Idegszövet. A neuron részei: o

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Idegszövet. A neuron részei: o"

Átírás

1 Idegszövet A legdifferenciáltabb szövet, ami képes ingerek felvételére, ingerület létrehzására, vezetésére, feldlgzására és válaszingerek képzésére. Ectdermális eredetű. Az idegszövetben 2 sejttípus található: - vezetőképes idegsejtek /neurnk/; - támasztófunkcióval rendelkező gliasejtek / neurglia/. A neurn részei: dendritek: az idegsejt kisebb nyúlványa, vagy plazmanyúlványa. A dendritek Nissl-szemcséket tartalmaznak. axnk: az idegsejt hsszú nyúlványa, a sejtestből indul ki, ahl Nisslszemcséket nem tartalmaz. Az axnkat csprtsíthatjuk a körülvevő gliasejtek alapján: csupasz hüvelyű rstk: csak a kp. idegrendszer legvéknyabb rstjai hüvelyes rstk: Schwann-sejtes brításúak: szimpatikus idegrendszer rstjai és vékny érzőrstk Schwann- és myelinsejtes brításúak: perifériás rstk legnagybb része myelinsejtes brításúak: közpnti idegrendszer pályáit brítja A hüvely úgy alakul ki, hgy a gliasejt /pl. Schwann-sejt/ rácsavardik az axnra, így kialakítva a hüvelyt. 2hüvely között behúzódás található, ez a Ranvier-féle befűződés. Minél messzebb vannak ezek a befűződések, annál gyrsabb az ingerületvezetés. Az axnk végződése a synapsis. sma: a neurn teste,váltzó nagyságú és alakú lehet. Plazmájában Nisslszemcsék találhatók, kivéve az axn eredési helyén. A neurnban igen intenzív fehérjeszintézis van /Nissl-szemcsék!/. nucleus: a sejtmag A neurnk csprtsítása: /nyúlványuk száma szerint/ 1 nyúlványs v. unipláris idegsejt álegynyúlványú v. pseudunipláris idegsejt bipláris v. 2nyúlványs idegsejt multipláris v. többnyúlványú idegsejt /funkció szerint/ érzőidegsejtek v. receptrsejtek mzgatósejtek v. effektórikussejtek interneurnk v. érző és mzgató sejtek közötti idegsejtek A gliasejtek: közpnti idegrendszerben lévő gliasejtek: ependyma: a közpnti idegrendszer üregeit határlja macrglia v. astrcyta: 2 típus: plazmás sejt: a kp. idegrendszer szürkeállmányában található rsts sejt: a kp. idegrendszer

2 fehérállmányában található micrglia: kis sejtek kis nyúlványkkal, a fehérállmányban találhatók mesglia ligdendrglia perifériás gliasejtek: Schwann-sejtek: közepes méretű sejt, mely a perifériás és vegetatív idegek hüvelyét képezi szatellitasejtek: a spinalis ganglink pseudunipláris idegsejtjeit veszik körül Az idegvégződéseknek két fő csprtja van: /hl végződik/ terminális idegvégződés: más tipusú szövetben végződik /pl. kötő v. hámszövetben/. receptr végződés: exterreceptrk: külvilág ingereit fgják fel /pl. érzékszervek, bőr/. A receptrk lehetnek szabad végződésűek / sejtek közé hatl, de nem defrmálja azkat/, vagy idegvégtestek /defrmálja a sejteket/ Típusk: Meissner testecske: tapintás érzete Vater-Pacini testecske: mély receptr érzete Glgi-Mazzni testecske: nymás, vibráció érzete Krause-féle testecske: hideg, feszülés érzete Ruffini-féle testecske: meleg érzete interreceptrk: a szervezeten belüli váltzáskat érzékelik presszrreceptrk termreceptrk kemreceptrk zmreceptrk effektr végződés: mzgató-végrehajtó készülékek interneurnális v. idegsejtek közötti végződés: lehet kis és nagy felületű végződés /attól függ, hgy az axn és a dendrit hgy helyezkedik el egymáshz képest/. 2frma ismeretes: kémiai synapsis: praesynapsis részben valamilyen neurtransmitter anyag /serkentő

3 I.TÉTEL A gerincvelő anatómiája, pályái és működése v. gátló/ képződik, és ez ugrik át a pstsynapsisra. Csak egyirányú frgalmat biztsít /praeps t/ elektrms synapsis: a két rész között igen kicsi a rés. Az ingerület átugrik az egyikről a másikra. Kétirányba terjedhet az ingerület! /praep st/ Gerincvelő-medulla spinalis: Az emberben ujjnyi vastag köteg, mely a nyúltvelő flytatásaként (a framen ccipitale magnumtól) húzódik le a gerinccsatrnában canalis verteble az I-II lumbalis csiglyákig. Kb.: 1,20-1,50 m hsszú, mely a testmagasságtól függ. Kúp alakban végződik cnus medullaris, melyből egy vékny, fnalszerű köteg húzódik filum terminale, melyben futnak a lumbalis, sacralis, caudalis idegek gyökerei, melyek a gerincvelőt körülvevő dúrazsákn belül egy lófarkra emlékeztető képletet alktnak cauda equina A dúrazsák és a velő között liqur van, mely fizikai és mechanikai védelmet nyújt. Nem sima felület, szelvényezett, szegmentált. A gerincvelőből szegmentalisan párs idegnyalábk lépnek ki gerincvelői szegmentum van: -8 nyaki, cervicalis, -12 háti, thracalis, -5 ágyéki, lumbalis, -5 keresztcsnti, sacralis, -1farkcsnti. Két ldalt idegek lépnek ki pársan. Elülső gyökereken lépnek ki a mzgatóidegek, hátulsón lépnek be az érzőidegek. Kilépő idegek nervi radicularens A gerincvelő mellső részén, hsszában, a középvnalban találjuk a fissura medina anterirt, hátul a sulcus medianus pszterirt. A sulcus medianus pszterirból kétldalt lateralisan találjuk a sulcus drslateralist. A hátsó nervus radicularisn egy brsó nagyságú képlet van ganglin spinale. Itt lvad össze az első és hátsó nervus radicularis, alktja a nervus spilalist. A nervus spinalis a csiglyák által létrehztt framen interverteblén keresztül hagyja el a gerinccsatrnát. A gerintvelőn két magasságban két duzzanat található: 1.nyaki duzzanat intumestentia cervicalis - IV-V nyaki csiglyánál - felső végtagk beidegzése 2. ágyéki duzzanat intumestentia lumbalis -I-II lumbalis csiglyáknál - alsó végtagk beidegzése

