PÁLYÁZAT. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat. Intézmény: intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására

Átírás

1 PÁLYÁZAT A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására Pályáztató: Pályázati azonosító: Pályázó: Intézmény: OM: Szervezeti egységkód: Benyújtás dátuma: október 14. Emberi Erőforrások Minisztere nevében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ KLIK/05/1554-3/2013 Bódor Andrea 3910 Tokaj, Bajcsy-Zs. út 9. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat 3527 Miskolc, Selyemrét út 1.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS Történetünk Feladataink, ellátási mutatóink Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás, gondozás Fejlesztő nevelés Szakértő bizottsági tevékenység Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Konduktív pedagógiai ellátás Gyógytestnevelés Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása Személyi állományunk áttekintése Működési feltételeink VEZETÉSI PROGRAMTERV A szervezet kialakításával kapcsolatos tevékenységek Szakmai feladatellátás Személyi feltételek Működés Kapcsolatok, kommunikáció Akiknek szolgáltatunk BEFEJEZÉS... 32

3 1. BEVEZETÉS Szakmai múltam a pedagógiai szakszolgálatnál augusztus 23-ától dolgoztam a II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelési-Oktatási Intézményben pszichológusként március ig megbízással láttam el a Tokaji Nevelési Tanácsadó vezetői feladatait ig sikeres pályázat benyújtása és elfogadása után az intézményegység vezetője lettem én pedagógiai pszichológiai szakvizsgát szereztem a nevelési tanácsadás, az iskolapszichológia és a gyermekvédelem területén, ami pszichológusi munkakörömben, mind vezetői munkámban nagy segítségemre szolgált, hisz mind a három terület jelen van a pedagógiai szakszolgálatok mindennapjaiban ban és 2008-ban születettek kisfiaiam, akik nevelésével négy évet töltöttem otthon, mindösszesen három gyermekem van, 19 éves egyetemista lányommal együtt ig újabb pályázat benyújtása és elfogadása után az intézményegység vezetője lettem továbbra is, ám ezt a vezetői ciklusomat már nem volt módomban kitölteni, mivel a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 3. (1) bekezdése értelmében a KLIK által fenntartott intézményekben önállóan, tagintézményenként, illetve intézményegységenként működő szakszolgálatok beolvadtak a szeptember 1. napjával alakult Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálatba ig megbízást kaptam az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárától a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatói feladatainak ellátására. Szakmai tapasztalataim, melyekre építhetem a megyei pedagógiai szakszolgálat vezetését A vezetői program megírása melletti döntésemben segített az a tény, hogy a Tokaji Nevelési Tanácsadó az elmúlt tíz évben (amióta az intézmény vezetésére lehetőséget kaptam) nagy fejlődésen ment keresztül. Fejlődésünk elsősorban a szakmaiság, a szakmai munka terén érzékelhető, de az anyaintézmény szervezeti felépítésében is sikerült megtalálnunk a helyünket, tárgyi és egyéb munkafeltételeink is jelentősen bővültek. Vezetésem alatt váltunk a többcélú nevelési-oktatási intézmény szervezetileg önálló intézményegységévé, elkészítettem az addig elkülönülten nem létező szervezeti és működési szabályzatunkat, egyéb dokumentumainkat. Vezetésem alatt munkatársaimmal közösen kidolgoztuk az általunk működtetett négy pedagógiai szakszolgálati feladat eljárásrendjét, vizsgálati protokollokat. Rálátást és tapasztalatot nyertem a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelési ellátás és a pályaválasztási tanácsadás feladatkörének működtetésében, összehangolásában. A több irányba szóló és különböző elszámoltatási időszakokat tartalmazó kötelező adatszolgáltatás miatt meg kellett oldani a bonyolult ám mégis átlátható és viszonylag könnyen és gyorsan kezelhető nyilvántartási, adatrögzítési rendszerünket. A március 1-től hatályba lépett 15/2013. EMMI rendelet alapján szakértői bizottsági tevékenységet is elláttunk. A diagnosztika és a vizsgálati vélemények írása nem volt számunkra újszerű, hiszen a korábbi években is a nevelési tanácsadás keretében 1

4 diagnosztizáltuk és láttuk el a tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő gyerekeket, valamint kellő tapasztalatot szereztünk a sajátos nevelési igény gyanújának felismerésében is, hiszen dönteni kellett, hogy továbbküldjük-e a gyermeket a megyei szakértői bizottsághoz. A 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet alapján a szakvéleményben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése keretében ellenőriztük és segítettük az intézményekben a BTMN tanulók ellátását, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő (SNI) gyermekek ellátását. Így módomban állt tapasztalatot szerezni az intézményekben zajló SNI és BTMN fejlesztésekről is, az iskolák és a pedagógusok nehézségeiről, lehetőségeikről, nyomon tudtuk követni, hogy mi történik a gyermekkel a szakvélemény megszületése után. A fenti öt pedagógiai szakszolgálati területen kívül gyakorlatot szereztem az iskolapszichológiai ellátásban is, mivel a munkatervünkben évről-évre célul tűztük ki, hogy pszichológusként heti 4-5 órát eltöltök egy intézményben iskolapszichológusi feladatok ellátásával, melynek az is célja volt, hogy az ellátási körzetünkbe tartozó iskolákat, óvodákat felkészítsük az akkor még nem létező köznevelési törvényben rögzített iskola- és óvodapszichológus befogadására, az iskolapszichológiai szemléletet kívántuk elterjeszteni szeptemberétől lehetőségünk nyílt a TÁMOP / azonosító számú pályázati projekt keretében öt fő pszichológus határozott idejű alkalmazására. Munkarendjüket úgy terveztük meg, hogy a pedagógiai szakszolgálat épületében is tartottak terápiás és vizsgálati órákat, valamint kötelező óráik nagyobb részében a tokaji járás óvodáiban, iskoláiban láttak el óvoda- és iskolapszichológiai jellegű feladatot. Ennek a teamnek a munkáját koordináltam, illetve magam is részt vettem benne egy iskola ellátásával. A tokaji járás intézményi ellátását teljes körűen lefedtük, amit nagy eredményként könyvelek el! A fentebb említett szakszolgálati feladatellátási területeken kívül a tehetséges gyermekek ellátásában is gyakorlatot szereztem. 2005/06-os tanévtől folyamatosan működtetem a (M)ilyenek vagyunk Személyiségfejlesztő Tehetséggondozó Műhelyt, melyben elsősorban az ötödik évfolyamos a tehetségszűrés alapján tehetségígéretnek mutatkozó tanulókat fejlesztettem. Négy tehetséggondozó nyári tábor működésében, vezetésében vettem részt. Pedagógiai szakszolgálatunk másik nagy hagyománynak örvendő tehetséggondozó műhelye a Kitalálom, hogyan másképp komplex óvodai tehetséggondozó műhely, melybe a nevelési tanácsadás keretében folytatott tanéveleji szűrővizsgálat eredményei alapján válogattuk be az 5-7 éves óvodásokat; fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus kolléganőim vezetésével. Többcélú intézményünk 2004-től tehetséggondozó decentrum, 2007-től bázisintézmény, március 12-től a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács döntése alapján Tehetségpont lett. Pedagógiai szakszolgálatunk nélkülözhetetlen része volt a tehetségponttá válásnak. Kidolgoztam a kistérség tehetségszűrő programját, tehetségtanácsadást végeztem pedagógusok és szülők számára csoportosan és egyénileg is. Tehetségfejlesztő munkánk mindig az adott év pályázati lehetőségeitől függött. A Közösen a Tokaji Kistérség gyermekeiért című TÁMOP / azonosító számú pályázati projektünk keretében működnek jelenleg a tehetséggondozó műhelyek (pedagógiai szakszolgálatunknál 2, a térség iskoláiban mindösszesen 17 műhely), valamint pedagógiai szakszolgálatunk működési feltételeinek javítása érdekében foglalkoztathatunk 5 fő pszichológust és 2 fő gyógypedagógust. Ezen projekt keretében 11 fő támogató pedagógus is dolgozik a kistérség iskoláiban. A projektet a tokaji tankerület vette át anyaintézményünktől, szakmai vezetőként tapasztalatot szerezhettem egy nagy volumenű projekt szakmai munkájának összehangolásában, irányításában. Összességében elmondhatom tehát, hogy az Nkt. 18. (2) bekezdésében szereplő 10 pedagógiai szakszolgálati feladat irányítása közül hétből közvetlen tapasztalatot szereztem szeptember 1 december 31 ig én kaptam megbízást az Emberi Erőforrások 2

