényezőket. Támogatást nyújtunk a fiataloknak a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésében. Segítenünk kell a krízishelyzetbe jutottakat. Foglalkoznunk kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Segítsük a fiatalok felkészülését a családi életre, a felelős és örömteli párkapcsolatra. Az iskolai környezetet is olyanná kell alakítanunk, hogy biztosítsa az egészséges testi, lelki és szociális fejlődést. A pedagógus életvitelével mutasson példát diákjainak. Eszközök és eljárások: önismereti tréning; stresszkezelési technikák megtanítása; osztályfőnöki órákon védőnői előadás; a mentális egészség, a belső lelki harmónia megteremtését segítő délutáni foglalkozás; egészségmegőrző programok (szabadidős) szervezése az egészséges táplálkozásról, mozgásról stb.; védőnői fogadóóra (személyes beszélgetés a tanulókkal); pedagógusok felkészítése az életvezetési ismeretek oktatására az osztályfőnöki órákon; az egészségnevelési programban megfogalmazott feladatok, programok megvalósítása. 4. Cél: Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret kialakítása a helyes pályaválasztás érdekében. Tudják összehangolni tanulóink a lehetőségeket és a valóságot, a vágyakat és a realitásokat. Feladat: Átfogó képet adunk a tanulóknak a munka világáról. Megismertetjük velük a szakmacsoporthoz tartozó foglalkozási ágak tartalmát, lehetőségeit. Meg teremtjük azon feltételeket, tevékenységi formákat, melyek segítségével a tanulók ki tudják próbálni képességeiket, el tudnak mélyedni az érdeklődésüknek megfelelő területeken. Eszközök és eljárások: tanirodai, tanműhelyi, tanéttermi és tangazdasági foglalkozások, gyakorlatok; cégek, pénzintézetek, egészségügyi és szociális intézmények, vállalkozások, gazdálkodó szervek meglátogatása; látogatás állásbörzéken; nyílt napokon való részvétel a felsőoktatási intézményekben, illetve cégeknél, vállalatoknál; előadások szervezése adott témakörben: - szülői értekezleteken; - osztályfőnöki órákon; - szakmai elméleti órákon - szakiskolában szakmai orientációs órákon. 6

8 egyéni beszélgetések tanulókkal; osztályfőnöki órák, amelyek témája a pályaorientáció; egyénre szabott karrier- vagy életút-tanácsadás; pályaválasztási szülői értekezletek, ahol a szülők tájékoztatást kapnak: - a munkába állással, továbbtanulással kapcsolatos tapasztalatokról; - a munkaerő-piaci helyzetről; - az iskola szakképző évfolyamairól. szándékfelmérés a tanulók és szülők elképzeléseiről. 5. Cél: Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Feladat: Megismertetjük diákjainkkal a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. El kell érnünk, hogy tanulóink jól ismerjék hazánk földrajzát, irodalmát, történelmét, valamint nyitottak legyenek az itt élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére és megbecsülésére. Tanítványainkban fejlesztjük a nemzettudatot, a hazaszeretetet, ösztönözzük a szűkebb és a tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására és ápolására. Eszközök és eljárások: az egyes tantárgyak helyi tanterve alapján tanórákon; a lakóhely bemutatása, a szülőföld, nemzeti parkjaink, a Világörökséghez tartozó helyek, a helytörténet, a néprajz, népzene, megismertetése, ehhez kapcsolódó vetélkedők (Ismered-e Vásárhelyt?) és kiállítások szervezése; nyelvjárások, népszokások gyűjtése, néptánctanulás; tanulmányi kirándulásokon e fenti célokat szolgáló múzeumlátogatások, kiállítások megtekintése. 6. Cél: Sajátítsák el a tanulók az eredményes tanulási módszereket és technikákat, alakuljon ki bennük az önképzés igénye. Feladat: A nevelőnek segíteni kell, hogy a tanulókban kiépüljenek az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások, segíteni kell az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítési módszerek kialakítását, a gondolkodási kultúra művelését, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatását. Ösztönözzük tanulóinkat az iskolai könyvtár használatára, ami a tanulás fontos színtere és eszköze lehet. Eszközök és eljárások: a különböző tantárgyak bevezető óráin a szaktanár segítséget ad az adott tantárgyra vonatkozó speciális tanulástechnikáról; korrepetáláson, a felzárkóztató foglalkozásokon a tanulók egyénre szabott tanulási módszereinek kialakítása; 7

