A MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA ALAPJAI Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK Mikrobiológiai Tanszék Felelős oktató:
|
|
- Dániel Aurél Fazekas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A tárgy neve A MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA ALAPJAI Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK Mikrobiológiai Tanszék Felelős oktató: Kucsera Judit Kredit 3 Heti óraszám 3 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele [Nem kötelező kitölteni, csak ha tudjuk] Párhuzamosan feltétel Nincs Előfeltétel biológia Helyettesítő tárgyak Nincs Periódus Tavaszi, évente Javasolt félév 6. félév Kötelező vagy kötelezően Természetismeret szakon választható AJÁNLOTT IRODALOM 1. Venetianer Pál: Csillagórák a tudományban (A molekuláris biológia diadalútja a Nobel-díjak tükrében) Medicina Kiadó Rt. Budapest, Robert F. Weaver és Philip W. Hedrick: Genetika, 3. kiadás, Panem Könyvkiadó, Alberts B, Johnson A, Lewis J, Raff M, Roberts K, Walter P: Molecular Biology of the Cell, 4. kiadás, Garland Science, Taylor and Francis Group USA, előadás vázlatok a tárgy előadóitól.
2 A TANTÁRGY RÉSZLETES TEMATIKÁJA A molekuláris biológia létrejötte, tárgya, vizsgálati módszerei és modelljei Molekuláris biológia tárgyköre: a modern biológiának az az ága, amely az egyes életjelenségeket molekuláris szinten vizsgálja, azaz arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan magyarázhatók az életjelenségek az élő anyagot jelentő makromolekulák kémiai és fizikai tulajdonságaival. Nem önálló tudományág, hanem kutatói szemlélet! A molekuláris biológia vizsgálati módszerei, modelljei: Biokémiai, biofizikai, mikrobiológiai genetikai módszerek alkalmazása; Modell szervezetek: bakteriofágok, baktériumok, mikroszkópikus gombák, növények, állatok A molekuláris biológia története: - Az öröklés, a gén anyaga a DNS: Avery 1944; - A molekuláris biológiai szemlélet kialakítása és a bakteriofágok bevezetése a biológiába (Delbrück, Hershey és Luria); - Egy-egy enzim egy-egy génhez köthető (Beadle és Tatum 1958); - A baktériumoknak is alkalmasak gének és az általuk kódolt enzimek közötti összefüggések vizsgálatára (Lederberg 1958) - A DNS öröklési anyagként való azonosítása: a fágrészecskékben csak a DNS vesz részt az öröklés folyamatában (Hershey és Chase 1952) - A DNS szerkezetének megállapítása: hogyan magyarázhatja a szerkezet az öröklődési anyag megkettőződését (Watson, Crick, Wilkins 1962) - A DNS és az RNS bioszintézisének felfedezése (Kornberg, Ochoa 1959) - A fehérjék kémiai szerkezetének megismerése (Sanger; Kendrew, Perutz) - Az aminosav sorrend meghatározza a fehérje lánc feltekeredésének módját (Anfinsen 1976); a fehérjeszerkezet megmagyarázza a hatásmechanizmust (Moore és Stein 1976) - A bakteriális génműködés molekuláris szabályozásának (lac operon) megfejtése (Lwoff, Jacob és Monod 1965) - A genetikai kód megfejtése (Holley, Khorana és Nirenberg 1968) - Az ugráló gének felfedezése (Barbara McClintock 1983) - Megszakított gének és az RNS splicing mechanizmus (Roberts és Sharp 1993) - A reverztranszkripció (Baltimore, Dulbecco és Temin 1975), a retrovírusok onkogénjeinek felfedezése (Bishop és Varmus 1989), lassú vírusok (Blumberg és Gajdusek 1976) és prionok (Prusiner 1997) felfedezése. - A molekuláris biológia gyakorlati alkalmazásához vezető fontos felfedezések: restrikciós-modifikációs enzimek (Arber, Smith és Nathans 1978), a génsebészet rekombináns DNS technika felfedezése (Berg 1980), a DNSszekvenálás módszereinek felfedezése (Sanger és Gilbert 1980), a polimeráz láncreakció (PCR, Mullis 1993); helyspecifikus mutagenezis (Smith 1993). 2
3 Alapismeretek I.: a sejtek információs makromolekuláinak (DNS, RNS és fehérjék) összetétele, funkciója és jellemzése A DNS Funkciója: AZ örökítő anyag Felfedezése: Miescher (1869) sejtmag izolálásai; Griffith (1928) baktérium transzformációs kísérletei; a transzformációért felelős anyag a DNS (Avery és mtsai. 1944). Kémiai összetétele: nitrogén tartalmú bázisok (purin bázisok: adenin, guanin; pirimidin bázisok: timin, citozin); foszforsav; cukor (2-dezoxiribóz). A DNS molekula alapegységei: a nukleotidok, melyek foszfodiészter-kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz. A DNS fizikai-kémiai sajátosságai: - szerkezete: kísérleti háttér, a kettős hélix szerkezet - a szerkezet változatai: A-, B- és Z-DNS. A kettős szál elválasztása (denaturáció) és újraegyesülése (renaturáció). Különböző méretű és alakú DNS-molekulák, a méret-meghatározás módszerei (gélelektroforézis). Az RNS Funkciója: mrns, trns, rrns Kémiai összetétele: nitrogén tartalmú bázisok (purin bázisok: adenin, guanin; pirimidin bázisok: uracil, citozin); foszforsav; cukor (D-ribóz). ka nukleotidok, melyek foszfodiészter-kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az RNS-ek mérete és alakja a funkció függvénye, méret-meghatározás gélelektroforézissel. RNS/DNS hibridizáció. A fehérjék Funkciói: enzimek, a sejt alakját, vázát meghatározó struktúrák, hormonok, különböző anyagok megkötését és szállítását végzik, a gének működését szabályozzák. Monomerjei: az aminsosavak (20 féle), amelyek peptidkötésekkel kapcsolódnak polimer polipeptidlánccá. Elsődleges (aminosav sorrend), másodlagos (α-hélix, β-lemez), harmadlagos (globuláris, fibrilláris), negyedleges struktúrák. Alapismeretek II.: replikáció, transzkripció, transzláció A DNS replikáció A DNS szintézis alapvető mechanizmusa Szemikonzervatív replikáció, Szemidiszkontinuus replikáció: a vezető szál folyamatosan, egyetlen hosszú darabban szintetizálódik, a követő szál pedig rövid szakaszokban. A DNS szintézis kezdő lépése: indító - primer (10-12 nt-nyi RNS) 3
