CURRENT STATUS OF EPIGEAN AQUATIC MALACOSTRACA (CRUSTACEA) IN HUNGARY: ACCELERATING INVASIONS, VULNERABLE AND THREATENED NATIVE SPECIES

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CURRENT STATUS OF EPIGEAN AQUATIC MALACOSTRACA (CRUSTACEA) IN HUNGARY: ACCELERATING INVASIONS, VULNERABLE AND THREATENED NATIVE SPECIES"

Átírás

1 33 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 33 46, 2012 A FELSZÍNI VIZEKBEN ÉLŐ MAGASABBRENDŰ RÁKOK (CRUSTACEA: MALACOSTRACA) AKTUÁLIS MAGYARORSZÁGI HELYZETE: GYORSULÓ INVÁZIÓ, SÉRÜLÉKENY ÉS VESZÉLYEZTETETT ŐSHONOS FAJOK BORZA PÉTER 1,2 PUKY MIKLÓS 1 1 MTA ÖK Duna-kutató Intézet, 2131 Göd, Jávorka Sándor utca ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. CURRENT STATUS OF EPIGEAN AQUATIC MALACOSTRACA (CRUSTACEA) IN HUNGARY: ACCELERATING INVASIONS, VULNERABLE AND THREATENED NATIVE SPECIES P. BORZA 1,2 * M. PUKY 1 1 Hungarian Academy of Sciences, Centre for Ecological Research, Danube Research Institute, Jávorka Sándor utca 14., H-2131 Göd, Hungary 2 Eötvös Loránd University, Faculty of Science, Department of Systematic Zoology and Ecology, 1/C Pázmány Péter sétány, H-1117 Budapest, Hungary *Corresponding author, KIVONAT: Az utóbbi másfél évtizedben jelentősen, 20-ról 29-re bővült a Magyarországról ismert felszíni vízi magasabbrendűrák-fajok száma, ami részben az idegenhonos fajok gyorsuló betelepedésének, részben az állatcsoportra irányuló nagyobb tudományos figyelemnek köszönhető. Az új fajok közül hat (2 Mysida, 2 Amphipoda, 2 Decapoda) ténylegesen friss bevándorló, míg a fennmaradó három közül az egyik egy jelenleg is bizonyítottan előforduló őshonos víziászkafaj, két Amphipoda-faj pedig archív múzeumi anyagokból került elő. A Peracaridák körében a ponto-kaszpikus fajok betelepülése gyorsuló trendet mutat, ezzel szemben a két új inváziós tízlábúrák-faj közel egyidejű megjelenése véletlenszerű egybeesésnek tekinthető. A két újonnan felfedezett, a Kárpátok, illetve Kárpát-medence kisebb tájegységeiben előforduló endemikus Peracarida-faj természetvédelmi szempontból sérülékenynek tekinthető, míg őshonos tízlábú rákjainkat közvetlenül veszélyezteti az inváziós fajok kompetíciója, az általuk terjesztett rákpestis, valamint élőhelyeik szennyeződése, eltűnése. Kulcsszavak: Amphipoda, Decapoda, Isopoda, Magyarország, Mysida ABSTRACT: The number of epigean aquatic malacostracans has risen considerably from 20 to 29 in the last fifteen years due to the accelerating immigration of non-indigenous species, and an increased scientific interest in this group leading to the description of new species for Hungary. Six malacostraca species (2 mysids, 2 amphipods, 2 decapods) are recent

2 34 colonists, one is a recently found indigenous isopod, while two amphipod species were only detected in samples collected in the s. The immigration of Ponto-Caspian peracarids shows an accelerating trend, while the almost concurrent appearance of the two decapods can be regarded as mere coincidence. The two recently discovered perarcarids endemic to smaller regions of the Carpathian mountains and the Carpathian basin can be considered as vulnerable from a conservation biological perspective, whilst native decapods are directly threatened by the competition of the invasive species, crayfish plague disseminated by them, the pollution and disappearance of their habitats. Key words: Amphipoda, Decapoda, Hungary, Isopoda, Mysida Bevezetés Az utóbbi másfél évtizedben jelentősen bővült a Magyarországról ismert felszíni vízi magasabbrendűrák-fajok száma, ami részben az idegenhonos fajok gyorsuló betelepedésének, részben az állatcsoportra irányuló nagyobb tudományos figyelemnek köszönhető. Összességében a hazánk területéről kimutatott fajok száma (a szemi-akvatikus Ochestia cavimana Heller, 1865 bolharákfajt is beleszámítva) mintegy a felével, 20-ról 29-re nőtt. Az új fajok közül hat (2 Mysida: Hemimysis anomala G.O. Sars, 1907, Katamysis warpachowskyi G.O. Sars, 1893; 2 Amphipoda: Chelicorophium robustum (G.O. Sars, 1895), Echinogammarus trichiatus (Martynov, 1932), 2 Decapoda: Pacifastacus leniusculus (Dana, 1852), Eriocheir sinensis Milne Edwards, 1853) ténylegesen új bevándorló. A fennmaradó három faj közül az egyik egy jelenleg is bizonyítottan előforduló őshonos víziászkafaj (Proasellus pribenicensis Flasarová, 1977), míg két Amphipoda-faj archív múzeumi anyagokból került elő (Chelicorophium maeoticum (Sowinsky, 1898), Gammarus leopoliensis Jażdżewski & Konopacka, 1989). További eredmény, hogy a korábban hazánk területéről leírt, de újabban bizonytalan előfordulásúnak tekintett Chelicorophium sowinskyi (Martynov, 1924) jelenléte alátámasztást nyert. Az alábbiakban két témakörbe csoportosítva áttekintést kívánunk nyújtani a közelmúlt felfedezéseiről következtetve az általános trendekre, valamint egyes fajok új előfordulási adatait is közöljük. Gyorsuló invázió Peracarida A fajok terjeszkedése A Peracaridák körében (Mysida, Amphipoda, Isopoda) a ponto-kaszpikus régió az inváziós fajok legjelentősebb forrása az észak-atlanti térségben. Bár Európában jelen vannak más területekről behurcolt (észak-amerikai, ázsiai) fajok is, a hazánkban előforduló fajok mindegyike innen származik, melyek közül négy az utóbbi másfél évtizedben került elő. A Hemimysis anomala hasadtlábúrák-faj (Mysida) első magyarországi előfordulását WITTMANN (2007) közölte évi gyűjtések alapján, később azonban 1997-ből származó mintákban is előkerült (BORZA et al. 2011). A nagyfokú bizonytalanság a faj megjelenési idejét illetően elsősorban annak köszönhető, hogy éjszakai aktivitása miatt a hagyományos gyűjtési módszerekkel nehezen mutatható

3 35 ki. AUDZIJONYTE és munkatársai (2008) vizsgálatából tudjuk, hogy a Közép- és Felső-Dunát egy Duna-deltai eredetű populáció leszármazottai népesítették be, ám a kolonizáció valószínűleg nem fokozatosan, folyásirányban felfelé ment végbe, hanem a faj ugrásszerű terjedéssel (feltételezhetően hajók segítségével) először a Felső-Dunába jutott el, majd onnan folyásirányban lefelé hódította meg a folyó középső szakaszát (BORZA et al. 2011, WITTMANN 2007). A faj jelenleg már a teljes magyar Duna-szakaszon, valamint a Ráckevei Soroksári Duna-ágban, és a kapcsolódó kiskunsági csatornarendszerben előfordul (BORZA 2009b). A hazánk területén betorkolló mellékfolyók közül a Sió és a Benta-patak alsó szakaszán is jelen van (BORZA et al. 2011). BORZA és munkatársai (2011) őszi gyűjtései alapján még sem a Balatonban (Siófoknál), sem a Drávában (Drávaszabolcsnál), sem a Tiszában (Szegednél) nem fordult elő nyarán viszont a Tisza két helyszínén előkerült ( Tápé: 178 fkm, 46, É, 20, K; Tiszakécske: 286 fkm 46, É, 20, K; leg., det. Borza Péter). Aktuális elterjedésének felderítéséhez a folyóban további vizsgálatok szükségesek; az eljutás módjával kapcsolatban is csak ennek ismeretében vonhatnánk le következtetéseket. Egy másik Mysida-fajt, a Katamysis warpachowskyit WITTMANN (2002) mutatta ki a Bécs és Komárom közötti Duna-szakaszon 2001-ben. A magyar Dunaszakaszon nem volt korábban jelen (BORZA 2007, BORZA et al. 2011, WITTMANN 2002), ami arra enged következtetni, hogy a faj ugrásszerű terjedéssel először az osztrák folyószakaszra jutott el hajók segítségével, majd onnan gyors ütemben a folyásirányban lefelé haladva hódította meg a Közép-Dunát (WITTMANN 2002). A faj jelenleg már a Duna teljes magyarországi szakaszán, valamint számos kapcsolódó víztestben; a szigetközi hullámtér és mentett oldal vizeiben, a Ráckevei Soroksári Duna-ágban, és a kapcsolódó kiskunsági csatornarendszerben előfordul (BORZA 2007, 2009b). BORZA és munkatársai (2011) őszi gyűjtései alapján a Balatonban, a Drávában, és a Tiszában nem volt jelen. A Chelicorophium robustum tegzesbolharák-faj elsőként 2007 júliusában Nyergesújfalunál (1734 fkm) került elő a magyar Duna-szakaszon (BORZA 2011). A fajt őshonos elterjedésén kívül, ami a Dunában a szerbiai szakaszig nyúlt, először 2000-ben mutatták ki a Majnában (BERNERTH et al. 2005). Az őshonos állomány fokozatos terjeszkedését ebben az esetben is kizárhatjuk (BORZA 2011, BORZA et al. 2010, ŽGANEC et al. 2009); a faj minden bizonnyal hajók segítségével juthatott el a Majnába, és a Felső- és Közép-Dunában folyásirányban lefelé terjeszkedik szeptember-októberében a magyar Duna-szakasz több pontjáról tömegesen sikerült kimutatni a fajt, melyek közül Nagymaros (1694 fkm) volt folyásirányban a legalsó előfordulási hely (BORZA 2011). A faj azóta még tovább terjedt; jelenlegi ismereteink alapján legdélibb magyarországi előfordulása a folyóban Paksnál található (1533 fkm, , 46, É, 18,87875 K; leg. Czirok Attila, Horvai Valér, det. Borza Péter). A legújabban előkerült fajnak, az Echinogammarus trichiatusnak jelenleg mindössze egy magyarországi előfordulása ismert; 2009 szeptemberében Rajka térségében került elő 9 példány (BORZA 2009a). Jelenléte a folyó németországi szakaszán 1996 óta ismert (WEINZIERL et al. 1997), míg őshonos alsó-dunai állományának fokozatos terjeszkedése nem volt kimutatható, így a többi fajhoz hasonlóan ugrásszerű terjeszkedést feltételezhetünk az E. trichiatus esetében is. Az utóbbi években az újonnan bevándorló fajok felfedezésén túl is születtek jelentős eredmények a csoport korábban megjelent képviselőivel kapcsolatban. A korábban vitatott taxonómiai státusú, de immár molekuláris adatokkal (URYUPOVA és MUGUE 2007) is alátámasztott érvényességű Chelicorophium sowinskyi

