;Ífp-r '.-*, :- f,-;! * * v*; *n ^; í.'7't.- * írj-] c. iií.. í- *2. SW. <df!<riu4 o $úu'e

Átírás

1 T v*; *n ^; í.'7't.- * r ;Ífp-r '.-*, :- f,-;! * *. ',1.,.. i.«* IVi\% j-j: -i'i^i t ül-'iili. *rai,ij/i:tudo^itk-^a. írj-] c. iií.. í- Éik:ISiíévi l±a*j í. Lívíí ' ' '? fa «w*'>! ' jv; t i í > < r. i i. *2. SW. 8 *rrfe. ; <df!<riu4 o $úu'e

2 'í 1 ' - ^ W W S ^ i "fk - ** «.«V - «> 0^4lá. V < - U WV- r 1! ' tfí>5 "" «\hv.^. - - kft* *, v- jí.4^ - I,t.áJ«o^AÍ^al.-. ftöv «\A*~e/v ( (Vt-* laa. f. «r, to. 15 «LtvV*^.' ' *V^. A miakaeszközok, külömös íigyltmtl a - : - - ' 'gépt]gr».., -_.yv', - 4^r\ jbr-í^,:^5, _ ; jstsv ^te-r C{ p ^ ' : ^' r " - -. * i,- *:- Doktori jrt»kfzés a közgazdaságiam köréből r -> ' * ^ r 4 C f r 4 f +, ^ é p / t *. f Irta: u... Áso^lu^>LdUuJ^rn^UrC MAnlUit (Álé jogszigorló f f á j. '. M ÁS H %>MA«.»». /" '- / 1 i»a*

3 "V C-_ - V A V ^ - _ *3» V. ' * - * > jés&*4>jm*íj* ^ -/;< v / <r ~.- f! t. - r. <Y

4 2.- Vázlat: 1./ A munkaeszközök'szükségessége és azok fejlődése. 2./A gépek és azok szerep a termel-esben, ^AA gép ás a jaövektő hozadékképesség, 4./ A géptermelés hatásai. ^. - ' ' " ' ' " 5./A technokrácia.

5 3.- Forrásmufflkák felsorolása: 1./ Dr. Bozóky Fereiic:Közgazdaságtaa.Budaptst / lavratil ^ s: Közgazdafágtam, Budapest / layratíl Akos dr.: A gazdaságiél t elemi jelemségei. Budapest AJ Vadaai\Jeaő: Közgazdaságtaai alapfogalmak a mezőgazd&saguaa. Budapest /Magyar kihálj: Az ember és á gép harca.budaptst 6./Budas Béla: Társadalomgazdaságtaii alapelemei. Budapest,1939. * 7./ Fr. Arkwright:A teeimokracia A.B.C.-je. For- ^ ditotta Mernéaji Imre, Budapest 1934.

6 4.- I. A munkaeszközök szükségessége és azok fejlő- ; Aése, '. iz ember a jószágok előálli^ása soráa hamar rájött arra., hogy pusztám közretlej saját munkaerejével sem a földet ugy megmunkálni nem tudja, kögy az abbaa rejlő természeti erő az ember céljaira' tökéletesea szolgáljoi

7 5.- aem a rendelkezésre álló egyéb aayagot saját kezével asm módosíthatja ugy, hogy azok céljainak,szükségleteinek megfelelhessenek. Sok esetbem lehetséges a közvetlea emberi kézzel való előállítás és az ekkéat termelt jószág az ember szükségletéinek kielégitésére alkalmas is, ez az eljárás azonban oly nagy fáradsággal jár, hogy a ; aagy erőkifejtés áz elért eredméiiiiyel egyensúlyban aem áll. A pusztán ujjaimk segítségével előállított-munjcatermékremdszeriat oly tökéletlea techaikailag, hogy szükségleteifik kielégitésére remdszeriat már ez okból is alig haszaálható. Az emberi gazdálkodás legkezdetlegesebb korazakábaa az ember tapasztalat