9 olyan foglalkozások szervezése, ahol a tanulási technikák bemutatására kerülhet sor, segítséget adva e technikák elsajátításához (elméleti és gyakorlati feladatok) az egyéni motivációban segít a tanulás élményének bemutatása, a siker közösség előtti elismerése; A tanulási technikák fejlesztési lehetőségei: o beszédművelés: beszédtechnikai gyakorlat gyakori szereplések tanórán és a tanórán kívül. o gyakorlatok szókincsbővítésre o gyakorlatok a kifejező olvasásra o gyakorlatok emlékezet fejlesztésére o gyakorlatok a gondolkodás fejlesztésére o könyv és könyvtárhasználat. 7. Cél: A sikeres életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátíttatása, a munkavállalásra való felkészítés. Feladat: Feladatunk, hogy a kialakítsuk a tanulókban a kezdeményező és vállalkozó készségeket, illetve a felelős társadalmi magatartást. Gyakorlatorientált képzéssel biztosítjuk a tanulók Életben való eligazodását. Fiktív vállalkozások működtetésében való tanulói részvétellel erősítjük a diákok döntéskészségét és a döntéseikért, valamint az anyagi javakért való felelősségérzetét. Hozzájárulunk a leendő tudatos állampolgárrá váláshoz (pl. a természettudományos és műszaki eredményekben rejlő pozitív lehetőségek és veszélyek tárgyilagos bemutatásával, stb.) és ez által önállóan gondolkodó, értékeket felismerő és döntésképes egyének társadalomban való megjelenéséhez. Felvesszük a kapcsolatot más középfokú intézmények tanirodáival, üzemelő éttermével, szállodákkal, vendéglátó egységekkel, idegenforgalmi, műszaki, mezőgazdasági, humán szolgáltatási, kerámiaipari tevékenységet folytató vállalkozásokkal. Eszközök és eljárások: álláskeresési technikák megismertetése (tréning formájában); előadások szervezése, ahol a vállalkozások, cégek vezetői elvárásaikról tájékoztatják diákjainkat a munkába állás előtt; Munkaügyi Központ tevékenységének megismertetése. 8. Cél: A tanulók felsőfokú továbbtanulásra való felkészítése, a felsőoktatási intézménybe való bejutási esélyük növelése Feladat: Segítjük tanulóinkat a felkészítés helyes módjának kiválasztásában, valamint az egyénenkénti irány helyes megtalálásában. Ösztönözzük diákjainkat a szakirányokba történő továbbtanulásra, illetve a szakmai tantárgyak érettségi vizsgatárgyként való választására. Emelt szintű érettségire való felkészítéssel segítjük a felsőfokú oktatási intézménybe történő felvételét tanulóinknak. Eszközök és eljárások: differenciált foglalkoztatás (csoportbontás); 8

