EGERSZALÓK-DEMJÉN (ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, BÜKK DNY-I ELŐTERE) TERMÁLKARSZTOS ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVIZEI

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) EGERSZALÓK-DEMJÉN (ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, BÜKK DNY-I ELŐTERE) TERMÁLKARSZTOS ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVIZEI Dr. Lénárt László Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék 1. A VIZSGÁLT TERÜLET A Bükk és a Mátra előterében sok helyen találunk különböző hőmérsékletű termális karsztvizeket (1. ábra). Ezek közül többet használtak és jelenleg is használnak fürdési, gyógyászati célokra (ZJÍhm), melyek a Bükk előtere esetében kivétel nélkül karsztos hévizek, jelentős ásványi anyag tartalommal, több esetben gyógyhatással, ill. minősített gyógyvízzel (7. táblázat). A Bükk és a Mátra előterén belül a szűkebb értelemben vett vizsgált területünk a Laskó-patak mentén, Egerszalók és Demjén között található. A legújabb M = 1: es topográfiai térképen a De-42 (ill. De-42/a) kutat Gyógyvíz-kút névenjelölik. A terület elsődleges természeti értéke a gyógyvízzé minősített, közepesen magas sótartalmú termálvíz és az általa létrehozott, rendkívül látványos és folyamatosan képződő édesvízi mészkőkúp a kis Pamukkale" (3 ábra). (Az eredeti", a valódi" Pamukkale Törökországban található, mely egy irigylésre méltóan rendkívül felkapott turista látványosság. Képét postabélyegen is többször megörökítették.) 2. A TERÜLETEN LÉVŐ TERMÁLKUTAK KIALAKÍTÁSÁ NAK TÖRTÉNETE Az első fúrást De-42 néven 1961-ben mélyítették le. A kutatás célja a demjéni olajtároló szerkezet rétegtani és szerkezeti felépítésének vizsgálata volt. (A kutat közvetlenül az egerszalók-demjéni határ mentén mélyítették, demjéni területnek gondolva a fúrás helyét. Emiatt lett tévesen De-42-nek elnevezve az Egerszalók község területén mélyített fúrás.) Miután a kutatás kőolajra meddő lett, a feltörő termálkarsztvíz (termálkartos hévíz) alapvetően egy kis méretű fürdőlétesítmény vízellátását szolgálta meglehetősen pazarló módon. (Az első üzemeltetési 107

2 Dr. Lénárt László engedély rét és legelő, később paprika és paradicsom öntözésére szólt, a felhasználható vízmennyiség 2300 m 3 /nap (1600 l/p) volt.) 1971-ben 38 m 2 -es, 1 m mély fürdőmedence épült (engedély nélkül), majd később még egy kisebb, a kút azokat látta el vízzel. (A fürdő látogatottsága óriási volt ban a kút vizét már komolyabb termál-strandfürdő vízellátására szerették volna felhasználni, de ez a cél csak a mai időszakban valósult meg.) A medence tényleges vízigénye 50 m 3 /nap volt, viszont a De-42 jelű kút kifolyó termálkarsztvize mintegy mellékesen" felépített egy egyedülálló természeti értéket, egy gyönyörű mésztufakúpot (a,jíis Pamukkale"-t). Ennek esztétikai értékére alapozott fürdő és gyógyászati centrum jelenlegi gazdasági értéke sokkal nagyobb, mint a kb. 35 éven keresztül működő egyszerű fürdő egykori és mai gazdasági értéke. Az erősen csökkenő vízhozam, ill. a lezárhatatlan kútfej szerelvények, gazdaságtalan kútjavítási lehetőségek miatt márciusában melléfúrásos kútfelújításra került sor, a De-42 kúttól K-re 15 m-re, De-42/a néven. (A cél fürdővíz biztosítása volt a már akkor tervezett fürdőhöz. A Népjóléti Minisztérium a kút vizét gyógyvízzé nyilvánította azzal a feltétellel, hogy utólagosan ki kell alakítani a kút belső és külső védőövezetét, a hidrogeológiai védőidomát, ill. meg kell szerezni a végleges vízjogi üzemeltetési engedélyt. Ezeknek a feltételeknek megfelelő, az illetékes hatóságok által is elfogadott vizsgálatok a 2000-es évek elején elkészültek, a hatóságok a szükséges engedélyeket kiadták, a víztermelés azoknak megfelelően történik.) A vízügyi igazgatóság kezdetben az élő" mésztufa felület védelmének biztosítására 50 l/p (72 m 3 /nap) vízhozamot határozott meg. Később a természetvédelmi hatóság a Miskolci Egyetem javaslatára tartósan 200 l/p (288 m 3 /nap) vízmennyiséget kért erre a célra, melyet az illetékes hatóságok a mai napig is engedélyeztek. A két kút jó vízadó képességét megismerve a területen további kutatási elképzelések valósultak meg, eltérő eredményekkel. (A fejezetben említett kutakat a 4. ábrán mutatjuk be, a kutak legfontosabb műszaki paramétereit a 2. táblázatban foglaltuk össze.) 2003-ban egy 600 m mélységű termálvízkútra (200 m 3 /nap termálvíz hozamra) és egy 30 m mélységű hidegvizű kútra kértek létesítési engedélyt termál lakópark vízellátására, melyet végül nem kaptak meg a beadott dokumentáció adatpótlásának az elmaradása miatt. (A kútcsoportot Egerszalók belterületére, annak ÉK-i részére tervezték, a védőidom felszíni metszetének É-i határvonalától É- ra kb. 2 km-el. (A 4. ábrán ezeket a tervezett kutakat már nem tudtuk ábrázolni, mivel azok a vizsgált területen kívülre esnek.) 2004-ben létesítési engedély kérelmet adtak be a Kenderföld-Vadászles területre 342 mvnap termálvíz hozamra, melyet a hatóság elutasított, mivel az a De-42 és 108