8 6.- alapjám belátta, hogyksze közvetlen erejé- el mág egy fatörzs kettévágására se képes. Ezért valami olyaa jószágot keres, mellyel a fát kö.afiyebbea szétfeszítheti. Ha/egy laposj követ talál, azt addig fogja egy másik kőhöz dörzsölve csiszolni, jaig a kő olyaa éles lesz, hogy miat éket a fa hasadékába illeszt-j heti, s igy köflyebbea repesztheti a fát kétfelé. Az emoer testi erejémek és keze ügyességéaek véges voltát az általa kigomdolt eszközök alkalmazásával igyekszik kiegésziteai. Muakájárnál szközöket alkalmaz, amelyek alkalmasak arra, hogy erőkifejtésérnek hatékonyságát fokozzák..az ember a természettől ayert amyagból kézi erejével állitjá elő a legkezdetlegesebb muakaeszközöket.ezeknek

9 7.- segitségével igyekszik azután azokat a jószágokat előállitaai, amelyek szükségleteink közvetlen kielégitésére alkalmasak.ugyaa-^ csak a'kezdetleges munkaeszközök teszik lehetőté a mind tökéletesebb és tökéletesebb munkaeszközök készítését. Ezea felismerés vezeti az embert arra, hogy előbb elkészítse azokat a munkaeszközöket, amelyek a termelés tökéletesebb voltát célszerűen biztosíthatják, és csak azután gondol azon gaz- ' L dasági javak előállítására, aielyek az embera szükségletek kielégítését közvétleaül szolgálják. ' A mumkaeszközök előállítása sem közvetlenül a termelő folyamat ereuméaye,fflert a muakaeszközök előállításához is

10 8.- más eszközökre vaa szükség.miaél tökéletesebb a termelés folyamata, aamál,hosszabb a munkaeszközök előállításárnak az a sorozata, amely yégül anáak a mumkaeszközaek az előállításához vezet, amellyel az emoer közvetlenül azoagazdasági jószág előállitását eszközli, amely valamely emberi szükséglet kö"ztetlea kielégítésére alkalmas, á gazdasági élet fejlődését épea a miaél töbd és miai tökéletesebb munkaeszközök alkalmazasa jellemzik'. \ Korúak tecimikai fejlettségé épea a munkaeszközök teréa mutatkozik, á munkaeszköz fogalmát azonban nem szabad - qsupán olyan szük keretek közé szoritaai, amelyet eáupáa a gépek, vagy azok összeté-

11 9.- telei töltenek ki. A közgazdaságiam sem értelmezi a munkaeszközöket ilytmszűken,.-hanem muakaeszkozáek tekiati miadazökat a bereadezéseket, amelyeket a termelés tökéletesbitése céljábói alkotunk, tehát ménesük azokat a javakat, amelyekkel, mint műszerekkel az ember kéziügyességát és erejét pótolja, hanem azokat a munkáterméke^ ket is, amelyek használatával a termelés tökéletesebbé tétele keresztülvihető. Ezea bereadezések fogalmi körébe tartozaak az ipari termelésnél a gyárépületek, a mumkáslakások, a munkütele] egész berendezése, a mezőgazdasági ternelés terén a gazdasági épületek, a cselédházak, istállók, pajták, szárítók, mig a forgalom terén a fór-

12 10.- galmat tökéletesbitő és a szállitás céljára szolgáló berendezések, ügy miat az utak, a közlekedés eszközei, s tb. x Ha keilőea értékelai kiyáajuk, hogy az emberiség történetében milyea readkitiil foatos szerepet játszottak a muakaeszközök a múltban és jelealeg is, elég egyedül arra rámutatauak, hogy a müvelődéstörtéaet az ember kulturális fejlődésáaek külöaböző szakasziaál azt Teszi alapul, ' hogy az ember a természet ayujtotta aayagok "kozul melyiket haszaálta fel muakaeszközök készitésére. A fáaál tökéletesebb nuakaeszközt ayujtott a kő, s emaél ismét tökélet#_f aeobet az érc, áajd ernaek fokozatosa.külöaböző fajaira réz, a ras és az acél. ^

13 11.- ' II. ' A gépek és azok szerepe a termelésbeli. \ Fentejű részletesen szólottunk a munkaeszközök közgazdasági fogalmáról, s kiemeltük, hogy közgazdaságtani szempont- v bői munkaeszköznek Mindazokat a beremdezéseket tekintjük* amelyeket az tmbtr a termelés tökéletesbitése céljából,alkot. Kétségtelen azonban, hogy a munkaeszközök legjellegzetesebb fajai a gépek.- - Azokat az eszközöket, amelyeket munkája végzésénél'segitségül haszmál műszereknek nevezzük. Az emoer a különböző munkák elvégzésére alkalmas eszközöket akként állitja Össze