4 36 magyarországi előfordulásáról ŠTRASKRABA (1962) számolt be, ám a későbbiekben további alátámasztás hiányában a faj jelenlétét bizonytalannak tartották (KONTSCHÁN et al. 2002). BORZA (2011) eredményei alapján a faj előfordul három legnagyobb folyónkban, a ŠTRASKRABA (1962) által említett balatoni előfordulás viszont nem nyert megerősítést. Mindezen felül a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményének vizsgálata nyomán fény derült arra is, hogy a tegzes bolharákok első magyarországi előfordulásait (UNGER 1918) tévesen tulajdonították a Chelicorophium curvispinum (G. O. Sars, 1895)-nak; valójában a C. sowinskyi volt az első faj, mely terjeszkedni kezdett a Közép-Dunában (BORZA 2011). Ennek értelmében a C. curvispinum első hiteles magyarországi előfordulásának a faj as balatoni megjelenését tekinthetjük (SEBESTYÉN 1934). Az archív múzeumi anyagok felülvizsgálata egy további tegzesbolharák-fajjal is bővítette a fajlistát; egy 1943-ból származó tiszai (szegedi) mintában előkerült a Chelicorophium maeoticum 11 példánya, köztük petés nőstények (BORZA 2011). Újabb mintákban a faj nem volt kimutatható, így ez az adat képviseli első, és mindmáig utolsó magyarországi előfordulását. A faj máig tartó jelenlétét mindezek ellenére nem tartjuk kizártnak; egy alapos, a mélységi régiót is feltáró felmérés elvégzése lenne indokolt a kérdés tisztázása érdekében. Az utóbbi évek kiterjedt faunisztikai vizsgálatai során a Limnomysis benedeni Czerniavsky, 1882 előkerült számos horgásztóból (völgyzárógátas víztározók, kavicsbányatavak), ami a faj haltelepítésekkel történő terjeszkedésére enged következtetni (BORZA et al. 2011). Ezen mechanizmus hozzájárulhatott a részvízgyűjtők közötti terjedéséhez, valamint feltételezhetően az újabban megjelent fajok terjeszkedését is elősegítheti (BORZA et al. 2011). Bár konkrét kutatási eredmény nem kapcsolódik hozzá, felhívjuk rá a figyelmet, hogy a Dikerogammarus villosus (Sowinsky, 1894) magyarországi megjelenésével kapcsolatban téves információk terjedtek el a szakirodalomban ban az akkor még a D. villosus alfajának tekintett, de mára bizonyítottan önálló fajt képviselő (MÜLLER et al. 2002) D. bispinosus Martynov, 1925 került elő a magyar Duna-szakaszon (DUDICH 1927). A szerző ebben a publikációban alfaji megkülönböztetés nélkül, D. villosus-ként említi, ám későbbi műveiben többnyire a hármas nevet használva kizárólag a D. villosus bispinosus-t sorolta fel (DUDICH 1947, 1967). A későbbiekben azonban több publikációban (pl. MUSKÓ 1992, 1994, NESEMANN et al. 1995) újfent elhagyták a szerzők az alfaji megnevezést, melyek nyomán a legmértékadóbb review-cikk szerzői a faj magyarországi megjelenését tévesen 1926-ra, Balatonba való bejutását 1955-re datálták (BIJ DE VAATE et al. 2002). A mai értelemben vett D. villosus valójában még az as években sem fordult elő a Közép-Dunában, még az akkori jugoszláv szakaszon sem (BRTEK 1953, BRTEK és ROTHSCHEIN 1964, KARAMAN 1953, ŠTRASKRABA 1962); első hiteles magyarországi előfordulási adata jelenlegi ismereteink szerint 1975-ből származik (NOSEK és OERTEL 1980/81). A Balatonba sem 1950-ben végzett L. benedenitelepítések során került (WOYNÁROVICH 1954) a D. haemobaphes (Eichwald, 1841) és D. bispinosus fajokkal együtt (PONYi 1955, ŠTRASKRABA 1959, 1962), hanem ennél később, dokumentálatlanul.

5 37 1. ábra. A Magyarországon előforduló ponto-kaszpikus Peracaridák fajszámának időbeli növekedése. Az új eredmények tükrében a ponto-kaszpikus Peracarida-fajok magyarországi megjelenésének időbeli lefutását az 1. ábra mutatja. Megállapítható, hogy az utóbbi évtizedekben egyértelműen gyorsuló tendenciát mutat a folyamat. Mindez párhuzamba állítható azzal, hogy míg korábban valamennyi faj terjeszkedését a Közép-Dunában, jellemzően a magyar szakaszon észlelték elsőként, addig a Duna Majna Rajna-csatorna 1992-es átadása óta megjelent fajok mindegyike a Felső-Dunán (illetve a C. robustum a Majnában) bukkant fel. Ezek alapján valószínűsíthetjük, hogy a betelepülés felgyorsulásának és földrajzi súlypont-átrendeződésének hátterében a csatorna megnyitása következtében átalakuló hajózás áll. A feltételezhető közvetlen okokról pl. a forgalom növekedése, a fő berakodóhelyek és célállomások megváltozása, a hajópark összetételének változása sajnos jelenleg nem áll rendelkezésünkre elegendő információ a kérdés részletesebb tárgyalásához. Mire számíthatunk mindezek alapján a jövőben? Jelenleg a Felső-Dunán nem fordul elő hazánkban nem élő ponto-kaszpikus Peracarida-faj, ám számos faj esetében előfordulhat váratlan, ugrásszerű área-expanzió, ahogyan az korábban több esetben is megtörtént. A Duna németországi vízgyűjtőjén jelen van viszont az észak-amerikai eredetű Crangonyx pseudogracilis Bousfield, 1958 bolharákfaj (HESS és HECKES 2006), melynek további terjeszkedésére, jövőbeli magyarországi megjelenésére jó eséllyel számíthatunk. Újabb fajok esetleges felbukkanásán túl a közelmúltban megjelent fajok lehetséges további terjeszkedésével is számolnunk kell. A C. robustum és az E. trichiatus még a Duna vízrendszerén belül sem hódított meg minden elérhető területet, míg a H. anomala és a K. warpachowskyi esetében a Dunán kívüli térhódításra számíthatunk.