3 Egerszalók-Demjén termálkarsztos ásvány- és gyógyvizei De-42/a kutak vízjogi határozatban kijelölt védőidomának a felszíni metszetén lett volna. (4. ábra, Kenderföldi kút.) 2004-ben létesítési engedélyt kértek a Hegyeskői-völgy területen 274 m 3 /nap termálvíz hozamra. A sikeresen kialakított kútra a vízjogi üzemeltetési engedélyt 2007-ben kapták meg a beruházók, de a kút gyakorlatilag kihasználatlanul áll. A tervezett felhasználás elsődleges célja a demjéni gombatermelő üzem és laboratóriumának geotermikus energiával való ellátása, csírátlanítás, kommunális melegvíz, ill. fürdővíz, azaz komplex hasznosítás. (Pillanatnyilag egy kevés vízmennyiséget visznek naponta lajtkocsival fürdési célra az egyik üdülőhöz.) 3. A TERÜLET FÖLDTANI- VÍZFÖLDTANI VISZONYAI A hévizet vezető-tároló eocén mészkövet a egerszalók-demjéni fúrások m felszín alatti mélységben ( mbf-i) szinten érték el. A terület erősen tektonizált, számos sasbérccel és árokkal tarkított fedett karszt. A mészkőrétegek tektonikusán rendkívül összetörve különböző mélységbe süllyedtek A De-42, ill. De-42/a jelű kutak közvetlen környezetében a holocénpleisztocén agyag, kavicsos homok alatt m vastag miocén riolittufa, alatta m vastag, közbetelepült meszes homokkővel tagolt oligocén agyagmárga, márga helyezkedik el. A Hegyeskői kút esetén 80 cm quarter agyag alatt a miocén agglomerátum, riolittufa vastagsága 198 m. Ez alatt 472 m vastag oligocén agyagmárga, homokos vagy aleuritos agyagmárga található. A 670 m mélységben elért eocén törmelékes mészkő, mészmárga feltárt vastagsága 26,5 m. A területünk kőzeteit vízföldtanilag jó vízvezető (mészkő) és nem jó vízvezető - részben vízrekesztő (agyag, agyagpala, mészmárga, tufa, tufit és poríirit) kőzetekre lehet felosztani. A vízmozgás a kőzet-egységek között meglévő törésrendszereken, ill. a karsztosodott kőzetek jól karsztosodott zónáiban történik A területre jellemző földtani-vízföldtani szerkezet az 5. ábrán, míg az alááramlási pályák vetülete a 6. ábrán látható. 4. VÍZMINŐSÉG De-42 kút vize ( ): 1000 mg/l-nél magasabb ásványi anyag-tartalmú, kalcium-nátrium-hidrogén-karbonátos típusú szulfidos, metabórsavat, metakovasavat és arzént tartalmazó termális víz. A víz a vizsgált vegyi összetevők alapján a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet szerint fürdésre (külsőleg) történő felhasználásra természetes ásványvíznek minősíthető. De-42/a kút vize ( ): Mérsékelt ásványi anyag-tartalmú, kalciummagnézium-nátrium-hidrogén-karbonátos típusú víz,melynek szulfid-, fluorid és kovasav tartalma is jelentős. Szulfidtartalma alapján kénes ásványvíznek tekinthe- 109