5 Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárától a B-A-Z Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatói feladatainak ellátására. 2. HELYZETELEMZÉS A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 3. (1) bekezdése értelmében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott intézményekben önállóan, tagintézményenként, illetve intézményegységenként működő szakszolgálatok beolvadtak a szeptember 1. napjával alakult Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálatba. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járással rendelkezik és az a feladat, hogy fel kell állítani egy megyei intézményt, azon belül minden járásban a pedagógiai szakszolgálat egyegy tagintézményének kell a szolgáltatást biztosítania. Az alábbi táblázatban feltüntettem a pedagógiai szakszolgálat járásonkénti szervezeti formáit: Sorszám Járás Székhelyintézmény Szakszolgálat Telephely tagintézménye 1. Cigánd cigándi tagintézmény 2. Edelény edelényi tagintézmény 3. Encs encsi tagintézmény 4. Gönc gönci tagintézmény 5. Kazincbarcika kazincbarcikai tagintézmény sajószentpéteri telephelye 6. Mezőcsát mezőcsáti tagintézmény 7. Mezőkövesd mezőkövesdi tagintézmény 8. Miskolc székhelyintézmény miskolci tagintézmény felsőzsolcai telephelye 9. Ózd ózdi tagintézmény 10. Putnok putnoki tagintézmény 11. Sárospatak sárospataki tagintézmény 12. Sátoraljaújhely sátoraljaújhelyi tagintézmény 13. Szerencs szerencsi tagintézmény 14. Szikszó szikszói tagintézmény 15. Tiszaújváros tiszaújvárosi tagintézmény 16. Tokaj tokaji tagintézmény A megyei pedagógiai szakszolgálat felállásáig 17 pedagógiai szakszolgálat működött a BAZ Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézményben működő megyei szakértői bizottsággal együtt. Két járásban Gönc és Putnok- nem volt pedagógiai szakszolgálat. Ezeket a területeket a szomszédos kistérségek pedagógiai szakszolgálatai látták el korábban. A pedagógiai szakszolgálati ellátás itt kialakításra vár. Jelenleg két önállóan működő pedagógiai szakszolgálat a továbbiakban telephelyként fog működni. A felsőzsolcai pedagógiai szakszolgálat a miskolci tagintézmény telephelyeként, míg a sajószentpéteri pedagógiai szakszolgálat a kazincbarcikai tagintézmény telephelyeként folytatja a szakmai munkát. A többi járásban egy-egy pedagógiai szakszolgálat működött, amelyeknek tagintézménnyé alakítása nem jelent igazából jelentősebb szervezési, átalakítási feladatot. Gönc és Putnok esetében most kell létrehoznunk a pedagógiai szakszolgálati tagintézményeket. Putnokon már átvettünk két szakembert az általános iskolából, egy 3

6 logopédust és egy fejlesztő pedagógust, várhatóan hamarosan csatlakozik hozzájuk egy gyógypedagógus munkatársunk az ózdi tagintézményünkből. Gönc várhatóan egy az encsi tagintézményünkben dolgozó logopédus munkatársunk új munkavégzési helye lesz, még keressük az új tagintézmény további munkatársait. Az ellátást óraadókkal tervezzük kiegészíteni, mivel várhatóan 2-3 főállású munkatárssal tudnak elindulni az új tagintézmények, aminek így is nagyon örülünk! A korábban önállóan, tagintézményként vagy intézményegységként működő pedagógiai szakszolgálatok hosszú évekre visszanyúlóan nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek és sikeresen működtek, biztosították a feladatellátást. Az intézmény megszervezése során számítok a korábbi jó gyakorlatok beépítésére, amelyek illeszkednek az új intézményi struktúrába. Ez várhatóan segíteni fogja a zökkenőmentes átalakulást, a sikeres első év zárását. Ebben a változási folyamatban a legfontosabb feladatom, hogy összehangoljam a minisztériumi elvárásokat a fenntartói iránymutatásokat és a tagintézményekben megvalósuló tényleges ellátást, annak a céljából, hogy a pedagógiai szakszolgálati rendelet által megszabott törvényes úton alakuljon ki az új intézményi profilunk. 2.1 Történetünk A pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátására felállt intézményhálózat kialakulása megyénkben négy nagyobb történeti szakaszra fűzhető fel. Legrégebbi intézményeink a volt Miskolci Nevelési, Logopédiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, valamint a Megyei Szakértői Bizottság, melyek több mint 40 éves múltra tekintenek vissza ben egységesen szabályozták a nevelési tanácsadók feladatait, tevékenységük jellegét, munkamódszereit egy Útmutatóban, melyet a Fővárosi Tanács adott ki, ebben három terület kapott hangsúlyt: pszichológiai gondozás, pedagógiai gondozás és családgondozás. Korábban hangsúlyosabb feladatnak tekintették a szűrést és a szakintézménybe irányítást. A megyei szakértői bizottság kezdetben Girincs Foglalkoztató Iskola szervezeti egységeként működött, 1983-tól a Megyei Nevelési Tanácsadó, 1986-tól a BAZ Megyei Pedagógiai Intézet, 1990-től a GYIVI, majd 1995-től újra a BAZ Megyei Pedagógiai Intézet szervezeti egységét képezte. Az 1997-től Mérei Ferenc nevével jelzett tiszaújvárosi pedagógiai szakszolgálat kezdete 1984-ig nyúlik vissza, ebben az esztendőben a tárgyi és személyi feltételek megteremtése kapott hangsúlyt től pedagógiai, pszichológiai és logopédiai feladatok ellátása a körzet egészében hangsúlyt kapott. A 29 éves múltra visszatekintő intézmény profilja a terápiás szemlélet. Pedagógia szakszolgálatok alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében I. időszak II. időszak (Városi tanácsok) (Városi tanácsok) Település alakulás éve Település alakulás éve Miskolc 1971 Mezőkövesd 1985 Megyei Szakértői Bizottság 1972 Sátoraljaújhely 1985 Tiszaújváros 1984 Ózd 1985 Kazincbarcika 1985 Szerencs