4 A legtöbb replikáció kétirányú, a két replikációs villa folyamatosan távolodik a közös kezdőponttól. A különálló DNS fragmentumok összekapcsolása - ligálás. A DNS replikáció mechanizmusának kísérleti bizonyítéka: Meselson és Stahl kísérlete; Okazaki kísérlete a szemidiszkontinuitásra. A DNS replikáció enzimei: helikázok, egyfonalas DNS-hez kötődő fehérjék (SSB), topoizomerázok (DNS giráz). A DNS replikáció szakaszai Iniciáció: a primer szintézisre számos mechanizmus létezik (E. coli primoszómája). Elongáció: kulcsenzime a DNS-polimeráz, az E. coli repliszóma struktúrája az eukarióták DNS polimerázai (α, δ, ε, β, γ) A replikáció forgókör modellje. Termináció: a primerek eltávolítása után maradt hézagok feltöltése prokariótáknál: nem probléma eukariótáknál: a lineáris kromoszómák végét a telomeráz enzim alakítja ki. A replikáció pontossága. Transzkripció A transzkripció és szabályozása prokariótákban A promoter régió jellegzetességei: Az E. coli promoterének felépítése: -10 box, -35 box, consensus szekvenciák Az RNS polimeráz tulajdonságai: szigma-faktor és core-enzim A transzkripció alapfolyamatai: - Iniciáció: a gének átírását szabályozó fehérjék kötődése a specifikus DNSszekvenciához: az RNS-polimeráz a promoterhez kapcsolódik és megkezdi a DNS fonalak szétválasztását, következő lépésben a polimeráz megkezdi az RNS szintézisét az első két nukleotid összekapcsolásával. - Elongáció: a gén információjának átírása RNS-re az RNS-polimeráz közreműködésével: a ribonukleotidok az RNS polimeráz hatására 5 3 irányban összekapcsolódnak. - Termináció: az átírás vége a terminátor szekvenciáknál van, az RNS disszociál az RNS-polimerázról és a DNS-ről. Az operonok; a LAC operon felfedezése, pozitív és negatív szabályozása. A transzkripció és szabályozása eukariótákban Az eukarióta DNS szerveződése Az eukarióta RNS-polimerázok és szerepük A promoterek: Az RNS-polimeráz II által felismert promoterek: TATA-box, upstream szekvenciák; az RNS-polimeráz I által felismert promoterek; az RNS-polimeráz III promoterei. A transzkripció szabályozása: - Erősítő és csillapító szekvenciák 4
5 - Transzkripciós faktorok: általános és génspecifikus faktorok, szerkezetük - Az RNS-polimeráz II transzkripciós faktorai, a preiniciációs komplex szerveződése. Transzláció A genetikai kód Triplet, vesszőmentes és nem átfedő, degenerált; A genetikai kód megfejtése; nem kódoló "nonsense" tripletek: STOP kodon; START jel (AUG/metionin). A mrns Jellegzetességei prokariótáknál: - a transzkripció és transzláció folyamata időben és térben kapcsolt, - instabilitás: a prokariota messengerek átlagos élettartama 1-3 perc, - policisztronos messenger RNS-ek. Jellegzetességei eukariótáknál: - az eukarióta gének általában nem alkotnak operont, egyenként íródnak át, - premessenger RNS-ek, - a messenger RNS mindkét vége kémiailag módosul: a, az 5'-végen kialakuló szerkezet "sapka" (cap); kialakulásának lépései b, a 3'-végen polya -"farok"; a poliadenilációs szignál (AAUAAA). A transzfer (szállító) RNS Funkciója: adaptor molekula az aminosavak és a nukleinsav között, különböző trns-ek léteznek; szerkezetük és funkciójuk a prokarióták és az eukarióták világában hasonló, számuk általában a sejtben; a mitokondriumok saját fehérjeszintetizáló rendszerében számuk 22. A trns-ek mérete, szerkezete, részei: "akceptor kar, a 3'-végen -CCA szekvencia; "antikodon kar", hurkában az antikodon; D-hurok, T Ψ C-hurok. A "lötyögés" (wobble). Sok modifikált bázist tartalmaznak, melyek poszttrankripcionálisan alakulnak ki. A riboszóma Összetétele: fehérje és RNS (a sejt összes RNS-ének több mint 90%-a rrns). Felépítése: kis (S) és nagy (N) alegység, trns-kötő helyek: A-hely, P-hely, E- hely; a messenger helye a két alegység közötti hézagban. Eltérések az eukarióta és prokariota riboszómák között (szedimentációs állandók, RNS-ek és fehérjék száma és mérete); a baktériumok elleni szelektív védekezés lehetősége. A riboszómák spontán összeszerelődése. A poliszómák. A biológiai fehérje szintézis: transzláció Lépései: aminosavak aktiválása ATP-vel, ill. két aminosav között a peptidkötések kialakítása. A megfelelő aminosav sorrendet a mrns nukleotid sorrendje határozza meg. 5
