Az elemi kén tulajdonságai, bőrre gyakorolt hatásai, kozmetikai alkalmazásának

Átírás

1 13. Olajos szeborreás bőrtípusú vendége kezelésre érkezik a kozmetikába. Kezelés közben elmondja, hogy előző nap jógaórán volt, izomláz gyötri, mit tegyen? Panaszkodik a bőrgyógyász által felírt készítményekre, mert a nappali krémet nagyon zsírosnak találja, a kéntartalmú paszta pedig nagyon szárítja a bőrét. Győzze meg vendégét a rendszeres testmozgás szükségességéről, adjon tanácsot problémáira! Információtartalom vázlata Az izomszövetek jellemzése A bőr mirigyei, a faggyúmirigy részletes jellemzése A bőr funkciói, részletesen a bőr felszívó funkciója Az elemi kén tulajdonságai, bőrre gyakorolt hatásai, kozmetikai alkalmazásának története, a kémiai elemek fogalma Mikro-, és nanoemulziók, folyadékkristályok, egyéb hatóanyag-hordozó rendszerek 13/a Az izomszövetek jellemzése Jellemző tulajdonságuk, hogy összehúzásra és elernyedésre képesek Sima izomszövet: A gerincesek zsigereiben található meg. Megnyúlt, orsószerű sejtekből áll, a sejtmag hosszúkás. Működése akaratunktól független A simaizom lassú, de tartós összehúzódásra képes Harántcsíkolt izomszövet: Hosszúkás, több magvú izomrostokból áll. A mikroszkóp alatt világosabb és sötétebb csíkok láthatók rajta. A harántcsíkok az izomban, az aktin és miozin molekulák elrendeződése miatt alakul ki, ezek felelősek a harántcsíkolt izomszövet összehúzódásért. Gyors összehúzódásra képes, de fáradékonyabb, mint a simaizom 1.3. Szívizom

2 Speciális harántcsíkolt izomnak tekinthető. Az izomsejt elágazó rostokat alkotnak, amelyek összekapcsolódnak egymással, mintegy hálózatot képezve. Egyesíti magában a sima és harántcsíkolt izom előnyös tulajdonságait. Gyors összehúzódásra képes és kitartó munkára képes. 13/b A bőr mirigyei, a faggyúmirigy részletes jellemzése A mirigyhámot többféleképpen tudjuk csoportosítani. a. Váladéktermelés mechanizmusa alapján lehet - merokrin-folyamatosan termelik a váladékot - apokrin- folyamatosan termelik, de szakaszosan ürítik a váladékot - holokrin- ezek a faggyúmirigyek b. Mirigyhám alakja szerint lehet: - csöves, - bogyós, - csöves-bogyós - Exokrin mirigyek Külső elválasztású mirigyek, más néven exokrin mirigyek az általuk termelt váladékot a külvilágba (a bőr mirigyei), vagy olyan belső üregrendszerbe ürítik (a gyomor-bél csatorna), amelyek természetes kapcsolatban vannak a külvilággal. - Endokrin mirigyek A belső elválasztású mirigyek- endokrin mirigyek, kivezető csöve elzáródik vagy felszívódik és a váladékuk a vérbe jut. - Faggyúmirigy Faggyúmirigy ( Holokrin mirigy) A szőrtüsző külső gyökérhüvelyének kitüremkedése és a proliferáló (szaporodó, növekvő) gyökérhüvelybimbók differenciálódása során alakul ki az alveoláris (bogyós) szerkezetű faggyúmirigy. Több (2-5) acinus egy rövid, közös kivezetőcsővel nyílik az ún. canalis pilosebaceusba (szőrcsatorna), amelyen keresztül a faggyúmirigy váladéka, a sebum (faggyú) a bőr felszínére jut.

3 Előfordulása A faggyúmirigy mindig a musculus arrector pili tapadása felett helyezkednek el. A tenyeret, talpat és az ujjak hajlító felszíneit borító vastag, szőrtelen bőrben nincsenek faggyúmirigyek. Különleges faggyúmirigyek: Meibom-féle mirigyek a szemhéjak szélén látható nagy, komplex mirigyek Wolff-féle mirigyek szemhéjak és a külső hallójárat területén megfigyelhető egysejtű mirigyek Arcbőr (homlok, orr, áll, szegycsont) és hát faggyúmirigyei tág nyílású szőrtüszőbe torkollanak, amelyek szőrcsatornáját a váladék rendszerint teljesen kitölti. Ezeket a testtájakat szeborreás testtájaknak is nevezzük. Összetétele: di- és trigliceridek zsírsavak koleszterin viasszerű anyagok Védő lipidréteget képeznek a szőrszálakon, hozzájárul a bőr vízhatlanságának kialakulásához, valószínűleg szerepe van a testszag kialakulásában is. Fehérjék Ásványi sók Víz

