QUAESTOR KÁROSULTAK KÁRRENDEZÉSI ALAPJA

Átírás

1 QUAESTOR KÁROSULTAK KÁRRENDEZÉSI ALAPJA K Á R R E N D E Z É S I S Z A B Á L Y Z A T április 28.

2 T A R T A L O M Általános rendelkezések... 3 A kárrendezésre jogosultak... 4 Kárrendezés iránti kérelem... 5 A kérelem benyújtása... 6 A kérelmek vizsgálata... 7 A formai vizsgálat... 7 Az érdemi vizsgálat... 8 Kárrendezés összege és kifizetése... 8 A kifizetés... 9 Egyéb rendelkezések... 9 Felhatalmazás és hatálybalépés... 9 K Á R R E N D E Z É S I S Z A B Á L Y Z A T 2

3 K ÁRR E N D E Z É S I S Z A B Á L Y Z A T A Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Qtv.) 7. b) pontja szerint az igazgatóság szabályzatban határozza meg a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjából (továbbiakban: Kárrendezési Alap) történő kárrendezés részletes szabályait. A hivatkozott rendelkezés felhatalmazása alapján az igazgatóság megalkotta a jelen Kárrendezési szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat). A Szabályzat a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Kft. által kibocsátott kötvényeknek a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt., vagy annak kapcsolt vállalkozása általi értékesítési tevékenység következtében megkárosított befektetők kárrendezését szabályozza. Általános rendelkezések 1.1 A Szabályzat a Qtv. rendelkezéseinek keretei között, és annak előírásai szerint meghatározza a Kárrendezési Alap általi kárrendezés legfontosabb szabályait. A Szabályzat nem vonatkozik a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. befektetőinek a nem Quaestor kötvényből eredő, egyéb követeléseire. Az egyéb követelések után a Befektető-védelmi Alap fizet kártalanítást, a kártalanításra vonatkozó általános szabályok szerint. 1.2 A Szabályzat rendelkezéseinek alkalmazása során jóhiszeműen, a jogosultak kártalanítására vonatkozó törvényi célok minél teljesebb érvényesítését és a hiteles tájékoztatást, valamint a Kárrendezési Alap vagyonának gondos kezelését szem előtt tartva kell eljárni. 1.3 A Szabályzat alkalmazása során az alábbi fogalmakat a következő tartalommal kell érteni: a) Kárrendezés: A Qtv. hatálya alá tartozó teljes követeléseknek a jogosult kérelmére ellenérték fejében, a törvény erejénél fogva történő átszállása a Kárrendezési Alapra. b) Kártalanítás: A Befektető-védelmi Alapnak (továbbiakban: Beva) a évi CXX. törvény (továbbiakban: Tpt.) alapján történő fizetési kötelezettsége. c) Kárrendezési eljárás: a Kárrendezési Alapnak a kárrendezési kötelezettsége alapján a károsultak tájékoztatása, a kárrendezés iránti kérelmek befogadása, vizsgálata, a kárrendezésről történő tájékoztatás és kárrendezés ellenértékének kifizetése céljából lefolytatott eljárása. d) Quaestor kötvény: a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által kibocsátott vagy ilyenként megjelölt, és a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt., vagy annak számviteli jogszabályok szerint kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvény. e) Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvényben (továbbiakban: Ptk.) ilyenként meghatározott személy: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostohaés a nevelőszülő és a testvér. f) Hozzátartozó: a Ptk.-ban ilyenként meghatározott személy, azaz a közeli hozzátartozón kívül az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. g) Kérelem benyújtására nyitva álló időszak: a május 6. és június 5. közötti időszak, amely alatt a jogosult kérelmet nyújthat be a Kárrendezési Alaphoz. K Á R R E N D E Z É S I S Z A B Á L Y Z A T 3

