A legfontosabb makrogazdasági mutatók értelmezése és meghatározása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A legfontosabb makrogazdasági mutatók értelmezése és meghatározása"

Átírás

1 A legfontosabb makrogazdasági mutatók értelmezése és meghatározása Az 1. fejezet a legfontosabb makrogazdasági fogalmak bemutatásával és a gazdasági összteljesítmény értékelésére leggyakrabban használt mutatószámok termelési érték, aktivitási, foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta, inflációs ráta, bruttó hazai termék, nemzeti jövedelem értelmezésével és számszerű meghatározásával vezeti be a hallgatókat a makroökonómia fogalomkörébe. A makroökonómia tárgyköre 1.) Az alábbiak közül mely kérdések tartoznak a makroökonómia tárgykörébe? Válaszait indokolja! a) Milyen gazdasági növekedést feltételezve állítsa össze a költségvetést a gazdasági kabinet? b) Most vagy jövőre vásároljanak új tv-készüléket Kovácsék? c) Milyen kamatszintet határozzon meg a jegybank az inflációs célkitűzés eléréséhez? d) Elvállalja-e Kovács úr a neki felkínált munkát vagy inkább várjon egy kedvezőbb ajánlatra? e) Hogyan reagál Magyarország külkereskedelmi mérlege (a kivitel és a behozatal különbsége) a forint árfolyamának erősödésére? f) Mekkora a maximális nyereséget biztosító kibocsátása egy alkatrészgyártó vállalatnak? g) Hány százalékkal képes megnövelni egy vállalat termékei iránti keresletet, ha a reklámkiadásokat a duplájára emelik? Makrogazdasági termelési érték, bruttó kibocsátás 2.)* 1 Egy országban három terméket termelnek. Az egyes termékekből egy adott negyedévben előállított mennyiséget (q) és az egyes termékek piaci árát (p) az alábbi táblázat mutatja. Határozza meg a makroszintű termelési értéket (bruttó kibocsátást)! q p A B C Megoldás A termelési érték a termelt mennyiségek és az árak szorzatösszege: qp , vagyis 5 millió pénzegység. 1 A csillaggal (*-gal) jelölt feladatok megoldását is közöljük. 1

2 Munkapiaci mutatószámok 3.)* Az alábbi táblázat egy ország munkapiaci kategóriáit tartalmazza az elmúlt néhány évre vonatkozóan. Határozza meg a hiányzó értékeket! Időszak Munkaképes korúak Aktívak Foglalkoztatottak ezer fő Aktivitási ráta százalék Munkanélküliek Munkanélküliségi ráta , : munkanélküliek = aktívak foglalkoztatottak = = 676 aktivitási ráta = aktívak / munkaképes korúak = / = 0,65 = 65% munkanélküliségi ráta = munkanélküliek / aktívak = 676 / = 0,052 = 5,2% 2004: aktívak = munkanélküliek / munkanélküliségi ráta = 704 / 0,052 = foglalkoztatottak = aktívak munkanélküliek = aktivitási ráta = aktívak / munkaképes korúak = / = 0,64 = 64% 2005: aktívak = foglalkoztatottak + munkanélküliek = = munkaképes korúak = aktívak / aktivitási ráta = / 0,65 = munkanélküliségi ráta = munkanélküliek / aktívak = 870 / = 0,0676 = 6,76% Időszak Munkaképes korúak Aktívak Foglalkoztatottak ezer fő Aktivitási ráta százalék Munkanélküliek Munkanélküliségi ráta , , ,76 4.) Egy országban a munkanélküliek száma 676 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 8%-os. A munkaképes korú népesség létszáma 13 millió fő a) Mekkora a fenti gazdaságban az aktív népesség létszáma? b) Mekkora a fenti gazdaságban az aktivitási ráta? 5.)* Az alábbi táblázat egy ország munkapiaci, foglalkoztatási adatait tartalmazza. a) Töltse ki az üres cellákat! A válaszokat csak a mellékszámítások feltüntetése esetén fogadjuk el! b) A munkanélküliségi adatok alapján milyen előjelű lehet a kibocsátási rés az egyes években, ha az országra jellemző természetes munkanélküliségi ráta 5 százalékos? 2

3 Munkaképes Foglalkoztatottaküliek ráta küliségi ráta tási ráta Munkanél- Aktivitási Munkanél- Foglalkozta- Aktívak Év korúak ezer fő százalék , ,5 8,7 45,65 Munkaképes Foglalkoztatottaküliek ráta küliségi ráta tási ráta Munkanél- Aktivitási Munkanél- Foglalkozta- Aktívak Év korúak ezer fő százalék ,64 171, , ,5 217,5 50 8,7 45,65 Inflációs ráta 6.)* Egy országban a fogyasztói árindex meghatározásához az alábbi A, B és C termékből álló fogyasztói kosarat használják. Az alábbi táblázat két egymás utáni évben mutatja a termékek fogyasztott mennyiségeit, valamint azok árainak alakulását. Számítsa ki az inflációs ráta (fogyasztói árindex) értékét, ha a súlyokat a termékek bázis évi összfogyasztási értékből való részesedése alapján határozták meg! (Kétféleképpen is célszerű megoldani: a) az áremelkedési ütemek súlyozott számtani átlagaként; b) Laspeyres-féle árindexszel számolva. Ezzel láthatjuk, hogy mindkét módszerrel ugyanaz jön ki!) Megoldás a) q 0 p 0 q 1 p 1 A B C áremelkedés üteme (p1/p0-1)*100% 0. évi termelési érték súlyok a 0. évi termelési érték alapján súly * áremelkedési ütem q 0 p 0 q 1 p 1 A % ,08 0,80% B % ,8 8,00% C ,67% ,12 0,80% ,60% b) q0 p ,096 q p

4 7.)* Az alábbi táblázat adatai alapján határozza meg a fogyasztói árindex értékét szeptemberében, októberében, novemberében és decemberében! Megoldás 2008 decemberében (mivel a táblázatban szereplő számok kerekített értékek, ezért a táblázatban jelzett és számított eredmény között apró eltérések adódhatnak) 5,73,4 11,8 6,1 28, 2 1, ,39,4 3,5% 100 0,0573,4 0,118 6,1 0, 282 1,5... 0, 2039,4 3,5% 0,0570,034 0,118 0,061 0, 282 0, , 2030, 094 0,035 3,5% Bruttó hazai termék (GDP) 8.) Mit jelent a GDP termelési, kiadási és jövedelemi oldalról? 9.)* Az alábbiakban megadott adatok alapján kétféleképpen is számítsa ki Magyarország évi bruttó hazai termékét! Mekkora a belföldi felhasználás értéke és a külkereskedelmi egyenleg? A nemzetgazdaság forrásai... Bruttó kibocsátás Import... és azok felhasználása Folyó évi termelőfelhasználás Összes végső fogyasztás Bruttó felhalmozás összesen Export év millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft Forrás: KSH [2005]: Bruttó hazai termék 2004 (Előzetes adatok II.), Budapest, október 4