4 Születéskor a faggyúmirigyek erőteljesen aktívak, az acinusok nagyok, a posztnatális élet során aktivitásuk és nagyságuk jelentősen csökken. Pubertás idején mind a két nemben rohamosan fokozódik a faggyúmirigyek szekréciós aktivitása, a heréből, illetve a mellékvesekéregből származó androgének lokális hatására. Az ösztrogének hatása ellentétes, a pubertás után nőkben a mirigy szekréciója lényegesen alacsonyabb, mint férfiakban. Nagy mennyiségű sebum beékelődhet a hyperkeratinizációt mutató kivezetőcsőbe: ez a comedo (mitesszer). A pangó váladékban baktériumok szaporodhatnak, lokális gyulladást okozva (acne). 13/c A bőr funkciói, részletesen a bőr felszívó funkciója A bőr védi a szervezetet a környezet károsító behatásaival szemben. - A bőr védelmi szerepe: - Mechanikai hatások elleni védelem - Fényvédelem - Hőszigetelés - Kórokozók elleni védelem - Vegyi hatások elleni védelem - A bőr kiválasztó szerepe - A bőr légző szerepe - A bőr érző szerepe - A bőr felszívó szerepe A bőr felszívó szerepe: A különböző anyagok bőrbe jutását több tényező befolyásolja. -A bőrre kerülő anyagok szerkezete, -azok fizikai és kémiai tulajdonsága, -a bőr szarurétegének nedvességtartalma, -a szaruréteg sejtsorainak barrier funkciója az adott anyaggal szemben, -a szőrtüsző, faggyúmirigy és kis mértékben a verejtékmirigy, áteresztőképessége ami az egyes anyagokkal szemben különböző. 13/d Az elemi kén tulajdonságai, bőrre gyakorolt hatásai, kozmetikai alkalmazásának története, a kémiai elemek fogalma

5 A ként már az ókorban is nagyon jól ismerték és felhasználták. Kínában és Indiában gyógyszerként alkalmazták. Ezenkívül használták fertőtlenítésre, boroshordók tisztítására. Hadi célokra is felhasználták: a kén, salétrom és szén keverékéből álló lőport valószínűleg a kínaiak találták fel. A kén ipari jelentősége csak a 18. századtól nőtt meg, amikor a kénsavgyártásra használták fel, illetve a 19. században, amikor a kaucsuk vulkanizálását feltalálták. Latin neve: sulfur. Nevének eredetére az indoeurópai suelphlos-ra vezeti vissza, ami a swel (lassan égni) kifejezésből ered. A kén a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele S, a latin sulfur kezdőbetűjéből származik. Fizikai tulajdonságai: Nemfémes, íztelen, kellemetlen szagú, természetes formájában sárga kristályos szilárd anyag. Vízben nem, szén-diszulfidban (CS 2) és kén-dikloridban (SCl 2) jól oldódik. A természetben elemi állapotban is előfordul vulkángőzökben, fontosabb a természetben megtalálható vegyületei a szulfátok és a szulfidok. Számos (több mint 30) allotróp módosulata ismert, ezek közül a három legjelentősebb: - Rombos kén - Monoklin kén - Amorf kén Kémiai tulajdonságai: - S + O 2 = SO 2 színtelen, köhögésre ingerlő, szúrós szagú, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz - SO 2 + H 2O = H 2SO 3 (kénessav) könnyen kénsavvá oxidálódik, miközben más anyagokat redukál színtelenítő hatás Oxidáció H 2SO 3 H 2SO 4 A természetes eredetű szénben mindig van kéntartalmú anyag égése során SO2 keletkezik károsítja (redukálja) a növények klorofillját, megakadályozva a fotoszintézist, a savas esők kialakulásának fő okozója Kén bőrre gyakorolt hatása:

6 - 4%-ig hámképző, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő % hámoldó, korpázó hámlást okoz. Fertőtlenítő, szárító hatású - 10% felett roncsoló hatású- kozmetikában nem használhatjuk. Kozmetikai célra a lecsapott ként, illetve szerves és szervetlen vegyületeit használjuk. Púderek, pakolások,rázókeverékek,szappanok formájában. Kémiai elemek fogalma: Azok az anyagokat, amelyek már semmilyen kémiai művelettel nem bontható tovább más anyagokra kémia elemeknek nevezzük. Az elemek azonos rendszámú atomokból felépülő anyagok, molekulák. 13/e Mikro-, és nanoemulziók, folyadékkristályok, egyéb hatóanyag-hordozó rendszerek Bodor ferencné: Kozmetikus anyagismeret 118oldal(2003 kiadásban)