10 szakkörök szervezése, működtetése; ismeretbővítő, tudásszint emelő tanulói levelezések kiszélesítése; felsőoktatási intézmények nyílt napjain az érdeklődő tanulók részvételének biztosítása; emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások szervezése. 9. Cél: Felkészítés sikeres érettségi és szakmai vizsgára. Feladat: Az érettségi vizsgaszabályzatban, a kerettantervben és a központi szakmai programokban megfogalmazott követelmények elvégzése, teljesítése. Érettségire és szakmai vizsgára felkészítő foglalkozásokat szervezünk. Eszközök és eljárások: vizsgaszabályzatok megismertetése; az alsóbb évfolyamokon érettségi- és szakmai vizsgafeladat jellegű témák kidolgozása és számonkérése; próbaérettségi, szakmai vizsga szervezése; tanórán kívüli foglalkozások; idegen nyelvi szintvizsgák; kamarai szervezésű kötelező szintvizsgák. 10. cél A HEFOP és a TÁMOP és a TÁMOP program szerinti oktatás Célunk a tudásalapú társadalom és gazdaság létrejöttéhez az egész életen át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozása, a kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeit jelentik. Célunk tanulóink iskolázottsági színvonalának emelése, részükre használható tudás nyújtása, s ezzel munkaerő-piaci esélyeik növelése. Feladat: Fontos feladatunknak tekintjük a matematika-logika, a kreatív gondolkodás, olvasás szövegértés, idegen nyelvi, szociális, életviteli és környezeti valamint az életpálya-építési kompetenciák fejlesztését több tantárgyon keresztül. Ehhez kompetenciaalapú programcsomagokat, integrációs és inkluzív programokat alkalmazunk, melyekkel az egyéni képességeket és érdeklődést szem előtt tartó nevelési szemléletet, oktatási és képzési rendszereket valósítunk meg. Élet közeli tanulási környezet kialakítására van szükség. Fontos feladat a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása, a tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása, a kompetencia alapú oktatás kiterjesztése. A kompetenciafejlesztés területei az iskolában: személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés 9

11 szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. Sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, A kompetencia alapú oktatás segítése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, a tanulók motiváltságának növelése, Digitális írástudás elterjesztése, Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás az inkluzív nevelés (SNI-s tanulók oktatása heterogén csoportban) attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére Eszközök és eljárások: Differenciált foglalkoztatás, csoportmunka Digitális tananyagok alkalmazása Korszerű oktatástechnikai eszközök használata A módszer kiterjesztése felmenő rendszerben minden osztályunkra Pedagógus továbbképzéseken való részvétel Intézményi online módszertár használata, fejlesztése A tanulásszervezés módszerei Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. 10

12 Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás egyéni különbségek figyelembevétele tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. tantárgytömbösítés tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés projektoktatás, témahét műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás IKT mint eszköz és taneszköz alkalmazása Összefoglaló táblázat: 11

13 ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Iskolánk nevelő oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat. Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező- képesség Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket) A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere hozzájárul a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg; Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus kiemelt feladatának tekinti Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása. A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a bemeneti méréseket. A tanulásmódszertan epocha beépítése 9 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A bemeneti méréseszközeit iskolai szinten készítjük el. Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét. Minden kolléga kiemelt hangsúlyt helyez a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására. Változatos feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez. Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő - tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. 12

14 A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására. Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében. Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk. A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében kiemelt szempont mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Jellemzi munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók, a pedagógusok jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség Próbáljuk megakadályozni, hogy a szocio - kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek. A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában. Demokratikus alapokon álló, integratív tanár diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak. A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató foglalkoztatással segítjük. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket. Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével. Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási tanítási folyamatokat. Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az IKT lehetőségeit. A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben. A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - a testnevelés és sport; Minden pedagógus lehetőség szerint alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai - informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat. Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk az infokommunikációs technika alkalmazását. Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése. Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését. Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés. A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté. Az iskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk. Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása. A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal. 11. cél IKT célok 13