6 Fázisai 1. Iniciáció: az mrns és az első aminoacil-trns megkötése a riboszómán (az iniciációs komplex kialakulása). Prokarióták iniciációs faktorai (IF-1, IF-2, IF-3) és szerepük; Eukarióták iniciációs faktorai és szerepük (eif1, eif1a, eif-2, eif2b, eif-3, eif- 4A eif-4e, eif-4g, eif-5). Lánckezdő aminosavak: - prokariótáknál: N-formil-metionin (fmet) és trns-e (trns f Met ) - eukariótáknál: az iniciációra specializálódott trns (trns Met ) különbözik a "normál" Met-tRNS-től, de a metionin ebben nem formilálódik. Kezdő kodon: általában AUG. A mrns riboszómális kötőhelyei: - prokariótáknál a Shine-Dalgarno szekvencia, - eukariotáknál: a messenger 5 -végi "sapkája" biztosítja a mrns kötődését. 2. Elongáció: aminosavak kapcsolása a növekvő polipeptidlánchoz. Elongációs faktorok (EF) Az elongációs folyamat három lépése Különbségek a prokariota és eukariota rendszerek között. 3. Termináció: a fehérje szintézis leállítása A három "stop" kodon: UAG, UAA, UGA. A stop jelet felismerő specifikus fehérjefaktorok : - prokariótáknál RF1 és RF2; - eukariótáknál: erf1. A három stop kodon bármelyike egymagában is képes terminálni a fehérjeszintézist. Ha mutáció hatására bármely aminosavat kódoló kodon stop kodonná változik, akkor nonsense" mutáció. A pro- és eukariota sejtek molekuláris biológiai sajátosságai A prokarióta sejt és genom legfontosabb jellemzői: - méretek, komplexitás - jellegzetes szekvenciák, gének, bakteriális kromoszóma : a nukleoid régió elhelyezkedése, szerveződése (HU-proteinek), mérete és konfigurációja: a DNS fontosabb ismétlődő (repetitív) genetikai elemei (REP, rrn gének, rhs lókuszok, IS elemek, tdns gének) Az eukariota sejtek molekuláris biológiai sajátosságai: - a kompartmentalizáció - méretek, komplexitás, - jellegzetes szekvenciák, gének szerveződése - a kromoszómális rendszer szerveződése, kromoszóma struktúra: kromatinszerkezet, nukleoszómák, szolenoidok 6
7 Extrakromoszomális elemek pro- és eukariotákban Mendelező és nem-mendelező gének A mendeli törvények és az ettől való eltérések. A prokarióták extrakromoszómális elemei: - fertilitási plazmidok (E. coli F1 plazmidja: felépítés, funkció) - rezisztencia plazmidok (felépítés, elterjedtség, transzfer) - bakteriocinogén plazmidok (colicinek és más bakteriocinek) - virulencia plazmidok (Agrobacterium Ti plazmidja) - metabolikus plazmidok (Rhizobium psym, Pseudomonas ptol plazmidok) Az eukarióták extrakromoszómális rendszerei: - sejtorganellumok és funkciójuk: mitokondriumok és kloroplasztiszok - az organellum DNS fontosabb jellemzői: a genom mérete, száma és fizikai térképe. - Kooperáció és jelentősége a nukleáris és organellum genomok között. Vírusok molekuláris biológiája Fogalmak: virion, vegetatív vírus, viroid, virusoid. A vírusok eredete, evolúciója, az obligát sejtparazitizmus magyarázata. Virionok csoportosítása a szimmetriaviszonyok és szerkezet alapján: helikális, kubikális, binális, be nem sorolható vírusok. A virionok molekuláris felépítésének jellemzői - Virion nukleinsav szerveződése: DNS és RNS vírusok, kétszálú és egyszálú vírusgenom; DNS intermedierrel replikálódó RNS vírusok: a reverz transzkriptáz. - Vírus fehérjék: vírusspecifikus enzimek (transzkriptázok), core proteinek, kapszid (kapszomerek) és burok fehérjék (peplomerek; hemagglutinin, neuraminidáz). A vírusok vegetatív fázisa, a vírusfertőzés lefolyása (vírus multiplikáció) - A virion megtapadása adszorbció (receptorhelyek, kompetens sejtek) - A vírusok gazdasejtbe történő bejutása penetráció - A vírusok sejten belüli dekapszidálódása (uncoating) - Szintetikus események - eklipszia állapota, eklipsz fázis - Késői események: érés (maturáció), összerendeződés (assembly) - Kijutás, burokképződés. Vírusok kimutatása, meghatározása - Baktérium vírusok kimutatása (fágtitrálás, tarfolt számlálás). - Növényi vírusok kimutatása (levéltesztek, szerológiai módszerek). 7
8 - Állati vírusok kimutatása (szövetkultúrák, DL50 érték, hemagglutinációs teszt, szerológiai módszerek /ELISA/). Onkogén vírusok - A daganat keletkezésének lehetséges okai, a daganatok típusai - Transzformált sejtek, tumorvírusok, transzformáló proteinek, onkogének. - Vírusok tumorkeltése (Adeno-, Herpes- és Retrovírusok (HIV-AIDS). Vírusinterferencia, a humán interferonok sajátságai Biológiai aktivitás: antivirális aktivitás, sejtszintű biológiai aktivitás, hatásuk az immunrendszerre. Az interferonok termeltetése és gyógyászati célú felhasználása. Szubvirális elemek: viroidok, virusoidok, prionok Fogalmak, jellemzés, előfordulás, az okozott betegségek. A génműködés speciális vonatkozásai: genetikai manipuláció, génklónozás, élőlények klónozása A genetikai manipuláció fogalma: egy tetszőleges DNS szakasz kivágása, áthelyezése, megváltoztatása, vagy pontosan ismert módon történő javítása. A tetszés szerinti DNS-szakasz mesterségesen is előállítható, és a gének v. géndarabok beültethetők bármely élőlénybe. A restrikciós endonukleázok és szerepük: a DNS specifikus feldarabolása. A restrikciós enzimek meghatározott szekvenciákat ismernek fel a DNS-en és mindkét szálat elvágják; ragadós és tompavégek; az enzimek fajtái, elnevezésük; szerepük a sejtekben. Az első restrikciós térkép: SV40 DNS/HindII emésztés. Vektorok: önállóan replikálódó, tetszőleges idegen szekvenciákat és szelekciós markereket tartalmazó DNS molekulák - Klónozó vektorok elemei: origó, restrikciós hasító helyek, marker gének - Idegen géneket működtető (expressziós) vektorok elemei: origó, restrikciós hasító helyek, marker gének + a célgén kifejeződését (erős promoter), a génműködés ki- és bekapcsolását biztosító induktorrendszert, a vektor amplifikálhatóságát, és a termék szekrécióját biztosító genetikai egységek - A vektor-gazda rendszerek: baktérium - plazmid (pbr322 és puc); egyszerű, ingázó, baktérium - fág (λ, M13, T4, T7, stb.) kozmidok: minimum bázis, pakolás, élesztővektorok: plazmid (2 µ-os) vektorok, YAC, növényi r-dns vektorok, állati, emlősvektorok 8
