Törvény és a részletek...4

Átírás

1 Képtár Miközben Veszprémben a Várnegyed, az Érseki Palota környéke, s a belváros látványosan szépül, alig egy utcányira, a várfal nyugati oldalán, a Jókai utcában szomorú látvány a műemléki védettséget élvező, XIX. századi, romantikus főhomlokzatú, egyemeletes épület, a Ruttner-ház. Több mint két esztendő telt el azóta, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hi va - tal Közép-dunántúli Irodája kötelezések, örökségvédelmi bírság kiszabása után elrendelte a Vár szikláihoz illeszkedőn emelt épületen az ideiglenes védőtető építését, pótlandó az en - gedély nélkül lebontott tetőcserepeket, a folyamatos romlás megállítására. A kényszerépítkezés hatósági végrehajtása október 21-én megkezdődött, a tető elkészült. S aki most arra jár, az új tető alatt elhagyatott, romos épületet lát, a megrongálódott, konzolos kapu résén bepillantva sűrű növényzet borítja az udvart. Csak elképzelni lehet, hogy az utóbbi két év alatt miként pusztult tovább az egykori, míves kváderes díszítőfestés az udvari homlokzaton, a kapualjban, a lépcsőházban, nem szólva az emeleti reprezentatív terek architekturális és tájképi falfestésének megmaradt részleteiről. A homlokzaton most hatalmas tábla hirdeti, a ház eladó. A valaha szép napokat megélt Ruttner-ház értő, új tulajdonosra, jobb sorsra vár. Fotó: Hack Róbert

2 A címlapon: A Biró Giczey-ház Veszprémben Fotó: Hack Róbert A hátsó borítón: A kanonoki teremsor a Biró Giczey-ház első emeletén Fotó: Hack Róbert Az Örökség idei első számában szólunk a világ - örökségi kezelési tervről, a világörökségi komp - lex hatásvizsgálati dokumentációról, a várományosi helyszínekről (4. oldal). A Kormány programjába vette a Várbazár rekon s - trukcióját és a Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztését. Fontos nak tartjuk, hogy nyilvánosságot kapjanak a pályázati dokumentációhoz adott örökségvédelmi és világörökségi szempontok, amelyeket a KÖH fogalmazott meg (9. oldal). Veszprémben jártunk, hogy megnézzük a Biró Giczey-ház példaértékű műemléki helyreállítását. Az Érseki Palotával szemközti barokk épületet, amelyben szépen megfér, s együtt él múlt és jelen (17. oldal). Lendva és a környéke épített örökségéről szól a Kő kövön maradjon! című könyv, Kepéné Bihar Mária és Lendvai Kepe Zoltán munkája. A most közölt írás a kötetben is megjelent (23. oldal). Szakmai tapasztalatcsere a restaurálási gyakorlat terén és restaurálási szakmai irányelvek megfogalmazása a magyarországi gyakorlat számára, valamint a megszerzett tapasztalatok szakoktatásban való felhasználásának előkészítése ezt az összetett címet viseli az a pályázat, amelynek nyomán restaurátorok, művészettörténészek jártak Ausztriában (26. oldal). Műtárgyak, kulturális javak kiviteli engedélyezésének csaknem évszázados hagyománya van kontinensünk országaiban. A közelmúltban tette közzé az Európai Unió Bizottsága a műtárgykiviteli engedélyezésről szóló közösségi jogszabály végrehajtásáról szóló, az elmúlt évtizedre vonatkozó, összefoglaló adatait és értékelését (32. oldal). Mire való egy kiadvány? Mire való egy kis mustra? Hogy fölidézze képekben és írásban azt a munkát, amit Pest és Nógrád megye műemlékes szakemberei tavaly elvégeztek (34. oldal). A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Örökség Ga lériájában, január 26-tól látható Gránitz Miklós Imaház a rácsok mögött, egy börtönkápolna feltámadása című fotókiállítása, amely a balassagyarmati fegyház börtönkápolnájának helyreállítását mutatja (35. oldal). Ausztriai álmai során boldvai berzenkedése villant Paszternák István eszébe, amikor Ennsben járva belépett a borsodi templom nagy testvére, a St.-Laurenz-Kirche kapuján (36. oldal). Mi történik a hazai lakásállománnyal? A négy részes sorozat első írása az örökségi értékekkel bíró épületekről beszél (38. oldal). Hogyan alapítsunk múzeumot? teszi fel a kérdést Ébli Gábor. De könyve nem gyakorlati, használati útmutató múzeumalapításhoz. Tanulmány - kötet, mely alkalmat teremt, hogy bepillantsunk művészet nemzetközi intézményrendszerébe (43. oldal). Törvény és a részletek...4 Örökség, világörökség, fejlesztés...9 A Madaras-háztól a Szaléziánumig...17 Lendvai gondolatok...23 A Leonardo Projekt I. Ausztria...26 Műtárgykivitelről brüsszeli szemmel...32 Mire való egy kiadvány?...34 Imaház a rácsok mögött...35 Menjünk Enns alá. De minek is?...36 Antiklakás programot!...38 Szubjektív könyvajánló...43 A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal folyóirata ISSN Felelõs kiadó: dr. Tamási Judit elnök Fõszerkesztõ: Róna Katalin A szerkesztõség címe: 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Telefon: , fax: , sajto@koh.hu Laptervezõ: Lelkes Design Bt., Telefon: / Mobil: / lelkes.peter@t-online.hu Nyomdai kivitelezés: DEMAX MŰVEK Nyomdaipari Kft. Telefon:

3 Reflektor Törvény és a részletek JANUÁR ELSEJÉTŐL HATÁLYOS A MÉLTÁN VÁRT ÉS KÖSZÖNTÖTT TÖRVÉNY A VILÁGRŐL. S DECEMBER 27-ÉN MEGSZÜLETETT ÉS ÉLETBE LÉPETT A KORMÁNY RENDELETE IS A VILÁGI KEZELÉSI TERVRŐL, A VILÁGI KOMPLEX HATÁSVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓRÓL, VALAMINT A VÁROMÁNYOSI HELYSZÍNEKRŐL, ILY MÓDON IMMÁR KITÉRVE A RÉSZLETEKRE IS. A évi LXXVII. törvény a világ - örökségről, mint ezt nem lehet eleget hangsúlyozni, a korábbinál hatékonyabb eszközöket teremt az egyetemes értékek megőrzése, illetve fejlesztése közötti összhang létrehozására, hogy ezzel az értékvédelem szempontjai hosszú távon, az eddigieknél hatékonyabban és határozottabban érvényesülhessenek. A törvény rendelkezik a világörökségi helyszínekről, védőzónáiról, valamint a várományosi listán szereplő tételekről. Emellett a kezelés szempontjából nyújt jelentős garanciát. Ami pedig a kezelésre vonatkozó előírásokat illeti: nézzük, mit is tartalmaz részleteiben a Kormány rendelete. A kormányrendelet rögzíti, hogy a világörökségi terület kezelési tervének szakmai előkészítése érdekében megalapozó dokumentációt kell ké - szíteni, amely bemutatja az alkalmazott fogalmakat, módszereket. A világörökségi terület azonosító adatait, a kiemelkedő egyetemes érték meghatározását az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfogadott, a Központ által nyilvántartott tartalommal, tehát rövid leírással, a felvétel során elfogadott kritériumokkal, az integritás és a hitelesség megállapításával, valamint a védelmi és kezelési követelményekkel. A leíró rész foglalkozik a világörökségi terület történeti leírásával, kü - lönös tekintettel a históriájában bekövetkezett jelentős változásokra és a megőrzési célú beavatkozásokra. Ezt követi a terület védettségének bemutatása. Majd a világörökségi terület használatában és megőrzésében érintett és érdekelt szereplők (így a világörökségi gondnokság, a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az illetékes önkormányzati és állami főépítészek, a tulajdonosok, a vagyonkezelők, az egyházi jogi személyek, a civil szervezetek, az állami szervek, a kutatóintézetek és egyetemek) felsorolása és bemutatása. Végül a világörökségi terület értékeit és annak kezelését érintő hatályos jogszabályok felsorolása.

