OPPONENSI VELEMENY. KOVAcs PETER,,A NEMZETKOZI JOG FEJLESZTESENEK LEHETOSEGEI ES KORLATAIA NEMZETKOZI BIROSAGOK JOGGYAKORLATABAN" ERTEKEZESEROL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "OPPONENSI VELEMENY. KOVAcs PETER,,A NEMZETKOZI JOG FEJLESZTESENEK LEHETOSEGEI ES KORLATAIA NEMZETKOZI BIROSAGOK JOGGYAKORLATABAN" ERTEKEZESEROL"

Átírás

1 SCHOOL OF LAW School of Law Tibor Varady Professor of Lall/ EMORY OPPONENSI VELEMENY KOVAcs PETER,,A NEMZETKOZI JOG FEJLESZTESENEK LEHETOSEGEI ES KORLATAIA NEMZETKOZI BIROSAGOK JOGGYAKORLATABAN" ERTEKEZESEROL Az ertekezes temaja mindenkeppen fontos es aktualis. Nem eloszor aktualis ez a tema a nemzetkozi jog torteneteben, de az idoszeriiseget ujrateremtik uj fejlemenyek, uj inteznlenyek, uj osszefiiggesek, a relevans vilag terjedese, politikai kepletek es terkepek valtakozasa. Az ertekezes megirasanak az idopontja igen alkalmas idopont az ismert feltevesek atgondolasara es uj kerdesek feltevesere. Killon kiemelnem, hogy az ut6bbi evtizedekben a nemzetkozi bir6sagok szama es jelentosege megnovekedett, es ez a kortilmeny uj relevanciat kolcsonoz a bovillo esetjognak. A nemzetkozi jog vizsgalata egyre inkabb feltetelezi a nemzetkozi bir6sagok joggyakorlatanak elemzeset. Ez a teriilet uj tudomanyos eredmenyek kimunkalasat teszi lehetove, es meggyozodesem szerint Kovacs Peter elt is ezzel a lehetoseggel. Az ertekezes sziiksegszeriien mutat tortenelmi tavlatokat, de lenyegeben azt igyekszik felmemi, hogy a jelen tortenelmi pillanatban milyenek a l1emzetkozi jog fejlesztesenek a lehetosegei, es mi hatarozza meg a korlatokat. Az ertekezes strukturajat a fejlesztesi lehetosegek es korlatok szembeallitasa hatarozza meg. Ez egy logikus alapstruktura, melyen belill aztan termeszetszeriien helyezkednek el azok a tenyezok nlelyekjogfejlesztest serkentenek, illetve annak korlatokat szabnak. Erdekes es egyszersmind logikus eredmenye a elernzesnek, hogy gyakran ugyanazok a tenyezok vezetnek (mas-nlas kontextusban) fejleszteshez, illetve korlatokhoz. A szerzo a bevezetoben emliti is - majd kesobb bizonyitja - hogy " a lehetosegek es korlatok Emory University Tel Gambrell Hall Fax I Clifton Road Atlanta, Georgia An equal opportunity, affirnlatil'e action 11l1iuersity