9 A klónozott gének bejuttatása sejtekbe: genetikai transzformáció - Intakt sejtek kémiai anyaggal v. fizikai eljárással történő transzformálása: 1. Ca 2+ és Mg 2+ ionok segítségével (Escherichia coli-ba); lítium acetátos kezeléssel (Saccharomyces cerevisiae-be) 2. elektroporáció biolisztikus transzformáció (génpuska) 3. mikroinjektálás, liposzómás bejuttatás - Protoplasztok transzformációja: Escherichia coli transzformáció lizozimmel; élesztő gombák és növények protoplasztjainak transzformációja Szelekciós módszerek: antibiotikumok, auxotrófiák, stb. Génkönyvtárak, előállításának lehetőségei Specifikus klónok azonosítása specifikus próbákkal DNS-DNS hibridizációval (radioaktív és nem-radioaktív próbával); in situ hibridizáció egy gén helyének meghatározására a kromoszómán A DNS bázissorrendjének meghatározása, DNS szekvenálás: - a meghatározás kémiai módszere Maxam Gilbert szerint - Sanger didezoxi láncterminációs" módszere; a φx174 genom szekvenciája. Ma a szekvencia meghatározását automata szekvenálókészülékekkel, a részszekvenciák összeillesztését számítógépekkel végzik. Milyen információk nyerhetők a DNS szekvenciából? A polimeráz láncreakció: Polymerase Chain Reaction (PCR) DNS szekvenciák amplifikálása enzimatikus úton, hőstabil DNS-polimeráz (Taq polimeráz) segítségével, lánckezdő primerek jelenlétében, a hőmérsékletet gyorsan és pontosan változtatható készülékben (thermocycler). A PCR-reakció ciklusai, a cikluson belüli lépések: denaturálás, annealing, elongáció és extenzió. A molekulák újbóli denaturálásával újabb ciklusok indíthatók bp méretű DNS-fragmenteket lehet felszaporítani. PCR variációk: RNS amplifikálás reverz PCR-ral; Real Time PCR (RTPCR). A PCR-technika alkalmazása: az evolúció-, a fejlődés- és a molekuláris biológiában, továbbá a diagnosztikában és a populációgenetikában. Genomika, genom projektek (a Humán Genom Program) A genomika fogalma, genom projektek: az egér, a szőlőmuslica, különféle férgek, baktériumok, élesztőgombák, növények (rizs, búza) genomját ismerjük. Az emberi genomprogram (HGP): ben indult, egyes kromoszómákat, illetve azon belül egyes szakaszokat kezdtek szekvenálni, majd a darabokat összeilleszteni. Az összerakást számítógépes szoftverek végezték. Az emberi genom főbb jellemzői: 9
10 - a genomnak csak ~ 1-2%-át képezik a gének - további néhány százalékában szabályozó régiók vannak, - óriási területeken csupa fehérjét nem kódoló DNS-szakasz található (nagy részük ismétlődő nukleotidok sorozatát tartalmazza: STR, VNTR) - az emberi rasszok nagyon hasonlóak: a DNS szintjén csak 0,1%-nyi eltérés található; a legnagyobb különbség a férfiak és nők között van. Mintegy 3 millió eltérő egypontos nukleotid variáció (SNP) található. A DNS-chiptechnológia és lehetséges alkalmazása betegségek, fertőzések felismerésében Alkalmazása: pl. fertőzések gyors kimutatására a mikroba DNS-ének egyedisége alapján, vagy tumor sejtek megváltozott gén expressziójának kimutatására, tumor sejtek típusának meghatározására. A technológia egy sejten belül akár tízezer gén expressziójának egyszerre történő megfigyelését teszi lehetővé. Kis felület meghatározott pontjaira ismert szekvenciájú DNS-t (bármely emberi vagy más fajhoz tartozó génnek, vagy fertőző vírusok, baktériumok génjeinek megfelelő szakaszt) visznek fel. Az elrendezést számítógép rögzíti. A vizsgálandó minta felvitele: DNS vagy mrns izolálása a beteg szövetből, vérmintából, jelölése (pl. zölden vagy pirosan fluoreszkáló festékkel), majd a jelölt mintát az immobilizált DNS-hez (DNSchip) hibridizálják, mossák. A megfelelő nukleinsav a komplementer szakaszokhoz kötődik. A számítógép letapogatja és jelzi, hogy mely pontban "pozitív" a minta, majd a memóriából azonnal előhívható, hogy mely DNSelemeknek megfelelő nukleinsav-szakaszok voltak a mintában. A molekuláris biológia orvosi (rákbetegségek, kriminalisztika) vonatkozásai Klónozott géntermékek előállítása baktériumokban, gombákban és állatokban Gyógyszer-alapanyagok, hormonok, enzimek, melyeket a humán gyógyászatban, esetleg az élelmiszeriparban hasznosítottak: inzulin, interferon, szomatosztatin, vírus fehérjék termelése vakcinálás céljából, humán hepatitis B elleni vakcinák, véralvadási faktorok. Gének és betegségek Monogénes betegségek: amikor az örökletes betegség oka egy hiányzó, vagy hibás gén. Példák: sarlósejtes vérszegénység rendellenes haemoglobin termelés miatt; SCID (súlyos, kombinált immunhiány) az adenozin deamináz enzim gén hibája miatt. Transzgénikus organizmus: olyan szervezet, amely egy más szervezetből származó genetikai anyagot tartalmaz. Génterápia: károsodott gének tudatos megjavítása vagy kicserélése. Szomatikus génterápia: a betegség a sejtekbe bevitt ép génekkel gyógyítható (?) Problémák: soksejtűek szöveteibe, vagy az összes sejtjébe kell bejuttatni az ép gént és biztosítani annak expresszióját gének bevitele vírusok vagy tumor sejtek segítségével történhet. A kifejlett állat egyes sejtjeinek transzformálása általában nem megoldás egy betegség gyógyítására! Az ilyen javító beavatkozások nem adódnak át a következő nemzedékeknek. 10
11 Csíravonalterápia: ahhoz, hogy egész állat legyen transzgénikus, csírát, petesejtet, vagy spermiumot, vagy a megtermékenyített zigótát kell megváltoztatni. Általában elfogadott, hogy az ivarsejtek módosítása tudásunk mai állapotát tekintve nem volna kívánatos. Polgári perekben és büntetőügyekben végzett DNS vizsgálatok DNS ujjlenyomatok, fingerprinting. A klasszikus genetikai vizsgálatok helyett alkalmazzák kriminalisztikai és származási megállapítási esetekben. A humán DNS nem kódoló régiójában a testi és ivari kromoszómákon lokalizálódó rövid ismétlődő DNS-szekvenciák, polimorfizmust mutató mikroszatelliták (STR) alkalmasak a jellemzésre. További lehetőség a mitokondriális DNS D-hurkában elhelyezkedő néhány régió szakaszának vizsgálata. Mintavételi lehetőségek, a DNS-vizsgálatok értékelése, valószínűségi indexek. A molekuláris biológia gazdasági (növény- és állatbiotechnológiai) vonatkozásai Transzgénikus állatok előállításának célja, felhasználási területe: állattenyésztésben a fokozott termelőképesség érdekében, daganatos betegségek tanulmányozásában, gyógyszertermelésben, élőlények klónozása ( szuperegér, Dolly-birka). A növények gémanipulálása Célja: gének bevitele, melyek megakadályozhatják patogén mikroorganizmusok hatását, vagy rezisztenciát biztosítanak bizonyos növényvédőszerekkel, ill. különböző stresszhatásokkal (hideg, szárazság) szemben. Fehérjék és iparilag fontos vegyületek termeltetése növényekkel. GMO növények. Másik lehetőség: szensz-antiszensz technika alkalmazása, előnye (nincs idegen fajból származó gén). Teljes növény is regenerálható egyetlen izolált és génmanipulált sejtből a növényi sejt totipotenciálja miatt. Példák ismertetése: - rezisztens fajokból, vagy vad ősökből a betegség elleni rezisztenciáért felelős gént ki kell nyerni és azt beültetni az érzékeny fajtába. Ez főleg bakteriális és gomba kártevőkkel szemben megoldás. - glifozát rezisztencia (gyomirtószer hatását kiküszöbölő fehérje /EPSPszintáz/) beépítése szójába, őszi olajrepcébe: az Agrobacterium tumefaciens felhasználása; - a Bacillus thuringiensis toxin (rovarok bebábozódását megakadályozó endotoxin) génjének beültetése dohányba, paradicsomba, burgonyába és kukoricába; - hidegtűrő szamócák (lazacfélékből származó, hidegtűrést segítő fehérjét kódoló génnel módosították); - Flavr savr transzgenikus paradicsom előállítása antiszensz technológiával. 11
transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenFehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia
Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenBiológus MSc. Molekuláris biológiai alapismeretek
Biológus MSc Molekuláris biológiai alapismeretek A nukleotidok építőkövei A nukleotidok szerkezete Nukleotid = N-tartalmú szerves bázis + pentóz + foszfát N-glikozidos kötés 5 1 4 2 3 (Foszfát)észter-kötés
RészletesebbenDNS replikáció. DNS RNS Polipeptid Amino terminus. Karboxi terminus. Templát szál
DNS replikáció DNS RNS Polipeptid Amino terminus Templát szál Karboxi terminus Szuper-csavarodott prokarióta cirkuláris DNS Hisztonok komplexe DNS hisztonokra történő felcsvarodása Hiszton-kötött negatív
RészletesebbenTranszláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a
Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok
Részletesebben12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!
Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher
RészletesebbenA géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)
Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként
RészletesebbenRNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi
RészletesebbenCIÓ A GENETIKAI INFORMÁCI A DNS REPLIKÁCI
A GENETIKAI INFORMÁCI CIÓ TÁROLÁSA ÉS S KIFEJEZŐDÉSE A DNS SZERKEZETE Két antiparalel (ellentétes lefutású) polinukleotid láncból álló kettős helix A két lánc egy képzeletbeli közös tengely körül van feltekeredve,
RészletesebbenPoligénes v. kantitatív öröklődés
1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások) 3.1 Fehérjék, enzimek A genetikai információ egyik fő manifesztálódása
RészletesebbenA replikáció mechanizmusa
Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,
RészletesebbenTranszgénikus növények előállítása
Transzgénikus növények előállítása Növényi biotechnológia Területei: A növények szaporításának új módszerei Növényi sejt és szövettenyészetek alkalmazása Mikroszaporítás Vírusmentes szaporítóanyag előállítása
RészletesebbenDNS-szekvencia meghatározás
DNS-szekvencia meghatározás Gilbert 1980 (1958) Sanger 3-1 A DNS-polimerázok jellemzői 5'-3' polimeráz aktivitás 5'-3' exonukleáz 3'-5' exonukleáz aktivitás Az új szál szintéziséhez kell: templát DNS primer
RészletesebbenKlónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása.
Növények klónozása Klónozás Klónozás: tökéletesen egyforma szervezetek csoportjának előállítása, vagyis több genetikailag azonos egyed létrehozása. Görög szó: klon, jelentése: gally, hajtás, vessző. Ami
RészletesebbenA molekuláris biológia eszközei
A molekuláris biológia eszközei I. Nukleinsavak az élő szervezetekben Reverz transzkripció replikáció transzkripció transzláció DNS DNS RNS Fehérje DNS feladata: információ tárolása és a transzkripció
RészletesebbenA TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?
A TRANSZLÁCIÓ Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis, a kódolás hogy lehetséges?
RészletesebbenI. A sejttől a génekig
Gén A gének olyan nukleinsav-szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.