4 Reflektor Törvény és a részletek Budapest Tokaj Újabb fejezet a társadalmi-gazdasági elemzés (népességi, foglalkoztatottsági, egészségügyi, iskolázottsági, jövedelmi mutatók, kereslet-kínálat elemzés, az infrastruktúra helyzete, humán kapacitások és pénzügyi források). A világörökségi terület is - mertségének, turisztikai kérdéseinek elemzése. Az anyag tárgyalja a megőrzési állapotot a beavatkozások szükségességének megjelölésével, kitérve a világörökségi terület megőrzési állapotát fenyegető ve szé - lyekre és hatásokra is, különös te - kintettel a természeti katasztrófákra, a klímaváltozásra, s nem utolsósorban az emberi tevékenységre. Foglalkozik a világörökségi terület értékeivel összefüggő fejlesztési le - hetőségek feltárásával, a világörökségi területen hatályos területrendezési tervekkel, és azok összefüggésére a világörökségi kezelési tervvel. Nem figyelmen kívül hagyva a terhelhetőséget, ideértve a szellemi kulturális örökséget, kulturális eseményeket, kulturális útvonalakat is. Végül elemzi a világörökségi területet, illetve annak kezelését érintő korábbi és folyamatban lévő terveket, programokat. A megalapozó dokumentációnak tartalmaznia kell mindazokat a háttéranyagokat és előzményeket, amelyek kapcsolatosak a világörökségi terület értékeivel. A kormányrendelet részletesen foglalkozik a kezelési tervvel, amelyben szerepelnek az azonosító adatok, tehát a helyszín megnevezése, a te - rület és a védőövezet határai, lehatárolásai ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térképen. A dokumentációnak tartalmaznia kell a kiemelkedő egyetemes érték meghatározását az UNESCO Világörökség Bizott - sága által elfogadott és a Központ A VILÁG LISTÁN SZEREPLŐ MAGYAR HELYSZÍNEK Budapest a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út ( ) Hollókő ófalu és környezete (1987) Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995, 2000) Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996) Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta (1999) Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000) Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001) A tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (2002)

5 Reflektor Törvény és a részletek által nyilvántartott tartalommal (rövid leírás, a felvétel során elfogadott kritériumok, az integritás megállapítása, a kulturális örökségi védelmet élvező világörökségi helyszínek esetében a hitelesség megállapítása, a védelmi és kezelési szempontok). Nem hiányozhat belőle a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke megőrzésének, fenntartásának és bemutatásának célja és stratégiája. Valamint a prioritások rögzítése. Ez utóbbi a kutatás, a megőrzési állapot javítása (helyreállítás, kezelés, gondozás, felújítás), a fenntarthatóság növelése, a megközelítés, a közlekedés, a be - mutatás, a látogatók fogadása, a tu - rizmus, a szakmai képzés, továbbképzés, az oktatás, az ismeretterjesztés, a társadalmi tudatosság növelése, a környezeti tényezők, kapcsolatok, klímaváltozás, a területrendezési eszközök összhangjának megteremtése, a havária, a kommunikáció szempontjából. Lényeges tartalmi elem a kezelési módok, korlátozások, tilalmak részletes leírása. A kulturális örökség Hollókő ófalu és környezete Fotók: Bélavári Krisztina védelméről rendelkező jogszabályok alapján fennálló védettségből eredő korlátozásoknak és tilalmaknak a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke vonatkozásában megadott, a világörökségi terület sajátosságaira figyelemmel megállapított részletes leírása. S, ha a te - rületen természetvédelmi kezelési terv van hatályban, az abban foglaltak rögzítése. Emellett ki kell térni a társadalmiszakmai részvételre a kezeléssel kapcsolatos döntéshozatalban, valamint a finanszírozásra s a monitoringra, azaz a helyszínt érintő változások, folyamatok követő-figyelésére. A rendelet értelmében a kezelési terv elkészítésébe be kell vonni a kulturális örökségvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalt, a tájés természetvédelmet. Az ökoturizmust és a környezeti nevelést érintő kérdésekben a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságot, a területileg érintett helyi önkormányzatot. Nemzetiségeket érintő kérdésekben az érintett országos nemzetiségi önkormányzatokat, a vi - lágörökségi területek kezelése körébe tartozó feladatok ellátására létrehozott világörökségi gondnokságot, a kezelési tervvel érintett ingatlan tulajdonosát vagy tulajdonosi jogait gyakorló személyt, a földhasználót, az erdőgazdálkodót, valamint az illetékes önkormányzati és állami főépí - tészeket. A kezelési terv tervezetéről jogosultak véleményt nyilvánítani a világörökségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező természetes és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, valamint a világörökségi területen mű - ködő egyházi és civil szervezetek. A miniszter a tervezetet az egyeztetést követően megküldi véleményezésre a világörökségi testületnek. A vélemények figyelembevételével kialakított, módosított kezelési terv kerül a Kormány elé. A rendelet szerint a világörökségi gondnokság a kezelési tervben foglaltak végrehajtása érdekében a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv alapján, ez utóbbi hatálybalépésétől számított egy éven belül kezelési kézikönyvet készít. A kézikönyvben szerepelnie kell a megalapozó dokumentációnak, a kezelési tervben foglalt stratégia és cél elérését szolgáló cselekvési programnak, rövid- és középtávú akciótervnek, különös tekintettel a kutatásra, a megőrzési állapot javítására, a fenntarthatóság növelésére, a közlekedésre, a bemutatásra, a látogatók fogadására, a turizmusra, a szakmai

6 Reflektor Törvény és a részletek képzésre, az oktatásra, az ismeretterjesztésre, a társadalmi tudatosság növelésére, a környezeti tényezőkre. Emellett szükséges a naprakészen vezetett adattár. Ez tartalmazza a világörökségi terület kezelésében érintett állami, helyi szervezeteket, személyeket, az országos nemzetiségi önkormányzati, társadalmi, illetve szakmai és tudományos, valamint nemzetközi partnereket. A kormányrendelet a törvény szellemében szól a komplex világörökségi hatásvizsgálati dokumentációról. Eszerint a világörökségi területen hatóságként eljáró vagy szakhatóságként közreműködő kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság szakértőt rendel ki a világ - örökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció elkészítésére, ha az ügyben a kiemelkedő egyetemes érték érintettsége valószínűsíthető, és a hatóság a tervezett beavatkozás kiemelkedő egyetemes értékre gyakorolt hatását nem tudja megítélni a hatásvizsgálati dokumentáció nélkül, valamint, ha az eljárás tárgya olyan beavatkozás, amelynek nincs kialakult gyakorlata, vagy a ke - zelési terv nem nyújt elegendő támpontot a döntéshez. Netán számítani kell együtthatásra korábban nem ismert körülményekkel. Esetleg közvetlen hatása ugyan megítélhető, de valószínűsíthető, hogy időben és térben olyan járulékos hatások is felmerülhetnek, amelyek előzetes értékelése részletes és több tudo - mányág általi elemzést igényel. A kormányrendelet tárgyalja a világ - örökségi várományosi terület kérdéskörét. Leszögezi, a miniszternél kezdeményezhető valamely terület felvétele a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe. A javaslatnak tartalmaznia kell a javaslattevő JELENLEGI VÁROMÁNYOSI LISTA Az Esztergomi középkori vár (1993) (Visegráddal közösen Dunakanyar kultúrtáj munkacím) A Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó (1993) A budai termálkarszt-rendszer barlangjai (1993) A Visegrádi királyi székhely és vadászterület (2000) (Esztergommal közösen Dunakanyar kultúrtáj munkacím) A tájház hálózat Magyarországon (2000) A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (2000) Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (2000) (Lengyel, román, szlovák, ukrán és magyar sorozathelyszín) Komárom / Komarnoi erődrendszer (2007) Tarnóc ősélőhely (2000) Lechner Ödön független, premodern építészete (2008) A római limes magyarországi szakasza A Ripa Pannonica (2009) (nemzetközi sorozatjelölés) nevét és címét, a felvételre javasolt helyszín területének megjelölését, természetvédelmi vagy kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján fennálló védettségének megjelölését, a felvételre javasolt helyszín kiemelkedő kulturális vagy természeti értékének megjelölését. Emellett a fenntartható használat és kezelés szempontjait, beleértve az érintett települések vagy településrészek gazdaságát, illetve lakosságmegtartó képességét. S végül a javaslat megalapozottságát alátámasztó dokumentumokat. A miniszter a beérkezett javaslatok indokoltságának vizsgálata során, a támogathatóság te - kintetében, a kulturális örökségvédelmi feladatokat ellátó központi hivataltól, illetve természetvédelmi érintettség esetén a természetvédelemért felelős minisztertől előzetes szakmai állásfoglalást kér. Amennyiben a megkeresettek a ja - vaslatot támogatják, a miniszter azt az állásfoglalással együtt véleményezésre megküldi a világörökségi testületnek. A miniszter a világörökségi testület véleményének figyelembevételével dönt a felvételről a Világ - örökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe. A felvétel jóváhagyása esetén gondoskodik a bejelentési dokumentáció elkészítéséről, továbbá annak megküldéséről az UNESCO Világ - örökség Központjához, s a helyszínkihirdetésről miniszteri rendeletben. Emellett a miniszter hivatalból in dítja meg a törvényben meghatározott időközönként a Világörökségi Váro - mányos Helyszínek Jegyzékének felülvizsgálatát. A világörökségi várományos helyszín bejelentési dokumentációjának tartalmaznia kell a készítő szerv adatait, a bejelentés dátumát, a helyszín nevét, elhelyezkedését (földrajzi koordinátákkal), leírását, a kiemelkedő egyetemes érték igazolását. Ehhez kapcsolódik a kiemelkedő egyetemes érték meglétét alátámasztó kritérium, kritériumok kiválasztása. A Világörökség Egyezmény úgynevezett Végrehajtási Irány elvei - ben foglaltak szerinti tíz kritérium közül hat a kulturális, négy a természeti örökségre vonatkozik. Ennek megfelelően a javasolt örökségi érték lehet (1) az emberi alko-