5 GDP = Bruttó kibocsátás (GO) termelőfelhasználás = millió Ft GDP (Y) = Fogyasztási kiadások (C) + Beruházási kiadások (I) + Export (X) Import (IM) = = millió Ft Belföldi felhasználás = Fogyasztási kiadások (C) + Beruházási kiadások (I) = m Ft Külkereskedelmi egyenleg = millió Ft 10.) A folyóáras GDP Magyarországon 2008-ban... a) kb mrd Ft volt; b) kb mrd Ft volt; c) kb mrd Ft volt; d) kb mrd Ft volt. 11.) A Központi Statisztikai Hivatal honlapján nézzen utána a legfrissebb folyóáras GDP adatoknak! 12.) Az alábbiak közül melyek részei a GDP-nek és melyek nem? Miért? a) Megvásárolunk egy használt kerékpárt a barátunktól. b) Egy fizetős internetes zenei portálról letöltünk egy dalt. c) Főzünk egy vacsorát a barátnőnknek/barátunknak Valentin-napon. d) Vásárolunk a vacsorához egy jó bort. e) Egy saját készítésű ajándékkal lepjük meg édesanyánkat anyák napján. f) Befizetjük a nagymamát egy utazási iroda által szervezett franciaországi körútra. 13.) Határozza meg, hogy az alábbiak közül melyek részei a makrogazdasági fogyasztásnak, s melyek a beruházásnak? Melyek nem részei egyiknek sem? a) Egy kertészeti vállalkozás a fák és virágok szállításához egy négykerék-meghajtású terepjárót vásárol. b) Egy orvos vásárol egy négykerék-meghajtású terepjárót, amivel szabadidejében vadászni jár. c) Egy pékség lisztet, sót és más alapanyagokat szerez be, melyet a másnapi késztermékek előállításához azonnal fel is használ. d) Egy család két új helyiséggel bővíti kertes házát. e) Az egyetemi könyvtár bővíti állományát, új közgazdaságtan tankönyveket szerez be. f) Elmegyünk ebédelni az egyetemi menzára. g) Veszünk egy használt lakást Marcalvárosban. 14.)* Az alábbi két táblázat azonos értékesítési mennyiségek, de két különböző termelési és készletezési stratégia esetén mutatja egy vállalat havi termelési és értékesítési adatait. a) Állapítsa meg az egyes hónapokban tapasztalható készletberuházásokat a különböző szcenáriók esetén! b) Adja meg a havi nyitókészleteket is! 5

6 A stratégia Hónap Hó eleji készlet Termelés Értékesítés Készletberuházás Jan Febr Márc Ápr Máj B stratégia Hónap Hó eleji készlet Termelés Értékesítés Készletberuházás Jan Febr Márc Ápr Máj Megoldás A stratégia Hónap Hó eleji készlet Termelés Értékesítés Készletberuházás Jan Febr Márc Ápr Máj B stratégia Hónap Hó eleji készlet Termelés Értékesítés Készletberuházás Jan Febr Márc Ápr Máj )* Egy autógyár 50 millió euró értékben gumiabroncsokat vásárolt egy gumiabroncsgyártó vállalattól 2006 novemberében. Ezekből 20 millió értékű a 2006 decemberében eladott autókba került, 10 millió pedig a decemberben legyártott, de csak 2007 februárjában értékesített autókba. A maradék 20 millió értékű abroncsot a 2007-ben gyártott és értékesített autókra szerelték fel. Hogyan érintették a fenti tranzakciók a 2006-os és 2007-es GDP-t? o A 2006 decemberében eladott autók értékét a beépített gumiabroncsok megnövelik. A vásárlók tartós fogyasztási kiadásaiban, s ily módon a 2006-os GDP-ben a beépített gumiabroncsokkal megnövelt piaci értékű autók jelennek meg, vagyis a gumiabroncsok értéke az autók piaci árának részeként jelenik meg a 2006-os GDPben. Az értékesített autókba beépített 20 millió értékű abroncs ily módon termelőfogyasztássá válik, s emiatt a halmozódás elkerülése érdekében 6

7 gumiabroncsként külön nem szerepel a 2006-os GDP-ben (különben kétszer kerülne számbavételre a 20 milliós tétel). o A 2006-ban legyártott, de csak 2007 februárjában értékesített autókba kerülő 10 millió értékű abroncsok 2006 végén készleten lévő autókba kerültek, ezért ezek a 2006-os GDP-ben az autók értékének részeként készletberuházásként jelennek meg. A 2007-es GDP-ben a februárban értékesített autók egyrészt a tartós fogyasztás kiadásokat növelik, másrészt a készletváltozás miatt a beruházásokat csökkentik, tehát a végső hatás zérus, hiszen ezek valójában nem 2007-ben előállított új termékek, hanem egy évvel azelőtt. o A maradék 20 millió 2006-ban ugyancsak készletberuházásként jelenik meg a GDPben, mivel azonban ezek még nem kerültek beépítésre az autókba, ezért most nem a készleten lévő, egyelőre eladatlan autók értékének részeként, hanem gumiabroncsként jelentenek készletberuházást. A 2007-es GDP-ben ez a 20 milliós tétel már nem jelenhet meg, hiszen ebben az évben ezek már nem újonnan előállított termékek. Az autók 2007-ben történő legyártásakor a 20 milliós gumiabroncs érték negatív előjellel jelenik meg a készletváltozás soron, míg az elkészült és értékesített autók értéke a tartós fogyasztási kiadásokat növeli, a különbözet így tehát csupán a 2007-ben legyártott autók 2007-ben generált hozzáadott értéke, vagyis a 2006-ban legyártott és az autógyárnál készletre vett, majd 2007-ben beépített gumiabroncsok értéke nincs benne a 2007-es GDP-ben. 16.)* Az alábbi táblázat egy ország évi makrogazdasági adatait tartalmazza az ország pénznemében. a) Határozza meg a GDP-t kiadási oldalról! b) Határozza meg a GDP-t jövedelmi oldalról! c) Határozza meg a magán, állami és nemzeti megtakarítás nagyságát! Fogyasztás Állóeszköz-beruházás Készletállomány 2005 végén Készletállomány 2006 végén Értékcsökkenés Államháztartási adóbevételek Államháztartási kiadások, vásárlások Export Import Bruttó munkajövedelmek Bruttó tőkejövedelmek 140 mrd 27 mrd 10 mrd 5 mrd 12 mrd 80 mrd 65 mrd 21 mrd 17 mrd 141 mrd 78 mrd Megoldás a) GDP kiadási oldalról Y = C+ I + G + X IM =140 + (27-5) = 231 b) GDP jövedelmi oldalról Y = összes elsődleges jövedelem + amortizáció = =231 c) a jövedelem felhasználása (bal oldalon) és a GDP felhasználása (kiadások) (jobb oldalon) C+T+Smagán=Y=C+I+G+X-IM (mindkét oldalból C-t és G-t kivonva) Smagán +(T-G)=I+(X-IM) Smagán + Sállami = I+(X-IM) 7

