;Ífp-r '.-*, :- f,-;! * * v*; *n ^; í.'7't.- * írj-] c. iií.. í- *2. SW.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ";Ífp-r '.-*, :- f,-;! * * v*; *n ^; í.'7't.- * írj-] c. iií.. í- *2. SW.

Átírás

1 T v*; *n ^; í.'7't.- * r ;Ífp-r '.-*, :- f,-;! * *. ',1.,.. i.«* IVi\% j-j: -i'i^i t ül-'iili. *rai,ij/i:tudo^itk-^a. írj-] c. iií.. í- Éik:ISiíévi l±a*j í. Lívíí ' ' '? fa «w*'>! ' jv; t i í > < r. i i. *2. SW. 8 *rrfe. ; <df!<riu4 o $úu'e

2 'í 1 ' - ^ W W S ^ i "fk - ** «.«V - «> 0^4lá. V < - U WV- r 1! ' tfí>5 "" «\hv.^. - - kft* *, v- jí.4^ - I,t.áJ«o^AÍ^al.-. ftöv «\A*~e/v ( (Vt-* laa. f. «r, to. 15 «LtvV*^.' ' *V^. A miakaeszközok, külömös íigyltmtl a - : - - ' 'gépt]gr».., -_.yv', - 4^r\ jbr-í^,:^5, _ ; jstsv ^te-r C{ p ^ ' : ^' r " - -. * i,- *:- Doktori jrt»kfzés a közgazdaságiam köréből r -> ' * ^ r 4 C f r 4 f +, ^ é p / t *. f Irta: u... Áso^lu^>LdUuJ^rn^UrC MAnlUit (Álé jogszigorló f f á j. '. M ÁS H %>MA«.»». /" '- / 1 i»a*

3 "V C-_ - V A V ^ - _ *3» V. ' * - * > jés&*4>jm*íj* ^ -/;< v / <r ~.- f! t. - r. <Y

4 2.- Vázlat: 1./ A munkaeszközök'szükségessége és azok fejlődése. 2./A gépek és azok szerep a termel-esben, ^AA gép ás a jaövektő hozadékképesség, 4./ A géptermelés hatásai. ^. - ' ' " ' ' " 5./A technokrácia.

5 3.- Forrásmufflkák felsorolása: 1./ Dr. Bozóky Fereiic:Közgazdaságtaa.Budaptst / lavratil ^ s: Közgazdafágtam, Budapest / layratíl Akos dr.: A gazdaságiél t elemi jelemségei. Budapest AJ Vadaai\Jeaő: Közgazdaságtaai alapfogalmak a mezőgazd&saguaa. Budapest /Magyar kihálj: Az ember és á gép harca.budaptst 6./Budas Béla: Társadalomgazdaságtaii alapelemei. Budapest,1939. * 7./ Fr. Arkwright:A teeimokracia A.B.C.-je. For- ^ ditotta Mernéaji Imre, Budapest 1934.

6 4.- I. A munkaeszközök szükségessége és azok fejlő- ; Aése, '. iz ember a jószágok előálli^ása soráa hamar rájött arra., hogy pusztám közretlej saját munkaerejével sem a földet ugy megmunkálni nem tudja, kögy az abbaa rejlő természeti erő az ember céljaira' tökéletesea szolgáljoi

7 5.- aem a rendelkezésre álló egyéb aayagot saját kezével asm módosíthatja ugy, hogy azok céljainak,szükségleteinek megfelelhessenek. Sok esetbem lehetséges a közvetlea emberi kézzel való előállítás és az ekkéat termelt jószág az ember szükségletéinek kielégitésére alkalmas is, ez az eljárás azonban oly nagy fáradsággal jár, hogy a ; aagy erőkifejtés áz elért eredméiiiiyel egyensúlyban aem áll. A pusztán ujjaimk segítségével előállított-munjcatermékremdszeriat oly tökéletlea techaikailag, hogy szükségleteifik kielégitésére remdszeriat már ez okból is alig haszaálható. Az emberi gazdálkodás legkezdetlegesebb korazakábaa az ember tapasztalat