6 38 Kapcsolódó taxonómiai kérdések A faunisztikai eredményeken túlmenően taxonómiai kérdésekben is történtek változások az utóbbi években. A korábban említett, mára megnyugtatóan tisztázódott C. sowinskyi-problematika mellett ilyen a Magyarországon is előforduló Jaera víziászkafaj taxonómiai hovatartozásának megítélése, ami többször is módosult az évek során. A ponto-kaszpikus régió víziászka-faunájának részletes tanulmányozását megelőzően az ott előforduló Jaera-kat a mediterrán elterjedésű J. nordmanni (Rathke, 1837) fajjal azonosították, ezért nem meglepő, hogy az édesvízi Jaera-észleléseket is ennek a fajnak tulajdonították (DUDICH 1930). Az 1930-as évek behatóbb vizsgálatai alapján azonban nyilvánvalóvá vált, hogy önálló fajról van szó, melyet J. sarsi Valkanov, 1936 néven írtak le. A témában a következő fordulatot VEUILLE (1979) műve hozta, melyben a szerző amellett érvel, hogy a sósvízi és édesvízi alakok nem egy fajt képviselnek. Utóbbiakat J. istri Veuille, 1979 néven új fajként írta le. Ezt a nézetet újabban kritika érte; TOBIAS és munkatársai (2005) szerint az elkülönítés alapjául szolgáló morfológiai különbségek egyedi variációt képviselnek, így a J. sarsi elnevezés visszaállítását javasolják az édesvízi alak esetében is. A kérdés megnyugtató tisztázódásáig ami egy molekuláris filogenetikai analízistől lenne várható ez utóbbi elnevezést alkalmazzuk. A nyitott kérdések ellenére a témával foglalkozó szerzők mindegyike egyetértett abban, hogy az édesvízi alak egyetlen fajt képvisel, mígnem BRTEK (2003) egy új fajt írt le a szlovák Duna-szakaszról J. danubica Brtek, 2003 néven. Az új faj nem különbözik a J. sarsi-tól a genus legfontosabb határozóbélyegében, a hím praeoperculum alakjában; az elkülönítés alapja a testalak különbözősége, ami az új fajban aszimmetrikus (az első testfél keskenyebb a hátsónál), míg a J. sarsi esetében a két testfél szélessége azonos. Az ászkarákokra egy különleges, bifázikus (két szakaszos) vedlési mechanizmus jellemző, mely során előbb a poszterior, majd kis idő elteltével az anterior testfél kutikulája cserélődik le (GEORGE 1972). BORZA (2012) egy élő példány vizsgálatával bizonyította, hogy a két testfél közötti aszimmetria ezen vedlési mechanizmus eredménye; az ilyen állatok a vedlés két szakasza közötti átmeneti állapotot képviselik. Ennek értelmében a Jaera danubica Brtek, 2003 néven leírt faj a Jaera sarsi Valkanov, 1936 junior szinonimájaként kezelendő. Jelenlegi meglátásunk szerint a mindmáig nyitott, a fajok számát potenciálisan befolyásoló taxonómiai kérdések közül egy érintheti a magyar faunát; a D. haemobaphes és a D. fluviatilis viszonya. A D. haemobaphes a Donban előforduló folyóvízi alakját önálló alfajként írták le D. haemobaphes fluviatilis Martynov, 1919 néven, melyet a későbbiekben több szerző automatikusan átvett a folyóvízi előfordulások megnevezésére (pl. BRTEK 1953, DUDICH 1927, KARAMAN 1953). Kialakult azonban egy olyan nézet is, miszerint a D. haemobaphes és a D. fluviatilis két önálló fajt képvisel, melyek szimpatrikusan fordulnak elő a Közép- Dunában (BRTEK 2001, ŠTRASKRABA 1959, 1962). A kérdés megnyugtató tisztázódását Grabowski és munkatársai jelenleg folyó molekuláris vizsgálataitól remélhetjük (MICHAL GRABOWSKI írásbeli közlése). Decapoda A tízlábú rákok körében is jelentős események történtek az elmúlt másfél évtized során; a korábbról ismert cifrarák mellett két újabb inváziós faj is megjelent hazánkban. A Peracarida csoporttal ellentétben azonban gyorsuló trendekről túlzás lenne beszélni, ugyanis a két faj terjeszkedése egymástól teljesen függetlenül

7 39 zajlott, közel egyidejű magyarországi felbukkanásuk puszta egybeesésnek tekinthető. Az Észak-Amerika északnyugati részén őshonos jelzőrákot (Pacifastacus leniusculus) először 1959-ben telepítették be Európába a rákpestis által megtizedelt európai rákállomány egyik lehetséges helyettesítőjeként. Az azóta eltelt fél évszázad alatt a kontinens 24 országába jutott el, ami a legnagyobb elterjedési területű idegenhonos Decapodává tette ezen a földrészen (SOUTY-GROSSET et al. 2006). Magyarországra Ausztriából, a Gyöngyös-patakon keresztül jutott el. Jelenlétéről először ILLÉS (2002) számolt be, aki 2000-ben egy elpusztult példányt, 2001-ben élő állatokat figyelt meg. KOVÁCS és munkatársai (2005) azonban egy 1998-as adatot is közzétesznek; ez tekinthető a faj első hazai előfordulásának. Azóta a P. leniusculus tovább terjedt, a Rába különböző szakaszairól és más nyugat-magyarországi patakokból is ismert (HERÉNYI et al. 2010, ILLÉS 2010, ILLÉS és KISZELY 2006). Egy második, párhuzamos kolonizációs útvonal a Murán keresztül érte el Magyarországot (HERÉNYI et al. 2010, PUKY 2009b, SALLAI és LELKES, ). Ennek a folyónak a szlovéniai szakaszán először 2003-ban, a felső folyás irányból jelent meg a jelzőrák (GOVEDIČ et al. 2007, SOUTY-GROSSET et al. 2006), majd folyásirányban lefelé haladva a horvátországi szakaszra is eljutott (HUDINA et al. 2009). A környező országokban mért viszonylag gyors terjedési sebességének (7-24,4 km/év, HUDINA et al. 2009, WEINLÄNDER és FÜREDER 2009) köszönhetően hazai elterjedési területe várhatóan gyorsan fog nőni, és Ausztriához hasonlóan (PÖCKL 1999) számos különböző víztípusban meghonosodik. Az elmúlt évtizedben megjelent másik Decapoda-faj a kínai gyapjasollós rák (Eriocheir sinensis), mely valószínűleg óceánjáró hajók ballasztvizével került Európába. Először 1912-ben Németországban mutatták ki (PETERS és PANNING 1933), majd hamarosan tömeges megjelenését észlelték elsősorban tengerek közelében. Az első hazai egyed 2003-ban került elő a Csepel-szigetnél a Dunából (PUKY et al. 2005), melyet további két állat követett Kölked térségében (PUKY és SCHÁD 2006a). A faj negyedik példánya 2011 októberében, Budapesten került elő. Mivel katadrom (tengerben szaporodó) fajról van szó, a tengertől való nagy távolság miatt tömeges megjelenése hazánkban nem várható, de további példányok felbukkanására a jövőben is számíthatunk elsősorban a Dunában, melynek osztrák és szerb szakaszán is hasonló megfigyelések vannak (PAUNOVIC et al. 2004, RABITSCH és SCHIEMER 2003). A Dunából már az 1980-as évek közepén kimutatott (THURÁNSZKY és FORRÓ 1987), és azóta gyors terjedéssel jellemezhető (PUKY és SCHÁD 2006b) északamerikai Decapoda faj, az Orconectes limosus (Rafinesque, 1817) elterjedési területe a 2000-es években tovább nőtt hazánkban és a régióban egyaránt. Magyarországon az évtized közepe óta a Közép-Tisza vidékéről, a Hortobágy Berettyóból, és a Karasicából közöltek újabb előfordulási adatokat (HORVAI et al. 2010, SALLAI , SALLAI és PUKY 2008), de erre az időszakra esik a faj szlovákiai és romániai előfordulásának, és gyors dunai terjedésének kimutatása is (HUDINA et al. 2009, JANSKY és KAUTMAN 2007, PARVULESCU et al. 2009, PUKY 2009a). Ennek megfelelően az O. limosus további terjedése várható Magyarországon, pl. a Balatonban, ahol egy elpusztult példányt gyűjtöttek be én Siófoknál (leg. Nagy Gábor, det. Puky Miklós). Európában további hat idegenhonos Astacidea-faj fordul elő (SOUTY-GROSSET et al. 2006): a Cherax destructor (Clark, 1936), a Procambarus clarkii (Girard, 1852), egy másik, hím egyedek hiányában pontosan meg nem határozott Procambarus sp., az Orconectes immunis (Hagen, 1870), az Orconectes rusticus (Girard, 1852), és az Orconectes virilis (Hagen, 1870). Ezek mellett a hobbiállattartók számos más fajt is

8 40 tartanak (pl. Cherax quadricarinatus (von Martens, 1868)), melyek kiszabadulása, természetesvízi felbukkanása szintén nem zárható ki. Említést érdemel továbbá a mediterrán eredetű Atyaephyra desmarestii (Millet, 1831) édesvízi garnélafaj (Decapoda: Caridea), melynek jelenléte a német Duna-szakaszon 1997-óta ismert (WEINZIERL et al. 1997, WITTMANN et al. 1999), ezért hazai megjelenésére is számíthatunk. Sérülékeny és veszélyeztetett őshonos fajok Peracarida A Magyarország területéről korábban ismert felszíni vízi Peracarida-fajok mindegyike viszonylag széles, a kontinens jelentős részét lefedő elterjedéssel bír. Természetvédelmi szempontból nem tekinthetők veszélyeztetettnek; noha a pontokaszpikus fajok kiszorították őket nagyobb természetes vizeinkből, a kisebb vízfolyásokban menedékre találtak. Széles elterjedésük révén egy-egy populáció kipusztulása (pl. szennyezések következtében) a faj egészét tekintve csekély jelentőséggel bír. Az utóbbi években azonban előkerült két, meglehetősen szűk elterjedésű, csak a Kárpátok, illetve Kárpát-medence kisebb tájegységeiben előforduló endemikus faj is. Noha közvetlen veszély ezeket sem fenyegeti, egy-egy élőhelyük eltűnése komoly veszteség lehet a faj fennmaradása szempontjából. A Proasellus pribenicensis víziászkafaj Szlovákia területéről, a magyar határhoz közel eső bodrogközi Perbenyik (Pribeník) térségéből került leírásra (FLASAROVÁ 1977), majd Romániában a Kraszna, Szamos, és Túr folyók vidékén is jelezték előfordulását (NEGOESCU 1987). Első magyarországi adatát KONTSCHÁN (2001) közölte Halmaj (Cserehát) közeléből. A faj azóta előkerült a Cserehát több pontjáról (Encs, Kéked), valamint Sátoraljaújhely, a bodrogközi Karos, és a beregi Vámosatya közeléből (JUHÁSZ et al. 2006, KONTSCHÁN et al. 2006). A tapasztalatok szerint lassú folyású patakokban, csatornákban, és kisebb állóvizekben fordul elő. Az eddigi előfordulási adatok alapján feltételezhetjük, hogy hazánk központi pozíciót foglal el a faj elterjedési területében, így a magyarországi állomány védelme elsődleges jelentőségű lehet a faj megóvása érdekében. További alapos vizsgálatok lennének indokoltak a faj magyarországi élőhelyeinek feltárása céljából, melyek ismeretében javasolnánk védetté nyilvánításának megfontolását. A Gammarus leopoliensis a Keleti-Kárpátok endemikus bolharákfaja; elterjedési centruma Ukrajnát, Románia északi részét, valamint Lengyelország délkeleti, és Szlovákia északkeleti csücskét foglalja magába, ahol patakokban és kisebb folyókban fordul elő m tengerszint feletti magasságban (BRTEK 2001, GRABOWSKI és MAMOS 2011, JAŻDŻEWSKI és KONOPACKA 1989, PAPP et al. 2008, ZIELINSKI 1998). Máig egyetlen magyarországi adatát PAPP és KONTSCHÁN (2011) közölte a Zempléni-hegység egy patakjában egy 1959-ből származó minta alapján, mely a faj 3 nőstény egyedét tartalmazta. A rendelkezésre álló ismeretek alapján valószínűsíthető, hogy a magyarországi előfordulás elterjedési területének perifériáját képviseli. További vizsgálatok lennének szükségesek a faj mindmáig tartó jelenlétének igazolása, illetve elterjedésének feltárása érdekében. Az esetleges magyarországi állományok védelme a faj egészének megőrzésében csekély jelentőséggel bírna, ám a hazai fauna gazdagságának fenntartása érdekében indokolt és javasolható lenne. A további őshonos Gammarus-fajok vonatkozásában is születtek figyelemre méltó, a magyar faunát is potenciálisan érintő eredmények az utóbbi években. Az egyre részletesebb és nagyobb lefedettségű molekuláris vizsgálatok ezen széles