7 Reflektor Törvény és a részletek BIZOTTSÁGI ÜLÉS Dr. Réthelyi Miklós miniszter úr elnökletével január 24-én ülést tartott a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága (VÖMNB). A Bizottság áttekintette a január 1-én hatályba lépett világörökség törvény végrehajtásából fa - ka dó feladatokat, ezek ütemezését és a rendelkezésre álló forrásokat. A jogi szabályozás egyszerre szolgálja azt a célt, hogy az egyes világörökségi helyszínekkel kapcsolatosan fennálló nemzetközi kötelezettséget a korábbinál hatékonyabban, eredményesen lehessen teljesíteni, és egyúttal a világörökségi helyszíneken élők életminőségét emelni. Mindez a legszélesebb körben megvalósuló együttműködést igényli amelynek legfontosabb eszközeit teremti meg ez a szabályozás. Az így megvalósuló világörökségi helyszínkezelés (melynek eszközei a kezelési terv és az ezt végrehajtó világörökség gondnokság, a világörökségi tervtanácsok, a világörökségi hatástanulmány) lehetőséget nyújt arra, hogy a világörökségi illetve a világörökségi vá - rományos helyszínek valóban ki tudják használni a világ - örökségi címmel járó ismertségből eredő előnyöket a vi - lágörökségi értékalapú fejlődés/fejlesztés útján. A világörökség törvény és annak végrehajtási rendeletei az állami és a helyi szereplők (önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak) közötti együttműködésre alapozva, az állami felelősség kérdését nem megkerülve rendezik a Világ örök - ség Egyezményből fakadó kötelezettségeket. A kormányrendelet nyomán meghonosodó helyszínkezelés előremutató lehet a teljes hazai kulturális örökségállomány számára. A Bizottság áttekintette két világörökségi helyszínnek (Bu - dapest a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út; A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj) az UNESCO Világörökség Bizottsághoz február 1-ig benyújtandó Megőrzési Állapotjelentésével kapcsolatos feladatokat. Mint ismeretes, a Világörökség Bizottság júliusi ülésén döntést fogadott el mindkét helyszínről. A VÖMNB döntésében felkérte az érintett társtárcákat (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium), hogy segítsék elő a Világörökség Bizottság döntéseiben foglaltak hazai teljesítését. Ehhez kapcsolódóan a VÖMNB megtárgyalta a Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztésével kapcsolatos világörökségi vonatkozásokat, és ugyancsak kérte Miniszter urat és az érintett tárcákat, hogy érvényesítsék a világ - örökségi szempontokat a fejlesztések tervezése során. A Bizottság felhívta a figyelmet arra is, hogy ezen fejlesztési terveket mivel a beavatkozások hatással lehetnek a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékére az Egyezmény értelmében előzetesen be kell jelenteni az UNESCO Világörökség Központnak. A Bizottság javasolta Miniszter úrnak, hogy az UNESCO Világörökség Bizottság (VÖB) által előírt UNESCO / ICO- MOS szakértői missziót szeptember-októberre hívja meg a budapesti helyszínre, továbbá, hogy a VÖB által kért tanulmány a tokaj-hegyaljai helyszínen működő bá - nyáknak a kiemelkedő egyetemes értékre gyakorolt hatásáról szeptemberig készüljön el. A Bizottság elfogadta a nyolc magyar világörökségi helyszínre vonatkozó Kiemelkedő Egyetemes Érték Vissza me - nő leges Meghatározások (KEÉM) tervezetét, melyek az UNESCO VÖB által meghatározott formátumban és fogalmak szerint világosan rögzítik a helyszínek világörökségi értékeit, a védelem és kezelés elvárásait és egyben az állami kötelezettségvállalásokat. tószellem mesterműve; (2) az em - beri értékek egymásra hatásának jelentős eredménye egy adott időszakban vagy kulturális régióban az építészet vagy a technológia, a monumentális művészetek, a várostervezés vagy a tájtervezés területén. Lehet (3) egy adott kulturális hagyo - mány vagy civilizáció egyedi vagy legalább kivételes bizonysága. (4) Egy épülettípus, építészeti vagy technológiai együttes, táj kiemelkedő példája, amely az emberi történelem jelentős állomásait vagy állomását illusztrálja. Lehet (5) hagyományos emberi település vagy földhasználat példája, mely egy vagy több kultúrát vagy ember és környezet egymásra hatását jeleníti meg, kü - lönösen akkor, amikor ez visszafordíthatatlan változás eredményeként sérülékennyé vált; s (6) közvetlenül összefüggésbe hozható eseményekkel vagy hagyományokkal, eszmékkel vagy hiedelmekkel, művészeti vagy irodalmi alkotásokkal, melyek egyetemes jelentőségűek. Esetleg (7) kiemelkedő természeti jelenséget vagy különleges természeti szépségű és esztétikai fontosságú területet foglal magába, (8) kivételesen mu - tatva a földtörténet nagyobb állomá - sait. (9) Kiemelkedő példája jelentős, jelenleg is tartó ökológiai és biológiai folyamatoknak a földi vagy édesvízi ökoszisztémák, állat- és növénytársulások kialakulásában és kifejlődésében; (10) a biológiai sokféleség in situ megőrzésének legfontosabb és legjelentősebb természeti helyszíne, beleértve a tudomány vagy megőrzés szempontjából kiemelkedő, egyetemes értékű, fenyegetett fajok megőrzését. A dokumentációnak foglalkoznia kell a hitelesség, illetve az integritás feltételeinek való megfeleléssel is. Tartalmaznia kell az összehasonlítást hasonló helyszínekkel, és nem hagyhatja számításon kívül a nemzetközi sorozatjelölések, határokon átívelő jelölések szempontjait sem. A kormányrendelet tárgyalja a világörökségi várományosi terület kezelésének kérdését. Eszerint a világörökségi várományos területekre is megfelelően alkalmazni kell mindazt, amit a rendelet előír a világ - örökségi helyszínekre. Kitérve arra, hogy a kezelési terv elkészítésekor figyelembe kell venni a világörökségi várományos helyszín bejelentéséhez előírt dokumentációt is. A törvény a jogi kereteket adja meg, írtuk korábban. Az eddig megszületett kormányrendelet immár tovább lép a működés alapjainak megteremtésében, de ne feledjük, még várat magára a rendelkezés a világörökségi gondnokságról, a napi munkát végző testületről.

8 Reflektor Örökség, világörökség, fejlesztés A KORMÁNY RÉGI ADÓSSÁGOT KÍVÁNT TÖRLESZTENI, AMIKOR PROGRAMJÁBA VETTE A VÁRKERT-BAZÁR RE - KON STRUKCIÓJÁNAK ÉS A BUDAI VÁRNEGYED HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSÉNEK, A BUDAVÁRI KERTEK REVITA- LIZÁCIÓJÁNAK, VALAMINT A BUDAI VÁRNEGYED ÉS KÖRNYÉKE KÖZLEKEDÉSI PROBLÉMÁINAK KÉRDÉSKÖRÉT. A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉTETT 1375/2011 (XI. 8.) SZÁMÚ KORMÁNYHATÁROZAT RENDELKEZÉSE SZE - RINT A VILÁG SZÁZ LEGVESZÉLYEZTETETTEBB MŰEMLÉKEINEK LISTÁJÁRA FELKERÜLT VÁRBAZÁR REKONSTRUK- CIÓJÁNAK RÉSZLETEIT DECEMBER 31-IG KELL KIDOLGOZNI, S A MUNKA BEFEJEZÉSÉNEK HATÁRIDEJE 2014 MÁRCIUSA. A BUDAI VÁRNEGYED HOSSZÚ TÁVÚ 25 ÉVRE SZÓLÓ FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIAI TERVÉT MÁJUS 31-IG KELL ELKÉSZÍTENI. A KULTURÁLIS VÉDELMI HIVATAL 2011 NOVEMBERÉBEN VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA A KÖZTI ZRT., VALAMINT DECEMBERBEN A ZOBOKI-DEMETER ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZIRODA ÁLTAL ÖSSZEÁLLÍTOTT SZAK- MAI ANYAGOKAT. AZ EZEKRŐL A MUNKÁKRÓL KIALAKÍTOTT HIVATALOS, SZAKMAI ÁLLÁSPONT NYILVÁNVALÓAN ÉPPÚGY ELŐZETES VÉLEMÉNY TERMÉSZETESEN ÖSSZHANGBAN A KÖH ALAPÚ FEJLESZTÉSI KON- CEPCIÓJÁVAL, AHOGY EZEK A MUNKÁK IS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ-VÁZLATKÉNT HATÁROZZÁK MEG MA - GUKAT. TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEKÉNT A NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ELFOGADTA, HOGY KULTU - RÁLIS VÉDELMI HIVATAL KIEGÉSZÍTÉST AD A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓHOZ A FIGYELEMBE VEENDŐ ÁLTALÁNOS VÉDELMI SZEMPONTOKRÓL ÉS A VILÁG EGYEZMÉNY KÖVETELMÉNYEIRŐL. Várkert-bazár VÉDELMI SZEMPONTOK A Várkert-bazár együttese a Ki rá - lyi Palotához tartozó királyi kertek reprezentatív, Duna-parti lezárásaként jött létre, eredendően egy kerti építmény. Egyedileg védett mű em - lék, a budapesti műemléki jelentőségű terület részeként területi vé de - lem alatt áll, valamint a budapesti világörökségi helyszín szerves része is. Védelmet élvez továbbá a Vár hegy déli végét elfoglaló Királyi Palotaegyüttesnek integráns részeként is, így a tervezésnél és hasznosítási el - képzeléseknél ezt az összefüggést alapvetően kell figyelembe venni. Különösen gondosan kell mérlegelni az elképzeléseket abból a szempontból, hogy a Várkert a helyreállítást követően se konkuráljon megjelenésében a Királyi Palota méltóságteljes, a városképet uraló együttesével. A tervezés során fontos szem előtt tartani, hogy a Várkert-bazár az egykori királyi kerteknek csak egy részét jelenti. Ezért ezt a területet koncepcionális szinten együtt kell kezelni a Királyi Palota és királyi kertek fejlesztési terveivel, valamint az egész Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztési terveivel, függetlenül a meg - valósítás tervezett ütemezésétől. A továbbiakban kiemeljük azokat a különösen érzékeny örökségvédelmi szempontokat, amelyekre a tervezésnél figyelemmel kell lenni: A Várkert-bazár szempontjából elsődleges a megfelelő hasznosítási mód megtalálása. Ennek során te - kintettel kell lenni arra, hogy a Vár - kert-bazár eredendően egy kertészeti építmény, a világörökségi területen megjelenő városléptékű díszlet, így hasznosítása, gazdaságossága

9 Reflektor Örökség, világörökség, fejlesztés nehézkes. A területnek viszont igen fontos szerepe lehetne az idegenfor - galomban. Helyzete folytán kiválóan alkalmas a Várba látogató elsősorban busszal, hajóval érkező turisták fogadására, illetve elbocsátására. A Várral és a Dunával való minél szorosabb kapcsolat kialakításával a látogató csoportok mozgása kiterjedhet, átalakulhat. Az idegenforgalom, a vendéglátás mellett valamenynyi más funkció, elsősorban kulturális elképzelhető, de csak olyan, ami megfelel a Várkert-bazár jellegének és méltó annak műemléki ér tékeihez. Az I. kerület Kerületi Építési Sza - bályzata koncepcionális rendelkezései közé tartozik az a kívánatos kapcsolatrendszer, amelyet ezen a te rü - leten kell megteremteni a Duna-part, az épületegyüttes és a budavári Királyi Palota között. Ebben a kapcsolatrendszerben figyelembe vehető a közelmúltban feltárt rakpart alatti ciszterna, és figyelembe veendő a kortinafalak által biztosított kapcsolat (a vízhordóalagút fölött tervezett és hatóságilag engedélyezett mozgólépcső) lehetősége. A terület a Budai Várat körülvevő zöldterületi rendszer szerves része. Ez tehát azt jelenti, hogy a Várkertbazár kertterületét integrálni kell a déli várlejtők zöldterületi rendszerébe. Mivel a terület lényegét tekintve történeti kert, ezért feltétlenül szükséges a kerttörténet feldolgozása és ennek alapján kertészeti tervek készítése. Várhatóan elegendő adat áll rendelkezésre, így az eredeti ker - tészeti kialakítás, feltehetően elviekben, nagyrészt hitelesen rekonstruálható volna. A kertrekonstrukciónak egyrészt összhangban kell állnia a helyreállítandó építményegyüttessel. A terület esetleges aláépítését is a kertészetnek kell alárendelni. Más - részt az Ybl-féle kialakítás rekonstrukciója nem történhet a II. világháború után elvégzett Gerő-féle beavatkozás rovására, a terveket mindenképpen össze kell hangolni a II. világháború után készült várfal-helyreállítás Gerő-féle koncepciójával. A különböző kerti építmények kedvéért számos helyen, az elmúlt fél évszázad során emblematikussá vált, bemutatott középkori maradványokat és középkori kertrekonstrukciókat is meg kellene változtatni, illetve az így nyert összkép zavarossá teheti a Királyi Palota és a kertek megjelenését is. A kétféle szemlélet, két korszak esetleges konfliktusát igen alapos megelőző vizsgálatokkal kell megoldani. Átgondolandó a terület teljes közlekedése, a gyalogos, buszos forgalom egyaránt. Az objektum alá tervezett parkoló befogadóképességét elsősorban a közlekedés és a funkció határozza meg, másodsorban a műszaki adottságok. Célszerű lenne olyan parkolót tervezni, amely a Vár - kert-bazár igényein túl tartalmaz olyan tartalékot, amely a Palotaterülethez irányuló forgalmat is szolgálja. Lényeges kérdésnek tartjuk az egész térség parkolási helyzetének a vizsgálatát, különös tekintettel például a busz-, illetve turistabusz-forgalomra, hiszen az objektum a Várba felvezető útvonalak egyik

10 Reflektor Örökség, világörökség, fejlesztés ka puja lesz. (Egyébként a KÉSZ 11. -ának rendelkezése szerint 50 férő - helyet meghaladó gépkocsi parkoló létesítése esetén városrendezési ha - tástanulmányt szükséges készíteni.) A nagyléptékű objektumra való tekintettel az épületegyüttes teljes felújítását célszerű lenne ütemezni, amelyet a készítendő engedélyezési műszaki tervdokumentációban szerepeltetni kell. A helyreállításnak látványát te - kintve a Várkert-bazár eredeti ar - culatát kell visszahoznia. Ehhez hozzátartoznak az eredetileg is felhasznált igényes anyagok, formák és színek. Az épületegyüttes dunai látványában új építmények homlokzati megjelenése (különösen azok éjszakai látványa) nem kívánatos. Az épületegyüttes építészeti, statikai, vízszigetelési és gépészeti felújításához szorosan hozzá tartoznak az eredeti felületek restaurátori, esetlegesen rekonstrukciós munkái. Az építési engedélyezési tervdokumentációban részletesen ki kell térni a szükségszerűen elvégzendő restaurátori munkákra, és egységesen meg kell határozni azok koncepcióját, szemléletét. A későbbiekben minden egyes munkanem restaurátori munkái (díszítőfestés- és sgraffitofelújítás, kerámiafelújítás, fém-, faszerkezetek felújítása, kőszerkezetek felújítása, stb.) külön restaurátori engedélyek alapján folyhat. A terület régészeti lelőhely, ezért a régészeti örökség védelmében a tervezett beruházás előtt megelőző feltárást kell végezni. A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. Törvény 22. (3) bekezdése, valamint a 5/2010. NEFMI rendelet alapján a feltárás elvégzésére a Bu - dapesti Történeti Múzeum jogosult, ásatási engedély birtokában. Az előzetes ismeretek szerint az Északi pavilon és a Vízhordólépcső melletti terület középkori rondella romjait rejti, így a tervezett térszint alatti garázs ide kiterjesztése akadályokba ütközhet. Az Öntőházudvar előzetes régészeti kutatásai és a történeti adatok alapján e te - rületen egy térszint alatti beépítés lehetősége nem garantálható. Ezért ilyen irányú bővítést nem javaslunk. A Budavári Önkormányzat 34/2011 (XII. 16.) önkormányzati rendelete az Várkert-bazár és környezetére korábban elrendelt változtatási tilalmát december 16-án megszüntette. Azonban a jelenleg hatályos Kerületi Építési Szabályzat alapján a terület beépítési szintterületi határérték-mutatója még 1 m 2 /m 2. A folyamatban lévő módosítás alapján e beépítési határértéket 1,5 m 2 /m 2 -re emelik, de a KÉSZ módosítása még nem lett elfogadva. Ugyan csak fontos az engedélyezés szempontjából, hogy a KÉSZ módosításával törlik azt az előírást, mely szerint a telek, illetve a meglévő építmények hasznosítására csak a telek egészére készítendő kötelező elvi engedély alapján kerülhet sor. A világörökségi helyszínre tekintettel a tervezés során az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni: A VILÁGI MEGFELELÉS SZEMPONTRENDSZERE A BUDA PEST A DUNA-PARTOK, A BUDAI VÁR - NEGYED ÉS AZ ANDRÁSSY ÚT (1987; BŐV. 2002) VILÁGI HELYSZÍN RÉSZÉT KÉPEZŐ VÁR - KERT-BAZÁR FEJLESZTÉSE SORÁN A Világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló nemzetközi egyezmény (1972, közismert nevén Világörökség egyezmény ) Működési Irányelvei (Operational Guidelines) szerint a világörökségi helyszínt érintő minden olyan be - avatkozás esetében, mely érintheti a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét, a Részes Állam köteles az UNESCO Világörökség Bizottságot tájékoztatni: A Világörökség Bizottság felkéri az Egyezményhez csatlakozott Részes Államokat, hogy a Titkárságon ke - resztül tájékoztassák a Bizottságot minden olyan, az Egyezmény vé del - me alatt álló területen előirányzott, jelentősebb restaurálás/helyreállítás, vagy új építés megkezdésének vagy engedélyezésének szándékáról, amely hatással lehet a helyszín ki - e melkedő egyetemes értékére. A bejelentést a lehető legkorábbi időpontban (például: a konkrét projektekre vonatkozó alapvető előkészítő dokumentumok elkészítése előtt) és még azelőtt kell megtenni, mielőtt bármilyen nehezen viszszafordítható döntés születne, annak érdekében, hogy a Bizottság közreműködhessen a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes érté - kének maradéktalan megóvását megerősítő, megfelelő megoldások kidolgozásában. (Operational Guidelines, 172. bek.) Világörökségi szempontból a helyszín kiemelkedő egyetemes értékének megőrzése az elsődleges szempont, amelynek érvényesítéséhez az azt hordozó attribútumok megőrzése, illetve ezek integritásának és hitelességének (Vö. Operational Guidelines bekezdés) a megfelelő (így különösen történelmi, régészeti, építészet- és várostörténeti, geológiai) kutatásokon és dokumentáción alapuló biztosítása szükséges. A világörökségi szempontrendszer figyelembevétele elengedhetetlen a Várkert-bazár fejlesztéssel összekapcsolt helyreállítása során. A Vár - kert-bazár a világörökségi helyszín részét képező Duna-parti látképnek a Budai Vár együttesével együtt szerves része, és a Budai Várhegy tömbjének jelentős alkotóeleme. Jelen dokumentum célja a beruházással kapcsolatos azon világörökségi szempontok felsorolására, ame-