2 egymassal dinamikus interaktiv kapcsolatban allnak". A szembeallitas egy fontos szemszoget tudatosit es erdekes ralatast el1ged a nemzetkozi jog alakulasanak folyamatara. A dichot6mia kovetese, lattatasa es elemzese mellett, talan erdemes lett volna egy mas szempontb61 is ravilagitani az elemzett problemakra, a gondolatok hat6sugaran bellil tartva azt a kerdest is, hogy a fejlesztesek es korlatok szorzata nem-e azonos magaval a nemzetkozi bir6sagok joggyakoriatavai. Az Ertekezes szerkezete logikus es attekintheto. A bevezetot es a kovetkezteteseket leszamitva ket reszre tagol6dik: ajogfejlesztes okai (ajogfejlesztest serkento tenyezok), illetve ajogfejlesztes korlatai. Ugyaz okok, mint a korlatok kozott megklilonboztetjogi termeszetii es nemjogi termeszetii (metajurisztikus) okokat. Ajogi termeszetii okokat (akar ajogfejlesztest serkento okokr61, akar korlatokr61 van sz6) tovabbi ket nagyobb alcsoportra osztja: szerzodesi termesztii es nem szerzodesi termeszetii okokra. (Ezen a ponton a terminologia azt hiszem nem egeszen kovetkezetes. Amikor jogfejlesztesrol van sz6, a ket alapveto alcsoport a szerzodesi termeszetii alapokon, illetve nem szerzodesi termeszetii alapokon nyugv6 jogfejlesztes. A korlatokat taglalva azonban, a megfelelo alcsoportok elnevezese: "az irott jogra visszamutat6 korlatok", illetve a "nem szerzodesi termeszetii korlatok". Az "irottjog", illetve "szerzodesi termeszetii" jog egybeesesenek illetve megkillonboztetesenek kerdese tobb figyelmet is erdemelhetett volna.) Az emlitett alapkateg6riakon bellil az Ertekezes meggyozo alapokon azonosit/valaszt tenyezoket melyek serkentik, illetve korlatozzak a j 0 gfej lesztest. Az elemzesek es kovetkeztetesek meggyozo alapokon nyugszanak. A szerzo termeszetesen valogat, peldakat sorol, ezek szama azonban tekintelyes. Az Ertekezes 12 bir6i f6rum 238 iteletet, illetve tanacsad6 velemenyet dolgozza fei. Legtobb teret az Emberi Jogok Eur6pai Bir6saganak esetjoga kapott (81 itelettel, illetve 1 tanacsad6 velemennyel), majd a Nemzetkozi Bir6sag es jogelodje az Alland6 Nemzetkozi Bir6sag esetjoga (62 es 21). Az esetek szamat61 ftiggetleniil a Nemzetkozi Bir6sag gyakorlatara tamaszkodik a legtobb kovetkeztetes - anli ertheto, tekintettel arra, hogy e gyakorlatb61 tobb okkal vonhat6k Ie altalanos kovetkeztetesek. Fontos erteke az Ertekezesnek, hogy a nemzetkozi bir6sagok jogfejleszto tevekenyseget elemezve figyelembe veszi a nemzetkozi jog sajatossagait. A nemzetkozi 2