9 41 elterjedésű fajok jelentős intraspecifikus heterogenitását tárták fel, melyek a későbbiekben alfaji, vagy akár faji szintű taxonómiai változtatásokat is indokolttá tehetnek (HOU et al. 2011, WESTRAM et al. 2011). Decapoda A Peracarida-fajokkal ellentétben őshonos tízlábú rákjainkat (Astacus astacus (Linnaeus, 1758) folyami rák, Astacus leptodactylus (Escholtz, 1823) fajcsoport kecskerák, Austopotamobius torrentium (Schrank, 1803) kövi rák) élőhelyeik kiterjedésének csökkenése, időszakos kiszáradása, szennyezése, és az inváziós fajok jelenléte közvetlenül veszélyezteti. Nem zárható ki, hogy nagyobb folyókban az őshonos és idegenhonos fajok középtávon is együtt forduljanak elő (PÖCKL és PEKNY 2002), de az utóbbiak általában gyorsan dominánssá válnak. A Dráva horvátországi szakaszán például 16:1 volt a P. leniusculus és az A. leptodactylus egyedszámának aránya a fogási adatok alapján (HUDINA és mtsai 2009). Ennek legfőbb oka, hogy az idegenhonos fajok a rákpestis (Aphanomyces astacii Schikora, 1906) hordozói, ezért az őshonos Decapoda-állományokat megfertőzve azokat gyorsan kiszoríthatják eredeti élőhelyükről. Ez a fajváltás ausztriai tapasztalatok alapján számos élőhelyen 4-5 év alatt végbemegy (PÖCKL 1999). Az A. astacii fertőzést - kisebb vagy nagyobb arányban - a vizsgált hazai idegenhonos állományok is hordozzák (KOZUBIKOVA et al. 2010), ami a P. leniusculus-on keresztül az őshonos nyugat-dunántúli, az O. limosus-on keresztül az őshonos alföldi Decapoda populációkra jelent fokozott veszélyt. Ilyen hazai megfigyelés még nem ismert, de az idegenhonos fajok a rákpestis terjesztése nélkül is dominánssá válhatnak az őshonos fajokkal szemben. Németországban a P. leniusculusnak az A. torrentium kárára történő lassú térhódítását figyelték meg olyan esetben is, amikor az idegenhonos populáció nem hordozta a rákpestist (HUBER és SCHUBART 2005). Következtetések Az utóbbi évek kutatásai egy gyorsan változó és sérülékeny fauna képét tárták fel. Hogy a 21. század kihívásainak megfelelhessünk, elengedhetetlen az intenzív vizsgálatok folytatása. A legfontosabb feladat a már jelenlévő fajok kölcsönhatásainak feltárása, valamint a lehetséges terjeszkedési mechanizmusok szerepének tisztázása, melyek ismeretében kidolgozhatóak lennének a megfelelő óvintézkedések a további fajbehurcolások megelőzése érdekében. A tízlábú rákok esetében időszerű olyan területek kijelölése, amelyek őshonos fajainkat hosszú távon megőrizhetik. Szükség van továbbá az állatcsoport helyzetével kapcsolatos felvilágosító munkára az esetleges jó szándékú, de káros beavatkozások, betelepítések elkerülése érdekében. Köszönetnyilvánítás: Köszönjük Czirok Attilának és Horvai Valérnak a C. robustum-ot tartalmazó minta gyűjtését és rendelkezésre bocsátását. Felhasznált irodalom AUDZIJONYTE, A. WITTMANN, K.J. VÄINÖLÄ, R. (2008): Tracing recent invasions of the Ponto-Caspian mysid shrimp Hemimysis anomala across Europe and to North America with mitochondrial DNA. Diversity and Distributions 14: BERNERTH, H. TOBIAS, W. STEIN, S. (2005): Faunenwandel im Main zwischen 1997 und 2002 am Beispiel des Makrozoobenthos. In: Faunistisch-

10 42 ökologische Untersuchungen des Forschungsinstitutes Senckenberg im hessischen Main. Hessisches Landesamt für Umwelt und Geologie, Wiesbaden, pp BIJ DE VAATE, A. JAŻDŻEWSKI, K. KETELAARS, H.A.M. GOLLASCH, S. VAN DER VELDE, G. (2002): Geographical patterns in range extensions of Ponto- Caspian macroinvertebrate species in Europe. Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 59: BORZA, P. CZIROK, A. DEÁK, C. FICSÓR, M. HORVAI, V. HORVÁTH, Z. JUHÁSZ, P. KOVÁCS, K. SZABÓ, T. VAD, CS.F. (2011): Invasive mysids (Crustacea: Malacostraca: Mysida) in Hungary: distributions and dispersal mechanisms. North-Western Journal of Zoology 7: BORZA, P. CSÁNYI, B. PAUNOVIĆ, M. (2010): Corophiids (Amphipoda, Corophioidea) of the River Danube The Results of a Longitudinal Survey. Crustaceana 83: BORZA, P. (2007): Contribution to the Macroinvertebrate Fauna of the Hungarian Danube. III. Mysid Shrimps (Crustacea: Mysidacea). Folia Historico- Naturalia Musei Matraensis 31: BORZA, P. (2009a): First record of the Ponto-Caspian amphipod Echinogammarus trichiatus (Martynov, 1932) (=Chaetogammarus trichiatus) (Crustacea: Amphipoda) for the Middle-Danube (Slovakia and Hungary). Aquatic Invasions 4: BORZA, P. (2009b): Spread of invasive mysids (Crustacea: Mysida) in the River Danube water system: Ráckeve-Soroksári Danube arm, canal network of the Kiskunság. Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 20: BORZA, P. (2011): Revision of invasion history, distributional patterns, and new records of Corophiidae (Crustacea: Amphipoda) in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 57: BORZA, P. (2012): Remarks on the taxonomic status of Jaera danubica Brtek, 2003 (Crustacea: Isopoda: Janiridae). Zootaxa 3161: BRTEK, J. ROTHSCHEIN, J. (1964): Ein Beitrag zur Kenntnis der Hydrofauna und des Reinheitzustandes des tschechoslovakischen Abschnittes der Donau. Biologicke Prace 10: BRTEK, J. (1953): Prispevok k poznaniu rozsirenia niekotorych pre faunu CSR novych alebo málo znanych pontokaspickych druhov zivochichov v Dunaji. Biologia (Bratislava) 8: BRTEK, J. (2001): Príspevok k poznaniu amphipod Slovenska (I. - Gammaroidea, Crangonyctoidea, Corophioidea). Acta Rerum Naturalium Musei Nationalis Slovaci Bratislava 47: BRTEK, J. (2003): Jaera danubica sp. n. (Crustacea, Isopoda, Asellota) from the Danube in Bratislava. Annotationes Zoologicae et Botanicae 225: 3 7. DUDICH, E. (1927): Új rákfajok Magyarország faunájában. Archivum Balatonicum 1: DUDICH, E. (1930): A Jaera Nordmanni Rathke, egy új víziászka a magyar faunában (Jaera Nordmanni Rathke, a new aquatic isopod species in the Hungarian fauna). Állattani Közlemények 27: 120. DUDICH, E. (1947): Die höheren Krebse (Malacostraca) der Mittel-Donau. Fragmenta Faunistica Hungarica 10: DUDICH, E. (1967): Systematisches Verzeichnis der Tierwelt der Donau mit einer zusammenfassenden Erläuterung. In: LIEPOLT, R. (szerk.): Limnologie der Donau, 3. Schweizerbartsche Verlag, Stuttgart, pp