11 Reflektor Örökség, világörökség, fejlesztés lyek figyelembevétele feltétlenül szükséges már a fejlesztés kezdeti fázisától. Általános szempontok A tervezés, előkészítés, kivitelezés illetve a majdani fenntartás és ke - zelés során a világörökségi címhez, a helyszín kiemelkedő nemzeti je len - tőségéhez és adottságaihoz illeszkedő, legmagasabb színvonalú megoldások alkalmazandók a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével. Tekintettel a komplex, számos történeti réteget tartalmazó összetett helyszínre a fejlesztés egészének, benne a tervezés fázisainak is, nyitottnak kell maradnia az örökségvédelemmel kapcsolatos, a munkálatok során a későbbiekben felmerülő, előzőleg nem ismert értékekre. Már a tervezési koncepció kialakítása során kiemelt figyelmet kell ennek a körülménynek szentelni. Az integritás megőrzése Budai Várnegyed VÉDELMI SZEMPONTOK A terület teljes egésze a budapesti műemléki jelentőségű terület részeként területi védelem alatt áll, illetve a budapesti világörökségi helyszín szerves része, valamint a várfalakon belüli ingatlanok túlnyomó többsége egyedileg védett műemlék is. A Budai Várnegyed úgy is, mint műemléki védettségű terület, és úgy A helyszín megközelítése és közlekedési kapcsolatainak (gyalogos és gépjárműforgalom, illetve kö zös - ségi közlekedés) kialakítása, va la - mint a parkolási igény kielégítése során meghatározó az ide irányuló célforgalom kiszolgálása, a tranzitforgalom minimalizálása a minőségi rekreációs-kulturális funkció biztosítása mellett. A vizuális integritás (történeti rá - látások és kilátások) megőrzése a Duna-parti látkép és a Várhegy tömbjének vonatkozásában: Amennyiben a Várkert Bazár és közvetlen környezetének hasznosításához új beépítések szükségesek, ezek megvalósítása során a föld alatti beépítéseket kell előnyben ré - szesíteni a területen, szem előtt tartva a régészeti örökség megőrzését. A Várkert-bazárnak a Dunával és a pesti oldallal való gyalogos kapcsolatának kialakítása során a meglévő Duna-hidak harmonikus ritmusát meg kell őrizni, ezért itt híd építése nem fogadható el megoldásként. A helyszín morfológiájából adódóan az épületek felülnézete (az ún. ötödik homlokzat) is a látvány ré sze, ezért ennek megfelelően kezelendő. A megvilágítás koncepciójának kialakítása során figyelmet kell fordítani a Várhegy tömbszerű jellegének megőrzésére, ezért az azt mint - egy kilyukasztó, erősen, foltszerűen megvilágított részek helyett a terület beleértve a Várkertek és várlejtők egészét, építményeikkel is, mint nemzeti emlékhely helyreállításának és értékalapú fejlesztésének a kulturális örökség feltárásán, kibontakoztatásán és mi nő ségi helyreállításán, hasznosításán kell alapulnia. A Várnegyed falakkal övezett területe ( palotanegyed és polgárváros ), a várfalak, valamint a Vár - hegy lejtői (a várszoknya ), illetve a terület alatt elterülő pince- és barlangrendszer egységet alkot, együtt szórt fénnyel való, derítő jellegű megvilágítása javasolt. A helyszín világörökségi felvételekor (1987) meglévő állapotához ké - pest a korábbi, de már elpusztult épületek helyének beépítési szándéka esetén mérlegelni kell azoknak a Duna-parti látványra gyakorolt le - hetséges hatását. A Királyi Palota együttesével való funkcionális kapcsolat kialakítása so - rán olyan kialakítást kell alkalmazni, amely a történeti látványba illeszkedik anélkül, hogy önmagában hangsúlyossá válna. A hitelesség megőrzése A Várkert-bazár fejlesztése során azt a királyi kertek egészének ré - szeként kell kezelni, ezért fontos a terület egészének együttes kezelése koncepcionális szinten, függetlenül attól, hogy a teljes terület fejlesztése milyen ütemezésben valósul meg. A történeti épületek helyreállítása során a hitelességet erősítő kiegészítések, pótlások az örökségvédelmi előírásoknak megfelelően valósíthatók meg. Budapest, január és mint ilyet kell vizsgálni. Ezek a topográfiai egységek ugyanis történetileg, telekkönyvileg és műszakilag oly mértékben összefüggenek, hogy csak együttesen lehet és ér de - mes kezelni őket. A fejlesztési elképzeléseket a Vár - ne gyed és a várlejtők építéstörténetére kell alapozni. A városszerkezet morfológiai fejlődését és a jelenlegi emlékanyagot figyelembe véve és elemezve kell javaslatot tenni a fej-

12 lesztés új csomópontjaira (a városszerkezeti egységtől az egyedi ob jek - tumig), hogy azok összességükben a Várhegy műemlékállományán keresztül kifejezően reprezentálják a nemzeti történelem korszakait. A Budai Vár rehabilitációjában történeti és városképi jelentősége miatt egyaránt kiemelt figyelmet érdemel a Királyi Palota a hozzá tartozó kertekkel és annak integráns részét képező Várkert-bazárral együtt. Erre vonatkozóan az örökségvédelmi szempontjaink a következők: Királyi Palota: a palotának a II. világháború utáni átépítése olyan nagymértékű volt, hogy teljes re - konstrukcióját műemlékvédelmi szempontból nem tartjuk reális felvetésnek. A palotával kapcsolatban döntést csak a műemléki, városképi és műszaki lehetőségek teljes körű, kiegyenlített mérlegelése után szabad hozni, a megfelelő örökségvédelmi és városépítészeti véleményeztetés nyomán elfogadott programterv alapján. Különös figyelmet érdemel, hogy a palota a Világörökségi látvány szerves, domináns része, továbbá a főváros szinte minden részéről hangsúlyosan megjelenő városképi elem is. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a belső terek ki - alakítása időtálló, minőségi anyagokból készült. Fentiek alapján rekon st - rukciónak csak igen kis lehetőségét látjuk, egyébként is legfeljebb a külső homlokzatok esetében jöhet szóba. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy nem lehet teljesen külön ke - zel ni a külsőt a belsőktől: a homlokzatokkal szorosan összefügg az egykori, de megszüntetett közlekedési rendszer és térstruktúra, azok homlokzati megjelenése is. A világháború utáni újjáépítés során gyökeresen átépített palotának helyenként még a határolófalai sem ott vannak, mint voltak a világháború előtt (lásd pl. az A-épületen kívül a B-épületben a bálterem külsőbelső falainak vasbetonból történt újjáépítését, vagy a C-épület át - építését), nem beszélve a palota megszüntetett egykori közlekedési rendszerével szorosan összefüggő, barokk átjárókapukról és a mögöttük lévő díszlépcsőkről, vagy a tetőzethez kapcsolódó visszabontott eme - letrészekről. Az A, C, F épületek barokk és hauszmanni kapuzatainak melyek mögött áthajtók és lépcsőházak nyíltak a háború utáni átépítéskor még a nyomát is Fotók: Hack Róbert eltüntették a homlokzatokon és a belső terekben is. A palotának a legjobban átépített része a C-épület, amely a Mátyás-csorgón kívül szinte egyetlen részletében sem őrzi a vi - lágháború előtti állapotot, lényegében fizikai valójában is megsemmisült. A belső terek rekonstrukcióját ha - sonló okokból csak a palota gyökeres átalakításával, lényegében ismételt újraépítésével lehetne elérni, amelynek számos műemléki vonatkozása is van. A belső terek műemléki rekonstrukciójához nincs minden falfelületre kiterjedő hiteles forrás, ezért csak utánérzésről beszélhetnénk. Azonban még ennek is akadálya a későbbi, gyökeresen új tér - struktúra, hiszen nem ott vannak a mai belső falak sem, mint ahol a háború előtt voltak: például a Habsburg-terem és a palotakápolna helyén ma a Nemzeti Galéria nagy csarnoka és lépcsőháza van; vagy a bálterem határolófalaiból csupán egy van eredeti helyén, és a terem egy emelettel alacsonyabb is, mint a hauszmanni volt, a büfégalériával egyetemben. Ezért a bálterem és büfécsarnok visszaépítése miatt lé -