4 h) Jogosult: a Qtv. 1. szerinti követeléssel rendelkező személy, amennyiben nem minősül a kárrendezés alól kizárt személynek. i) Kárrendezés alól kizárt személy: Qtv. 1. szerinti követeléssel rendelkező személy, amennyiben a Qtv. 3. (2) bekezdése alapján a követelése nem szállhat át a Kárrendezési Alapra. 1.4 A Qtv., a Tpt. és a Szabályzat által nem rendezett kérdésekben a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A kárrendezésre jogosultak 2.1 Kárrendezésre azok a magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek jogosultak, akik a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által kibocsátott vagy ilyenként megjelölt, és a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt., vagy annak számviteli jogszabályok szerint kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények vásárlására irányult ügyletből eredően e társaságokkal szemben követeléssel rendelkeznek. (Qtv. 1. ) 2.2 Kárrendezésre nem jogosultak a Qtv. 3. (2) bekezdésének felsorolt személyek, azaz a) a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Kft., a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt., és ezek számviteli szabályok szerint kapcsolt vállalkozása (továbbiakban Quaestor Csoporthoz tartozó társaság), b) a Quaestor Csoporthoz tartozó társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, és ezek hozzátartozója, c) a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Kft.-vel, a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-vel, a QUAESTOR INVEST Kft.-vel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és ezek hozzátartozója, d) a Quaestor kötvények értékesítésében függő ügynökként vagy más módon közreműködő vállalkozás, e) a Quaestor kötvények értékesítésében függő ügynökként vagy más módon közreműködő vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és ezek hozzátartozója, f) a Beva biztosítása alól a Tpt (1) bekezdése alapján kizárt személyek. 2.3 A Kárrendezési Alap a honlapján közzéteszi a Quaestor Csoporthoz tartozó társaságok, valamint a Quaestor kötvények értékesítésében függő ügynökként vagy más módon közreműködő vállalkozások listáját. 2.4 A 2.2 pontban felsorolt jogi személyek kárrendezés iránti kérelmet jogosultként nem nyújthatnak be. 2.5 Természetes személy, amennyiben a 2.2 pontban felsorolt megbízatás, munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, valamint a hozzátartozói minőség a kárrendezés alapjául szolgáló követelésre vonatkozó szerződés megkötésétől a kérelem benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt, kárrendezés iránti kérelmet jogosultként nem nyújthat be még akkor sem, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a kizárásra okot adó jogviszony, vagy a hozzátartozói minőség már nem áll fenn. 2.6 A kárrendezés iránti kérelmet benyújtó természetes személy a kérelmen büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy a kárrendezésre való jogosultságot kizáró körülmények esetében nem állnak fenn. Amennyiben a kérelem benyújtója a kárrendezésre K Á R R E N D E Z É S I S Z A B Á L Y Z A T 4

5 való jogosultságáról egyértelműen nyilatkozni nem tud, a kérelem benyújtására szolgáló űrlapon kérheti a kárrendezésre való jogosultság vizsgálatát annak az oknak a pontos megjelölésével, ami esetében okot adhat a kizárásra. Kárrendezés iránti kérelem 3.1 Kárrendezésre kizárólag a jogosultnak a kárrendezésre irányuló kérelme (továbbiakban: kérelem) alapján kerülhet sor. A kérelem a Kárrendezési Alap által meghatározott űrlapon nyújtható be, amely tartalmazza a jogosult, valamint meghatalmazott eljárása esetén a meghatalmazott azonosításához, és a velük való kapcsolattartáshoz szükséges adatokat, a Quaestor kötvényekre vonatkozó követelést, továbbá kárrendezésre való jogosultsággal kapcsolatos nyilatkozatot. 3.2 Az űrlap benyújtásával a jogosult egyszerre kéri a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjától a Qtv. alapján történő kárrendezést és a Befektető-védelmi Alaptól a Tpt. alapján történő kártalanítást. A jogosult kérelmére a Qtv. 1. -a szerinti teljes követelés ellenérték fejében, a törvény erejénél fogva átszáll a Kárrendezési Alapra. 3.3 A kérelem benyújtására szolgáló űrlapot május 4-től az erre kijelölt, és a szabályzat mellékletében felsorolt kormányablakokban, továbbá a kifizetésben közreműködő kifizetőhelyi fiókokban lehet átvenni. Az űrlap május 4-től letölthető a Kárrendezési Alap ( és a Beva honlapjáról ( is, továbbá a honlapon érhető el a kérelem benyújtására kijelölt kormányablakok és a kifizetőhelyi fiókok elérhetőségére vonatkozó információ is. 3.4 Azonos űrlap szolgál a természetes és a jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli társaságok kérelmének bejelentésére azzal, hogy csak a jogosultra értelemszerűen vonatkoztatható adatokat kell kitölteni. 3.5 Az űrlapot az érvényes személyi okmányokba bejegyzett adatokkal megegyezően kell kitölteni abban az esetben is, ha az adatok a szerződéskötés óta megváltoztak, vagy a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. nyilvántartásában más azonosító adat szerepel. 3.6 A napközbeni telefonszám, illetve az cím megadása a kérelmen nem kötelező, de megkönnyíti az ügyintézést, ha kérelemben foglaltak tisztázásához kérelem benyújtójával történő kapcsolatfelvétel válik szükségessé. Az elektronikus levelezési cím megadásával a kérelem benyújtója hozzájárul, hogy azt az ügyintézés során elektronikus levelezés céljából használják. 3.7 Az űrlapot a jogosult képviseletében eljáró meghatalmazott vagy törvényes képviselő is benyújthatja. Meghatalmazott eljárásakor az űrlapon ki kell tölteni a meghatalmazottra vonatkozó adatokat, és az űrlaphoz mellékelni kell az írásbeli meghatalmazás egy eredeti példányát, amely tartalmazza a jogosult és a meghatalmazott azonosításához szükséges személyes adatokat, a személyazonosító okmányuk (külföldi személy esetén útlevél) számát, a meghatalmazás tárgyát, a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását, továbbá a meghatalmazó sajátkezű aláírását tanúsító két tanú nevét, lakcímét, személyazonosító okmányának számát és aláírását. Az ügyvédi meghatalmazásra, illetve a közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazásra a külön jogszabályban foglaltak irányadók. 3.8 Az űrlapon fel kell tüntetni a Qtv. hatálya alá tartozó követelést. A jogosult a Qtv. hatálya alá tartozó teljes követelését köteles feltüntetni az űrlapon, a követelés részbeni átszállására a kárrendezés keretében nem kerülhet sor. A jogosultnak nem kell meghatároznia a kötvényekkel kapcsolatos pénzkövetelése összegét, a követelés bejelentésére szolgáló táblázatban a megvásárolt kötvényeket kell felsorolni abban az esetben is, ha a kötvények lejártak. K Á R R E N D E Z É S I S Z A B Á L Y Z A T 5

