Haladó nemzetközi gazdaságtan 4. Nemzetközi tényezımozgások

Átírás

1 Haladó nemzetközi gazdaságtan 4. Nemzetközi tényezımozgások 1 A termelési tényezık mobilitása Tıke - Munkaerı - Természeti tényezık Csökkenı mértékő mobilitás Pl. valutakonvertibilitás Nyelv, kultúra, család, képzettség Szellemi tıke, technológiatranszfer Legkevésbé mobil, pl. vállalatok környezetszennye zı tev. Külföldre telepítése 2 1

2 A munkaerı nemzetközi áramlása Okai: Nem gazdasági: Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy Gazdasági: Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs Kit érint? Magasan kvalifikáltak Képzetlenek 3 Magasan kvalifikált munkaerı - okok Képzettség megszerzése (hazatér!) Képzettség karbantartása, kutatómunka (hazatér!) Képzettség kihasználása (munkakörülmények) - természetes jelenség! Bérkülönbségek miatt agyelszívás A fejlıdı országokban kiképzett munkaerı a fejlett országokban termel! 4 2

3 A képzetlen munkaerı mobilitás folyamata Jó konjunkturális helyzet a fejlett országban Hazai munkaerı hiány, bérnövekedés Külföldi munkaerı beáramlás, vendégmunkások Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt gyarmatokról, késıbb török és délszláv vendégmunkások Idénymunkások: a fejlıdı országokba is (gyapot, tea, kávé betakarításra) Illegális munkavállalás 5 A FOGLALKOZTATOTTSÁG TRANSZNACIONALIZÁLÓDÁSA: Mértéke kisebb, mint a termelés, fogyasztás, vagy K+F Külföldi országban való foglalkoztatás függ: vállalat stratégiai céljaitól a szektor (iparág) jellegétıl: tıkeintenzív v. munkaintenzív anyavállalattal azonos, v. attól eltérı jelleg új létesítményt hoz létre, v. meglévıt vesz át ENSZ becslés, 1999: millió munkahely létesült transznac. vállalatok révén - 35 millió fıt foglalkoztatnak transznac. vállalatok (többi: beszállítók, disztributorok) (a nem agrár szektor foglalkoztatottjainak 6 %-a) A külföldön foglalkoztatottak: fele - fejlett ipari országokban 47 %-a fejlıdı országokban (ezek 50 %-a Kínában!) 1 millió USD külföldi befektetésre: - a fejlıdı országokban munkahely - a fejlett ipari országokban munkahely 6 3

4 Technológia-transzfer A világgazdaság fejlődésének kulcstényezője Elemei: A technológia terjedése (diffúzió) A technológia abszorpciója, adaptálása Technológiatranszfer (gépek, műszerek, szabadalmak, egyik országból a másikba történő átvitele) Fajtái: Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek ) Működő tőke befektetés Formái: Kereskedelmi Nem kereskedelmi (műszaki segélyezés technical assistance) 7 Nemzetközi tıkeáramlás A világgazdasági kapcsolatok közül ez a legjelentısebb Formái: A reáltıke nemzetközi áramlása: közvetlen külföldi tıkebefektetés (KKB, Foreign Direct Investment - FDI) A pénztıke nemzetközi áramlása: külföldi portfólió befektetés (KPB) - tulajdonrész szerzése Hitelek, segélyek 8 4

5 KÖZVETLEN KÜLFÖLDI TİKEBEFEKTETÉSEK (KKB -FOREIGN DIRECT INVESTMENT, FDI) UNCTAD definíciója: KKB (FDI):olyan nemzetközi befektetés, amelyben az egyik országbanszékhellyel rendelkezıegység a másik országban lévıvállalatban tartós érdekeltségetszerez. Hosszú távú viszony a vállalat és befektetı közt Meghatározó(10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a vállalat menedzsmentjét Fajtái: - tıkerészesedésvásárlása értékpapír, beruházás, fúzió, lehet technológia átadása révén is - visszaforgatott profitok - hosszúlejáratú kölcsönök - Leányvállalat, társulások létrehozása a külf. vállalat részesedése min 50 % - fiókvállalatlétrehozása részben v.egészbena külföldi vállalat tulajdonában 9 A közvetlen beruházás (KKB) és a külföldi portfólió beruházás (KPB) megkülönböztetése KPB: értékpapírok vásárlása, melyeket a pénzpiacokon forgalmaznak (kötvény, részvény, határidıs ügylet, opció...) Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállatában, nem vezet a fogadó vállalat menedzsmentjének elvesztéséhez A KKB és KPB hatásainak eltérése: 1, a fejlıdéshez való hozzájárulás: KKB új technika, KPB ehhez pénzforrás 2, Idıhorizontbeli eltérés: KKB hosszabb, KPB rövidebb lehet 3, Motiváció: KKB: profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság KPB: profitnagyság (kamat, osztalék) 4, Ingadozás: KKB: a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják KPB: jobban ki van téve a piac lélektani hatásainak A KKB és KPB elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmő! 10 5