14 12.- egy szerkezetbe, hogy ennek segítségével folyamatosam, azaz megszakítás nélkül ál-, lithassa elő egy összetett termelő folya- mat eredményeként jelentkező jószágot. Az *. ilyen összetett.munkaeszközt köznapi nyelven gépnek nevezzük. A közgazdaságtani irodalomba* gyakran szereplő fogalom a munkagép, amely alatt olyan gépet értünk, amely a "jószágok "előállítására szükséges munkát pótolja. A munkagép mintegy az ember helyett dolgozik, pótolja annak fogyatékos-kézügyességét és erejót. A munkagépek működtetéséhez azonoan az szükséges, hogy azok mozgásban legyenek és a munka végzése alatt mozgásban maradjanak. Gondoljunk csak egy pillanatra

15 13.- gj gyszerü muakagéprc» a tengeri darálóra.] Az általa eléremő iiuakateljesitméáyhez felt&tleaül szükséges a daráló hajtása. A hajtóerőt kezdetbea az embéri kéz szolgáltatta. Az mber azonoaa csak_egy bizoayos fokig alkalmas a géphajtó testi muaka végzésére, mert fizikai munkaereje véges. A- teageri daráléaak*"emberi mujakaerőjel való hajtására az ember még képes, viszomt egy cséplőgép működtetése az ember fizikai erejét már meghaladja. Nem tud állaadóaa akkora erőt kifejteni, amekkora a gép folytonos mozgatásához szükséges. * Az ember "ezért,olyan mumkaerő utá* kutat, amely az.őtérnél "AagjQDO, s melyet gazaaságosaubaa tud. kihaszmálai. Ilyet talál az állatok erejébea- és a termé-

16 méázet egyes jelenségeiben. megnyilvánuló erőbem, amilyenek a levegő mozgása, a TÍZ esése, a gőz fesfitő ereje, a gázok feszitő ereje, s tb. -\ v Az ember a saját Tég»s ereje helyett ezen erőket kezdi.a fejlődés különböző szakaszaiban felhasználni, amely ál^ tal saját munkaereje felszabadul és saját muákaerejéyel másutt kereshet foglalkozást mindaddig,mlg helyette a gép dolgozik. Itt kezd szerepelni a mozgató erőt szolgáltató erőgép. A technikai fejlődés során az ember a természet erőit mind gazdaságosabb ban használja fel a- munkagépek mozgat«tb*ra. A gőznek, á villamosságnak es a robbanó gázoknak, mint hajtóerőnek alkalmazása mutatja az ézen.irányban haladó fejlődés fokozatait.

17 ; 15.-, ; A természet egy s jelenségei- Den megnyilvánuló erőnek a munkagépek mozgati sára raló*felhasználása ugyancsak gépek utjáa törtéaik.az első tökéltteseob erőgép a-gőzgép,amelynek megjelenése különösem az ipari termelés tekintetében írjkorszakot jelent. A gőzgép alkalmaza&aval igen sok emberi erő szat>adul fel és nagy mozgató eredénél fogra olyan munkagépek szerkes^téséreis mód kínálkozott, amelyeket a gőzgép előtt állandóan mozgásban tartani még nem tudtak voláa. A mai gőzgépét Matt Jakab a glasgowi égyetem műszerezze 1764-uea találta f l. liilonusen az ipari termelés terén a termelés munkája a gép,részére jut. A gép szoxgál tatja a hajtóerőt és erőátvitel utján ez ÍÜÍSW

18 16.- tartja mozgásbajaa mímkagépet. Az emberi mmkának a termelés iolyamáa a szerepe arra szorítkozik, hogy a gépet a termelésbe, beállitsa, működtesse és működését eliemőriz ze... III.. A gép és á aötekyő hozadékképesség. v A materiális tőkemagyarázat a tőke legjellemzőbb vonását abba* látja, üo&y a tőkének a termelésbe YalÖ bekapcsolasaval afiötéktőhozadókképesség érré- ; ityesül.szabály az, hogy a muakaeszköz a mua-