4 Dr. Lenért László tő, és mint ilyet az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ben külső (fürdővízkénti) alkalmazásban gyógyvízzé minősített [26/1992 (NK 16.) Gyf.J. Belső felhasználás (ivás, palackozás) szempontjából is ásványvízzé minősíthető. Hegyeskői-kút vize ( ): Kevés oldott anyagot tartalmazó, nátriumkalcium-hidrogén-karbonátos jellegű, kemény, fluoridos, kénes termálvíz, amelynek jelentős a vas- és a metakovasav tartalma. (A vízminta a természetes gyógy tényezőkről" szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet 2. melléklet az Elismert természetes ásványvíz jellemzői" 1. követelményei alapján külsőleg és belsőleg történő felhasználásban " egyaránt ásványvíznek minősíthető. A három kút vizeiről 30-nál több, különböző időben készült, különböző mélységű vízminőség-vizsgálati adatsorunk van. Ennek teljes értékű bemutatására nincs lehetőségünk, mindössze a kezdeti és jelenlegi időszakokból mutatunk be néhány adatot a.?. táblázatban. Az ezen túlmenő megállapításaink az eredeti mérési adatok alapján elsősorban a szulfid-, a kalcium- és vastartalomra, ill. annak változására vonatkoznak. A vizsgált kutak vizei a viszonylag magas (3,8-6,3 mg/l) szulfidtartalmuk miatt a kénes ásványvizek közé tartoznak. A szulfidtartalom változásában egyértelmű tendenciát nem tapasztaltunk a több, mint 40 évben. A De-42/a kútból kilépő termálkarsztvíz kénes gyógyvízzé lett minősítve 1992-ben, a vízminőséget ben az új vizsgálatok megerősítettek ban az FTV megvizsgálta, hogy a De-42 vizének minősége egy 50 m-es útszakaszon hogyan változott. A kútfejen kilépő víz összes keménysége 270 mg/l volt (CaO-ban kifejezve), mely érték a mésztufadomb alján (kb. 50 m hosszon megtett út után) 178 mg/l értékre csökkent. Ez azt jelenti, hogy mintegy 90 mg/l CaO-ban kifejezett anyagkiválás van a széndioxid vesztés miatt. (A vizsgálatok a kútban magában nem tapasztaltak vízkőkiválást, viszont a kútfejeken vastag, kivált kéreg akadályozta meg a tolózárak működtetését.) A vízből útja során csaknem minden vizsgált alkotó mennyisége csökkent, vagy erősen csökkent, sőt, a szulfidtartalom gyakorlatilag ilyen rövid úton teljesen elfogyott. A szulfáttartalom és az oldott oxigén tartalom ennek megfelelően viszont nőtt, ill. mérhetővé vált (3. tábla- A folyamatos sókiválás hozta létre a rendkívül lenyűgöző szépségű mésztufakúpot, a kis Pamukkale"-t között mintegy 23 millió m 3 víz emelkedett a felszínre, melyből a kb t (kb m 3 ) mész vált ki. Ennek felülete mintegy 2500 m 2. Vastagsága erősen változó, helyenként több m, maximálisan mintegy 8 m. (A lerakódásból sokat elhordták furdősónak, ill. az egykori mésztufadombok egy részét ma már benőtte a növényzet.) A kivált anyag (Ca 39.37, Mg 8.90, C %) sósavban jól oldódik, száraz sűrűsége 0.94 t/m

5 Egerszalók-Demjén termálkarsztos ásvány- és gyógyvizei A kutak vastartalmának (0-2,0 mg/l) változása viszont tendenciózusnak tűnik. Mindhárom kút esetében induláskor igen magas volt a vastartalom, mely hoszszabb-rövidebb idő alatt gyakorlatilag 0-ra csökkent. Mivel a De-42 kút vizéből táplálkozó, eredeti mésztufadomb hófehér volt, arra a De-42/a jelű kút vizét a megfúrása (1987) után hosszú évekig nem engedhették rá, mivel sárga és vörös színe miatt azt jelentősen megváltoztatta volna. (Egyesek szerint elképzelhető, hogy a vastartalom nem réteg, hanem béléscső eredetű volt. De ennek ellentmond az, hogy a jelzett, felszínre emelkedő víz vastartalma kb. 23 t volt, s ez kb. egy harmada a De-42 és De-42/a kutakban lévő összes cső vastartalmának. A rendszeres geofizikai vizsgálatok viszont jelentős csőproblémát nem jeleztek, így a vastartalmat inkább rétegeredetűnek véljük.) A Hegyeskői kútnál a friss mészkiválás élénk vörösbarna volt, majd egyre világosodó sárgába ment át a próbatermelések során. (Kb. másfél év alatt a vastartalom felére csökkent.) A vizek alacsony ph értéke miatt vasra erősen agresszívek, viszont mészre agresszív szénsavat nem tartalmaznak. A szabad C0 2 tartalma erősen változó, esetenként viszont eléri azt a határértéket, ami felett az már gyógyászati tényezőként is figyelembe vehető. A felszínre emelkedő vizek sem kémiailag, sem bakteriológiailag nem esnek kifogás alá. A De-42 kút vizének a 222 Rn-tartalom értéke 30 pci/1, a 226 Ra-tartalom értéke 1.2 pci/1, azaz a kilépő víz nem radioaktív. Az olajtartalom igen csekély, ez a víz felhasználhatóságát nem érinti. 5. A TERÜLET VÉDETTSÉGE A De-42 és De-42/a kutakra 2003-ban elkészült a védőidom-vizsgálat, melyet 2006-ban egy - nem egészen szakmai indíttatású - megerősítő vizsgálat követett. Ennek eredményét a 4. ábrán mutatjuk be. A vizsgálat rámutatott arra, hogy a védőidomnak nincs felszíni metszetük, akármilyen - reális - termelési kritériumokat is vizsgáltak a szerzők. A hévízkutak utánpótlódási területe így minőségi szempontból nem sérülékeny. (Viszont vízmennyiség-védelmi okok miatt nem engedélyezték a Kenderfoldi kút lemélyítését.) 6. A DE-42 KÚT VIZÉNEK KORA Radiokarbon vizsgálatok alapján a kutak vize a különböző vizsgálatok alapján évre tehető. A legújabb, 2002-es VITUKI vizsgálatok alapján a De-42/a kút vize éves. A hideg és meleg vizek (friss és nem friss vizek) keveredését vizsgáló, radiokarbon adatatok szerint a De-42 vizében a modern karbon aránya 0.6 %. Ez azt jelenti, 111

6 Dr. Lénárt László hogy a felszínről származó friss víz gyakorlatilag alig keveredik a mélyben lévő karsztos hévízhez. TISZTELGÉS Ezzel a dolgozatommal is szeretnék tisztelegni Dr. Juhász József professzor úr előtt 80. születésnapján, aki felismerve a terepi hidrogeológiai és oktatási munka iránti érdeklődésemet, hosszú évtizedekre alapvetően meghatározta helyemet a miskolci hidrogeológus-mérnökgeológus oktatás terepi részében és részben a karszthidrogeológiai kutatásaimban. IRODALOM Andrikovics S. - Sebő P. (1998): Az Egerszalók-Demjén hőforrás hidrokémiai viszonyai. = Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Sectio Zoologica. Eger. AQUA-FONTANA Bt. (2006): Demjén 083/36 hrsz-ú ingatlanon, a Hegyeskői-völgyben létesített hévízkút próbaüzemi terve. Budapest. Aquifer Kft. (2007): Hatásvizsgálat a Demjén Hegyes-kő völgyi és az egerszalóki termálkutak között. Aujeszky G. - Karácsonyi S. - Scheuer Gy. (1974): A DNy-i Bükk karsztvízföldtani viszonyai = Hidrológiai Közlöny, 10. füzet, pp Bán M. (1986): Alacsony hőmérsékletű vizes oldatokból (karsztvizekből) származó vízkőkiválások = Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet, pp Bán M. (1986): Hévizeinkből származó vízkövek ásvány-kőzettani sajátosságai = NME Közleményei, 1. sor. Bányászat, pp Bereczki K. - Kondorosi K. (2000): Hidrozoologiai vizsgálatok az Egerszalók-Demjéni hőforrás mentén. Szakdolgozat, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger. Böcker T. és tsai. (1975): A felszín alatti vízforgalom elemzése a Bükk-hegység déli előterében = Vízügyi Közlemények, 2. pp Dobos M. (1993): Egerszalók község termálkút vízjogi létesítési engedélyének beszerzése és hidrogeológiai védőterületének lehatárolása. Kézirat, TRANSDOWELL, Miskolc. ÉMIKÖFE H /2004: Egerszalók De-42 és De-42/a jelű hévízkutak hidrogeológiai védőidomának kijelölése. Miskolc. ÉMIKTVF /2007: Demjén 083/36 hrsz-ú ingatlanon, a Hegyeskői-völgyben létesített hévízkút vízjogi üzemeltetési engedélye. Miskolc. ÉMIKTVF /2007: Egerszalók De-42 és De-42/a jelű hévízkutak hidrogeológiai védőidom határozatának módosítása. Miskolc. ÉVIZIG /1986: Határozat az Egerszalóki Gazdasági Társulás engedélyes részére az egerszalóki De-42 jelű kút mellé fúrásos felújításához Kézirat, Miskolc. Geo-Log Kft. (2006): Demjén, Hegyeskői-völgy hévízkút vizsgálati jelentése. Budapest. Geopolita Kft. (2006): Jelentés a júliusban, Egerszalókon végzett szeizmikus mérésekről. Érd. GEOSERVICE Kft. (2006): Az Egerszalók, De-42-42/a jelű kutak műszeres vizsgálata. Miskolc. 112