8 Smagán = Y-T-C= =11 Sállami = T-G=80-65=15 Smagán + Sállami = 11+15=26 ellenőrzés: összes megtakarítás = I+(X-IM) = (27-5)+(21-17)=26 17.) Várhatóan hogyan befolyásolja a GDP-t a) néhány korábban illegális tevékenység legálissá tétele? b) a munkahét 40 órásról 36 órásra csökkentése? c) a készpénzes fizetés visszaszorítása a banki átutalások javára? d) ha a korábban illegálisan alkalmazott munkavállalók bejelentésre kerülnek? 18.) A XX. században számos korábban házilag előállított terméket piaci termékek váltottak fel. Mondjon példát erre a) az élelmiszerek közül! b) a ruházati cikkek közül! c) a szolgáltatások közül! d) Hogyan hatnak a fentiek a reál GDP-re? Befolyásolják-e ezek a változások a és az év egy főre jutó reál GDP-jének, valamint a fejlett és a szegény afrikai országok adatainak összehasonlíthatóságát? Egy főre jutó GDP-értékek nemzetközi összehasonlítása 19.) Mi a különbség a valutaárfolyamon és a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP között? Melyik mutatót használjuk a nemzetközi összehasonlításoknál és miért? 20.)* A KSH előzetes adatai szerint 2 az egy főre jutó GDP Magyarországon a 2004-es évben Ft volt. a) Határozza meg az egy főre jutó GDP értékét euróban, ha a 2004-es év során mért átlagos árfolyam 251,67 HUF/EUR volt! Az eredményt egész értékre kerekítse! b) Mekkora a vásárlóerő-paritásnak megfelelő érték, ha az euró-övezet forintban kifejezett árai a vizsgált időszakban átlagosan 1,7103-szeresei a hazánkban mért áraknak? a) A magyar egy főre jutó GDP euróban, valutaárfolyamon számolva: Ft ,67 Ft/. b) Az euróban kifejezett, vásárlóerő-paritásnak megfelelő érték az előzőekben bemutatott mintapélda értelmében: , Nemzeti jövedelem mutatók 21.) Mi a különbség a GDP és a GNI között? 2 KSH [2005]: Bruttó hazai termék 2004 (Előzetes adatok II.), Budapest, október 8

9 22.)* Egy országban a következő makrogazdasági adatok ismertek: Belföldiek belföldön realizált munkajövedelme 7260 mrd Belföldiek belföldön realizált tulajdonosi jövedelme 3910 mrd Belföldiek külföldön realizált munkajövedelme 217 mrd Belföldiek külföldön realizált tulajdonosi jövedelme 283 mrd Külföldiek belföldön realizált munkajövedelme 80 mrd Külföldiek belföldön realizált tulajdonosi jövedelme 1030 mrd Amortizáció 1065 mrd Határozzon meg minden olyan SNA-mutatót, amely a megadott adatok alapján kiszámítható! Megoldás GDP = =13345 NDP= =12280 GNI= =12735 NNI= = )* Az alábbi táblázat egy ország évi makrogazdasági adatait tartalmazza az ország pénznemében. Fogyasztás Állóeszköz-beruházás Készletállomány 2006 végén Készletállomány 2007 végén Értékcsökkenés Államháztartási kiadások, vásárlások Export Import Országból kiáramló munkajövedelmek Országba beáramló munkajövedelmek Országból kiáramló tőkejövedelmek Országba beáramló tőkejövedelmek mrd 2500 mrd 300 mrd 700 mrd 1800 mrd 2800 mrd mrd mrd 500 mrd 600 mrd 2100 mrd 800 mrd a) Határozza meg a GDP, NDP, GNI és NNI mutatókat! b) 2008-ra az elemzők 3 százalékos gazdasági növekedést várnak. Várhatóan hány százalékkal változik a bruttó nemzeti jövedelem, ha a be- és kiáramló jövedelmek egyenlege nem módosul? a) GDP = 22700, GNI = 21500, NDP = és NNI = b) A 2008-as GDP várhatóan mrd lesz, a GNI pedig (a be- és kiáramló jövedelmek egyenlege továbbra is -1200); a GNI növekedése 3,17 százalékos. 9

10 24.)* Egy gazdaságban egy adott évben a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mrd pénzegység, a nettó nemzeti jövedelem (NNI) pedig mrd. Az országba be- és kiáramló tényezőjövedelmek (elsődleges jövedelmek) egyenlege mrd (tehát 2000 mrd-dal több jövedelem áramlik ki az országból, mint amennyi beáramlik). a) Mekkora a nettó hazai termék értéke? b) A következő évre a GNI 5%-kal megemelkedik. A külföldről beáramló tényezőjövedelmek változatlanok maradnak, a kiáramló tényezőjövedelmek azonban 500 mrd egységgel növekednek. Hány százalékkal változik a GDP? a) mrd b) 7 százalékkal nő 10

