Zöldség-Gyümölcs piac és Technológia

Átírás

1 Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia XV. ÉVFOLYAM, 5. SZám május

2 Vásároljon itthonról otthonra minőségi zöldséget, gyümölcsöt! Garantáltan megbízhatóak az alábbi, FruitVeB-nél regisztrált termelői szervezetek termékei: ABO TÉSZ Szövetkezet Alföld 2003Szövetkezet Alföld-Régió TÉSZ Zrt. BALATON-KER-TÉSZ Szövetkezet BOTÉSZ Cibakert TÉSZ Szövetkezet CSÁRDA-AGRO Szövetkezet DALMO Kft. Dél-alföldi KerTÉSZek Szövetkezete Dombegyházi Euro TÉSZ Kft. DŰNE FRUCT Szövetkezet Észak-Alföldi Szövetkezet FLORATOM-KER TÉSZ FRESH FRUIT TÉSZ Szövetkezet Gorzsai Paprika Szövetkezet GRAND-COOP TÉSZ Kft. GYÜMÖLCSÉRT Kft. Hanság-Fertőmenti Szövetkezet HAVITA-TÉSZ Szövetkezet JÁSZ-TÉSZ Szövetkezet KER-TÉSZ Értékesítő Szövetkezet KER-TÉSZ-XXI. Termelői Értékesítő Kft. KISKUNSÁGI TÉSZ Kőrös-KERTÉSZ Zrt. MAKÓKER-TÉSZ Szövetkezet MEDI-FRUCT Szövetkezet Nyársapáti Gazda Szövetkezet Penta Família TÉSZ RÓNA KER-TÉSZ Kft. SZARVASI ZÖLDSÉG TÉSZ Szatmár-Tiber Szövetkezet Szatmárkert-Hodász Szövetkezet SZEMTÉSZ Kft. Valentin TÉSZ Zöld Termék Szövetkezet Zöld Kert-TÉSZ Szövetkezet Előzetesen elismert TÉSZ-ek ALMARÉGIÓ Kft. Arrabona Szövetkezet BRASSICA Kft. Finom Gyümölcs Kft. GREEN STAR TEAM Kft. GUTHKELED AGRO Szövetkezet INTERFRUCT TÉSZ Kft. Jutalma Kft. KORONATÉSZ Szövetkezet Magyar Gomba KerTÉSZ Kft. Magyar Termés TÉSZ Kft. Nógrád TÉSZ Kft. Pannonker-TÉSZ Zrt. PaprikaKert TÉSZ Kft. RATÉSZ Szövetkezet Szatmári Ízek Kft. Szatmári Kistermelők Szövetkezete Vega Fruit TÉSZ Kft. Másodszintű szerveződések Alföldi TÉSZ-ek Társulása Kft. Alma Zóna Kft DATÉSZ Dél-Alföldi Zrt. Fruitmarketing Kft. Hortico-Régió Kft. TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. TÉSZ Kereskedőház Kft. Vega-Ház Kft. Az Európai Közösség Az Európai Közösség támogatásával támogatásával finanszírozott kampány

3 3 Tartalom aktuális A Magyar Gyümölcstermelők Szövetségének közgyűlése 4 A második félévben áll föl a Vidékfejlesztési és Agrárkamara szervezete 4 Napirenden a Vidékstratégia 5 Megalakult a FruitVeB spárga tagozata 5 szamóca Az olasz szamóca birodalmában 6 Holland tapasztalatok spanyol szamócaültetvényekben 8 Tripsz elleni védekezés szamócában 9 Talajfertőtlenítés napsugárral 10 Kiadja és terjeszti: FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft-vel együttműködésben Szerkesztőség: 1118 Budapest, Villányi út Tel.: Fax: info@fruitveb.hu Szerkesztőbizottság: dr. Bittsánszky János elnök, Fodor Zoltán, dr. Kádár András, Ledóné dr. Darázsi Hajnalka (technológia), dr. Lux Róbert, dr. Mártonffy Béla Főszerkesztő: dr. Boldvainé dr. Böde Beáta A jelenlegi szám holland cikkeit Malatinszky György, a német cikkeket Fábiánné Kardos Flóra, a spanyol cikkeket Vargha Dorottya és Vattamány Ágnes referálta Tördelés: Marossy Attila Megjelenik: évente 10 alkalommal A szamóca permetezésének új módja 12 gyümölcstermesztés Hobbijuk a hatékonyság 14 Korszerű technológiák cseresznye és meggyültetvényekben 16 integrált termesztés Az integrált termesztés időszerű kérdései 18 Legyen védjegyezhető az integrált termelésből származó termék! 19 Kötelező lesz az integrált növényvédelem 19 gomba Az európai gombapiac tendenciái 20 A magyar gombaipar múlt, jelen, jövő, lehetőségek? 22 A hazai gombaágazat helyzete 23 Új laskagomba hibridek termelési tapasztalatai 24 zöldségtermesztés A brokkoli a nagy ismeretlen 25 Andalúziában a növényházak közel 110 ezer embert foglalkoztatnak 25 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Rendezvénynaptár DÁTUM Esemény Szervező A Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia megjelent számai a FruitVeB honlapján olvashatók. Hozzáférés a FruitVeB tagjainak kód ellenében lehetséges. Kódot a FruitVeB titkárságán lehet kérni: info@fruitveb.hu, tel.: ISSN Fotó: Fodor Zoltán június közepe Cseresznye, körte, referencia kert látogatás Vámosmikolán TÉSZ-ÉSZ, Fruttamas Kft., EuroTrust Kft. június közepe Meggy termesztés, referencia kert látogatás Csorváson Medifruct Tész, TÉSZ-ÉSZ június közepe Málna, ribiszke termesztés, referencia kert látogatás Nagyrédén TÉSZ-ÉSZ, Jász Tész június Fresh Convenience Congress, London, Egyesült Királyság július közepe Zöldbab kísérleti bemutató Cibakházán TÉSZ-ÉSZ, Cibakert TÉSZ augusztus eleje Dinnye nap kísérleti bemutató, Medgyesegyháza TÉSZ-ÉSZ, Medifruct, BCE, augusztus közepe Ipari paradicsom termesztés, fajtakísérlet, referencia kerti bemutató, Mezőberény TÉSZ-ÉSZ, Csárda Agró Tész, FruitVeB augusztus eleje (8-10 között) Alma termesztés, Gala klónok, referencia kert látogatás TÉSZ-ÉSZ, Oleum 2000 Kft, Fruttamas Kft. augusztus XX. JUBILEUMI FARMER-EXPO Nemzetközi Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás, Debrecen augusztus VI. HORTICO ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS KERTÉSZETI SZAKKIÁLLÍTÁS, Debrecen szeptember 7-9. Asiafruit Congress, Hong Kong, Kína október ANUGA, Köln, Németország

4 4 aktuális A Magyar Gyümölcstermelők Szövetségének közgyűlése Közgyűlést tartott a Magyar Gyümölcstermelők Szövetsége, amelyen elfogadták a módosított alapszabályt és megválasztották az új tisztségviselőket. Majd a szervezet költségvetését, munkaprogramját terjesztette elő az újonnan megválasztott elnök, Csizmadia György, a Botész Bodzatermelők Értékesítési Szövetkezetének elnöke. A Gyümölcstermelők Szövetségében a főtitkár, dr. Lux Róbert nyugdíjba vonulásával tisztújításra került sor. A szervezet évi tevékenységéről dr. Thurn László, a szövetség elnöke, majd dr. Lux Róbert tartott beszámolót. Az elnök sorra vette azokat a témákat, amelyeket a szervezet 26 éves fönnállása alatt nem sikerült elintézni, ami az elkövetkező vezetésre vár. Mint mondta, soha sem tudta elfogadni, hogy az alma nem gyümölcs. Vagyis, hogy az Alma Egyesülés, az Alma Terméktanács külön szervezetként működik. Mára beigazolódott, hogy ez az elképzelés nem volt helyes. Üdvözlendő az új vezetésnek az a törekvése, hogy a feszültségeket fölszámolja. Ezt az irány lenne jó tartani a többi, még külön álló szervezet esetében is. A másik téma: hogyan változott a kertészeti termékek kereskedelme? Új koncepció készült egy új nagybani piacról, de nem ez a jövő útja. A nagybani piacok a forgalmazás maximum 30%-át bonyolítják, a jövő a TÉSZ-eké, mivel a folyamatos piaci jelenlétet ők tudják biztosítani. A következő megoldásra váró feladat a piaci lehetőségek jobb kihasználása. Évekkel ezelőtt nem szereztünk előnyöket az uniós csatlakozásból, kevés termelő volt erre fölkészülve. Ma már sokan megállják a helyüket a versenyben, s bár most már megvan a technika, a piaci lehetőségeket nem használjuk ki eléggé (pl. idegenforgalom, vendéglői kínálat). Dr. Lux Róbert arról beszélt, hogy a szövetség rengeteg energiát fektetett abba, hogy a mindenkori kormányokkal megtalálja és kiépítse a megfelelő kapcsolatot, s mire ez létrejött, már új kormánnyal kellett előröl kezdeni a lobbizást. Eközben a szomszédos országok elmentek mellettünk. Az unióval sem sikerül igazán jó kapcsolatokat kiépíteni, a belső piaci irányítás összedőlt, szövetségeseket kellene találnunk, hogy nagyobb súllyal léphessünk föl a magyar érdekekért. Sokat kell még tennünk azért, hogy elegendő és jobb minőségű árualapot tudjunk előállítani. Ehhez természetesen infrastruktúra kellene, hogy a legkorszerűbbet tudjuk kínálni. Számtalanszor elhangzott már az a kritika, hogy nem a piac a korlát, hanem a menynyiség és a minőség. A Gyümölcstermelői főbizottság ülésén elhangzottakról a következő számban adunk hírt. B.B. A második félévben áll föl a Vidékfejlesztési és Agrárkamara szervezete Sajtótájékoztatón jelentette be az új agrárkamarai törvény társadalmi vitára bocsátását dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és dr. Ángyán József, parlamenti államtitkár. A 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégia megalkotásával és végrehajtásával a kormány és a szaktárca a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. A koncepció átfogó célkitűzései közül kiemelt feladat a helyi gazdaságok fejlesztése, a vidéki munkahelyek megőrzése és a vidéki életminőség javítása. A vidékfejlesztési tárca határozott célokat és cselekvési terveket jelöl ki négy átfogó területen: az agrárgazdaságban, a vidékfejlesztésben, az élelmiszer-termelésben és a környezetvédelemben, hogy 2020-ig érezhető legyen a javulás a vidék társadalmi és gazdasági életében. Az egyik legfontosabb fejezet az új agrárkamarai törvény megalkotása és elfogadtatása. A társadalmi vitára bocsátott törvénytervezet nyomán a szaktárca arra számít, hogy a jelenlegi 11 ezer tag helyett több százezer tagot tömöríthet majd a szervezet. A kormány célja az ország újjáépítése. A változásokhoz intézményekre van szükség, amelyek közül az egyik legfontosabb az agrárkamara alulról szerveződő rendszere lesz. Az a cél, hogy a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszergazdaság általános, és együttes érdekegyeztetési testülete legyen. Szolgáltatói, köztestületi és az állam által delegált feladatokat hajt végre, agrár és vidékfejlesztési ügyekben társa lesz a kormányzásnak. Alanyi jogon lesz tagja mindenki, aki agrárgazdasági tevékenységet folytat. A törvénytervezet szerint az agrárgazdasági szereplők túlnyomó részének a tagság ingyenes lesz, tagdíjat csak 100 millió Ft bruttó bevétel felett kell - sávosan - fizetni. A működéséhez szükséges forrásokat a tagdíjból (3-4 milliárd Ft-ra számítanak) és a szolgáltatás fejében járó állami támogatásból, uniós forrásokból biztosítja. A jelenleg működő szakmai szervezetek (terméktanácsok, MAGOSZ) tovább működnek a kamara mellett, mivel a termékpályák mentén szerveződő intézményekre nagy szükség van az egész ország területén és a más országokkal való versenyképesség biztosítására. A Vidékfejlesztési és Agrárkamara törvényalkotó jogot nem kap, de nagy létszámú szervezet lévén, súlya lesz. Olyan állami feladatokat lát majd el, mint a szaktanácsadás, pályázat készítés, falugazdászok munkája. A jogszabálytervezet széles körű társadalmi vitája május 15-én lezárult, majd a további egyeztetéseket követően, még a nyári szünet előtt az Országgyűlés elé kerül. Az új rendszer a második félévben áll föl. B.B.

5 aktuális 5 Napirenden a Vidékstratégia A Nemzeti Vidékstratégia és az Agrárkamarai törvénytervezet megvitatása volt a legfontosabb célja a Magyar Kertészeti Tanács, az MKT legutóbbi ülésének. A Nemzeti Vidékstratégia nem számol a kertészettel. Az MKT fontosnak tartja jelezni a készítők felé, hogy az ország rendelkezik egy olyan értékteremtési lehetőséggel, a kertészeti ágazat potenciáljával, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az MKT azt tervezi, hogy véleményét tételesen, árucentrikusan fogalmazva juttatja el a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A szervezet évi tevékenységről dr. Mártonffy Béla, soros főtitkár számolt be. A kertészetről elkészült egy tanulmány - Kertészet Magyarországon az ágazat részvételével és dr. Bittsánszky János elnök szerkesztésében. Ebben a stratégiában az szerepel, hogy a kertészet évek óta jelentősebb pozíciót szeretne elfoglalni az agráriumon belül. Ehhez megvannak az adottságok, de hiányzik az összefogás és a pénz, illetve a stratégiai döntés. A Kertészet Magyarországon 2010 anyagot minden döntéshozó asztalára eljuttatja az MKT. Egy igen fontos kérdésben, az alkalmi munkát illetően sikerült eredményt elérni a tavalyi évben. Pozitívan kell értékelni a Kertészeti albizottság létrehozását is a Mezőgazdasági bizottságon belül. Így könnyebben lehet majd megközelíteni a Vidékfejlesztési Minisztérium szakvonalát és a parlament frakcióját. Vezetője Farkas Sándor képviselő lett, aki támogatja, hogy a kertészet legfontosabb tevékenységeit magasabb szinten is elfogadtassák. A kiállítások kapcsán elmondta, hogy a Hortus Hungaricus új helyszínre költözik, az idén a Syma csarnok ad helyet a kiállításnak, ami lehetőséget termet a bővítésre is. Ebben az évben ismét megrendezésre kerül az OMÉK. Ennek kapcsán az Agrármarketing Centrum ügyvezetője azt tervezi, hogy egy napot a kertészet napjává tesznek, és a zöldség-gyümölcs promóciót is erre a napra szeretnék koncentrálni. A Felügyelő Bizottság munkájáról dr. Eke Sándor referált. Az ülés legfontosabb témája a Nemzeti Vidékstratégia megvitatása volt. Külön agrárstratégia nem készül, a vidékfejlesztés egy szeleteként jelenik meg benne az agrártermelés. A kertészet ezen belül nem szerepel a kiemelt területek között, pedig a szakma évek, évtizedek óta hangoztatott álláspontja szerint mind az értéktermelés, mid a munkahelyteremtés szempontjából figyelemre méltó az ágazat. Vélemények hangzottak el arról, hogy a szakmának kell markánsan megfogalmazni a stratégiát. Harminc évvel ezelőtt, amikor volt forrás, akkor sem volt agrárstratégia. Jelenleg meg Megalakult a FruitVeB spárga tagozata Megalakult a FruitVeB Zöldségtermelői főbizottságának Spárga tagozata Mórahalmon. A résztvevők köre teljes volt, szinte minden meghívott eljött. A rendezvényen a termelők mellett a kereskedők, az integrátorok és a felvásárlók is részt vettek. A spárga ágazat fejlesztési lehetőségeit a következő ülésre dolgozza ki a tagozat. Erre a szezon befejezése után kerül sor, ahol egyúttal az idei szezon kiértékelése is megtörténik. Az alakuló ülést dr. Kádár András, a FruitVeB Zöldségtermelői főbizottságának elnöke nyitotta meg. A magyar spárgaexport tapasztalatairól és az idei kilátásokról Racskó Anna, a FruitVeB Kereskedelmi főbizottságának elnöke tartott előadást. A termesztési változatok sokféleségéről és a termékpromócióról az ásotthalmi Dűne- Fruct Szövetkezettől Tóth Sándorné számolt be. Dr. Fehér Béláné a spárga jövedelmezőségét elemezte és részletezte a SWOT analízissel megállapított erős és gyenge pontokat a spárga termesztésében és értékesítésében. Végül a pályázati lehetőségekről a Dél-Plant Kft. ügyvezető igazgatója, Gubacsi Zoltán számolt be. a valóságos piac hiányzik. Érdemes lenne a korábban készült szakmai anyagokat a stratégia készítőinek figyelmébe ajánlani, még mielőtt döntésre kerül sor. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghirdetett 1300 milliárd forint EMVA támogatásból mindössze 50 md jutott a kertészetre akkor, amikor a kertészetről mint az agrárium harmadik lábáról szólt a folyamatos kommunikáció hozta szóba Csikai Miklós. A főtitkár a véleményekre reagálva azt látja a legnagyobb gondnak, hogy nem agrárirányból közelít a tervezet. A számos munkacsoportnak, szervezetnek véleményezésre kiküldött anyaghoz az MKT részéről azt kellene megfogalmazni, hogy az országnak egy olyan adottsága van, amely hatalmas érték, értékteremtési lehetőség. Érték nélkül pedig nincs megélhetés és munkaalkalom. Reméli, hogy elfogadják Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár javaslatát, hogy a szakma ágazati szinten, tételesen, illúziók nélkül bontsa ki a problémákat. A termelésre legjobban a piac, a kereskedelem tud hatni. Egy korrekt kereskedelem meg tudja mondani, milyen változásokat, technológiát, fajtát kell preferálni. Az MKT árucentrikusan tervezi megfogalmazni a szakma véleményét. Ehhez csatlakozva dr. Hrotkó Károly dékán, tanszékvezető egyetemi tanár szorgalmazta az MKT részvételét a Kertmagyarország program kidolgozásában, mert ott készül egy kertészeti stratégia, egyfajta koncepció, a vidék átstrukturálása, egyfajta új szemléletű megközelítés a környezet, az életminőség szempontjából. Dr. Bittsánszky János, az MKT elnöke azzal összegezte az elhangzottakat, hogy a vélemények beépítésével az MKT közös anyagot készít, amit elküld a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. Az agrárkamarai törvénytervezet kapcsán Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara volt elnöke az új kamarai tagsággal járó jogosultságokkal nem ért egyet, azzal, hogy azonos joggal bír az egyéni termelő és egy évtizedek óta működő szervezet, mikor az egyik nem fizet tagdíjat, a másik pedig milliókat tesz a kasszába. Egyetért az iparkamarával, hogy legyen egy gazdasági kamara, különböző területekkel, és így egységes elvek alapján működő rendszert épüljön föl. A törvénytervezetet a terméktanácsok is megvitatják. A szakmaközi testület mindenképpen igényli a prioritásos jelenlétet, hogy az új testület beindulását követő 2-3 év alatt a szakmai vonalak tisztán működhessenek. Fontosnak tartja, hogy a kertészeti vonalat külön és hangsúlyosan kell megjeleníteni. VATTAMány Ágnes és B.B.

6 6 szamóca Az olasz szamóca birodalmában A résztvevők bepillantást nyertek a zöldség- és gyümölcskereskedelemben vezető szerepet betöltő MAZZONI cég, illetve kisebb családi gazdaságok tevékenységébe, ahol a szabadföldi, a fólia alatti bakhátas és a fólia alatti talaj nélküli termesztési módszerekkel, illetve a szaporítóanyag előállításával ismerkedhettek meg. A tanulmányút során a hazai szakemberek innovatív technológiai módszereket láttak, szakmai információkat kaptak az öntözési, tápanyag utánpótlási fogásokról, betekintést nyerhettetek Olaszország egyik élenjáró kertészeti régiójának tevékenységébe. A vendéglátó Antonio Ferraresi, aki az út során szakmai kérdésekben az érdeklődők segítségére volt, megígérte, hogy lehetőség szerint május hónapban, a Nagyvenyimben megrendezésre kerülő szamóca kertlátogatásra szaktanácsadó kollégája kíséretében ellátogat és még részletesebb, esetleg teljes technológiát magába foglaló előadást tart. A Mazzoni csoport A térségben közel 500 hektáron termesztenek szamócát, több mint felén fólia alatti termesztés folyik. A MAZZONI cég már az 1950-es években exportált friss gyümölcsöt az európai piacokra. Az elmúlt évtizedek alatt pedig felépítették a zöldség- és gyümölcstermesztés teljes vertikumát. A cég fejlett technológiája és logisztikai háttere biztosítja, hogy néhány óra leforgása alatt a megtermelt és gondosan csomagolt áru az európai piacokra jusson. Éves árbevételük meghaladja a 120 millió eurót. A cégbirodalom profiljai közé tartozik faiskola, gyümölcskereskedelem, zöldség-, gyümölcs-, és szántóföldi termesztés, de fejlődését a szamóca szaporítóanyag előállítása alapozta meg. Hűtőtárolóik kapacitásának kihasználtságát azzal növelték, hogy úgy alakították ki a gyümölcstermesztést A Magyarországon szamócatermesztéssel foglalkozó szakemberek számára az észak-olaszországi Ferrara és Verona környéki szamócatermelő üzemek megtekintésére szervezett szakmai tanulmányutat a Tész-Ész Non profit Kft. a FruitVeB-bel közösen. és a vetésszerkezetet, hogy egy éven belül kétszer töltenek fel minden hűtőcellát (ez tonna árut jelent). A gazdaságon belül külön kereskedelmi központ működik, rendelkeznek palántanevelő üzemmel, tároló-, válogató-, csomagoló egységekkel. Saját kutatóbázisukon elsősorban fajtanemesítéssel foglalkoznak. Céljaik között az első helyen szerepel, hogy az előállított fajták az időjárás viszontagságaival szemben ellenállóak legyenek. Nagyon figyelnek arra is, hogy az új fajta ne legyen fogékony különböző betegségekre, ha ilyet tapasztalnak, nem kísérleteznek vele tovább, hanem azonnal kiveszik a nemesítési programból. A szakmai út során Antonio Ferraresi kalauzolta a látogatókat, aki a MAZZONI cég szamóca palántákért és gyümölcsoltványokért felelős munkatársa. Szaporító anyag előállítás A MAZZONI csoport millió palántát értékesít évente. Az elmúlt év szélsőséges időjárása Magyarországhoz hasonlóan Olaszországot sem kímélte, ez nagyon megnehezítette a palánták előkészítését, csomagolását, válogatását. A palánták kitermelését jobb időjárás esetén két és fél hónap alatt fejezik be, az idén erre csak egy hónap állt rendelkezésükre. A fajtakísérletek során a palánták minőségét fűtés nélküli fóliaházakban ellenőrzik, különböző fajtájú és típusú palántákon nézik meg a virágképződés és gyümölcskötődés sikerességét. Az így nyert tapasztalatokat használják fel a programozott szürethez előállított palánták nevelésénél. A fóliaházakban a folyton termő, és az egyszer termő fajták is megtalálhatók. Az igények változnak, miután már Európában is minden fogyasztó tizenkét hónapon keresztül szeretne szamócát vásárolni, szükség van a folyton termő fajtákra. Az ebből adódó fogyasztói szokásokat figyelembe véve fejlesztették ki új fajtáikat. Természetesen a magasabb igényeket kielégítők jellegükből és hozamképességükből eredően jóval drágábbak az átlagnál, áruk a euro centet is elérheti. A palánták besorolása termőképesség alapján történik. A legkisebb az A, majd az A+ és a Tray. Az A, A+ szabadgyökerűek, a Tray palánták poharakban, tőzegkockában nevelkednek és így kerülnek telepítésre. Családi gazdaságok Ferrara környékén és Veronában lehetősége nyílt a csoportnak családi gazdaságokat is meglátogatni, akik ugyancsak szamócatermesztéssel foglalkoznak, átlagban 2 ha-on, szabadföldi bakhátas, fóliás bakhátas, és nem utolsó sorban talaj nélküli termesztésel. Telepítéskor a korai tápkockás fajták jöttek számításba, a mielőbbi szüretre törekedve. Olaszországban az augusztus közepe az optimális hónap a telepítésre, frigó palánta esetében 2-3 héttel korábban. Az ültetés során 5-6 palánta kerül egy m 2 -re. A legnagyobb költséget a szüret jelenti. Az országban tilos a teljesítmény alapján történő bérezés, egy olasz munkás eurós órabért is kaphat, míg a vendégmunkások általában Lengyelországból, Romániából 6-8 eurós bérért dolgoznak. (Itt kompenzálják a szállás és az étkezés költségét). Naponta, személyenként lemérik A piacokon egyre nagyobb az igény a folyamatos ellátásra, ezért folytontermő fajtákat fejlesztettek ki

7 szamóca 7 Kétszer használt bakhát és minősítik a szedést, ennek alapján tesznek különbséget a munkavállalók között. A következő, esetleg kevesebb munkaerőre igényt tartó napokra csak a jól dolgozókat hívják vissza. Átlagban kg termést tud egy munkás naponta leszüretelni, de ez természetesen függ a fajtától is. Verona tájegységben az évi kétszeri szüret jellemző, az időjárástól függően ősszel és tavasszal. Az olasz termesztők úgy igyekeznek a minőséget megőrizni, hogy évente jó kondíciójú palántákkal újra telepítik az ültetvényt. Ennek során a takarékossági szempontokat is figyelembe véve, a már lefektetett és fóliával takart bakhátról a régi egyedeket levágják és a fóliába mellettük képzett új helyekre palántáznak. Eddigi tapasztalataik szerint a már két éve használt bakhátakban hosszabb lesz a vegetációs időszak és nem lesz olyan jó minőségű a termés sem. A piacaik viszont megkövetelik a 100%-os minőségű árut, ezért az apróbb átmérőjű gyümölcsöt nem tudják értékesíteni, így nem is szedetik le. Az ültetvény tápanyag-utánpótlását már nem komplex műtrágyákkal oldják meg, hanem a maguk által összeállított mono műtrágya keveréket alkalmazzák. A tápanyag ellátás során két fontos nitrogén utánpótlási időszakot emelnek ki, az egyik a telepítés utáni hatodik hét, illetve az ezt követő időszak, amikor a hajtásnövekedés elindul. E fenológiai időszakok után alacsony szinten tartják a nitrogént. A telepítés gondozásának időszakában heti két alkalommal kalcium-nitrátot juttatnak ki 150 kg/ha mennyiségben, az öntöző rendszeren keresztül. A tápanyag utánpótlás terén komoly gyakorlattal rendelkeznek, ezért a tápoldatozást a növény látványa alapján módosítják. A leszüretelt termésmennyiség egy-egy gazdaságban általában tonna/hektár között változik. Az értékesítés egy részét helyben, közvetlen módon, mint hazánkban, az utak melletti árusító helyeken oldják meg (nem látszott túladminisztráltnak a tevékenység). A termés nagyobb hányadának értékesítése a TÉSZ-ekhez való beszállítással történik. A talaj nélküli termesztés költséges alternatíva A talaj nélküli termesztés költsége jóval nagyobb, mint a szabadföldié vagy a fóliásé. Hátránya még, hogy a szüret is később kezdődik el. Ez a körülmény mára teljesen viszszaszorította a talajnélküli termesztést. Előnye viszont a megnövekedett terméshozam, ami nagyobb az előző két technológiához képest: ez a sűrűbb ültetési távolságokból adódik, 8-10 palántát ültetnek ki m 2 -ként. A termesztő közeget perlites-tőzeges keverék alkotja. Az állományt mindig ideális nedvességi szinten kell tartani, garantálni kell a növény számára a relatív páratartalmat az állomány alatti mikro szórófejek alkalmazásával. Új technológiai elem volt a csoport számára egy kevésbé ismert, a földre helyezett ún. talaj nélküli termesztés. Ezt az alternatív megoldást arra az esetre kísérletezik ki a gazdák, ha nem tudnak megfelelő talajfertőtlenítést végezni, ugyanakkor nem kívánnak felemelt termesztő rendszert kiépíteni. A palánta kókuszrostpaplanba kerül, duplán húzott fóliával bevont bakhátra helyezve. Ennél a termesztési módszernél komoly gazdaságossági számításokat végeznek, vizsgálva, hogy mennyire kifizetődő. Dupla fóliás takarás talajnélküli termesztésnél Mennyiségi és minőségi átvétel Az átvétel során megnézik a termés minőségét. Csak teljesen, 100%-ban kifogástalan árut vesznek át. Amennyiben minőségi hibát találnak a beszállított terméknél, azt minden esetben csökkentett áron, vagy egyáltalán nem veszi át a felvásárló. A termelőket ösztönzik a minél korábbi beszállításra, aki délig beér a leszüretelt terméssel, az magasabb árat kap. A termelők átlagosan 2-2,2 euró/kg felvásárlási árat kapnak a TÉSZ-hez beszállított árujukért a szezon alatt. A termesztés és értékesítés során az GLOBALGAP minőségbiztosítási rendszert alkalmazzák. A tanulmányúton a BOTÉSZ, a KER-TÉSZ Értékesítő Szövetkezet, a PENTA TÉSZ, a FLORATOM-KER Szövetkezet, a Balaton-Ker- TÉSZ, a Dombegyházi Euro TÉSZ, az Oleum Kft., a DVP-DECO Kft., a PALESITS FAISKOLA Kft., a VEGA FRUIT TÉSZ, a BCE Gyümölcstermő Növények Tanszék, a Fruttamas Kft., a FruitVeB és TÉSZ-ÉSZ Kft. szakemberei vettek részt. GERGELY-VERES KATINKA Ker-Tész Értékesítő Szövetkezet

8 8 szamóca Holland tapasztalatok spanyol szamócaültetvényekben A Darbonne francia nemesítő cég leányvállalata, a Planasa Huelva közelében mediterrán környezetben foglalkozik szamócafajták nemesítésével és szelekciójával. Spanyolországban mediterrán fajtákat termelnek, ugyanezen fajták belgiumi körülmények között ún. félig folytontermő fajtáknak számítanak. A nemesítés során keresztezéssel nyert utódokból többszöri szelekcióval választják ki a fajtajelölteket, amelyeket magas bakháton valamint rovarmentes körülmények között is, állványos termesztésben is kipróbálnak. A megfelelő fajtajelölteket dugványozással klónozzák, majd talajos termesztésben is kipróbálják. A fajtajelölteket a növekedés, betegségellenállóság, termés forma, szín, minőség (brix-érték) alapján minősítik. A Planasa cég Candonga fajtáját a körzetben 40-45%-ban ültetik. Ez a fajta viszonylag kemény termésű, brix értéke 8 körüli, jó színeződésű, éretten szedve jó ízű. A keménység fontos tulajdonság, mivel a termés nagy részét az USA-ba és Európa más részébe exportálják; puha termésű fajtáknak nincs esélyük Spanyolországban. A Candonga fajta utódja a Sabrina lehet, amelyet részben a Candonga keresztezésével állítottak elő, és magasabb hozamú. Keménysége hasonló, de ízében kissé elmarad attól. Termelő üzemek Huelva körzetében közel 7000 ha-on termelnek szamócát, 45%-ban Candonga, 30% Camarosa, a többit egyéb, pl. Festival, Fortuna és Esplendor fajtával. Az üzemméretek Spanyolországban nagyon változóak, a legnagyobbak 100 ha-nál is több földfelülettel rendelkeznek. Csaknem minden üzem azonos és viszonylag olcsó technológiával dolgozik, jól kihasználva a mediterrán klíma adta lehetőségeket. Magas, fekete fóliával takart bakhátakkal dolgoznak, amelyet nagy fesztávú, akár 100 m hosszú, blokkrendszerű vándorfóliákkal takarnak. A bakhátba október 20-a körül ültetnek, a szedési időszak január közepén kezdődik, fokozatosan növekvő szedéssel. A mediterrán fajták hosszú szedésre alkalmasak, ezért a szedés május végéig tart. A bakhátas-talajos termesztésben átlag 6 kg/m 2 termést szednek. Május végén befejeződik a spanyol szedési szezon, ezután a növényeket kiszedik, majd nyáron DD-95-tel fertőtlenítik a bakhátakat és a berendezéseket. A magas nyári hőmérsékleten a készítmény teljes hatású. Néhányan megújítják a bakhátat is, hogy a szer utóhatása Spanyol szamócatermelőket látogattak meg 2010-ben egy belga kutatóintézet és árverési csarnok munkatársai, valamit néhány termelő. A fajtákat és a technológiákat tanul mányozták Huelva-ban. Huelva-ban a bakhátas, fólia alatti termesztés két legfőbb fajtája a Candonga és a Camarrosa a bakháttakarás alatt még hosszabb legyen. Ezután az ültető lyukak korai elkészítésével a szermaradványok eltűnnek a talajból, és októberben újra ültethetők a palánták. Spanyolországban februárban és márciusban hosszan tartó és intenzív esőkkel lehet számolni. Ebben az időszakban a sötét, hideg, esős idő miatt gyenge a szamóca fejlődése, rossz a beporzás, sok a torzult termés, a termések rosszul színeződnek. Különösen a Camarosa fajtában sok a torzult termés, a Candonga jobban tartja alakját. A termelők 40% kiesésről is beszélnek ebben az időszakban. Márciustól a javuló időjárásban ezek a problémák csökkennek, majd megszűnnek, sok új virágfürt fejlődik, a méhek jól repülnek, április közepén jelentősen nőnek a hozamok. A fedett bakhátas termelés mellett fólia alagutas és fóliaházas állványos termeléssel is foglalkoznak. Az állványos termesztésben a termesztő közeges zsákokba méterenként kb. 13 növényt ültetnek. Ezzel a sűrű ültetéssel átlag 10 kg/m 2 termést szednek a szezon végéig. Állványon is főként Candonga és Camarosa fajtát, újabban Esplendor fajtát is termelnek. Az állványos termelést a jobb klíma miatt főként magas fóliaházakban végzik. A terméslefutás alakulása és a napsütés között szoros az összefüggés. A védekezés nehézségei miatt gyakori a termésrothadás, problémát okoz a kalifornia tripsz, az erős tripszfertőzés miatt gyakori a termésdeformáció. Csomagolás Az üzemek egy része rendelkezik saját csomagolóegységgel, ahol a saját termésüket exportra kiszerelik. Más termelők részére a nagy, jobbnál-jobb modern, automatizált üzemek végzik a csomagolást. Ezekben az üzemekben a termelőtől a rekeszben műanyag tálcába szedett és beszállított szamócát szállítószalagon 500 gr-ra egalizálják, fóliázzák, kartonba rakják, a kartonokat tizesével zsugorfóliázzák, ezután 2 méter magasan raklapra rakják és rögzítik. Az egyik 110 taggal rendelkező szövetkezeti csomagolóüzemben megpróbálták a teljes folyamatot automatizálni. Az üzemben 17 szállítószalaggal összesen 4 személy végzi a csomagolást. Korábban szállítószalagonként 24 főre volt szükség. A termelők a szállítószalagra rakják a 10 db tálcával telt rekeszeket, egy kar a tálcákat tízesével kiszedi a rekeszből, egy 500 gr-ra beállított mérleg előtt elhaladva a kisebb súlyúakat leveszi és visszaszállítja az egalizálást ellenőrző dolgozókhoz, akik a hiányos tálcákat töltik fel 500 gr-ra. Ezután a tálcákat automaták fóliázzák, kartonokba majd raklapra rakják. Ezzel megtörtént az exportra történő előkészítés. Az automatizálásnak köszönhetően az üzem napi 450 tonna szamóca osztályozására és csomagolására képes. Tanulságok A spanyolországi szamócatermelés egyes körzetekben gyorsan növekedett. A nemesítésben keresik a nagyobb hozamú fajtákat. A termesztéstechnológia az utóbbi tíz évben nem sokat változott. A metilbromid használatának betiltása miatt kérdéses, hogy a talajos termesztés meddig tud fennmaradni. A legnagyobb előrelépés a közeljövőben a csomagolásban várható. A bemutatott üzem az automatizálással már jelentősen csökkentette a létszámot és a munkabér költségeket. Csak idő kérdése, hogy más csomagolóüzemek is kiépítsék az automatizált szállítószalagokat és tovább optimalizálják költségeiket. (ProeftuinNieuws 09/2010)

9 szamóca 9 Tripsz elleni védekezés szamócában A tripszfélék sok gondot okoznak a szamócában, azonban a biológiai és vegyszeres védekezés ésszerű kombinációjával a holland szakemberek jól kezelik a problémát. A védekezéssel kapcsolatos teendőket egy ún. tripsz napon vitatták meg a termelők és a készítmények forgalmazói, a Dow AgroSciences, a Syngenta és a Biobest képviselői. A szamóca tripsz elleni védelmében az ésszerű kémiai és biológiai védelemre kell törekedni, amelyben a termelőnek elegendő háttér ismerettel kell rendelkeznie. Kémiai védekezés A pinosad hatóanyagú Tracer, amelyet talajbaktérium bevonattal kombinálnak, biológiai termesztésben is engedélyezett. A Tracer nem mérgező minden rovarra és állatra, a legtöbb hasznos rovart megkíméli, kivéve a méheket, poszméheket és a fürkészeket. A beporzó rovarokat a felszáradás után nem károsítja. Hatóanyaga részben az idegekre hat, ezáltal a kifejlett egyedekre és a lárvák ellen is hatásos. Fontos, hogy bőséges vízzel kell kijuttatni. A nedvesítők kedvező hatással vannak az aknázó legyek és hernyók elleni védekezésben, de az olajoknak erősebb a hatása. A legkedvezőbb hatást a cukrokkal érték el a tripsz csalogatásban. A Karate-t ismertetve felhívták a figyelmet, hogy kerüljék a magas hőmérsékletet és sok vízzel használják. A levéltetű ellen használt Karate ismert a tripsz elleni mellékhatásáról is, de különbözik más piretroidoktól, különösen gőzhatását tekintve, amit erős zsíroldó, erős taglózó hatásának és kedvező kémiai zeon-szerkezetének köszönhet. A Vertimec-et is elegendő vízzel kell használni, emellett a relativ páratartalmat is figyelembe kell venni a viaszrétegen keresztüli jobb felvétel miatt. Legjobb a reggeli vagy esti kezelés, mivel a napfény UV sugarai gyorsan lebontják. A cég képviselője felhívta a figyelmet, hogy a lokfruktóz (poszméh táp) növeli a védekezés hatékonyságát, míg a nedvesítők hátrányosan hatnak. Biológiai védekezés A biológiai védekezés a virágzás kezdetétől fogólapok kihelyezésével kezdődik. A Tripher Feromon-nal ellátott lapok vagy csíkok segítségével megállapítható, hogy milyen kártevőkkel kell számolni. Ez a feromon egyaránt hat a hím és nőstény Kaliforniai virág tripszekre. A biológiai védekezés megkezdése előtt először kémiai védekezéssel, Tracer/ Vertimec-kel kell elpusztítani a kártevőket. A Biosweet-tel (66% glükóz) lehet a megmaradó egyedeket búvóhelyükről kicsalogatni, hogy könnyebben elérhetők legyenek. Az egyik fontos predátor a Amblyseus cumcumeris. Ez a ragadozóatka hathatósan véd a tripsz és szamócaatka ellen is, különösen az első lárvastádiumban. Másik fontos ragadozóatka az Amblyseius swirskii, amely az első stádiumban levő tripszlárvák ellen és molytetűlárvák ellen is hat. Az Orius faj szintén véd minden mozgó tripsz ellen. Ezek a ragadozók spontán is megjelennek a nyári és őszi termesztésben, ám tavasszal szinte fel sem lelhetők a hideg és a fényhiány miatt. A Hypoaspis miles talajlakó ragadozóatka, amely a tripszlárva bábokat fogyasztja. Közvetlenül a növények átültetése után kell a tövekhez szórni. Ezzel eddig még kevés tapasztalatot nyertek Belgiumban és Hollandiában. Szóba került a Steinerma feltiae hasznos levélfonálféreg is, amely behatol a levélbe, és a vele szimbiózisban élő Xenorhabdus baktérium felszabadul. Ezt a terméket csak kisegítőnek lehet tekinteni a magas páratartalomra, a hőmérsékletre és a fényre való érzékenysége miatt. (ProeftuinNieuws 02/2010) Meghívó Szakmai napra június 28. Az Euphoros konzorcium, a Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Intézete, és az Árpád-Agrár Zrt. tisztelettel meghívja Önt a június 28-án 10 órakor kezdődő Szakmai napra műtrágya- és vízfelhasználás csökkentésének lehetőségei a talajnélküli termesztésben. A rendezvény helyszíne: Árpád-Agrár Zrt. Székháza (Szentes, Apponyi tér 12.), majd Felsőréti Kertészeti Telep (Nagytőkei út mentén) A külföldi előadók prezentációját magyar nyelvű diákkal vetítjük, az elhangzottakat pedig fordítjuk a hallgatóság számára. Minden meghívottat szeretettel várunk! Részletes program Köszöntő Dr. Csikai Miklós vezérigazgató, Árpád Agrár Zrt. 10:10 Az Euphoros projekt rövid bemutatása Dr. Ombódi Attila Szent István Egyetem 10:20 A paradicsom talaj nélküli termesztése Hollandiában: Történelem, gazdaságosság, aktuális kérdések. Az Euphoros projekt egyes innovatív megoldásainak gazdaságossági kérdései. Marc Ruijs, Wageningeni Egyetem 11:05 A hajtatás helyzete Olaszországban Recirkulációs talajnélküli termesztés: Hogyan és miért? Dr. Alberto Pardossi, Pisai Egyetem A tápoldatok kémiája Tápoldat kalkulátor program bemutatása Dr. Luca Incrocci, Pisai Egyetem Az Árpád Agrár Zrt. új, holland típusú üvegházában történő paradicsomhajtatás első tapasztalatai Zentai Ákos kertészeti igazgató, Árpád Agrár Zrt. 13:00 Büféebéd 13:30 Indulás a Felsőréti Kertészeti Telepre 13:45 Új holland típusú üvegház bemutatása a helyszínen

10 10 szamóca Talajfertőtlenítés napsugárral Az IFAPA, az andalúziai Mezőgazdasági és Halászati Kutató Intézet kutatócsoportja 1997 óta folytat kísérleteket Huelva területén szamóca kultúrákban. Az intézet huelva-i szamóca kísérleti állomásán biológiai úton történő fertőtlenítésre és bioszolarizációra beállított kísérleteket végeznek. Az Inia Projekt 1997 óta működik Spanyolországban, ennek keretében a metil-bromid hatóanyagot tartalmazó biocidek helyettesítésére keresnek alternatívát. A kutatócsoport a és a es időszakban számos kísérletet folytatott. Ezeknek stratégiai jelentőségük van, hiszen az általuk kínált megoldásokkal ösztönözhető az olyan vegyi anyagok kivonása az EU területéről, mint például az 1,3-diklórpropén (az egyik leggyakrabban használt talajfertőtlenítő szer Spanyolországban és Olaszországban). A nem kémiai eredetű megoldásoknak két folyamat kombinációja az alapja: a biogáz beépülése (biofumigáció) és ezzel egyidejűleg a talaj szolarizációja. A két folyamat együttesen adja azt a technikát, amelyet bioszolarizációnak, tudományos nevén a talaj biológiai úton történő fertőtlenítésének neveztek el. A beállított kísérletek A kísérlet során túlnyomórészt friss baromfitrágyát és egyéb organikus anyagokat használtak minden második héten, júliustól augusztus közepéig, melyeket átlátszó polietilén lapocskákkal szolarizáltak. A Camarosa fajtát használták referencia növényként, de azt tapasztalták, hogy a kapott eredmények kiterjeszthetőek az összes huelva-i termesztésben érintett fajtára. Alacsony fóliasátras termesztést alkalmaztak. A palántákat október harmadik hetében ültették ki, a szüret január-május között történt, az integrált termesztés hagyományos technikáit alkalmazták. Szolarizáció A szolarizáció számos gyomfaj ellen nyújt hatékony védelmet, védi a növényeket a kártevőktől és a kórokozóktól. A szolarizáció a napenergia felhasználásán alapul: 0,03-0,05 mm vastagságú átlátszó fóliát terítenek az előzőleg megnedvesített talajra az év legmelegebb hónapjaiban. Így a fólia alatt a talaj hőmérséklete olyan mértékben felmelegedik, ami elpusztítja, vagy legalábbis visszaszorítja a növényi kórokozókat és gyomokat. Bármely kertészeti kultúrában vetés vagy palántázás előtt használható, termesztő berendezésben és szabadföldön is. A művelet során a talajt minimum cm mélységben föllazítják. Majd ráhelyezik a fóliát, aminek a lehető legjobban kell illeszkedni a talaj felületére, nem maradhatnak alatta levegő buborékok. Ezért a fólia széleit árkokba fektetik és földdel befedik. Nálunk a fóliát július közepétől szeptember közepéig célszerű a felületen tartani a megfelelő hatás elérése érdekében. Alkalmazása minden esetben fokozza a kezelt területen termesztett növények növekedését és növeli a terméseredményt. Az említett tenyészidőszakok alatt ugyanazt a 8 kísérleti parcellát állították föl, A-tól H-ig beosztva. A : kontroll parcella, kezelés nélkül, B: bioszolarizáció csirketrágyával ( kg/ha, Biosol-F-30), C: bioszolarizáció kész baromfitrágyával (érlelt) ( kg/ha, Biosol-F-30), D: Trichoderma spp. (Tusal) csepegtető öntözéssel, négyszeri kezelés az ültetéstől december végéig, E: a B kezelés, kiegészítve 3%-os Harpin fehérje (Biosol-F-30- Protein) adagolásával, F: a B kezelés, kiegészítve Papillon Complex biostimulátor kijuttatásával (havi, öntözéssel, Biosol-F-30-Biostim), G: a B kezelés, kiegészítve chitozan használatával (havi rendszeresség, Biosol-F-30-Quitos), H: a B kezelés, kiegészítve Trichoderma spp (Tusal) használatával (csepegtető öntözéssel, négyszeri kezelés az ültetéstől december végéig, Biosol-F-30-Trico). A kísérlet módszere a kezdetektől a B eljárásmódra alapoz, ami bioszolarizáció friss baromfitrágyával magas dózisban. A es tenyészidőszakban újabb fajtákkal próbálkoztak, és a következő változtatásokat vezették be: A : kontrol parcella, mindenféle kezelés nélkül, B: bioszolarizáció baromfitrágyával ( kg/ha, Biosol-F-30), C: bioszolarizáció kész baromfitrágyával (érlelt) ( kg/ha, Biosol-D-30), D: biogáz friss baromfitrágyával a talaj szolarizálása nélkül (Biofum-F-30), E: bioszolarizáció baromfitrágyával (5000 kg/ha, Biosol-F-15) F: bioszolarizáció baromfitrágyával (7500 kg/ha, Biosol-F-7,5) G: bioszolarizáció Brassica pelletekkel (BioFence, 2000 kg/ ha, Biosol-B-2), H: biofumigáció Brassica pelletekkel (BioFence, 2000 kg/ha, Biofum-B-2). Ezeken a kísérleti parcellákon a biogáz mennyiségét és a Brassica pelletek koncentrációját változtatták. A es tenyészidőszakra vonatkozóan a következő parcellákat állították fel: A : kontroll parcella, kezelés nélkül, B: bioszolarizáció baromfitrágyával ( kg/ha, Biosol-F-30), C: bioszolarizáció nagy dózisú Brassica pellettel (Biofence, kg/ha, Biosol-B-15), D: biogáz Brassica pellettel standard dózis (2000 kg/ha) ültetés előtt bedolgozva, E: bioszolarizáció friss baromfitrágyával ( kg/ha, Biosol-F-12,5) F: bioszolarizáció glicerinnel (1000 kg/ha, Biosol-gly-1) G: bioszolarizáció Brassica pellettel (BioFence, 2000 kg/ ha, Biosol-B-2), H: bioszolarizáció cukrozott cékla lőrével (BioFence, kg/ha, Biosol-VIN-15). Ezeken a kísérleti parcellákon újabb biofumigáns (gázosító) organikus anyagokat teszteltek. A tenyészidőszak kísérleteivel folytatták az előző munkák filozófiáját, tele-

11 szamóca 11 pítéskor ugyanazt a gondolatmenetet alkalmazták, mint az előző évek kísérleteiben. A legfőbb újdonság az volt, hogy organikus anyagként alperujo -t, az olíva sajtolásakor keletkező mellékterméket alkalmaztak kg/ha dózisban. Anyag és módszer A kísérlet során minden évében szigorúan ellenőrizték a kísérleti blokkokat, mind a nyolc kezelés esetében 4 ismétlést állítottak be (20 m 2, 150 növény ismétlésre). A B kísérlet sorozat (Biosol F-30, és Biosol F-25) mutatja be a standard kísérleti technológiát. A nyáron és ősszel alkalmazott kísérleti kezelés hét fő lépésből állt: a szerves trágya illetve a szerves biofumigáns anyag bedolgozása a talajba (július közepe), a talaj bővizű öntözése, hogy beindulhassanak a folyamatok közvetlenül az átlátszó polietilénnel való letakarása előtt, az átlátszó polietilén rétegek lefektetése a szolarizációhoz (50 µ) 3,3 méteres sávos elrendezésben és 0,3-0,35 méter kihagyással a sávok között, a könnyebb művelhetőség érdekében (július közepe), a terület talajának érintetlenül hagyása 4 héten keresztül, hogy elinduljanak a bioszolarizációs folyamatok (július közepétől, augusztus közepéig), a műanyag takaró eltávolítása kézi munkával, talajművelés és az öntözőrendszer felállítása, a kultúra elültetése (október eleje és közepe között). A fentiekben felsorolt lépéseket természetesen kiegészítik a földmegmunkálás különböző folyamatai, az öntözés és a műanyag takarás levétele. Talajmintákat vételeztek minden kísérleti parcelláról, amelyekben tanulmányozták a különböző talajlakó gombák jelenlétét a fertőtlenítés előtti (július közepe) és utáni (október) időszakokban. A kísérletek kezdetétől a teljes tenyészidőszak alatt minden parcellában 10 növényt állandó megfigyelés alatt tartottak. Minden hónap végén regisztrálták a kiválasztott növények átmérőjét életképességük értékelése céljából. A kultúra tenyészidőszakának végén (május) szintén ezeknek a növényeknek a segítségével állapították meg a talajban lakó kórokozók és fitopatogén nematódák jelenlétét. Mindezeken túl, vizsgálták a különböző tüneteket mutató növényeket is (dőlt, foltos, nagyon kistermetű), amelyre a es kísérleti évben került sor, ekkor rögzítették, hány növény pusztult el április végétől kezdve a kultúra tenyészidőszakának végéig. Természetesen az olyan fő agronómiai értékek, mint a termésmennyiség, a korai termések, a gyümölcsök átlagos súlya minden kísérleti parcellán a kísérlet teljes ideje alatt rögzítve lett. A legfontosabb kísérleti eredmények A és a as kísérleti években egyforma kezelés mellett [A (UC) kezelés és D (Tricoderma) kezelés] megfigyelhető, hogy mindkét esetben, amikor nem alkalmazták a talaj bioszolarizációját, a termésmennyiség sokkal alacsonyabbnak bizonyult. Az E kezelés (Biosol-F-30 fehérje), az F kezelés (Biosol-F-30 Biostim), a G kezelés (Biosol-F-30 Quitos) és a H kezelés (Biosol-F-30 Tricoderm) esetében minden kezelés a standard kezelést követte, és egyik esetben sem javultak a megfigyelt jellemzők (termőképesség és növény-egészségügyi állapot), míg a B kezelés (Biosol-F-30, bioszolarizáció friss baromfitrágyával, magas dózisban) esetében változott a helyzet. A fő megfigyelt jellegzetességek: túlélési százalék, a növények életképessége, nematódák jelenléte, teljes termésmennyiség. Hasonló eredmények mutatkoztak a es kísérleti év során létrehozott parcellákon. Szolarizáció nélkül [A (UC), D (Biofum-F-30) és H (Biofum-B-2)] ismét szerényebb terméseredmények és a kórokozók kevésbé ellenőrizhető jelenléte volt tapasztalható. A bioszolarizációt tartalmazó kezelések mint a B kezelés (Biosol-F-30), az E (Biosol-F-12,5) és a G kezelés (Biosol-B-2) esetében regisztrálták a legnagyobb terméseredményeket. Mindezek mellett a fertőtlenítő kezelések nagy része jelentős mértékben csökkentette a gombák jelenlétét a talajban. Ennek ellenére a D (Biofum-F-30) és a H (Biofum-B-2) kezelés nem csökkentette jelentősen a talaj mikroba-tartalmát. A kísérleti parcellákban az évek során csak nagyon alacsony szinten volt jelen a Pratylenchus penetrans és a Meloidogyne hapla. A kultúrák tenyészidőszakának végén a következő fajok foltszerű előfordulását tapasztalták: Cylindrocarpon spp., Rhizoctonia spp. (gyökerekben), Pythium és Fusarium spp. (gyökerekben és a növényben egyaránt). A különböző tüneteket mutató növényeken a Fusarium spp., a Cylindrocarpon spp. és különösképpen a Rhizoctonia spp. nagy arányban volt kimutatható a D kezelés esetén (Biof-F-30). A teljes termésmennyiségre és a gyümölcsök átlagos súlyára vonatkozó adatokat a tartalmazza. A es kísérleti évet illetően az A és D kezelések kivételével mindegyik kezelés hatásosnak bizonyult Meloidogyne hapla-val szemben. Ekkor az elpusztult növények hányada volt a legjelentősebb a kísérleti adatok szempontjából, ugyanis ez sokkal magasabb arányt mutatott, mint az előző évek tapasztalata, habár a különböző kezelések között lényeges eltérések mutatkoztak. Az elpusztult vagy életképtelen növények esetében Macrophomina phaseolina és Fusarium oxysporum volt kimutatható. Találtak továbbá Rhizoctonia spp-t és Phytopthora cactorum-ot is. Március elején az A és D kezelések esetében elpusztult növényegyedeket figyeltek meg, amelyeknek gyökérés levélszöveteiből Fusarium oxysporum és Macrophomina phaseolina volt kimutatható. Továbbá, igen jelentős különbségek mutatkoztak a kezelések közötti termésmennyiségeket illetően mind növényre, mind területi egységre lebontva. Végül azt a következtetést kell levonnunk, hogy a B kezelés (Biosol-F-25), az E kezelés (Biosol-F-12,5 bioszolarizáció friss baromfitrágyával), a C kezelés (Biosol-B-15) és a G kezelés (Biosol-B-2 bioszolarizáció Brassica pelletel magas dózisban) eredményesnek bizonyult a Camarosa fajta esetében. A négyéves kísérletek és a különböző kezelések kombinálása azt vetíti előre, hogy a bioszolarizáció (bizonyos módosítások és fejlesztések után) remek megoldás lehet a szamóca esetében a metil-bromid használatának kiváltására. (J.M.López-Aranda, Horticultura 11/2010)

12 12 szamóca A szamóca permetezésének új módja A szamóca kultúrában rendszerint háromfúvókás fúvókatartó segítségével juttatják ki a növényvédő szereket. Általában 2000 liter vizet használnak hektáronként, de sokszor ennél jóval kevesebb a kijuttatott víz mennyisége. Németországban a növényvédelmi szolgálat kísérletsorozatot indított a különböző vízszükségletű módszerek kipróbálására. A leveleken és a levélfonákon levő szerlerakódást vizsgálták, botritisz-fertőzöttséget feltételezve. Sávokra számított növényvédelem A használati utasítások literben vagy kilogrammban, egy hektárra vonatkoztatva adják meg a szerek adagolását, és általában így is használják. A fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági hivatal (BVL) növényvédő szerekről szóló jegyzékében azonban ez szerepel: Ha sorok vagy sávok kezelésére használjuk a szert, akkor a szükséges mennyiséget a ténylegesen kezelt területre kell számítani, nem az összterületre. Ha például 50 cm a sortáv, és a sávok 20 cm szélesek, a kezeletlen terület 30 cm, akkor 1 hektáron csak 0,4 hektár a valóban kezelt terület, és a növényvédő szert is csak 0,4 hektárra kell számolni. Ez azt jelenti, hogy az egy hektárra megadott mennyiséget olyan arányban kell csökkenteni, mint ahogy a kezelendő szamócasor szélessége viszonyul a sortávhoz. Ha a kezelt sáv 60 cm széles, a sortáv viszont 1 m, akkor 60/100=0,6 hektár a kezelt terület. A szer és a víz mennyiségét tehát 0,6-tal kell szorozni. Eljárás a lerakódások mérésére Az egyes kísérleti csoportokat megpermetezték, majd száradás után csoportonként 60 levelet vízoldékony indikátorral lemostak, és meghatározták az anyagmennyiséget, amit átszámítottak levél-négyzetcentiméterre. A különböző szermennyiségek összehasonlítására a levélfelület és a kezelt talajfelület egy-egy cm 2 -ét vetették össze. Az értékeléskor azokat a leveleket vették figyelembe, amelyeken a lerakódás meghaladta az ésszerűnek ítélt határt. A növény már elvirágzott, de a szirmok még nem teljesen hullottak le. Mivel a szirmokon levő lerakódásnak nincs biológiai hatása, ezért a még meglévő sziromleveleket eltávolították. A lerakódást az indikátor egy egységnyi mennyiségéhez (100 g/hektár) arányították. Csepegési veszteségek A kísérletek kezdetekor a lerakódást az egész levélen vizsgálták. A felvitelhez talicskás permetezőgépet és háromfúvókás fúvókatartót használtak, amelyet középen IDKT kettős lapos sugarú fúvókával, kétoldalt pedig egy-egy légbeszívásos Air-Mix OC fúvókával láttak el. A fiatal szamócás kb. 0,5 méter szélességű volt 1 m sorközzel. Az indikátor (nátrium-fluorescein) lerakódását vizsgálták különböző fúvókaméretekkel, eltérő vízmennyiségben kijuttatva. A 3000 l és a 2100 l/ha csoportban a 05-ös méretet, az 1500 l/ha-nál a 04-es, végül az 1050 l/ha csoportban a 03-as fúvókát használták, a kezelést a sávokon alkalmazva. A nyomás a két nagyobb vízfelhasználású csoportban 3,4 bar, a két másikban 2,8 illetve 2,4 bar volt. A kijuttatás sebessége 3,6 km/óra, illetve a 3000 literes változatban 2,6 km/óra volt. Minél kisebb volt a vízfelhasználás, annál nagyobb volt a 10%-nál nagyobb lerakódást mutató levelek aránya. A sok vizet tartalmazó anyag lefolyt a levelekről, így a hatóanyag elveszett. Veszteséges volt még az 1050 liter/hektár mennyiség is. De az optimális mennyiséget nem sikerült megállapítani. Fókuszban a levelek fonáka és a terméskezdemény A levélfonákon levő lerakódás a szamóca szövőatkája elleni védelem miatt fontos. A gyümölcsrothadás megelőzésére a gyümölcskezdeményeket kell permetezni ben a levélfonák és a terméskezdemények hatékony védelmére irányult a kísérlet. Az előző tapasztalatokból kiindulva eleve kisebb folyadékmennyiségeket alkalmaztak, 350, 500, 100 és 2000 l/ha-os csoportokat alkottak. A kezelendő sáv 0,7 méter volt 1 m sortávolság mellett. A technikán is változtattak. A sebesség és a nyomás egyenletessé tétele érdekében nem talicskás, hanem gépi vontatású, háromfúvókás fúvókatartót alkalmaztak. Mivel lényegében minden egyes fúvóka csak egy bizonyos sávot kezel, más fúvóka készletet alkalmaztak. Középre újra az AVI Twin kettős lapos sugarú került, két oldalra viszont TVI injektoros kúpos fúvókákat tettek, amelyeknek kör alakú sugara jobban behatol az állományba, mint a lapos sugár. Ezek azonban csak 03-as méretig kaphatók, emiatt a legnagyobb vízmennyiségű csoportban mindhárom helyen AVI Twin fúvókát kellett használni. Fontos felismerések Az üzemi nyomás a 2000 literes változat (11,4 bar) kivételével 8 bar volt, az üzemi sebesség 5 km/óra (2000 l=3,6 km/óra). A levélfonák jobb elérése céljából az oldalsó fúvókákat kb. 15 -kal fölfelé, a sortól pedig 15 cm távolságra állították. A 2000 literes variánst szórták ki először, az AVI Twin kettős lapos sugarú fúvókák 110 -os körívben, szemre jól oszlatták el az anyagot. Amikor azonban ugyanezzel a beállítással, de a kétoldalt felszerelt kúpos fúvókákkal permetezték az 1000 l-es variánst, kiderült, hogy a 80 -os permetezési szög nem elegendő. Sáv alakú permetkép keletkezett. Ezt a variánst újra próbálták a kísérleti parcellával határos területen, de ott a növények nagyjából 30%- kal fejletlenebbek voltak. A következő variánsok előtt a fúvókatartót kissé kijjebb állították. Ez viszont csak úgy volt lehetséges, ha a fúvókákat az eddigi 15 -os állás helyett kisebb szögbe állították, mert az oldalsó karok túl rövidnek bizonyultak ahhoz, hogy minden növénylevelet érjen a permet. Ennek a változtatásnak jelentős kihatásai voltak. A 2009-es kísérlet eredményei A levelek fonákát kevesebb folyadék éri, ezért nagy vízmennyiségű permetszer sem csepeg le. A talajra jutott anyag 10%-ánál több lerakódást nem sikerült elérni. Feltűnő, hogy a 2000 l-es variáns felső állományában a legnagyobb a 2%-nál több lerakódás aránya. Ennek oka viszont nem a nagy vízmennyiség, hanem a fölfelé állított fúvókák. Az 1000 l-variánsban szintén a felső állományban elég nagy arányban találtak jó lerakódást mutató leveleket. Ez sem a vízmennyiségen, hanem a gyengébb állományon múlott. Rossz a 350 literes és az 500 literes variánsok eredménye is. A kísérlet legfontosabb felismerése: ha a levélfonákot permetezzük, a sugárnak mindig fölfelé kell irányulnia! Az alsó állományrészben a levélfonákot még a fölfelé irányított sugár sem találta el, a lerakódás még a 350 l-es variációnál is egységesen rossz. Jó a lerakódás viszont a gyümölcskezdeményeken, amelyek szinte minden fúvókaállással, a folyadékmennyiségtől függetlenül, jól eltalálhatók. Csak az 1000 l-variációnál, melyet gyengébb növényekre szórtak, volt a virágzatot ért anyagmennyi-

13 szamóca 13 ség kissé magasabb, nagyobb, mint 5 µg. Ez az eredmény jól mutatja, hogy a virágzó növény nagyobb folyadékmennyiséget is fel tud fogni, nincs lecsorgás. Ez megindokolja a kísérletek nagy különbségeit, ha nagy és kicsi folyadékmennyiségeket hasonlítanak össze, és gyümölcsrothadást feltételeznek. Lerakódás a gyümölcskezdeményeken A szamócánál fontos cél a gyümölcsrothadás leküzdése, ezért 2010-ben újra mérték a lerakódást. A három fúvókás kengyelt úgy optimalizálták, hogy az oldalsó fúvókák kissé fölfelé, a felső pedig a sor közepe fölé, a növényektől kb. 20 cm-re álljon. Kétoldalt újra TVI injektoros kúppalást-fúvókákat, középre pedig AVI Twin-t (injektoros dupla lapos sugarú fúvóka) szereltek. A megfelelő méretű fúvóka hiánya miatt a 2000 l-variánst három AVI-fúvókával szórták ki. A kezelendő sor 0,65 m széles volt. Erre a sávra számították ki a hektárra megadott anyagmennyiséget, és 500 l/ha, 1000 l/ha és 2000 l/ ha variánsokat készítettek. Felvetődött a kérdés, hogy a virágzat kezelésére nem lenne-e elegendő egy egyszerűbb, csak felülről jövő sugárral való kezelés, ezért ezt is felvették a kísérletbe. Ehhez olyan kúppalást-fúvókát választottak, amely a sávos fúvóka eloszlatási képét mutatja. A 380 l/ha folyadékfelhasználást szintén átszámították a valós sorszélességre. A felülről, egy fúvókával való permetezés után nagyon jó volt a lerakódás a gyümölcskezdeményeken, ez a variáns volt az, ahol a legtöbb maradt a növényen a kijuttatott anyagból. Mivel a virágok zöme felfelé állt (legalábbis ez a fajta növény, ezen a helyen), a középső permetsugár találta el őket a legjobban. Az oldalsó sugarak lényegesen nehezebben találták el a virágzatot, kevés anyag került a virágzatra. Ezt az első eredményt azonban még más szamóca fajtákon is vizsgálni kell. A kísérletek tanulságai A szamócánál szokványosan használt 2000 l/ha vízmennyiség túl sok. A hasonló mezőgazdasági kultúrákban (pl. burgonya) 400, de legfeljebb 600 l/ ha mennyiséget permeteznek. Ez a szamócára is irányadó lehet. A sávra kijuttatandó mennyiséget át kell számítani. A német internetes oldalak ehhez segítséget is nyújtanak. A fúvókákat úgy kell szerelni, hogy a célterületet közvetlenül elérje a permet. A levélfonák permetezéséhez a fúvóka talajközelben, és legalább 5 -ban felfelé állítva legyen. A fúvóka növénytől való távolsága akkor állítható be jól, ha a kengyel állítható és megfelelő hosszúságú. Ez nem mindig megvalósítható, de fontos lenne, mert egy üzemen belül is eltérhetnek a sortávok és a sorszélességek. A virágzat permetezése felülről a legelőnyösebb. Az egyes fúvókával való sávkezeléshez négyszög osztású fúvókát válasszunk (injektor-kúppalást fúvóka, üzemi nyomás nagyobb, mint 6 bar). A kijuttatott folyadékmennyiség l/ ha vagy akár kevesebb legyen. Ezt azonban kísérletképpen javasoljuk, mert túl kevés még a tapasztalat ennek terén. Az olyan fúvókák, amelyeket többedmagával való használatra fejlesztettek, de szólóban alkalmazunk (kettős lapos sugarú fúvóka), egyenetlenül juttatják ki a permetszert. Csak további fúvókák csatlakoztatásával kapunk egyenletes szórást. Az eredmények bebiztosítása érdekében a jövő évre újabb lerakódás kísérleteket tervez a növényvédelmi szolgálat. (Horst Knewitz és Oliver Strub, Obstbau 4/2011) Meghívó Az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht., MTA Kertészeti Bizottság Gyümölcstermesztési Albizottsága, és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet tisztelettel meghívja Önt és kollégáit Cseresznye- és meggy tanácskozásra és fajtabemutatóra. Program 10:00 Szenci Győző, igazgató Megnyitó A rendezvény időpontja: június 9. (csütörtök) 10 óra. Helyszíne: Érdi GyDKF Kht. kísérlet telepe, Érd Elvira major (7-es műút, Érd és Martonvásár között az út 25 és 26 km szelvényénél). 10:20 dr. Apostol János Schmidt Tamás Középérésű cseresznyefajták társításának lehetőségei 10:40 dr. Bujdosó Géza Termőre fordult intenzív cseresznye ültetvények művelése a gyakorlatban 10:55 Márkné Deák Szilvia dr. Apostol János Magyar cseresznyefajták ipari feldolgozhatósága 11:10 Kállay Tamásné dr. prof. Tóth Magdolna Mesterné Ficzek Gitta Szügyi Sándor Az Érdi korai (IV-3/48) meggyfajtajelölt áruértéke és betakarításának tapasztalatai 11:25 dr. Vajna László dr. Rozsnyay Zsuzsanna Mitől pusztultak a meggyesek tavaszán? 11:40 Kérdések, hozzászólások 12:30 Bemutatókertek megtekintése vezeti: dr. Apostol János és dr. Bujdosó Géza

14 14 gyümölcstermesztés Hobbijuk a hatékonyság A korszerű almatermesztési technológia használatáról, az öntözés, a táp anyagutánpótlás gyakorlati tudnivalóiról számolt be Szabó Viktor, a Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója, egyúttal a Havita TÉSZ kereskedelmi igazgatója a Gyümölcstermelők Téli Továbbképzésén, Kecelen. Ha valamit jól sikerült megoldani, másnap már azon gondolkodnak, hogyan csinálják másképp vagy még jobban. Ez a cég a Bold Agro Kft., akik Derecskén többek között almatermesztéssel foglalkoznak. Az almát a Havita TÉSZ értékesíti. Az 1500 hektár szántóföld és az 1100 kocás sertéstelep mellett 180 ha a gyümölcsös, ebből 100 ha az alma (20 ha új telepítés), 70 ha a meggy és 10 ha a japán szilva. Az első almafákat ban telepítették el a Magyarországon akkor ismert legkorszerűbb technológigai elemek alkalmazásával, vagyis támrendszerrel, 100%-ban öntözéssel. Az átlagos termés stabilan 45 tonna/ha: a legkorábbi ültetvények tonnát teremnek, a legújabbak pedig 70 tonnát hektáronként. Az I. osztályú alma aránya 80%. ULO rendszerű hűtőházuk kapacitása 2500 tonna. Az éves termésmennyiség 4000 tonna, hiszen a 20 ha kétéves ültetvény még csak harmadtermést hoz. Ötletek a támrendszermagasítás technológiájához 2006-ban kezdtek foglalkozni a támrendszer magasítás gondolatával. Az akácoszlopos támrendszert 70 cm-rel magasították meg. A második huzalra nincs szüksége egy 5-6 éves ültetvénynek, ezért ezt helyezték legfölülre. Ennek a magasításnak a hektáronkénti költsége 70 ezer Ft. A fa 2-3 éven belül benövi a teljes magasságot, vagyis eléri a 3-3,5 m maximális magasságot. Az elképzelés az volt, hogy ezzel a lépéssel 25% termésnövekedést tudnak elérni. Számításuk beigazolódott, és így az 1 kg almára eső önköltség csökkent. 2 m-nél magasabb fáknál gépi metszést alkalmaznak, önjáró készülékkel, pneumatikus metszőollókkal A termelés intenzív rendszerben történik, ám ez nem jelent több permetezést. Gyakorlatilag az önköltség jelentősen csökkent. A támrendszermagasítás azonban hátrányokkal is jár. A megmagasított ültetvényben a 25% gyümölcstöbblet kb tonna, leszedéséhez magasított szedőgépek szükségesek, üzemeltetésük viszont költségesebb, mint egy hagyományos szedőkocsis megoldás. Ugyanez igaz a metszésre is. A növényvédelem is változik. Egy 2 m-es ültetvény m 2 sövényfelületet ad. Egy méter magasítás esetén a felület m 2, 50%-kal nagyobb lesz. Mivel a növényvédőszer-adagok hektárra vannak meghatározva, így egységnyi felületre kevesebb növényvédő szer jut. Ennek pozitív és negatív hatásai is vannak. Egyik negatív hatás: nem biztos, hogy a korábbi hatékonysággal lehet megvédeni a termést a kártevőkkel, kórokozókkal szemben. Pozitívum viszont, hogy a növényvédőszer-maradék a szüret idejére minimálisra csökken. A legutóbbi vizsgálat szerint 200 hatóanyagra vizsgálták az almát mindössze 3 szermaradék volt kimutatható, de ezek értéke is messze a határérték alatt maradt. A csapadékos, növényvédelmi szempontból bonyolult 2010-es évben jöttek rá, hogy a permetező gépeket is magasítani kell, hogy azok a 3,5 m magasságba is ugyanazokat a vegyszeradagokat juttassák ki, mint a fa alján. Ebben a magasságban már gyakran fúj a szél, a szer elsodródik, a fedettség csökken. Ha a vegyszer nem jut el a fölső részre, akkor a 25% magasítás hiába való. A metszést 2 m-ig a hagyományos, kézi metszőollós metszéssel végzik, 2 m fölött Szabó Viktor pedig gépi metszést alkalmaznak. A készülék önjáró, sorkövető, tartja a sebességet, pneumatikus metszőollókat lehet rácsatlakoztatni, így a levegő segítségével metszenek. Hatékonysága: 1 gép 50 ha-t tud megmetszeni egy szezon alatt. A 100 ha-t így két géppel, összesen négy emberrel könnyedén megmetszik. Gyümölcsritkítás és gyümölcsszám beállítás A gyümölcs-szám beállítás a gyümölcstermesztés koronája. Lehet merésznek, óvatosnak lenni, el lehet rontani és hozzá is lehet adni A fúrt kutakból még 100 m-es mélységből is elég magas a víz vastartalma, ezért tavakban szellőztetik a vizet, hogy a vízkövesedést el tudjál kerülni a terméshez. Virágzás környékén lehet termést kötni és ritkítani. Ehhez a Bold Agronál háromféle szert használnak, a Dirigol, ATS és Pathuril kombinációt. A ritkítás során egyik legfontosabb a ritkítás előtt, közben és után bekövetkező időjárás a ritkítószer dózisa, szinte másodlagos. Az időjárás sokkal fontosabb a szerek adagolásánál. Fontos az időpont megválasztása, ami a virágzáshoz és a gyümölcsmérethez kötött. Mivel magasak a fák, illetve a fiatal és öreg növényi részek nem egyszerre virágoznak, sokszor ketté kell választani a kezelést, más időpontban ritkítják a fák tetejét és az alját.

15 gyümölcstermesztés 15 Ehhez hátfalas permetezőgépek kellenek, amelyek képesek arra, hogy a fát különböző magasságokban más időpontban kezeljék. Mivel fent található több fiatal rész, amik később virágoznak, ezért néha megesik, hogy a fák tetejét egy héttel később ritkítják le, mint az alacsonyabb részeket. Tápanyaggazdálkodás A fák tápanyaggal való helyes ellátásához egyik legfontosabb a talajmintavétel, a levélmintavétel és a gyümölcsben található tápanyagok vizsgálata. Nagyon fontos a mintavétel helye. A talajnál egyértelmű, a levélnél viszont fontos, hogy a fa mely részeiről származnak, hogy több fáról kell szedni és mindig ugyanarról a helyről, mert így lehet a tápanyagmozgás évenkénti változását kimutatni. A mintavétel után kapott adathalmazból el kell tudni dönteni, hogy mi az optimális. A magyar laboratóriumok oda szokták írni, hogy sok vagy kevés, csak azt nem lehet tudni, hogy A csepegtetőcső kapacitása óránként 1,6 liter, 50 cm-es osztással készült mihez viszonyítanak, honnan tudják a tervezett termés mennyiségét. A vegetációs időszak előtt alapműtrágyát szórnak ki, a tél folyamán a K-t, március-áprilisban pedig a N-pótlásra kerül sor. Kijuttatása kizárólag a fák alá, műtrágyaszóróval történik. Virágzás előtt, ha szükséges elindítják az öntözést, hogy a virágzás közben megfelelő vízmennyiséghez jusson a fa. Az öntözővízzel mindig juttatnak ki tápanyagot. Mennyiségét a fa napi tápanyagszükséglete alapján számítják ki a teljes területre, és három naponként ismétlik. Ha esik, akkor is. Sőt, ha esik, még többet, mert figyelembe kell venni, hogy az eső miatt mennyi N mosódik ki az alsóbb talajrétegekbe. A növényvédelmi kezelések alkalmával, akár 5-6 tápanyagutánpótló szert is összekevernek. Öntözés A 20 ha-os fiatal almaültetvényben, amely ben létesült, első lépés a tervezés, a gazdaságossági számítások elvégzése volt. Ezt követte a pályázat keresés, pályázat írás, majd a terület előkészítse. Ez utóbbihoz szkréper ládákat használtak. Az 50 ha-os területet próbálták teljesen kiegyenlíteni, úgy, hogy egyfelé lejtsen. Erre azért volt szükség, hogy sehol ne álljon meg a víz az ültetvényben. Hamar beigazolódott ennek helyessége, egy esőzés alkalmával a 70 mm-es csapadék néhány nap alatt lefolyt a területről. A terület kialakításánál arra ügyeltek, hogy minden sor 200 m legyen a csepegtető cső hossza miatt. Azt akarták, hogy az almafák vízellátása tökéletes legyen. A rendszerbe biztonsági szelepet építettek be, ha esetleg 8 bar-nál nagyobb nyomás keletkezne, a szelep kinyit és visszavezeti a vizet a tóba. Erre akkor van szükség, ha valamelyik mágnesszelep nem nyit ki, ne rongálódjon az öntözőrendszer. A nanoszűrő méri a bemenő és a kimenő víz nyomáskülönbségét, ezzel együtt a szűrő ellenállását, és ha a nyomások közti különbség nagy, a szűrő automatikusan öblíti magát, így megvédi a motort a leégéstől. Mikroszűrőből biztonsági okokból kettő van. Az öntözést teljes mértékben automata vezérlőegység irányítja. Nappal tápoldatozás történik, ilyenkor egy ember felügyeli a 100 ha-os rendszert, éjszaka a vízutánpótlás zajlik. Naponta többször általában háromszor juttatnak ki vizet, sokszor, kis adagokat, így minden területet folyamatosan tudnak öntözni. Hogyan döntsük el, mikor kell öntözni? A talaj felszínén összeérnek a kijuttatott vízmennyiségek körei A mágnesszelep nélkülözhetetlen az automata rendszer működtetéséhez Az öntöző rendszer működéséhez el kell dönteni a ki-bekapcsolás időpontját, a kijuttatandó víz mennyiségét, kis vagy nagy adagokban történjen-e az öntözés. Ehhez digitális tenziométereket használnak, ami a talaj vízkapacitását mutatja. A készülékeket cm-es mélységben helyezték el, az adott területen 28 pár működik. Két pár átlagértékeit szokták figyelembe venni. Talajba juttatás előtt beáztatják, hogy víztelítettsége elérje a 100%-ot. Két hét kell ahhoz, hogy a készülék elkezdjen dolgozni. Ha nedves a talaj, akkor magába szívja a vizet, ha száraz a talaj, kiengedi. A tenziométer között mutatja a talajnyomás értékeket. Ha 0-10 között jelez, a talaj telített, között szántóföldi vízkapacitásnak felel meg, között érdemes elkezdeni az öntözést, közötti tartományban lényeges az öntözés az optimális növekedés fenntartásához, 75 fölött száraz a talaj. A digitális tenziométer segít a helyes öntözés megválasztásában Az alma ültetvényben virágzástól júliusig kpa értéken tartják a tenziométereket, ha ez alá esik az érték, nem lehet mit tenni, vizes a talaj. 30 fölött megkezdik az öntözést. Július-augusztusban kpa az ideális. Ekkor engedik, hogy kiszáradjon a talaj, azért, hogy a rügyek záródjanak (a következő évi termésre való tekintettel). Augusztustól a gyümölcs mérete szerint öntöznek: ha az átmérő nem éri el a több év átlagában a fajtára jellemző átlagos értéket, öntöznek, ha meghaladja, abbahagyják az öntözést. DR. BOLDVAINÉ

16 16 gyümölcstermesztés Korszerű technológiák cseresznye és meggyültetvényekben A Gyümölcstermelők Téli Továbbképzésén évek óta kiemelt témaként szerepel a meggy. Idén az 1994-ben alakult, fő profilként frisspiacra meggyet termelő Hunapfel Kft. részéről Nemesnyik István ügyvezető igazgató számolt be arról, milyen technológiával érik el sikereiket. A jó üzemi szerkezet kialakítása alapvetően fontos az eredményességhez. A technológiákat az elsődleges értékesítési cél alapján szétválasztották, hiszen míg a konzervipari termelésnél megfelelő minőséget kell előállítani minél kisebb önköltség mellett, a frisspiacra termelésnél a minőség a legfontosabb még elfogadható önköltség mellett. A frisspiac sokkal érzékenyebb a nem egyöntetű színre, csak a sötét bordó meggyet keresi. A koronaforma kialakításánál ezt figyelembe veszik. Ezért a művelési rendszer karcsú orsó vagy szabad orsó koronaforma. A metszés egy részét kézi ollóval végzik, így az sokkal alaposabb, mint a konzervipari ültetvénynél. Művelési rendszerek Művelési rendszereik alapja a szabad orsó. A meggy esetében a térállás 6 3-3,5 m, sajmeggy alanyon. Az ültetvény rázógépes betakarításra lett tervezve, tehát maga a rázógép határozta meg ezt a sor- és tőtávot. A kézi szedésű ültetvényükben az új telepítések karcsú orsó rendszerben történnek, ezzel nagyon jók a tapasztalatok. Itt a térállás 4,5 1,5-2 m, az alany szintén sajmeggy. A cseresznyénél, miután nagyon erős termőhelyről van szó, nem vágtak bele sajmeggyalanyon egy intenzív ültetvénybe, hanem szabad orsót alakítottak ki. Hosszas utánajárás, információgyűjtés után a Piku1 alanyt választották 4,5 2 m-es térállással. Az orsó koronaformával szerzett 15 éves tapasztalat bebizonyította, hogy kúpformájánál fogva nagyon jó fényviszonyokat biztosít, és gépi betakarítású ültetvényekre is tökéletesen alkalmas. Dupla hasznosítású ültetvényekre is tökéletes. Ez azt jelenti, hogy a karcsú orsót kizárólag kézzel szedik, a gépi betakarítással alakított szabad orsókat pedig rázógéppel. Az orsó koronaformára nagyon egyszerű és világos szabályokat lehet meghatározni, amit az emberek is értenek, hiszen fontos, hogy a metszés jól sikerüljön. A metszési hatékonyság karcsú orsó meggynél nagyon jó, itt egységnyi időráfordítással sokkal precízebb metszést lehet végrehajtani, mivel a fa kisebb, keskenyebb lombkoronáról van szó, a fa átlátható, illetve a gally és ág keresztmetszetek jóval kisebbek, mint egy szabad orsó térállású ültetvény esetében. Karcsú orsó meggy esetén a térállás növelése 10-20%-os terméstöbbletet eredményez a szabad orsóhoz képest. A cseresznye orsó koronaformájának kialakítása A legtöbb kérdőjel abból adódik, hogy a cseresznyét milyen művelési rendszerben és milyen alanyokon érdemes nevelni. Cél, hogy minél hamarabb generatív állapotba kerüljön a fa, mert ezzel lehet a térállásban benntartani. A telepítés után 4-6 vázágat kiválasztanak, a konkurens és a túl meredek szögállásúakat eltávolítják. Nagyon fontos elem a vázágak lekötözése. A következő lépés az akrotóniás fészkek eltávolítása. Nem baj, ha nagy seb keletkezik, mert ezzel a csúcsnövekedést vissza lehet fogni. Május végén a csúcshajtás alatti konkurens hajtásokat letépik A második évben a főtengelyt nem vágják vissza. Ez azt eredményezi, hogy a csúcsrügyből tovább nőve hajtások nélkül marad. Hogy a korona középső részén is termő gallyazat legyen, ami majd a legkönnyebben szedhető, a rügy feletti bemetszést alkalmazzák. Ezt egy svájci bicska kis fűrészével, akár rendes kézi fűrésszel is el lehet végezni. Ami nagyon fontos, hogy csak száraz időben szabad csinálni, utána pedig nem árt egy rezes permetezést adni a fának. A túl meredek, vastag ágakat eltávolítják, illetve május végén letépik a csúcshajtás alatti konkurens hajtásokat. Fontos a középerős és lapos szögállású hajtások nevelése. Egy hajtásrügy fölötti A Hunapfel Kft. háttere kitűnő víz- és tápanyag-gazdálkodású talajok, átlagos csapadékmennyiség, átlagosnál melegebb éghajlat Ültetvényszerkezet 80 ha meggy (2/3 frisspiaci, 1/3 konzervipari) 7,3 ha cseresznye 25 ha alma 9 ha szilva 830 t kapacitású hűtőház Csonthéjas telepítési tervek 12 ha cseresznye 20 ha konzervipari meggy 10 ha frisspiaci meggy bemetszés nagyobb valószínűséggel eredményez meredekebb szögállású hajtást, míg egy bokrétás termőnyárs fölötti bemetszés általában lapos szögű hajtást eredményez. Itt a kötözés hiábavaló, egy idő múlva a csúcs ismét elindul fölfelé. Jó megoldás erre a kiterítés, vagyis egy töréssel az alatta lévő laposabb szögállású elágazásra kiterítik a hajtást, ez viszonylag kis növekedést okoz. A magasságkorlátozás módja a sudár letörése a megfelelő magasságban. Viszont ezt csak akkor lehet megtenni, ha berakódott! Egy másik lehetőség: a metszés során A rügy feletti bemetszést rügyfakadás előtt kell elvégezni

17 gyümölcstermesztés 17 Vázág kihegyezése töréssel törekedni kell megszabadulni a vázág végeken az akrotóniás fészkektől. Így egy egyszerű töréssel termőnyárs képződik. A cseresznyénél általában az egy éves vessző alján termőrügyek fejlődnek, a vessző többi részén pedig hajtásrügyek. A termőkori metszés technológiája A termőkori metszésnél a hatékonyság növelését tartják fontosnak. Ehhez mindenféle eszközt biztosítanak: pneumatikus ollót, fűrészt, motoros fűrészt, síkfal metszőt, létra helyett önjáró szüretállványt (nagyon hatékony a metszés során). A metszést munkafázisokra bontották, tehát egy ember nem metsz készre egy fát, hanem csak egy bizonyos munkafolyamatot csinál. Először a korona felső részének a metszése történik önjáró állványon, kézi, illetve pneumatikus ollóval. Ez ritkítást, illetve magasságkorlátozást jelent. A második fázis csak szabad orsónál létezik, hiszen karcsú orsónál nincsenek vastagabb képletek, tehát erre nem éri meg külön egy munkafolyamatot kialakítani. A korona alsó részét is kell időnként ritkítani, amit legegyszerűbb egy motoros fűrésszel megtenni. A harmadik menetben kétkaros ollóval, illetve hagyományos metszőollóval a korona alsó részén részletgazdag visszametszést végeznek. Karcsú orsó esetében nagyon kell ügyelni arra, hogy a vázkarok ne kapaszkodjanak föl, ezért itt az egyéves vesszőket is mindig csonkra hagyják. A karcsú orsó fenntartó metszésének alapja a tengelyen a termő gallyazat rotációs metszése csonkra, ami aztán szépen megújul. A karcsú orsó metszése rendkívül egyszerű, annyit kell mondani az embereknek, hogy a nagyon vastag részeket vágják le, akár számszerűen meg lehet mondani, hányat. Ezzel rotációs vágást lehet megvalósítani. A szabad orsó hasonló metszést igényel. Itt a nagyobb térállás miatt vannak vastagabb térkitöltő ágak, illetve második vázágelemek. Időnként az idős és vastag ágakat is szükséges ritkítani, visszavágni. Nagyon fontos, hogy a csonkon mindig maradjanak aktív részek. A gépi betakarítású szabad orsó formát inkább pneumatikus ollóval, illetve motoros fűrésszel alakítják ki. Nagyon fontos elem a gépi kontúrmetszés a gépi betakarítás megkönnyítésére: a ponyvának útban lévő termőgallyazatot le kell vágni. Mostanában kezdték használni síkfalmetszést a kúpforma kialakítására. A cseresznyénél a termőkori metszésnél a tető és a vázágak kihegyezése történik. Vannak olyan fajták, például a Rita, amely lelógó termőgally, vesszőgally rendszerrel rendelkezik, ahol apró a gyümölcs, így ezeket érdemes letörni. Tapasztalatuk szerint egy vázág két metszőolló szélességű lehet, ami azt jelenti, hogy az ennél hosszabb vesszőket egyszerűen visszatörik. Ezzel egy Kézi szedésű szabad orsó Csorváson keskeny termőgally-rendszert próbálnak kialakítani, amelyek egymás mellett találhatók. Egyes fajták nagyon vékony vesszőket képeznek, ezek erősítésére is nagyon alkalmas ez a módszer. Öntözés és tápanyaggazdálkodás Csorváson háromféle öntözési módot alkalmaznak. A kézi szedésű, sajmeggy alanyú szabad orsónál egysoros csöpögtető rendszert, a cseresznyénél féltörpe alanyon kétsoros csepegtetőt használnak. A gépi betakarítású ültetvényeknél csévélő dobos, korona alatti öntözést végeznek. A kezdeti, csévélő dobos rendszer rossz iránynak tűnt, ezért mindenütt átalakították csepegtető rendszerré, a csévélő dobos csak a gépi betakarítású ültetvényekben maradt meg. Az öntözés helyes időpontjának megválasztásához mérik a talajnedvességet, illetve nagyon jó módszernek tartják a klimatikus vízmérleg számítást. Ez abban áll, hogy a meteorológiai állomás által milliméterben megadott potenciális párolgási adatot a fenológiai stádium szerint korrigálják a KC faktorok értékeivel. A tápanyag kijuttatása a humuszban szegényebb homokhátakon tulajdonképpen csak a facsíkokban szervestrágya formájában történik. Foszforra szilárd formában nincs szükség. Káliumot kálium-szulfát formájában ősszel adagolnak. A nitrogén kijuttatása megosztva történik, a vegetáció megindulása előtt szilárd formában, majd májusban, a kötődés ismeretében szilárd formában vagy 5-6 kg ha/ha/hét mennyiségben kicsepegtetve. Az is fontos, hogy a hajtásnövekedés elindulásának pillanatában már ott legyen a talajban, felvehető formában. Májusban a kötődési százalék alapján megbecsülve a termést már elő lehet készíteni a szükséges nitrogént. A csepegtető rendszeren keresztüli kijuttatás pedig folyamatosan (3-4 héten keresztül 5-6 kilós hatóanyagdózisban) biztosítani tudja a növény igényét szárazság esetén is. A hajtás- és gyümölcsnövekedés időszakában minden permetezéskor 5 kg/ha, majd a gyümölcsszüret után 2 10 kg/ha karbamid kijuttatása indokolt, mivel a csonthéjasok nitrogénigényes növények. Ősszel és tavasszal cink, bór és kálium, virágzáskor bór lombtrágya adagolása szükséges. A hajtásnövekedés megindulása után 1-2-szer keserűsó lombtrágya indokolt. Szüret előtt Ca lombtrágyát adagolnak. Magas páratartalom esetén standard tápsók, alacsony páratartalom esetén formulált lombtrágyák használata indokolt, hiszen ezekben vannak olyan hatóanyagok, amik javítják a felszívódást. A szüret technológiája A meggy frisspiaci betakarítása kézi szedéssel történik, ez embernek ad munkát. A kézi szedés átlagos teljesítménye kg/fő/nap. Ehhez folyamatosan biztosítva van számukra az üres láda és a teli ládák átvétele. Egészen a vevőig tudják, hogy melyik ládát ki szedte. Az ültetvények a hűtőház körül vannak, így mindegyik láda 3 órán belül a hűtésre kerül, de minden egyes ládát még egyszer átnéznek és minősítenek a hűtőházban is. Azokat a ládákat nem fizetik ki, amelyek minőségben nem felelnek meg az elvárásoknak. A gépi betakarítás két német gyártmányú, Kilby típusú, önjáró rázógéppel történik. Ezek két egységből állnak, mind a két egységet egy-egy ember látja el. A rázóegység mögött egy utánfutó halad, melyen négy fő rakja a ládákat. A teli ládákat villás traktor viszi el és hozza raklapon az üres ládákat. Az átlagos teljesítmény függ a fákon lévő termés mennyiségétől, nagy átlagban 7 óra alatt végeznek egy hektárral, ami átlagosan 550 fát jelent. FERENCZ ANITA, FruitVeB, B. B.

18 18 integrált termesztés Az integrált termesztés időszerű kérdései Az integrált termesztés témájában szervezett szakmai napot Gödöllőn a TÉSZ- ÉSZ Kft. és a FruitVeB. A délelőtti közös program után, melyen az integrált termesztés fogalmát, a kutatási irányokat járták körül az előadók, délután két szekcióban folyt tovább a munka. A gyümölcs szekcióban elhangzott előadások után, amelyek a környezetkímélő védekezésről szóltak, kerekasztal beszélgetésre került sor. A fölkért hozzászólók mellett sokan kapcsolódtak be a vitába és adták át tapasztalataikat. Ezeket gyűjtöttük csokorba. Jól alkalmazható a feromonos légtértelítés Kőrös Tamás a Biocont Magyarország Kft-től számolt be a feromonos légtérterítés gyakorlati használatáról. Elmondta, hogy a módszer megoldás lehet a kártevőkkel gyengébben fertőzött ültetvényekben, vagy mérsékeltebb fertőzés esetén kémiai kezeléssel lehet kombinálni. Az integrált és a biológiai növényvédelem keretébe beilleszthető. A társadalom környezetvédelem iránt növekvő fogékonysága és igénye a mezőgazdasági kártevők elleni védekezési stratégiát a csökkentett inszekticid felhasználás irányába tolja. Ezen okok miatt a feromonos légtérterítés alkalmazása gyorsan terjed. Ez a módszer a rovarok fajspecifikus, természetes ivari jelzőanyagainak, a szexferomonoknak a mesterséges kibocsátásán alapszik. Fontos néhány alapelvet betartani, például hogy a diszpenzereket a kártevők első nemzedékének rajzása előtt ki kell helyezni a legalább 4 ha nagyságú területre. Ezzel a módszerrel védekezni lehet a gyümölcsösben az almamoly, a sodrómolyok, az üvegszárnyú almafalepke, a keleti gyümölcsmoly, a barackmoly, az almafarontó lepke ellen, a szőlőben a tarka szőlőmoly és a nyerges szőlőmoly ellen. A Gyümölcsért Kft. balatonvilágosi ültetvényének növényvédelmi szaktanácsadója, Antyipenkó Beáta ezt azzal egészítette ki, hogy 25 ha-on használnak feromonos légtérterítést, de a módszer hátrányának érzik, hogy nagyon nagy a kézi munka igénye. Fölvetette továbbá, hogy a szú terjedése egyre nagyobb problémát jelent a fiatal és jó kondíciójú kajszi ültetvényeikben. Dr. Pénzes Béla a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője arra hívta föl a figyelmet, hogy a szú leginkább a nem megfelelő higiéniájú ültetvényekre jellemző, ahol nem hordják ki a levágott vastagabb ágakat, és a fa alatt hagyott nyesedékben a kis kéregszú gyorsan felszaporodik. Beszámolt hasonló tapasztalatiról cseresznye és meggy ültetvényekben is, ahol legyengült fákat támadott meg gyorsan a szú, amely a szomszédos erdőből terjedhetett el. A fagykáros években gyakran jelenik meg a púpos szú az almaültetvényekben. Fő fertőzési forrásai az ültetvények közelében lévő erdők. A kutatás a termelők érdekében történjen A Balaton Ker-TÉSZ-nél legnagyobb felületen termesztett héjas gyümölcsűek problémáiról beszélt hozzászólásában Garáné Szabó Zsuzsa. A héjasoknál a legnagyobb gond a kis kultúrákhoz hasonlóan a szűkös szerválaszték, és az éppen emiatt jelentkező, korábban esetleg csak elhanyagolható termésveszteséget okozó betegségek és kártevők elterjedése (BAN, dióburoklégy, stb.). A héjasok növényvédelmi kutatói túlterheltek, a felmerülő problémák megoldása várat magára. Antyipenko Beáta a barkók elleni védekezés nehézségeit vázolta. Míg külföldön sok kutató intézet foglalkozik a termelők gyakorlati problémáival, itthon a kertészeknek maguknak kell a hazai viszonyokra adaptálni az esetleg külföldön látott megoldást. Ők a barkók ellen a fa törzsét ragaccsal kenik be, amit egy francia tanulmányútjuk során láttak. A tüskétlen szeder és a málna ültetvényekben egy új rovar, a darázs-szitkár károsít, melynek a védelme nem megoldott. Szántóné Veszelka Mária rávilágított, hogy ennek a kitapasztalása és a probléma megoldása nem lehet egyedül a termesztők feladata, hiszen ők a termelés hatékonyságát kockáztatják ezzel. Integrált védelmet tanúsító védjegy lenne jó Klemencsis András a tanúsítási rendszerről mondta el észrevételeit. Ma Magyarországon a tanúsított ( minőségi ) terméket főleg a multik követelik meg a rendszeres beszállítóiktól, de mellé ugyanúgy megveszik itthonról a nem tanúsítottat, és külföldről az ellenőrizhetetlen eredetű, szermaradék tartalmú zöldséget-gyümölcsöt. (Letörve ezzel a ténylegesen ellenőrzött termelésből származó magyar termékek árát, valamint a tanúsításra pénzt és időt áldozó termelők lelkesedését.) Véleménye szerint az integrál termesztésből származó (esetleg védjeggyel ellátott) termék hazai elismertetését csak egy a mainál nagyságrendekkel szigorúbb szélesebb körű és gyorsabb hatósági piacellenőrzéssel (főleg az import, de a hazai is ellenőrizendő), és a vizsgálatok eredményeiről a fogyasztók széles körének rendszeres tájékoztatásával lehetne megalapozni. Nem lenne szabad mindaddig piacra engedni egy import zöldség vagy gyümölcs tételt, amíg nincs bevizsgálva a szermaradék tartalma. A vegyszerek folyamatos kivonása miatt már nem sok maradt, ami ne férne bele az integrált növényvédő szerek közé. De a csökkenő vegyszerfelhasználás és a globális kereskedelem miatt teljesen új, vagy eddig jelentéktelen károsítók jelennek meg évrőlévre. Véleménye szerint nincsen olyan gyártóktól független társaság, amely az integrált növényvédelem hatékonyabbá tételéhez a technológia fejlesztésével foglalkozna. Szükség lenne az újonnan megjelenő károsítók beazonosítására, a védekezési módok gyors meghatározására. Az elengedhetetlen permetezés technika, az okszerű növénytáplálás, a megfelelő hatékonyságú növényvédő szer technológiává gyúrásában adhatnának segítséget a növényvédős szakembereknek, és rajtuk keresztül a termelőknek. Ha pedig a termelő az integrált termesztést választja, ezáltal csökkentett vegyszerfelhasználást vállal (amely a károsítók kártételi küszöb alatt tartását jelenti, mert a 100%-os növényvédelem nem megvalósítható), nagy eséllyel szembe találja magát a felvásárlókkal, feldolgozókkal, akik ezt a biztonságos árualapot nem értékelik, hanem visszaküldik vagy leértékelik. GARA JÚLIA

19 integrált termesztés Legyen védjegyezhető az integrált termelésből származó termék! Az integrált termesztés kérdéseivel foglalkozó szakmai napon elhangzott előadások és hozzászólások alapján az alábbi javaslat fogalmazódott meg a FruitVeB felé az integrált termelésből származó termékek védjeggyel való tanúsításához szükséges irányelvek kidolgozására: 19 Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Mint Ön előtt is ismert, a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. szakmai rendezvényein igyekszik tagjai számára lehetőséget biztosítani, hogy egyegy kérdésben megfogalmazzák véleményüket és megosszák tapasztalataikat az ott megjelent kollégákkal. Ez történt a március 17-én megtartott Az integrált termesztés időszerű kérdései a zöldség- és gyümölcstermesztésben c. rendezvényünkön is. Az előadásokhoz kapcsolódóan aktív vita alakult ki, valamint a délutáni szekciókon a kerekasztal megbeszéléseken igény fogalmazódott meg az integrált kertészeti termékek piaci pozíciójának javítására. Az elhangzott javaslatok alapján a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. szaktanácsadói nevében beadvánnyal fordulok a FruitVeB elnökségéhez. A hazai integrált szemléletű kertészeti termesztés jelentős múlttal rendelkezik, amit a hazai kutatás eredményei is alátámasztanak. Az elmúlt években többször készültek olyan tanulmányok, amelyben az integrált zöldség-gyümölcs termesztés szabályrendszerét dolgozták ki és juttatták el az állami hatóságokhoz. Sajnos a szabályrendszerek hivatalos elfogadása nem történt meg, az állami szervek nem vállaltak garanciát annak betartatására, így az ahhoz kapcsolódó, az integrált terméken használható tanúsító védjegy rendszer sem alakult ki. Ezzel jelentős versenyhátrányba kerültek a hazai termelők, mivel más országokban (Hollandia, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Portugália, Szlovénia stb.) mind az uniós, mind a helyi tanúsító védjegyek alkalmazása elterjedt. A szakmai napon dr. Kajati István ny. főtanácsos felhívta a szaktanácsadók figyelmét, hogy az Európai Parlament és Tanács 2009/128/ EK irányelve szerint az integrált növényvédelem végrehajtásához szükséges feltételeket a hivatalos felhasználók képviseletét ellátó szervezetek is kidolgozhatják. A végrehajtáshoz szükséges feltételek megteremtéséről a tagállamoknak június 30-ig kell jelentést tenniük, kiemelten a megfigyelésre és szaktanácsadói szolgálatra vonatkozóan. Így javasoljuk, hogy a FruitVeB koordinációjával történjen meg egy munkabizottság felállítása az integrált terméktanúsítás irányelveinek megfogalmazására a zöldség-gyümölcs ágazatban. Majd az irányelveket a FruitVeB 2011 végéig adja be az állami illetékes hivatal felé. Ezzel lehetővé válhat, hogy 2012-től a termelői körök az integrált termékeiket tanúsító védjeggyel lássák el. LEDÓNÉ DR. DARÁZSI HAJNALKA, vezető szaktanácsadó Helyreigazítás A Piac és Technológia áprilisi számában dr. Kutasi József: Mikrobiológia talajoltás c. cikke mellől lemaradt: A talajoltóanyag kutatási programot a KMOP / számú: Új generációs komplex talajoltó készítmény speciális kezelési igényű, savas és szikes talajokhoz című kutatási projekt támogatja. Kötelező lesz az integrált növényvédelem Európa minden szántóföldi és kertészeti termelőjének kötelező lesz 2014-től a folyamatos integrált növényvédelem alapelveinek bevezetése saját üzemében. Kris Peters flamand mezőgazdasági miniszter ezért kezdeményezte, hogy az összes növénytermesztési ágazat minden termékére fejlesszék ki és propagálják az integrált növényvédelmet és 2005 között a növényvédőszerek felhasználása 19%-kal csökkent, azóta azonban ez a pozitív fejlődés megállt. A folyamat jó irányba történő folytatásához külön erőfeszítéseket kell tenni. Az integrált növényvédelem ebben az irányban nagy előrelépést jelent. Az integrált növényvédelem dióhéjban Az integrált növényvédelem olyan védekezési mód, amelyben a lehetséges védekezési technikát úgy használják, hogy a növényi károsodás a gazdaságossági kárküszöb alatt maradjon. Emiatt előnyt élvez a nem kémiai védekezés. A mechanikai gyomirtás vagy a természetes ellenségek használata biológiai védekezéssel előnyben részesül a gyomirtó szerekkel vagy rovarölő szerekkel szemben. Ha mégis növény védőszeres kezelést kell végezni, akkor a környezetre kevésbé károsat kell előnyben részesíteni. Az integrált védelem egyik alapelve a kórokozó időben történő észlelése és a gazdasági kár megelőzése megfelelő eljárással. A flamand kormányzat a miniszter javaslatára a figyelőszolgálatoknak, az automata meteorológiai állomáshálózatoknak 130 ezer euró támogatást adott korszerűsítésekre és a szolgáltatások kiterjesztésére. Emellett az előjelző állomások eddigi 66 ezer euró támogatását ez évtől fölemelte 101 ezer euróra. Eddigi már megvalósult Az elmúlt években már különböző kezdeményezések megvalósultak a környezetszennyezés csökkentése érdekében. A termelők ösztönzése a permetezési maradékok, a növényvédelmi gépek kimosására és helyes kezelésére eredményes akció volt. A kormányzat támogatásával a termelő központokban a növényvédőszerek helyes használatáról, a szennyezések megelőzéséről, a permetező szerek elsodrósodásáról, a szennyezések biofilteres és egyéb tisztításáról, megszüntetéséről tájékoztatókat és bemutatókat tartottak. Jelenleg GPS-sel végeznek kísérletet, melynek során a gépfordulóknál és szegélyeknél a permetezések átfedését vizsgálják. A gyümölcstermesztésben a gyömölcsmolyok fero monos előrejelzésének lehetőségeit fejlesztik. Eddig az alma és körte termőfelület kb. felén használják a természetes növényvédelmet (7500 ha). A szükséges pénzügyi háttérhez (összesen 950 ezer euró) a fedezetet a flamand kormányzat szabaddá tette. Integrált növényvédelem nincs más alternatíva A teljes integrált növényvédelem 2014-es indításához és az ágazat felkészítésére először ágazati csoportokat szerveznek, amelyek a különböző növényi kultúrákra kidolgozzák az irányelveket. Emellett létrehoznak egy ellenőrző tanácsadó csoportot, amelyben minden érintett képviselve van. Az ellenőrző tanácsadó csoport feladata és felelőssége, hogy az irányelvek garantáltan jók és széleskörűen alkalmazhatók legyenek ben Belgiumban minden mezőgazdasági és kertészeti termelőnek készen kell állni arra, hogy az integrált növényvédelmet alkalmazza. Ezért már ma meg kell tenni minden lépést. Más alternatíva nincs. Fontos, hogy az integrált növényvédelem bevezetésével az adminisztrációs költségek ne növekedjenek. (ProftuinNieuws 19/2010)

20 20 gomba Az európai gombapiac tendenciái Az étkezési gomba felhasználása Németországban 20 év óta közel változatlan. A friss gomba fogyasztásának emelkedését a feldolgozott főképp a konzerv áru iránti keresletcsökkenés kiegyenlíti. Enyhén negatív azonban a trend a feldolgozott gomba fogyasztásának folyamatos csökkenése miatt. Erről tudósít a német Agrárpiaci Információs Kft., az AMI elemzése. Újra nő a német termelés A fogyasztás számbeli emelkedését a frissgomba importjának növekedése okozza. Becslések csak a csiperkére vonatkozóan állnak rendelkezésre. A 90-es évek közepéig tartó enyhe megszorítások után re bővítették a termelést, így az elérte a 63 ezer tonnás csúcsot. A bővítést részben a Hollandiába történő német beruházások jelentették, ami egyben a holland export növekedését is hozta. Ezután lassú csökkenés következett, ami a év fordulójára felgyorsult, abban az évben csupán 55 ezer tonnányi volt a termés. Eltűnt a Hollandiába irányuló, addig folytonosan bővülő export is. Ezután már emelkedés tapasztalható, 2010-ben 60 ezer tonnára becsülhető a termelés. Ez a tendencia folytatódik, hiszen a német kiskereskedelemben határozottan kedvelt a belföldi áru, és jól alakul a bioágazat is. Egyéb gombafajták termeléséről nincs jelentés, a mérleg szerinti 1500 tonna valószínűleg csak jelzésértékűnek tekinthető, eltúlzott adat. Lengyelországból Hollandián át érkezik az áru Németországba? A friss étkezési gomba importja 1992 óta 4%-kal nőtt évente, de ebben az évtizedben már csak 2%-kal. A évi import 80 ezer tonnára tehető, ebből 66 ezer tonna a csiperke. A hivatalos statisztika jól ragadta meg a lengyel mennyiségeket. A 2010-es AMIbecslés messzemenően megfelel a hivatalos statisztikának, de abban eltér, hogy szerintük között az import 40%- kal nőtt. Ez nem egyezik a tényleges piaci mozgással. A hiba lehetséges oka: a holland export ellenőrzés, a KCB sokkal kisebb német exportmennyiséget mutat ki, mint amennyi bevitelről a német importstatisztika tud. Mivel a KCB nem könyveli a re-exportot, a különbség oka az lehet, hogy holland kereskedőkön keresztül jutott Németországba a lengyel áru. A lengyel exportstatisztika szerint nagy a Hollandiába irányuló kivitel (az utóbbi években ezer tonna között), de ezt valószínűleg továbbadják Németországnak, hiszen Lengyelországon és Hollandián kívül nincs említésre méltó szállító. Magyarországról az utóbbi években még évi 1000 tonnányi gomba sem érkezett. Erdei gomba Kelet-Európából A friss gombák közül további 7-10 ezer tonna erdei (főleg róka) gomba. Az import 1992 óta enyhe emelkedést mutatott, de az utóbbi tíz évre ez már nem igaz. Litvánia és Lengyelország 2004-es EU-csatlakozása óta nem elég pontos a statisztika, a legfontosabb beszállítók pedig nem EU-tagországok. A tonnányi Egyéb friss gomba címen jelzett áru ezekből érkezhetett. Nem könnyű a számok értelmezése, néhány fajta bevitele kitesz talán 1000 tonnát, a különleges gombafajták mennyisége összesen nem lehet több 500 tonnánál. A különbözet oka talán téves fajtajelzésekben keresendő. Az export figyelembe vételével tehát kiszámítható a friss fogyasztás mennyisége, amely - minden piaci veszteséget is beleszámolva ezer tonna, 1992 óta évi 2%-kal, az utóbbi évtizedben 1%-kal nőtt. Csökken az ipari gomba iránti kereslet Egyéb adatok hiányában csak a külkereskedelemről lehet beszélni. A BDC (Német Gombatermesztők Szövetsége) szerint évi 8 ezer tonnányit dolgoznak fel (nagyrészt rövid eltarthatóságú vödrös gombát gyártanak), de ez az adat nem frissül évente. Erősen csökkent a csiperkekonzerv bevitele, az utóbbi tíz év során évi 5%-kal is. Még ennél is jobban csökken az rövid ideig eltartható gomba importja. Nőtt viszont a kisebb jelentőségű tételek, mint a termesztett gombából készült konzervek, a szárított és a fagyasztott gomba bevitele. Az ecetes gomba mennyisége jelentéktelen, az állítólagos növekmény oka inkább vámjogi eredetű lehet. A csökkenő import mellett az egyre növekvő kivitel (re-export) is sújtja az ágazatot. A feldolgozott gomba fogyasztása egyre csökken, az összes gombafogyasztásnak az évi 65%-os részesedéséről 2010-re 40%-ra esett vissza. Erősödik a lengyel gombaexport A lengyel gombaexport erősödőben van, ez érvényes mind a friss, mint a feldolgozott árura. A lengyel agrárgazdasági intézet (IERiGZ) a legutóbbi három évre 230 ezer tonnában adta meg a termesztett gomba mennyiségét. Ez kissé különös, mert a friss csiperke exportja 2010-re 22%-kal, 150 ezer tonnára nőtt. Oroszország mellett az EUországok: Németország, Nagy-Britannia és Hollandia a legfontosabb célország. A friss csiperke kivitel látványos növekedését az Egyéb friss gomba export drasztikus csökkenésének (-60%, 10 ezer tonna) tudatában kell nyugtázni. Alighanem rosszul deklarált csiperke tételekről (barna csiperke) van szó, hiszen semmilyen fajtájú termesztett gombát nem lehet ilyen mennyiségben exportálni. Ha a két tételt összeadjuk, akkor kiderül, hogy között nagyjából állandó, 147 ezer tonna körüli a kivitel, 2010-re pedig 8%-os emelkedést, 160 ezer tonnás export állapítható meg. Ez már reálisabb eredmény, és a német import-statisztikával is összhangban van. Nőtt a friss erdei gomba kivitele is ben: a rókagombáé 7%-kal, 1823 tonnára, a vargányáé közel a nyolcszorosára, 917 tonnára. Lengyelországnál azonban Litvánia és Fehér-Oroszország fontosabb erdei gomba szállító. A feldolgozott gomba exportja 17%-kal, tonnára nőtt, ebből 20 ezer tonna a gyorsfagyasztott áru. A feldolgozott termékek többi része konzerv ( tonna), vagy rövid ideig eltartható gombakészítmény. A német háztartások egyre több friss árut vásárolnak. Sikeres cikk a friss csiperke, a kereskedők és a fogyasztók érdeklődése magasabb árakat biztosít. A háztartási panel adatai szerint 2003 és 2010 között évente 1%-kal több friss gombát vásárolnak a háztartások. A vásárolt áru mennyiségének növekedése főként a csiperkének tudható be. Fehér csiperkéből kevesebbet vásároltak, majd két év óta egyre többet, 2010-ben már erőteljes volt az emelkedés. Ezzel a fehér csiperke vásárolt mennyisége az elmúlt 8 év alatt állandó volt, míg a barna csiperke