11 43 FLASAROVÁ, M. (1977): Proasellus pribenicensis sp. n. (Isopoda: Asellota) in der Südostslowakei. Vestník Československé Společnosti Zoologické 41: GEORGE, R. (1972): Biphasic moulting in Isopod Crustacea and the finding of an unusual mode of moulting in the antarctic genus Glyptonotus. Journal of Natural History 6: GOVEDIČ, M. BEDJANIČ, M. GROBELNIK, V. KAPLA, A. KUS VEENVLIET, J. ŠALAMUN, A. VEENVLIET, P. A. VREZEC, A. (2007): Dodatne raziskave kvalifikacijskih vrst Natura 2000 s predlogom spremljanja stanja raki. Center za kartografijo favne i flore, Ljubljana, 127 pp. GRABOWSKI, M. MAMOS, T. (2011): Contact Zones, Range Boundaries, and Vertical Distribution of Three Epigean Gammarids (Amphipoda) in the Sudeten and Carpathian Mountains (Poland). Crustaceana 84: HERÉNYI, M. ILLÉS, P. KISZELY, P. (2010): Tízlábú (Decapoda) rákállományfelmérés az Őrségben. Cinege 15: HESS, M. HECKES, U. (2006): Der nordamerikanische Flohkrebs Crangonyx pseudogracilis (Amphipoda: Crangonyctidae) jetzt auch im Einzugsgebiet der Donau. Lauterbornia 58: HORVAI, V. CZIROK, A. GYULAVÁRI, H.A. MAUCHART, P. (2010): Adatok a Karasica vízgyűjtőjének tízlábú rák-faunájához (Crustacea: Decapoda). Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 21: HOU, Z. SKET, B. FIŠER, C. LI, S. (2011): Eocene habitat shift from saline to freshwater promoted Tethyan amphipod diversification. Proceedings of the National Academy of Sciences 108: HUBER, M.G.J. SCHUBART, C.D. (2005): Distribution and reproductive biology of Austropotamobius torrentium in Bavaria and documentation of a contact zone with the alien crayfish Pacifastacus leniusculus. Bulletin Francais de la Pêche et de la Pisciculture : HUDINA, S. FALLER, M. LUCIĆ, A. KLOBUČAR, G. MAGUIRE, I. (2009): Distribution and dispersal of two invasive crayfish species in the Drava River basin, Croatia. Knowledge and Management of Aquatic Ecosystems : 09/1 11. ILLÉS P. (2002): A jelzõrák (Pacifastacus leniusculus) előfordulása Magyarországon. Cinege 7: ILLÉS, P. KISZELY, P. (2006): Tízlábú rák (Decapoda) állományok változása Vas megyében. Cinege 11: ILLÉS, P. (2010): Három tízlábú (Decapoda) rákfaj a Kőszegi Tájvédelmi Körzet területén. Cinege 15: JANSKY, V. KAUTMAN, J. (2007): Americký rak Orconectes limosus (Crustacea: Decapoda: Cambaridae) uz aj na Slovensku. Acta rerum naturalium Musei nationalis Slovenici 53: JAŻDŻEWSKI, K. KONOPACKA, A. (1989): Gammarus leopoliensis nov. sp. (Crustacea, Amphipoda) from Eastern Carpathians. Bulletin Zoölogisch Museum Universiteit van Amsterdam 11: JUHÁSZ, P. KOVÁCS, K. SZABÓ, T. CSIPKÉS, R. KISS, B. MÜLLER, Z. (2006): Faunistical results of the Malacostraca investigations carried out in the frames of the ecological survey of the surface waters of Hungary (ECOSURV) in Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 30: KARAMAN, S.L. (1953): Pontokaspische Amphipoden der jugoslawischen Fauna. Acta Musei Macedonici Scientiarum Naturalium 1:

12 44 KONTSCHÁN, J. HEGYESSY, G. CSORDÁS, B. (2006): Abaúj és Zemplén tájainak makroszkopikus rákjai (Crustacea). Információk Északkelet-Magyarország természeti értékeiről 5. Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület, Sátoraljaújhely, 89 pp. KONTSCHÁN, J. MUSKÓ, I.B. MURÁNYI, D. (2002): A felszíni vizekben elõforduló felemáslábú rákok (Crustacea: Amphipoda) rövid határozója és elõfordulásuk Magyarországon. Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis 26: KONTSCHÁN, J. (2001): Proasellus pribenicensis Flasarova, 1977 (Crustacea: Isopoda, Asellota), a magyar faunára új vízi ászka a Cserehátból. Folia Entomologica Hungarica 62: KOVÁCS, T. JUHÁSZ, P. AMBRUS, A. (2005): Adatok a Magyarországon élő folyami rákok (Decapoda: Astacidae, Cambaridae) elterjedéséhez. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: KOZUBIKOVA, E. PUKY, M. KISZELY, P. PETRUSEK, A. (2010): Crayfish plague pathogen in invasive North American crayfish species in Hungary. Journal of Fish Diseases 33: MUSKÓ, I.B. (1992): Amphipoda species found in Lake Balaton since Miscellanea Zoologica Hungarica 7: MUSKÓ, I.B. (1994): Occurrence of Amphipoda in Hungary since Crustaceana 66: MÜLLER, J.C. SCHRAMM, S. SEITZ, A. (2002): Genetic and morphological differentiation of Dikerogammarus invaders and their invasion history in Central Europe. Freshwater Biology 47: NEGOESCU, I. (1987): La présence de l espèce Proasellus pribenicensis Flasarova, 1977 (Crustacea, Isopoda, Asellidae) mentionné pour la première fois en Roumanie. Travaux du Museum d'histoire Naturelle "Grigore Antipa" 29: NESEMANN, H. PÖCKL, M. WITTMANN, K.J. (1995): Distribution of epigean Malacostraca in the middle and upper Danube (Hungary, Austria, Germany). Miscellanea Zoologica Hungarica 10: NOSEK, J.N. OERTEL, N. (1980/81): Zoologische Untersuchungen an Aufwüchsen in der Donau zwischen Rajka und Budapest. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eotvos Nominatae Sectio Biologica 22 23: PAPP, J. KONTSCHÁN, J. (2011): First Record of Gammarus leopoliensis Jażdżewski & Konopacka, 1989 (Peracarida, Amphipoda) from Hungary. Crustaceana 84: PAPP, J. KOVÁCS, K. KONTSCHÁN, J. (2008): Asellota and Amphipoda species from Maramures (Crustacea: Malacostraca). Studia Universitatis Vaşile Goldis 18: PÂRVULESCU, L. PÁLOS, C. MOLNÁR, M. (2009): First record of the spiny-cheek crayfish Orconectes limosus (Rafinesque, 1817) (Crustacea: Decapoda: Cambaridae) in Romania. North-Western Journal of Zoology 5: PAUNOVIC M. CAKIC P. HEGEDIS A. KLAREVIC J. LENHARDT M. (2004): A report of Eriocheir sinensis (H. Milne Edwards, 1854) [Crustacea: Brachyura: Grapsidae] from the Serbian part of the Danube River. Hydrobiologia 529: PETERS, N. PANNING, A. (1933): Die chinesische Wollhandkrabbe (Eriocheir sinensis H. Milne Edwards) in Deutschland. Zoologischer Anzeiger 101:

13 45 PONYI, J. (1955): Ökológiai és táplálkozásbiológiai vizsgálatok a Gammarusok köréből. Állattani Közlemények 45: PÖCKL, M. PEKNY, R. (2002): Interaction between native and alien species of crayfish in Austria: case studies. In: SOUTY-GROSSET, C. GRANDJEAN, F. (szerk.): Knowledgebased management of European native crayfish. Crayfish special, volume 4. Bulletin Francais de la Pêche et de la Pisciculture 367: PÖCKL, M. (1999): Distribution of crayfish species in Austria with special reference to introduced species. Freshwater Crayfish 12: PUKY, M. REYNOLDS, J.D. SCHÁD, P. (2005): Native and alien Decapoda species in Hungary: distribution, status, conservation importance. In: FÜREDER, L. SOUTY-GROSSET, C. (szerk.): European native crayfish in relation to land-use and habitat deterioration with a special focus on Austropotamobius torrentium. CRAYNET, volume 3. Bulletin Francais de la Peche et de la Pisciculture : PUKY, M. SCHÁD, P. (2006a): Magyarországi tízlábú rák (Decapoda) fajok elterjedése és természetvédelmi helyzete. Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 14: PUKY, M. SCHÁD, P. (2006b): Orconectes limosus colonises new areas fast along the Danube in Hungary. In: GHERARDI, F. SOUTY-GROSSET, C. (szerk.): European crayfish as heritage species - linking research and management strategies to conservation and socio-economic development. CRAYNET, volume 4. Bulletin Francais de la Pêche et de la Pisciculture : PUKY, M. (2009a): Confirmation of the presence of the spiny-cheek crayfish Orconectes limosus (Rafinesque, 1817) (Crustacea: Decapoda: Cambaridae) in Slovakia. North-Western Journal of Zoology 5: PUKY, M. (2009b): Status and distribution of invasive crayfish species in Hungary: Pacifastacus leniusculus colonises the western and south-western region, Orconectes limosus spreads along Danubian tributaries. Proceedings of the Regional European Crayfish Workshop: Future of Native Crayfish in Europe, Pisek, Csehország IX , pp. 53. RABITSCH W. SCHIEMER F. (2003): Chinesische Wollhandkrabbe (Eriocheir sinensis) in der österreichischen Donau festgestellt. Österreichische Fischerei 56: SALLAI, Z. LELKES, A. ( ): Jelzőrák [Pacifastacus leniusculus (Dana, 1852)] megjelenése a Murában. A Puszta 23: SALLAI, Z. PUKY, M. (2008): A cifrarák (Orconectes limosus) megjelenése a Közép- Tisza vidékén. Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 18: SALLAI, Z. ( ): A cifrarák [Orconectes limosus (Rafinesque, 1817)] megkerülése a Hortobágy-Berettyóból. A Puszta 23: SEBESTYÉN, O. (1934): A vándorkagyló (Dreissensia polymorpha Pall.) és a szövőbolharák (Corophium curvispinum G. O. Sars forma devium Wundsch) megjelenése és rohamos térfoglalása a Balatonban. A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 7: SOUTY-GROSSET, C. HOLDICH, D. M. NOEL, P. Y. REYNOLDS, J. D. HAFFNER, P. (szerk.) (2006): Atlas of Crayfish in Europe. Patrimoines Naturels 64. Muséum national d'histoire naturelle, Paris, 188 pp. ŠTRASKRABA, M. (1959): Príspevek k poznání fauny Amphipod Slovenska. Biologia (Bratislava) 14:

14 46 ŠTRASKRABA, M. (1962): Amphipoden der Tschechoslowakei nach den Sammlungen von Prof. Hrabě, l. Vestník Československé Zoologické Společnosti 26: THURÁNSZKY, M. FORRÓ, L. (1987): Data on distribution of freshwater crayfish (Decapoda: Astacidae) in Hungary in the late 1950s. Miscellanea Zoologica Hungarica 4: TOBIAS, W. WEGMANN, A. BERNERTH, H. (2005): Jaera istri oder Jaera sarsi? - Zum taxonomischen Status der "Donauassel" (Isopoda, Asellota: Janiridae). In: Faunistisch-ökologische Untersuchungen des Forschungsinstitutes Senckenberg im hessischen Main. Hessisches Landesamt für Umwelt und Geologie, Wiesbaden, pp UNGER, E. (1918): A Corophium devium előfordulása a Dunában. Állattani Közlemények 17: URYUPOVA, F. MUGUE, N.S. (2007): Filogeneticheskij analiz ponto-kaspijskikh korofiid (Amphipoda, Corophiidae). Zoologicheskij zhurnal 86: VEUILLE, M. (1979): L évolution du genre Jaera Leach (Isopodes; Asellotes) et ses rapports avec l histoire de la Méditerranée. Bijdragen tot de Dierkunde 49: WEINLÄNDER, M. FÜREDER, L. (2009): The continuing spread of Pacifastacus leniusculus in Carinthia (Austria). Knowledge and Management of Aquatic Ecosystems : 17/1 10. WEINZIERL, A. SEITZ, G. THANNEMANN, R. (1997): Echinogammarus trichiatus (Amphipoda) und Atyaephyra desmaresti (Decapoda) in der bayerischen Donau. Lauterbornia 31: WESTRAM, A.M. JOKELA, J. BAUMGARTNER, C. KELLER, I. (2011): Spatial Distribution of Cryptic Species Diversity in European Freshwater Amphipods (Gammarus fossarum) as Revealed by Pyrosequencing. PLoS ONE 6: e WITTMANN, K.J. THEISS, J. BANNING, M. (1999): Die Drift von Mysidaceen und Dekapoden und ihre Bedeutung für die Ausbreitung von Neozoen im Main- Donau-System. Lauterbornia 35: WITTMANN, K.J. (2002): Weiteres Vordringen pontokaspischer Mysidacea (Crustacea) in die mittlere und obere Donau: Erstnachweise von Katamysis warpachowskyi für Ungarn, die Slowakei und Österreich, mit Notizen zur Biologie und zum ökologischen Gefährdungspotential. Lauterbornia 44: WITTMANN, K.J. (2007): Continued massive invasion of Mysidae in the Rhine and Danube river systems, with first records of the order Mysidacea (Crustacea: Malacostraca: Peracarida) for Switzerland. Revue Suisse de Zoologie 114: WOYNÁROVICH, E. (1954): Vorkommen der Limnomysis benedeni Czern. im ungarischen Donauabschnitt. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 1: ŽGANEC, K. GOTTSTEIN, S. HUDINA, S. (2009): Ponto-Caspian amphipods in Croatian large rivers. Aquatic Invasions 4: ZIELINSKI, D. (1998): Life Cycle and Altitude Range of Gammarus leopoliensis Jażdżewski & Konopacka, 1989 (Amphipoda) in South-Eastern Poland. Crustaceana 71:

A CIFRARÁK (ORCONECTES LIMOSUS) MEGJELENÉSE A KÖZÉP-TISZA- VIDÉKÉN

A CIFRARÁK (ORCONECTES LIMOSUS) MEGJELENÉSE A KÖZÉP-TISZA- VIDÉKÉN 203 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 203 208, 2008 A CIFRARÁK (ORCONECTES LIMOSUS) MEGJELENÉSE A KÖZÉP-TISZA- VIDÉKÉN SALLAI ZOLTÁN 1 PUKY MIKLÓS 2 1 Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, 4024 Debrecen

Részletesebben

BIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON

BIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON BIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON Puky Miklós 1, Ács Éva, Bódis Erika, Borza Péter, Kiss Keve Tihamér és Tóth Adrienn Kivonat A Duna fontos szerepet játszik a vízi élôlények hazai inváziójában.

Részletesebben

A felszíni vizekben elõforduló felemáslábú rákok (Crustacea: Amphipoda) rövid határozója és elõfordulásuk Magyarországon

A felszíni vizekben elõforduló felemáslábú rákok (Crustacea: Amphipoda) rövid határozója és elõfordulásuk Magyarországon FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 151 157 A felszíni vizeken elõforduló felemásláú rákok (Crustacea: Amphipoda) rövid határozója és elõfordulásuk Magyarországon KONTSCHÁN JENÕ, B. MUSKÓ

Részletesebben

ADATOK A KARASICA VÍZGYŰJTŐJÉNEK TÍZLÁBÚ RÁK-FAUNÁJÁHOZ (CRUSTACEA: DECAPODA)

ADATOK A KARASICA VÍZGYŰJTŐJÉNEK TÍZLÁBÚ RÁK-FAUNÁJÁHOZ (CRUSTACEA: DECAPODA) 91 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 21: 91 97, 2010 ADATOK A KARASICA VÍZGYŰJTŐJÉNEK TÍZLÁBÚ RÁK-FAUNÁJÁHOZ (CRUSTACEA: DECAPODA) HORVAI VALÉR 1 CZIROK ATTILA 1 GYULAVÁRI HAJNALKA ANNA 2 MAUCHART PÉTER 3

Részletesebben

Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014

Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014 Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014 Rendszertani besorolás: Regnum: Animalia Phylum: Arthropoda Subphylum: Crustacea

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI TÍZLÁBÚ RÁK (DECAPODA) FAJOK ELTERJEDÉSE ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HELYZETE

MAGYARORSZÁGI TÍZLÁBÚ RÁK (DECAPODA) FAJOK ELTERJEDÉSE ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HELYZETE 195 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 14: 195 204, 2006 MAGYARORSZÁGI TÍZLÁBÚ RÁK (DECAPODA) FAJOK ELTERJEDÉSE ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HELYZETE PUKY MIKLÓS 1 SCHÁD PÉTER 2 1 MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás,

Részletesebben

Hazai kagyló bibliográfia Hungarian Mussel Bibliography Összeállította/ Compiled by Bódis, E. Version: 2006.07.10.

Hazai kagyló bibliográfia Hungarian Mussel Bibliography Összeállította/ Compiled by Bódis, E. Version: 2006.07.10. Hazai kagyló bibliográfia Hungarian Mussel Bibliography Összeállította/ Compiled by Bódis, E. Version: 2006.07.10. B. MUSKÓ, I. BAKÓ, B. (2002): A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) denzitása, biomasszája

Részletesebben

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)

Részletesebben

Ponto-kaszpikus magasabbrendű rákok (Crustacea: Malacostraca: Mysida, Amphipoda, Isopoda) faunisztikai és taxonómiai vizsgálata a Duna vízrendszerében

Ponto-kaszpikus magasabbrendű rákok (Crustacea: Malacostraca: Mysida, Amphipoda, Isopoda) faunisztikai és taxonómiai vizsgálata a Duna vízrendszerében Ponto-kaszpikus magasabbrendű rákok (Crustacea: Malacostraca: Mysida, Amphipoda, Isopoda) faunisztikai és taxonómiai vizsgálata a Duna vízrendszerében Doktori értekezés Szerző: Borza Péter Biológia Doktori

Részletesebben

A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS

A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS 209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS Z. BARTA, L. KARAFFA, G. VASAS, I. MIKLÓS S.A. NAGY, I. PÓCSI, ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 33, 2015 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS Z. BARTA, L. KARAFFA, I. MÉSZÁROS, S.A. NAGY, I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 28, 2012 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

ADATOK AZ ÖRVÉNYFÉRGEK (PLATYHELMINTHES: TURBELLARIA) ÉSZAK- DUNÁNTÚLI ELŐFORDULÁSÁHOZ

ADATOK AZ ÖRVÉNYFÉRGEK (PLATYHELMINTHES: TURBELLARIA) ÉSZAK- DUNÁNTÚLI ELŐFORDULÁSÁHOZ 157 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 157 164, 2009 ADATOK AZ ÖRVÉNYFÉRGEK (PLATYHELMINTHES: TURBELLARIA) ÉSZAK- DUNÁNTÚLI ELŐFORDULÁSÁHOZ KOVÁCS KRISZTIÁN 1 FÜLEP TEOFIL 2 1 Észak-dunántúli Környezetvédelmi,

Részletesebben

Adatok a tízlábú rákok (Decapoda) magyarországi elõfordulásáról, különös tekintettel a cifrarák (Orconectes limosus) terjedésére

Adatok a tízlábú rákok (Decapoda) magyarországi elõfordulásáról, különös tekintettel a cifrarák (Orconectes limosus) terjedésére FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2011 35: 15 20 Adatok a tízlábú rákok (Decapoda) magyarországi elõfordulásáról, különös tekintettel a cifrarák (Orconectes limosus) terjedésére SZEPESI ZSOLT

Részletesebben

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON

Részletesebben

TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN

TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN 207 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 207 211, 2005 TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1

Részletesebben

Magyarországi felsőrendű rákok (Malacostraca) bibliográfiája

Magyarországi felsőrendű rákok (Malacostraca) bibliográfiája Magyarországi felsőrendű rákok (Malacostraca) bibliográfiája (mindazon cikkek jegyzéke, amelyekben szó esik Malacostraca-ról) Készítette: B. Muskó Ilona (2007. okt. 25.) Abonyi S. (1928): Az Orchestia