7 Sárospatak 1986 Edelény 1986 Encs 1986 III. időszak IV. időszak (KEK) (Kistérségi társulások) Település alakulás éve Település alakulás éve Edelény* 1997 Mezőcsát 2006 Encs* 1997 Cigánd 2009 Szerencs* 1997 Sajószentpéter 2009 Tokaj 1997 Felsőzsolca 1998 Szikszó 2002 * újraalakult Az ban a feladatellátásra irányuló állami törekvés hatására - 8 járásközpontban alakult nevelési tanácsadó: Mezőkövesd, Sátoraljaújhely, Ózd, Kazincbarcika, Szerencs, Sárospatak, Edelény, Encs; mindegyik éves múltra tekint vissza. Mezőkövesd 2003-ban a nevelési tanácsadás és logopédiai ellátás mellett korai fejlesztéssel, fejlesztő felkészítéssel, pályaválasztási tanácsadással bővítette kínálatát, tól gyógytestnevelési feladatokat is ellátott. Sátoraljaújhely Nevelési tanácsadó Intézetként kezdett el működni, kezdetektől önálló intézményként; 1988-tól logopédiai ellátást, 1997-től gyógytestnevelési ellátást, 2005-től pályaválasztási tanácsadást is szolgáltatott. Az ózdi nevelési tanácsadó Ózd és körzetének ellátására alakult, a nevelési tanácsadás, logopédiai, gyógytestnevelési ellátás mellett 1998-tól pályaválasztási tanácsadást is nyújtanak. Kazincbarcikán szintén körzeti nevelési tanácsadó alakult, nevelési tanácsadást és pályaválasztási tanácsadást végeztek ben költöztek jelenlegi helyükre, amely folyamatosan bővült az évek során tól tornateremmel is rendelkeznek, a megyében először ők nyújtottak gyógytestnevelési ellátást től logopédiai, 2008-tól korai fejlesztés, iskolapszichológiai ellátás, 2009-től fejlesztő felkészítés szolgáltatásuk is van. Szerencsen 1986-ban megalakították a Körzeti Nevelési Tanácsadó Intézetet, melybe beolvasztották a Járási Logopédiát, ami 1981-től működött ig Nevelési Tanácsadó Intézet Családsegítő Központ néven kibővült az intézet és feladatköre. Sokféle szakembert foglalkoztattak, ellátásuk sokrétű volt (Lelkisegély Szolgálat működtetése) ben megszüntették ezt az intézményt. Az elkövetkező években munkaközösségként léteztek tovább, óvodák, bölcsődék részeként től a KEK-nek köszönhetően létrejött a Szerencsi Körzeti Nevelési Tanácsadó Pedagógiai Szakszolgálat intézményegysége, legutóbb a Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola szervezetében. Sárospatakon Körzeti Pályaválasztási és Nevelési Tanácsadó néven alakult az intézmény től feladatkörük kibővült, a gyógytestnevelést mind a városban, mind vidéken megszervezték, valamint körzeti logopédiai ellátást nyújtottak. Alapvetően jellemző az intézményre a terápiás beállítottság tól többcélú intézménnyé alakultak: a családsegítő és gyermekjóléti szolgálati feladatokat együtt szervezték meg: Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat néven többcélú intézményként. Edelényt és környékét 1986-tól a megalakult Nevelési Tanácsadó ellátta 1992-ig, amikor megszűnt ben a Családsegítő szolgálat keretében újra életre hívták től gyógytestnevelési ellátást, 2008-tól pályaválasztási tanácsadást is nyújtottak. Encsen Körzeti Nevelési Tanácsadó alakult, nevelési tanácsadást nyújtottak a járásban az 1990-es 5

8 megszűnésükig ben Encs Város Önkormányzata az Óvoda, Körzeti Nevelési Tanácsadó, Szakmai Szolgálat, Bölcsőde többcélú intézmény intézményegységeként működtette a pedagógiai szakszolgálati feladatellátást. A nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelési ellátás mellett 1998-tól korai fejlesztést, fejlesztő felkészítést is végeztek től újabb hullámban jöttek létre pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátó intézmények, 3 járásban új intézmény jött létre: Tokaj, Felsőzsolca, Szikszó; 3 járásban már korábban volt intézmény, mely megszűnt, de ismét létrehozták: Edelény, Encs, Szerencs. A közoktatásban megerősítették a pedagógiai szakszolgálatok szerepét, az évi közoktatási törvény bevezette a pedagógiai szakszolgálat fogalmát, és a nevelési tanácsadást e kategóriába sorolta. A B-A-Z Megyei Közoktatási feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének megfelelően Közoktatási Ellátási Körzeteket (KEK) hoztak létre, hogy a vidéki ellátás is hangsúlyt kapjon, a megyei fejlesztési terv meghatározta a körzeteket és a körzetközpontokat. Tokajban a II. Rákóczi Ferenc Alapfokú Nevelési Oktatási Intézmény intézményegységeként jött létre a pedagógiai szakszolgálat. Nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, pályaválasztási tanácsadást és gyógytestnevelési ellátást nyújtottak a tokaji körzetben. Felsőzsolcán a várost és vonzáskörzetét látta el a Nevelési Tanácsadó, a nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás és gyógytestnevelés terén, 2007-től Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó Központként működnek. Szikszón 2002-ben a Szikszói Önkormányzat a helyi gimnázium, többcélú intézmény intézményegységeként hozta létre a pedagógiai szakszolgálatot Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző, Általános Iskola, Könyvtár, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat néven. Nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, pályaválasztási tanácsadást és gyógytestnevelési ellátást nyújtottak a szikszói körzetben. A többcélú kistérségi társulások megalakulásával újabb 3 városban alakult pedagógiai szakszolgálat: Mezőcsát, Cigánd, Sajószentpéter. Mellettük természetesen a többi már meglévő pedagógiai szakszolgálati intézményt is érintette a kistérségi ellátás megszervezése. A többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzéséről és a támogatásáról szólt a 36/2005. (III. 01.) kormányrendelet, amely a társult önkormányzatok számára a szakszolgálati feladatok közül legalább kettő felvállalását írta elő, megjelölve a támogatható feladatokat: (1) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, (2) fejlesztő felkészítés, (3) nevelési tanácsadás, (4) logopédiai ellátás, (5) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. Sokat jelentett a kistérségen keresztüli normatív finanszírozás, olyan vidéki kistelepülések is ellátáshoz juthattak, akik azelőtt nem, valamint egyenletesebbé vált az ellátás. A pedagógiai szakszolgálati feladatok társuláson belüli ellátásához támogatást lehetett igényelni (1) a szakszolgálati intézmény kialakításához, (2) a feladat ellátásához szükséges tárgyi eszközök beszerzéséhez. A többcélú kistérségi társulás tehát többi vállalt feladata mellett jelentős támogatáshoz juthatott az egyes szakszolgálati területek vállalásával, ennek köszönhetően látványos fejlődésnek indultak a pedagógiai szakszolgálatok, felszereltebbek lettek, több szakembert tudtak foglalkoztatni, ellátási mutatóik emelkedtek. Mezőcsáton 2006-tól Mezőcsát Város Önkormányzata ÁMK intézményegységeként hívta életre az egységes pedagógiai szakszolgálatot, nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, pályaválasztási tanácsadást és gyógytestnevelési ellátást nyújtottak a körzetükben. Cigándon 2009-ben a Záhonyi Többcélú Kistérségi Társulás Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulások Záhony és Bodrogköz Térségek Egységes Pedagógiai Szakszolgálata néven telephelyet hozott létre. Nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, pályaválasztási tanácsadást és gyógytestnevelési ellátást nyújtottak a térségben. Sajószentpéteren 2009-ben Sajószentpéter Városi Önkormányzat létrehozta az önállóan működő Sajószentpéteri Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot, nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, pályaválasztási tanácsadást és gyógytestnevelési ellátást nyújtottak a körzetükben. 6

9 Összességében tehát elmondható, hogy a B-A-Z Megyei Pedagógiai Szakszolgálatba beolvadó pedagógiai szakszolgálati intézmények nagy múltra tekintenek vissza, a legidősebb tagintézményeink a miskolci 42 éves, a Megyei Szakértői Bizottság 41 éves, 7 tagintézményünk 20 év feletti (közel a harminchoz), 4 tagintézményünk 10 év feletti, a legfiatalabbak 4 évesek (Cigánd, Sajószentpéter). Fontosnak tartom még, hogy külön megemlítsem a korai életszakaszban nyújtott komplex gyógypedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs ellátás történeti alakulását a megyében: önkormányzati fenntartásban 1997 óta működik a feladatellátás. (Kamilla Korai Fejlesztő és Tanácsadó Szolgálat Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet keretei között) 2000-től szakmai-módszertani programok megvalósításával segítette és előkészítette a feladatellátásban részt vevő, illetve később bekapcsolódó intézmények szakembereinek elsősorban a terápiával összefüggő munkáját ben a megye Közoktatásáért Közalapítvány támogatásával működő korai fejlesztő hálózati program bázisintézménye lett, ekkortól folyamatosan alakultak ún. korai fejlesztő decentrumok a korai fejlesztés hálózati programjának keretében részben a megyei, illetve megyei jogú városi fenntartású gyógypedagógiai intézményekben (Ózd, Sátoraljaújhely, Miskolc), részben a közoktatási térségi pedagógiai szakszolgálatokban (Encs, Mezőkövesd, Kazincbarcika, Szerencs). Mellettük a szociális ágazat intézményei (bölcsődék, ápoló-gondozó otthonok) is láttak el korai gyógypedagógiai gondozással összefüggő a közoktatás rendszerébe tartozó feladatot. A Kamilla Korai Fejlesztő és Tanácsadó Szolgálat munkatársai Miskolc, Selyemrét u. 1. szám alatti épületben végzik munkájukat, ami a megyei pedagógiai szakszolgálat székhelye. Mivel a 15/2013. EMMI rendelet a székhelyintézmény ellátási feladatai között nem említi a korai fejlesztést, ezért az itt dolgozó munkatársak szervezetileg a miskolci tagintézménynél, valójában továbbra is a jelenlegi helyükön folytatják munkájukat. A Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet keretei között működött a pályaválasztási tanácsadás, történetét még nem sikerült teljesen felkutatni, egyelőre 1986-ig tudtuk munkatársaimmal visszakövetni, ekkor jött létre a Megyei Pedagógiai Intézet a Továbbképző Intézet, a Pályaválasztási tanácsadó intézet és a Megyei Nevelési Tanácsadó egyesítésével ig nagy létszámmal működött. Tanácsadók, pszichológusok, pedagógusok dolgoztak itt főként tavaszán sokan elmentek a pályaválasztás területéről főként a Munkaügyi Központba dolgozni, a feladat lecsökkent és 1 fő maradt a pályaválasztás területén, aki az átalakulás óta a székhelyintézményünkben végzi az ide delegált szakfeladatot. A pályaválasztási tanácsadás az átszervezés után a székhelyintézményben szervezendő meg (ami a megyei pályaválasztás változatlan helye), melynek célja továbbra is a megyei szintű ellátás megszervezése. 2.2 Feladataink, ellátási mutatóink A pedagógiai szakszolgálat köznevelési intézmény, nem tartozik közvetlenül az nevelési-oktatási intézmények közé. A évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről a 18. -ban rendelkezik a pedagógiai szakszolgálatokról: 18. (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. (2) Pedagógiai szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) szakértői bizottsági tevékenység, d) a nevelési tanácsadás, 7

10 e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, g) a konduktív pedagógiai ellátás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. (3)A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak, működési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet rendelkezik (továbbiakban rendelet). A pedagógiai szakszolgálat által ellátott feladatok és mutatóik, jövőbeni lehetőségeink 1. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Az utóbbi években a megyei pedagógiai szakszolgálati intézményrendszerben 5 intézmény (Encs, Kazincbarcika, Miskolc, Mezőkövesd, Szerencs) látott el korai fejlesztéssel összefüggő feladatokat. A évi KIR-STAT adatgyűjtés alapján 3 tagintézményünk számolt be korai fejlesztési feladatellátásról: Tagintézmény Ellátott gyerekek száma 2012/13 Encs 10 fő Kazincbarcika 23 fő Miskolc (Kamilla) 46 fő Összesen: 79 fő Ezen kívül rendelkeznek még a korai fejlesztés eszközeivel, szakembereivel illetve gyakorlatával a mezőkövesdi, szerencsi tagintézmények. A feladatellátásban állami fenntartásban az EGYMI is részt vesz, Girincs központtal (Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon Girincs), valamint tagintézményei (Miskolc, Ózd, Sátoraljaújhely). Ellátottak száma átlagosan fő közötti. A korai fejlesztés a megelőző évek finanszírozási hátterének köszönhetően magas színvonalú ellátó rendszerré vált megyénkben, különös figyelmet igényel a Kamilla Korai Fejlesztő és Tanácsadó Szolgálat, mely a miskolci tagintézményünk részévé vált. Meglátásom szerint meg kell őriznünk egyéni arculatukat, sajátosságaikat, szaktudásukat hasznosítva, szeretném beépíteni javaslataikat, tapasztalataikat a tagintézményekben zajló feladatellátás megyei szintű összekapcsolásában Jövőre vonatkozó elképzelés A megyei gyógypedagógiai korai fejlesztő rendszer kiépítésének elemeit az alábbiak szerint valósíthatjuk meg: (1) a feladatellátásban jelenleg is részt vevő intézményeknél két alapfeladat tartalmi és folyamatszabályozásának kidolgozása a Kamilla Korai Fejlesztő és Tanácsadó Szolgálat szakmai-módszertani irányításával és az egyes intézmények szakmai képviselőinek bevonásával. A feladatellátásba később bekapcsolódó intézmények a kialakított rendszernek megfelelően kezdik meg a működésüket. (2) Szakmai-módszertani segítségnyújtás a korai fejlesztésben részt vevő szakemberek számára a létrehozandó korai 8

11 fejlesztő munkaközösség közreműködésével. (Tartalmi elemei: szakmai napok, esetmegbeszélések, szakmai műhelyek, hospitálások, bemutató foglalkozások szervezése, lebonyolítása az éves munkatervnek megfelelően, előzetes igényfelmérést követően.) A gyógypedagógai tanácsadás és fejlesztések megvalósításában szoros együttműködést képzelünk el a megyei szakértői bizottsággal. 2. Fejlesztő nevelés Fejlesztő nevelést, pontosabban fejlesztő felkészítést az elmúlt tanévben két tagintézményünk látott el: Tagintézmény Ellátott gyerekek száma 2012/13 Encs 11 fő Kazincbarcika 10 fő Összesen: 21 fő A korábban érvényben lévő 4/2010 OKM rendelet szerint fejlesztő felkészítés keretében tankötelezettségüknek tehettek eleget a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek/tanulók egészen 23 éves korukig. A március 1-jén hatályba lépett 15/2013 EMMI rendelet szerint a pedagógiai szakszolgálat fejlesztő nevelést végez (melynek feladata, a gyermek, fejlesztő nevelés-oktatásra való felkészítése és nem a tankötelezettség teljesítése!), melyben a súlyos halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek attól az évtől kezdve vehetnek részt, amikor az ötödik életévüket betöltik, ellátásuk a tankötelezettségük megkezdéséig tarthat, vagyis 6 éves, legkésőbb 7 éves korig. Ez a törvényi változásból eredő, feladatbeli funkcióváltás felvetette azt a problémát, hogy a fenti statisztikában szereplő 21 fő mindegyike 6 évnél idősebb, a pedagógiai szakszolgálat nem láthatja el őket tovább. Az ellátásuk biztosítása érdekében felvettük a kapcsolatot az ellátottak lakóhelyéhez legközelebb eső EGYMIVEL, (a Girincsi EGYMI-vel, Kazincbarcika esetében, Kurityáni Tagintézményével) ahová átirányításuk megtörtént, és kértük, hogy amennyiben mód van rá, az otthoni ellátásban részesülő tanulók fejlesztését a megszokott (több esetben több mint 10 éve), szinte családtagként kezelt szakember folytathassa. Bízunk benne, hogy volt tanulóinknak hamar sikerül megszokniuk az új ellátási formát, a környezetet és a személyeket. Jövőre vonatkozó elképzelés: Jelen tanévben nem tervezzük ezt a feladatot beindítani, mivel nincs még kapacitásunk minden szakszolgálati terület működtetésére, de ha igény merül fel, természetesen tudunk tapasztalt szakembert bevonni a feladatellátás megszervezésébe. 3. Szakértői bizottsági tevékenység Szakértő bizottsági tevékenységet az egész tanév folyamán 1 tagintézményünk, a székhelyintézményben lévő megyei szakértői bizottság folytatott. Minden tagintézményünkben március 1-től az addig a nevelési tanácsadás keretében folyó diagnosztikai munka átszerveződött a 15/2013. miniszteri rendelet szerinti új elvárások alapján, így a járások pedagógiai szakszolgálatai tankerületi szakértő bizottságokká alakultak. Ugyanazon szakmai tapasztalattal, tudással, vizsgáló eszközökkel, módszertannal kellett továbbra is vizsgálni, és azon véleményeket megírni, amelyeket azelőtt szakvéleménynek, a rendelet hatályba lépésétől szakértői véleménynek hívunk. 9

12 (Természetesen a szakértői vélemények elkészítésének folyamata sokkal szabályozottabb, többféle előírásnak kell megfelelni, szigorú idői határidőket kell betartani.) A szakértői bizottsági tevékenység a tavalyi tanév folyamán még nem különült el markánsan a nevelési tanácsadási tevékenységtől, a vizsgálatokat a tagintézmények a KIR-STAT-ban még a nevelési tanácsadási ellátási mutatóknál tüntették fel. Tehát a tavalyi tanévet a szakértő bizottsági tevékenység szempontjából a tagintézmények estében átmeneti évnek értékelhetjük. Az alábbi diagram mutatja tagintézményenként a nevelési tanácsadáson belüli vizsgálatok, tanácsadások létszámarányait, mellétéve a megyei szakértői bizottság vizsgálati létszámával. Összességében a tagintézmények vizsgálatai, tanácsadásai 73%-ot, míg a szakértői bizottság vizsgálatai 27% jelentenek a teljes vizsgálati, tanácsadási ellátotti létszámból. Természetesen ez az összehasonlítás a következő tanévben mutat majd valóságos képet, mert az idei tanévtől a tagintézményekben is elkülönülnek a szakértő bizottsági létszámadatok. Ráadásul torzítja az arányt az is, hogy a KIR-STAT a vizsgálat, tanácsadás alatt az 1-5 alkalmas megjelenéseket érti, ezért összekeverednek a szakértő bizottsági (korábban nevelési tanácsadási) vizsgálatok adatai az egyéb tanácsadási adatokkal, pl. pszichológiai tanácsadással. 10

13 Tagintézményeink tankerületi szakértői bizottságainak feladatát képezi a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása, melyet klasszikusan iskolaérettségi vizsgálatoknak nevezünk. Az iskolaérettségi vizsgálatban részesített gyermekek száma járásonként változó képet mutat. Az alábbi diagramok ezt szemléltetik: 11

14 A megyei szakértői bizottság nagy vizsgálati kérelemszámmal bír, a beérkezett vizsgálati kérelmek a 2012/13-as tanévben ( ig) az alábbiak szerint alakultak: Beérkezett kérelmek száma összesen: 3000 Előző évről áthozott kérelmek száma 1500 Összesen: 4500 Ebből: 1. Első vizsgálati kérelmek: Felülvizsgálati kérelmek: 1681 Elvégzett vizsgálatok száma: 3014 Vizsgálatra várók száma: 1681 A szakértő bizottság súlyos szakemberlétszám-hiánnyal küzd, sajnos ezt az állapotot megörökölte a korábbi évekből (az elmúlt 2-3 évben összesen 4,5 fő végezte a szakértői vizsgálatokat, amit két szakorvos segített óraadóként heti 12 órában) ezért is ilyen nagy az előző évről áthozott vizsgálati kérelmek száma. A megyei szakértői bizottság elmúlt évi vizsgálatainak 44%-át az első vizsgálatok teszik ki, 56%-át a felülvizsgálati kérelmekre történő vizsgálatok. 12

15 A megyei szakértői bizottság a fentebb taglalt okok miatt fejlesztést, bővítést igényel. A legfontosabb igény, hogy a szakértői bizottság rendelkezzen a vizsgálati kérelmekkel arányos személyi feltételekkel. Ideális állapotot jelenthetne, ha a megyei szakértői bizottság létszámát 3 fő szakvizsgázott gyógypedagógussal és 1 fő szakvizsgázott pszichológussal bővíthetné. (Ez az elmaradással arányos létszámigényt jelenti) Átmeneti megoldásként az óraadói tevékenység is számításba jöhet azon kollégák körében akik, már rendelkeznek diagnosztikai, esetleg szakértői bizottsági diagnosztikai gyakorlattal. A korábbi években jól bevált gyakorlat volt a helyszíni felülvizsgálatok kivitelezése, mert így olyan településekre is eljuthattunk, amelyek a megyei szakértői bizottságtól km-re voltak. Megközelíthetősége sok család számára nem volt megoldható. Ezek a vizsgálatok több száz hátrányos helyzetű gyermeket, tanulót érintenek évente. Ehhez feltétlenül szükség van személygépkocsira. Ezt ebben a tanévebn már a KLIK biztosította, de a korábbi években erre nem volt forrás, kapacitás, így ezek a helyszíni felülvizsgálatok elmaradtak, növelve a megyei szakértői bizottság felülvizsgálati elmaradását. Jövőre vonatkozó elképzelés A 15/2013 EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról meghatározza a tankerületi és a megyei szakértői tevékenységeket, amelyből az következik, hogy a megyei szakértői bizottságok a diagnosztikai munkát koordinálják, a tankerületekben született vizsgálati eredményeket felhasználhatják a megyei szakértői vizsgálatok elkészítésénél. Már a rendelet hatályba lépését követően elkezdődött az együttgondolkodás a szakszolgálatok között, hogyan lehet a különböző fogyatékossági köröknek megfelelő alap és kiegészítő vizsgálatokat úgy összehangolni, hogy az gördülékenyen, jól működő logisztikával lerövidítse a várakozási időt, egységes legyen valamennyi pedagógiai szakszolgálatunkban. A jól szervezett logisztikával, együttműködéssel meggyőződésem, hogy javulhat az SNI diagnosztika és ellátás. Fontos, hogy a habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokhoz az érintett gyermekek, tanulók mielőbb hozzáférhessenek. A megyei és tankerületi szakértői bizottsági munka összehangolása, fnomítása folyamatos együttműködést igényel a szakszolgálatoktól, amelyre megyénkben az együttműködési hajlam kiváló. Megyénk a pedagógiai dignosztika területén országosan is az egyik legnagyobbnak tekinthető, 17 pedagógiai szakszolgálata van, ezért a jelenlegi megyei szakértői bizottság vizsgálatvezetői, szakemberei a megye tankerületi szakértői bizottságainak munkáját személyes koordinációval, tanácsadással segítik majd. Megvalósítandó feladatok: a létszámhiányból adódó elmaradások rendezése főállású szakalkalmazottak pótlásával és/vagy átmenetileg óraadó vizsgálók bevonásával a 17 szakszolgálat diagnosztikai munkájának további összehangolása, finomítása, közös logisztika és egységes szemlélet kialakítása készülés az új protokollok befogadására, az új diagnosztikai eljárások bevonásának lehetőségei (a kiegészítő szakértői bizottsági vizsgálatok lehetőségének bővítése) a szakorvosi ellátás magasabb óraszámban történő (főállású gyermek szakorvos) biztosítása gyermek és ifjúsági pszichiáter, valamint gyermek neurológus szakorvosok további bevonása szakmai továbbképzési terv készítése szakmai munkaközösségek kialakítása helyszíni felülvizsgálatok folyamatos előkészítése, tervezése. 13

16 4. A nevelési tanácsadás A nevelési tanácsadás feladatát minden tagintézményünk ellátta a kezdetektől fogva, tehát a nevelési tanácsadás gyakorlata nagy múltra tekint vissza. Az összes pedagógiai szakszolgálati feladat közül ezt tartom a legösszetettebbnek. A nevelési tanácsadási tevékenység az új szakszolgálati feladatellátási rendszerben kapunak tekinthető, mivel az esetek többségében először ezen az ellátási formán keresztül tűnik föl a gyerek a pedagógiai szakszolgálatoknál. Önkéntes jelentkezés, illetve küldő intézmény által kapott időpontra való megjelenéskor (iskola, óvoda, védőnő, gyerekorvos, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, iskola-, óvodapszichológus stb.) a gyermek/tanuló nyilvántartásba kerül, majd az első problémafeltáró beszélgetés, valamint a gyermek adaptív viselkedésének, szociális érettségének, képességeinek felmérése alapján eldől a további ellátás szükségessége és annak módja: tanácsadás; pszichológiai, pedagógiai vagy egyéb terápiába vonás, terápiás fejlesztés; szakértő bizottsági vizsgálatra küldés, tehetséggondozás, stb. Számomra nagyon fontos a nevelési tanácsadás preventív, terápiás szemlélete, a szoros kapcsolattartás kihangsúlyozása a gyermek problémakörében érintett személyekkel, legelőször természetesen a családdal, de nem elhanyagolható módon a nevelési-oktatási intézmény pedagógusával. Tagintézményeink az elmúlt tanévben mindösszesen a évi KIR-STAT jelentés alapján gyermeket, tanulót láttak el, az ellátottak megoszlását mutatja az alábbi diagram: Jövőre vonatkozó elképzelések Mivel a rendelet a diagnosztikai munkát és a terápiás tevékenységet alapvetően szétválasztotta, ezért a nevelési tanácsadási feladatellátásban lehetőségünk nyílik rá, hogy valóban a tanácsadás és a terápia, fejlesztés kerüljön előtérbe. Fontos szerep jut a pszichológiai és a pedagógiai egyéni és csoportos terápiáknak, de szeretném, ha a bevált jó gyakorlatok, sajátos terápiás szakképzettségek szerinti szolgáltatások megmaradnának a nevelési tanácsadás kínálatában. Rendkívül fontosnak tartom az elsődleges prevenciós tevékenységet, ezért a 15/2013. rendelet által már 4 éves kortól a tanulási és beilleszkedési nehézségek megelőzése céljábólmegengedett szűréseket úgy gondolom, hogy legalább a tanköteles korú óvodások körében el kell végezni, mert így kaphatunk képet időben a részképességzavarokról, tanulási gyengeségekről, tanulási zavarokról, így tudjuk időben elkezdeni a gyerekek fejlesztését, hogy sikeresebben kezdhessék el iskolai tanulmányaikat. Ideális lenne, ha nem az iskolaérettségi vizsgálaton tűnne fel először egy tanulási nehézséggel küzdő gyermek a 14

17 pedagógiai szakszolgálatoknál. Egy jól átgondolt prevenciós szűrő programmal sok gyerek BTMN tanulóvá válását lehetne megelőzni, illetve időben lehetne enyhíteni tanulási problémáikon. A prevenciós megközelítés fontos részét képezik az óvoda- és iskolapszichológusok, ezért velük aktívan együtt kell működnünk, amit a koordinátor személyén keresztül meg tudunk valósítani. Miskolcon kívül a többi járásban nincsenek óvoda- és iskolapszichológusok, ezért a vidéki tagintézményeink pszichológusainak szorosabb kapcsolatot kell továbbra is tartaniuk az óvodák, iskolák pedagógusaival. 5. Logopédiai ellátás A pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátás szintén nagy múltra tekint vissza, minden tagintézményünk ellátja a feladatot. A logopédiai ellátás célja a beszédindítás, a hang- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvikommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A logopédiai ellátás a gyakorlatban leginkább a gyermekek, tanulók nevelési-oktatási intézményeiben zajlik, kisebb arányban a pedagógiai szakszolgálati intézmény épületében. Kialakult gyakorlat a decentrumok felállítása is, ahol leginkább - de nem csak -, ambuláns formában kaphatják meg a terápiás ellátást az igénybevevők. A 15/2013. EMMI rendelet 5 éves kortól előírja a logopédiai szűrést, valamint azt, hogy részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni. Tagintézményeink az elmúlt tanévben mindösszesen a évi KIR-STAT jelentés alapján gyermeket, tanulót láttak el, az ellátottak megoszlását mutatja az alábbi diagram: Jövőre vonatkozó elképzelések Legfontosabbnak tartom, hogy a logopédiai ellátást a rendelet előírásaihoz tudjuk igazítani, azaz a logopédiai terápia minimális időkeretét, a heti két alkalmat tudjuk nyújtani, ám tisztában vagyok vele, hogy sok tagintézményben, ahol 1 főállású logopédus van, jelenleg ezt lehetetlen megavalósítani. Ehhez jóval több képzett logopédusra és státuszra lenne szükség. A legfontosabb, amit meg kell oldanunk, hogy a mezőcsáti és az encsi 15

18 tagintézményeinkben legyen logopédus szakember. Az egységes és színvonalas logopédiai ellátás megszervezése érdekében logopédiai munkaközösség megalakítását tervezem. 6. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében nyújtott tájékoztatás elősegíti a tanuló pályaválasztását, figyelembe véve az egyéni tulajdonságokat és a foglalkoztatási lehetőségeket. Nem feltétlenül kell a tanulót megvizsgálni; tájékozódó beszélgetés, tanácsadás, az érintett pedagógusok véleményének meghallgatása és szükség esetén képesség vizsgálat felvétele után lehet javaslatot kialakítani. A tanácsadás során figyelembe kell venni a tanuló személyes adottságait és érdeklődését. A korábbi években a kistérségi normatív finanszírozás hatására és annak keretéből a legtöbb tagintézményünk nyújtott pályaválasztási tanácsadási szolgáltatást a maga körzetében. A gyakorlat változatos képet mutat: az egyéni vizsgálatok és esetleg vizsgálati vélemények elkészítése utáni javaslattétel, valamint a csoportos pl. osztályfőnöki órák keretében nyújtott pályaorientációs beszélgetés, tájékoztatás is bevett gyakorlat volt. A Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézetben szintén működött pályaválasztási tanácsadás, melyet 1 fő pályaválasztási tanácsadó szakember végzett. A tavalyi tanév ellátási mutatói: Sorszám Tanácsadás módja Mutató fő Egyéni tanácsadás (általános-, és középiskolás tanulók számára) 2. Egészségkárosodottak orvosipályaalkalmassági 15 fő tanácsadása 3. SNI, BTM tanulók pályaválasztási tanácsadása 44 fő 4. Pályaválasztási, szülői értekezletek tartása 7. és 8. évfolyamos tanulóknak és szüleiknek 12 település általános iskolájában Jövőre vonatkozó elképzelések: Tovább kellene vinni azt a szemléletet, azokat a tevékenységeket, amelyeket a megyei pályaválasztás keretében eddig végzett szakemberünk, a következő feladatokkal: (1) egyéni pályaválasztási tanácsadások tartása, ezen belül a sajátos nevelési igényű és az egészségügyi problémával küzdő tanulók iskola- és szakmaválasztásának segítése. (2) orvosi vizsgálat, tanácsadás nyújtása pályaalkalmassági orvossal azoknak a tanulóknak az iskola- és szakmaválasztásban, akiknek testi, érzékszervi vagy egyéb egészségügyi problémájuk van. (3) Tájékoztató tevékenység a továbbtanulási, képzési lehetőségekről: Továbbtanulási tájékoztató c. kiadványban, intézet honlapján, szülői értekezleteken, Pályaválasztási kiállításon. Emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a diagnosztikai tevékenységre, a pszichológus szakember munkájára a pályaválasztási tanácsadásban. A szakszolgálati rendeletben foglaltak szerint megyénkben 5 fő szakember végezheti ezt a feladatot. Ha sikerül feltöltenünk a létszámokat, egy olyan team állhat fel, akik jól átgondolt programtervet készíthetnek a megye egészére, együttműködve tagintézményeinkkel. Feltétlenül szeretnék 16

19 építeni a már kialakult jó gyakorlatokra pl. Kazincbarcikán műszeres vizsgálatok. Arra is látok lehetőséget, hogy a tagintézmények pályaválasztási szakemberei is át kerülhessenek a megyei teambe. 7. Konduktív pedagógiai ellátás A konduktív pedagógiai ellátás feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. A fejlesztő foglalkozás a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint lehet egyéni vagy csoportos foglalkozás. Az ellátás a tanév rendjéhez igazodik és év közben is megkezdhető, feladatainak megvalósításában a szülő közreműködhet. Konduktív pedagógiai ellátást - adatgyűjtéseink alapján - egyetlen tagintézményünk sem látott el korábban, Encsen foglalkoztattak konduktort (aki azóta már nem dolgozik az intézményben) a korai fejlesztésben és a fejlesztő felkészítésben ellátott gyerekek/tanulók szakértői véleményében foglaltak alapján segítette ezen szakszolgálati feladatok ellátását, tehát nem konduktív pedagógiai feladatellátáson volt. Jövőre vonatkozó elképzelések: Konduktív pedagógiai ellátást mindaddig nem tudunk nyújtani, amíg nincs szakemberünk, ezért jelen tanévben nem tervezzük a feladat beindítását, természetesen a későbbiekben keressük a lehetőséget a szolgáltatás beindítására. 8. Gyógytestnevelés A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. A gyógytestnevelés megszervezése, személyi feltételeinek biztosítása az intézmény feladata a Központ által kijelölt nevelési-oktatási intézményekben. Abban az esetben, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni. Az iskolában a gyógytestnevelés feladatának ellátása a tanév rendjéhez igazodik. Tagintézményeink és telephelyeink közül 12 szervezeti egységnél volt a tavalyi tanévben gyógytestnevelési ellátás. A miskolci tagintézményünk nem látta el ezt a feladatot korábban, a gyógytestnevelők Miskolc Város Önkormányzatának kezdeményezésére az iskoláknál lettek elhelyezve és kaptak lehetőséget arra, hogy megkezdhessék a város gyermekeinek gyógytestnevelési ellátását. A kezdeményezés nagyon jól sikerült, a gyógytestnevelők szakmai munkájuk színvonalának növelése érdekében munkaközösséget is létrehoztak, összefogtak az ellátás jobb kialakításáért, felvették a kapcsolatot a védőnőkkel, iskolaorvosokkal, uszodával. A tavalyi tanévben mintegy 1500 tanuló részesült így színvonalas ellátásban, a törvényi előírásoknak megfelelő óraszámban. Példaértékűnek tartom a munkájukat, szerveződésüket, szakmai tudásukat. A kazincbarcikai tagintézményünk szintén hosszú évek óta (megyénkben először megszervezve a feladatot) színvonalas ellátásban részesítette a gyógytestnevelési ellátásra szoruló gyerekeket, Miskolc után ők foglalkoztatják a legtöbb főállású szakembert. Ebben a tagintézményünkben is nagy szakmai tudás és hozzáértés halmozódott fel az évek alatt, a megyei pedagógiai szakszolgálat egyik erőssége lehet ez a szakterület, meglátásom szerint. Tagintézményeink ellátási mutatóit az alábbi táblázat foglalja össze: 17

20 Tagintézmény Főállású gyógytestnevelők (fő) Óraadók összóraszáma Ellátott gyereklétszám (fő) 1. Székhelyintézmény Cigánd Edelény Encs Gönc Kazincbarcika Sajószentpéter Mezőcsát Mezőkövesd Miskolc Felsőzsolca Ózd - 230? 11. Putnok Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Szikszó Tiszaújváros Tokaj Miskolc: iskolákból kiszervezett gyógytestnevelők Tiszaújváros kiszervezett gyógytestnevelő Tokaj kiszervezett gyógytestnevelő Szeptember hónapban 11 gyógytestnevelőt sikerült kiszerveznünk az iskolákból, amit jó eredménynek tartok, de lehetett volna jobb is. Sokat dolgoztunk ezen a feladaton, reményeink szerint több munkatársat szerettünk volna kiszervezni, akadályt a késői indulás (szeptember 1-én állt fel a pedagógiai szakszolgálat) jelentett, hiába működtek volna együtt velünk a tankerületi igazgatók, iskolaigazgatók, a tantárgyfelosztás már elkészült, a mindennapos testnevelés miatt nekik is szükségük volt a kollégára. Bízom benne, hogy a tanév befejeződése után lesz még lehetőségünk főállású gyógytestnevelő munkatársakat átvenni az iskoláktól. Jövőre vonatkozó elképzelések: A fentebb már taglalt szakmai tudásra és tapasztalatra építve egy megyei gyógytestnevelési munkaközösség létrehozását tervezem, ami lehetővé teszi, hogy elkészüljön egy megyei programterv a feladat megvalósításra. A munkaközösség létrehozása más okokból is fontos lenne: fel kell kutatni azokat a testnevelő tanárokat, akik megfelelő végzettséggel vállalnának óraadást a szakszolgálatnál, mivel sok az ellátandó gyerek. Amíg kevés gyógytestnevelővel rendelkezünk, addig nem tudjuk mindenhol biztosítani a heti 3-5 alkalmat. Az úszás órák megvalósításának módját és anyagi hátterét át kell gondolnunk megyei szinten. 18

21 9. Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás feladata a pedagógiai szakszolgálati intézményben a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pszichológusok munkájának összefogása és segítése, melyet az iskola- és óvodapszichológus feladatok koordinátora lát el. Rendeletünk az alábbiakban határozza meg a koordinátor tevékenységét: preventív szűrések koordinációja; a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott pszichológusok számára szakmai konzultációs foglalkozások szervezése; az ellátottak (szülők, gyerekek) és a pedagógusok számára szakmai konzultációs lehetőség biztosítása; iskolapszichológusok megkeresésére egyéni szakmai segítés, esetvezetési segítségnyújtás, kettős vezetést igénylő csoportfoglalkozások vezetésében való közreműködés; esetmegbeszélő, tanári képességfejlesztő csoportfoglalkozás megszervezése; intézményünk és a nevelési-oktatási intézmény közötti kapcsolat, kommunikáció segítése; a pedagógiai szakszolgálatnál önkéntesen bejelentkező, az óvodától, iskolától független szolgáltatást igénylő szülők és gyermekek óvodai, iskolai problémákkal összefüggő ellátása; kapcsolatot tart az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázissal. Az iskolapszichológusok a nevelési-oktatási intézmények főállású dolgozói, munkájukat a 20/1012. EMMI rendelet132. -a alapján végzik. Jelzések alapján korábban 3 tagintézményünk látott el iskolapszichológiai ellátást, Kazincbarcika, Tokaj, Miskolc. Általában jellemző volt, hogy a nevelési tanácsadó, pedagógiai szakszolgálat főállású pszichológusai látták el a feladatot az intézményekben, munkaterv és munkarend alapján. Szeptember 1-től csak a miskolci tagintézmény látja el ezt a szakszolgálati feladatot, mivel csak a miskolci iskolákban (ebből egy egyházi fenntartású iskola) van mindöszesen 10 fő főállású iskolapszichológus, tehát ebben a tagintézményben szükséges és indokolt az iskolapszichológus koordinátor foglakoztatása, akinek személyét sikerült megtalálnunk, jelenleg munkakörét megosztva látja el koordinátori és nevelési tanácsadási feladatait az iskolapszichológusok munkaközösségének és az intézmény nagy örömére. Jövőre vonatkozó elképzelések: A koordinátor munkakörét és feladatait tisztáznunk kell, ki kell alakítani az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis útmutatásai alapján az együttműködés módját az iskolapszichológusok, az igazgatók, a pedagógiai szakszolgálat tagintézményei és azok szakemberei között. Át kell tekinteni az iskolapszichológusok által ellátott intézmények tanulói létszámát, a törvényben meghatározottak alapján kell még új intézményeket bevonni az ellátásba, felkutatni, hogy mely iskolák igényelnék ezt a szolgáltatást. 10. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása A tehetséges gyermekek, tanulók gondozására a pedagógiai szakszolgálat tagintézménye tehetségkoordinátort foglakoztat. A tehetséggondozó tevékenységben az intézmény feladatai: tehetségazonosítás; a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása; önismereti csoport szervezése a tehetséges gyermekek részére; tehetségtanácsadás; pedagógus konzultáció; közös tehetségtanácsadási fórum szervezése; speciális tehetségprogramban való részvételre javaslat adása; a tehetséggondozásban résztvevő pszichológus szakmai kapcsolatot tart a feladatellátási körzetében működő tehetségfejlesztő programok vezetőivel; javaslatot tesz a tanuló számára a tehetségprogramba történő bekapcsolódásra; kimeneti mérések elvégzése. A tehetséggondozó koordinátor tehetségfejlesztő műhelyek vezetői számára konzultációs lehetőséget biztosít; 19