6 I. I. II. A közvetlen külföldi beruházások indítékai - Eltérı tényezıellátottságok kihasználása - természeti adottságokban megnyilvánuló különbségek - olcsó munkaerıvel való ellátottság- ha nemcsak olcsó, hanem emellett szakképzett is - munkaerı szakképzettségi különbségei - stratégiai jellegő ok - versenytárstól való megszabadulás, technológiákhoz való hozzájutás, piacvásárlás - kormányok, önkormányzatok által nyújtott kedvezmények - üzleti partnerek követése - helyi piaci kritériumoknak való megfelelés helyi gyártással - helyi piac ellátása olcsóbb helyi termeléssel - globális versenypozíció következtében a helyi piacon való jelenlét, és a protekcionizmus megkerülése 11 A külföldi tıkebefektetések és nemzetközi vállalatok - történeti háttér: vh. elıtt (1900 körül) nemzetköziesedés és II. vh. lelassítja a folyamatot vh. után új lendület 1999-ben > ilyen vállalat, > leányvállalat 178 országban Elnevezés: transzancionális vállalat/társaság Rokon fogalmak gyakori átfedés, kevert használat : Nemzetközi vállalat: tevékenységét (termelés, kereskedelmi hálózat kiépítése, nem egyszerő keresk. tevékenység! ) legalább két országra terjeszti ki. Transznacionális vállalat: nemcsak a mőködése, de tıketulajdonuk is többnemzetiségő, több országban is érdekeltséggel rendelkezik, beruház. Multinacionális : kettınél több állam természetes vagy jogi személyei szervesen összefonódott részvétele jellemzi. A tulajdonosi sokféleség azonban nem befolyásolja jelentısen a vállalat üzletpolitikáját és nyereségorientációját Globális vállalat: üzletpolitikája globális, és minden piacon ugyanazt a globális terméket értékesíti (pl. a Coca Cola). (Multidomestic: minden országban testreszabott stratégia, termék, marketing. 12 6

7 A TRANSZNACIONÁLIS VÁLLALAT fogalma: 1974, ENSZ (ECOSOC bizottság): Transznacionális vállalat (társaság):mőködése külföldi leányvállalatairévén egyszerre több nemzetgazdaságrais kiterjed, üzletpolitikája a vállalat összmőködésének eredményességére, globális optimalizálásáraorientált, és elsısorban az anyaországban lévı irányító csoport érdekei által meghatározott. DEFINÍCIÓ: az alábbi 3 kritérium együttes jelenléte - gazdálkodását 2 vagy több országban folytatja - centralizált döntéshozatal, globális stratégia - megosztja az információt, erıforrásokat, eszközöket és felelısséget a kül. országokban lévı leányvállalatok között Azaz: transzancionálisvállalat lényege: irányítási egységeegy adott országban (bázisország) ez a többieket is irányítja Multinacionális vállalat: többnemzetiségő tulajdonban 13 A nemzetköziesedés 4 típusa: 1. Koloniális, horizontális: költségminimalizálási céllal - kereskedelemteremtı, a KKB a fejletlenebb országokba megy - XIX. szd végére jellemzı nem egységes a technológia, kínálat sem, önálló gazdálkodás 2. Párhuzamos struktúra:több nemzetgazdaságban azonos, egységes piaci stratégia, azonos tevékenység, integrált technika és kínálati struktúra kereskedelemhelyettesítı, a KKB a fejletlenebb országokba megy a két vh. közt 3. Komplex integráció:egységes vállalati stratégia, párhuzamos v. kooperációs struktúra TNC-k megjelenése, KKB az azonos fejlettségő országokba megy II. vh. után 4. A vállalati értéklánc hatékonyabb allokációja:fejlesztés, termelés, marketing, menedzsment teljes nemzetköziesedés, KKB az azonos fejlettségő országokba megy napjainkban ez jellemzı Vállalati transznacionalizálódás:bel-és külgazdasági tevékenység összefonódása - háttere: felgyorsult mőszaki fejlıdés 14 7