19 17.- ka ereamenyességét fokozza. Ez auo%n az értelembem áll, hogy tennél nagyobb az alkalmazottmunkaeszköz nyomatéka, annál " ~ nagyöbű a termelésnek azon eredménye, amelyet ez a ayomatók létr«hoz,m»rt a myomaték kif«jt ttt éredneajmtm áll egyszerű számtani arányban a nyomaték alkalmazott erejével.a munkaeszköz hatványozottan növeli a termtlés eredményét/kennel nagyobb az alkalmazott munkaeszköz nyomatéka, annál nagyobb és pedig azralkalmazott munkaeszköz ayó'matékának sokszorosával nagyobb lesz a termelés eredménye. A jelenség, amely igy a termelés eredmenyének hatványozása képébem előáll, hogy a munkaeszközök alkalmaztatnak a. terhelésnél, egy fontos közgazdaságtani törvényt példáz, amit á növekvő"hozadékképesség tor-

20 18.- Yémyé&ek aefezüak. A közöjaséges metriális tök»^ elmélet szériát a tőke megjelemsének egyik : legjellegzeteseob alakja a gép. Afiemfiyibem tehát a termelés.^ mél tőke, illetvé anaak egyik megjelenési ^ formája a gép jayeralkalmazást, ugy ez üt't'btm is a aorektő hozadékképesség tör- Yéityéaek kell érvényesülnie. Ez a törvény azombaa korlátlanul a térmelésnel nem érvényesül. A. gazdasági törtéiiyek uralmának természetes - határai vaiuaak.uiudea foglalkozásáéi, a mukká mimdea módjáaál vaa a ttrmelő foiyumate-k tökóletesaüléséitek egy pofitja,amelyem tul az alkalmázott munkaeszközök, gépek fokozott hozadékképessége megszűnik. A gép

21 19.- hatóereje sem feszíthető egy bizoayos határom tul. E hátároa tul a gép sem dolgozza fel a hajtóanyagot gazdaságosa*, hanem egy bizoayos pontok tul feszitve a gép munkáját a gép erejének kifejtésénél is öekötetkezik % hatásfok folytonos további csökkenése. A növekvő hozadékképesség már csak ezért sem érvényesül korlátlanul a gépeknél, mert a gép is a természet törvényeinek uralma alatt áll akkor, amikor dolgozik.x gép is érzi a természet végességeiaekjiatásai, ehhez is hordani kell a hajtóanyagot, ehhez is emberi kiszolgálás. kell és a gép sem teljesithöt szolgalatot a viszonylagos technikai tökéletesség határain tulmenőleg.a gépet tökének tekinteni épen ezért ném lenét, csak megfelelő"alkál-.

22 mazás esetéa tud.a gép tőketulajdo&ságokat érvéfijeaitemi.ahhoz, hogy a tőkénél és a gép termelésaél aftöttkrőhozadékképeöségről Deszélheasüak mea szükséges, hogy a gépmél a végtelemig fokozzuk a nuyektő hozádékképesheget, amely a gyakorlatban külon-jea is és featebb előadottak szériát leheteti*, hiszem a gép is működése' kös.>eaa természeti tgryéayek uralma ala^ áll. ; IV. ^ ;-r " ^ - A géptermelés hatásai. A géptermelés hatása két irámybam értéayesül, még pedig a termelés terém

23 21.- ós társadalmi térem. " a.teriaelés terén a..technikai elvnek, tehát a gépek alkalmazásának magjoob mérvű alkalmazása a termelés eredményessé-' gét fokozza. a gép a termelés eredményét hatványozza. A gépi termelés lehetővé teszi a nagyobb fokú munkamegosztást, s ennek folytán joobat, többet és olcsóbban lehet termelni,rniata nélkül. A géppel előállitott termék tokéletesebu, mint a kézzel gyártott és pedig ammál tökéletesebb, miaél tökéletesebb maga a gép, illetve azoa gépek sorozata, amelyek munkája alapján állott elő a te^melvény. ^ A gépi termelés által elért nagyobb eredményességnek a termelés normalizálása és a tipusok szerinti terüe-

24 22.- lós az oka. A gépi termelés mormalizáltsága álatt értjük a gépi termelés előfeltételeinek e 6 ysegesitését,.uig a :. típusok 'szériáti ter melós alatt a gépi termelés utjáa ayert termékek egyformáságát, ami különösea a sorozatos gyártásmái mutatkozik. á típus termelés a gépi termelés sajátosságának folyománya. Ugyaa -az a gép, ugyaa aobaa a beállítótt-ságua* csak azonos termékek előállítására'alkalmas, s minthogy a vállalkozó á gépnek a ieimelés folyamatáüaa való oeállitásátal épen azt célozza, hogy annak segítségével miaál aagyoob számú teimelvényt állíts a elő, mer afcépbeszerzésével és üzeműemtartásával járó költségek miaél rövidebb idő alatt csak