3 bir6sagoknak mas keretek kozott van eselye jogfejlesztesre mint egyes orszagok bir6sagainak. Sajatos tenyezot formalnak a nemzetkozi eroviszonyok, a normak kompromisszumos jellege, a jogtudomany ("kivai6 jogtud6sok tanitasai") statutumban is elismert szerepe, a kiilonbozo nemzetkozi bir6sagok kolcsonhatasai. E sajatossagok azonositasa es elemzese szamottevo pozitiv erteke a dolgozatnak. Ezen a ponton megjegyeznem azt is, hogy hogy tobb figyelmet is erdemelhetett volna nehany jellegzetesseg. E megjegyzes nem feltetlen hianyossagot mutat, inkabb tovabbi lehetoseget. Minden ertekezesnek termeszetesen korlatai is vannak, nem kaphat helyet minden a temahoz kapcsol6d6 gondolatmenet. Ezzel a caveat-tal jegyeznem meg, hogy a peldaul Kompetenz-Konlpetenz elvvel kapcsolatban, erdekes lehetett volna a parhuzam a nernzetkozi (kereskedelmi) valasztottbir6sagok es a nemzetkozi bir6sagok kozott, mert az ut6bbiak eseteben a Kompetenz-Kompetel1z elvet kovetve a bir6sagnak nem kell igazodnia mas igazsagszolgaltatasi elvarasokhoz, nem kell figyelembe venni azt a lehetoseget, hogy egy semmisitesi vagy elismeresi eljarasban feliilbiralhat6 az elfoglalt allaspont. Tehat sajatos osztonzest adhat es sajatos korlatokat is szabhat a nemzetkozi birosagok eseteben a Kompetenz-Konlpetenz ely. A szarrlbavett tenyezok listaja alapos kutatasr61 es uj feltarasokr61 is tanuskodik. Tudomanyos erteket teremt az egyes tenyezokon beliili alcsoportok azonositasa es azok elernzese is. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az Ertekezes felfigyel arra is, hogy az ut6bbi evekben m6dosult nehany tenyezo, magatartasbeli valtozasok is kovetkeztek ezeket a valtozasokat a szerzo meggyozo m6don magyarazza is. Hogy egy peldat vegyiink, a nernzetkozi bir6sagok egymaskozti kolcsonhatasait (mint a,jogfejlesztes motiva16it") taglalva, a szerzo megallapitja, hogy: "Ha azt nezziik, hogy a Nemzetkozi Bir6sag mennyire volt nyitott mas nemzetkozi torvenyszekek joggyakorlatab61 meriteni, ugy meg a tobbiekhez kepest is inkabb zark6zottsagot tapasztalhatunk." Ezt az allaspontot meg is magyarazza a szerzo, de hozzateszi hogy: "Nemreg azonban megtort a jeg: a Nemzetkozi Bir6sag az ex-jugoszltiv biintet{jtorvenyszek iteleteire kijej ezetten hivatkozott, espedig nyolcvanharom alkalommal." Ezzel a szerzo egy fontos uj korulmenyt vett szamba, nlajd elemzett is. Az ut6bbi evtizedekben jelentkez6 nemzetkozi biintetobir6sagok mas infrasutrukturaval rendelkeznek mint a Nemzetkozi Bir6sag, j6val fejlettebb tenyfeltar6 lehetosegeik vannak, es ezert logikus, hogy a Nemzetkozi Bir6sag 3

4 figyelembe veszi (rendszerint el is fogadja) a biintetobir6sagok tenymegallapitasait es az eddigi peldak szerint - az idekapcsol6d6 minositeseket is. Ez ketsegteleniil fontos uj elem, akar a jogfejlesztes serkentese, akar annak a korlatozasa szempontjab61. Az Ertekezes idevonatkoz6 elemzesei uj tudomanyos eredmenynek minosithetok. Megismetelnem, hogy a figyelembe vett tenyezok sokfeleseget a kezirat fontos pozitiv ertekenek tartom. A szerzo figyelembe veszi es elemzi azokat a tenyezoket melyeket mas hasonl6 elemzesek sem keriiltek el, (mint peldaul a Nemzetkozi Bir6sag Statutumanak 38. cikkeben felsorolt tenyezok, vagy a Nenlzetkozi Jogi Bizottsag tervezetei) de figyelembe vesz olyan tenyezoket is, melyek rendszerint elkeriilik a kutat6k figyelmet. Ezen a ponton talan kiilon lehetett volna nevesiteni meg egy tenyezot, melyet a szerzo nem hagy figyelmen kivul, de mas egy szelesebb szovegkomyezetben, a szerzodesi termeszetu alapokon torteno jogfejlesztesen bellil lattatja. A tobbnyelvii szerzodesek altai teremtett sajatos fejlesztest serkento (illetve korlatoz6) tenyezore gondolok. A szerzo figyelmet szentel a tobbnyelvii szerzodesek problenlajanak az ILO Alkotmanyaval kapcsolatban, ebbol a szempontb61 (is) targyalja a Nemzetkozi Bir6sag altai eldontott LaGrand iigyet, vagy az Emberi Jogok Eur6pai Bir6saga ele keriilt un. "belga l1yelvi ligyet" - es hivatkozik a Becsi Egyezmeny 33. cikk 4. bekezdesere is. Velemenyem szerint meg teljesebb ralatast engedett volna a problemara, ha ezt kulon tenyezakent kezeli a szerzo. Ebben az esetben tobb teret lehetett volna szentelni e tenyeza korlatoz6 szerepenek is, mely peldaul a (Becsi Egyezmeny elfogadasa elatt eldontott) Mavrommatis iigyben azt eredmenyezte, hogy az Alland6 Nemzetkozi Bir6sag a ket nyelvi valtozat altai kinalt ertelmezesek kozul a sziikebb ertelmezest fogadta el, mert az ketsegteleniil osszhangban kellett hogy legyen a felek kozos akarataval.) Az ertekezes tovabbi ertekenek tartom, hogy a jogfejlesztest elemezve szamot ad az esetjog olyan kihatasair61 is, melyeknek a jognal szelesebb teriileten is van relevanciaja. Ide tartoznak a nemzetkozi kisebbsegi jogot erinto fejlesztesek, a nernzetkozi komyezetvedelmi joggal foglalkoz6 dontesek, vagy peldaul az az allaspont, mely szerint az atomfegyverek alkalmazasa is a humanitarius nemzetkozi jog korlatai kozott itelend6 meg. Fontos tudonlanyos eredmenykent minasitheto annak az elemzese is, hogy milyen nem jogi termeszetii tenyez6k, azaz milyen kiilso (politikai es egyeb) koriilnlenyek 4