15 Az IKT oktatásban történő alkalmazásának életkor-pedagógiai aspektusai, tájékozottság az erre irányuló kutatások és eredményeik vonatkozásában. Hajlandóság az informatika eszköz- és szoftverkörnyezetének különféle tárgyakban / műveltségi területeken történő alkalmazására. Az informatikai eszközök és szoftverek pedagógiai szempontú értékelésének képessége. A műveltségtartalmak tanulását segítő digitális oktatási segédanyagok készítésének képessége. Az ehhez szükséges szaktudás birtoklása. Az információszerzés és válogatás, információfeldolgozás, továbbítás, tárolás és elrendezés módjainak, tanulási - tanítási eljárásainak ismerete Az informatika, számítástechnika korszerű eszközrendszerének megismerési, tanulási eljárásainak ismerete. Felkészültség az iskolai számítógépes hálózati infrastruktúra oktatási célokat szolgáló üzemeltetéséhez. Az informatikai alapszoftverek tanulási, közvetítési eljárásainak szakszerű ismerete. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének, valamint a tevékenységközpontú tanítási eljárások informatikai vetületeinek, lehetőségeinek ismerete. Az informatikai ismeretek közvetett átadásához szükséges saját tudás és képességrepertoár pontos ismerete. (pl. módszeres és önálló szoftverfeldolgozás képessége, oktatástechnikai eszközök ismeretének birtoklása, igényesség az elektronikus dokumentumok előállításánál) Jártasság többféle módszertani paradigma szerinti ismeretközvetítésben, tanulásmenedzselésben és képességfejlesztésben, ezek informatikai vetületeinek ismeretében. (pl. projektmunka, kooperatív tanulási technikák) Az IKT egészségügyi, lelki aspektusainak életkori, valamint egyéni jellegzetességeinek számbavétele, ismerete. IKT eszközök mindennapos használata. A pedagógus órájának alapvető részét kell, hogy képezze az IKT-s eszközök használata. A tanulók legyenek képesek tudásukat az életben hasznosítani, alkalmazni és a további ismeretszerzésben felhasználni. Intézményünk célja a pedagógia kultúra oly módon történő átalakítása, hogy a kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertan kerül előtérbe. Digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása. Az elsajátított alapképességek, készségek és digitális kompetencia fejlesztése. 14

16 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés célja arra a kérdésre felel, hogy milyen legyen az ember. A nevelés társadalmi funkciója: - a tudás, a műveltség értékek, normák közvetítése, - közvetítés a gyerekek gyermeki szükségletei és a társadalmi értékek között, - képességek, - viselkedési formák - és tulajdonságok kialakításának segítése. Fontos hangsúlyozni: mindig közvetítésről és segítésről van szó. A nevelés céltudatos, tervszerű, szervezett, ellenőrzött (azaz irányított) hatásrendszer. A nevelők személyiség-fejlesztését segítő attitűdjei a hatékonyabb nevelni tudás képességének elsajátítása, együttműködésre kész kapcsolat építése a tanulókkal, egymással, szülőkkel, a hagyományostól alaposabb, korszerűbb felkészülés a foglalkozásokra, ötletteli és gyermekcentrikus magatartás, a szeretet, törődés együttes megélése a mindennapi pedagógiai munka során, pedagógiai kihívásoknak való megfelelés, legyenek nyitottak az eredményességet növelő módszertani lehetőségek iránt, érjék el, hogy az iskola a gyermekek számára egy belső biztonságot nyújtó társas élet színtere legyen. A személyiségfejlesztés elsődleges feladata a fejlődés belső energiaforrásának, vagyis a kognitív motívumrendszer fejlődésének, fenntartásának, valamint a kognitív képességrendszer fejlődésének segítése: az értelem kiművelése, segítő életmódra nevelés, egészséges és kulturált életmódra nevelés, a szakmai képzés alapozása. A személyiség komplex fejlesztése az értelem kiművelése a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését jelenti. Iskolánk alapvető feladata a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése. A fő feladatok közül a tanulási motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, alkotó jellegű feladatok biztosítása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat érdemes a hagyományos csoportosítás szerint megfogalmazni. - értelmi nevelés - erkölcsi nevelés - esztétikai nevelés - munkára nevelés - családi életre nevelés - testi nevelés - állampolgári nevelés Az értelmi nevelés 15