8 TNC-k céljai: Erıforrások megszerzése (nyersanyag, energia, olcsó munkaerı, szellemi tıke, technológia) Hatékonyságnövelés (méretgazdaságosság, tényezıellátottság) Piacszerzés Stratégiai célok, tulajdonszerzés A vállalat nemzetköziesedésének 6 szintje: (befolyásolja: a vállalati stratégia, piaci helyzet, hatékonyság, külgazdasági tényezık ) 1, Indirekt, ad hoc export: nem meghatározó a külpiac 2, Közvetlen, aktív export: a vállalat eredményessége függ a külpiactól 3, Licenc és know-how kereskedelem meghatározó fontosságú 4, Egyedi külföldi befektetések (joint venture) 5, Nemzetközileg komplex, integrált vállalatok közös stratégia, TNC-k 6, Vállalati globalizáció, komplex, mindent oda visz, ahol az adott tevékenység a leghatékonyabb! 15 A transznacionalizálódás irányai Kifelé irányuló transznacionalizálódás (Külsı Tr): egy adott ország vállalatai külsı terjeszkedése más országokba Befelé irányuló transznacionalizálódás (Belsı Tr): egy adott országban mőködı vállalatokban való külföldi részvétel A kettı összefügg: kis, kevésbé fejlett országok esetén a Belsı Tr. megelızi a Külsı Tr-t ok: a külföldi technika, szervezési és vezetési tapasztalatok importja a belsı piaci teljesítmény javításához és a külsı sikerhez is kell! Ha a Belsı Tr-t nem követi Külsı Tr: a világ transznac. szektorától való egyoldalú, aszimmetrikus függés UNCTAD index az alábbiak átlagából: a vállalati össztıke külföldön befektetett hányada az üzleti forgalomból külföldön realizálódó rész aránya a foglalkoztatottak közül a külföldi érdekeltségeknél dolgozók aránya Példák (2000-ben): Unilever (élelmiszer, UK-NL): 90,1 EXXON (kıolaj, USA): 75,9 Nestlé (élelmiszer, Svájc): 94,2 Siemens (elektronika, Németo.): 58,0 Renault (gépkocsi, Franciao.): 61,8 Honda (gépkocsi, Japán): 60,2 A világ 100 legnagyobb társaságára nézve az index = 55 (1998-ban) 16 8

9 A transznacionalizálódás globális terjedése 1999: a külföldön elhelyezett tıke kb: MRD USD közt: évi összes tıkekiáramlás megháromszorozódott 1996: > 1000 MRD USD 1998: KKB > 4000 MRD USD ebbıl új befekt: 650 MRD USD (az össz. nemz. bruttó I 5,5 %-a) a többi: profitvisszaforgatás ( a fejlett ipari orsz-ban a KKB 50 %-a) és amortizáció A (z 50 % külföldi részesedés feletti ) TNC-k anyavállalatai 90 %-ban fejlett ipari országokban vannak: USA, Franciao., UK, Németo., Japán: 54 % A ténylegesen külföldiek által ellenırzött vállalatokban nagyobb az arányuk! A világ összes KKB-jének 20 %-a a 100 legnagyobb nem pénzügyi TNC kezében! Új jelenség: transznacionalizálódás a középvállalati szektorban: az össz. KKB 2-3 %-a itt! ok: a pénzügyi és információellátási szolg. fejlıdése A TNC-k külföldi vállalatainak éves forgalma 1998-ban > MRD USD = a világ össz exportjának 1,5-szerese 17 Vonzerı TNC-k számára: Olcsó és képzett munkaerı Hatása: az ilyen munkaerıt fogl. TNC-k az alacsonyan fejlett országokat integrálják a világgazdaságba (a fogadó ország piaca nem fontos, a terméket a fejlett országokban adják el) Döntési szempont: - alacsony bérszint - a munkaerı megbízhatósága - a kormány képessége a társ.-i feszültségek kezelésére Következménye: - azonos teljesítmény mérce, követelmények - a munkaerıpiac nemzetközi szakmai szabványai kialakulnak CSÖKKENTI-E A TNC KÜLFÖLDI FOGLALKOZTATÁSA A HAZAI FOGLALKOZTATÁST? Általában nem: de átstukturálja: a megszőnı képzetlenebb munkahelyek helyett magasabban képzett munkaerı kereslete nı. 18 9