13 Reflektor Örökség, világörökség, fejlesztés nyegében a dunai főhomlokzatot ki - véve, vissza kellene bontani ezt a szárnyat is. Látható tehát, hogy nem egyszerűen a falak újraöltöztetéséről van szó, amikor a rekonstrukci ó - ról beszélünk. A műemlék anyagában történő megőrzésének elvével ellentmond egy anyagában lényegében elpusztult/ elpusztított emléknek az eredetire csak hasonlító, új anyagokból történő újraépítése. A fennmaradt tervlapok és fényképek alapján történő rekonstrukció, az in situ hiteles részletek hiányában, az óriási anyagi áldozatok ellenére is csak kétséges eredményre vezethet. Végül, de nem utolsósorban, abban a tényben is találhatunk szimbolikus jelentést, hogy az egykori királyi rezidencia helyén (amely mindig az államé és nem a királyé volt), a királyság utáni időben a kultúra kapott helyet a legfontosabb nemzeti gyűjteményeinkkel. Királyi kertek: a királyi kertek teljes rekonstrukcióját nem tartjuk el - képzelhetőnek, mivel a középkori ki rályi palota romjainak mára már önmagukban is külön műemléki vé - delmet érdemlő világháború utáni bemutatása és rekonstrukciója ezt, véleményünk szerint, lehetetlenné teszi. A helyreállítást mindenképpen össze kell hangolni a II. világháború után készült várfal-helyreállítás Gerőféle koncepciójával. A különböző kerti építmények kedvéért ugyanis számos helyen, az elmúlt fél évszázad során emblematikussá vált, be - mutatott középkori maradványokat és középkori kertrekonstrukciókat kellene megváltoztatni, illetve az így nyert összkép zavarossá teheti a palota és a kertek megjelenését. A kert körülkerítése támogatható, kérdéses azonban a historizáló építmények rekonstrukciójának hitelessége, illetve a középkori elemek há - ború utáni műemléki helyreállításával/bemutatásával kialakuló összképe. Várkert-bazár: a Várkert-bazár együttese a Királyi Palotához tarto - zó királyi kertek reprezentatív, Dunaparti lezárásaként jött létre, eredendően egy kerti építmény. Mivel a Királyi Palota együttesnek integráns része, így a tervezésnél és hasznosítási elképzeléseknél ezt az összefüggést alapvetően kell figyelembe venni. Különösen gondosan kell mérlegelni az elképzeléseket abból a szempontból, hogy a Várkert a helyreállítást követően se konkuráljon megjelenésében a Királyi Pa - lota méltóságteljes, a városképet uraló együttesével. Ugyanakkor a tervezés során fontos szem előtt tartani, hogy a Várkertbazár az egykori királyi kerteknek csak egy részét jelenti. Ezért ezt a területet koncepcionális szinten együtt kell kezelni a Királyi Palota és királyi kertek fejlesztési terveivel, valamint az egész Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztési terveivel, függetlenül a megvalósítás tervezett ütemezésétől. Közlekedési kérdések: a közlekedési kérdések megoldását az örökségalapú fejlesztés preferenciája mellett, de azzal szorosan összefüggő tervezésben tartjuk helyesnek. A Budai Vár közlekedési rendszerét csak az egész Főváros közlekedési koncepciójával összhangban érdemes tárgyalni. A pesti oldallal eddig felmerült közlekedési javaslatok ellenében átkelőhajók működtetése javasolt a Vár - kert-bazár és a pesti oldal között, valamint különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a közlekedésre je - lenleg is rendelkezésre áll a műemlék Lánchíd, amely a Várhegy közepéhez érkezik, biztosítva annak ki - váló megközelítését. A budapesti Duna-hidak méltóságát, meglévő harmonikus ritmusát nem szabad megbontani, új (gyalogos) híd építését nem tartjuk elfogadhatónak. A Budai Várnegyed rehabilitációs és fejlesztési terveire vonatkozó további örökségvédelmi szempontjainkat a 2006-ban készült, ben kiegészített szakmai anyagunk tartalmazza, amely már korábban megküldésre került mind Miniszteri Biztos úrnak, mind az NFM kiemelt projektekért felelős munkatársainak. A világörökségi helyszínre való te - kintettel a tervezés során az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni: A VILÁGI MEGFELELÉS SZEMPONTRENDSZERE A BUDA PEST A DUNA-PARTOK, A BUDAI VÁR - NEGYED ÉS AZ ANDRÁSSY ÚT (1987; BŐV. 2002) VILÁGI HELYSZÍN RÉSZÉT KÉPEZŐ BUDAI VÁRNEGYED HOSSZÚ TÁVÚ FEJ- LESZTÉSE SORÁN A Világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló nemzetközi egyezmény (1972, közismert nevén Világörökség egyezmény ) Működési Irányelvei (Operational Guidelines) szerint a világörökségi helyszínt érintő minden olyan be - avatkozás esetében, mely érintheti a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét, a Részes Állam köteles az UNESCO Világörökség Bizottságot tájékoztatni: A Világörökség Bizottság felkéri az Egyezményhez csatlakozott Részes Államokat, hogy a Titkárságon ke - resztül tájékoztassák a Bizottságot minden olyan, az Egyezmény vé del - me alatt álló területen előirányzott, jelentősebb restaurálás/helyreállítás vagy új építés megkezdésének vagy engedélyezésének szándékáról, amely hatással lehet a helyszín ki - e melkedő egyetemes értékére. A bejelentést a lehető legkorábbi időpontban (például: a konkrét projektekre vonatkozó alapvető előkészítő dokumentumok elkészítése előtt) és még azelőtt kell megtenni, mielőtt bármilyen nehezen viszszafordítható döntés születne, annak érdekében, hogy a Bizottság közreműködhessen a világörökségi hely-

14 Reflektor Örökség, világörökség, fejlesztés szín kiemelkedő egyetemes érté - kének maradéktalan megóvását megerősítő, megfelelő megoldások kidolgozásában. (Operational Guidelines, 172. bek.) Világörökségi szempontból a helyszín kiemelkedő egyetemes értékének megőrzése az elsődleges szempont, amelynek érvényesítéséhez az azt hordozó attribútumok megőrzése, illetve ezek integritásának és hitelességének (Vö. Operational Guidelines bekezdés) a megfelelő (így különösen történelmi, régészeti, építészet- és várostörténeti, geológiai) kutatásokon és dokumentáción alapuló biztosítása szükséges. A világörökségi szempontrendszer figyelembevétele elengedhetetlen a Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztése során. A Várnegyed a világ - örökségi helyszín része, amely kiemelkedő jelentőségű örökségi elemeket (köztük a Királyi Palotát, a Mátyás-templomot, a Halászbástyát és a történelmi lakónegyedet) foglal magában, továbbá topográfiai adottságai révén kimagasló tömbként szerves része a Duna parti látképnek. Jelen dokumentum célja a beruházással kapcsolatos azon világ - örökségi szempontok felsorolására, amelyek figyelembevétele feltétlenül szükséges már a fejlesztés kezdeti fázisától. Általános szempontok A tervezés, előkészítés, kivitelezés, illetve a majdani fenntartás és ke ze - lés során a világörökségi címhez, a helyszín kiemelkedő nemzeti je - lentőségéhez és adottságaihoz illeszkedő, legmagasabb színvonalú megoldások alkalmazandók a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével. Tekintettel a komplex, számos történeti réteget tartalmazó, összetett helyszínre a fejlesztés egészének, benne a tervezés fázisainak is, nyitottnak kell maradnia az örökségvédelemmel kapcsolatos, a munkálatok során a későbbiekben felmerülő előzőleg nem ismert értékekre. Már a tervezési koncepció kialakítása során kiemelt figyelmet kell ennek a körülménynek szentelni. Az integritás megőrzése Az összetett és ezen belül különösen a lakófunkció arányainak megőrzése indokolt, kerülendő a csupán az idegenforgalmat szolgáló funkciók hangsúlyos megjelenése és túlzott aránya. A Várnegyed külső és belső kapcsolatainak fejlesztése során fontos a terület egészének együttes kezelése koncepcionális szinten, függetlenül attól, hogy a teljes terület fejlesztése milyen ütemezésben valósul meg.

15 Reflektor Örökség, világörökség, fejlesztés A vizuális integritás (történeti rálátások és kilátások) megőrzése a Duna-parti látkép és a Várhegy tömbjének vonatkozásában: A helyszín morfológiájából adódóan az épületek felülnézete (az ún. ötödik homlokzat) is a látvány ré - sze, ezért ennek megfelelően kezelendő. A megvilágítás koncepciójának kialakítása során figyelmet kell fordítani a Várhegy tömbszerű jellegének megőrzésére, ezért az azt mint - egy kilyukasztó, erősen, foltszerűen megvilágított részek helyett a terület beleértve a Várkertek és várlejtők egészét, építményeikkel együtt szórt fénnyel való derítő jellegű megvilágítása javasolt. A helyszín világörökségi felvételkor (1987) meglévő állapotához ké - pest a korábbi, de már elpusztult épületek helyének beépítési szándéka esetén mérlegelni kell azoknak a Duna-parti látványra gyakorolt le - hetséges hatását. a Várkert-bazárnak a Dunával és a pesti oldallal való gyalogos kapcsolatának kialakítása során a meglévő Duna-hidak harmonikus ritmusát meg kell őrizni, ezért itt híd építése nem fogadható el megoldásként. A hitelesség megőrzése A Várhegy és környezete fejlesztése során olyan kialakításokat kell alkalmazni, amelyek a történeti látványba illeszkednek anélkül, hogy önmagukban hangsúlyossá válnának. A meglévő foghíjtelkek beépítésének kortárs építészeti pótlásánál a történeti adottságokhoz illeszkedő megoldásokat kell találni, a rekonstruktív jellegű archaizáló visszaépítések és archaizáló új beépítések hi - telességi szempontból nem fogadha - tók el. A történeti épületek helyreállítása során a hitelességet erősítő kiegészítések, pótlások az örökségvédelmi előírásoknak megfelelően valósíthatók meg. Budapest, január Példa és história Különleges, díszkiadású kötetet vehet kézbe az olvasó: Hauszmann Alajos építész, a Kir. József-műegyetem ny. rendes tanára éppen egy évszázada és egy esztendeje, január 11-én kapta a megbízást a budai királyi vár történeti múltjának és ös újjáépítésének monográfiába foglalására. S a megbízó gróf Khuen-Héderváry Károly m. k. miniszterelnök volt, aki a királyi várépítési bizottság előterjesztésére kérte fel a díszmű ahogy maga nevezte szerkesztésére az építészt, a vár újjászületésének vezető alkotóját et írtak, s az idő még kedvezett a visszapillantásra. A millennium idején s az azt követő időszakban is fontos, nemzeti ügy volt a város fejlődése, az építészet, a képzőművészet, s hogy mindezzel az ország megmutassa magát a világ előtt. Hauszmann előszavában erről is ír, hogy azután áttérjen a vár történeti áttekintésére, XIII. századi adatokra hivatkozva kezdi művét, IV. Béla király várépítkezéséről szól, majd kései krónikásként követi végig, s mutatja be a Budai Vár históriáját, építészeti alakulását. Egykori metszetek, faragott kőtöredékek képei, alaprajzok, s fotók illusztrálják a történeti jegyzetsort, amelyet olvasva pontosan érzékelhető, látható a palota képének alakulása az egymást követő, egymásra épülő, egymást pusztító periódusokban. S az sem marad titokban, az uralkodók mikor, milyen szerepet szántak a Duna fölé magasodó épületnek. Fontosnak tartották a budai rezidenciát, vagy éppen szükségtelennek érezték. Eltúlzottnak vélték, máskor az udvartartás szempontjából kicsinyelték. Szó kerül a kertekről, elhatárolásukról, s persze a Várkert-bazárról is. Ily módon eljutva a nagy elődig, Ybl Miklósig, akit immár a kötet szerzője követett a vár építési programjában. S Hauszmann szemszögéből eddig a história, amiről ezután szól, az maga a vár tizenöt éves rekonstrukciójának olvasmányos összefoglalása, leírása. És ha Mátyás király idejében megnyíltak kapuink az olasz renaissance művészet befogadására, a most újból felépült királyi vár jelezze kezdetét egy magyar renaissance-nak az építész e szavakkal indította útjára képekkel gazdagon illusztrált szép kötetét, amelyet érdemes forgatni annak, akit érdekel a história, akitől nem idegen az építőművészet, s aki hitet akar nyerni egy nagy alkotó munkásságából. (A magyar királyi vár, reprint kiadás, Kossuth Kiadó)

16 Címlapon A Madaras-háztól a Szaléziánumig A Madaras-háztól a Szaléziánumig AZ IDŐSEBBEK VESZPRÉMBEN ÚGY MONDJÁK, A MADARAS-HÁZ A VÁR EGYIK KÜLÖNLEGES ÉKESSÉGE, MÁSOK EGYKORI LAKÓIRÓL, BIRÓ GICZEY-PALOTÁNAK NEVEZIK. AKÁR ÍGY, AKÁR ÚGY, ABBAN MINDENKI MEGEGYEZIK, HOGY AZ ÉRSEKI PALOTÁVAL SZEMKÖZT, A DUBNICZAY-PALOTA TŐSZOMSZÉDSÁGÁBAN, SOKÁIG ÜRESEN ÁLLÓ, BAROKK ÉPÜLET MEGÚJULÁSA ÚJABB FONTOS PILLANAT A VÁROS ÉS AZ ÉRTÉKSZEMLÉLETŰ VÉDELEM ÉLETÉBEN. Róna Katalin Szaléziánum ezt a nevet viseli ma a ház, amely a múltat építészetileg és művészettörténetileg hitelesen őrző, de a jelen követelményeihez is igazodó helyiségeivel, immár Veszp - rém Főegyházmegye turisztikai központjaként, a régészeti emlékeket is bemutató, avatott kiállításokkal, programokkal fogadja a látogatókat. A kapu zárkövén olvasható évszám, 1780 arról tanúskodik, abban az esztendőben fejeződhetett be az építkezés, amelyet 1733-ban Padányi Biró Márton még kanonokként kezdett meg. Majd átköltözvén új há - zába, az akkor földszintes épületet átadta a szemináriumnak, hogy azután 1772-ben Giczey István őr - kanonok, folytatva az építkezést, emeletessé építtesse tovább. Erről beszél kísérőnk, s máris jelzi, ré - gebbi időkre, az 1600-as évek derekára nyúlik vissza a ház építéstörténete, amikor két, nemes család háza állhatott itt, ezt igazolja a ré - gészeti feltárás, mely még Kralo - vánszky Alán vezetésével kezdődött meg, majd Rainer Pál végzett el. A hátsó udvari szárny és a kis épület fokozatosan épült meg, hogy formáját a XIX. század elejére nyerje el. A falkutatás, akárcsak a Dubniczaypalotában, G. Lászay Judit nevéhez fűződik. Induljunk sétára a házban. A földszinten a gazdaasszony egykori szobája különleges élmény. Az üvegpadló alatt a XVII. századi pinceboltozat látható. Csak jegyezzük meg, az üvegfödém, az alatta látható feltárás megvilágítása, a be - mutatás, példaértékű. Korszakok találkozása az udvar felől