Részletesebben

INVAZÍV PLANÁRIAFAJOK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA ÉSZAKNYUGAT-MAGYARORSZÁGON

INVAZÍV PLANÁRIAFAJOK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA ÉSZAKNYUGAT-MAGYARORSZÁGON 153 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 26: 153 160, 2011 INVAZÍV PLANÁRIAFAJOK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA ÉSZAKNYUGAT-MAGYARORSZÁGON KOVÁCS KRISZTIÁN 1 FÜLEP TEOFIL 2 1 Észak-dunántúli Környezetvédelmi,

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. BORBÉLY, L. KISS, GY. LAKATOS, A.S. NAGY, I. NYILAS K. PECSENYE, I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA

Részletesebben

Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016

Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016 Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016 1. MAUCHART, P. BERECZKI, CS. ORTMANN-AJKAI, A. CSABAI, Z. SZIVÁK, I. (2014): Niche segregation between two closely similar Gammarids (Peracardia, Amphipoda) native

Részletesebben

Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1

Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1 Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9 123-130 Pécs, 1998 Az ászkarák (Crustacea: Isopoda) kutatások faunisztikai eredményei a Dráva mentén 1 FARKAS Sándor FARKAS, S.: The faunistic results of the study

Részletesebben

A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A KESZTHELYI-HEGYSÉG ÉS A BALATON-FELVIDÉK NÉHÁNY VIZÉBEN

A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A KESZTHELYI-HEGYSÉG ÉS A BALATON-FELVIDÉK NÉHÁNY VIZÉBEN 169 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 33: 169 176, 2015 A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A KESZTHELYI-HEGYSÉG ÉS A BALATON-FELVIDÉK NÉHÁNY VIZÉBEN FÜLEP TEOFIL Holocén Természetvédelmi

Részletesebben

KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121

KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121 KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121 Natura Somogyiensis 10 121-126 Kaposvár, 2007 Zooplankton vizsgálatok gemenci vizes élõhelyeken KÖRMENDI SÁNDOR Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi

Részletesebben

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,

Részletesebben

Publikációs lista Szabó Szilárd

Publikációs lista Szabó Szilárd Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett

Részletesebben

Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról

Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 43 48 Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról KONTSCHÁN JENÕ ABSTRACT: (New occurrence of some,

Részletesebben

Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae)

Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae) Natura Somogyiensis 3 57-62 Kaposvár, 2002 Az Agriphila geniculea (Haworth, 1811) elõfordulása a Dél Dunántúlon (Microlepidoptera: Crambidae) FAZEKAS IMRE FAZEKAS I.: Agriphilia geniculea (Haworth, 1811)

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE, I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 20, 2009 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Név: Dr. Kontschán Jenő

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Név: Dr. Kontschán Jenő SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Név: Dr. Kontschán Jenő Születési hely, idő: Oroszlány, 1975.03.06. Lakcím: 2840 Oroszlány Takács Imre út. 3. (Levelezési cím: 1215 Budapest Árpád u. 12/C. 2/62.) Telefon: 30/7686-927

Részletesebben

Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához

Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához Kóbor Péter* Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához XXI. Ifjúsági Tudományos Fórum Keszthely, 2015. május 21. * PE GK Állattani és Akvakultúra Csoport, p.kobor@gmail.com Bevezetés Kavicsbányatavak

Részletesebben

Microlepidoptera.hu. Kiegészítő adatok Magyarország Zygaenidae faunájához. Additional data of Zygaenidae fauna from Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae)

Microlepidoptera.hu. Kiegészítő adatok Magyarország Zygaenidae faunájához. Additional data of Zygaenidae fauna from Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae) Microlepidoptera.hu Microlepidoptera.hu 5: 3 7. (2012.12.20.) 3 Kiegészítő adatok Magyarország Zygaenidae faunájához Additional data of Zygaenidae fauna from Hungary (Lepidoptera: Zygaenidae) Buschmann

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 459 MORFOLÓGIAI ÉS GENETIKAI VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGI TÖRPEHARCSÁKON

Részletesebben

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.)

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.) A Nyugat-Mecsek barlangjaiban élő ritka és endemikus eutroglofil és troglobiont makrogerinctelen fajok elterjedésének vizsgálata és integratív taxonómiai revíziója A Mecsek hegység két barlangjában (Abaligeti-barlang

Részletesebben

1118 Budapest, Villányi út 29 43. *e-mail: gabor.vetek@uni-corvinus.hu. 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Abstract

1118 Budapest, Villányi út 29 43. *e-mail: gabor.vetek@uni-corvinus.hu. 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Abstract Vétek G., Boros N., Papp V., Haltrich A., Csóka Gy., Szőcs L., Tuba K., Molnár M., Kelemen G., Lakatos F. (2014): A selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) 2013-ban ismert elterjedése Magyarországon.

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS Z. BARTA, L. KARAFFA, I. MÉSZÁROS, I. MIKLÓS S.A. NAGY, I. PÓCSI, ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 32, 2014 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a

Részletesebben

Szakmai Önéletrajz. Kutatási pályázatok, ösztöndíjak:

Szakmai Önéletrajz. Kutatási pályázatok, ösztöndíjak: Személyes adatok: Név: Kálmán Zoltán Születési hely, idő: Siófok, 1976.05.08. Cím: 8651 Balatonszabadi Vak Bottyán u. 118/a Tel.: +36/20/259-92-47 e-mail: kalmanz@gamma.ttk.pte.hu Szakmai Önéletrajz Tanulmányok:

Részletesebben

Egy balatoni növényzetes partszakasz (tihanyi Kis-öböl) rákállományának vizsgálata

Egy balatoni növényzetes partszakasz (tihanyi Kis-öböl) rákállományának vizsgálata ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 81-85. Egy balatoni növényzetes partszakasz (tihanyi Kis-öböl) rákállományának vizsgálata PONYI JENİ MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi

Részletesebben

Natura Somogyiensis 5 77-84 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület szárazföldi ászkarák (Isopoda: Oniscidea) faunája FARKAS SÁNDOR 1 és VADKERTI EDIT 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Tanulmányok: - 1996-2000: TÁSI-AKG, Pécs - 2002-2009: A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán Biológushallgató

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Tanulmányok: - 1996-2000: TÁSI-AKG, Pécs - 2002-2009: A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán Biológushallgató Személyes adatok: Név: Soós Nándor Születési hely, idő: Marcali, 1976. 11. 11. Cím: 7763 Áta Kossuth L. u. 59 Tel.: +36/30/364 56 20 e-mail: nandorsoos@gmail.com SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Tanulmányok: - 1996-2000:

Részletesebben

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE. A vizek szerepe a területi fejlődésben. Révkomárom, 2011. november 24 25.

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE. A vizek szerepe a területi fejlődésben. Révkomárom, 2011. november 24 25. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési lehetőségei Révkomárom, 2011. november 24

Részletesebben

A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A BÜKK HEGYSÉGI FORRÁS-VÖLGY VÍZRENDSZERÉBEN

A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A BÜKK HEGYSÉGI FORRÁS-VÖLGY VÍZRENDSZERÉBEN 83 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 21: 83 90, 2010 A PLANÁRIÁK (PLATYHELMINTHES: TRICLADIDA) ELŐFORDULÁSA A BÜKK HEGYSÉGI FORRÁS-VÖLGY VÍZRENDSZERÉBEN FÜLEP TEOFIL Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állat- és

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. BORBÉLY, J. HARANGI, GY. LAKATOS, A.S. NAGY, K. PECSENYE, I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC.

Részletesebben

Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén

Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén DEBRECENI EGYETEM Természettudományi Kar Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváth Róbert Debreceni Egyetem Debrecen, 2003

Részletesebben

Szent István Egyetem. Állatorvos-tudományi Doktori Iskola

Szent István Egyetem. Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Madarak (Aves) és tolltetveik (Phthiraptera) gazda-parazita kapcsolatának evolúciós, ökológiai és faunisztikai vizsgálata PhD értekezés tézisei

Részletesebben

ADATOK A PILIS ÉS A VISEGRÁDI-HEGYSÉG KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK (INSECTA: EPHEMEROPTERA) ISMERETÉHEZ

ADATOK A PILIS ÉS A VISEGRÁDI-HEGYSÉG KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK (INSECTA: EPHEMEROPTERA) ISMERETÉHEZ 89 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 33: 89 94, 2015 ADATOK A PILIS ÉS A VISEGRÁDI-HEGYSÉG KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK (INSECTA: EPHEMEROPTERA) ISMERETÉHEZ CSER BALÁZS Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains

A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains

Részletesebben

A évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként

A évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként A 2016. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Antiqua Academiae

Részletesebben

NEW DATA ON THE DISTRIBUTION OF CORDULEGASTER HEROS THEISCHINGER, 1979 IN MECSEK MOUNTAINS AND ITS SURROUNDINGS

NEW DATA ON THE DISTRIBUTION OF CORDULEGASTER HEROS THEISCHINGER, 1979 IN MECSEK MOUNTAINS AND ITS SURROUNDINGS 21 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 26: 21 28, 2011 NEW DATA ON THE DISTRIBUTION OF CORDULEGASTER HEROS THEISCHINGER, 1979 IN MECSEK MOUNTAINS AND ITS SURROUNDINGS R. BODA 1 * GY. ROZNER 2 A. CZIROK 3 I.