25 23.- igy térülhetnek vissza, ezért a vállaik só a gépi termelés utján ugyaa^zoa tipus szerinti sorozat gyártásra törekszik. Á gépi termelés eredményes- Bégem*, azonban határa van.határt szab ennek a technikai fejlődésnek a fizika lehetőségei Határt szab viszont ennek a fejlődésnek a magántulajdoni rendben a fogyasztók vásárló ertjének nagysága. &z utóbbi, még a fizikai lehétetlenségáél is korábbam jelentkező akadály. i,*rminő technikai tökéletesség is csak ugy érvényesülhet a gyakorlatban, ha a technikai fejlettség legaagasaub fokának megfelelő terméket a fogyasztó meg is tudja vásárolni. Ennek a körülményiekkülönösen azért van igen kagy közgazdasági jelentősége mert a technikai fejlődéssel szükségképen

26 24.- nem jár együtt a fogyasztok yásárlóképességéaekmöyekedése. Mem hagyható figyelmem kitül,az sem, hogy a termelés olcso^dodása csak egy bizonyos fokig éryéayesül a techaikai fejlődéssel kapcsolatbaa. A techmikailag tökéleteseüu, de a fogyasztók yásárló erejéhez képest tul drága termék előállitá- - sából és piacra hozatalából sem a termelőnek, sem a fogyasztónak haszna nincsea, így annak előállitásáyal a termelő fel fog -hagyni. ' Á géptermelés, fokozatos bevezetése és nagyobb méryü alkalmazásának a társadalmi szempontból éreztetett hatása" első sorban aobaa mutatkozik, hogy a géptermelés következtében igen sok testi muaka yálik fölöslegessé. A gép alkalmazása ugya-

27 25.- ais a termelés tokéletesbülése foljtáa a szükségletek miad tökéletesebb kielégítését bitzosithataá ketesebb emberi muakaero foglalkoztatása mellett. A gépi termelés azoiiuaa a vagyoni Yiszoayokat épem a gép alkalmazása,foljtáa ugj alakitja, hogy a gépi termelés utjáa megvalósítható azoa aagj előay,-miszeriat a gépek alkalmazása foljtáa előállott termelés tokéittesbüléséa keresztül az emberi szükségletek is tökéletesebb kielégitést ajerask, - a társadalom egy nagy osztályánál kérés-obé érezteti áldásos hatását.. Eaaek a problámáaak a megoldását máskéat kisérli meg a szoeiálizmus és máskéat a tagátulajdoa alapjám álló közgazdaságiam.

28 26.-, A szociáalisták közül küloaösem Maix álli- " tóttá ugy be a gépet, miat a iiuakáa erősebb vetélytársát, ámelyet>a munkásság csak a j társadalmi read megváltoztatásáyál győzhet le.. ' ^ -3 Ekizel_szfeiibea a fflagámtuía doa rendszere alapjáa álló közgazdaságtaa arra mutat rá, hogy a gép alkalmazása á termelési kéltségekre csökkéatő hatással vaa. A munkások elbocsátása következtébe* fizetőerő szabadul fel a vállakozókfiáx, arnyak folytáa pedig, hogy a gépi termelés következtébea a termékek olcsóbbak leszaek, ugyaacsak fizetőerő szabadul fel a fogyasztók oldaláa. A vállalkozónál jeleatkező felszabadul fizetőerő tőkésittetik, vagyis ismét termelésre íorditédik, aminek az a következméaye, hogy a munkások ismét részt

29 27.- feszaek az uj termelési folyamatbaa. Mig - a fogyasztók oldaláa jelentkező fizető erő, -.. felszadadulástt-azt eredményezi, hogy az ujabb termelési folyamatok által előállitatt termékekre is akíid Yásárló. ; - _ Á gépek alkalmazásával tehát miad a Táliaikoz.0, miad a fogyasztó ] oldaláa csupáji- sliolódás áll be és a mumkások a régi foglalkozásoaa, ahol a gépek működtetése folytám: feleslegessé váltak, más uj foglalkozásba meaaek át, amelyeket a techaika fejlődése teremtett meg. zt nevezzük.akiegyeatitő, kompenzáló elméletiek."; " > lennek az elméletnek helytálló voltát támasztják alá.azoa téayek is,, hogy a techaika fejlődése a gépek alkalmazását legaagyobto részt a közlekedés teréa