RészletesebbenGenetika. Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai
Genetika Előadás a I. éves Génsebészet szakos hallgatók számára Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai 2.1. Tantárgy címe Genetika 2.2. Előadás felelőse Dr. Mara Gyöngyvér, docens 2.3. Egyéb oktatási tevékenységek
RészletesebbenMolekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén
Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű
RészletesebbenTÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben
esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek
RészletesebbenCHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2
4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense F. Miescher (Svájc) 1882 Flemming: Chromatin elnevezés Waldeyer:
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok)
BIOLÓGIA ALAPJAI Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) A molekuláris biológiai alapjai DNS replikáció RNS transzkripció Fehérje szintézis (transzláció) (Az ábrák többsége Dr. Lénárd Gábor Biológia
Részletesebben13. RNS szintézis és splicing
13. RNS szintézis és splicing 1 Visszatekintés: Az RNS típusai és szerkezete Hírvivő RNS = mrns (messenger RNA = mrna) : fehérjeszintézis pre-mrns érett mrns (intronok kivágódnak = splicing) Transzfer
Részletesebben2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)
2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység
Részletesebben5. Molekuláris biológiai technikák
5. Molekuláris biológiai technikák DNS szaporítás kémcsőben és élőben. Klónozás, PCR, cdna, RT-PCR, realtime-rt-pcr, Northern-, Southernblotting, génexpresszió, FISH 5. Molekuláris szintű biológiai technikák
RészletesebbenA bioinformatika gyökerei
A bioinformatika gyökerei 1944: Avery a transforming principle a DNS 1952: Hershey és Chase perdöntő bizonyíték: a bakteriofágok szaporodásakor csak a DNS jut be a sejtbe 1953: Watson és Crick a DNS szerkezete
RészletesebbenTRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?
TRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak? mrns, trns, riboszómák felfedezése A GENETIKAI KÓD 20 AS és csak 4 bázis,
RészletesebbenSzerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek
Az öröklődés molekuláris alapjai Szerk.: Vizkievicz András A DNS örökítő szerepét bizonyító kísérletek A DNS-nek addig nem szenteltek különösebb figyelmet, amíg biológiai kísérlettel ki nem mutatták, hogy
RészletesebbenA géntechnológiát megalapozó felfedezések
2010. december BIOTECHNOLÓGIA Rova tvezető: Dr. Heszky László akadémikus A géntechnológia genetikai alapjai c. I. fejezet 1-5. részében azokat a tudományos eredményeket mutattuk be, melyek bizonyítják,
RészletesebbenTEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)
Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya
RészletesebbenIII/3. Gének átvitele vektorokkal
III/3. Gének átvitele vektorokkal Vektor: (molekuláris) biológiai rendszer, amely képes új/idegen genetikai információt bejuttatni egy sejtbe. Független szaporodásra képes. Fajtái: Plazmidok (1-10 kb)
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenRNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS
RNS SZINTÉZIS ÉS ÉRÉS A genom alapvetõ funkciója, hogy a sejt mûködéséhez esszenciális gépek (fehérjék) elõállí tására vonatkozó információt tartalmazza. A DNS-ben rejlõ információ egy kétlépéses folyamatban
RészletesebbenGÉNKLÓNOZÁS ÉS GÉNMANIPULÁCIÓ
GÉNKLÓNOZÁS ÉS GÉNMANIPULÁCIÓ Génklónozás Bármilyen klónozási eljárás célja, hogy egy ún. klónt, azaz tökéletesen egyforma szervezetek csoportját állítsák elő. Néhány növény, egyszerűen dugványozással
RészletesebbenNukleinsavak. Szerkezet, szintézis, funkció
Nukleinsavak Szerkezet, szintézis, funkció Nukleinsavak, nukleotidok, nukleozidok 1869-ben Miescher a sejtmagból egy savas természetű, lúgban oldódó foszfortartalmú anyagot izolált, amit később, eredetére
RészletesebbenHamar Péter. RNS világ. Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. www.meetthescientist.hu 1 26
Hamar Péter RNS világ Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár, 2014. október 21. 1 26 Főszereplők: DNS -> RNS -> fehérje A kód lefordítása Dezoxy-ribo-Nuklein-Sav: DNS az élet kódja megkettőződés (replikáció)
RészletesebbenFehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet
Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható
Részletesebben2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód)
2. Sejtalkotó molekulák II. Az örökítőanyag (DNS, RNS replikáció), és az öröklődés molekuláris alapjai (gén, genetikai kód) 2.1 Nukleotidok, nukleinsavak Információátadás (örökítőanyag) Információs egység
RészletesebbenGéntechnológia és fehérjemérnökség
Géntechnológia és fehérjemérnökség Szerkesztette: Nyitray László Alexa Anita (12. és 13. fejezet) Fodor Krisztián (3. és 9. fejezet) Garai Ágnes (4. és 5. fejezet) Glatz Gábor (6. és 7. fejezet) Radnai
RészletesebbenHuman genome project
Human genome project Pataki Bálint Ármin 2017.03.14. Pataki Bálint Ármin Human genome project 2017.03.14. 1 / 14 Agenda 1 Biológiai bevezető 2 A human genome project lefolyása 3 Alkalmazások, kitekintés
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
Részletesebben15. Fehérjeszintézis: transzláció. Fehérje lebontás (proteolízis)
15. Fehérjeszintézis: transzláció Fehérje lebontás (proteolízis) 1 Transzláció fordítás A C G T/U A C D E F G H I K L M N P Q R S T V W Y 4 betűs írás (nukleinsavak) 20 betűs írás (fehérjék) 2 Amit már
RészletesebbenNanotechnológia. Nukleinsavak. Készítette - Fehérvári Gábor
Nanotechnológia Nukleinsavak Készítette - Fehérvári Gábor Bevezető A nukleinsavak az élő anyag alapvetően fontos komponensei. Meghatározó szerepet töltenek be az átöröklésben, a fehérjék szintézisében
RészletesebbenCHO H H H OH H OH OH H CH2OH CHO OH H HC OH HC OH HC OH CH 2 OH
4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense nuclein Friedrich Miescher (Svájc, 1844-1895) 1970: FM Insitute
RészletesebbenRNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció 5.