10 Nemzetközi tıkeáramlás fogadó országok szerinti megoszlás 19 A fı FDI-fogadó országok,

11 21 A TRANSZNACIONÁLIS BEFEKTETÉSEK ÁGAZATI MEGOSZLÁSA ágazat nyersanyag term. és elsıdl. feldolgozás 19 % 12 % feldolgozóipar 49 % 40 % szolgáltatások 32 % 48 % DE: eltérés a fejlett ipari országok és fejlıdı országokban: 1990-es évek Fejlett fejlıdı kitermelı 43 % 50 % feldolgozó 50 % 36 % szolgáltató 7 % 24 % Nyersanyagtermelı ágazatok: néhány nagy konglomerátum kezében egész országok helyzetét képesek befolyásolni Leginkább érintett: kıolajipar Feldolgozóipar: TNC-k szerepe ott erıs, ahol a globális kereslet homogén pl: elektronika, autóipar, repülıgépgyártás, vegyipar, gyógyszeripar, cigaretta, üdítıital gyártás A világ 100 legnagyobb vállalata (ipar): 20 elektronika, IT, 14 vegyipar, gyógyszeripar, 12 autóipar, 11 élelmiszeripar Szolgáltatóipar: a 80-as évek közepe óta nı a TNC-k száma (bankok, biztosítók, kereskedelem, idegenforgalom, szállítás, távközlés) 22 11

12 A transznacionális vállalatok és az állami szerepvállalás TNC-k hatása az állami gazd. pol.-ra: Dimenziói: 1, TNC és anyaország gazd.pol. 2, TNC és fogadó ország gazd.pol. Globalizáció: nı az érdekkülönbség a TNC és az állam közt! Okai: - A TNC-k az állam által meghatározott intézményi keretfeltételek közt mőködnek: alkalmazkodási kényszer - Ha az állami feltételrendszer a TNC számára nem megfelelı: mozgékonyak! (de: kis változásokra nem érdemes mozdulni, költségek!) - A TNC-k a gazdasági erıviszonyok révén befolyásolják a kormány ellenırzési, szabályozási lehetıségeit A TNC-k mőködését korlátozó eszközök: - versenypolitika: monopólium ellenesség, egyes fúziók tiltása - ok: USA hatékonyság; EU az integráció közérdek - beruházásvédelem: kettıs adóztatás megakadályozása, kisajátítás ellen védı szabályok A TNC-k hatása a fogadó országban: cél: a lakosság jólétének, emberi és természeti erıforrásoknak a védelme sikertényezık: - fogadó ország politikai stabilitása, kiszámítható gazd. politika - a fogadó kormány pozitív magatartása vállalkozások felé - a nemzeti gazd.pol. illeszkedése a nemzetközi gazdasághoz - fontos helyi termelési tényezık piaci ára alacsonyabb a világpiacénál - munkaerı képzettsége, magatartása, megbízhatósága, üzleti erkölcs - közvélemény és politikaformáló erık szimpátiája külföldi váll. felé A politikai kockázatot a magas haszon sem semlegesíti! Konfliktus lehetısége: TNC is és állam is a saját hasznát maximalizálná! 23 A KKB NEMZETGAZDASÁGI HATÁSAI / 1 Pozitív: Mérhetı: 1. fizetési mérleg tıketöbblete, hiány csökkentése 2. nettó export növekedés, importmegtakarítás 3. üzleti forgalom, fizetett adók, belsı foglalkoztatottság és lakossági jövedelmek nınek 4. helyi vásárlások, alvállalkozói forgalom, K+F hozzájárulás, GDP nı Nem mérhetı: 1. mőszaki színvonal emelkedik 2. vezetés és munkaerı képzettsége és tapasztalatai nınek 3. gyártmányok és szolgáltatások minısége nı Mindezek nem mind egyszerre jelentkeznek, és ügyes gazdaságpolitika mellett érvényesíthetık csak! 24 12