30 28.- honositotta meg..ezen a térem pétiig a gépek meaiaz emberi munkaerőt helyettesitették hanem ellenkezőleg sok uj emberi munka- ' erősek adott muakaalkalmat, érvéayesulésre teret. Gondoljalak csak arra, hogy a gőz- Tasut feltalálásával és a gőzgépnek a kpzlekedés szolgálatába való állitásával léayegéuem az addig a közűti forgalmat lebonyolitó postakocsisok szorultak ki ebből a munkakörből, viszomt a gőzgép feltalálása és a gyakorlati életbe való ueállítása, a vaspályák, pályaudvarok felépítése, a a mozdomyok *és vasúti kocsik gyártása, aaoe, állaadó karbaa tartása, javítása, a forgalom iramyitása és szabályozása,stb. tería az ujabb munkaalkalmak özönét ayujitotta., A gépet küloabea a szo-,_

31 ciálizmus sem tekinti-a munkás ellenségének, űimek bizonyitéka Oroszország jelenlegi termelői politikája, amely á technika VÍYmányait a legnagyobb mértékuen alkalmazza a tömegtermelés.fokozása érdekében. a gépnek és az emberi munkának a küzdelmében a gép leginkább a nem.-tanult munkát tette feleslegessé, mig a tanult munka a gépi termelés mellett is, sőt épen annak hatására, jelentőságénen nagy mértékben melkedett.amely körülmény pedig a mumkauerek emelkedésénél játszik szerepet, igy a munkásság szempont]aoól előnyösként mutatkozik. A gépi termelés nagy arányú elterjedésének különösen a gazdasági yáli

32 3q.- sagok idejéa érezhető az emberi-iiunkaerőtel szembea gyakorolt hatása. Sokan vannak, akik a gazdasági Táliág okát a gépék szaporodásában és abban keresik, hogy ennek folytán sok emberi munka Tálik fölösl.egtasé. c " Ámeriiráuan 1919.baa kerekszámban 25 millió munkásra volt szükség, mig étb.ixcsak 23 millió muakást foglalkoztatott az amerikai ipari termelés. Kilenc ét alatt, annak ellenért, hogy ban az: amerikai termelés e a csúcsponthoz^ közeledett, hozzávetőleg 2 millió ember vált'az uj gépek bevezetése következtéoeja tartésaa mumkaaólkülité. Ezek az adatok foglalják magukbaaa munkanélküliek azom

33 ' 31.- ' részét, akik a fogyasztó piac gyengülése ko*; vetkezteoen mem jutottak munkához. Az amerikai közlekedési ipaíl^aa az;öamüködő elktropaeumatikus váltóbéfeadezések miatt ig vasutas vált feleslegessé. A new-jorki földalatti vasutak személyzete azelőtt voaatoakéat 11 emuerbői állott, az uj automaták alkralmazása utáa aóst már két ember kiséri a voaatokat. Ügyaaesak a földalatti vasút perroa személyzete 1500 emberről 470 emberire csökkeat, mivel közben automatikus jegykiadó _péaztárakat állítottak fel. Ezek az ekkéat keayerüket vesztett muakások aem tudnak.elhelyezkedni, mert azok az uj gyárak, melyek az automatákat gyártják a muakásoknak legfeljedb csak 7 %.át tudják csak alkalmazni.