4 A gerincvelő keresztmetszeti képe: Jellegzetes, pillangóra emlékeztető szürkeállmány substantia grisea, melyet a fehérállmány substantia alba vesz körül. 1. Szürkeállmány, substantia grisea: 4 szarvból áll, 2 elülső és 2 hátulsó crnu anterius és psterius A 4 szarvat középen szürke köteg köti össze, mely közepén egy kis csatrna van canalis centralis.ez felelős a liqur áramlásáért. Az összekötő szürke köteg canalis centralis előtti része a cmmissura grisea anterir, a mögötti rész a cmmissura grisea pszterir. A crnu anterius vasks, bunkós, nem éri el a gerincvelő széli állmányát. Benne nagy multiplaris sejtek vannak, melyek neuritjei alktják a radix anterirt, ezek alktják a spin muskularis neurnkat, melyek a perifériára kifutva képviselik a mzgatóidegeket, harántcsíklt izmkat idegzik be gerincvelő efferens neurnja. A mzgatósejtek egy magt alktnak nucleus basalis anterirt A crnu psterius vékny, karcsú, szürke állmány, mely a gerincvelő széléig kifut, majd flytatódik a radix psterirban. Ide futnak be azk a rstk, melyek a ganglin spinale pszeudumiplaris idegsejtekből származnak. gerincvelő afferens neurnjai. A hátulsó szarv basalis területén sejtcsprt nucleus basalis pszterir. Ugyanezen a szarvn a medialis területen hsszúkás, vális mag Clark-Steirling-féle szlp. A két szarv találkzásánál csökevényes szarvat találunk crnus laterale. Ettől a medial felé 1 mag van, mely a nucleus basalis psterir és anterir között helyezkedik el nucleus intermedius. A hátsó szarv csúcsáhz közel van egy terület, ahl gliaszövet nem található substantia gelatinsa rlandi A hátsó szarv szélén van a nucleus marginalis és a issauer-féle zóna. 2.Fehérállmány, substantia alba: Velőhüvelyes rstk alktják, melyek nagybb részt lngitudinálisan futnak. Köteleknek, funiculli-nak nevezzük. Egy kötél más, mint a többi, mely a sulcus medianus psterir és a hátsó szarv között van funiculus psterir. A funiculus lateralis a hátsó szarv és az elülső kötél, a fissura medianan anterir és az elülső szarv között helyezkedik el. Az elülső szarv tmpa vége előtti fehérállmány a funiculus anterlateralis A fissura meniana anterir nem terjed a szürke állmányig, hanem a fehérállmányból álló harántnyalábként helyezkedik el. cmmissura anterir alba A fehérállmány széléhez szrsan nekifekszik a pia mater, melyben a gerincvelőt tápláló, befutó erek futnak. A közpnti idegrendszer pályái A közpnti idegrendszer fehérállmányát a neuritek alktják. Az idegrendszer pályáit 3 csprtra sztjuk: Összekötő vagy eresztéki (cmmisuralis) pályák. A féltekék szimmetrikus részeit kötik össze Társító (asszciációs) pályák: egy féltekén belül, annak különböző

5 területei között létesítenek kapcslatt Vetületi (prjekciós) pályák: az idegrendszer különböző reflexemeleteit összekötő, hsszú neurnk nyalábjai. Egyesek afferens, másk efferens jellegűek. A gerincvelő pályái: Gll-féle pálya, Burdach-féle pálya, Oldalsó piramispálya, Tractus rubspinalis, Flechsig-féle pálya, Gwers-féle pálya, Tractus spinthalamicus, Tractus reticulspinalis, Tractus livspinalis, Tractus vestublspinalis, Tractus tectspinalis, Elülső piramispálya A gerincvelő pályarendszere: A gerincvelő pályáit 3 nagy csprtra sztjuk: A., Gerincvelő afferens (érző) pályái: felszálló pályák, melyek afferens rstkból állnak hátsó szarvn futnak be és futnak felfelé 1. Gnsztikus, vagy epikritikus érzéseket vivő pályák: alsó végtagkból jövő rstk alktják a Gll-féle pályát a törzsből és a felső végtagkból jövő rstk Burdach-féle pályáknak nevezzük. Gnsztikus érzések: finmabb taktilitás, helyzetérzés, mzgásérzés, érzéslkalizáció, diszkriminációs érzés, vibrációs érzés, kétdimenziós érzés. 2. Tractus spinthalamicus anterir: a tapintásérzést szállítja a thalamusba 3. Tractus spinthalamicus lateralis: hő- és féjdalmérzést szállít a thalamusba 4. Tractus spincerebellaris drsalis (Flechsig), Tractus spincerebellaris ventralis (Gwers) mind a 2 pálya a harántcsíklt izmrstkból szállít tónusérzéseket a kisagyba egyensúlyzásnál nagy szerepe van B., A gericvelő efferens (mzgató) pályái: leszálló pályák, melyek efferens rstkból állnak mellső szarvn lépnek ki 1. Piramis pálya: legfntsabb mzgatópálya 3 neurnból áll, crticspinalis, spina-spinalis, spinmuskularis neurnból tudats mzgás kivitelezője 2.Extrapyramidalis pályák: 5 fntsabb extrapyramidalis pálya: -rubspinalis pálya -reticulspinalis pálya -tectspinalis pálya -livspinalis pálya -vestibulspinalis pálya Az extrapyramidum ősi mzgásmechanizmuskat kivitelező pályákból áll, melyek funkciói nem a tudattól, hanem az ösztönvilágtól függ. C.,A gerincvelő autchtn pályái:

6 gerincvelőben kezdődnek és tt is végződnek szegmentumkat kötnek össze (egy szúrásra alkalmaztt fájdalmingerre egy egész izmcsprt válaszl egy szegmentumba érkező ingerület nemcsak a szegmentum mzgatókörét kapcslja, hanem az alsó és felső szegmentumkat is. A gerincvelő működése Legősibb reflexközpnt a gerincvelő. Reflex: az idegrendszer közvetítésével a szervezetet érő különböző ingerek hatására törvényszerűen létrejövő adekvát válasz. Lehet: veleszületett (feltétlen) reflex: -tanulni nem kell -tudattól független mechanizmusn alapszik tanult (feltételes) reflex: -kndicinálás útján kiváltható reflex -feltételhez kötött, begyakrlt -ép agykéreg funkció szükséges hzzá A reflexnek meghatárztt idegrendszeri struktúrája van. Ez a reflexív. ingerfelvétel, recepti ingerület e közpntba jut, afferentati közpnt feldlgzza, CES, CIS állapt közpntból effektrszervhez jut, efferentati effektrszerv működik, reacti Az egyszerű reflexek bilógiai fntsságúak, reflexlánckká összegződnek, melyet Sherringtn lánckká integratinak hívunk A reflex sajátsságai: Lcalisati: minden reflexflyamatnak van kiváltó területe (receptr), amit reflexgén zónának nevezünk. Irradiati: inger fkzásával a reflexválasz intenzívebbé válik. Reflexkésés: inger hatásától a reflexválaszig eltelt idő (3-6 sigma) Kifáradás: egymás utáni gyakrlás után kifárad, hltt még működne. Utókisülés: afferentati megszűnte után a reflexív efferens szárában az ingerületi flyamat még jó ideig látható. Térbeli facilitati: több neurn ingerületi állapta egy neurnra tevődhet át. Időbeli facilitati: egymás után érkező, küszöb alatti ingerületek ingerületi állaptt gerjesztenek Occulusi: egy közpntra egy időben ható két irányból érkező erős afferentati gyengébb választ vált ki, mint az egyenként adaglt afferentátik reakciinak összege küszöb alatti széli izgalm Reflexközpnt működése: az afferentatis impulzusk a reflexközpntban izgalmi állaptt idéznek elő sk impulzus kell CES-be jut, kisül az efferens rst felé Ugyanekkr más területet gátl