6 3.9 A táblázatban a kötvényeknek (a szerződésekben használt elnevezés: pénzügyi eszköz) a kötvénysorozat azonosítására szolgáló, betűkből és számokból álló nevét, az azonos névhez tartozó mennyiséget (darabszámot és névértékét), és a befizetett vételárat kell megadni. Amennyiben a mennyiségre vonatkozó adatok közül (darabszám, névérték) a jogosult csak az egyiket tudja meghatározni, elegendő az egyik adat kitöltése. Ha az űrlapon rendelkezésre álló hely nem elegendő követelés felsorolására, a felsorolást újabb űrlapon kell folytatni, amelyen fel kell tüntetni, hogy PÓTLAP, és a személyes adatok közül elegendő a nevet és a lakcímet kell kitölteni Az űrlapot a jogosultnak alá kell írnia, meghatalmazás esetén a kérelmet a meghatalmazott is jogosult aláírni. Jogi személy esetén a kérelmet az aláírásra jogosult képviselőknek a cégnyilvántartásban szereplő módon kell aláírniuk és el kell látni a cég bélyegzőjének lenyomatával. Az űrlap eredeti aláírással ellátott példányát kell benyújtani a Kárrendezési Alaphoz Mellékletként kell csatolni a kérelemhez a követelés alapjául szolgáló szerződést és a jogosult számára vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott kötvények mennyiségéről szóló igazolást. Azok, akik Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt-vel kötöttek szerződést, a társaság felszámolójától kapott egyenlegközlő igazolás megküldésével is eleget tehetnek az igazolásra vonatkozó kötelezettségnek Szerződésként a kötvény vásárlására vonatkozó egyedi adásvételi szerződést kell benyújtani a kérelem mellékleteként. Amennyiben az egyedi szerződés megkötésére telefonon, vagy online került sor, a kérelemhez a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt-vel megkötött keretszerződést kell csatolni Azoknak a jogosultaknak, akik nem a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrtnél, hanem Quaestor csoporthoz tartozó más társaságnál vásároltak Quaestor kötvényeket, a szerződésen kívül a vételár teljesítéséről szóló bizonylatot, és a társaságtól kapott igazolásokat is be kell nyújtaniuk a kérelem mellékleteként A mellékletként benyújtott dokumentumokat elegendő egyszerű másolatban (fénymásolat) csatolni, de ha kérelem vizsgálata során a Kárrendezési Alap szükségesnek tartja, kérheti az eredeti dokumentum bemutatását A kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében a Kárrendezési Alap jogosult az űrlapon megadott személyes adatokat kezelni, és a benyújtott kérelmet a törvény erejénél fogva bizalmasan, értékpapírtitokként kezeli Kárrendezési kérelemnek csak az a Kárrendezési Alap részére benyújtott írásos beadvány minősül, amely az alábbi kötelező kellékek mindegyikével rendelkezik: a.) az erre szolgáló űrlapon nyújtották be, b.) a kérelmező neve és címe kitöltésre került, c.) az űrlapon a Qtv. hatálya alá tartozó (Quaestor kötvényekkel kapcsolatos) követelés került feltüntetésre Amennyiben a kérelem a kötelező kellékek hiánya miatt nem minősül kárrendezési kérelemnek, a Kárrendezési Alap további vizsgálat nélkül jogosult azt elutasítani. A kérelem benyújtása 3.18 A kárrendezési kérelem május 6. és június 5. között nyújtható be. A benyújtási határidő jogvesztő. Határidőben benyújtottnak minősül az a kérelem, amelyet a benyújtási időszak alatt (utolsó napja: június 5.) könyvelt küldeményként (ajánlott levél, tértivevényes levél) postára adtak, és a postai feladás dátuma a küldemény borítékjáról, vagy a feladóvevény alapján egyértelműen megállapítható. A május 6. előtt benyújtott kárrendezési kérelmet a benyújtási határidő első napján beérkezettnek kell tekinteni. K Á R R E N D E Z É S I S Z A B Á L Y Z A T 6