17 Címlapon A Madaras-háztól a Szaléziánumig Ez a szoba a múlt század nyolcvanas éveiben tevékenykedő, halimbai füves pap, dr. Szalai Miklós esperes munkásságával ismertet meg. A tablókban szárított gyógy- és fű - szernövények láthatók, a füves pap receptjei, gyógynövényekkel és gyógyteákkal kapcsolatos érdekességek olvashatók. S ehhez kapcsolódóan az épület nyugati, hátsó frontján lévő, a veszprémi dombokra pillantó udvarból gyógynövénykert lett. Ide a ház belső falai által övezett udvar Németh Katalinnak oroszlánrésze van ab - ban, hogy Veszprém történeti arculatát megőrizve fejlődött az utóbbi évtizedekben. A Dubniczay-ház, akárcsak a most elkészült Biró Giczey-ház nem kis részben az ő felelős munkájának kö szön - heti minőségi megvalósulását. felől vezet az út, ahol láthatóvá vá - lik a ház történetét pontosan és hi - telesen mutató, két, dongaboltozatos pince az átjáróval. Egykori ostyasütő szerszámok, gyertyamártogatók kiállítása teszi a szemlélő számára ér - zékletessé a feltárt termeket. De térjünk vissza még a házba, az északi front földszinti folyosójára, s vessünk egy pillantást a lépcső alatti kiskamrára is, mielőtt belépnénk a helyiségbe, amely a feliratok szerint valaha kanonoki fürdőszoba, vendégszoba, tán imaszoba szerepét is játszhatta, s ma kávézóként mű - ködik, megőrizve a későbbi időkből, a XIX. századból való, faburkolatot imitáló, flóderes falfestést. S még mielőtt az emeletre indulnánk, az

18 udvari kisházban, amely valaha fáskamra volt, térjünk be a hegedűkészítő- és javító mester műhelyébe. A cremonai hegedűsök házait idéző műhelyben Sümegi Elemér egyaránt szívesen mutatja munkáját és hangszergyűjteményét, munkaeszközeit, muzeális értékű gyaluit. A ház különleges örökségi értéke a barokk, oldalfal- és mennyezetseccóval díszített, négy szobából álló, kanonoki teremsor a Giczey István építtette emeleten, ahová korabeli falépcső visz fel. A szobák festőművész-restaurátori munkája Bóna Istvánt és munkatársait dicséri. A parkot ábrázoló oldalfalú, egykori ebédlő közepén a képtálaló asztal Az emeleti kanonoki teremsor barokk mennyezete A Biró-Giczey-palota homlokzata képsorain pontosan végigkísérhetők a restaurálás fázisai. Az ebédlőből jobbra a zöld alapárnyalatú, lugasos szoba nyílik, falán a festmények idilli kerti jelenetekkel és a ház névadóiként is emlegetett madarakkal. Még tovább haladva lépünk be a valahai kanonoki hálószobába, amelyet egyben levéltárként is tisztelnek. A mennyezeti secco négy puttója a négy tudomány a teológia, a literatúra, az asztrológia, a geográfia szimbóluma. Az Érseki Levéltár és Könyvtár ősnyomtatványai, emlékkönyvek és albumok, kéziratok, térképek és oklevelek láthatók itt. Az ebédlőből bal kézre a kanonoki dolgozószoba fogadja érkezőt. A fő - falon képzeletbeli táj, kerek, oszlopos épülettel, szoborral s egy hajóval amelynek inkább csak vitorlája vehető ki az előtérben. Új, a kortárs építészet eszközeivel ki - alakított lépcsőház visz a manzárdra, ahol a mai térbe tökéletesen simul a keménytest, amely egykor a kamra és a konyha fölött nyílt a padlástérbe. Itt érzékelhető a múlt és je - len találkozásából született alkotás, minden hasonló, műemléki helyreállítás egyik sarkalatos pontja. Képes-e együtt élni az egykorvolt a maival, képes-e úgy kiegészíteni a korábbi épületet a mostani funkció, hogy egység szülessék. Nos, a válasz ebben az esetben csakis az igen lehet. A tetőtéri galériába került a liturgikus időkerék a XVIII. századi fa szob - rokkal, amelyek az egyházi idő cik - likus mozgását illusztrálják. Ugyan - csak a tetőtérben láthatók a Veszp - rémi Főegyházmegye archív térképei, fényképek és mozgóképek. Virtuális könyv mutatja a Szent Mihály-Szé - kesegyház átépítését. Végül liturgi-

19 Címlapon A Madaras-háztól a Szaléziánumig kus tárgyak láthatók, s a zenesarokban egyházzenei élményben lehet része az érdeklődőnek. S befejezésként idézzük a ház kutatását végző G. Lászay Judit művészettörténész összefoglaló szavait: Egy műemlék helyreállítása csapatmunka és ebben az esetben a tervezők, a restaurátorok, a kutató, a műemlék-felügyelő és a kivitelező szorosan együttműködött a cél ér dekében. Németh Katalin felügyelővel együtt már több olyan helyreállításban dolgoztunk, ahol a Vem év szer volt a kivitelező, így már is mert volt számukra, hogy a kiviteli tervekhez képest az épület végső képe sokat fog változni. Ennek egyik oka, hogy sok értékes részlet csak a kivitelezés során ke - rülhet elő, ezáltal újabb, az épület számára előnyös módosításokat épít be a tervbe az építész. Kutatói művezetéssel a műemlékes szakember a tervező egyik munkatársaként vesz rész a folyamatban, konzulense a kivitelezésnek is, ezt személy szerint rendkívül fontosnak tartom. Vasáros Zsolt tal együtt dokumentáltuk és értelmeztük az előkerült építészeti részleteket. Ugyanígy a restaurálási kérdésekben is folyamatosan együttműködtünk a szakemberekkel. Nagyon nem mindegy, hogy a fel ügye lő hozzáértése, tapasztalatai mi lyen mélységűek. Németh Katalin nak oroszlánrésze van abban, hogy Veszprém történeti arculatát megőrizve fejlődött az utóbbi évtize dek ben. A Dubniczay-ház, akárcsak a most elkészült Biró Giczey-ház, nem kis részben az ő felelős munkájának kö - szönheti minőségi megvalósulását. A földszinti folyosó részlete A kortárs építészeti elemekkel kialakított tetőtéri galéria Fotók: Hack Róbert

20 Címlapon A Madaras-háztól a Szaléziánumig (1696, Padány, Pozsony vármegye 1762, Veszprém) Középiskolai tanulmányait a jezsuitáknál kezdte, majd a nyitrai piaristáknál fejezte be. A veszprémi egyházmegye kispapjaként a nagyszombati Collegium Rubrorumba kerül, ahol teológiát és filozófiát tanult március 21-én szentelték pappá. Bicskén plébános, ahol a török pusztítást követően ő volt az első katolikus lelkipásztor. Fel - figyelt rá Acsády Ignác veszprémi püspök, s 1729-ben veszprémi kanonokká és felsőörsi préposttá léptette elő. Néhány év múlva már a püspök közvetlen környezetében dolgozott ban székesegyházi főesperes, 1734-ben püspöki helynök, 1736-ban éneklőkanonok, 1740-ben, nagyprépost. Az 1741-es pozsonyi országgyűlésen a veszprémi káptalan követe. Acsády Ignác püspök halálát követően az egyházmegye papsága és a vármegye feliratban kérte az uralkodót, hogy Biró Márton legyen a következő veszprémi főpásztor. Mária Terézia március 18-án írta alá kinevezését; a főispáni székbe május 13-án iktatták be, püspökké szentelésére pedig augusztus 15-én került sor. Több mint másfél évtizedig állt az egyházmegye élén. Több jelentősebb veszprémi építkezés is köthető a nevéhez: kijavítatta a veszprémi székesegyház elkorhadt tetőszerkezetét, ő építette a bazilika előtt lévő Szentháromság szobrot és a veszprémi püspöki palota közvetlen szomszédságában álló nagypréposti házat, amely napjainkban az érseki hivatalnak ad otthont. Ugyancsak az ő munkásságához kötődik a zalaegerszegi kéttornyú templom illetve a püspöki palota felépítése Sümegen. Biró alapította a Veszp - rémi Érseki Könyvtár, továbbá a veszprémi egyházi és megyei levéltárak jogelődjeit. Felújított vagy újjászervezett 87 plébániát, a protestáns felekezetektől visszaszerzett 205 templomot, kápolnát és megvetette a veszprémi kispapképzés alapjait. Pályafutása során 29 könyvet írt és személyében több egyházi ének szerzőjét is tisztelhetjük. (1723 k., Gyöngyös 1786, Veszprém) Életének korai szakaszáról nem maradtak fent pontos feljegyzések. Acsády Ádám alapítványán között a nagyszombati Collegium Rubrorum növendéke volt, ahol teológiát és filozófiát hallgatott. Volt várpalotai plébános, 1758-ban kerületi esperes, 1760-ban tb. kanonok, 1767-től valóságos kanonok és hántai prépost, 1777-től székesegyházi főesperes és gyóntató kanonok, 1778-tól Szent Benedekről nevezett borchi címzetes apát, majd 1782-től őrkanonok. A mai Szaléziánumnak otthont adó Padányi Biró Márton által 1733 körül építtetett veszprémi kanonoki házat 1772-ben egy emelettel bővítette. Sokat tett a katolikus hit és a Szentháromság kultuszának terjesztéséért. Élete során, de főként végrendeletében komoly összeggel támogatta a vallásos életet és a városi kórházat. (Forrás: Szaléziánum)