11 A gazdasági növekedés mérése A gazdasági növekedést leggyakrabban a GDP által megragadott termelési érték százalékban kifejezett bővülésével mérjük. Az értékben történő összesítés miatt azonban nem mindegy, hogy nominális vagy reál értelemben vett, vagyis érték- vagy pedig volumenindexszel kifejezett növekedésről beszélünk. A 2. fejezet az érték-, volumen- és árindexek meghatározására, összefüggéseinek alkalmazására vonatkozó feladatokkal kezdődik. Ezt követően a gazdasági növekedést nemcsak rövidtávon, egyik évről a másikra, hanem hosszú távon, évtizedes léptékben is megvizsgáljuk: több évre vonatkozóan átlagos növekedési ütemeket, felzárkózási pályákat és időtartamokat számolunk. Az aktuális reál GDP és a hosszú távú növekedési pálya százalékos eltéréseként bevezetjük a kibocsátási rés fogalmát, majd a nemzetközi összehasonlításokban gyakori egy főre jutó GDP-vel végzünk számításokat. Érték-, volumen- és árindexek 25.)* Az alábbi táblázat két egymást követő év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket állítanak elő Termék Mennyiség (q 0 ) Egységár (p 0 ) Mennyiség (q 1 ) Egységár (p 1 ) A B C a) Határozza meg a nominális kibocsátás (termelési érték) nagyságát az egyes években! b) Hány százalékos a nominális kibocsátás növekedése? c) Mekkora növekedést jelent ez reál értelemben (mekkora a GDP változatlan árakon vett, Laspeyres típusú volumenindexe)? d) Mekkora az előző pontban meghatározott GDP-volumenindexszel konzisztens árindex (GDP-deflátor)? Megoldás a) q0p q1 p b) q p 1 1 q p , A 2005-ös GDP tehát 1,127-szerese, vagyis 112,7%-a a évi értéknek. Ezek szerint a 2004-es szintet 100%-nak tekintve a gazdasági növekedés 12,7%-os volt. c) q1 p q p 1 0 q p , A GDP volumenindexe alapján kapott 3%-os növekedési ütem pontosan megfelel a termékenkénti mennyiségnövekedések súlyozott átlagának, ezáltal valóban jól tükrözi a példabeli ország nemzetgazdasági össztermelésének növekedését. 11

12 c) Ahogy az 5,15 és az 5 millió Ft közötti különbség a termékmennyiségek változását mutatja, úgy húzódik meg az árváltozások hatása az 5,635 és az 5,15 milliós kibocsátási érték között. Ez utóbbiak hányadosa adja az ún. árindexet. q p 1 1 q p , Ha jobban megnézzük, akkor az árindex a évi nominális és reál GDP hányadosa. Egyszerű átrendezéssel adódik az összefüggés, miszerint a nominális GDP és az árindex ismeretében a reál GDP az alábbiak szerint adódik. nominális GDP reál GDP árindex Ha az árindex nagyobb, mint 1, vagyis az árak a GDP-t alkotó termékek átlagában emelkedtek, akkor a reál termelési érték alacsonyabb lesz a nominálisnál. Az árindexszel való osztással ilyenkor csökkentjük a nominális GDP-t, hiszen úgymond elvonjuk a benne foglalt inflációt. Ezek után már érthető, miért hívják ezt az árindexet GDP-deflátornak. A GDP-deflátor nemcsak a nominális és a reál kibocsátás érték, hanem a nominális és a reál növekedési ütem hányadosaként is származtatható. Ez az állítás az alábbi azonosságra épül. q p q p q p q p q p q p nominális kibocsátás indexe volumenindex árindex Eszerint a nominális növekedési index megegyezik a volumenindex és az árindex szorzatával. Egyszerű átrendezéssel adódik, hogy nominális GDP indexe árindex GDP volumenindex. A termékárak emelkedését tükrözi tehát a 12,7%-os nominális és a 3%-os növekedési ütem közötti differencia is, csakhogy az áremelkedés pontos mértékét nem a 12,7% és a 3% különbségeként, hanem az 1,127 és a 1,03 indexek hányadosaként kapjuk. 1,127 1,094 1,03 12

13 26.)* Vegyünk egy olyan gazdaságot, amelyben három terméket állítanak elő (A-t, B-t és C- t). Az egyes termékek kibocsátási mennyiségeit és árait mutatja az alábbi táblázat két egymás utáni évben. Termék q 0 p 0 q 1 p 1 A B C a) Határozza meg a nominális kibocsátás nagyságát az egyes években! (1 pont) b) Hány százalékos a nominális kibocsátás növekedése? (1 pont) c) Mekkora növekedést jelent ez reál értelemben (mekkora a GDP változatlan árakon vett, Laspeyres típusú volumenindexe)? (2 pont) d) Mekkora az előző pontban meghatározott GDP-volumenindexszel konzisztens árindex (GDP-deflátor)? (1 pont) a) illetve b) 3,913 százalékos c) Reálértelemben visszaesés van, a volumenindex 99,13 (előző év = 100), vagyis 0,87%-os a visszaesés (-0,87%). d) A GDP-deflátor 104,82 (előző év = 100), vagyis az áremelkedés 4,82 százalékos. 27.)* Vegyünk egy olyan gazdaságot, amelyben három terméket állítanak elő (A-t, B-t és C- t). Az egyes termékek kibocsátási mennyiségeit és árait mutatja az alábbi táblázat három egymás utáni évben Termék Mennyiség Egységár Mennyiség Egységár Mennyiség Egységár A B C a) Határozza meg a nominális kibocsátás nagyságát az egyes években! b) Hány százalékos a nominális kibocsátás növekedése 2004-ről 2005-re és 2005-ről 2006-ra? c) Mekkora növekedést jelentenek ezek reál értelemben (hogyan alakult a GDP előző évi változatlan árakon vett volumenindexe)? d) Mekkora az árindex (GDP-deflátor) az egyes években? Nominális GDP Nominális növ. Index 1,112 1,11241 Változatlanáras GDP Reál növ. Index 1,014 1, GDP-deflátor 1, , )* Egy modellgazdaságban két terméket állítanak elő ( A és B terméket). Az alábbi táblázat a termékek kibocsátását és árait tartalmazza két egymást követő évre vonatkozóan. 13

14 Ismert, hogy a változatlanáras reálkibocsátás (Laspeyres-féle volumenindex szerint) egyik évről a másikra 3%-kal, a nominális kibocsátás pedig 8,15%-kal növekedett. Termék neve q 0 p 0 q 1 p 1 A ? 2100 B ? a) Mekkora az A termékből előállított mennyiség a második évben? b) Mekkora a B termék ára a második évben? c) Hogyan változott az árszínvonal? a) A q 0 és p 0 oszlopok adatai alapján az első év nominális kibocsátási értéke (GDP-je) egyszerűen meghatározható, amelyet volumenindexszel megszorozva megkapjuk a második év változatlanáras kibocsátási értékét: q0 p0 1,03 q1 p 0, azaz , Innen visszafelé számolva kapjuk az A termék t 1 időszaki termelését: 2000 q A , ahonnan átrendezés után A q b) A kérdés az A termék t 1 időszaki kibocsátásának, valamint a nominális kibocsátás indexe ismeretében válaszolható meg. Ez utóbbi alapján q p 1,0815 q p 1, Majd ezek után A A p , melyet átrendezve p c) Az árindex a nominális és volumenindex hányadosa, amely alapján az árszínvonal 5%-kal növekedett. 29.)* Magyarország folyóáras GDP-je az években rendre 2498,3; 2942,7; 3548,3 és 4364,8 mrd Ft volt! A GDP-deflátorral mért árszínvonal 1992-ben 21,6%-kal, 1993-ban 21,3%-kal, 1994-ben pedig 19,5%-kal növekedett az előző évhez képest. Határozza meg a nominális és a reál GDP éves növekedési ütemeit az években! Megoldás A feladat megoldása a nominális és a reálkibocsátás, valamint az árindex (GDP-deflátor) közötti nominális GDP indexe GDP volumenindexe árindex összefüggés alapján az alábbiak szerint adódik. 14