13 A KKB NEMZETGAZDASÁGI HATÁSAI / 2 Negatív: - fıként a kisebb országokban! 1. a TNC-k által létrehozott új értékbıl kevés marad a fogadó országban 2. erısödik a világpiacon a közvetlen függıség, az ország sebezhetıbb lesz, kiszolgáltatott a TNC-k felé (fiz. mérleg, export, stb. miatt), a TNC üzleti stratégiaváltása az egész országra hat 3. torzíthatja a termelési és fogyasztási szerkezetet (pl. luxusfogyasztás ösztönzése) 4. importnövekedés és egyensúlyvesztés lehetısége 5. monopolhelyzet, transzferárak GDP elszívása! 6. a helyi vállalkozások lehetıségeit korlátozhatják (jobb technológia, hitelképesség, külföldrıl történı beszállítások, környezetszennyezés) 7. akvizíciók után a dolgozók elbocsátása, munkanélküliség, társadalmi feszültségek MA: a TNC-knek nem érdeke a fogadó ország gyengítése, de így is elınyösebb helyzetben vannak! Globalizáció: a KKV-k számára problémák ezek alig 1%-ának van jelentısebb nemzetközi tevékenysége többnyire elszigetelt, regionális piacokon mőködnek 25 MAGYARORSZÁG TRANSZNACIONALIZÁLÓDÁSA KKB: Hazánkban 1972 óta lehetséges de: 1990-ig túl kockázatos volt (jogi, pénzügyi, közigazgatási feltételek hiányoztak!) 1990-tıl: igen jelentıs szerepet játszik a külföldi szektor A transzancionális vállalatok hatásai hazánkban: (általában: növelték a szegénységet, ahol az ország a belsı gazdasági problémákat nem tudta kezelni.) - profitrepatriálás kezdetei Befolyásolja az alábbiakat: - a lakosság jövedelmét, foglalkoztatását, mőszaki fejlıdést - a kereskedelmi és fizetési mérleget (EX, IM, profitrepatriálás) - a nemzetközi versenyképességet: pozitívan modernizálódás, gazdasági felzárkózás a vállalatok szintjén (állam segíti v. akadályozza) - a társadalmi jólétet: iránya??? A TNC-k veszélye a gyenge gazdaságokra: a gazdaság dualizálódhat - egy modern, külföldi érdekeltségő szektor, és - egy elmaradott, hazai szektor a veszély Magyarországon is létezik a transznacionalizálódás kezdetén tipikus 26 13

14 Új vonzó tényezık: - piac, képzett és relatíve olcsó munkaerı, infrastruktúra, jogi és intézményi rendszer kiépítettsége - állam fogadó készsége korrekciók, ezért egyes TNC-k kivonulása, mások bejövetele várható (Pl. Írország esete) - Magyarország EU-tagsága vonzó EU-n kívüli TNC-knek (EU: EU-beli TNC-k felé liberális, 4 szabadság! de: állami megrendelések 95 %-a EU-n belüli nemzeti vállalatnak megy!) Jövıbeli kilátások: további transznacionalizálódás, nemzetköziesedés Elınyök kihasználása gyakorlatias hozzáállással A közérdeket sértı profitmaximalizálási törekvések korlátozása 1990 óta az egy fıre esı FDi import a KKE régió legmagasabb értéke Legnagyobb része: versenyképes feldolgozóiparba (jármő és villamos berendezések), és szolgáltatóiparba FDI 80 %-az az EU-ból, és 30 %-a Németországból Újrabefektetett jövedelem az FDI fele (2004 körül), növekvı arány 27 FDI Magyarországon 28 14

15

16 FDI származási ország szerint, % 4% 5% 29% 20% Németország Hollandia Ausztria USA Franciaország Egyéb országok 11% FDI Magyarországon, tulajdonosi kör, származási ország 31 FDI Magyarországon- Ágazati megoszlás FDI ágazati megoszlás, % 11% 9% 9% 10% 25% 17% 10% Jármőgyártás Villamos gép, mőszer gyártás Egyéb feldolgozóipar Kereskedelem, javítás Ingatlanügylet, gazd. Szolgált. Pénzügyi tev. Szállítás, távközlés 32 16