7 3.19 A kérelem postai úton és a kijelölt kormányablakon keresztül nyújtható be a Kárrendezési Alaphoz, a kérelem elektronikus úton vagy az Alapnál történő személyes benyújtására nincs lehetőség A kérelem kormányablaknál történő benyújtása zárt borítékban történik. A borítékon feladóként a kérelemben jogosultként szereplő személy nevét és címét, címzettként pedig a Kárrendezési Alapot kell feltüntetni. A kérelem benyújtásával a kérelem jogosultja más személyt is megbízhat. A kormányablak ügyintézője a lezárt borítékot átveszi és erről elismervényt ad. Az átvételi elismervényen a kérelemben jogosultként szereplő személyt és a kérelmet benyújtó személyt egyaránt fel kell tüntetni. A kormányablak a zárt borítékokat haladéktalanul, de legkésőbb az átvétel napját követő munkanapon továbbítja a Kárrendezési Alap részére. A kérelem benyújtásának igazolásául az átvételi elismervény szolgál. A kormányablakoknál történő átvétel utolsó napja június 5. A kormányablakok ezen a napon a hivatali idő végéig vesznek át kérelmet, június 6-ával ez a szolgáltatás a kormányablakoknál megszűnik A kérelmet postai úton a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjához címzett borítékban a 1476 Budapest Pf. 800 postacímre kell megküldeni. A postai úton benyújtott kérelem átvételéről a Kárrendezési Alap nem küld külön értesítést, tértivevénnyel történő feladás esetén az igénybejelentő lap átvételét a visszaérkező tértivevény igazolja. Amennyiben a kérelem nem érkezik be június 5. napjáig a Kárrendezési Alaphoz, kizárólag a könyvelt postai küldeményként (ajánlott levél, tértivevényes levél) feladott levelek esetében fogadható el a feladás igazolása. A tévesen a Bevához címzett és küldött kérelmeket a Beva haladéktalanul átadja a Kárrendezési Alap számára. A kérelmek vizsgálata 4.1 A kárrendezési kérelmek ügyintézését (iktatását, formai és érdemi vizsgálatát, a megállapított kárrendezési összeg kifizetését) olyan sorrendben kell elvégezni, hogy a kérelmezők azonos elbírálás alá essenek, és a többi kérelmezőhöz képest ne kerülhessenek indokolatlanul hátrányosabb helyzetbe. 4.2 Ha a kérelmező a kárrendezés iránti kérelemre vonatkozó nyilvános vagy részére közvetlenül adott tájékoztatást bármilyen okból nem tartja be, illetve késedelmesen teljesíti, úgy ennek következményeit (pl. a hiánypótlás időigényéből adódó késedelem) a kérelmezőnek kell viselnie. 4.3 A kérelmet a Kárrendezési Alap a kézhezvételtől számított 30 napon belül megvizsgálja, azonban ha a kárrendezés feltételei a kérelem hiányosságai, a hiányzó dokumentumok, a kárrendezésre való jogosultság vizsgálatára vonatkozó kérés, vagy egyéb, a Kárrendezési Alapon kívül eső okból ezen határidő alatt nem állapíthatóak meg, az egyedi kérelem vizsgálatának határideje automatikusan meghosszabbodik a feltételek tisztázásához szükséges idővel. 4.4 A kérelmek vizsgálatára rendelkezésre álló 30 napos határidőt a Kárrendezési Alap igazgatósága az ügyvezető igazgató erre vonatkozó, indokolással ellátott kérelme alapján valamennyi benyújtott kérelem tekintetében irányadó, általános jelleggel meghosszabbíthatja. A formai vizsgálat 4.5 A formai vizsgálat során annak megállapítása történik, hogy a kérelem alkalmas-e érdemi vizsgálatra. A kártalanítási kérelem akkor alkalmas érdemi vizsgálatra, ha az űrlap minden szükséges rovatát értelemszerűen kitöltötték, az űrlapot aláírták, valamint a Qtv. és a Tpt. által előírt, és jelen szabályzatban részletezett dokumentumokat az űrlaphoz mellékelték. K Á R R E N D E Z É S I S Z A B Á L Y Z A T 7