8 6.- alapjám belátta, hogyksze közvetlen erejé- el mág egy fatörzs kettévágására se képes. Ezért valami olyaa jószágot keres, mellyel a fát kö.afiyebbea szétfeszítheti. Ha/egy laposj követ talál, azt addig fogja egy másik kőhöz dörzsölve csiszolni, jaig a kő olyaa éles lesz, hogy miat éket a fa hasadékába illeszt-j heti, s igy köflyebbea repesztheti a fát kétfelé. Az emoer testi erejémek és keze ügyességéaek véges voltát az általa kigomdolt eszközök alkalmazásával igyekszik kiegésziteai. Muakájárnál szközöket alkalmaz, amelyek alkalmasak arra, hogy erőkifejtésérnek hatékonyságát fokozzák..az ember a természettől ayert amyagból kézi erejével állitjá elő a legkezdetlegesebb muakaeszközöket.ezeknek

9 7.- segitségével igyekszik azután azokat a jószágokat előállitaai, amelyek szükségleteink közvetlen kielégitésére alkalmasak.ugyaa-^ csak a'kezdetleges munkaeszközök teszik lehetőté a mind tökéletesebb és tökéletesebb munkaeszközök készítését. Ezea felismerés vezeti az embert arra, hogy előbb elkészítse azokat a munkaeszközöket, amelyek a termelés tökéletesebb voltát célszerűen biztosíthatják, és csak azután gondol azon gaz- ' L dasági javak előállítására, aielyek az embera szükségletek kielégítését közvétleaül szolgálják. ' A mumkaeszközök előállítása sem közvetlenül a termelő folyamat ereuméaye,fflert a muakaeszközök előállításához is

10 8.- más eszközökre vaa szükség.miaél tökéletesebb a termelés folyamata, aamál,hosszabb a munkaeszközök előállításárnak az a sorozata, amely yégül anáak a mumkaeszközaek az előállításához vezet, amellyel az emoer közvetlenül azoagazdasági jószág előállitását eszközli, amely valamely emberi szükséglet kö"ztetlea kielégítésére alkalmas, á gazdasági élet fejlődését épea a miaél töbd és miai tökéletesebb munkaeszközök alkalmazasa jellemzik'. \ Korúak tecimikai fejlettségé épea a munkaeszközök teréa mutatkozik, á munkaeszköz fogalmát azonban nem szabad - qsupán olyan szük keretek közé szoritaai, amelyet eáupáa a gépek, vagy azok összeté-

11 9.- telei töltenek ki. A közgazdaságiam sem értelmezi a munkaeszközöket ilytmszűken,.-hanem muakaeszkozáek tekiati miadazökat a bereadezéseket, amelyeket a termelés tökéletesbitése céljábói alkotunk, tehát ménesük azokat a javakat, amelyekkel, mint műszerekkel az ember kéziügyességát és erejét pótolja, hanem azokat a munkáterméke^ ket is, amelyek használatával a termelés tökéletesebbé tétele keresztülvihető. Ezea bereadezések fogalmi körébe tartozaak az ipari termelésnél a gyárépületek, a mumkáslakások, a munkütele] egész berendezése, a mezőgazdasági ternelés terén a gazdasági épületek, a cselédházak, istállók, pajták, szárítók, mig a forgalom terén a fór-

12 10.- galmat tökéletesbitő és a szállitás céljára szolgáló berendezések, ügy miat az utak, a közlekedés eszközei, s tb. x Ha keilőea értékelai kiyáajuk, hogy az emberiség történetében milyea readkitiil foatos szerepet játszottak a muakaeszközök a múltban és jelealeg is, elég egyedül arra rámutatauak, hogy a müvelődéstörtéaet az ember kulturális fejlődésáaek külöaböző szakasziaál azt Teszi alapul, ' hogy az ember a természet ayujtotta aayagok "kozul melyiket haszaálta fel muakaeszközök készitésére. A fáaál tökéletesebb nuakaeszközt ayujtott a kő, s emaél ismét tökélet#_f aeobet az érc, áajd ernaek fokozatosa.külöaböző fajaira réz, a ras és az acél. ^