5 vezetnek egyes esetekben jogfejleszto, illetve konzervativ iranyba, es hogy ezeket a tenyezoket mennyire tlikrozik (illetve rejtik) az indoklasok. Az Ertekezes kovetkeztetesei bizonyitjak, hogy a szerzo pontosan atlatja a feldolgozott problemavilagot. Kiemelnem azt a meglatast, mely szerint:,,az is lathat6, hogy esetenkent talan vitathat6 volt egy-egy fteleti, tanacsad6 velemenybeli fordulat besorolasa. Masvalakinek az olvasataban esetleg nem volt mindig egyertelmii egy-egy fordulatban vagy a jogfejlesztes vagy eppen a korlat okanak beazonosftasa vagy esetleg annak eldontese, hogy az adott esetben va16ban jogfejlesztes tortent-e vagy arr61 va16 lemondas? Minden bizonnyal vannak olyan iigyek, ahol az adott jogesetet a kesobbiek sorozataba belehelyezve, onnan visszanezve tudjuk csak megallapftani, hogy igen, itt jogfejlesztes tortent, vagy eppen, hogy nem, az adott iigyben az adott nemzetkozi bir6sag a korabban kiepitett sancokban mozgott, ugyanott maradt, vagy pusztan azokon beliil valasztott maganak egy masik loallast. " Ez a nlegjegyzes egyreszt relativizalja a kovetkeztetesek egy reszet, de masreszt erettseget bizonyit, mert az alakul6 val6sag relativ voltat is lattatja. A kovetkeztetesekkel kapcsolatban jegyeznem meg meg, hogy az olvas6t kisse varatlanul eri az a kovetkeztetes, mely szerint a nemzetkozi jogi jogfejlesztes es annak korlatai egy negysarokpontu rendszerben abrazolhat6k, amelynek alapelemei a kovetkezoek: a jogi logika, az organikus-funkcionalis imperativusz, a tarsadalmi sziiksegszeriiseg, es egy bizonyos plusz, az irracionalis faktor vagy ha ugy tetszik, az "isteni szikra." velemenyem szerint tartalmilag indokolt ez a kovetkeztetes, ertekesnek is tartom, de talan kivanatos lett volna ezt a negysarokpontu kepletet egyertelmiibben elorejelezni, esetleg vegigvezetni a dolgozaton. Velemenyem szerint, Kovacs Peter" A nemzetkozi jog fejlesztesenek Iehetosegei es korlatai a nernzetkozi bir6sagok joggyakorlataban" ertekezese teljesen megfelel 5