8 4.6 A Kárrendezési Alaphoz június 5-e után beérkezett kérelmek esetében vizsgálni kell azt is, hogy a kérelem határidőben került-e benyújtásra. Amennyiben ez a tértivevényből, a borítékon lévő postai átvétel pecsétjéből, vagy a kormányablaktól kapott adatszolgáltatásból nem állapítható meg, a kérelem benyújtóját fel kell hívni a postai feladás, vagy a kormányablaknál történő átvétel dátumának igazolására. 4.7 A június 5-e után benyújtott kérelmeket a Qtv. szerinti kárrendezés vonatkozásában a jogvesztő benyújtási határidő elmulasztására hivatkozással el kell utasítani, azonban a kártalanítási igény vonatkozásában az érdemi vizsgálatot a Beva Kártalanítási szabályzata szerint folytatni, és erről a kérelem kérelmezőt tájékoztatni kell. 4.8 Ha a benyújtott kérelem érdemi elbírálásra nem alkalmas, akkor a kérelmezőt fel kell hívni az észlelt hiányosságok pótlására, és erre a hiányosság jellegétől függően megfelelő határidőt kell biztosítani. A hiányosan benyújtott, és ezáltal érdemi vizsgálatra nem alkalmas kérelmek esetében a Kárrendezési Alap általi vizsgálat idejét a hiánypótlás teljesítésétől kell számítani. 4.9 Amennyiben a kérelmező a hiánypótlásban foglaltakat nem, vagy csak részben pótolta a megadott határidőre, a megadott határidő elteltével a kérelmet a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján kell elbírálni Amennyiben a rendelkezésre álló hiányos adatokból is kétségtelenül kitűnik, hogy a kérelem alapján nem történhet meg a kárrendezés és nem állapítható meg kártalanítás sem, akkor a hiánypótlási felhívást mellőzni kell, és a kérelmet érdemben el kell bírálni. Az érdemi vizsgálat 4.11 A kérelem érdemi vizsgálata keretében a Kárrendezési Alap megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a kárrendezés feltételeinek. Ennek körében a vizsgálat kiterjed arra, hogy a) a kérelem benyújtója kárrendezésre jogosult-e, b) a követelés a Qtv. hatálya alá tartozik-e, c) a kérelmező által benyújtott dokumentumok alátámasztják-e a követelést, d) a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt., illetve Qtv. 1. (1) szerinti más társaság adatszolgáltatása a követelést alátámasztja-e Kárrendezés akkor állapítható meg, ha az alábbi feltételek mindegyike fennáll: a) A kérelmező érdemi vizsgálatra alkalmas kérelmet nyújtott be. b) A kérelmet benyújtó személy a kárrendezésre jogosult. c) A kérelem a Qtv. hatálya alá tartozó követelésre vonatkozik. d) A követelést a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt., mint értékpapírszámla-vezető nyilvántartása alátámasztja, illetve azok esetében, akik nem a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt-nél vásároltak Quaestor kötvényeket, a követelés fennállását az eladó elismeri A kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében a Kárrendezési Alap a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-től, illetve Qtv. 1. (1) szerinti más társaságtól adatszolgáltatást kér, és amennyiben a kérelem vizsgálatát az adatszolgáltatás beérkezéséig nem tudja elvégezni, erről a kérelmezőt egyedileg, vagy ha ez a kérelmezők valamely csoportját érinti, az érintetteket hirdetmény útján értesíti. Kárrendezés összege és kifizetése 5.1 A kárrendezés a Beva által kifizetendő kártalanítást meghaladó követelésre vonatkozik, annak összege személyenként nem haladja meg a Qtv. hatálya alá tartozó követelések összegét, legfeljebb azonban a Beva által fizetett kártalanítással együtt a harmincmillió forintot. K Á R R E N D E Z É S I S Z A B Á L Y Z A T 8

9 5.2 A kárrendezés összegének megállapításakor a Qtv. hatálya alá tartozó követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni. 5.3 A kártalanítás összegének meghatározása a Tpt. szabályai alapján, a Beva Kártalanítási szabályzatának megfelelő alkalmazásával történik. 5.4 Ha a kérelem megfelel a kárrendezés feltételeinek az erről való tájékoztatást a jogosulttal írásban, könyvelt küldeményként feladott postai levélben kell közölni. A kárrendezésről történő tájékoztatás tartalmazza a) a jogosult nevét, címét, egyéb azonosító adatát, b) a jogosult követelését, amely után a kárrendezés megállapításra került, c) a kifizetés összegét, d) a kifizetés összegéből a Beva általi kártalanítást, e) a kifizetés módját, f) a kifizetés kezdő dátumát g) a követelés átszállásáról, és a kárrendezés közteherfizetés alóli mentességéről szóló tájékoztatást. 5.5 Amennyiben a kérelem a kárrendezés feltételeinek nem felel meg, az erről küldött értesítés tartalmazza a jogosult nevét, címét, egyéb azonosító adatát, és annak indokát, hogy a kérelem miért nem felelt meg a kárrendezés feltételeinek, továbbá tájékoztatást az esetleges egyéb igényérvényesítési lehetőségről. A kifizetés 5.6 A kárrendezés kifizetését a kárrendezésről szóló tájékoztatást követő 30 napon belül teljesíteni kell. A kifizetés időpontja az a nap, amikor a jogosult először hozzájuthat a megállapított összeghez. 5.7 A Qtv. hatálya alá tartozó követelés alapján a Beva által fizetendő kártalanítás teljesítésére a kárrendezéssel együtt kerül sor. 5.8 A kifizetést erre jogosult kifizető szervezet (hitelintézet) közreműködésével történik. A kárrendezésről történő tájékoztatásban megjelölt kifizetőhelyet a jogosultnak személyesen fel kell keresnie és a kifizetést megelőzően személyi okmányaival, jogi személy esetén a cégnyilvántartási adatokkal azonosítania kell magát, majd a részére járó összeget választása szerint készpénzben felveheti, vagy számlájára átutaltathatja. Egyéb rendelkezések 5.9 A Kárrendezési Alap ügyintézése során hozott intézkedések ellen formális jogorvoslat előterjesztésére nincs mód, azonban a kérelmező által előterjesztett új adatokat, okiratokat az Alap megvizsgálja, és indokolt esetben az kárrendezési feltételeknek történő megfelelésről hozott döntését módosítja A kérelmezőnek a Kárrendezési Alap ügyintézését kifogásoló, de új adatot, illetve okiratot nem tartalmazó beadványa alapján az Alap nem folytat le további vizsgálatot Amennyiben a kérelmező sérelmezi a Kárrendezési Alap döntését, úgy polgári peres úton megtámadhatja azt. Felhatalmazás és hatálybalépés 6.1 Az Alap igazgatósága felhatalmazza az ügyvezető igazgatót, hogy a Qtv., és a Szabályzat keretei között a munkaszervezet számára készítse el a kárrendezési kérelmek ügyintézésére K Á R R E N D E Z É S I S Z A B Á L Y Z A T 9

10 vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat és a kérelem benyújtására szolgáló űrlap kitöltéséhez szolgáló tájékoztatót. 6.2 A Szabályzatot az igazgatóság az 5/2015. (IV. 28.) számú határozattal fogadta el, és az elfogadást követő napon lép hatályba. A szabályzat melléklete a kárrendezési kérelmek benyújtására kijelölt kormányablakok listája, a kérelem benyújtására szolgáló űrlapot az igazgatóság külön határozattal hagyja jóvá. A szabályzatot a Kárrendezési Alap honlapján kell közzétenni. A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja igazgatósága K Á R R E N D E Z É S I S Z A B Á L Y Z A T 10