13 11.- ' II. ' A gépek és azok szerepe a termelésbeli. \ Fentejű részletesen szólottunk a munkaeszközök közgazdasági fogalmáról, s kiemeltük, hogy közgazdaságtani szempont- v bői munkaeszköznek Mindazokat a beremdezéseket tekintjük* amelyeket az tmbtr a termelés tökéletesbitése céljából,alkot. Kétségtelen azonban, hogy a munkaeszközök legjellegzetesebb fajai a gépek.- - Azokat az eszközöket, amelyeket munkája végzésénél'segitségül haszmál műszereknek nevezzük. Az emoer a különböző munkák elvégzésére alkalmas eszközöket akként állitja Össze

14 12.- egy szerkezetbe, hogy ennek segítségével folyamatosam, azaz megszakítás nélkül ál-, lithassa elő egy összetett termelő folya- mat eredményeként jelentkező jószágot. Az *. ilyen összetett.munkaeszközt köznapi nyelven gépnek nevezzük. A közgazdaságtani irodalomba* gyakran szereplő fogalom a munkagép, amely alatt olyan gépet értünk, amely a "jószágok "előállítására szükséges munkát pótolja. A munkagép mintegy az ember helyett dolgozik, pótolja annak fogyatékos-kézügyességét és erejót. A munkagépek működtetéséhez azonoan az szükséges, hogy azok mozgásban legyenek és a munka végzése alatt mozgásban maradjanak. Gondoljunk csak egy pillanatra

15 13.- gj gyszerü muakagéprc» a tengeri darálóra.] Az általa eléremő iiuakateljesitméáyhez felt&tleaül szükséges a daráló hajtása. A hajtóerőt kezdetbea az embéri kéz szolgáltatta. Az mber azonoaa csak_egy bizoayos fokig alkalmas a géphajtó testi muaka végzésére, mert fizikai munkaereje véges. A- teageri daráléaak*"emberi mujakaerőjel való hajtására az ember még képes, viszomt egy cséplőgép működtetése az ember fizikai erejét már meghaladja. Nem tud állaadóaa akkora erőt kifejteni, amekkora a gép folytonos mozgatásához szükséges. * Az ember "ezért,olyan mumkaerő utá* kutat, amely az.őtérnél "AagjQDO, s melyet gazaaságosaubaa tud. kihaszmálai. Ilyet talál az állatok erejébea- és a termé-

16 méázet egyes jelenségeiben. megnyilvánuló erőbem, amilyenek a levegő mozgása, a TÍZ esése, a gőz fesfitő ereje, a gázok feszitő ereje, s tb. -\ v Az ember a saját Tég»s ereje helyett ezen erőket kezdi.a fejlődés különböző szakaszaiban felhasználni, amely ál^ tal saját munkaereje felszabadul és saját muákaerejéyel másutt kereshet foglalkozást mindaddig,mlg helyette a gép dolgozik. Itt kezd szerepelni a mozgató erőt szolgáltató erőgép. A technikai fejlődés során az ember a természet erőit mind gazdaságosabb ban használja fel a- munkagépek mozgat«tb*ra. A gőznek, á villamosságnak es a robbanó gázoknak, mint hajtóerőnek alkalmazása mutatja az ézen.irányban haladó fejlődés fokozatait.