RészletesebbenDr. Máthéné Dr. Szigeti Zsuzsanna és munkatársai
Kar: TTK Tantárgy: CITOGENETIKA Kód: AOMBCGE3 ECTS Kredit: 3 A tantárgyat oktató intézet: TTK Mikrobiális Biotechnológiai és Sejtbiológiai Tanszék A tantárgy felvételére ajánlott félév: 3. Melyik félévben
RészletesebbenA vírusok kutatásának gyakorlati és elméleti jelentősége
Vírustan - virológia Jenner himlő elleni vakcina (1798) Pasteur veszettség elleni vakcina (1885) Ivanovszkij az első növénykórokozó vírus felfedezése (dohánymozaik vírus) (1892) Loeffler és Frosch száj-
RészletesebbenA BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI
A BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI Műszaki menedzser MSc hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: március 06?, április 10?, május 02?. dr. Pécs Miklós egyetemi docens
RészletesebbenElőadások témája: Elsősorban a DNS, a gének és genomok molekuláris biológiája. Tételsorok mindenkinek a honlapon:
MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA Előadások témája: Elsősorban a DNS, a gének és genomok molekuláris biológiája Előadásokra járni kötelező, de nincs névsor olvasás. Zárthelyi dolgozat nincs. Vegyész és hidrobiológus
RészletesebbenGénszerkezet és génfunkció
Általános és Orvosi Genetika jegyzet 4. fejezetének bővítése a bakteriális genetikával 4. fejezet Génszerkezet és génfunkció 1/ Bakteriális genetika Nem szükséges külön hangsúlyoznunk a baktériumok és
RészletesebbenTranszláció. Leolvasás - fehérjeszintézis
Transzláció Leolvasás - fehérjeszintézis Fehérjeszintézis DNS mrns Transzkripció Transzláció Polipeptid A trns - aminosav kapcsolódás 1 A KEZDETEK ELŐTT Az enzim aktiválja az aminosavat azáltal, hogy egy
RészletesebbenA gének világa, avagy a mi világunk is
Kovács Árpád Ferenc folyóirata Kovács Árpád Ferenc A gének világa, avagy a mi világunk is 1. rész: A genetika a kezdetektől napjainkig 2010 A gének világa, avagy a mi világunk is 1. Bevezetés életünk központjába
RészletesebbenMolekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában
Molekuláris genetikai vizsgáló módszerek az immundefektusok diagnosztikájában Primer immundefektusok A primer immundeficiencia ritka, veleszületett, monogénes öröklődésű immunhiányos állapot. Családi halmozódást
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A citológia és a genetika társtudománya Citogenetika A kromoszómák eredetét, szerkezetét, genetikai funkcióját,
RészletesebbenAntiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei)
Antiszenz hatás és RNS interferencia (a génexpresszió befolyásolásának régi és legújabb lehetőségei) Az antiszenz elv története Reverz transzkripció replikáció transzkripció transzláció DNS DNS RNS Fehérje
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenGMO = genetikailag módosított organizmusok. 1. Gének megváltoztatása. Gének megváltoztatása. Pécs Miklós: A biológia alapjai
GMO = genetikailag módosított organizmusok A gének megváltoztatása, vagy átvitele egyik organizmusból a másikba. 1 1. Gének megváltoztatása indukált mutáció + szelekció (mikroorganizmusoknál, alacsonyabb
RészletesebbenA preventív vakcináció lényege :
Vakcináció Célja: antigénspecifkus immunválasz kiváltása a szervezetben A vakcina egy olyan készítmény, amely fokozza az immunitást egy adott betegséggel szemben (aktiválja az immunrendszert). A preventív
RészletesebbenKromoszómák, Gének centromer
Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két
RészletesebbenNukleinsavak építőkövei
ukleinsavak Szerkezeti hierarchia ukleinsavak építőkövei Pirimidin Purin Pirimidin Purin Timin (T) Adenin (A) Adenin (A) Citozin (C) Guanin (G) DS bázisai bázis Citozin (C) Guanin (G) RS bázisai bázis
RészletesebbenGéntechnológia és fehérjemérnökség
Géntechnológia és fehérjemérnökség elektronikus-jegyzet szerzők: Az ELTE Biokémiai Tanszék Munkaközössége Alexa Anita (12. és 13. fejezet), Fodor Krisztián (3. és 9. fejezet), Garai Ágnes (4. és 5. fejezet),
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III.
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenAz X kromoszóma inaktívációja. A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót
Az X kromoszóma inaktívációja A kromatin szerkezet befolyásolja a génexpressziót Férfiak: XY Nők: XX X kromoszóma: nagy méretű több mint 1000 gén Y kromoszóma: kis méretű, kevesebb, mint 100 gén Kompenzációs
RészletesebbenI. Az örökítő anyag felfedezése
1 I. Az örökítő anyag felfedezése Az alábbi feladatokban az egy vagy több helyes választ kell kiválasztanod! 1. Mendel egyik legfontosabb meglátása az volt, hogy (1) A. tiszta származéksorokat hozott létre,
RészletesebbenFehérjeszerkezet, és tekeredés
Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983
RészletesebbenBiológiai feladatbank 12. évfolyam
Biológiai feladatbank 12. évfolyam A pedagógus neve: A pedagógus szakja: Az iskola neve: Műveltségi terület: Tantárgy: A tantárgy cél és feladatrendszere: Tantárgyi kapcsolatok: Osztály: 12. Felhasznált
RészletesebbenDNS KLÓNOZÁS: Egy DNS molekula megsokszorozása. In vivo-különféle gazdasejtekben
DNS KLÓNOZÁS DNS KLÓNOZÁS: Egy DNS molekula megsokszorozása In vitro-pcr In vivo-különféle gazdasejtekben POLIMERÁZ LÁNCREAKCIÓ (PCR) PCR A POLIMERÁZ LÁNC REAKCIÓ DNS MOLEKULÁK MEGSOKSZOROZÁSÁRA (AMPLIFIKÁLÁSÁRA)
RészletesebbenDNS KLÓNOZÁS: Egy DNS molekula. In vivo-különféle gazdasejtekben
DNS KLÓNOZÁS DNS KLÓNOZÁS: Egy DNS molekula megsokszorozása In vitro-pcr In vivo-különféle gazdasejtekben POLIMERÁZ LÁNCREAKCIÓ (PCR) PCR A POLIMERÁZ LÁNC REAKCIÓ DNS MOLEKULÁK MEGSOKSZOROZÁSÁRA (AMPLIFIKÁLÁSÁRA)
RészletesebbenDER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.
Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)
RészletesebbenVírusok I: általános
1 Mi egy vírus? VÍRUSOK-I Vírusok I: általános I. Bevezetés A vírusok sejtparaziták, ami azt jelenti, hogy (1) a sejten kívül nem képesek élettevékenységet folytatni. (2) Továbbá, a vírusok a fertőzött
RészletesebbenA növény inváziójában szerepet játszó bakteriális gének
A növény inváziójában szerepet játszó bakteriális gének merisztéma korai szimbiotikus zóna késői szimbiotikus zóna öregedési zóna gyökér keresztmetszet NODULÁCIÓ növényi jel Rhizobium meliloti rhizobium
RészletesebbenA genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben
A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben Tory Kálmán Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika A ~20 ezer fehérje-kódoló gén a 23 pár kromoszómán A kromoszómán található bázisok száma: 250M
RészletesebbenGENOMIKA TÖBBFÉLE MAKROMOLEKULA VIZSGÁLATA EGYIDŐBEN
GENOMIKA TÖBBFÉLE MAKROMOLEKULA VIZSGÁLATA EGYIDŐBEN Strukturális genomika Genomkönyvtárak DNS szekvenálás Genom programok Polimorfizmusok RFLP DNS könyvtár készítés humán genom 1. Emésztés RE-kal Emberi
RészletesebbenFarmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34
-06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés
RészletesebbenA szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése. Kiss Erzsébet Kovács László
A szamóca érése során izolált Spiral és Spermidin-szintáz gén jellemzése Kiss Erzsébet Kovács László Bevezetés Nagy gazdasági gi jelentıségük k miatt a gyümölcs lcsök, termések fejlıdésének mechanizmusát
RészletesebbenA biológia szerepe az egészségvédelemben
A biológia szerepe az egészségvédelemben Nagy Kinga nagy.kinga@mail.bme.hu 2017.10.24 Mikróbák az ember szolgálatában (Néhány példán keresztül bemutatva) Antibiotikumok (gombák, baktériumok) Restrikciós
RészletesebbenSejtmag, magvacska magmembrán
Sejtmag, magvacska magmembrán Láng Orsolya Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Kompartmentalizáció Prokaryóta Cytoplazma Eukaryóta Endomembrán Kromatin Plazma membrán Eredménye
Részletesebben4. Előadás. Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak
4. Előadás ukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak Történeti háttér Savas karakterű anyagok a sejtmagból 1869-71 DS a sejtmag fő komponense nuclein Friedrich Miescher (Svájc, 1844-1895), izolálás 1970: FM
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.
RészletesebbenA DNS szerkezete. Genom kromoszóma gén DNS genotípus - allél. Pontos méretek Watson genomja. J. D. Watson F. H. C. Crick. 2 nm C G.
1955: 46 emberi kromoszóma van 1961: mrns 1975: DNS szekvenálás 1982: gén-bank adatbázisok 1983: R (polymerase chain reaction) Mérföldkövek 1 J. D. Watson F. H.. rick 2008 1953 2003 Watson genomja DNS
RészletesebbenMolekuláris biológiai technikák
Molekuláris biológiai technikák Wunderlich Lívius A Molekuláris biológiai technikák jegyzet igyekszik átfogó képet adni a jövő tudományának, a molekuláris biológiának a módszertanáról. A technikák elméleti
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
RészletesebbenEvolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
RészletesebbenTRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA
TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉ GM gyapot - KÍNA GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN Élelmezési probléma: mg-i i termények, élelmiszer alapanyagok károsk rosításasa (rovar, gyom, baktérium, gomba,
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenMolekuláris biológiai alapok
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Molekuláris biológiai alapok Sarang Zsolt Dimenziók a biológiában Fehérjék (kb. 50 ezer különböző fehérje a szervezetben 21 féle aminosavból épül fel) Élő szervezetek
RészletesebbenAz örökítőanyag. Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase
SZTE, Orv. Biol. Int., Mol- és Sejtbiol. Gyak., VIII. Az örökítőanyag Az élőlények örökítőanyaga minden esetben nukleinsav (DNS,RNS) (1)Griffith, (2)Avery, MacLeod and McCarty (3)Hershey and Chase Ez az
RészletesebbenBakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján
Bakteriális identifikáció 16S rrns gén szekvencia alapján MOHR ANITA SIPOS RITA, SZÁNTÓ-EGÉSZ RÉKA, MICSINAI ADRIENN 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert út 4. info@biomi.hu, www.biomi.hu TÖRZS AZONOSÍTÁS
RészletesebbenNukleinsavak, transzkripció, transzláció
Nukleinsavak, transzkripció, transzláció 1. Nukleinsavak, transzkripció, transzláció Dr. Gyırffy Andrea PhD Experimentális Toxikológia Szakképzés Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar I. A DNS
RészletesebbenMit tud a genetika. Génterápiás lehetőségek MPS-ben. Dr. Varga Norbert
Mit tud a genetika Génterápiás lehetőségek MPS-ben Dr. Varga Norbert Oki terápia Terápiás lehetőségek MPS-ben A kiváltó okot gyógyítja meg ERT Enzimpótló kezelés Őssejt transzplantáció Genetikai beavatkozások
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
RészletesebbenGéntechnológia és fehérjemérnökség
Géntechnológia és fehérjemérnökség elektronikus-jegyzet szerzők: Az ELTE Biokémiai Tanszék Munkaközössége Alexa Anita (12. és 13. fejezet), Fodor Krisztián (3. és 9. fejezet), Garai Ágnes (4. és 5. fejezet),
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenTranszgénikus állatok előállítása
Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb
RészletesebbenDNS klónozása DNS klóntárak előállítása és szűrése
DNS klónozása DNS klóntárak előállítása és szűrése Lontay Beáta 2016. Klónozás: A genetikai információt az egyik élőlényből (állat, növény, mikroorganizmus) mesterségesen visszük át egy másik organizmusba.
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Részletesebben