7 Egerszalók-Demjén termálkarsztos ásvány- és gyógyvizei Győrfi B. - Plachy J. - Balogh A. (1996): Hidrobiológiái vizsgálatok az egerszalóki hőforrásnál és a Laskó-patak mentén. Kézirat, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger. Hertelendi, E. - Veres, M. - Futó, I. - Svingor, É. - Mikó, L. - Lénárt, L. (1995): Environmental isotope study of karst systems national report of Hungary. COST action 65. Hydrogeological aspects of groundwater protection in karstic areas. Final report. EUR EN pp Hertlendi, E. - Lénárt, L. - Svingor, É. (1994): Participation in CEC program: COST-65. Hydrogeological Aspects of Groundwater Protection in Karstic Areas. ISOKARST '94 International Workshop on Environmental Isotope Study of Karst Systems 3-4 October, Miskolc. ATOMKI- MAFI-ME kiadvány, Miskolc. Izápy G. - Sárváry I. (1992): Tájékoztató a karsztos termálvizek állapotáról. VITUKI, Budapest. Karácsonyi S. - Scheuer Gy. (1970): Vízföldtani és vízkémiai adottságok az egri karsztvizeknél. II. Vízminőségi és Víztechnológiai Kongresszus. MHT, PP Kleb B. - Scheuer Gy. (1983): Az egri gyógyforrások vízföldtana. Az egri gyógyvizek és fürdők. Eger. Kovács B. - M. Tóth T. - Somody A. (2004): Environmental Aspects of the Mineinundation of the Recsk Deep Copper Mine, Hungary, DEPOTECH'2004. (Leoben, Ausztria) konferencia kiadványa, VGA kiadó Lénárd M. (2006): Egerszalók, Gyógyfürdő, meglévő és tervezett új sódombok. Kézirat, Egerszalók Polgármesteri Hivatal, Egerszalók. Lénárt L. (1987): Az egerszalóki De-42 termálkút másztufakúpjának védőidom meghatározása. NME, OKTH megbízás, Miskolc. Lénárt L. (1992): Adatok, gondolatok az egerszalóki De-42 hévízkútról = Vizeink, dec. pp Lénárt L. (2000a): Hidrogeológiai és természetvédelmi szakvélemény az egerszalóki termálvíz hasznosítására kiírandó pályázathoz. - Gutachten über Hydrogeologie- und Naturschutzbelange im Zusammenhang mit der geplanten Ausschreibung für die Nutzung des Thermalwassers von Egerszalók - Advisory opinion on hydrogeology and nature conservation fort he application to be published fort he utilization of the thermal water of Egerszalók. Miskolci Egyetem, Miskolc. Lénárt L. (2000b): Területismertető szakvélemény az egerszalóki De-42 és 42/a termálkutak környezetéről. Karsztvízgazda Bt., Televolt Bt megbízás, Miskolc. Lénárt L. (2000c): Az egerszalóki hévízkutak jogi helyzetének ismertetése az ÉVÍZIG vizikönyvi okirattárában fellelhető iratok alapján. Karsztvízgazda Bt., Egerszal. Polgárm. Hiv. megb., Miskolc. Lénárt L. (2001): Hiánypótló műszaki leírás az Egerszalók De-42/a jelű kút vízjogi üzemeltetési, ill. a De-42 jelű kút és a kutak vizére létesített fürdő vízilétesítmények fennmaradási engedélyeinek megszerzése érdekében. Karsztvízgazda Bt., Egerszalóki Polgármesteri Hivatal megb., Miskolc. Lénárt L. (2002a): Műszaki leírás az egerszalóki hőfürdőben és kútjaiban a évek között elvégzett munkákról. Karsztvízgazda Bt, Egerszalóki Polgármesteri Hivatal megbízás, Miskolc. Lénárt, L. (2002b): A bükki karsztvízkutatás történeti áttekintése. A bükki karsztvízkutatás legújabb eredményei c. konferencia. Miskolc, január Karsztvízkutatás Magyarországon I Bp. Lénárt, L. (2003a): Adatok az egerszalóki De-42 és De-42/a hévízkutak, valamint a kis Pamukkale" eddigi és tervezett működéséről. Magyar Hidrológiai Társaság XXI. Országos Vándorgyűlés, Szolnokjúlius 2-3. CD. Lénárt L. (2003b): Adatok az egerszalóki De-42 és De-42/a hévízkutak eddigi és tervezett működéséről (Esettanulmány) X. Konferencia a felszín alatti vizekről, április.02. Balatonfüred. 113

8 Dr. Lénárt László Lénárt, L. (2004): Az egerszalóki kis Pamukkale" létrejötte, ökológiai- és tájértéke, a várható kihasználása. A táj változásai a Kárpát-medencében. Víz a tájban. Szarvas, július 1-3. pp Függelék kép. Gödöllő. Lénárt, L. - Gazsó, I. (2004): Az egerszalóki termálvíz, a meglévő fürdő és folyamatban lévő hasznosítása. Mineral waters in the Carpathian Basin Sei. Conf. Csíkszereda, júl pp Lénárt, L. - Sasvári, T. (2004): Célszerűek-e új termálkarsztvíz kivételek a Bükk előterében? = Karsztfejlődés IX Szombathely. Lénárt, L. - Tornetz, L. - Zacharov, M. - Sasvári, T. - Sőregi-Gondár, K. - Gondár, K. (2004): Termálvíz előfordulások és felhasználásuk az Eger-patak - Sajó-Hemád folyók vízgyűjtő területén. Mineral waters in the Carpathian Basin Sei. Conf. Csíkszereda, júl pp Lénárt L. (2007): Szakértői állásfoglalás a Demjén Hegyesköi-hévízkut és az Egerszalok De 42, 42/a hévízkutak egymásrahatási vizsgálatához. Karsztvízgazda Bt., Aquifer Kft. felkérés, Miskolc. Lorberer Á. (2002): in S. Vasi I.: Az egerszalóki termálkutak hasznosítása - előzetes környezeti hatástanulmány. Kézirat, Pro Terra Kft. Budapest. Mező Gy. - Havas L. - Szilágyi G. (1995): Távlati vízbázisok biztonságba helyezésének programja. A bükki karsztrendszer földtani-vízföldtani és szimulációs modellje. Kézirat, BKMI, 06/94/V. Bp. Milinki É. (1986): Algák a hőforrásban. Kézirat, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger. Milinki É. - Estók B. (1998): Az Egerszalók-Demjén hőforrás alga flórájának változásai között. = Az Eszterházy Károly Tanárk. Főisk. Tudományos Közleményei. Sectio Zoologica. Eger. Németh Cs. (1994): Földtani és vízföldtani szakvélemény. Kézirat, KEVITERV, Miskolc. Németh M. - Pintér M. - Tündik O. (1996): Egerszalóki termálkút. Kézirat, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger. Népjóléti Minisztérium 45/Gyf/1992: A De-42/a kút vizének gyógyvízzé minősítése. Kézirat, Bpest. NMOGyGyF-nak 26/1992. (NK 16) Gyf közleménye (1992). Népjóléti Közlöny XLII. évf. 16. sz.. OKI (2001): Szakvélemény ásvány-gyógyvíz minősítő vizsgálat (De-42/a) eredményéről. Budapest. Sárváry 1. - Maucha L. (1991): Kiemelt jelentőségű karsztos termálvíz-előfordulások vízföldtani vizsgálata. Kézirat, VITUKI, témaszám 7611/1/2085. Budapest. Sárváry I. (1992): Az utánpótlódó készleteket meghaladó karsztvíz-termelés a Bükk hegységben. A Bükk karsztja, vizei, barlangjai. Miskolci Egyetem, május 28-30, pp Savanyú K. - Juhász J. - Lénárt L. (1986): Dél-bükki karsztforrások védőidomvizsgálata = NME Közleményei, 1. sor. Bányászat, pp Smaragd-GSH Kft (2003): Egerszalok De-42 (K-7; 9-2) és De42/a (K-7; 9-84) hévízkutak védőidomának meghatározása. Budapest. Smaragd-GSH Kft (2006): Az egerszalóki De-42 hévízkút vízjogi üzemeltetési engedélyének módosításához. A rendelkezésre álló vízmennyiség és a megemelt termelés hatásának vizsgálata. Bpest. Smaragd-GSH Kft (2006): Egerszalok De-42 (K-7; 9-2) és De42/a (K-7; 9-84) hévízkutak védőidomának felülvizsgálata. Budapest. Somody, A. - Lénárt, L. (2002): A Recski Ércbányában történő vízfelengedés és a bükki karsztvízszint változás együttes vizsgálata. Felszín Alatti Vizekért Alapítvány, IX. konferencia a felszín alatti vizekről. Balatonfüred, március Somody, A. - Lénárt, L. (2004): A recski mélyszinti bányaüzem vízföldtani viszonya és annak kapcsolata a bükki karsztrendszerrel. Mineral waters in the Carpathian Basin Scientific Conference. Csíkszereda, július pp