15 Év Nominális Reálkibocsátás alakulása (előző év = 100%) 2942,7 1, ,3, azaz 117,79% 1,1779 0,969, azaz 96,9% 1, ,3 1, ,7, azaz 120,58% 1,2058 0,994, azaz 99,4% 1, ,8 1, ,3, azaz 123,01% 1,2301 1,029, azaz 102,9% 1, ) Magyarországon 2008-ról 2009-re a folyóáras GDP az árszínvonal emelkedése ellenére ,9 mrd Ft-ról ,3 mrd Ft-ra csökkent. Hogyan lehetséges ez? 31.)* Oldja meg úgy a 27. feladatot, hogy a reál GDP és az árszínvonal változását Fisher-féle volumen- és árindex alapján határozza meg! a) Hogyan alakul a GDP volumenindexe és az implicit GDP-deflátor, ha 2004-es évet tekinti bázisnak (2004 = 100)? b) Az a) pontban kiszámított volumenindexek alapján határozza meg a és évi GDP értékét 2004-es árakon! c) Hogyan alakulnak az a) és b) pontbeli számítások, ha a 2005-ös év a bázis (2005 = 100)? CHAIN-TYPE INDEXES (FISHER) Laspeyres mennyiségi 1,014 1, Paasche mennyiségi 1, , Fisher mennyiségi 1 1, , Laspeyres árindex 1,105 1, Paasche árindex 1, , Fisher árindex 1 1, , Nominális növ. Index 1 1,112 1,11241 Bázisév 2004 = 100 Chain-type quantity index , ,5901 Chain-type price index , ,1511 Bázisév 2005 = 100 Áttérés 2005-ös bázisra Chain-type quantity index 98, ,5281 Chain-type price index 90, ,4221 in chained 2004 dollars real GDP in chained 2004 dollars , ,506 implicit price deflator , ,

16 32.)* Az alábbi táblázatok három gyümölcs árát és fogyasztási mennyiségeit mutatják egy országban. Határozza meg a három termékre vonatkozó gyümölcsár-indexet Laspeyres- (CPI) és Paasche-féle (GDP-deflátor) képlettel számolva is! A évi árszintet tekintse 100-nak! 3 Gyümölcsárak alakulása(font/kg) Év Banán Alma Kivi ,89 0,44 1, ,91 0,43 1, ,91 0,46 1, ,94 0,5 2, ,95 0,51 2,25 Az egyes gyümölcsökből vásárolt mennyiség (ezer kg) Év Banán Alma Kivi bázis 2000 LASPEYRES PAASCHE ,02 98, ,00 100, ,11 102, ,18 108, ,72 110,36 33.) Mi a különbség a GDP-deflátor és a fogyasztói árindex között? 34.)* Egy országban A, B és C termékek átlagos mennyisége a háztartási fogyasztásban az alábbiak szerint alakult 2004 és 2006 között. Év Mennyiségek (tonna) A B C ,5 0,3 0, ,52 0,28 0, ,56 0,26 0,18 3 Gary Koop: Közgazdasági adatok elemzése. Osiris Kiadó,

17 Határozza meg a fogyasztói árindex (CPI) értékét az egyes években a 2005 év súlyaival, 2005-ös bázison (2005=100) számítva, ha a termékek árai az egyes években az alábbi táblázatnak megfelelően alakultak! Évek Árak A B C Az eredményeket ebbe a táblázatba írja be! A válaszokat csak a mellékszámítások feltüntetése esetén fogadjuk el! Fogyasztói Év árindex Év Fogyasztói árindex , , ,6 Megjegyzés a pontozáshoz: már arra adható 1 pont, ha 2005-höz beírja a 100-at. A 2004 és 2006 év árindexének meghatározásáért 2-2 pont járjon! 35.)* Egy országban az alábbi táblázat szerint a GDP-volumenindexek számításánál bázisévváltás történt. Mit kell tennünk, ha makrogazdasági elemzéseink során az as periódust egyben szeretnénk kezelni? Illessze egymáshoz a két indexsort! 4 Egymáshoz illesztett index Év Régi index (1995 = 100) Új index (2001=100) 2001 = Gary Koop: Közgazdasági adatok elemzése. Osiris Kiadó,

18 Idősorok egymáshoz illesztése, ha változik a báziév Egymáshoz illesztett index Év Régi index (1995 = 100) Új index (2001=100) 2001 = , , , , , Gazdasági növekedés rövid és hosszú távon, a kibocsátási rés 36.)* Az alábbi táblázat Magyarország éves gazdasági növekedését mutatja 1990 és 2008 között. a) Hány százalékkal nőtt összesen a GDP az elmúlt 10 évben (1998 és 2008 között)? b) Hány százalékkal nőtt a GDP 1989 óta? (hosszabb számolás, házi feladat számítógéppel megoldani!) c) Mekkora volt az átlagos növekedés 1998 és 2008 között (geometriai átlag)? d) Mekkora volt az átlagos növekedés az 1989 óta eltelt időszakban? Reál GDP növekedése KSH adatok (%) , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,3 18