7 A gerincvelő reflexeinek 2 csprtja: Saját reflex (mytacticus reflex) az az reflex, melynek afferentatis és efferentatis területe azns pl.: biceps-reflex, triceps-reflex, térd-reflex, Achilles-reflex, medipularis reflex Reflex Szegmentali Kiváltási mód Eredmény s zóna Bicepsreflex C 5-6 A bicepsinára mért ütés Könyökhajlítás Tricepsreflex C 6-7 A triceps inára mért Könyökfeszítés Medippubial is reflex D 6-12 és L 2-4 ütés A symphysis pubisra gyakrlt ütés Térdreflex L 4 A ligamentum patellaera mért ütés Achillesreflex S 1 Az Achilles-inra mért ütés A hasizmk és néha a cmbaductrk cntractija Feszítés sa térdizületben A láb plantarflexiója Idegen reflex: afferentatis és efferentatis területe nem egyezik meg pl.: talpreflex, hasbőrreflex, analis reflex, crematerreflex jellemzi az idegen reflexet, hgy reakciójuk mértéke aránys az inger mennyiségével nagybb ingerre flexi és triflexi A gerincvelő a mtrs krdinatiban kifejtett tevékenységét 2 funkci teljesíti: alap izmtónus fenntartása reciprk ennervati A gerincvelő fnts vegetatív működéseket kifejtő közpnt. A gerincvelő működéseinek csprtjai Trphicus működés: mellső és hátsó szarv idegsejtjeinek szerepe van az általuk innervált szövetek nrmális anyagcseréjében mzgatósejtek pusztulása srvadást idéz elő Vasmtrs működés: -érszűkítés Verejtékelválasztás szabályzása: gerincvelő chlinergias idegei idegzik be Pilmtrs beidegzés: szőrt állító izmk a mellkasi és ágyéki szelvényekből nyerik idegüket, pl.: libabőr Zsigeri beidegződés: vizelés, székelés, erecti, ejaculati beidegzi az egész béltractust, brnchuskat,szem szivárványhártyájának kntractilis elemeit Viscer-cutan összeköttetések (Head-féle zónák) zsigerekben keletkezett fájdalmak a bőrterület meghatárztt szakaszaira vetülnek ki.

8 II.TÉTEL Az agytörzs anatómiája, pályái és működése. Az agytörzs a közpnti idegrendszer II. reflexemelete alapvető működéseket szabályz: biztsítja a testhelyzet megtartását, szabályzza a légzést, a nyelést, a szívverést, a tápanyag-felhasználás ütemét, és ha szükséges, fkzza az éberséget. Ha az agytörzs súlysan megsérül, akkr ezek az autmatikus működések kiesnek, ami hamarsan halálhz vezet. Az agytörzs ürege az aquadectus Sylvii, egy kb kettőtűnyi csatrna. Gyakran képzi a liqur keringés akadályát. A hárm részből álló agytörzs a középső és az utóagyhólyag állmányából fejlődik. A középagy (mesencephaln) a legkevésbé differenciálódtt agyrészlet, míg az utóagy (rhmbencephaln) hólyagjából a következő képletek fejlődnek: híd, (pns cerebri) nyúltvelő (medulla blngata) kisagy (cerebellum) Középagy mesencephaln) a mesencephaln az agyvelő legkisebb része, de épsége az egész közpnti idegrendszer működésének nélkülözhetetlen feltétele, a középső agyhólyagból származik a többi agyrészlethez visznyítva ez szenved a legkisebb váltzást a fejlődés flyamán a közpnti idegrendszernek van egy vízszintes (Frel-féle), és egy függőleges (Meynert-féle) tengelye a mesencephaln állmányában a III., és a IV. agyideg magja helyezkedik el a III. és a IV agykamrát a Sylvus-csatrna köti össze A mesencephalnn felső drsalis és alsó ventrális részt különböztetünk meg, e kettőt a lateralis felszínen található barázda a sulcus lateralis mesencephali válaszja el felső drsalis rész: vasks, főként szürkeállmányból származó lemez, lamina quadrigemina, rajta 4 dmbcska( clliculus) a clliculusk félgömbszerű, dudrs kiemelkedések, melyek két felső (clliculus superir) és két alsó (clliculus inferir) párból állnak. Mindegyikből két pár rstkat tartalmazó kar húzódik felfelé és ldalra a felső ikertestek a reflexes szemmzgásk, pupillareflexek kapcslóállmása 2. alsó ventrélis rész: két agykcsány (pedunculus cerebri) képzi, amely a nagyagykéregből kiinduló és az alsóbbagyrészekbe futó hsszú pályákat tartalmazza alsó felszínén a két széttérő agykcsányközött hármszögletű bemélyedés van, melyet az állmányba nymuló artériák futnak át. Ezért a területet substantia

9 perfrata psterirnak nevezik. A kérgi közpntból kiinduló pályákat az agyidegek mzgatják A középagy rétegei: tectum felső (tető): a lamina quadragemina alktja jórészt idegsejtekből áll felsőcllicusk a másdlags látóközpnt, alsó cllicusk a hallás kéreg alatti közpntja tegmentum középső (fedél): magába fglalja az aquadectuskörüli laza szerkezetű, idegsejtekből és rstkból álló frmati reticularist és a Sylvu-csatrna körüli szürke és fehérállmányt, benne a III. és IV. agyideg magvával és két nagy szemmel is látható, extrapyramidalis közpntt, a mesencephaln két szürkemagvát: a nucleus rubert és a substantia nigrát. A substantia nigra, vagy nucleus niger, hsszúkás, vális, pigmenttől barna színű mag, mely határt képez a tegmentum és a pedunculus között. A nucleus ruber kerek, friss agymetszeten kissé vöröses színű mag a substantia niger felett. Mindkettő párs mag. pedunculus alsó, (basalis): pedunculus, agykcsány. Kizárólag rstkból áll pályákat tartalmaz, melyek a crtex (kéreg)sejtjeiből erednek, és a híd, a nyúltvelő és agerincvelő biznys magvaiban, illetve sejtcsprtjaiban végződnek 3/5 részét a pyramispálya fglalja el 2. A híd pns középvnalban fekvő, gesztenye alakú és nagyságú részlet, mely a mesencephalnt köti össze a medulla blngatával, a nyúltvelővel ventrális felszínén előlés hátul harántbarázda választja el a szmszéds agyrészektől alsó felszíne a nyúltvelő, ugyanezen felszínével a IV. agykamraalapját képezi ldalfelé a hídállmány elkeskenyedik, és mind a két hídkar benymul a kisagyba elülső végéből indulnak széttérő irányban a pedunculusk keresztmetszetben az alsó részen hsszanti és harántrstzat látható, felső részében középen laza szerkezetű sejtek és rstk halmaza helyezkedik el. A hídban találjuk az V., VI. és a VII. agyideg magvait Itt a nagyagyból leszálló pályák lyan rstkra kapcslódnak át, melyek a kisagyba futnak 3. A nyúltvelő medulla blngata az agyvelő legalsó része a pns alatt elnyúlt, nagyjából hengeres test, szélesebb rális, keskenyebb caudalis résszel, lefelé éles határ nélkül flytatódik a framen ccipitale magnumn át a gerincvelőbe. Ventális felszínén a középvnalban barázda, a fissura mediana anterir húzódik. Két ldalán kiemelkedés látható, melyeket a magukba fglaló piramispályáról piramisnak nevezünk Ezektől kétldalt fekvő, kisebb kiemelkedés az liva