17 A nevelés része az oktatás, amely elsősorban a tudást közvetíti. Az oktatásban is kölcsönhatás van a tanárok és a tanulók között, és sem a felnőttek, sem a gyerekek nem csupán ésszel vesznek részt benne, hanem jelentősek érzelmeik, motivációik, kapcsolataik. Az ismeretek, a kialakuló képességek a gyerekek egész személyiségét formálják, és egész életére hathatnak. Az iskolai oktatásban különösen nagy jelentőségű: - a teljesítményorientáció, - az értékelés, - a siker és kudarc lehetőségei. A hatások eléréséhez fel kell kelteni az érdeklődést, a kíváncsiságot. Az inger csak akkor motivál tevékenységre, ha találkozik a gyerekek meglévő tapasztalataival. A tapasztalatszerzés lehetőségei, színterei A nevelés formájának és céljának megfelelően ezekből érdemes válogatni. A tanórákon: - magyarázat - szemléltetés (képek, videofilmek, cd-romok, számítógépes animáció stb.) - kísérletek bemutatása - külső előadó meghívása - Internet Egyéb lehetőségek: - múzeumlátogatás - séták - osztálykirándulás - iskolai ünnepségek - kortárs kapcsolatok - könyvtárlátogatás - versenyek - a tömegkommunikáció lehetőségei A tanórákon, foglalkozásokon fontos feladat a differenciálás, a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez való igazodás. Az értelmi nevelés vagy Nagy József szerint az értelem kiművelése terén fontos feladat: - a megismerési vágy fejlesztése, ehhez meg kell tanítani tanulni a gyerekeket; - fejleszteni kell: - az érdeklődést, a felfedezési vágyat, - a játékszeretetet és az alkotásvágyat A tanulási életprogram fejlődésének segítése: - a tanulás gyakorlati értéke mint motívum - a továbbtanulási szándék mint tanulási motívum - az önfejlesztési igény mint tanulási motívum 16

18 A kognitív (értelmi) képességek fejlesztésének lehetőségei: kognitív műveletek: - felismerés és kivitelezés - gondolatképzés és igazságértékelés - összevonás - összehasonlítás és csúsztatás - azonosítás és besorolás - sorrendfelismerés és sorképzés - belátás (összefüggés-felismerés) - kombinálás - tapasztalati következtetés megismerés - megfigyelés - átkódolás - értékelés - értelmezés - bizonyítás gondolkodás - viszonyítás - általánosítás és osztályozás tanulás - a tanulási módok optimalizálása - tapasztalati és értelmező tanulás - önálló és szociális tanulás Erkölcsi nevelés A legfontosabb a nevelő magával hozott emocionális kínálata: a jóakarat, jóindulat, érzelmi melegség. A gyerekek alapvető szükséglete az elfogadás, a bizalom, a gondoskodás, a gyerekekért való aggodalom érzése. Az erkölcsi nevelés főbb színterei: - osztályfőnöki óra - óraközi szünetek - osztálykirándulás - tanítási órák A tudás elsajátítása igaz, hogy egyéni, de az iskolában közösségben, csoportban zajlik, ezért soha nem szabad figyelmen kívül hagyni a nevelés társas jellegét. Az erkölcsi nevelés során ki kell alakítani a gyermekekben a példakép és eszménykép szükségességét. A példaképben és eszményképben meghatározott minőségű, részletesen kimunkált magatartási minták testesülnek meg. A példaképben ez a minta viszonylag konkrét, míg az eszményképben elvontabb és általánosabb formában adott. Elfogadtatásuk esetén szükségletként funkcionálnak. 17

19 Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a példaképeket, eszményképeket elsősorban saját környezetükből (család, iskola) illetve (irodalmi, történelmi, tudománytörténeti, művészettörténeti) olvasmányaikból válasszák, ne pedig médiumokból. Az iskolában átélt, látott felnőtt-felnőtt, felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek kapcsolatok modellként szolgálnak a tanuló későbbi életére is. Az erkölcsi nevelés vagy segítő életmódra nevelés során megoldandó feladatok: - Megfelelő szociális szokások, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Az egyéni szociális értékrend fejlesztése: - Olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. Szociális szokások Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Szociális minták Feladat: élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése A segítőképesség fejlesztése: Feladat: - az iskola kínálja fel a segítés sokféle lehetőségét, módját; - olyan segítő légkört alakítson ki és tartson fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység; - a pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelje, azokat úgy oszsza el az évfolyamok között, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembesülhessenek Feladat még a segítő versengés képességének fejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával, a szimulatív versengésben rejlő lehetőségek gazdagításával, jobb kihasználásával Esztétikai nevelés Lehetőségek, színterek: - környezetükkel szembeni igényesség fejlesztése (szekrény, osztály tisztasága, teremdíszítés), - ápoltságra való törekvés igényének hangsúlyozása, - ünnepek alkalmával a külsőségekre való fokozottabb figyelés (alkalomhoz illő öltözet) - írásbeli munkák külalakja, 18