6 minden tamasztott feltetelnek, es ezert javasolom az ertekezes elfogadasat es a nyilvanos vita kitiizeset. Atlanta, 2011 februar 18. i~ Prof. t>;'vfu.ady Tibor a budapesti Kozepeur6pai Egyetem es az atlantai Emory Egyetem Jogi Karanak rendes tanara 6

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának végrehajtási mechanizmusa

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának végrehajtási mechanizmusa A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának végrehajtási mechanizmusa Kardos Gábor* A Karta létrejötte és tartalma Az 1990-es években az Európa Tanács keretében két kisebbségi szerződés született:

Részletesebben

EGYPÁRTI ALKOTMÁNYBÍRÁK A KÉTHARMAD SZOLGÁLATÁBAN. Az egypárti alkotmánybírák 2011-2014 között hozott egyes döntéseinek elemzése

EGYPÁRTI ALKOTMÁNYBÍRÁK A KÉTHARMAD SZOLGÁLATÁBAN. Az egypárti alkotmánybírák 2011-2014 között hozott egyes döntéseinek elemzése EGYPÁRTI ALKOTMÁNYBÍRÁK A KÉTHARMAD SZOLGÁLATÁBAN Az egypárti alkotmánybírák 2011-2014 között hozott egyes döntéseinek elemzése 2015 1 Tartalomjegyzék Bevezető... 3 Új bírák, új többség... 7 Bevezető Táblázat

Részletesebben

A nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használatára való jog

A nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használatára való jog 1 A nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használatára való jog A nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használatára való jog Polgári jogvédő, 2010 2 A nemzeti kisebbségek nyelvének

Részletesebben

A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL

A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL KATONA FLÓRA A MAGYAR SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS MÁSFÉL ÉVTIZED TÁVLATÁBÓL A rendszerváltás után a szomszédos országokkal kötött kisebbségi nyilatkozatoknak, kisebbségi egyezményeknek, illetve úgynevezett alapszerződéseknek

Részletesebben

Még sok tekintetben nem tisztázott, hogyan

Még sok tekintetben nem tisztázott, hogyan Léteznek egyetemes emberi jogi standardok, amelyeket mindenképpen be kell tartani A r m i n von Bogda n dy n é m et Eu rópa-jogá sz professzor r a l Halmai Gábor és Salát Orsolya beszélget Az európai elvek

Részletesebben

A jogorvoslathoz való jog. tükrében. tanulmányok. Turkovics István

A jogorvoslathoz való jog. tükrében. tanulmányok. Turkovics István zásáról a jogalkalmazó közigazgatási hatóságok dönthetnek. Továbbá, ezek a döntések csak jogszerűségük miatt lehetnek érvényesek. Ha jogszerűtlenek lennének, azokról a jog alapján bíróság dönthet. A közigazgatási

Részletesebben

GÁRDOS-OROSZ FRUZSINA AZ EMBERI JOGOK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A RENDES BÍRÓSÁGOKON KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGÁNJOGI JOGVITÁKRA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

GÁRDOS-OROSZ FRUZSINA AZ EMBERI JOGOK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A RENDES BÍRÓSÁGOKON KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGÁNJOGI JOGVITÁKRA DOKTORI ÉRTEKEZÉS Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola GÁRDOS-OROSZ FRUZSINA AZ EMBERI JOGOK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A RENDES BÍRÓSÁGOKON KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGÁNJOGI JOGVITÁKRA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

Győri Zsuzsanna. CSR-on innen és túl

Győri Zsuzsanna. CSR-on innen és túl Győri Zsuzsanna CSR-on innen és túl Gazdaságetikai Központ témavezető: dr. Zsolnai László igazgató, egyetemi tanár Győri Zsuzsanna 2 Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskola CSR-on innen

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. dr. Váczi Péter. A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői

Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. dr. Váczi Péter. A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola dr. Váczi Péter A jó közigazgatási eljáráshoz való alapjog és annak összetevői Doktori értekezés Témavezető: Dr. Patyi András, PhD tanszékvezető

Részletesebben

Kognitív és affektív fejlôdési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetôségei az iskola kezdô szakaszában

Kognitív és affektív fejlôdési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetôségei az iskola kezdô szakaszában Kognitív és affektív fejlôdési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetôségei az iskola kezdô szakaszában Szerkesztette: Csapó Benő és Zsolnai Anikó Kognitív és affektív fejlõdési folyamatok diagnosztikus

Részletesebben

Nemzeti szuverenitás és/vagy európai integráció?