10 Háti felszíne a hídéval együtt a IV. agykamra alapját képezi Tetején, a középvnalban ugyancsak barázdát találunk, a sulcus medianus psterirt Ezektől kétldalt két-két köteg fekszik, melyek tmpa dudrbanvégződnek Medialis a Gll-köteg, lateralis a Burdach-köteg Megvastagdtt végükben idegsejtek alktta hasnnevű magvak helyezkednek el Oldalt a Burdach-köteg és az liva közötti kiemelkedés a nyúltvelő ldalkötege, mely mint crpus restifrme a kisagyban flytatódik Itt találjuk a VIII., IX., X., Xi., XII. agyideg magvait 4. A kisagy cerebellum- Kisebb, mint a nagyagyvelő. A híd és részben a nyúltvelő fölött helyezkedik el. A nagyagytól a fissura cerebrcerebellaris választja el. Részei: középen a vermis két ldalt a kisagyi féltekék. (haemisphaerium) A két félteke között sagitalis barázda van. A féltekék felszínén gyrusk és sulcusk vannak, de eltérnak a nagyagy felszínén található hasnló képletektől, mert itt kevésbé kifejezettek, majdnem párhuzamsan futnak. Egyes nagybb barázdák lebenyeket alktnak. A kisagyat az agy többi részeivel a kisagykark kötik össze. Hárm pár kar van: nyúltvelővel (crpus restifrme) pnsszal (brachium pntis) mesencephalnnal (brachium cnjuctivum) Valamennyi a kisagyba be- és kifutó pályákat tartalmaz. Keresztmetszete: A kisagy keresztmetszetén kívül látjuk a szürke állmányt, a kisagy crtexét adva. Belsejét a fehérállmány képzi. Itt is találunk szürkemagvakat, melyek aznban jóval kisebbek, mint a nagyagyban. Legjelentősebb a vermmistől két ldalt fekvő fgaztt mag (nucleus dentatus) A kisagy afferens és efferens pályái: Afferens pályák: Tractus spincerebellaris psterir (Flechsig) a crpus restifrmén keresztül jut el a kisagykéregbe Tractus spincerebellaris anteria (Gwer) A nyúltvelőn keresztül, a hídn, a brachium knjuktivn keresztül jut el a kisagykéregbe Tractus livcerebellaris az livából indul el az ellenldali crpus restifrmén keresztül jut el a kisagykéregbe Tractus bulbcerebellaris szintén az ellenldali crpus restifrmén keresztül jut el a kisagykéregbe Tractusvestibulcerebellaris az azns ldali crpus restifrmén keresztül kerül a kisagyba Tractus pntcerebellaris a híd magvaiból indul el és a brachium pntisn keresztül kerül a kisagykéregébe Tractus crticcerebellaris közvetlen összeköttetés a crtexszel Efferens pályák: Tractus dentatthalamicus

11 Tractus dentatrubralis Tractus dentatreticularis Tractus dentatvestibularis Az agytörzs fnts életfunkciói autmatikus légzésközpnt nyálelválasztás nyelés hányás Az agytörzs működése Az agytörzs vitális fntsságú közpntkat tartalmaz: légző, szív, érrendszeri közpnt. A nyúltvelőben még szénhidrát szabályzó közpnt is van. Az agytörzs funkcióját az agyidegek magvainak a jelenléte teszi bnylulttá. Agyidegek magvait funkcinálisan 4 csprtra sztjuk: Szmatmtrs mag: vázizmzatt innervál. Szmatszenzrs mag: gnsztikus és prtpathiás (ősi bántalmak, hő, fájdalmérzés.)érzéseket vesz fel. Viscelmtrs mag: a zsigerek izmait, illetve a nyálmirigyeket idegzi be. Viscerszenzrs mag: a zsigerekből származó afferentatikat veszi fel. Az agytörzs reflexeinek két csprtja: A., Alsó agytörzsi reflex: Közpntja a nyúltvelőben van. - garatreflex, hányás,nyelés, tüsszentés, nyáladzás, szpás B., Felső agytörzsi reflexek: állkapcsreflex: az állcsúcsra gyakrlt ütés a rágóizmk gyrs összehúzódását, szájzárást kz. Crnealis reflex: a szaruhártya érintése a szemrés erőteljes záródását vnja maga után. Acustipalpebrális reflex: erős hanghatásra a szemrés záródik. Acustic culáris reflex: erős hang hatására a szemglyók a hang irányába frdulnak. Oculcardialis reflex: a szemglyókra gyakrlt nymás lelassult szívverést kz. Könnyezési reflex: a szaruhártya érintése könnyezést eredményez. Az agytörzs szerepe még: Tartási reflexek: Ide tartzik a tónuss nyaki reflex Vázizmzat adekvát tónuselsztása. A fej ldalra frdításakr azns ldali végtagk megfeszülnek, az ellenldaliak behajlanak. A fejnek a vízszintes vnal alá való frgatása a mellső végtagkban flexi, a hátsó végtagkban extenzi jön létre. Állási reflex: Az ember bármely testhelyzetből felállni képes, és a nrmális, szktt testtartást veszi fel. Állási, beállítódási reflexek: a., Statikus jellegűek: Labirintus-beállítódási reflex: fej vizszintesen tartása bekötött szemnél is Optikai-beállítódási reflex: Fej vizszintesen tartása (labirintusától megfszttt

12 állat), míg a szem nincs eltakarva. b., Kinetikus jellegűek: Optkinetikus reakció: hsszú, egy irányban mzgó tárgyakat tekintve a szemglyók kétfázisú knjugált reflexmzgása figyelhető meg.(szemrezgés) Frgatási vestibularis reakció: amennyibe a testet hssztengelye körül frgatjuk hrizntális, haránt tengely körüli frgatáskr vertikális nystagmust figyelhetünk meg. III.TÉTEL Subcrticalis magvak anatómiája, működése. Subcrticalis magvak kéreg alatti magvak thalamus és környéke, nucleus caudatus, nucleus lentifrmis a nucleus caudatus, nucleus lentifrmis putamenjét együttesen crpus striatumnak nevezzük a subcrticalis magvak alktják az idegrendszer harmadik reflexelemét Thalamus a középvnal mentén, legbelül elhelyezkedő párs mag a III. agykamra ldalfalát képezi a mag fő része az egész testből beérkező ingerületeket gyűjti össze, rendezi azkat, és az agykéreg különböző helyeire tvábbítja, főleg az érző kéreghez a thalamus szürkeállmányát az agytörzsből származó fehér színű lamina medullaris egy medullaris és lateralis részre sztja ventralisan a magn belül a lamina medullaris kettéágazik, így a két lemez között egy jól elhatárlt elülső magcsprt fglal helyet a harmadik reflexemelet fő receptr és egyben integráló szerve a thalamus működése az emcinális életre( pzitív, vagy negatív jelleggel rendelkező érzéskvalitásk, azaz a kellemes, vagy kellemetlen eldifferenciálása), a psychmtriumra,sőt a tudatra is kiterjed ez a rendszer ellenőrzi és egyben szabályzza a tónust elsztó statikus és kinetikus funkciókat az akaratlags mzgásk kivitelezését megkönnyíti azzal, hgy funkcinális készenlétben tartja a spinalis és agytörzsi rendszereket integrálja a kísérő autmatikus együttmzgáskat, beidegzi az emicinalis kifejezőmzgáskat integrálja a tájékzódással kapcslats mtrikát A thalamust 3 csprtra sztjuk, de mindegyik magcsprtn belül több, egymástól jól elhatárlt kisebb mag van: Lateralis magcsprt: az elülső és ldalsó része a kisagyból kap afferentatit és az efferens (mzgató) rstjai a kéreg areéihz futnak a lateralis magcsprt hátsó-alsó-ldalsó magvaiban végződik a tr. Spinthalamicus és a lemnicus medialis innen indul ki az a pálya, amely a thalamust az érző agykéreggel köti össze Medialis magycsprt: drsmedialis magja a hypthalamustól kap rstkat, és rstkat ad a

13 frntalis lebeny pólusáhz tvábbi magvai a tr. spinthalamusból kapnak rstkat Elülső magcsprt: magvai a a crpus mamillareból kapnak rstkat fasciculus mamillthalamicus és az agy medialis felszínén lévő gyrus cingulit innerválják, amely visznt a limbikus rendszerhez tartzik. Nucleus caudatus és Nucleus lentifrmis a nucleus caudatus és a nucleus lentifrmis putamenje között bőséges neurnalis kapcslat van rámetszéskr az összeköttetések közti szakaszsfehérállmánymiatt csíklt területet találunk, ami miatt a két magt közösen csíklt magnak, crpus stiratumnak nevezzük crpus stiratum csakúgy, mint a thalamus, igen skrétű összeköttetéssel rendelkezik afferentatit a kérgi S zónákból,a thalamusból kap, efferens rstjait a pallidum adja a palliduma striatumtól nyert afferentatit a thalamus felé, a nucleus subthalamusnak, a substantia nigrának, a nucleus rubernek, a livának és a frmati reticultarisnak efferentálja Nucleus caudatus farks mag - medialis felszíne az ldalkamra felé tekint, többi részét fehérállmány veszi körül Nucleus lentifrmis lencsefrmájú mag thalamus és nucleus caudustól ldalt és az insula között helyezkedik el két része van : külső,sötétebb része a putamen (héj) és a belső, világsabb része a pallidum. A két részt vékny velőcsík választja el. A pallidum a striatumból nyert afferentatiót a thalamus felé küldi A thalamus viszgálata Afferens pályák: A harmadik reflexemelet műkődését a kéregtől megfszttt (dekrtikált) állatn tanulmányzzuk (thalamus állat). A kísérletekkel kapcslats megfigyeléseket Magun írta le. A dekrtikált állat állandó mzgásban van és az ingerekre túlztt örömmel, illetve dühvel válaszl. Jellemző, hgy a thalamus állat feltételes reflexek építésére képtelen. az agykéreg limbikus részéből kiinduló rstk, részben a thalamus elülső magcsprtján keresztül, de a medialis magcsprtn keresztül is afferentálják a pars mamillaris magvait a frntalis lebenyből kiinduló rstk innerválják a pars chiasmatis és a pars tuberalis magrendszarait kap rstkat az lfaktórius és az ptikus rendszerből

14 Efferens pályák: rstkat ad a thalamus elülső magjáhz a neurhypphysishez a frmati reticularishz a nyúltvelői és gerincvelői paraszimpatikus közpntkhz a gerincvelői szimpatikus szlphz IV. TÉTEL A magvak környéke. Hypthalamus, az epithalamus és a metathalamus A thalamus és környéke A thalamus körül lényeges meghatárztt funkcióval rendelkező területeket ismerünk. Ezek a következők: metathalamus subthalamus epithalamus hypthalamus Metathalamus Így nevezzük a térdes testeket (crpus geniculatum mediale et laterale) Két szürke dudr, melyeknek a pulvinar thalamimellett, ahhz simulva helyezkednek el az agy külső felszínén. A fissura cerebrceleberralisba nézve is látható A térdes testek funkcinalisan a lamina quadrifgeminahz (mesencephaln) tartznak Clliculus superir a lateralissal, c. inferir pedig a medialissal áll összekötésben. Subthalamus közvetlenül a thalamus alatt fekvő agyrészlet két fehér és közöttük egy szürke csík válaszja el a thalamust a subthalamust alktó nagy szürke magtóla crpus subthalamicum Luysitől Epithalamus legfntsabb része az epiphysis szövettanilag ún. epithelid sejtek alktják, melyek kis fészekben helyezkednek el. Bő vérellátású Funkciója nem teljesen ismert, de a növekedésben és a szexuális érés szabályzásában szerepe van Daganata az idő előtti nemi érettséget, a pubertas praecxt kzza

15 A hypthalamus szerkezete és működése 3-4 grammnyi tömegű agyrészlet, száms kis sejtcsprtt tartalmaz, emberben 10-12magból áll funkcióinak nagy része magasabb közpntba vándrl, más magvak vették át, másrészt a frntalis crtex állandó kntrll alatt tartja, működését gátlja a thalamus alatt és kissé mediálisan helyezkedik el a III. agykamra fenéki állmányát képező kis terület, amely a chiasma nervi picitől a pedunculus kezdeti szakaszáig tart a thalamustól a sulcus hypthalamicus választja el,elülső határa a chiasma pticum, hátsó a crpus mamillare nem tekinthető funkcinalis egységnek, ugyanis egy kiterjedt regulációs rendszer része, de a vegetatív és biznys szmatikus működések integrációjában kulcsfntsságú a hypthalamus vegetatív integrációs működése a hőszabályzásban, a vízfrgalm, a szénhidrát és zsíranyagcsere, valmint a vérnymás, gymr és bélműködés és a nemi funkciók szabályzásában jut kifejezésre, ez a terület felelős az alvás-ébrenlét funkciójáért is Ransn szerint a hypthalamus elülső vidéke a paraszimpatikus közpntként, hátsó része a szimpatikus rendszerként viselkedik A hypthalamus bnylult magatartási reflexaktusk integratív közpntja is A hypthalamus gátló strukturája a limbikus rendszer egyik területe A hypthalamus a limbikus rendszer és a centrecephaln közé iktattt struktúra, mely a kettőt nem csak mrflgia, de funkcinálisan is összeköti A hypthalamus magvait hárm csprtra sztjuk: A pars chiasmatica, mely az agy alsó felszínén elhelyezkedő chiasma pticumt és az e körül fekvő vékny szürkeállmányt fglalja magába. Magvai: nucleus suprapticus nucleus paraventricularis nucleussuprachiasmatis A pars tuberalis, mely alatt a tuber cinereumt, illetve a benne elhelyezkedő magcsprtkat értjük. Magvai: nucleus drsmedialis nucleus ventrmedialis nucleus arcuatus A pars mamillaris, mely az agyalapn a tuber cinereum mögött ülő crpus mamillare, illetve a benn elhelyezkedő magvak alktják. Magvai: nucleus mamillaris medialis nucleus mamillaris lateralis nucleus intercalatus Afferens pályák: az agykéreg limbikus részéből kiinduló rstk, részben a thalamus elülső magcsprtján keresztül, de a medialis magcsprtn keresztül is afferentálják a pars mamillaris magvait a frntalis lebenyből kiinduló rstk innerválják a pars chiasmatis és a pars tuberalis magrendszarait

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

BS 1 A koponyaalap. Természetes méretű, bemutatja a külső burkot, a 12 koponya ideget, az agyalapi artériát és elágazásait. Egy darabban alapzaton.

BS 1 A koponyaalap. Természetes méretű, bemutatja a külső burkot, a 12 koponya ideget, az agyalapi artériát és elágazásait. Egy darabban alapzaton. BS 1 A koponyaalap Természetes méretű, bemutatja a külső burkot, a 12 koponya ideget, az agyalapi artériát és elágazásait. Egy darabban alapzaton. Magasság: 19 cm, Szélesség: 18 cm., Mélység: 21 cm., Súly:

Részletesebben

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer és Mozgás Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS

IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS Két nagy szabályozó rendszerünk Belső elválasztású mirigyek rendszere (hormonális rendszer, endokrin rendszer) ősibb, a törzsfejlődésben hamarabb megjelent lassabb, de elhúzódóbb

Részletesebben

Neurológiai betegvizsgálat. Kovács Norbert v20131022

Neurológiai betegvizsgálat. Kovács Norbert v20131022 1. Neurlógiai betegvizsgálat Kvács Nrbert v20131022 Tartalmjegyzék Fizikális betegvizsgálat 8 Inspekció... 8 Anamnesztikus adatk felvétele... 9 Tapintás... 9 Meningeális izgalmi tünetek... 9 Tarkókötöttség...

Részletesebben

idegrendszer idegrendszer Központi idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása riás s idegrendszer Periféri Agyvelő Gerincvelő

idegrendszer idegrendszer Központi idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása riás s idegrendszer Periféri Agyvelő Gerincvelő A központi k idegrendszer A központi k idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása sa Központi idegrendszer Agyvelő Gerincvelő Periféri riás s idegrendszer Agyidegek (12 pár) p Gerincvelői i idegek

Részletesebben

Az idegrendszeri szabályozás az idegrendszer segítségével történik

Az idegrendszeri szabályozás az idegrendszer segítségével történik AZ IDEGRENDSZER Az élőlényekre és csakis az élőszervezetre jellemző, hogy a külsőilletve a belsőkörnyezet változásaihoz alkalmazkodik. Az alkalmazkodás a környezet változásaihoz, a szervek működésének

Részletesebben

Kristályszerkezetek és vizsgálatuk

Kristályszerkezetek és vizsgálatuk Kristályszerkezetek és vizsgálatuk Az anyagk tulajdnságait atmjaik fajtája, kémiai kötésük jellege és kristályszerkezete együttesen határzza meg. A fentiekre a szén egy tipikus példa. A tiszta szén gyémánt

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések funkcionális anatómiából Összeállította:

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Az idegrendszer (systema nervosum)

Az idegrendszer (systema nervosum) Az idegrendszer (systema nervosum) A központi idegrendszer (systema nervosum centrale) A központi idegrendszer részei a gerincvelõ és az agyvelõ, melyeket a test különbözõ részeivel (izmokkal, zsigerekkel,

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

Szomatomotoros működés

Szomatomotoros működés Szomatomotoros működés A központi idegrendszer működésének jelentős kapacitását teszi ki a vázizmok mozgásának irányítása. Ezt nevezzük szomatomotoros funkciónak. (A zsigerek mozgása, a visceromotoros

Részletesebben

Biológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer

Biológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer Idegrendszer Az idegrendszer feladata: Külsőkörnyezethez való alkalmazkodás biztosítása. Homeosztázis fenntartása. Minden idegrendszerre igaz Elvont fogalomalkotásra képes. Csak az emberi idegrendszer.

Részletesebben

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai Súlyos (különösen a hipnoid) tudatzavarban szenvedő beteg ellátása halasztást nem tűr. Az értékelhető fizikális vizsgálatok sora limitált,

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

Idegrendszer 3. Agyvelő

Idegrendszer 3. Agyvelő Idegrendszer 3. Agyvelő Agytörzs (truncus cerebri) A gerincvelő felső részének folytatása a foramen magnumon belül. Folytonos összeköttetést biztosít a gerincvelő és az agyvelő között Részei: Nyúltvelő

Részletesebben

Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum

Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Bevezetés Az idegrendszer felosztása: Elhelyezkedés: központi (KPIR) vs. Periférás (környéki) Vezérlés: szomatikus

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben EMG-ENG ENG és s kiváltott válasz v vizsgálatok helye és s szerepe a neurológiai betegségekben gekben Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika DIAGNOSZTIKUS ALAPKÉRD RDÉS Tünetek Centrális Periféri

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek

Részletesebben

Kerékpárosokra vonatkozó legfontosabb ismeretek 3. rész Oldal 1

Kerékpárosokra vonatkozó legfontosabb ismeretek 3. rész Oldal 1 ı 15. Irányjelzés A kerékpársnak is, jeleznie kell minden irányváltztatási szándékát, mégpedig balra kanyardva bal, jbbra kanyardva jbb kézzel. Az irányjelzést az irányváltztatás előtt megfelelő távlságban

Részletesebben

AGYBONCOLÁS. 1. Általános tudnivalók. 2. Az agy convex felszínének rajzolata

AGYBONCOLÁS. 1. Általános tudnivalók. 2. Az agy convex felszínének rajzolata 1. Általános tudnivalók AGYBONCOLÁS (Becher Péter, Tóth Á. Gábor és Csernus Valér) - 2 - A hemisphaerium elülső részén elhelyezkedő lebeny, amely elöl a polus frontalisban végződik. Hátsó határa a facies

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Funkcionális anatómia III. Szentágothai, János Réthelyi, Miklós

Funkcionális anatómia III. Szentágothai, János Réthelyi, Miklós Funkcionális anatómia III. Szentágothai, János Réthelyi, Miklós Funkcionális anatómia III. írta Szentágothai, János és Réthelyi, Miklós Publication date 2006-09-01 Szerzői jog 2006-09-01 Miklós, Réthelyi

Részletesebben

A mozgások supraspinalis szervezıdése

A mozgások supraspinalis szervezıdése A mozgások supraspinalis szervezıdése A motoros rendszer szervezıdése A motoros tevékenység elhatározása Asszociációs kéreg Basalis ganglionok Cerebellum Thalamus Sensoros információ TERV PROGRAM Primaer

Részletesebben

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7.

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7. Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat - 3. előadás 2009. október 7. Miről fogunk beszélni? Miről nem? 2 Tartalom A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer Az emésztőszervek

Részletesebben

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL Kerekegyháza Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 04. 30. 2 / 34 Tartalmjegyzék 1.

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Az 1. beszámoló tananyaga

Az 1. beszámoló tananyaga I. Idegrendszer KRK SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FOT - 12. ÉVFOLYAM Biológia Az 1. beszámoló tananyaga 1. Szerepe: - a szervezet összehangolt működését biztosítja - a külvilág ingereinek felvétele, feldolgozása,

Részletesebben

3. A Keringés Szervrendszere

3. A Keringés Szervrendszere 3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid

Részletesebben

A környéki (perifériás) idegrendszer

A környéki (perifériás) idegrendszer A környéki (perifériás) idegrendszer A testet behálózó neurális struktúrák (idegek, dúcok) összessége. Eredet szerint: enterális idegrendszer 31 pár gerincvelői ideg 12 pár agyideg Ellátási terület alapján:

Részletesebben

Általános előírások. Az előírások hatálya 1..

Általános előírások. Az előírások hatálya 1.. Nemesszalók Község Önkrmányzata Képviselő-testületének 6/2008.(XI.13.) számú rendelete Nemesszalók község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályzási Tervének jóváhagyásáról Nemesszalók Község Önkrmányzatának

Részletesebben

A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale)

A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale) A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale) Doktori értekezés tézisei Dr. Boros Csaba Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr.

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7.

Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7. Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7. Tartalom A vizelet kiválasztó és - elvezető rendszer Az emésztőszervek Idegrendszer 2 Hol helyezkednek el a szerveink?

Részletesebben

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalmjegyzék 1. Az iskla nevelési prgramja... 5 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.1. Az

Részletesebben

Dáka Község Helyi Építési Szabályzata

Dáka Község Helyi Építési Szabályzata Dáka Község Helyi Építési Szabályzata 1 Dáka Község Önkrmányzat Képviselő-testületének 11/2008. ( XII.17.) rendelete Dáka község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályzási Tervéről Dáka Község

Részletesebben

Szemtünetek az intracerebralis. eseteiben

Szemtünetek az intracerebralis. eseteiben Szemtünetek az intracerebralis vénás s keringési zavark eseteiben Smlai Judit*, Szegedi Nrbert*, Gubucz István*, Szilágyi Géza*, Vásárhelyi Tóth Sándr*, Róna Tas Ágnes*, Grósz Andr*, Szakács Zltán*, Smfai

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyi vezetője megbízásából anatómiai kiscsoportos gyakorlatot tart. Az ön feladata az anatómiai bevezető rész ismertetése. Az előadásában térjen ki a következőkre: - az emberi test fő

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

4. Oralakupunktúra - a szájüreg mikrorendszere

4. Oralakupunktúra - a szájüreg mikrorendszere 4. Oralakupunktúra - a szájüreg mikrrendszere A klasszikus egésztest akupunktúra - Kínán kívüli terjedésének eredményeképpen - az utóbbi évtizedekben új akupunktúra mikrrendszerekkel egészült ki. Ezek

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

Mennyire nyitott az emberi agy?

Mennyire nyitott az emberi agy? Székely György Mennyire nyitott az emberi agy? A reneszánsz tudósainak munkái nyomán egyre élénkebbé vált az érdeklődés a koponyában lévő kocsonyás anyag iránt, melynek csábító ismeretlenségében zajlanak

Részletesebben

A felülvizsgálatok során feltárt hibákat a döntések tartalmához igazodó sorrendben csoportosítottuk.

A felülvizsgálatok során feltárt hibákat a döntések tartalmához igazodó sorrendben csoportosítottuk. 1 Jegyző helyi környezet- illetve természetvédelemmel kapcslats hatáskörében hztt I. fkú szakhatósági állásfglalásk és eljárásk felülvizsgálatának tapasztalatairól Cél meghatárzása: - a hatóságk közötti

Részletesebben

Bevezetés s a neuroanatómi (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis)

Bevezetés s a neuroanatómi (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis) Bevezetés s a neuroanatómi miába (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis) Systema nervosum Pars centralis: encephalon + medulla spinalis Pars peripherica: nervi craniales, nervi spinales,

Részletesebben

Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet. Orvosi képalkotó eljárások. Abdomen

Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet. Orvosi képalkotó eljárások. Abdomen Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Orvosi képalkotó eljárások Abdomen Abdomen, axialis CT felvétel / 1. 1. Linea alba 2. Rectus hüvely/m. rectus abdominis 3. Costa 4. Hepar

Részletesebben

Általános előírások. Az előírások hatálya. Jelen építési szabályzat hatálya Vinár község (továbbiakban település) igazgatási területére terjed ki.

Általános előírások. Az előírások hatálya. Jelen építési szabályzat hatálya Vinár község (továbbiakban település) igazgatási területére terjed ki. Vinár Község Önkrmányzata Képviselőtestületének 8/2010. (VIII.23.) önkrmányzati rendelete Vinár község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályzási Tervének jóváhagyásáról Vinár Község Önkrmányzata

Részletesebben

Idegrendszer 1. systema nervosum. Általános jellemzés, idegszövet

Idegrendszer 1. systema nervosum. Általános jellemzés, idegszövet Idegrendszer 1. systema nervosum Általános jellemzés, idegszövet Idegszövet (tela nervosa) Az idegrendszert építi fel. Sejttípusai: Idegsejt (neuron): ingerületvezetésre alkalmas Gliasejt: burkot képez

Részletesebben

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV. 4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.

Részletesebben

A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (meghirdetett cím) Szeibert András előadása Tkajban, 2013. augusztus 16-án, 15:00-kr a Bkr tábrban Az alábbi írás az tt elhangzttakkal 90%-ban azns, mert egyrészt

Részletesebben

A MAGASABBRENDÛ VAGY MAGZATBURKOS GERINCESEK (AMNIOTA)

A MAGASABBRENDÛ VAGY MAGZATBURKOS GERINCESEK (AMNIOTA) A MAGASABBRENDÛ VAGY MAGZATBURKOS GERINCESEK (AMNIOTA) A hüllôk, a madarak és az emlôsök tartoznak ebbe a rendszertani kategóriába. A három csoport rokonságára számos közös biológiai tulajdonságuk utal,

Részletesebben

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája

Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája Esztergm Várs integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 815 02 Gyakorló kozmetikus Értékelési

Részletesebben

XII./1. fejezet: A fül daganata

XII./1. fejezet: A fül daganata XII./1. fejezet: A fül daganata XII./1.1. A külső fül daganatai XII./1.1.1. Praecancerosisok Cornu cutaneum Rendszerint idősebb egyének fülkagylóján képződik. 1. kép: Cornu cutaneum Keratoma senile Rendszerint

Részletesebben

3. Szövettan (hystologia)

3. Szövettan (hystologia) 3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait

Részletesebben

A sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája

A sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi Kar OLKDA alapszak A sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája Konzulens: Dr. Martos János PhD főiskolai tanár Intézeti Tanszékvezető Klinikai Radiológiai Intézeti Tanszék

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

2013. novemberi jóváhagyás tervezett. 2013. decemberi jóváhagyás tervezett

2013. novemberi jóváhagyás tervezett. 2013. decemberi jóváhagyás tervezett SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ Kerepes Várs flyamatban lévő (egyeztetés alatt álló) településrendezési eszköz módsításairól, és ezek és az Újnnan készülő településrendezési eszközök összefüggéseiről 2013. nvemberében

Részletesebben

thermotop plus fali gázkészülékek turbotop plus fali gázkészülékek

thermotop plus fali gázkészülékek turbotop plus fali gázkészülékek i Utasítás thermtop plus fali gázkészülékek turbtop plus fali gázkészülékek VU HU -5 VU/VUW HU -5 VU/VUW HU 4-5 VU/VUW HU 8-5 VU HU -5 VU/VUW HU -5 VU/VUW HU 4-5 VU/VUW HU 8-5 HU Tartalmjegyzek; Általáns

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 16. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. któber 30. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dlgzatkat az útmutató utasításai

Részletesebben

K e m e n e s h ő g y é s z k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a ( T e r v e z e t )

K e m e n e s h ő g y é s z k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a ( T e r v e z e t ) Kemeneshőgyész Község Önkrmányzata Képviselőtestületének /2010. (..) számú rendelete Kemeneshőgyész község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályzási Tervének jóváhagyásáról Kemeneshőgyész Község

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

Tervezési szerződés a budapesti M3 metróvonal rekonstrukciójához kapcsolódó kiviteli tervek elkészítésére

Tervezési szerződés a budapesti M3 metróvonal rekonstrukciójához kapcsolódó kiviteli tervek elkészítésére Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1980 Budapest, Akácfa u. 15. Telefn: +36-1/461-6500/42843 Fax: +36-1/3226438 AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ 3. KÖTET MŰSZAKI LEÍRÁS Tervezési szerződés

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Alsó végtag csontjai

Alsó végtag csontjai Alsó végtag csontjai medenceöv: szabad alsó végtag: medencecsont (os coxae) keresztcsont (os sacrum) comb (femur) combcsont (femur) lábszár (crus) sípcsont (tibia) szárkapocs (fibula) láb (pes) lábtő (tarsus)

Részletesebben

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 LOKALIZÁCIÓS ALAPSÉMA Tünetek Centrális Perifériás Agy Gerincvelő Ideg Izom ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

Dr. Keresztury Gábor Farkasné Bangó Mária

Dr. Keresztury Gábor Farkasné Bangó Mária Bka/kar Index mérés az Érbeteg - Dr. Keresztury Gábr Farkasné Bangó Mária Bevezetés Köztudtt, hgy hazánkban és a világ többi rszágában is a szív- és érrendszeri betegségek mrtalitási mutatói vezetik a

Részletesebben

Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája,

Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája, Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája, a hyaluronsav (HA) elsősorban a postmitotikus állapot

Részletesebben

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció.

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció. Visszajelző anyag Visszajelző dkumentáció HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSRÓL 2009. NOVEMBER 25. 1 Visszajelző anyag (részlet) Hódmezővásárhely

Részletesebben

Rendképzők 1 - rotoros rendképzők

Rendképzők 1 - rotoros rendképzők Rendképzők 1 rtrs rendképzők www.fellawerke.de Tradíció és tapasztalat a szálastakarmány kezelésben. Kivnat egy 1931es FELLA rendképző prspektusból. Tartalm Ez a prspektus áttekintést nyújt a teljes FELLA

Részletesebben

I. Adatok, adatgyűjtés

I. Adatok, adatgyűjtés I. Adatk, adatgyűjtés Adatgyűjtés adatk minőségének értékelése. Gazdasági adatkról lesz szó! Adat: rögzített ismeret. Számszerű adatkkal fgunk fglalkzni. Általában az adatk nem teljes körűek (kmplettek).

Részletesebben

Tájékoztató a 2015. évi pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítések szakértői feladataival kapcsolatban

Tájékoztató a 2015. évi pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítések szakértői feladataival kapcsolatban Tájékztató a 2015. évi pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítések szakértői feladataival kapcslatban Budapest, 2015. szeptember 21. 1 A 2015. év szeptemberében megkezdődött minősítésekkel

Részletesebben

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése Az elért eredmények A perifériás belsőelválasztású mirigyek működésének szabályozásában a hypothalamushypophysis-célszerv rendszer döntő szerepet játszik. Közvetett, élettani megfigyelések arra utaltak,

Részletesebben

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Bevezetés Szövet (tela): speciális szerkezetű, meghatározott funkciók ellátására differenciálódott, azonos eredetű (azonos csíralemezből fejlődő)

Részletesebben

Áz agyalapi daganatok ismeretéhez.*

Áz agyalapi daganatok ismeretéhez.* KÖZLEMÉNY A KOLOZSVÁRI MAGYAR KIRÁLYI FERENCZ JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM ÍDEG- És ELMEGYÓGYÁSZATI KORÓDÁJÁBÓL. Igazgató ; LECHNUR KÁROLY dr. ogyct. tanár, udvari tanácsos. Áz agyalapi daganatok ismeretéhez.*

Részletesebben

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 3. priritás: A minıségi ktatás és hzzáférés biztsítása mindenkinek Akcióterv 2007-2008. 2008. július 1. A priritás bemutatása 1.1. A priritás tartalma Priritás száma

Részletesebben