Részletesebben

A 2015. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként

A 2015. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként A 2015. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Ethnographica

Részletesebben

114 KÖRMENDI SÁNDOR ÉS LANSZKI JÓZSEF szervezet is elõfordul. A folyóvizek és a kavicsbányatavak kivételével jellemzõ, hogy a nyári idõszakban a külön

114 KÖRMENDI SÁNDOR ÉS LANSZKI JÓZSEF szervezet is elõfordul. A folyóvizek és a kavicsbányatavak kivételével jellemzõ, hogy a nyári idõszakban a külön A Duna-Dráva Nemzeti Park különbözõ vizes élõhelyeinek zooplankton vizsgálata II. A Crustacea (Cladocera, Copepoda) fauna kvalitatív vizsgálata KÖRMENDI SÁNDOR LANSZKI JÓZSEF KÖRMENDI, S., LANSZKI, J.:

Részletesebben

A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN

A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN Móra Arnold MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 2006-ban a Balaton környéki befolyók makroszkópikus

Részletesebben

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1903 0.2.2 Species name Liparis loeselii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name loesel-hagymaburok 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL PÚPOSSZÚNYOG-FAUNÁJÁHOZ (DIPTERA: SIMULIIDAE)

ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL PÚPOSSZÚNYOG-FAUNÁJÁHOZ (DIPTERA: SIMULIIDAE) 45 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 26: 45 51, 2011 ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL PÚPOSSZÚNYOG-FAUNÁJÁHOZ (DIPTERA: SIMULIIDAE) DEÁK CSABA 1 CZIROK ATTILA 2 GYULAVÁRI HAJNALKA ANNA 3 MAUCHART PÉTER 4 HORVAI VALÉR

Részletesebben

Pisces Hungarici 9 (2015) 39 44

Pisces Hungarici 9 (2015) 39 44 Pisces Hungarici 9 (2015) 39 44 Újabb adatok a sügér (Perca fluviatilis Linnaeus, 1758) növekedéséhez New data to growth of the Perch (Perca fluviatilis Linnaeus, 1758) Tamás V. 1, Nyeste K. 1, Papp G.

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként

A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként A 2014. évre vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Ethnographica

Részletesebben

Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben Gerinctelen állatok inváziói

Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben Gerinctelen állatok inváziói Act Sci Soc 39 (2013): 67 74 Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben Gerinctelen állatok inváziói Balogh Csilla, * G.-Tóth László * Abstract

Részletesebben

A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése

A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 119 126 A Phryganeidae (Trichoptera) család Észak-magyarországi elterjedése FISLI ISTVÁN ABSTRACT.: The distribution of the family Phryganeidae (Trichoptera)

Részletesebben

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása

A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 85 90 A Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) és a Helix lucorum Linnaeus, 1758 adventív csigafajok hazai elõfordulásának aktualizálása Varga András,

Részletesebben

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I. Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi

Részletesebben

A 2017-re vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként

A 2017-re vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként A 2017-re vonatkozó folyóirat-kiadási pályázaton támogatást nyert folyóiratok tudományos osztályonként Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Cím Kiadó Megítélt támogatás (forint) Acta Antiqua Academiae

Részletesebben

Lárvaadatok az Aggtelek Rudabányai-hegyvidék és a Putnoki-dombság tegzesfaunájához (Trichoptera)

Lárvaadatok az Aggtelek Rudabányai-hegyvidék és a Putnoki-dombság tegzesfaunájához (Trichoptera) FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 245 251 Lárvaadatok az Aggtelek Rudabányai-hegyvidék és a Putnoki-dombság tegzesfaunájához (Trichoptera) MÓRA ARNOLD & CSABAI ZOLTÁN ABSTRACT: (Contribution

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról

Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1993 MATRAENSIS 18: 75-79 Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról KOVÁCS TffiOR-HEGYESSY GÁBOR ABSTRACT: (New and rare beetles from Hungary.) The paper is reporting

Részletesebben

Változó földrajzi elterjedésű gazdafajok, változó parazitafaunák. Rózsa Lajos és Vas Zoltán 2015, Budapest MPT 50

Változó földrajzi elterjedésű gazdafajok, változó parazitafaunák. Rózsa Lajos és Vas Zoltán 2015, Budapest MPT 50 Változó földrajzi elterjedésű gazdafajok, változó parazitafaunák Rózsa Lajos és Vas Zoltán 2015, Budapest MPT 50 Klímaváltozás Klímaváltozás area-eltolódások (6,1 km/évtized) Parmesan C, Yohe G 2003. A

Részletesebben

PARASITOLOGY HUNGARICA

PARASITOLOGY HUNGARICA PARASITOLOGY HUNGARICA PARASITOLOGY HUNGARICA 8. kötet Tomus 8. Szerkeszti Dr. KASSAI Tibor és Dr. MURAI Éva A Magyar P a r a z i t o l ó g u s o k Társasága és a Természettudományi M ú z e u m folyóirata

Részletesebben

University of Pannonia Georgikon Faculty Festetics Doctoral School

University of Pannonia Georgikon Faculty Festetics Doctoral School University of Pannonia Georgikon Faculty Festetics Doctoral School Head of School: Dr. Angéla Anda, DSc professor Consultant: Dr. Előd Kondorosy, CSc associate professor Research on the faunistics of freshwater

Részletesebben

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN

A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN A KLÍMAVÁLTOZÁS LEHETSÉGES HATÁSAINAK MODELLEZÉSE DUNAI FITOPLANKTON ADATSOR ALAPJÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Sipkay Csaba Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai

A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai http://eionet.kormany.hu/pecha-kucha A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai EU Macro-Regional Strategy EU Strategy for the Baltic Sea

Részletesebben

A magyarországi vakbolharákfajok (Amphipoda: Niphargus spp.) értékelı irodalmi áttekintése

A magyarországi vakbolharákfajok (Amphipoda: Niphargus spp.) értékelı irodalmi áttekintése ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2013) 98(1 2): 111 119. A magyarországi vakbolharákfajok (Amphipoda: Niphargus spp.) értékelı irodalmi áttekintése BALÁZS GERGELY 1 és ANGYAL DOROTTYA 2 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL

ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL 109 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 109 120, 2012 ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL HORVAI VALÉR 1 CZIROK ATTILA 2 LŐKKÖS ANDOR 3 BORZA

Részletesebben

AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA

AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA 9 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 09 15, 2012 AZ AMURI KAGYLÓ (SINANODONTA WOODIANA LEA, 1834) BALATONI ELTERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BENKŐ-KISS ÁRPÁD 1 FERINCZ ÁRPÁD 2 KOVÁTS NÓRA 2 PAULOVITS GÁBOR 3 1

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1050 0.2.2 Species name Saga pedo 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fűrészlábú szöcske 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA INVESTIGATION ON THE FISH FAUNA OF THE RIGHT-SIDE TRIBUTARIES OF HERNÁD RIVER HARKA Ákos 1, SZEPESI Zsolt 2 1 Magyar Haltani Társaság,

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 273 278 Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Thick-headed fly fauna

Részletesebben

A Rinya-ártér Isopoda faunája I. Bakháza FARKAS, S.: The Isopoda fauna of the Rinya region I. Bakháza (Hungary) Abstract: In 1996 the author studied the Isopoda fauna of the Rinya region by pitfall trapping.

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ VOJNITS

Részletesebben

A PISA 2003 vizsgálat eredményei. Értékelési Központ december

A PISA 2003 vizsgálat eredményei. Értékelési Központ december A PISA 2003 vizsgálat eredményei Értékelési Központ 2004. december PISA Programme for International Students Assessment Monitorozó jellegű felmérés-sorozat Három felmért terület Szövegértés, matematika,

Részletesebben

ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI

ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI VOL. XXXVI. PARS 1945. ZOOLOGICA MÚZEUM FOLYÓIRATA X X X V I. K Ö T E T. 1943. ÁLLATTANI RÉSZ Pinx. Csánky KIADJA MÚZEUM PONGRÁCZ SÁNDOR FŐIGAZGATÓ

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Idegenhonos inváziós állatfajok

Idegenhonos inváziós állatfajok Idegenhonos inváziós állatfajok Czirák Zoltán Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály LIFE természetvédelmi tréning 2016. június 20. LIFE CAP HUN LIFE14 CAP/HU/000010 Idegenhonos inváziós

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.

ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural

Részletesebben

Duna -tájunk : vízgazdálkodás és tájrehabilitáció

Duna -tájunk : vízgazdálkodás és tájrehabilitáció Duna -tájunk : vízgazdálkodás és tájrehabilitáció -avagy : mit tehet egy tájépítész? Our Danube Landscape : water management and landscape rehabilitation What a landscape architect can do about it? A Duna

Részletesebben

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic

Részletesebben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Ősnövények titkai. Dr. Erdei Boglárka. Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár

Ősnövények titkai. Dr. Erdei Boglárka. Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár Ősnövények titkai Dr. Erdei Boglárka Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár Denver Museum of Nature and Science Denver Museum of Nature and Science Denver Museum of Nature and Science A Természettudományi

Részletesebben

A nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

A nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 A nemzetközi folyók Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Témakörök 1. A nemzetközi folyók jogának fejlődése 2. A nemzetközi folyó fogalma 3. A nemzetközi vízjog. Vízügyi viták 4. A nemzetközi

Részletesebben

A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban

A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 486-492, 2009 A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban Lendvay Bertalan és Kalapos Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai

Részletesebben

A IV. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA PROGRAMJA

A IV. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA PROGRAMJA MAGYAR HALTANI TÁRSASÁG A IV. MAGYAR HALTANI KONFERENCIA PROGRAMJA DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztés-tudományi

Részletesebben

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. LAKATOS, I. MÉSZÁROS, A.S. NAGY, K. PECSENYE, I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA FASC. 26, 2011 ADIUVANTIBUS

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK. Galgóczy Zsolt

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK. Galgóczy Zsolt PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Galgóczy Zsolt zsolt.galgoczy@gmail.com Referált folyóiratban megjelent cikk: Galgóczy Zs. 2004. Morfometriai paraméterek vizsgálata a Nagy-Szamos forrásvidékén. Földrajzi Közlemények

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben