Oroszország öröksége volt Szovjetuniótól terület 76%-át lakosság 51%-át gazdasági potenciál 59%-át (+16% a szétválással, 3427 USD/fő GDP ) hadereje a

Átírás

1

2 Oroszország öröksége volt Szovjetuniótól terület 76%-át lakosság 51%-át gazdasági potenciál 59%-át (+16% a szétválással, 3427 USD/fő GDP ) hadereje a 2. legnagyobb a világon a világ nukleáris potenciáljának kb. 50%-át a világ olajkészletének 5%-át a világ gázkészletének 1/3-át

3

4 A szovjet rendszer összeomlása = dinoszauruszok kipusztulása tól menthetetlen Az gorbacsovi változtatás: hibás és megkésett A bipoláris világrend és a Szovjetunió vége csak epizód Az orosz vezetés túlértékeli és okként kezeli ezeket (hiba!) Nemzetközi folyamatok a világgazdaság kibővülése (Oroszország ebből kimarad) Oroszország csak felemásan tud bekapcsolódni a világgazdaságba (WTO-tagság 2012!) Információs forradalomról lemarad (még a katonai-ipari komplexum is) e nélkül nem lehet ipari nagyhatalom Új geopolitikai környezet Hidegháború vége A fenyegetés jellege megváltozik (a katonai dimenzió másodlagos lesz)

5 A külpolitika belső feltételrendszere Ezek között a határok között soha korábban nem létezett Oroszország Súlypontja keletebbre került 14,3 ezer km határából 11 ezer nem szerződéses érvényű Dezintegrációs tendenciák (autonóm részeinek szeparatizmusa) 1993-ban föderatív jellegű alkotmány (1994-ben Csecsen háború) A nemzetközi közösség nem érdekelt a fragmentálódásban Nincs egyértelmű akarat a jövőre vonatkozóan 1991-ben 52% elutasítja az 1985 utáni változásokat, 23% támogatja Integrációs lehetőségek: Orosz nemzeti ideológia (szélsőjobb és kommunista; oroszok 84%; Nagy-Oroszország, orosz-ukrán-belarusz szövetség) Szovjetunió helyreállítása (nincs válasz a hogyanra, konfliktust generálna, végül betiltják) Westernizálódó Oroszország (Jegor Gajdar , középosztály lecsúszik, államellenesség)

6 A külpolitika belső feltételrendszere Új tulajdonosi elit alapvetően oroszok, a régi nomenklatúrából kerül ki a külföldi tőke nem játszik jelentős szerepet legfőbb szempont: gyors végrehajtás, a magántulajdon döntő tényezővé tétele, a reformok visszafordíthatatlanságának biztosítása nem szempont: a gazdaságosság, a hatékonyság, a szociális, a pénzügyi Oroszország a magántulajdonosi viszonyok szintjén sem kapcsolódott be közvetlenül a világgazdasági körforgásba a pénzügyi kapcsolatok csak tőkekivitel formájában álltak fenn a gazdaság és politika határmezsgyéjén mozognak (oligarchák, nincs tiszta lobbiérdek) két nagy csoport: energia lobbik és nyersanyagexportőrök, illetve a belpiacra dolgozó feldolgozó iparágak képviselői Eltérő világképpel rendelkeznek

7 A külpolitika belső feltételrendszere Drámai gazdasági recesszió 1991 a szovjet GDP 68%-át örökli (de 11% csökkenés) között 3-15% csökkenés 1997-ra a SZU-hoz képest 1/5-re, az 1992-höz képest 1/3-ra csökken a világgazdasági súlya 1997-ben az ipari termelés 50%-kal csökken (1941-es szintre!) 1992-ben 5-6. hely, 1995-ben hely (2%) 1992-ben a lakossági fogyasztás a 1960-as évek szintjén 1992-ban 2900% infláció (reálkeresetek 1/3-ra esnek vissza) között felére csökken a tudományos kutatók száma között ¼-re az innováció 1997-ben 80 milliárd dollár az orosz büdzsé (2/3-a adósságfinanszírozásra és hadseregre megy) Vita: nagyhatalomként vagy gazdaságilag integrálódni a világba?

8 Korai atlantizmus ( ) Az USA-val és nyugattal való új minőségű, szoros partneri kapcsolat A világgazdaságba való integrálódás A nagyhatalmi örökség átmentése (ENSZ, EBEÉ, FÁK) Piacgazdaság és demokrácia Eurázsiai-nagyhatalmi korszak ( ) Az orosz érdekek határozottabb képviselete A konfrontáció felvállalása nyugattal (Balkán, NATO-bővítés) FÁK és Kína Második atlantista korszak ( ) Pragmatikus kapcsolatok a nyugattal Multipolarizmus meghirdetése Izoláció és nyitás ( ) 1998-as pénzügyi válság és Koszovó (izoláció) Európai Unió jelentősegének növekedése USA-orosz kapcsolatok javulása (9/11) Orosz gazdaság részesedése 0,8% a világgazdaságban (2000)

9 Kegyelmi állapot ( ) Az USA-val harmonikus kapcsolat Az európai nagyhatalmakkal harmonikus kapcsolat A kapcsolatok demilitarizálása Viták: Irak (de olajbevételek! 2008-ra 600 mrd USD tartalék), balti államok NATO-felvétele Az új bizalmatlanság évei ( ) Posztszovjet színes forradalmak (Grúzia 2003, Ukrajna 2004) Belső konszolidáció (Jukosz-ügy, autokratizmus, szuverén demokrácia = irányított demokrácia) Orosz-ukrán gázcsörte 2006 (EU alternatív szállítási útvonal) Rakétavédelmi-terv 2007-től Grúziai háború 2008 augusztus (ez mélypont!) EU-orosz kapcsolatok: között 33-ról 73 mrd euró befektetés Oroszországban, 12-ről 24 mrd-re az EU-ban; 2007-ban 2,3% a orosz gazdaság részesedése a világgazdaságban 2008-as pénzügyi-gazdasági válság

10 Reset ( ) Az USA kevésbé aktív a FÁK-térségben Visszafogottabb az energia-vitákban Előrelépés a nukleáris támadófegyverek csökkentésében (START III robbanófej, hordozóeszköz ) Oroszország engedmény Irán ügyében (nem szállít Sz-300-as rakétavédelmi rendszert) Pragmatikus együttműködés Afganisztánban (északi utánpótlási vonal) Líbia BT-határozat (1973. sz.) Putyin harmadik elnöksége (2012-től) Energetikára alapozott külpolitika Nabucco vs Déli-Áramlat (Ukrajna) Oroszország megpróbálja elállni a közép-ázsiai energiahordozók Európába jutását Kínai kapcsolat (de problémák is: fegyverkereskedelem, energiakapcsolat Óvatosság, stratégiai tanácstalanság, FÁK-központúság

11 Oroszország fő célja: a FÁK-térség integrációs centrumává válni december 8. Belovezsszkaja Puscsa A Szovjetunió megszűnése és Független Államok Közösségének létrejötte

12 Az orosz FÁK-politika szakaszai: A civilizált szétválás időszaka ( ) Nem tekintik veszteségnek a szétválást, megkönnyíti az orosz politikai-gazdasági átalakulást Törökország és Irán befolyásától félnek (nem az USA és Kína) május 15. Kollektív Biztonsági Szövetség (Taskenti Megállapodás) Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Örményország 1993-ban csatlakozik Azerbajdzsán (09.24), Grúzia (12.09), Belarusz (12.31) A térség legkomolyabb kölcsönös kötelezettségeket megfogalmazó dokumentum Politikai konzultáció (2. pont), biztonsági garancia (4. pont) 1999-ben nem hosszabbítja meg Üzbegisztán (2006-ban vissza, majd 2012-ben ismét ki), Grúzia, Azerbajdzsán

13

14 Az orosz FÁK-politika szakaszai: Az erőltetett gazdasági integráció kísérlete ( ) Új megközelítés: az orosz belső gondok a túl erőszakos szétválásra vezethető vissza (Csernomirgyin) A FÁK intézményeinek kialakítása (orosz dominancia) Gazdasági szövetség (1993), szabadkereskedelmi térség (1994) vámunió (1995) Egyik sem teljesül Orosz privilegizált politikai igények ( orosz Monroe-elv ) Megfogalmazódnak az első igények szubregionális kezdeményezésekre az orosz túlsúly ellenpontozása érdekében pl as kazah-kirgíz-üzbég együttműködés

15 Az orosz FÁK-politika szakaszai: A többsebességes FÁK terve ( ) Nem jön össze a gazdasági integráció (helyi elitek ellenállása) április Orosz-belarusz kettős közösség (integrációs mag) május Orosz-belarusz-kazah-kirgíz négyes közösség május Orosz-belarusz szövetség május GUAM-csoport Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán, Moldova Strasbourgban írják alá Oroszországot elkerülő energiafolyosó Üzbegisztán is tagja Nem demokrácia-exportról szól (a színes forradalmak ellenére sem pl. azeri dinasztikus átörökítés)

16

17

18 Az orosz FÁK-politika szakaszai: A biztonságpolitikai egymásrautaltság koncepciója ( ) Lejár a Kollektív Biztonsági Szerződés (Taskenti megállapodás) Afganisztáni helyzet romlása Üzbegisztán nem hosszabbítja meg A szerződés alkalmatlan arra, hogy megvédje az országot az afganisztáni bázisú Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom (IDU) terrortámadásaitól (1999 elején Taskentben robbantanak) Iszlam Karimov szerint az USA alkalmas erre Grúzia és Azerbajdzsán sem GUAM miatt + az üzbégek is csatlakoznak Ukrajna, Moldova nem tagja a taskenti szerződésnek A tagállamok egy része viszont épp az afgán helyzet miatt hosszabbítja meg Alkalmat ad a FÁK-együttműködés megújítására

19

20

21 Az orosz FÁK-politika szakaszai: Az újrafogalmazott integráció kísérlete ( ) Eurázsiai Gazdasági Közösség (2000-től) Orosz, kazah, belorusz, kirgiz, tádzsik a leginkább együttműködni hajlandók Egységes Gazdasági Térség (2003) Orosz, ukrán, kazah, belorusz a legerősebb gazdaságok 2006-ban megbukik (Ukrajna 2005-ben kilép) Színes forradalmak után Újra kell gondolni a FÁK-politika módszereit Szakítani a háttéralkukkal, kedvezményekkel (Ukrajna) Nincs konstruktív stratégiája Moszkvának Pragmatikus politikát folytat Egységes Gazdasági Térség 2.0 (2010) Oroszország, Kazahsztán, Belarusz Szabadkereskedelmi övezet (2011) belorusz, örmény, kazah, moldáv, orosz, tádzsik, kirgiz, ukrán Eurázsiai Gazdasági Unió (2012) orosz, kazah, belorusz 2015-ben kezdene el működni