20 - a tanulók felszerelésének külső formája. Az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket. Testi nevelés A testi nevelés leggyakoribb színterei: - mindennapos testnevelés, heti 1 úszás óra - sportköri tevékenység - versenyekre való felkészülés, a verseny - túrák, osztálykirándulás - séták - egyéb diákkörök A sport a megfelelő gyűjtőfogalom a testedzésre. A sport magában foglal minden testgyakorlatokkal végzett testkulturális tevékenységet, függetlenül attól, hogy azt milyen céllal és milyen szervezeti keretben végzik. Annak, hogy valaki sportol-e, tehát az az egyetlen kritériuma, hogy bizonyos rendszerességgel valamelyik sportágban kifejt-e fizikai aktivitást bizonyos ideig és bizonyos intenzitással. Feladatok: - a sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása; - a testnevelési órák, a minél gazdagabb diáksportköri élet, a település sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása; - a kézügyesség fejlesztése a tanórákon és a tanórán kívüli különféle tevékenységek során. A családi életre nevelés Fokozott felelősség hárul az iskolára, mert a családi környezetben egyre több negatív példát lát a tanuló. A családi életre nevelés iskolánkban a 9. évfolyamon elkezdődik. Az ifjúsági védőnő rendszeresen tart minden osztályban az osztályfőnöki órákon előadásokat, bemutatókat. Az osztályfőnöki órák rendszeres témája a családi élet valamilyen területe. A családi életre nevelés lehetősége jelentkezik még egyéb tanórákon is, pl. magyar irodalom, történelem, társadalmi környezet, emberi test, biológia stb. A nevelés eszközei: - bemutatók, - videofilmek, - beszélgetés, - kirándulás, - az egészségnevelés összes formája. 19

21 Az állampolgári nevelés Kiemelt szerepet kap a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és kötelességek tudatosítását. Színterei: - minden órán - ünnepségek - múzeumlátogatás - honismereti verseny - honismereti séta - diákkörök Összefoglaló táblázat: ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését. Támogatjuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában. Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat. Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk. Az egyes életkori fejlődési szakaszok jellemzőit figyelembe vesszük (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok) Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesztjük a nevelési - oktatási folyamatokban. Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesztjük. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy). A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat alkalmaz. Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyez- A pedagógus továbbképzések során elsajátítja a szakmai-módszertani tudás elemeit, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudást. A tanuló tudatosan tudja alakítani a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét. A tanuló személyiségébe épüljenek be: - egészség, - önmegvalósítás alkotás, A szociális befolyásolást vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánjuk elérni. Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalásá- A tanulókkal a megszólíthatóság közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak. Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei - képző- 20

22 Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk. tető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód ) Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség. - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája. Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítjük tanulóinkat megtalálni erősségeiket. Indirekt módon segítjük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását. ra is alkalmas szituációk teremtése. Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. művészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok. A testi - lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása. A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése. A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése. A különböző kompetenciaterületek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Alapértékeink közül az egyik legfontosabb a gyermekközpontúság. A közösség kialakításánál, fejlesztésénél ezért vezérfonalnak tartjuk a humánumot. A legszentebb hivatás az ember szolgálata. Ha ez az ember fiatal és "kiszolgáltatott", még nagyobb felelősséget ró a pedagógusra. A személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. - A személyiségfejlesztésben a tanulás iránti motiváció fejlesztésének iskolai célkitűzései, és tevékenységrendszere. A kompetencia alapú oktatás elterjesztésének lehetőségei a tanulói motiváció fejlesztésében. - A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása. Az egyéni képességfejlesztéshez szükséges intézményi tevékenységrendszer megfogalmazása. A kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata. - A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő programot kínálata közti összefüggések felvázolása. Olyan tanulásirányítási módok garantálása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. A tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása.(műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás személyiségfejlesztő, és képességfejlesztő lehetőségei) Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével. 21