19 a-b) növekedés (%) 1998 óta 42,55152 c) átlagos növekedés (%) 1998 óta 3, növekedés (%) 1989 óta 35,5 d) átlagos növekedés (%) 1989 óta 1, )* Ha egy országban az átlagos növekedés hosszú távon 2 százalék, akkor hányszorosára nő a GDP 10 év alatt? Hányszorosára nő 50 év alatt? És ha növekedési ráta nem 2, hanem 1 illetve 4 százalékos? Megoldások rendre: 1, ; 2, ; 1, ; 1, ; 1, ; 7, )* Ha egy ország hosszú távú növekedési rátája 9 százalékos, akkor hány év kell ahhoz, hogy megduplázódjon a reál GDP-je? 8, év 39.)* Ha egy ország az elkövetkezendő 16 évben 9 százalékos, majd az utána következő 24 évben 6 százalékos növekedést produkál, akkor hány százaléka lesz 40 év múlva várható GDP a mai szintnek? 1607,55 százaléka 40.)* Magyarország a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP alapján 2008-ban nagyjából az eurózóna fejlettségi szintjének (az EMU egy főre jutó GDP-jének) 60%-án állt. Hány év szükséges az eurózónához való felzárkózáshoz akkor, ha az euró-tagállamok együttes átlagos hosszú távú növekedési üteme 2, míg Magyarországé a) 3 százalékos? b) 3,5 százalékos? c) 4 százalékos? n 0,61,03 1,02 a) ln 0,6 nln1,03 nln1,02 ln 0,6 n 52, 359 ln1, 02 ln1, 03 b) 34, c) 26, n 41.)* Egy országban a 2008-as folyóáras GDP mrd fabatka volt. Az ország lakossága 5 millió fő. Az éves átlagos valutaárfolyam 250 fabatka/dollár volt. a) Mekkora az adott ország egy főre jutó GDP-je 2008-ban fabatkában és mekkora dollárban az átlagos valutaárfolyamon átszámítva? Az országban mért egy főre jutó GDP hány százaléka az USA dolláros egy főre jutó GDP-jének? b) Mekkora az adott ország dollárban számolt vásárlóerő-paritásos egy főre jutó GDP-je, ha az Egyesült Államok fabatkában kifejezett árai a vizsgált időszakban átlagosan kétszeresei az adott országban mért áraknak? Az egyes valuták vásárlóereje közötti különbségeket is figyelembe véve az egy főre jutó GDP az USA szintjének hány százalékán áll? 19

20 c) Az előrejelzések szerint a vizsgált ország az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP-re vonatkozóan hosszú távon meglehetősen gyors, átlagosan évi 6 százalékos növekedést képes fenntartani, míg az USA-ban csak 2 százalékos ez az érték. A jelenlegi fejlettségbeli különbségekből kiindulva hány év kellene az Egyesült Államok utoléréséhez? a) Az egy főre jutó GDP fabatkában 3 millió 200 ezer fabatka, dollárban valutaárfolyamon átszámítva pedig USD, amely 29,1 százaléka az Egyesült Államok 44 ezer dolláros értékének. b) A vásárlóerő-paritásos érték duplája a USD-nek, tehát USD, ez utóbbi pedig 58,2 százaléka az USA egy főre jutó GDP-jének. c) A teljesen pontos (tehát nem a fentebb és az alábbiakban szereplő kerekített) szintbeli különbséggel számolva a megoldás 14,0798 év. n n 0,582 1,06 1,02 42.) Mit jelent a kibocsátási rés? ln 0,582 nln1, 066 nln1, 02 ln 0,582 n 14, 0798 ln1, 02 ln1, )* Határozza meg a kibocsátási rés százalékos nagyságát az alábbi táblázat adatai alapján pontosan és a logaritmikus közelítő formulával egyaránt! DATE GDP GDPPOT Kibocsátási rés Yt Yt* 100[(Yt-Yt*)/Yt*] 100ln(Yt/Yt*) 2000Q1 9695,6 9475,8 2, , Q2 9847,9 9564,2 2, , Q3 9836,6 9653,0 1, , Q4 9887,7 9741,6 1, , Q1 9875,6 9829,3 0, , Q2 9905,9 9914,7-0, , Q3 9871,1 9997,8-1, , Q4 9910, ,4-1,6709-1, Q1 9977, ,8-1, , Q , ,8-1, , Q , ,1-2, , Q , ,1-2,7014-2,

21 Népességváltozás és az egy főre jutó GDP alakulása 44.)* Az alábbi táblázat az Egyesült Államok GDP-adatait tartalmazza. Töltse ki a tábla üres celláit! Év Nominális GDP (mrd USD) Reál GDP (2000. évi árakon, mrd USD) GDP-deflátor (2000 = 100) GDP-deflátor (százalékos változás az előző évhez) Egy főre jutó reál GDP (2000. évi árakon, USD) Népesség (millió fő) ,2 283, ,4 286, ,5 Év Nominális GDP (mrd USD) Reál GDP (2000. évi árakon, mrd USD) GDPdeflátor (2000 = 100) GDPdeflátor százalékos változása Egy főre jutó Népesség reál GDP (2000. (millió fő) évi árakon, USD) , , , , ,4 2, , , , , , ,5 45.)* Az alábbi táblázat egy ország GDP-adatait tartalmazza. Töltse ki a tábla üres celláit! A válaszokat csak a mellékszámítások feltüntetése esetén fogadjuk el! Év Nominális GDP (mrd fabatka) Reál GDP (mrd fabatka évi árakon, mrd fabatka) GDP-deflátor (2006 = 100) GDP-deflátor (százalékos változás az előző évhez képest) Egy főre jutó reál GDP (2006. évi árakon, fabatka) Népesség (ezer fő) Megjegyzés a javításhoz: 2006-os sor hiányzó adatai 1 pont; as sorok 2-2 pont. Év Nominális GDP (mrd fabatka) Reál GDP (mrd fabatka évi árakon, mrd fabatka) GDP-deflátor (2006 = 100) GDP-deflátor (százalékos változás az előző évhez képest) Egy főre jutó reál GDP (2006. évi árakon, fabatka) Népesség (ezer fő) , , ,58 21

22 46.)* Egy országban a reál GDP az elmúlt 10 év alatt évente átlagosan 5 százalékkal nőtt. a) Hány százalékkal változott az egy főre jutó GDP az elmúlt 10 év alatt, ha a népesség évente átlagosan 0,2 százalékkal csökkent? b) Hány százalékkal változott évente átlagosan az egy főre jutó GDP? a) 66,183%-kal nőtt b) 5,21%-kal nőtt 47.)* Egy országban az egy főre jutó reál GDP az elmúlt 7 évben a kétszeresére nőtt. Hány százalékos lehetett az átlagos éves GDP-növekedés, ha a népesség évente 1 százalékkal emelkedett? 11,513 százalékos 48.)* Töltse ki az alábbi táblázat üres celláit! t Egy főre jutó reál GDP (millió) Reál GDPnövekedés (százalék) Egy főre jutó reál GDP növekedése (százalék) Reál GDP (mrd) Népesség (ezer fő) Népességnövekedés (százalék) , ,5 0,2 2 2,3 0, t Egy főre jutó reál GDP (millió) Reál GDPnövekedés (százalék) Egy főre jutó reál GDP növekedése (százalék) Reál GDP (mrd) Népesség (ezer fő) Népességnövekedés (százalék) , , ,5-4, , ,23 2, ,1-2, , , , , , ,

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése A gazdasági növekedés mérése Érték-, volumen- és árindexek 25.) Az alábbi táblázat két egymást követő év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket

Részletesebben

A makroökonómia tárgyköre. Makrogazdasági termelési érték, bruttó kibocsátás. Bruttó hazai termék (GDP)

A makroökonómia tárgyköre. Makrogazdasági termelési érték, bruttó kibocsátás. Bruttó hazai termék (GDP) A makroökonómia tárgyköre 1.) Az alábbiak közül mely kérdések tartoznak a makroökonómia tárgykörébe? Válaszait indokolja! a) Milyen gazdasági növekedést feltételezve állítsa össze a költségvetést a gazdasági

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI A makroökonómia mutatói, nemzeti jövedelem 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI 1. A fogyasztói árindex egy fix jószágkosár árát követi nyomon az időben. 2. Egy külföldön gyártott, de itthon

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése 3. lecke A gazdasági növekedés mérése Nominális és reál GDP, érték-, volumen- és árindex. Gazdasági növekedés és üzleti ciklusok. Hogyan mérjük a gazdasági növekedést? dinamikus elemzés: hány százalékkal

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia alapfogalmai, a jövedelmek számbavétele. Bacsi-Weisz, Makro1

MAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia alapfogalmai, a jövedelmek számbavétele. Bacsi-Weisz, Makro1 MAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia alapfogalmai, a jövedelmek számbavétele 1 Mivel foglalkozik a makroökonómia? Nem egy gazdasági szereplı, termék, hanem: AGGREGÁTUMOK kettıs aggregálás Gazdasági szereplık

Részletesebben

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

Makroökonómia. 2. szeminárium

Makroökonómia. 2. szeminárium Makroökonómia 2. szeminárium Óra előtt Előadásdiák, órai feladatok, gyakorlók, tavalyi ZH, házi feladat stb. https://makrogyakorlatok.wordpress.com/ Következő órán ZH!! 12 pont 20 perc GDP, közbülső termék,

Részletesebben

Makroökonómia. 2. szeminárium

Makroökonómia. 2. szeminárium Makroökonómia 2. szeminárium Óra előtt Előadásdiák, órai feladatok, gyakorlók, tavalyi ZH, házi feladat stb. https://makrogyakorlatok.wordpress.com/ Következő órán ZH!! 12 pont 20 perc GDP, közbülső termék,

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. feladat 65.) Keynesi

Részletesebben

Mintapéldák és gyakorló feladatok

Mintapéldák és gyakorló feladatok Mintapéldák és gyakorló feladatok Közgazdaságtan II. (Makroökonómia) címû tárgyból mérnök és jogász szakos hallgatók számára Az alábbi feladatok a diasorozatokon található mintapéldákon túl további gyakorlási

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A makrogazdasági tevékenység számbavétele 13. lecke SNA (System of National

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 2. Előadás A gazdasági tevékenység mérése Bevezetés A közgazdászok a gazdaság tanulmányozásához statisztikákat használnak, amelyeket az állami

Részletesebben

Makroökonómia szeminárium - 2. hét. 2. szeminárium Alapfogalmak II., Mikroökonómiai alapok

Makroökonómia szeminárium - 2. hét. 2. szeminárium Alapfogalmak II., Mikroökonómiai alapok Makroökonómia szeminárium 2. szeminárium Alapfogalmak II., Mikroökonómiai alapok Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. február 12. Pre-demonstrátorunk: Bugyi Orsolya Szakmai segítségnyújtás, dolgozatok

Részletesebben

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, fogalmak: GDP Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Elérhet ség Mivel foglalkozik a makroökonómia? izabella.kuncz@gmail.com 221.1 szoba Fogadóóra: szerda 13.4015.10 Tankönyv

Részletesebben

TestLine - SNA mutatók Minta feladatsor

TestLine - SNA mutatók Minta feladatsor TestLine - pénzügyi számviteli ügyintéző 1. 9:41 Normál Megnevezés Kiszámítás módja Értéke A nominális kibocsátás a t. évben A nominális kibocsátás a (t+1). évben Értékindex ( a nominális GDP értékének

Részletesebben

TestLine - SNA mutatók Minta feladatsor

TestLine - SNA mutatók Minta feladatsor TestLine - pénzügyi számviteli ügyintéző 1. 11:18 Normál Bruttó kibocsátás (GO) 3500 Folyó termelő felhasználás (Cf) 2200 Évi amortizációs alap (Ca) 630 Az országba beutalt profit külföldi tőkebefektetésből

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/A lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. GDPárindex,fogyasztóiárindex,infláció, kamat,foglalkoztatotság,munkanélküliség, munkaknélküliségiráta

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. GDPárindex,fogyasztóiárindex,infláció, kamat,foglalkoztatotság,munkanélküliség, munkaknélküliségiráta Szabó-bakoseszter Makroökonómia GDPárindex,fogyasztóiárindex,infláció, kamat,foglalkoztatotság,munkanélküliség, munkaknélküliségiráta Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Az alábbi táblázat egy

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/A lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, fogalmak: GDP Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Elérhet ség izabella.kuncz@gmail.com E.221.1 szoba Fogadóóra: csütörtök 15.3017.00 Tankönyv Feladatgy jtemény Szabó-Bakos

Részletesebben

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési, jövedelmi, kiadási

Részletesebben

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Makroökonómia 1. dolgozatra gyakorló feladatlap 2013. tavasz 1. feladat. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Összes kibocsátás 10000 Folyó termelőfelhasználás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 1. és 2. szemináriumra

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 1. és 2. szemináriumra Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 1. és 2. szemináriumra 1. Feladat Az általunk vizsgált gazdaságban 2018-ban és 2019-ben csupán két terméket állítanak el : X-et és Y-t. Az ezekre vonatkozó

Részletesebben

Makroökonómia szeminárium - 1. hét. 1. szeminárium Tájékoztató, alapfogalmak

Makroökonómia szeminárium - 1. hét. 1. szeminárium Tájékoztató, alapfogalmak Makroökonómia szeminárium 1. szeminárium Tájékoztató, alapfogalmak Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. február 6. Tanítási módszertan Ajánlott a következ rendszer követése: El adások és szemináriumok

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám: Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési,

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések

Részletesebben

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus

Részletesebben

Makroökonómia. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet. Kötelező irodalom. Ajánlott irodalom

Makroökonómia. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet. Kötelező irodalom. Ajánlott irodalom Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, FakultätGazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet Makroökonómia Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia ok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. 65.) Keynesi abszolút

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

Makroökonómia. 1. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1

Makroökonómia. 1. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1 Makroökonómia 1. szeminárium 2018. 02. 06. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1 Adminisztratív I. G15 - Kedd 8:00-9:30, E.3.334 Átjárási lehetőség: korlátozottan, dolgozatoknál nincs! Tóth Gábor: tgabor91@gmail.com

Részletesebben

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára Szolnoki Főiskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára 1. A makroökonómia tudománya 1. feladat. 1. Ábrázolás

Részletesebben

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön! 1 Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön! 2 Van Tematika! Az előadás A szeminárium is 3 Van 60 pont

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése 3. lecke A gazdasági növekedés mérése Nominális és reál GDP, érék-, volumen- és árindex. Gazdasági növekedés és üzlei ciklusok. Hogyan mérjük a gazdasági növekedés? dinamikus elemzés: hány százalékkal

Részletesebben

Határozza meg és jellemezze az ár-, érték- és volumenváltozást %-ban és forintban!