34 32.- Ugyanezem statisztikai-adatészolgáltatásból származó.közlés szerint egy vasúttársaságnak olyan tolató berendezése van, amely egy év alatt egymillió teiherkocsit kezelhet. A rendező pályaudvar tornyában egyetlen "szakképzett munkás végzi a remdezőtolatás egész mumkáját, amely ugyam-@zen pályaudvaron az tlőtt 400 embert foglalkoztatott. Az üvegiparban 18 ember munkáját végzi el az üvegfiíjdgép.az amerikai mezőgazdaságban hold föld felszántását ma lü traktor 10 fő kezelőszemélyzettel végzi el, amelyhez eddig 500 emberrevolt szükség. Az ipar a mezőgazdaságban felszadadult munkásokat csak kis számban szivja fel és azok az iparágak, amelyek uj gépeket gyártanak, a modern szerszám-

35 33.- gépek miatt keveseob mókást foglalkoztat- íiak, seiihogy ezáltal a munkanélküliség "enyhülne. i munkanélküli tömegek tzért hivatásuktól.sokszor teljesen mtsszefekvő foglalkozási ágakoam ker snek sokszor m gélhetégi lehetőséget. Amerikában ezekét a foglalkozási ágakat"itatóspapir foglalkozásoknak" nevezik. Ilyenek-pl. az alkoholcsempészet, amelyben körülbelül félmillió ember helyezkedett el, tovauba az alkalmi énekesek és zenészek csoportja, amely ugyancsak körülbelül"félmillió embert foglaikoztat. A fentebb közolt statisztikai adatok htlytálló voltáról biztos meg- ^ győződést szerezni nem lehet. Ezek az adatok inkább abból a szempontból érdemelnek figyelmet, hogy tendentiózus beállítás mellett H

36 34.- ezea adatok mily köaayen alkalmasak arra, hogy a gép, miat a munkás érdekeiyel teljesen ellentétes tényező állittassék be. Holott a feati adatok alaposabb vizsgálata alapjáa nem minden tekintetben kell erre a következtetésre jutaumk. A Tasuti forgalom miad nagyobb mérvű mechanizálása a forgalom nagyí>buodása nélkül aehezem képzelhető el. A aagyoobodó forgalom mellett pedig a Tasuti üzemaek a nem mechanizált munkahelyekem is több emberi munkaerőre van szüksége.! forgalom aotekedése, mely a pálya és kocsi szolgálat meehaaizálását vonja maga utáa, aem is állhatna be a gazdasági élet egészséges fejlődése aélkül, ami.a nagyobb mérvű ét főleg állandó jtllegü munkátlanságot való-. "*>. -. sziaütlenné tesz. i

37 Az sem valószinü, hogy a sze számgépék fejlődése miatt az uj termelő ágakban nem jelentkezne jelentős számú ujabb munkaalkalom. Az amerikai ipar-utolsó.20 esztendejében igém : jelentős szerepet játszik a gépkocsi gyártás. Már pedig az automobil ipar fejlődésével rendkivül sok munkáskéz talált eddig nem sejtett munkaalkalmat, de mindenesttre sokkal több, mint amennyiem a kocsigyártő ipar kiesése folytán munkait-hetőségüket itt elvesztették. Azon kivül a gépkocsiknak a gyakorlati életben való rendkívül elterjedtségénél fogva sokkal több gépkocsivezetőre van szükség, -mint amennyi kocsisra volt szükség korábban a. fejletlenebb közlekedési viszonyok között.

38 3b.- Á fentebb ismertetett sta- ' tisztikai adatoknak a mezőgazdasági terelés területé* az embtri munkára vonatkozó hátrányos,befolyása már.inkább helytálló. Azonban a mezőgazdasági viszonylatban is a. bajt nem annyira a gép fokozottab alkalmazása, miat iakább a külterjes szémtermelés kiterjesztése okozza. A gép és az ember viszonyában ezen a területem iakább ugy áll a helyzet, hogy ahol a traktor gazdálkodás titf aagybam folyik,,igy á""'fentipéldában~emlitett holdoa, nemhogy az eddig foglalkoztátott 500 munkás Tált aologtalammá, hanem a fenti munkás létszámon felül még további 10 munkás kapott olyan uj munka alkalmat,-amely ez előtt ismeretlen volt.-- Tény az, hogy minél rohamo-

39 37.- sabbaa alkalmazzák a gépekét, miméi nagyobb tömegben történik egyszerre az emberi muaka. pótlása a gépek munkájával, -annál kömyebbefi állhat be ennek folytáa is, legalább is átmernetileg a munkanólküliségőmért az a kiegyenlítő folyamat, amely a közgazdasági életben a gépek szaporítása folytáa a munkapiacán jelentkezik, ha nem is következik be azoknál:; de később mégis jeall. " : Az évben végzett aagol statisztikai, adatok szériát ÁmgliáDa* a munkátlanság a köszénbányákban volt a ]egmagyobb, bár köztudomásu, nogy ebben a foglalkozási ágba* a gép az utolsó 10 esztendő alat.t csak igen kis mértékben tette az emberi mü&kát fölöslegessé. *

40 38.- Lzzel szeiiuen ugyancsak Angliábaa azok az iparágak, amelyek ugyáaebbea az időbea technikai szempontból rendkivül erősem fejlődtek épea az ellenkező eredményt mutatják. így pl. a motorok előállitásáaál, ahol pedig egy év sem múlt-el, hogy <. jelentős technikai ujitást me hoztak,volaa be, 1934* évbea 43.^.-al többtouakástfoglalkoztattak, miat étbea, vagy pl. a aagy mértékbea mechanizált kábelipar 89 $.al több muakasnak adott évbem kenyeret, miat ugyamezen iparag esztendőben.. Ezek a számokvilágosam * mutatjak, hogy a világválság ejednenyeztt munkanélküliségért nem a gép felelős. r <

41 39.- V. A technokrácia. A gép és az ember YiszoayáYal a kozgazdasagtaaaak és gazdaságpolitiká*ak : egy kulöa tuaomáayágakéat jelentkező ugyaeve zett e c h a O k r á c i a foglalkozik. Ez a félig tudomáayós iráayzat 1933 évoea beszéltetett magáról szélesepb körbea először. Th.B. Veölen / / amerikai közgazda sokat tett abbaa az^ iráaybaa, Jaogy az a meggyőződés alakult ; ki % közgazdaságtaa tudomáayos művelői, : valamiat a gyakorlati közgazdák körejen, miszerint á readet a gazdasági életbea

42 csak a tech&ika uralma biztosithatja. Allásr pontja szerifit az ember és a gép küzdelmébea a gép ugy is legyűri az embert, a 7 győztesként a gé]3kerül ki. Miathegy pedig a gépek feletti uralmat a techaikai elxek ^ ismereteifel rendelkezők bírják, ezért a társadalom felett való uralmat is a teahaikái képezetts.éggel rendelkezők, igy első soroaa a mérnökök vegyék át. A techaokjácia hirdétőiaek álláspofitja szériát, a techaikusok vezetése mellett a termelés, amely a gép erejét gazdaságosan és teljesem ki- - haszkálhatja, tökéletes ooldogságot és sokkal nagyobb fogyasztási lehetőséget fogatársadalom részére biztositaai. A technokraták, saját elgoa-

43 \ 41. dolásuk szériát kitüaő pénzpolitikával is * V ' " - ' _ ;.1- tudmák a világot uoldogitami. Természetesem ennek az ^1- -^ ' '.. ' * ; méleti elgondolásnak is voltak szelsőség sí elgondolást,hirdftő képviselői,-, akik kö-.y'j -- - *, '.. zül a leghangosabb Howara Scott volt. ^ A mérsékeltedb irányt követő i techaokraták,közül efilitéstj.érdebel F.ií. J- ; ; -». \ /áekermaaii, f. Rautenstráuch, B. Jones és L. Hemáersön., akik már a technokrata nevet is-megtagadták. ^ j -. _ A tecnokracia elméletéaek i álláspontunk szériát a kiiadulási alapja helytelea, igy a következtetés is téves, 'amelyhez az elmélet utján eljut. Nevezetese* aodól iádul ki.az elmélet, hogy az ember és ' " " - - " 'W " ' ' a gép harcáuaa a gép kerül ki győztesen.

44 " ) Holott a legszellemesebben megkonstruált gép önmagában csak holt anyag, a gondolkodó és a praktikumra törekyő emberi leleményes-, ség és szakismeret produktuma, s mint q,nyag a szellemnel szemuen nem képzelhető. viszont a társadalmi együttélés nem csupán az ember'és a gép harcából térődik ki, hanem a társadalmi együttélésnek ép ugy alkotó eleme a közgazdasági, a - politikai,az egészségügyi, a jogi, erkölcsi, művészeti, stb. terület, amelyeknek helyes irányban való Temetéséhez az illető területhez nélkülözhetetlenül szükséges szakisme- " ret szükséges, melyekkel a csupán technikai i felkészültséggel rendej^ező személyek nem \ üirhatnajc. ^ A' > 1

45 OESSEGpilEGYEíEü'.iKii< rtt/ol