9 Egerszalok-Demjén termálkarsztos ásvány- és gyógyvizei Szűcs, P. - Ritter, Gy. (2002): Improved interpretation of pumping test results using simulated annealing optimization. ModelCARE 2002, Proceedings of the 4th International Conference on Calibration and Realibility in Groundwater Modeling. Prague, Czech Republic, June. ACTA UNIVERSITAS CAROLINAE - GEOLOGICA, 46 (2/3), pp Szűcs, P. - Lénárt, L. - Török, I. - Horányiné, Csiszár G. (2005): Ásványvíz- és gyógyvíz potenciál a Bükk déli előterében. Mineral waters in the Carpathian Basin 2 nd International Scientific Conference, pp Miercurea Ciuc (Csíkszereda). Tardy J. [szerk.] (1986): Magyarországi települések védett természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Bp. TOP-THERMÁL Kft (2002): Egerszalók-1 termálvízkút és Egerszalók-2 hidegvízkút vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentációja. Szeged. Tóth G. (1976): A Központi-Bükk karsztvíztérképe = Hidrológiai Közlöny, 10. füz. pp Ujfaludi L. (2001): Az Egerszalók-demjéni hőforrás környezeti hatásai. Kézirat, Eszterházy Károly Főiskola, Eger. Uray Zs. (1994): A bükki karsztvízbázisok védelmének helyzete és távlati feladatai. A Bükk-vidék vízkészletvédelméért. Miskolci Egyetem, május pp Varga Pné Kopasz R. (1993): Az Egerszalóki Hőforrás környezetének vegetációja. Szakdolgozat, KLTE, Debrecen. VATI (1982): Egerszalók, Hévíz-kút és Laskó-völgyi víztározó környékének részletes rendezési terve. Kézirat, Tsz. 5966/82, Budapest. Vízföldtani napló (1988) a De-42/a kútról. Kézirat, VITUKI, Budapest. VÍZxVÍZ Kft (2004): Az egerszalóki sódomb és kaptárkövek természeti értékeit feltáró és bemutató komplex ökoturisztikai és rekreációs látogató központ vízellátás vízjogi létesírési engedélyezési terve. Solymár. 1. ábra Termális karsztvizek a Bükk és a Mátra előterében (Lénárt, 2007) 115

10 Dr. Lénárt László 2 ábra Fürdők a Mátra és a Bükk előterében 1. táblázat Gyógyvizek a Bükk környezetében (2003) Település Megye Kút/forrás jele Engedély száma Bánhorváti Borsod-Abaúj-Zemplén Heredicse 50/GYF/1997 Bogács Borsod-Abaúj-Zemplén Fürdő I. kút 461/GYF/2002 Bogács Borsod-Abaúj -Zemplén II. sz. kút 215/GYF/2001 Edelény Borsod-Abaúj-Zemplén Sp 109 kút 161/GYF/1969 Mezőkövesd Borsod-Abaúj-Zemplén K /GYF/1968 Mezőkövesd Borsod-Abaúj-Zemplén Strand l/a 317/GYF/2000 Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén B /GYF/1999 Sajószentpéter Borsod-Abaúj-Zemplén Edelény-Mucsony 161/GYF/1969 Andornaktálya Heves AT /GYF/ Andornaktálya Heves AT-8 224/GYF/1969 Bükkszék Heves Salvus /11-10/51 Eger Heves Nagymedence / Eger Heves Tükör-forrás /1934B Egerszalók Heves De 42/A 45/GYF/

11 Egerszalók-Demjén termálkarsztos ásvány- és gyógyvizei kűitpa» B y * S k 6 X lm* 3. ÁbrsíAz egerszaloki mésztufakúp" ( kis Pamukkale") (LénárdM., 2006) 2. tábláza A vizsgálati területen mélyült kutak néhány adata De-42 De-42/a Hegyeskői Vizsgálat Terepszint 161,8 158, [mbf] Csőtető 161,8 158,40 172,46 Csőátmérő 178/ / /229 [mm] Szűrő helye [m] Szűrőátmérő 114/ / /105 [mm] Szűrő Perforált Perforált Réselt Iszapzsák [m] 403, ,5 407, Talpmélység 407,5 426,0 696,5 [m] 117