Határozza meg és jellemezze az ár-, érték- és volumenváltozást %-ban és forintban! 1. Egy fúvós hangszereket forgalmazó cégről a következő adatok ismertek: Termékcsoportok Forgalom 2003-ban A volumen változása Fafúvós 50 +50 Rézfúvós 30 +30 Egyéb +10 Összesen: Továbbá ismert, hogy a

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) középszint 0521 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Elméleti közgazdaságtan II. Makroökonómia. uw.hu. A makroökonómia

Elméleti közgazdaságtan II. Makroökonómia.   uw.hu. A makroökonómia Elméleti közgazdaságtan II. Makroökonómia http://elmgazd. uw.hu A makroökonómia 1 A makroökonómia A mikroökonómia fő fejezetei a) A fogyasztás mikroökonómiája b) A termelés mikroökonómiája A termékek termelése

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012. Név:... Kód:...... Eredmény:..... STATISZTIKA I. VIZSGA; NG KM ÉS KG TQM SZAKOKON MINTAVIZSGA Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető

Részletesebben

ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet. Makroökonómia. Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika I. félév

ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet. Makroökonómia. Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika I. félév ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet Makroökonómia Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika 2012-13 I. félév A makroökonómia alapkérdései, alapfogalmai és a makrogazdaság szereplői kibocsátás:

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. márciusi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. márciusban 48 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az egyenlegnek az előző év márciushoz mért 97

Részletesebben

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez Egy gazdaság a neoklasszikus modell leírása szerint működik. A megtakarítási függvény: S(i)=300+1000i, a beruházási függvény: I(i)=1800-500i. Egységnyi forgalomban

Részletesebben

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II. Gazdasági növekedés II. 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II. 1. A Solow-modell alapján egy nemzetgazdaság életszínvonalának folyamatos emelkedése a technológiai haladásnak és a népesség magas

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron)

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) 279-302_Szakolczay_tablak.qxd 2009.06.16. 20:06 Page 279 A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) A/1. táblázat Év Bruttó Export

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás

Részletesebben

1. Számítsa ki a gazdaság GDP-jének nagyságát 2025-ben! Termék Mennyiség Ár Mennyiség Ár. Alma Brokkoli

1. Számítsa ki a gazdaság GDP-jének nagyságát 2025-ben! Termék Mennyiség Ár Mennyiség Ár. Alma Brokkoli S z a b ó b a k o se s z t e r Ma k r o ö k o n ó mi a Br ut t óhazait er mék,nomi nál i sgdp,r eálgdp, t er mel és imegközel í t és,ki adás imegközel í t és, j övedel mimegközel í t és. Számítási feladatok

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZGAZDASÁGI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZGAZDASÁGI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK KÖZGAZDASÁGI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK FELELETVÁLASZTÁS, EGYSZERŰ RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK GAZDASÁGI ÉS JOGI ALAPISMERETEK 1. feladat (4 pont) Az 1-2. sorszámú tesztfeladatoknál

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a májusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a májusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. májusi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. májusban 443 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi májusi egyenleg 213 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

GDP: a folyó ártól a volumenig. MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2.

GDP: a folyó ártól a volumenig. MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2. GDP: a folyó ártól a volumenig MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2. Tartalom A nemzeti számlák, ezen belül a GDP összeállításának menetrendje Változatlan áras számítások néhány alapelv

Részletesebben

Makroökonómia. 7. szeminárium

Makroökonómia. 7. szeminárium Makroökonómia 7. szeminárium Az előző részek tartalmából Népességnövekedés L Y t = ak t α L t 1 α Konstans, (1+n) ütemben növekszik Egy főre jutó értékek Egyensúlyi növekedési pálya Összes változó konstans

Részletesebben

Makroökonómia. 6. szeminárium

Makroökonómia. 6. szeminárium Makroökonómia 6. szeminárium Ismétlés: egy főre jutó makromutatók Népességnövekedés L Y t = ak t α L t 1 α Konstans, (1+n) ütemben növekszik Egy főre jutó értékek Egyensúlyi növekedési pálya Összes változó

Részletesebben

1. személyes konzultáció

1. személyes konzultáció Makroökonómia 1. személyes konzultáció Széchenyi István Egyetem Gazdálkodási szak e-learning képzés Összeállította: Makroökonómia 1. konzultáció 1 Általános tudnivalók: Tutor:, egyetemi adjunktus Fogadóóra

Részletesebben

Makroökonómia Kisokos

Makroökonómia Kisokos Makroökonómia Kisokos A kiadvány az Ecourse Bt. tulajdonát képezi, annak engedély nélküli, részbeni vagy teljes sokszorosítása tilos. Szerkesztette: Szántó Ivett Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. A Kisokos

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS 2015. február 14. STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

1. feladat megoldásokkal

1. feladat megoldásokkal 1. feladat megoldásokkal Az általunk vizsgált gazdaságban két iparág állít elő termékeket, az és az. A termelés során mindekét iparág reprezentatív vállalata két termelési tényező típust használ egy iparágspecifikusat,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A fogyasztási kereslet elméletei

A fogyasztási kereslet elméletei 6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Hogyan értelmezzük a kínálatot és a keresletet nemzetgazdasági szinten? A piac modellje a. Mit jelent makrogazdasági

Hogyan értelmezzük a kínálatot és a keresletet nemzetgazdasági szinten? A piac modellje a. Mit jelent makrogazdasági Hogyan értelmezzük a kínálatot és a keresletet nemzetgazdasági szinten? A piac modelljének átültetése makroszintre: az ár és mennyiség tengelyek értelmezése. Makrokínálat és potenciális kibocsátás. Az

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Tárgy alapvető jellemzői Tárgy neve: NEPTUN kód: Óraszám: 1+1 Kredit: 2 Számonkérés

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. januári adatok alapján A végleges számítások szerint 22. januárban 39 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi januári egyenleg 175 millió euró

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben