Szamosfalviné Törőcsik Ibolya. A minőség értelmezése és jelentősége az intézményi tehetséggondozásban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szamosfalviné Törőcsik Ibolya. A minőség értelmezése és jelentősége az intézményi tehetséggondozásban"

Átírás

1 Szamosfalviné Törőcsik Ibolya A minőség értelmezése és jelentősége az intézményi tehetséggondozásban Miben rejlik a kiemelkedő teljesítményű munkaerő titka? (Esszé) december 4.

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 1. A minőség általános értelmezése Oktatás-nevelés minősége, eredményessége, hatékonysága Intézményi tehetséggondozás több szempontú megközelítése Rövid intézménybemutatás Tehetséggondozó kezdeményezések, innovációk Közoktatási törvény Nemzeti Alaptanterv Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Helyi Nevelési Program Gyermekvilág TehetségProgram Új Magyarország Fejlesztési Terv Miért tartja fontosnak az állam az oktatást, mint kiemelt prioritás támogatását? Pályázatok intézményekre gyakorolt hatása Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) és az Intézmény Minőségirányítási Programja (IMIP) 3.7. SZVÓ Továbbképzési Program Vezetői szemszögből: az emberi teljesítmény jelentőségének felismerése 3.8. Az intézmény tehetséggondozással összefüggő eredmények Menedzselése Összegzés 22. Felhasznált szakirodalom 23. Mellékletek: 1.sz. melléklet: Az intézmény vezetési struktúrája (SZVÓ) 2.sz. melléklet: Tehetség eseménynaptár 2010/2011. (SZVÓ) 24. S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 2

3 BEVEZETŐ Munkám során első alkalommal 1999-ben találkoztam a közoktatásban új elemként megjelenő minőségbiztosítással egy intézményi képzés keretében. Akkor még többen voltunk azok, akik kicsit szkeptikusan, de várakozással figyelték e téma begyűrűzését a közoktatásba. Sokan gondolkodtunk úgy, hogy a minőségbiztosítás egy új divathullám és tulajdonképpen előbb-utóbb majd lecseng és szakmai munkánk mindennapjait nem fogja jelentősen meghatározni. Ez a feltételezésem, szerencsére nem így alakult. Lehetőségem volt az intézményi minőségfejlesztési folyamatokba mélyebben beletekinteni, sőt ennek kialakításában aktív részt venni. Ugyanakkor megtapasztalni, hogy munkahelyemen az intézmény vezetése mennyire elkötelezett a minőségügy területén is. Azt vettem észre, hogy munkámban egyre gyakrabban alkalmazom a folyamatos fejlesztéshez kapcsolódó minőségügyi logikát (PDCA- SDCA), változatos minőségügyi technikákat (pl.: ötletbörze, Ishikawa diagram stb.) További ismereteket szereztem a Debreceni Egyetemen mérés-értékelés témakörében től minőségügyi vezetőként, 2007-től minőségügyi igazgatóhelyettesként irányítom a Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai szolgálattó Intézmény (ezentúl SZVÓ) minőségfejlesztési folyamatait. Eredményeink: évi Közoktatási Minőségéért Díj pályázati anyag évi Teljesítménymotivációs Pályázat kiemelkedő értékelés - IIASA-SHIBA elismerő oklevél Szolgáltató Város mintaprojektben való részvételért elismerés Az elmúlt több mint tíz év minőségügyi tapasztalatai és vezetőm Ferenczné Teleky Éva igazgató segítő, támogató iránymutatása, valamint a mindenkori minőségi kör tagjaival való csoportmunka eredménye nagyban segítették minőségügyi elköteleződésemet és hitemet. Ahogyan az országos oktatáspolitika is célkitűzéseiben új és újabb területeket preferál (figyelembe véve a nemzetközi iránymutatást), úgy intézményünkben is e változások és irányvonalak figyelembe vételével alakítottuk ki azokat a stratégiai céljainkat, amelyek segítik intézményi innovációs folyamataink működését. A Szolnok Városi Óvodákban 2008-tól az egyik új szakmai innovációs szál a tehetséggondozás. Miben rejlik a kiemelkedő teljesítményű munkaerő titka? Milyen elvárások fogalmazódhatnak meg egy közoktatási intézmény felé a tehetséggondozásban? Ezek az intézményen belülről és kívülről megfogalmazott elvárások mennyiben befolyásolják az intézmény céljait és szakmai minőségi folyamatait? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a probléma több szempontú megközelítésével, kifejtésével. S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 3

4 Az elmúlt néhány évben egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a világ, a tudományok és az oktatás a tehetség kérdésköre felé. Egyre többen ismerik fel, hogy a társadalmi változások felgyorsulásával a régen jól működő megoldások már gyakran nem felelnek meg az újabb és újabb kihívásoknak. Világszerte megnőtt a kereslet az új utat keresők és találók, valamint a csúcsteljesítmények iránt. Ugyanakkor a tehetség, a kiemelkedő alkotóképesség zavaró is lehet másságával, eltérő útjaival. A tehetség nem azonos a viszonylag könnyen azonosítható magas intelligenciával. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a tehetség inkább valamiféle gondolkodási és viselkedési mód, amely alkalmas új utak, új megoldások és új lehetőségek megtalálására. Ahhoz, hogy minél több tehetség tudja képességeit teljesítménybe fordítani, megfelelő környezetre van szükség. Ennek egyik lényeges eleme a tehetséggondozás, ehhez pedig hozzáértő szakemberekre van szükség. 1. Minőség általános értelmezése Mit is tanultunk a minőségbiztosításról? A minőségbiztosítás azoknak az irányelveknek, folyamatoknak és intézkedéseknek a rendszere, amelyeken keresztül valamilyen egység (esetünkben pl. tehetséggondozó tevékenységet is végző intézmény) minőségét fenntartjuk és fejlesztjük. A közoktatás intézményei feltétlenül e körbe tartoznak, így felmerül az iskolaminőség vagy intézményminőség kérdése is. Hogyan értelmezzük a minőséget? A minőség fogalmának meghatározása nem könnyű. Mivel a definíció kiválasztása egyben a minőség értékelésének megközelítését is meghatározza, célszerű e fogalmat tüzetesebben körbejárni. A sokféle minőségértelmezés közül talán Harvey és Green csoportosítása a legteljesebb. Ebben a minőségbiztosítással foglalkozó szakemberek szerint a következők a legfontosabbak: A minőség mint kiválóság : hagyományos akadémikus értelmezés, mely szerint a cél mindig a legjobbnak lenni. A jósági skála meghatározása az értékelés alapja. A minőség mint nullhiba : általában a szabványok szerinti termelésben használatos értelmezés, ahol a szabvány által meghatározott termékspecifikációtól való eltérés selejtnek tekintendő. Itt a legjobb minőség a selejt nélküliség, azaz a cél csak a nullhiba elérése lehet (függetlenül attól, hogy a terméknek mi lesz a sorsa, használható-e valamire vagy sem). Az oktatásban és nevelésben nem alkalmazható. A minőség mint küszöbérték : a minőségszempontú küszöbérték meghatározásához mindig bizonyos normákat és kritériumokat kell felállítani. Minden és mindenki, aki e normákat és kritériumokat teljesíti, az a minőség szempontjából megfelelőnek tekintendő. Ilyen értékmérés pl. a felvételi vizsgákon való megfelelés megítélése. Ha a mérésre használt eszközök és módszerek jók, akkor ezen értelmezésben a minőség objektív és egységes. Hibája azonban, hogy ez az értelmezés meglehetősen statikus, nehezen igazítható a változó körülményekhez, így a normák általában lemaradnak a tényleges fejlődéstől. Az alacsonyabb normák viszont nem ösztönöznek az új módszerek elsajátítására, az új lehetőségek és eredmények alkalmazására, azaz a minőség javítására. S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 4

5 Sajnos az oktató-nevelő munkában nem ritka az ezen értelmezés szerinti működés, a pedagógusok egy része ilyen felfogásban dolgozik ( Amit kell, azt megcsinálom, azon kívül hagyjanak békén! ). A minőség mint értéknövelés : ezen értelmezés szerint valaminek a folyamatos javítása, jobbítása az elérendő cél. Középpontjában az a vélekedés áll, hogy mindig az adott munkatárgy és szituáció ismeretében dönthető el a minőség milyensége. A küszöbérték megközelítéssel ellentétben igen nehezen lehet objektíven értékelni. Az értelmezés alapjait a pedagógiában az a vélekedés adhatja, hogy a pedagógus tudja a legjobban, hogy adott időben és helyen miképpen viseli a maximális minőséget. Ez a megközelítés a pedagógusra, illetve a pedagógus közösségre helyezi a felelősséget, s egyben a legnagyobb mérvű autonómiát biztosítja számukra. A minőség mint a célnak való megfelelés : a minőségről szóló szakirodalom egyik legfontosabb tétele, hogy általános minőség nem létezik. Csak az a minőség definíció jó, amely pontosan körülhatárolt. Ilyen körülhatárolás, ha azt vizsgáljuk, hogy valami megfelel-e egy adott célnak. (Például az intézményi tehetséggondozó program minőségét aszerint kell megítélni, hogy mire akarjuk általa felkészíteni a tehetséggondozásban résztvevőket.) A minőség ezen értelmezéseinek középpontjában mindig a megrendelők (vásárlók) (nevezzük őket általában érdekelteknek) igényei állnak. Az iskolaminőség köznapi értelemben azt jelenti, hogy az abban tevékenykedők (főleg a tanulók és tanárok) jól érzik magukat, és az érdekeltek (tanulók, szülők, fenntartók) elvárásai egyaránt teljesülnek a működése során. A Comenius Közoktatási Minőségfejlesztési Program szerint az iskolaminőség a közvetlen és közvetett partnerek elégedettségében jelenik meg, a pedagógiai hozzáadott érték elve alapján. E fogalom magyarázatnak is van gyengesége. Azt sugallja ugyanis, hogy minden mehet (pl. az oktatásban), aminek meg tudnak fogalmazni valamilyen célt. Ennek kiküszöbölésére a célnak való megfelelést ki kell egészíteni a cél megfelelőségének fogalmával. Milyen cél tekintendő megfelelőnek? Nyilvánvalóan az, amelyet az érdekeltek annak tartanak, mert megfelel az igényeiknek, elvárásuknak. Az oktatásban a minőség különböző értelmezései közül leginkább a célnak való megfelelés alkalmazható, bár az oktatási rendszer működésében helyenként fellelhetőek a többi definíció bizonyos részelemei is. 2. Oktatás-nevelés minősége, eredményessége, hatékonysága A közoktatás minőségének és eredményességének biztosítása és értékelése valamennyi fejlett országban az oktatáspolitika legfontosabb céljai közé tartozik. E téma oktatáspolitikai súlyát mutatja az a tény, hogy az Európai Unió 2002-ben elfogadott, 2010-ig tartó oktatási programjának három fő prioritása közül első az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének javítása (Európa tanács, 2002.). Erre a területre a kilencvenes évek közepe óta Magyarországon is kiemelt szakmai és politikai figyelem irányul (Jelentés a magyar közoktatásról 2003.). A minőségi oktatás fontos feltétele, hogy maguk az intézmények tisztába legyenek egyrészt a minőség oktatás-nevelésbeli értelmezésével, másrészt képesek legyenek saját tevékenységük minőségszempontú elemzésére. S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 5

6 Napjainkban egyre nagyobb számban jelennek meg azok az elemzések, amelyek az oktatás minőségével, eredményességével és hatékonyságával foglalkoznak. Nagy igény mutatkozik e három terület alaposabb feltérképezésére. Ebből adódóan kb. az elmúlt tíz évben a hazai közoktatási intézményekben egyrészt kiépültek a minőségfejlesztési rendszerek, másrészt a teljesítmények mérésének, értékelésének empirikus feldolgozása az intézmények többségében - évről évre megtörtént. Ezzel párhuzamosan az oktatási intézményekre nagymértékben hatottak piaci elemek, így a vizsgálatok középpontjába a versenyképesség és a tudás hasznosíthatósága állt. Ezek a hatások eredményezték az oktatási rendszerek átláthatóságának, elszámoltathatóságának, és nyitottságának az igényét. A hazai intézményértékelési eljárások mindegyike közös vonásokat mutat abban, hogy az oktatási-nevelési intézmények az értékelést a tanulási folyamatok mellett kiterjesztik a légkör, a szervezeti kultúra, a szervezettség és a partnerek elégedettségének értékelésére is. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy a közoktatási intézmények eredményességeik megállapításához legnagyobb részben a tanulói tudás értékelésének mutatóit használják, amelynek alkalmazott eszköztára viszonylag tágas. A tanulási környezet és a tanítási folyamat értékelésére nagyon szerény eszközök állnak rendelkezésre és gyakorlatuk is szórványosan fordul elő. Ezért hangsúlyozni szeretném, hogy egy oktatási-nevelési intézmény értékelése összetett, ezért több szempontból szükséges minőségét, eredményességét és hatékonyságát vizsgálni. Először is megkülönböztethetünk pedagógiai és működési területeket. Kiemelném most a pedagógiai terület értékelését, amelyben azt kell vizsgálnunk, hogy az intézmény saját stratégiai pedagógiai célkitűzéseit milyen mértékben sikerült teljesítenie. Kiemelten szükséges vizsgálni a pedagógiai, szakmai munka értékelését, amelynek alapja a pedagógusok elméleti tudása, gyakorlati munkavégzése (módszertani megújulás, az információk naprakész begyűjtése stb.), munkához való hozzáállása (innovációs hajlandóság, motiváltság, pontosság stb.), intézményi kommunikáció, intézményért végzett többletmunka (Szolnok Városi Óvodák IMIP, 2008.) A pedagógiai terület értékelésének fontosságát támasztja alá az 1999-ben végzett kutatás (Gallup 1999) szerint a pedagógusok nagy hányada (78%) érzékeli úgy, hogy az értékelés és ellenőrzés visszaszorult a magyar közoktatásban, és ezt a pedagógusok 81%-a, az intézmény felső-és középvezetésének 87%-a negatív hatásúnak látta a magyar közoktatásra nézve. A megkérdezett pedagógusok 59%-a szerint ez kedvezőtlenül hatott a pedagóguspálya társadalmi presztízsére is. Intézményünk 2002/2003 nevelési évben értékelte először a Vezetők teljesítményének értékelését akkoriban semmilyen törvényi kötelezettség nem vonatkozott ennek a mérésértékelésnek az elvégzéséhez, saját értékelési rendszerünket úgy alakítottuk ki, hogy beépítettük a vezetők szisztematikus értékelését. Ebben az értékelési folyamatban megkérdeztük a pedagógus kollégák a vezetők által végzett ellenőrzések gyakoriságának és a visszacsatolás módjának elégedettségéről. Érdekes eredményt kaptunk. Egyrészt igazolódni látszik a Gallup kutatási eredménye, miszerint a megkérdezett pedagógusok többsége szeretne munkájáról visszajelzést, értékelést kapni (lásd: 1.sz. ábra). Tehát ez az igény nálunk, az intézményben, helyi szinten is jelentkezett. Másrészt ez az igény megalapozta annak szükségességét, hogy 2004-ben bevezessünk egy új szabályozott folyamatot, amely a Munkatársak értékelése, önértékelése t tartalmazta. S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 6

7 1.sz. ábra: Munkatársak értékelése a vezetői teljesítményről (részadat) A kezdetek 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Szeretném, ha vezetőm munkám minőségéről tájékozottabb lenne Úgy érzem, hogy közvetett módon történő ellenőrzésével munkámról biztos képet kap. Munkánkat rendszeresen értékeljük. 2002/2003. Átlag 11 A tanulás-tanítás folyamat minőségének értékelésére vonatkozóan szükséges az átlátható minőségértékelés szorgalmazása. Ennek az értékelésnek a fejlesztő és minősítő szerepe egyaránt jelentős. Ez a minőségi oktatás elősegíti a társadalmi integrációt, bátorítja az iskolai, óvodai önértékelést oly módon, hogy egyensúlyt tart fenn a külső és belső értékelés között. Így az érdekeltek, azaz a pedagógusok, az intézményi munkatársak, a tanulók/gyermekek, a vezetés, a szülők, a fenntartó, esetleg a szakértők bekapcsolásával az intézmény külső-belső értékelése megvalósul, annak érdekében, hogy javuljon az intézmény jobbításáért való megosztott felelősség. Összességében megállapítható, hogy ma már a minőségértékelés, a minőségfejlesztés és a minőségirányítás az oktatási-nevelési intézmény működésében egy olyan kulcsfolyamat, amely behálózza az egész intézmény pedagógiai és működési folyamatait egyaránt. Ma már nem lehet és nem érdemes a minőségfejlesztést az intézmény többi folyamataitól külön értelmezni és kezelni. Valamennyi intézményi folyamat hat egymásra: Minden mindennel összefügg és minden rész hat az egészre!. S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 7

8 3. Intézményi tehetséggondozás több szempontú megközelítése 3.1. Rövid intézménybemutatás Intézményünk a Szolnok Városi Óvodák többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, amelynek alapfeladatai: az óvodai nevelés, pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás. Alapfeladataink megvalósítása 22 tagintézményben valósul meg, amelyben 2354 fő kisgyermek látogatja óvodáinkat, 218 fő pedagógus és 178 fő technikai munkatárs vesz részt a mindennapi munkában. A felsővezetésben 6 fő munkatárs vesz részt (1 fő igazgató, 5 fő igazgatóhelyettes). Az igazgatóhelyettesek különböző szakmai területeket visznek önállóan és hoznak felelős döntéseket ezekben. A középvezetés 24 fő, amely a tagintézmény és szervezeti egységek szintjeinek vezetőit tartalmazza. További két fő szakmai tanácsadóként az óvodai csoportokban segíti a pedagógiai folyamatokat és 2 fő gyermekvédelmi felelős az IPR program és esélyegyenlőség óvodai folyamatait koordinálja (lásd: 1.sz. melléklet). Szolnok városában az óvodai nevelést intézményünk szinte teljes mértékben biztosítja. Az esélyegyenlőség az egyenlő hozzáférés megvalósulásának első alapköve, hogy valamennyi tagintézményünkben az óvodai alaptevékenységekre vonatkozóan azonos értékrenden alapuló nevelési hatások érjék a gyermekeket. Az általunk közösen meghatározott zsinórmérték azt a pedagógiai alap minőséget mutatja, amely alatt egyetlen óvodapedagógus kollégánk sem szeretne teljesíteni. A közös szakmai értékrenden felül értékes pedagógiai tartalmak gazdagítják a szolnoki óvodai nevelés minőségét. Tagóvodáink helyi pedagógiai rendszerében az óvodai nevelés egyes területe többlet tartalmakkal valósulhat meg. A felvállalt többlet önmagában is rendszerszerű, megállja a helyét, hiszen célja, alapelvei, feladatai, feltételrendszere, módszerei, a kollégák szakmai hozzáértése, valamint az óvodai és csoporthagyományok a választott érték körül egységet képviselnek, ebben az értelemben a megvalósulást jelentik az óvodai mindennapokban. Szakmai elvárásunk szakmai felelősségünk okán a tagóvodai többletekkel szemben, hogy a már működő, közös értékrendünkhöz koherensen illeszkedjen, és segítse annak magas szintű megvalósulását saját eszközein keresztül Tehetséggondozó kezdeményezések, innovációk Tehetséggondozással összefüggő tagóvodai többleteket 9 tagintézményünk vállalta fel, néhány már 2004 óta az óvodai mindennapokban rendszeresen szervezi. Ezek a helyi innovációk eltérő minőséggel tudtak megvalósulni az óvodákban. Az intézmény 2008-ban egyértelműen megfogalmazta, hogy szükséges egy olyan intézményi szintű tehetséggondozó program kidolgozása és folyamatos bevezetése, amely azonos közös értékrend alapján azonos elvárásokat fogalmaz meg a tehetséggondozó pedagógiai folyamatra vonatkozóan. A helyi szinten működő tehetséggyakorlatok közös elemeinek meghatározása és az országos szintű stratégiai dokumentumokban fellelhető tehetséggondozással összefüggő célok megismerését követően meghatároztuk a közösen egyeztetett és elfogadott értékeket, célokat, alapelveket. Ezt követően egy tehetség szakmai stáb amelynek tagjai az intézmény S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 8

9 munkatársai: tehetségfejlesztő szakértő, óvodavezető, tanácsadó és óvodapedagógus - készítette el intézményünk Gyermekvilág TehetségProgramját. A program célkitűzésekor egyaránt figyelembe vettük a mai közoktatásban irányt mutató országos dokumentumok ajánlásait (pl.: Közoktatási törvény, NAT, Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, Nemzeti tehetségprogram), a fenntartó által intézményünk számra megfogalmazott feladatokat (ÖMIP), az intézményünk érvényes dokumentumainak stratégiai céljait (HOP, IMIP, Továbbképzési Program) és az évek óta működő helyi jó gyakorlatokat az óvodákban. Az intézmény vezetésének további fontos feladata a meglévő erőforrásokkal való felelős gazdálkodás, az intézmény menedzselése és az eredmények hatékony kommunikálása. Az intézményi tehetséggondozás több szempontú megközelítése ahogyan a Szolnok Városi Óvodákban történt a 2.sz. ábra alapján. 2.sz. ábra: Több szempontú megközelítés (csillagdiagram) Közoktatási törvény ÖMIP IMIP NAT Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja SZVÓ Helyi Nevelési Program Gyermekvilág TehetségProgram Intézményi Tehetség-gondozás Nemzeti Tehetségprogram Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program SZVÓ Továbbképzési Program Intézmény menedzselése Új Magyarország Fejlesztési Terv; Pályázati lehetőségek S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 9

10 3.3. Közoktatási törvény Ahhoz, hogy a vezető a jogi megfelelőséget intézményében biztosítani tudja, a hatályos jogszabályok és a közoktatási törvény folyamatos figyelemmel kísérése egyik fontos feladata. Intézményünkben a hatályos közoktatást érintő jogszabályok követésének rendje szabályozott. Minden felső és középvezető a Magyar Közlönyt elektronikus úton megkapja. Jogszabály követése így minden vezető feladata. Heti értekezleten a felsővezetők a területükhöz tartozó jogszabályváltozásokat érintő kérdésekről, helyzetekről tájékoztatják a kollégákat, amennyiben indokolt intézkedést kezdeményeznek. Két fontos dokumentum kapcsolódik az általam bemutatott tehetséggondozáshoz, az egyik a hatályos közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. tv.), a másik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján már elérhető vitaanyag a törvény új vonásaival kapcsolatosan. Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról fejezet: 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében. A pedagógus jogai és kötelességei III. fejezet 19 (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva, hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. 5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. Vitaanyag - a közoktatási törvény új vonásai: Az új törvény műfaját tekintve is különbözik a hatályostól, mivel kerettörvény, azaz csak a legfontosabb területekkel foglalkozik, a részleteket kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek fogják szabályozni A tehetséggondozás A nemzet elemi érdeke, hogy képességeiknek megfelelő fejlesztő képzést kapjanak azok a tehetséges gyermekek, akik valamilyen műveltségterületen, valamilyen művészeti, sport, kézműves stb. ágban kimagasló érdeklődést, motivációt, alkotóképességet, gyors előrehaladást, kiemelkedő eredményeket mutatnak az óvodában, általános iskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben vagy a középfokú iskolában. A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Program és az Alap jogszabály szerint, az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működik. A Nemzeti Tehetség Program kötelező feladatokat jelölhet ki a közoktatási intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. A közoktatási intézmény feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A tehetséggondozás a pedagógusok kötelező feladata, amelyet intézményenként szakképzett tehetség-koordináló pedagógus irányít, segít és ellenőriz. A tehetséggondozást a miniszter a tehetséggondozó nemzeti együttműködés támogatásával, szakmai ajánlásokkal, projekt- és versenykiírásokkal segíti. S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 10

11 A készülődő új közoktatási törvény azokat a tehetséggondozással összefüggő feladatokat tartalmazza és írja elő az intézmények számára, amelyeket a Szolnok Városi Óvodák már évek óta sikeresen működtet. Helyi szinten azok az igények, amelyek elsősorban a pedagógusoktól és szülők elvárásaiból fogalmazódtak meg, beépültek az intézményi dokumentumokba és a mindennapi gyakorlatunkba. Azt, hogy sikerült a törvényi változásokat megelőzve a helyi igényekre így reagálnunk, az elsősorban a tudatosan és rendszeresen működtetett minőségfejlesztési tevékenységnek és a vezetőség proaktív gondolkodásának eredménye Nemzeti Alaptanterv Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Helyi Nevelési Program Gyermekvilág TehetségProgram Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja meghatározza a Magyarországon működő óvodák nevelési alapelveit. A nevelőtestület elkészíti saját nevelési programját: vagy átveszi és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban levő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembe vételével megfogalmaz. Intézményünk saját Helyi Nevelési Programot készített 2008-ban, amelynek mottója: Nekünk minden gyermek fontos ben jogszabályi változások miatt átdolgoztuk, módosítottuk a programot. A Helyi Nevelési Programunkba beépítésre került a mindennapi tehetséggondozás és elkészült az alprogramként használható, tagintézmények számára önkéntesen vállalható Gyermekvilág TehetségProgram. Ez utóbbi a kötelező mindennapi tehetséggondozáson túl további pedagógiai és működési többletfeladatokat fogalmaz meg a tehetséggondozó műhelyek működtetéséhez. Minőségügyi szempontból a Gyermekvilág TehetségProgramot is alkalmazó intézmények a többletfeladatokat a következő indokok alapján vállalják fel: Pedagógiai gyakorlatukban vannak sajátos tehetséggondozó szakmai innovációk, amelyeket az intézményi szinten közösen elfogadott értékek, alapelvek betartásával folyamatosan fejlesztenek. Gyermeki igények: fontos számukra a gyermekek egyéni ütemének és fejlettségi szintjének megfelelő egyéni fejlesztés. Észreveszik, ha egy gyermek különleges vagy tehetség-ígéretes. Önfejlődés, önfejlesztés igénye a nevelőtestületre jellemző. Pedagógiai ismereteikben többletekkel rendelkeznek. Szülői elégedettséget-és igénymérés eredményét felhasználják saját intézményi működésük jobbításáért, javításáért. Rendszeresen értékelik saját munkájukat (önértékelés), intézményüket. Figyelemmel kísérik a közoktatásban bekövetkező változásokat, megfelelő időben nyitnak az új felé. S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 11

12 Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja: kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség eseten megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. Gyermekvilág TehetségProgram A mindennapok tehetséggondozásán túl a speciális területeken kiemelkedő képességű tehetség jeleit mutató gyermekek számára készültek gazdagító programok. A 4 területen megjelenő decentrumok működtetésének követelményrendszerét, módszertani útmutatást és szakmai segítségnyújtást ez a fejezet tartalmazza. A decentrumok létrejöttét a már elkezdett jó gyakorlat hívta életre, valamint az óvodákban dolgozó nevelőtestület nyitottsága, intenzív érdeklődése a tehetséges gyermek és gondozásának lehetőségei iránt. A decentrumok 4 területet választottak érdeklődésüknek megfelelően. Egyéni értékeik, programjuk megtartása mellett egymás szakmai munkáját, a jó gyakorlataik továbbfejlesztését, tapasztalatcserét segíti a közös pontok meghatározása, irányelvek meghatározása. A kialakított 4 terület programja lehetőséget biztosít az általános területen dolgozó óvodapedagógus kollégáknak, hogy igényüknek és érdeklődésüknek megfelelően kapcsolódhassanak be oly módon, hogy az elsajátított ismereteket, készségeket, játékokat sikerrel tudják alkalmazni saját óvodai csoportjukban. A kialakított területek további előnye: az érdeklődő óvodák bekapcsolódását megkönnyíti, mentorálással és kidolgozott szakmai anyaggal támogatja a jó gyakorlat átvételét, elsajátítását 3.5. Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenki számára a TÁMOP 3. prioritása írja elő. Kiemelten kezeli: S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 12

13 az egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban a közoktatási rendszer reformjának az előmozdítását, az oktatás eredményességének és hatékonyságának a javítását, a minőségi oktatáshoz történő jobb hozzáférés biztosítása révén el kívánja érni, hogy a közoktatás használható és európai szinten versenyképes tudást, valamint a megszerzett tudás és kompetenciák folyamatos fejlesztését megalapozó és ösztönző alapkészségeket adjon át mindenki számára. A Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának a Nemzeti Tehetség Alap mellett másik fontos eleme az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretén belül megjelentetett Magyar Géniusz Program. A Kormány közel 700 millió Ft-nak megfelelő EU-s forrást biztosított a Magyar Géniusz Program számára. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv csak az oktatás fejlesztésére közel millió euro támogatást kíván nyújtani Miért tartja fontosnak az állam az oktatást, mint kiemelt prioritás támogatását? Nem kívánok nagyon visszatekinteni az időben, de mégis néhány fontos előrejelzésre szükségesnek tartom a figyelmet felhívni, azokra, amely az oktatás eredményességének és hatékonyságának javítását vetítik előre. Ezek sorrendben a következők: PISA vizsgálatok eredményei (2006.) Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (2008.) Szárny és teher (2010.) A PISA vizsgálatok hazánkra vonatkozó eredményei (2006.) A tanulói képességvizsgálatok célja annak felmérése, hogy a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. Éppen ezért nem a tudásszintet vizsgálják, hanem azt, hogy a gyerekek milyen hatékonysággal tudják alkalmazni azt a tudást, amit elsajátítanak az iskolában. Hazánkban 200 középiskola diákja töltötte ki az egyenként félórás tesztet matematikából, szövegértésből és természettudományokból. 3.sz. ábra PISA eredmények (2006.) Területek Elért hely Eredmény minősítése Természettudomány 31 országból hely Átlagos teljesítmény Matematika 31 országból hely Gyenge teljesítmény Szövegértés 31 országból hely Átlagos-gyenge teljesítmény A vizsgálat eredménye szerint legjobban természettudományi területen teljesítettek, ám ez is a középmezőny eléréséhez volt elegendő, leggyengébben matematikából szerepeltek tanulóink, a szövegértés eredményei is aggodalomra ad okot, így hazánk idén is átlagos illetve átlag alatti eredménnyel szerepelt. A 2009-es PIZA felmérés eredménye a napokban fog megjelenni, tudomásom szerint a fordítás már megtörtént, amelyben Csapó Benő is részt vett. A napokban történt S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 13

14 nyilatkozatában semmi konkrét elemzést nem közölt, viszont azt ígérte, lesznek meglepetések. Bízom benne, hogy a 2006-ban útjára indított EU-s közoktatási pályázatok (pl. TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, nevelés ), amelyeknek célja, hogy a közoktatásban használható és európai viszonylatban is versenyképes tudáshoz juttassa a fiatalokat, eredményessége a PISA felmérés alapján igazolható lesz. Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (2008.); Szárny és teher (2010.) Mindkét tanulmány a magyar közoktatás megújításának korlátait és feladatait tárja fel két év eltéréssel. Célom e tanulmányok elemzésével kapcsolatosan, hogy röviden összevessem a két szakértő csoport által felvázolt irányvonalakat (célokat). Mennyire azonosak vagy különbözőek ezek (lásd 4. sz. ábra). 4.sz. ábra Összevetés Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (2008.) Tanári kar minőségét és ezáltal a tanári szakma társadalmi presztízsét javító intézkedések (legfontosabbak): - Minél több tehetséges fiatal válassza a tanári pályát. - Ehhez a kezdő pedagógusok relatív jövedelmi helyzetének javítása. - A tanárképző helyek a magasabb presztízs kivívására alkalmas tudást közvetítsenek. A tananyagot csupán közvetítő iskola meghaladása: - Cél az alapkészségeket fejlesztő oktatást. - A tanulók közötti teljesítmény-eltéréseket fejlődési fázisbeli különbségeként fogja fel. - Fejlesztést mindenkinél meghatározott kritériumok eléréséig folytatja. Behozhatatlan induló lemaradások megelőzése: - Tanulók közötti különbségekre szegregációval válaszoló gyakorlat meghaladása. - Iskoláskor előtt kialakuló fejlődési hátrányok megelőzésében fontos szerepe van a gyermekgondozási és nevelést elősegítő intézményeknek. - Szülői készségeket fejlesztő programok. - Gyermekszegénységet mérséklő programok. - Iskolában deszegrációs program és oktatásirányítási változás. Iskolai munka és az oktatás fejlesztése megfelelő visszacsatolások alapján történjen: - az egyén, az iskola és az iskolarendszer egésze kaphasson szakszerűen felvett adatokon nyugvó, nehezen manipulálható jelzést a fejlődéséről, illetve munkája minőségéről. Szárny és teher (2010.) A nevelés és oktatás célja az, hogy a tanuló szilárd értékrenddel bíró iskolai közösségekben, kezdeményezően és sokoldalú segítséget kapva tanuljon, a képességei maximálisan kifejlődjenek, és az egyéniségének megfelelő legtöbb rendszerezett tudást szerezzen: - A nemzet fejlesztési stratégiájának részeként hosszú távú, stabil, kiszámítható, konszenzuson alapuló oktatási stratégia kialakítása. - Az iskolai közösségek és a kulturálisan domináns pedagógusok értékőrző, értékközvetítő, értékteremtő szerepének megerősítése. - A pedagógusjelölteknek a magyar felsőoktatás irigyelt elitjévé válása; annak elérése, hogy húszéves távlatban a magyar iskolákban csak kiváló pedagógusok taníthassanak. - A pedagógusok megbecsültségének, szakmai, emberi fejlődésének segítése. - Az értékekre és a sikerek elismerésére való koncentrálás a hátrányok és kudarcok hangsúlyozása helyett. - Az oktatási intézmények független értékelési rendjének kialakítása. - Az eltérő színvonalon oktató intézmények differenciált támogatása. - Az oktatásfejlesztési alapelvek teljes körű átgondolása. Az oktatási rendszer méltányosságának és integrációjának növelése. - A nemzeti stratégia kiemelt elemeként a szakképzés szerkezetének, pedagógiai tartalmainak, irányítási és finanszírozási rendszerének megújítása. - A felsőoktatásban folyó képzések minőségének növelése; a bolognai rendszer és a kreditrendszer S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 14

15 Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (2008.) Szárny és teher (2010.) felülvizsgálata; a hallgatói közösségek megerősítése; a felsőoktatás teljes irányítási és finanszírozási rendszerének átgondolása. Mindkét tanulmány az oktatás jelenlegi buktatóira irányítja a figyelmet nagy hasonlósággal. A pedagógus társadalom presztízsének növelését kiemeltem kezelik, amelyre több megoldást javasolnak. Szeretném kiemelni az egyik ilyen alternatívát a pedagógusképzés kiválasztási rendszerében történő szigorítási igénnyel, miszerint csak kiváló pedagógusok illetve minél több tehetséges fiatal taníthasson. A szerzők véleménye alapján az oktatási intézmények külső értékelését szükséges azonos értékelési dimenziók alapján megtenni és segíteni, hogy mindez szakszerűen felvett adatokon alapuljon és meghatározza az intézmény fejlesztési stratégiáját. Az oktatási intézmények a Comenius I-II. modell kiépítése óta folyamatosan működtetik intézményi önértékelésüket, szabályozott folyamataikat rendszeresen értékelik és a szükséges korrekciókat beépítik. Teszik ezt azok az intézmények, ahol a vezető a minőségügyi folyamatok elkötelezettje. Nem tartom indokoltnak a meglévő, jól működő rendszerek szétrombolását azért, hogy egy új, az oktatáspolitikai döntéshozók részéről legitim egységes minőségirányítási rendszert építsenek ki. Úgy gondolom egy ilyen egységes rendszer kiépítése nagy veszélyt jelent egyrészt az intézmények belső innovációs folyamataira, a minőségfejlesztéssel szívesen foglalkozó pedagógusok motiváltságára, másrészt fennáll az uniformizálódás veszélye. A mentori rendszer kiépítésével és szakszerű működtetésével az eltérő színvonalú intézmények differenciált támogatása nagyszerű lehetőség az intézmények közötti különbségek csökkentésére. Valóban, a mostani helyzetből való kitörés esélyét némely pontokon az oktatásügy újjáépítése adhatja júniusában személyesen hallgathattam Shoji Shiba professzor Áttöréses fejlesztés irányítása című könyvének bemutatását, amelyet a Kiválóság Közhasznú Egyesület szervezett Budapesten. Könyvében személyes tapasztalatait írja le arról, hogy egy válságban levő szervezet (ebben az esetben az oktatási rendszerre is gondolhatunk) ugrásszerű fejlődést hogyan tud elérni a mai változó társadalmi, gazdasági világban. Elméletének kiinduló pontja az, hogy a társadalom elvesztette stabilitását, ezért ma már nem elegendő, ha a cégek fokozatos fejlesztésekkel, kis lépéseket megtéve haladnak előre, hanem üzleti modelljük radikális megújításával kell új piacokat szerezniük vagy eredményesebbnek, hatékonyabbnak lenniük. Mi lehet a kitörés feltétele? A napjainkban eluralkodó korrupció felszámolása, hiszen ez gazdasági fejlődésünk komoly gátja, a verseny torzítója és a teljesítmény kiiktatója. Rombolja a politika méltóságát, a hatóságok működését és az egész demokráciát, majd a mormaszegést teszi normává. Sajnos a korrupció és az oktatás témája így szorosan összefügg. A korrupció elfogadó, sőt természetesnek tartó közfelfogásban az oktatás sem kap megbecsülést. A bölcsek jelentése nem ágazati szakkérdésként kezeli a korrupciót. Hasonlóképpen az oktatásügyben sem részprogramokat javasol, hanem kimondja, hogy csakis az egész rendszer alapjaitól való újjáépítése hozhat eredményt, ahol is a kulcs a pedagógus személye. S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 15

16 Pályázatok intézményekre gyakorolt hatása Az oktatásirányítás kiemelten kezeli a minőségi oktatáshoz történő jobb hozzáférést és a közoktatásban a használható és európai szinten versenyképes tudás biztosítását, amelynek megvalósításához pályázatok kiírásával járul hozzá. Intézményünk az elmúlt 3 nevelési évben az oktatás területére kiírt pályázatokon eredményesen vett részt (lásd 5.sz. ábra). 5.sz. ábra Pályázati eredmények ÉAOP 4.1.1/2F Pitypang óvoda TÁMOP 3.1.4/08/2 Kompetencia alapú Norvég Alap (együttműködő partn, 3 db) TÁMOP /08/2 Biztos Kezdet program (együttműködő partner) TÁMOP Tehetségsegítő hálózat TÁMOP Pedagógusképzés OKA-IV. Tehetségsegítő szolg. térségi hálózatának kialakítására OKA-II. Tehetséggondozó műhelyek SZMJV Önkormányzat által kiírt pályázatok JNKSZM Közoktatási Közalapítvány Izzócsere program ÖSSZESEN: Összesen: ( ) Ft 2010.* Humán erőforrás Pályázatok készítése, megvalósításának koordinálása igazi csapatmunka intézményünkben. Már a pályázatok értelmezése is közös csoportmunkában valósul meg. Ennek folyamata szabályozott. Az intézményi pályázatokat koordináló igazgatóhelyettes a pályázat megjelenését követően tájékoztatja az igazgatót és a felsővezetést, hogy milyen szakmai területet érint a kiírt pályázat. Ezt követően a pályázatot érintő területért felelős igazgatóhelyettessel közös pályázatértelmezés kezdődik, majd a pályázati író team és a projektfelelős kiválasztása, a célok meghatározása oly módon, hogy az intézmény pedagógiai és működési céljaihoz megfelelően illeszkedjen. Ezt követi az operatív tervezés, a szakmai anyag elkészítése, amely igazi csapatmunka. A projektfelelős szakmai és gazdasági összefüggéseket egyezteti a pénzügyi vezetővel és formailag kifogástalanul igyekszik határidőre benyújtani a pályázatot. A csoportmunkának intézményünkben nagy hagyománya van, amely rendkívül jól hat intézményünk szervezeti kultúrájára, a nevelőtestületi klímára. Milyen hozadéka van? A bevontság mértékének növelése segíti a feladatok megvalósításában való aktív részvételt. A szakmai anyag elkészítése a csoporttagok részéről stratégiákban történő gondolkodást segíti kialakítani, egyfajta globális szemléletmódot. Megtanulják, hogy folyamataink, tervezett tevékenységeink másokra is hatással vannak (horizontális és vertikális szempontok érvényesülnek). A tervezett szakmai innovációk milyen hatással vannak korábban kitűzött céljainkkal, azokkal mennyire egyeztethető össze, fenntarthatóságot milyen módon tudjuk biztosítani. A projektben tervezett tevékenységek milyen többletfeladatokat jelentenek a pedagógiai gyakorlatban résztvevő pedagógusoknak. A pályázat írásakor a beadásig feladattervet készítünk. Eredményes pályázat esetén folyamattérképet (lásd 2.sz. melléklet: Tehetség eseménynaptár). S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 16

17 Ha egy szervezetben mindenkit rá tudunk venni, hogy egy irányba evezzen, megszerezhetjük a vezetést bármelyik iparágban, bármely piacon, bármikor, bármilyen versenytárssal szemben. (Lencioni, 2002.) A csapatmunka a versenyhelyzetek legmeghatározóbb tényezője, egyrészt ereje miatt, másrészt azért, mert ritkaságszámba megy. Általános érvényű megállapítás, hogy a csapatok, mivel közel sem tökéletes emberi lényekből állnak, természetüknél fogva működési zavarokkal küzdenek. Patrick Lencioni Kell egy csapat című könyve valósághű történet egy képzeletbeli szervezetben. Meghatározza a csapatok működési mechanizmusainak rendellenességeit és megoldást javasol ezek leküzdésére (6.sz. ábra). 6.sz. ábra A sikeres együttműködés 5 akadálya Eredmények elhanyagolása Status és egó Számonkérés kerülése Elkötelezettség hiánya Félelem a konfliktusoktól Bizalom hiánya Alacsony színvonal Félreérthetőség Mesterséges összhang Sebezhetetlenség 3.6. Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) és az Intézmény Minőségirányítási Programja (IMIP) A Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (fenntartó) már 2004-ben intézményünk felé megfogalmazott elvárásai között szerepel a tehetséggondozás: Egyik kiemelt feladat legyen a jövőben az átlagtól eltérő teljesítményű gyermekek segítése (tehetséggondozás). A fenntartó által megfogalmazott elvárásokat lebontottuk, beépítettük az intézmény célrendszerébe. A tehetséggondozás szakmai feladatait megterveztük a Helyi Nevelési Programba és az ellenőrzését valamint a mérés, értékelési rendszerét leszabályoztuk az Intézmény Minőségirányítási programjában. A tehetségazonosítás, tehetséggondozás és nyomon követés folyamatlépéseit meghatároztuk. Eredményesség-és hatékonyságmérés a tehetséggondozásban (IMIP) Eredményesség felmérése: - Hány fő bölcsödében felkutatott tehetség-ígéret került be tehetséggondozó programjainkba? - Hány fő, hozzánk forduló kistérségben élő bölcsődés, óvodás, iskolás korú gyermek (szülő, családtag, S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 17

18 pedagógus, érdeklődő) igényelt és kapott tőlünk mentorálást, szakmai segítségnyújtást? - Iskolába menő tehetséges gyermekeink közül hány főnek sikerült kiemelkedő képességének megfelelő iskolát, tehetséggondozást találnia? - Tehetséggondozásra fordított órák száma, aránya? - A tevékenység eredményességi mutatói (programokban résztvevő tanulók eredményei). - Mely partnereink igényeltek tanácsadást, hány alkalommal, milyen időtartamban? - Szakértő tanárok segítsége: elégedettség, igény. További mutatók: jól használható diagnosztika, tehetséggondozó project tervek elkészültek, továbbfejlesztett innovációk, beépíthető szakmai tanácsok, egyéniés csoportos fejlesztési tervek sikeresek. - SZVO pozitív szakmai megítélésének, elismertségének növekedő értéke a közvetett- közvetlen partnerek körében. Szervezeti kultúra-klíma fejlődése. - NTT tagság elnyerése. Hatékonyság felmérése- kitűzött céljaink megvalósulásának mérése: - Közvetlen partnereink elégedettség- és igény mérése (SZVO IMIP tartalmazza). - Gyermekek jól érezték-e magukat a programokban, mi tetszett nekik, mi kevésbé, mit szeretnének a jövőben; szívesen jönnek-e a programokba máskor is? - Szülők elégedettsége, a 9 decentrumban és a továbbképzéseken résztvevő pedagógusok elégedettsége, a hallottak hasznosítása. - Rendezvények, szakmai tapasztalatcserék értékelése; résztvevők száma. - Szülői rendezvények látogatottsága, elégedettség, igény. - Tehetségek számaránya a célként megjelölt területeken; lányok, fiúk aránya. - Új partnerek száma. - Városi- vidéki jelzések számaránya. - Hátrányos helyzetű tehetségesek számaránya a programban. - SNI gyermekek száma a programban. - Programot elhagyók aránya. - Számarány: ki jelölte a programba a gyermeket (óvodapedagógus, szülő, szakszolgálat munkatársa, iskola, bölcsőde, egyéb személy vagy szervezet) SZVÓ Továbbképzési Program Vezetői szemszögből: az emberi teljesítmény jelentőségének felismerése A vállaltok az elkövetkező időkben minden iparágban nehézségekkel fognak szembesülni a tehetségmenedzsment területén. Ennek oka három egyszerre jelentkező hatás: 1. Az egyik az üzleti teljesítőképességre nehezedő egyre nagyobb nyomás a mind magasabb termelékenység elérése az erősödő versenyhelyzet miatt 2. A másik tényező a rendelkezésre álló tehetséges munkaerő méretének csökkenése, a változó demográfiai összetétel és a munkaerő globális szintű hozzáférhetősége mellett. 3. A harmadik a minden szakmunkában idézett jelenség a baby boom nemzedékének nyugdíjba vonulása, a születésszám csökkenésével együtt hatva. A vállaltok egyre intenzívebben keresik a gyakorlati megoldásokat ezekre a problémákra. Egyre nagyobb a humán-menedzsmentre ható kihívások, miszerint: Miben rejlik a kiemelkedő teljesítményű munkaerő titka? Azok a vállaltok, amelyek képesek kiépíteni és fenntartani a kiemelkedő teljesítményt nyújtó humán erőforrást, képesek egyben azt is biztosítani, hogy mind a cég, mind pedig a munkavállalók rendelkezzenek a megfelelő eszközökkel és képességekkel ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a gyorsan változó üzleti környezethez, abban jól, sőt sikeresen működjenek. Összességében rendkívül fontos a munkaerő hatékony menedzselése. Mit tehet ezért egy vállalat, szervezet? Fel kell ismernie az emberi teljesítmény jelentőségét! A kiemelkedő teljesítményű munkaerő léte nem egyszerűen termelékenységet, hanem versenyelőnyt jelent! S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 18

19 Létezik-e kipróbált vagy bevált technika a kiemelkedő teljesítményű munkaerő kialakítására? Két adatforrásból merítve: világvezető cégek tehetségmenedzsmentjének elemzése + Hewitt kutatásai alapján (Tucker-Gandossy-Verma, 2007.) Ezek az adatok nagyon egyértelmű és világos modellt mutattak. Azok a cégek, vállalatok, szervezetek, amelyek kiváló eredményeket érnek el különös figyelmet fordítanak a munkaerővel kapcsolatos három területre, amely legkritikusabbnak bizonyult a kiemelkedő teljesítmény elérése céljából (7.sz. ábra). (Tucker-Gandossy-Verma, 2007.) 7.sz. ábra Tehetséges munkaerő kialakítása Hogyan teremtsük meg a feltételeket, hogy az emberek kiválóan teljesítsenek? Felelősség a kiváló eredményekért - Kihívó teljesítménycélok kitűzése - Teljesítményösztönzés A jól teljesítők tudják, hogy értékesek - Nyerteseket építő értékelések és jutalmak - Elismerés és tisztelet kultúrája Lehetőség a fejlődésre és növekedésre Az intézmény stratégiai dokumentumai a HOP és az IMIP. A HOP az intézmény helyi nevelési rendszerét mutatja, alapelveket, célt, folyamatokat, feladatokat szabályoz. A minőségirányítási program a célok elérésének eredményességét mutatja a pedagógiai folyamatokba épített mérésekkel, értékelésekkel. Az intézményi működésbe épített PDCA ciklusok jól szolgálják az eredmények kimutatását, a fejlesztésre váró területek meghatározását. A korrekciós folyamatok egyik meghatározó eszköze: a képzés- továbbképzés, a pedagógusok módszertani kultúráját fejlesztő, attitűd váltását megsegítő külső és belső ismeret-és gyakorlat átadó lehetőségek. 8. sz. ábra: SZVÓ nevelőtestület szakmai képzettségének összetétele (2010.) - Kulcstehetségek fejlesztése - Jövőben kritikus készségek fejlesztése - Növekedési lehetőség minden munkakörben Difer; 3,5% mentálhigéné; 10% konfliktuskezelés, nehezen nevelhetőség; 8,5% projekt; 6% egyetemi végzettség ; 1,5% egyéb az óvodai nevelés tevékenységformáih oz kapcsolódó; 47% Intézményünk minőségirányítási rendszerében kiemelt szabályozott folyamat az intézmény teljesítmény értékelési rendszere (TÉR). A teljesítményértékelés három fontos értékelési formára épül: az önértékelés, vezető általi értékelés és a szakmai mozgás; 9% szakvizsga; 14,5% S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 19

20 erőforrás térkép (csoport értékelés eredményei). Fejlesztő és minősítő értékelés. A fejlesztésekre két nevelési év áll rendelkezésre,a folyamatos nyomon követés biztosított. A fejlesztési szakaszban kiemelt szerepe van az önképzésnek, képzésnek, továbbképzésnek. Elvárás, hogy a választott területek kapcsolódjanak (ne térjenek el!) az értékelésben megjelölt fejlesztési területekhez. Az éves beiskolázási tervek a források függvényében, azokat figyelembe véve tartalmazzák a külső továbbképzéseket. Célunk a vonatkozó pályázati lehetőségek kihasználása, az elérhető külső források növelése. A belső csoport folyamatokban megvalósítható képzések és tudás átadás tervezése az éves munkatervben történik. 9.sz. ábra: Szakmai értékrendünket formáló pályázataink, külső-belső képzések Pályázat / képzés Taralma Időszaka TÁMOP Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása A projekt célja, hogy intézményünk olyan tehetségponttá váljon a program kapcsán, amely szakmai segítséget képes nyújtani pedagógusoknak, szülőknek, gyermekeknek a tehetségsegítés terén, ugyanakkor a város, a térség intézményei számára is szolgáltat egy jól működő tehetséghálózat részeként. Együttműködések biztosítása, jó gyakorlatok megismerése, tanácsadások, tehetségsegítő szakmai műhely működési rendjének NTP-OKA-IV Tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának kialakítása Belső képzés Belső képzés kidolgozása, a pedagógusok kompetenciáinak megerősítése. TehetségProgram iránt érdeklődő térségi óvodák feltérképezése. Térségi tehetséggondozó munkaközösség létrehozása a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet együttműködésével. Tehetségfejlesztő munkaközösség feladata a 2010/2011. nevelési évben a Gyermekvilág TehetségProgram bevezetésének segítése. A kollégák elméleti és gyakorlati felkészítése, jó gyakorlatok bemutatásával az egymástól való tanulás lehetőségének felkínálása. Résztvevő kolléga 18 fő. Szabad utat a tehetségnek! szakmai konferencia. Résztvevő kolléga: 48 fő Kávéházi kerekasztal Beszélgetés a tehetségről a pszichológus, a genetikus, a tehetségfejlesztő-szakértő, a szülő és az óvodapedagógus szemüvegén keresztül. Helyszín: Frei-kávézó. Résztvevő kollégák: 60 fő (kistérségi óvodák is). Kávéházi Tehetségnap Dr. gyarmathy Éva beszélget a tehetségígéretes gyermekek szüleivel. Résztvevő: 40 fő szülő, 20 fő kolléga Külső képzés Géniusz képzések a tehetséggondozás témakörében: alul teljesítő tehetségek, kreativitás fejlesztése, projektoktatás stb. Résztvevő kollégák Budapesten: 9 fő kolléga Lehozott képzés során Szolnokon, 70 fő kolléga (kistérségi int-ből is) S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a Oldal: 20

OM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV. (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK

OM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV. (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Hétszín Tagóvodája OM azonosító: 200911 Tagóvoda vezető neve: Szászhalmi Edit Oktatási azonosítója: 71428489821 A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018.05.05.

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után

Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822

Részletesebben

Intézkedési terv. Kiszombori Karátson Emília Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:

Intézkedési terv. Kiszombori Karátson Emília Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve: Intézkedési terv Intézmény neve: 1) Pedagógiai folyamatok Az intézmény stratégiai dokumentumai összhangban vannak az adott időszak oktatáspolitikai céljaival és a fenntartó elvárásaival. A tervezés a nevelőtestület

Részletesebben

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZMÉNYI ÖNFEJLESZTÉSI TERV NAGYMÁNYOK

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZMÉNYI ÖNFEJLESZTÉSI TERV NAGYMÁNYOK Intézmény neve: Nagymányoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 036307 Intézmény vezető: Wusching Mária Rita Öni terv kezdő dátuma: 2018.09.01 Öni terv befejező

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV Intézmény neve: Szabolcsi Bence Zenei AMI OM azonosító: 039663 Intézmény vezető: Barta Dóra Intézkedési terv kezdő dátuma: 2017. december 12. Intézkedési terv befejező dátuma: 2022. december 11. 1. Pedagógiai

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy

Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0045 A referencia-intézmény definíciója

Részletesebben

A pedagógus önértékelő kérdőíve

A pedagógus önértékelő kérdőíve A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0

Részletesebben

Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez

Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez Módszertani segédlet az intézmények országos pedagógiai-szakmai ellenőrzése során az elvárások értékeléséhez Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében az intézmények ellenőrzését végző szakértők

Részletesebben

OM azonosító: FEJLESZTÉSI TERV (A vezetői önértékelés során feltöltött önfejlesztési terv módosítása)

OM azonosító: FEJLESZTÉSI TERV (A vezetői önértékelés során feltöltött önfejlesztési terv módosítása) Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Csupa- Csoda Tagóvodája OM azonosító: 200911 Tagóvoda vezető neve: Molnár Gabriella Oktatási azonosítója: 72156971654 A fejlesztési terv kezdő dátuma:

Részletesebben

A projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények

A projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.

Részletesebben

A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula

A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

OM azonosító: A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018 szeptember 01. A fejlesztési terv befejező dátuma: augusztus 31.

OM azonosító: A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018 szeptember 01. A fejlesztési terv befejező dátuma: augusztus 31. Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Pöttyös Tagóvodája Tagóvoda vezető neve: Osváth Viktória OM azonosító: 200911 Oktatási azonosítója:78646091381 A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018

Részletesebben

2. SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

2. SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda OM azonosító: 200911 Csicsergő Tagóvodája Tagóvoda vezető neve: Oktatási azonosítója: Koltainé Balogh Katalin 73984747401 A fejlesztési terv kezdő

Részletesebben

Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:

Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve: Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: 202461 Intézményvezető neve: Bendli Tiborné Intézményvezető oktatási azonosítója:

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSEK EREDMÉNYEI nevelési év

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSEK EREDMÉNYEI nevelési év Nagykanizsa Központi Óvoda 8800 Nagykanizsa, Muraközi u. 5. Tel.,fax: 93/516872 Email: kozpontiovi@znet.hu INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSEK EREDMÉNYEI 20172018. nevelési év I. NKO Rozgonyi Tagóvodája

Részletesebben

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói

Részletesebben

MÓRICZ ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLA

MÓRICZ ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLA MÓRICZ ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLA Tartalom 1. Bevezető 2 1. 1. Vizsgálati szempontok 2 1. 2. A fenntartó elvárásai 2 2. Az intézményi IMIP 3 2. 1. Jogszabályi megfelelés 3 2. 2. Szakértői javaslat figyelembevétele

Részletesebben

Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye

Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye 1. Pedagógiai folyamatok Az intézmény stratégiai dokumentumai összhangban vannak az oktatáspolitikai célokkal, aktualizálásuk azonban szükséges a jogszabályoknak való

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális

Részletesebben

A i intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés a következő átfogó értékelést adta az intézményünkről: Kiemelkedő területek. Értékelési terület

A i intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés a következő átfogó értékelést adta az intézményünkről: Kiemelkedő területek. Értékelési terület A 2018.03.09-i intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés a következő átfogó értékelést adta az intézményünkről: Értékelési terület Kiemelkedő területek 1. Pedagógiai folyamatok Az éves munkaterv összhangban

Részletesebben

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010 2010. február 1 I. A Naszály-Galga TISZK Tehetséggondozó Programjának céljai A Naszály-Galga TISZK tehetséggondozó programjának célja, hogy elősegítse

Részletesebben

BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA,

BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA, BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS ÓVODA BESZÁMOLÓ TISZAFÜRED 2016-2017. 1., Pedagógiai folyamatok Tervezés A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történt,

Részletesebben

Intézkedési terv. Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:

Intézkedési terv. Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve: Intézkedési terv Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 029120 Intézményvezető neve: Takácsné Oczela Csilla Intézményvezető oktatási azonosítója: 74385975176

Részletesebben

SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISOFÓRUM TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISOFÓRUM TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT! ISO EGYESÜLET SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISO TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT! ISO Elnökség ISO Tavasz * 2018. ápr. 20. 1 ÉRTÉKRENDÜNK Közhasznú tevékenységet végző civil egyesület Jogszerűen és a tagság

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Bükerné Huszár Erzsébet junius.04.

Bükerné Huszár Erzsébet junius.04. ÖNFEJLESZTÉSI TERV PEDAGÓGUS NEVE:BÜKERNÉ HUSZÁR ERZSÉBET Pedagógus/Intézményvezető neve: Pedagógus/Intézményvezető oktatási azonosítója: Bükerné Huszár Erzsébet 78420259939 Önfejlesztési terv neve/azonosítója:

Részletesebben

A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje

A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje 11. sz. melléklet MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje OM azonosító: 031202 Intézményazonosító: HA2301 2017.09.01

Részletesebben

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése

Részletesebben

2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT

2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT T Ó T H I L O N A K I E M E L T F Ő E L Ő A D Ó ELŐZMÉNYEK 2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT Saját szakmai sajátosságainkhoz illeszkedő tehetséggondozó

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Than Károly Ökoiskola Budapest

Than Károly Ökoiskola Budapest Than Károly Ökoiskola Budapest Adaptációs terv Az adaptáció fogalma Az a folyamat, amelyben egy oktatási-nevelési intézmény valamely másik oktatásinevelési intézmény által készített innovatív oktatási/pedagógiai

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai

Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Veszprém, 6. szeptember Vezetői értékelő lap Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

5. számú melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010-15. Cecei Általános Iskola

5. számú melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010-15. Cecei Általános Iskola 5. számú melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010-15. Cecei Általános Iskola 1 Cecei Általános Iskola Cece 7013 Árpád u. 3. Tel: 25-505-140 E-mail: iskolacece@gmail.com A Cecei Általános Iskola Továbbképzési

Részletesebben

A Minőségirányítási Program végrehajtásának értékelése

A Minőségirányítási Program végrehajtásának értékelése Mecsekaljai Óvoda és Általános Iskola A Minőségirányítási Program végrehajtásának Készítette: Jónásné Csalódi Éva Csirke Ernő Főigazgató 2011/2012. tanév Az intézményi Minőségirányítási Programban megfogalmazott

Részletesebben

I. A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény definíciója

I. A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény definíciója I. A közoktatás-fejlesztési szolgáltatást nyújtó referencia-intézmény definíciója Egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal,

Részletesebben

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,

Részletesebben

AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013

AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013 AJÁNLAT A PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ MÓD-SZER-TÁR ÓVODAPEDAGÓGIAI KONFERENCIA BUDAPEST 2013 HOGYAN LESZ A NEVELÉSI PROGRAMBÓL PEDAGÓGIAI PROGRAM? Törvényi változás az elnevezésben A tartalmak

Részletesebben

NÉPMESE-HÁZ NONPROFIT KFT

NÉPMESE-HÁZ NONPROFIT KFT NÉPMESE-HÁZ NONPROFIT KFT Fenntartói értékelés 2016/2017.tanév Pillangó óvoda Pedagógiai-Szakmai munka fenntartói értékelése Pillangó Óvoda (9200 Mosonmagyaróvár Szent István király út 7.) Az intézmény

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola

Részletesebben

HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN

HELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN 2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás értékelése alapján

Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás értékelése alapján Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás értékelése alapján Intézmény neve: Baptista Szeretetszolgálat Gyöngyszem Óvodája Intézmény OM azonosítója: 201 839 Intézményvezető neve: Béresné Dobránszky

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

Kerekharaszt Község Polgármesterétől : 3009 Kerekharaszt, Bimbó utca 2. : 37/ :37/ :

Kerekharaszt Község Polgármesterétől : 3009 Kerekharaszt, Bimbó utca 2. : 37/ :37/ : Kerekharaszt Község Polgármesterétől : 3009 Kerekharaszt, Bimbó utca 2. : 37/541-434 :37/541-433 : polgarmester@kerekharaszt.hu /2016. Előkészítésben közreműködött: Ludányi Brigitta köznevelési referens

Részletesebben

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 10. SZÁMÚ MELLÉKLETE

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 10. SZÁMÚ MELLÉKLETE A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 10. SZÁMÚ MELLÉKLETE A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE, A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSÉBEN

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Központja pályázatot hirdet A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM PARTNERINTÉZMÉNYE.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Központja pályázatot hirdet A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM PARTNERINTÉZMÉNYE. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Központja pályázatot hirdet A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM PARTNERINTÉZMÉNYE cím elnyerésére, a pedagógusképzésben való partneri együttműködésre. A sikeres

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere

Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiaiszakmai ellenőrzés rendszere A tanfelügyeleti fejlesztések helye a TÁMOP-3.1.8

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MOLNÁRNÉ DR. STADLER KATALIN SZAKMAI SZAKÉRTŐ TÁMOP-3.1.8. KIEMELT UNIÓS PROJEKT A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény

Részletesebben

Az esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában

Az esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában 2010. A Szent László Katolikus Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programjának módosítását Sárvár város Intézményfenntartó Társulásának Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének változása

Részletesebben

Magyar joganyagok /2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 2. oldal 3. felkéri az érdekelt szervezeteket, hogy működjenek köz

Magyar joganyagok /2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 2. oldal 3. felkéri az érdekelt szervezeteket, hogy működjenek köz Magyar joganyagok - 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 1. oldal 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017-2018. évi cselekvési programjáról

Részletesebben

A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév

A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Utazó gyógypedagógiai munkaterve 2016/2017-os tanév A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Miskolci Tankerületében

Részletesebben

Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást?

Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást? Hogyan tudja segíteni a Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozást? Tehetséggondozás gyakorlata konferencia Szolnok, 2013. május 30. Az NTP 2011-2012. évi cselekvési programjában támogatta: - a köznevelési

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A TANULÓI LEMORZSOLÓDÁS MEGELŐZÉSÉBEN

A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A TANULÓI LEMORZSOLÓDÁS MEGELŐZÉSÉBEN A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A TANULÓI LEMORZSOLÓDÁS MEGELŐZÉSÉBEN Merklné Kálvin Mária főosztályvezető Oktatási Hivatal Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztálya A tanulói lemorzsolódással

Részletesebben

NÉPMESE-HÁZ NONPROFIT KFT

NÉPMESE-HÁZ NONPROFIT KFT NÉPMESE-HÁZ NONPROFIT KFT Fenntartói értékelés 2015/2016.tanév Pillangó óvoda Pedagógiai-Szakmai munka fenntartói értékelése Pillangó Óvoda (9200 Mosonmagyaróvár Szent István király út 7.) Az intézmény

Részletesebben

A rendelkezésre álló erőforrások rövid bemutatása rövid ismertetése

A rendelkezésre álló erőforrások rövid bemutatása rövid ismertetése A rendelkezésre álló erőforrások rövid bemutatása rövid ismertetése Orosháza Város Általános Iskolája és Pedagógiai Szolgáltató Intézménye erőforrásai: Iskolai költségvetés (állami, önkormányzati támogatások)

Részletesebben

OM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK

OM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Angyalkert Tagóvodája Tagóvoda vezető neve: Terkovics Ildikó OM azonosító: 200911 Oktatási azonosítója:76924504407 A fejlesztési terv kezdő dátuma:

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Tárgy: Intézkedési terv Ikt. sz.: 97/2018. Intézkedési terv Intézmény neve: Bárdos László Gimnázium Intézmény OM azonosítója: 038115 neve: Pleier Tamás oktatási azonosítója: 76196440222 Intézkedési terv

Részletesebben

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001

Részletesebben

Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv május Vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés összegzése

Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv május Vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés összegzése Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv 2016. május 10. 1. Vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés összegzése 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény tervezési

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/ vagy 06/20/

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/ vagy 06/20/ SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy 06/20/277-9990 SZOLNOK 2014.június.06. Ne félj a változástól, az állandóságtól félj! (Lao

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV (2017)

INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV (2017) Intézmény neve: Dr. Mester György Általános Iskola Elek OM azonosító: 201335 Intézmény vezető: Intézményvezető oktatási azonosítója: Intézkedési tervneve/azonosítója:t2013350012017aint Intézkedési terv

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szabályai

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szabályai 3. sz. melléklet MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szabályai OM azonosító: 031202 Intézményazonosító: HA2301 2017.09.01 MEDGYESSY FERENC

Részletesebben

Partnerség a jövő nemzedékéért. FranklinCovey Magyarország Oktatás-nevelési üzletága

Partnerség a jövő nemzedékéért. FranklinCovey Magyarország Oktatás-nevelési üzletága Partnerség a jövő nemzedékéért FranklinCovey Magyarország Oktatás-nevelési üzletága Vajon milyen lesz a világ amikor minden gyermek tudást és esélyt kap ahhoz, hogy családi, anyagi, társadalmi hátterétől

Részletesebben

A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DANCSÓ TÜNDE Tartalom A standard fogalma A standardleírás jellemzői

Részletesebben

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 2015. október 20. A mentorrá válás útja A tanulási eredmény alapú mentorképzés-fejlesztés eredményei www.jgypk.hu Dr. Farkas Éva

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta Ökoiskola

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1. KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács

Részletesebben

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe Dr. Török Erika MELLearN Konferencia 2017. április 20-21. Budapest A tudás a jövő üzemanyaga Az innováció fogalmának értelmezése Schumpeter

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

K ö z z é t é t e l i l i s t a Óbudai Waldorf Óvoda október 1.

K ö z z é t é t e l i l i s t a Óbudai Waldorf Óvoda október 1. K ö z z é t é t e l i l i s t a Óbudai Waldorf Óvoda 034292 2018. október 1. a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján 1 a) felvételi lehetőségről szóló tájékoztató Óvodánk a Waldorf-pedagógia szerint,

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5

Részletesebben

Továbbképzési program

Továbbképzési program AVASTETŐI ÁLTALÁNOS, MAGYAR - ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY Továbbképzési program 2008. szeptember 1-2013. augusztus 31. Továbbképzési program a 2008. szeptember

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.

Részletesebben