12 Dr. Lénárt László Talp Talphőm. [ C] Ny. vízsz. [m; +30- mbf] 191,8 Kifolyó víz [m; ± l/p] Kifolyó víz 65 [ C] Összes CH 4 0,44 [l/m 3 ] Nyitott Vakkarmantyú 72 67,9 +22, ,5-180,1 185,15 +0,8- +0, ,7 0,76 0,970 *Äa 4. ábra ^4 vizsgált terület a De-42 és De-42/a kutak védőidomának felszíni metszetével. (Sötét vonal: De-42: 290 m/nap, De-42/a: m 3 /nap hozam mellett; világos vonal: De-42: 750 m 3 /nap, De-42/a: m 3 /nap, Hegyeskői 274 m /nap hozam mellett; Smaragd-GSH Kft, 2006) 118

13 Egerszalók-Demjén termálkarsztos ásvány- és gyógyvizei Wltlr«*.»» from th. tu»k PMMU 5. ábra ^4z ger környéki termálkarszt-rendszer vázlata (Lénárt 2005; Izápy és Sárváry 1992, Aujeszky et al nyomán) 6. ábra A Bükk környezetének hidrodinamikai vázlata. (Szilágyi G munkája alapján Somody A. - Lénárt, L., 2004).

14 15,5. Dr. Lénárt László 3. táblázatsz egerszalóki-demjéni termális karsztvizek néhány jellemző vízminőség vizsgálati eredménye Név De-42 De-42 Kúttól 50 m távoís. Idő Labor OKGT FTV FTV GW- Borsví. De-42 De-42/a De- 42/a OKI GW- Borsví Hegyesk ői kút Vízkut. Vízhőmérséklet , ,6 66,0 [ C] Vízhozam [l/p] 2400 Na + [mg/lj , ,8 57 K + [mg/1] ,2 9,2 Li + [mg/l]. 0,13 Na + +K + [mg/l] Ca~ [mg/ , ,0 136 Mg"" [mg/ , ,4 23,5 NH + 4 [mg/l] , ,53 0,52 Fe + [mg/l] nyom ' " " ~ : - 0, ,05 1,33 Mn + [mg/l] ,03 Nd. 0,03 0,08 SO4- [mg/l] Cl' [mg/l] ,0 3, ,

15 0,0237 Egerszalók-Demjén termálkarsztos ásvány- és gyógyvizei HCO-f [mg/l] ,2 604, ,0 598 N0 3 [mg/1] 0.00 T : Nd. Nd. Nd. <0,1 N0 2 " [mg/l] " " * ' ' ' Nd. Nd. Nd. <0,02 PO4- [mg/l] <0,05 Br [mg/l] 0.10.,, : ,14 I[mg/1] " ' ,04 F[mg/1] 1.6 ~~~ : : 1, ,43 1,13 S"[mg/1] 4.5 áo 4,6 Lúgosság [mmol/1] ;,: ' ' " " " ' '.. HB0 2 [Bmg/1] : ~~~ - r - - 9,9 10,0 9,8 r7 ~ T ' ,44 Si [mg/l]=h2si0 3 As [mg/l] : Szabad C0 2 [mg/l] ,0243 0, Kötött C0 2 [mg/l] Tart. C0 2 [mg/l] Mészagr. C0 2 [mg/l] Oxigénfogy. [mg/l] '' ;,' í: :'.""* J5 2.3 Oldott 0 2 [mg/l] ph ,15 6,0 6,5

16 - - :, : ' " '., - ' Dr. Lénárt László Osszkem. [NK ] 27v ,3 27,1 24,4 Karb. kern. 27, ,3 27,1 24,4 [NK ] Nem karb. k. szikes szikes 0 [NK ] Ossz oldott a. [mg/l] Bepárl. mar [mg/l] Faji. vezkép [us/cm] Ca-Mg hidr karb. Kénes gy./ásv. víz Vasra agresszív + - KOIps [mg/l] 4,48 4,68 3,4 Korróziós index :'?*-.. +0,6 TOC [mg/l] ' " ~ - 2,1 Fenolindex [p.g/1] <5 '

17 Egerszalók-Demjén termálkarsztos ásvány- és gyógyvizei J Hőmérséklet elosztás K.*rl.ep «citcvwseht? fcllumiult jjjiot iipuw Forrásvíz hóntersókjet Talphómónsckkí. KifoKówz bömtrsckltf -Izoterma C * Komgáit talptótnerseuet Kom'golt lufolvo uz hőmérséklet ^Jclentósebb veták 7. ábra Hőmérséklet eloszlás a Bükk DNy-i peremén (Smaragd-GSH 2006)