Nemzeti szuverenitás és/vagy európai integráció? Fórika Éva Petrea, Bogdan Nemzeti szuverenitás és/vagy európai integráció? egy hosszú távú versenyrõl, melynek több, régi vagy új résztvevõje van, s amelybe még többen szeretnének beszállni Bevezetõ helyett

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV*

AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV* Ronald Dworkin AZ ALKOTMÁNY MORÁLIS ÉRTELMEZÉSE ÉS A TÖBBSÉGI ELV* ALKOTMÁNYOS ELLENTMONDÁSOK A legtöbb modern alkotmány nagyon széles és absztrakt megfogalmazásban deklarálja az állammal szembeni egyéni

Részletesebben

A munkáltatói szabályzat az új Munka Törvénykönyvében. Gyulavári Tamás - Kun Attila

A munkáltatói szabályzat az új Munka Törvénykönyvében. Gyulavári Tamás - Kun Attila A munkáltatói szabályzat az új Munka Törvénykönyvében Gyulavári Tamás - Kun Attila Gyulavári Tamás tanszékvezető egyetemi docens, PPKE, JAK, Munkajogi Tanszék Lakcím: 1112 Budapest, ördögorom lejtő 43/b.

Részletesebben

PROTECT. A kínzás áldozatainak felismerése és támogatása az európai országokban, a róluk való gondoskodás és kezelésük elősegítése érdekében

PROTECT. A kínzás áldozatainak felismerése és támogatása az európai országokban, a róluk való gondoskodás és kezelésük elősegítése érdekében PROTECT A kínzás áldozatainak felismerése és támogatása az európai országokban, a róluk való gondoskodás és kezelésük elősegítése érdekében ACET Bulgária BZFO Németország Cordelia Alapítvány Magyarország

Részletesebben

Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere

Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere 1 Halász Gábor A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválás vizsgálati rendszere TARTALOM Bevezetés 1 A hatás és beválás értelmezése 3 Hatás 3 Beválás 4 A hatásvizsgálat és beválás-vizsgálat 5 A

Részletesebben

Mûkincs vagy mûködõ tõke?

Mûkincs vagy mûködõ tõke? Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. október (902 918. o.) CSERES-GERGELY ZSOMBOR CSORBA GERGELY Mûkincs vagy mûködõ tõke? Gondolatok a kutatási célú adatok hozzáférhetõségérõl A cikk célja a közérdekû

Részletesebben

Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása

Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása Nagyobb a füstje, mint a lángja a vezető tisztségviselők felelősségének új Ptk.-beli szabályozása MAILÁTH GYÖRGY TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT Polgári jogi szekció 3. A vezető tisztségviselő felelősségének új szabályozása

Részletesebben

Holló András. Néhány megjegyzés az alapok (húsz év) védelmében

Holló András. Néhány megjegyzés az alapok (húsz év) védelmében Holló András Néhány megjegyzés az alapok (húsz év) védelmében Pokol Béla tanulmányának 1 első másfél sorában megdicsérte az Alkotmánybíróság (1990-től számított) két évtizedes gyakorlatát, majd ezt követően

Részletesebben

Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben

Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben Az információhoz való hozzáférés szabályozása és annak érvényesülése a környezetvédelemben Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából. 2008. szeptember 30. Előszó Az információhoz

Részletesebben

A gazdaságilag függő munkavégzés szabályozása: Kényszer vagy lehetőség? 1. Gyulavári Tamás 2

A gazdaságilag függő munkavégzés szabályozása: Kényszer vagy lehetőség? 1. Gyulavári Tamás 2 A gazdaságilag függő munkavégzés szabályozása: Kényszer vagy lehetőség? 1 Gyulavári Tamás 2 Bevezetés A magyar munkajogi szabályozás hagyományosan a munkaviszonyokból és a polgári jogviszonyokból álló

Részletesebben

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola dr. Csörgits Lajos A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása A demokrácia, a helyi közügyek és a helyi önkormányzás egyes kérdései

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Értelmezés és alkalmazás a gyakorlatban

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Értelmezés és alkalmazás a gyakorlatban VEZINFÓ-TUDÁSTÁR szakkönyv-sorozat Dr. Horváth István AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE Értelmezés és alkalmazás a gyakorlatban A megszerzett tudás és a gyakorlat összhangja VEZINFÓ-TUDÁSTÁR szakkönyv-sorozat

Részletesebben

Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól?

Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól? Hetesi E. Majó Z. Lukovics M. (szerk.) 2009: A szolgáltatások világa. JATEPress, Szeged, 53-73. o. Szolgáltatáspiac és liberalizáció az Európai Unióban: Ki jár(hat) jól? Somosi Sarolta 1 Az Európai Unió

Részletesebben

A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás fogalma az EK-Szerzıdés 81. és 82. cikkében

A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás fogalma az EK-Szerzıdés 81. és 82. cikkében A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás fogalma az EK-Szerzıdés 81. és 82. cikkében Bevezetı 2004. május 1-je óta a közösségi versenyjogi szabályok eljárási reformjának megfelelıen a 17/62

Részletesebben

PHD-értekezés. Dr. Kisteleki Károly:

PHD-értekezés. Dr. Kisteleki Károly: PHD-értekezés Dr. Kisteleki Károly: Az állampolgárság fogalmának és jogi szabályozásának történeti fejlődése - koncepciók és alapmodellek Európában s Magyarországon Témavezető: Dr. Fürész Klára ELTE Állam-

Részletesebben

Láncos Petra Lea: Nyelvpolitika és nyelvi sokszínűség az Európai Unióban (Budapest: Pázmány Press 2014) 295.

Láncos Petra Lea: Nyelvpolitika és nyelvi sokszínűség az Európai Unióban (Budapest: Pázmány Press 2014) 295. 106 Láncos Petra Lea: Nyelvpolitika és nyelvi sokszínűség az Európai Unióban (Budapest: Pázmány Press 2014) 295. A szabad intézmények létrejötte szinte elképzelhetetlen egy olyan országban, mely több,

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. május 19. 2015. 11. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 11/2015. (V. 14.) AB határozat a Kúria 2/2014. Polgári jogegységi határozata rendelkező része

Részletesebben

A külföldön élő állampolgárok választójogának gyakorlása nemzetközi összehasonlításban

A külföldön élő állampolgárok választójogának gyakorlása nemzetközi összehasonlításban Fábián György egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék A külföldön élő állampolgárok választójogának gyakorlása nemzetközi összehasonlításban 2010-ben 215

Részletesebben

Simon Nikolett* A tanúvallomás. jogosulatlan megtagadása, mint anyagi jogi nóvum hatása a Be. vonatkozó rendelkezéseire

Simon Nikolett* A tanúvallomás. jogosulatlan megtagadása, mint anyagi jogi nóvum hatása a Be. vonatkozó rendelkezéseire nősítést nyer. Az új igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény látható, hogy alapjaiban érinti a rend bír sá Simon Nikolett* golás korábbi és feltehetőleg jelenleg hatályos rendszerét is olyannyira, hogy

Részletesebben

Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon

Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon Benedek Gabriella és Scsaurszki Tamás Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon 1 Copyright 2008 The Sasakawa Peace Foundation The Sasakawa Central Europe Fund Minden jog fenntartva.

Részletesebben