17 ; 15.-, ; A természet egy s jelenségei- Den megnyilvánuló erőnek a munkagépek mozgati sára raló*felhasználása ugyancsak gépek utjáa törtéaik.az első tökéltteseob erőgép a-gőzgép,amelynek megjelenése különösem az ipari termelés tekintetében írjkorszakot jelent. A gőzgép alkalmaza&aval igen sok emberi erő szat>adul fel és nagy mozgató eredénél fogra olyan munkagépek szerkes^téséreis mód kínálkozott, amelyeket a gőzgép előtt állandóan mozgásban tartani még nem tudtak voláa. A mai gőzgépét Matt Jakab a glasgowi égyetem műszerezze 1764-uea találta f l. liilonusen az ipari termelés terén a termelés munkája a gép,részére jut. A gép szoxgál tatja a hajtóerőt és erőátvitel utján ez ÍÜÍSW

18 16.- tartja mozgásbajaa mímkagépet. Az emberi mmkának a termelés iolyamáa a szerepe arra szorítkozik, hogy a gépet a termelésbe, beállitsa, működtesse és működését eliemőriz ze... III.. A gép és á aötekyő hozadékképesség. v A materiális tőkemagyarázat a tőke legjellemzőbb vonását abba* látja, üo&y a tőkének a termelésbe YalÖ bekapcsolasaval afiötéktőhozadókképesség érré- ; ityesül.szabály az, hogy a muakaeszköz a mua-

19 17.- ka ereamenyességét fokozza. Ez auo%n az értelembem áll, hogy tennél nagyobb az alkalmazottmunkaeszköz nyomatéka, annál " ~ nagyöbű a termelésnek azon eredménye, amelyet ez a ayomatók létr«hoz,m»rt a myomaték kif«jt ttt éredneajmtm áll egyszerű számtani arányban a nyomaték alkalmazott erejével.a munkaeszköz hatványozottan növeli a termtlés eredményét/kennel nagyobb az alkalmazott munkaeszköz nyomatéka, annál nagyobb és pedig azralkalmazott munkaeszköz ayó'matékának sokszorosával nagyobb lesz a termelés eredménye. A jelenség, amely igy a termelés eredmenyének hatványozása képébem előáll, hogy a munkaeszközök alkalmaztatnak a. terhelésnél, egy fontos közgazdaságtani törvényt példáz, amit á növekvő"hozadékképesség tor-

20 18.- Yémyé&ek aefezüak. A közöjaséges metriális tök»^ elmélet szériát a tőke megjelemsének egyik : legjellegzeteseob alakja a gép. Afiemfiyibem tehát a termelés.^ mél tőke, illetvé anaak egyik megjelenési ^ formája a gép jayeralkalmazást, ugy ez üt't'btm is a aorektő hozadékképesség tör- Yéityéaek kell érvényesülnie. Ez a törvény azombaa korlátlanul a térmelésnel nem érvényesül. A. gazdasági törtéiiyek uralmának természetes - határai vaiuaak.uiudea foglalkozásáéi, a mukká mimdea módjáaál vaa a ttrmelő foiyumate-k tökóletesaüléséitek egy pofitja,amelyem tul az alkalmázott munkaeszközök, gépek fokozott hozadékképessége megszűnik. A gép

21 19.- hatóereje sem feszíthető egy bizoayos határom tul. E hátároa tul a gép sem dolgozza fel a hajtóanyagot gazdaságosa*, hanem egy bizoayos pontok tul feszitve a gép munkáját a gép erejének kifejtésénél is öekötetkezik % hatásfok folytonos további csökkenése. A növekvő hozadékképesség már csak ezért sem érvényesül korlátlanul a gépeknél, mert a gép is a természet törvényeinek uralma alatt áll akkor, amikor dolgozik.x gép is érzi a természet végességeiaekjiatásai, ehhez is hordani kell a hajtóanyagot, ehhez is emberi kiszolgálás. kell és a gép sem teljesithöt szolgalatot a viszonylagos technikai tökéletesség határain tulmenőleg.a gépet tökének tekinteni épen ezért ném lenét, csak megfelelő"alkál-.

22 mazás esetéa tud.a gép tőketulajdo&ságokat érvéfijeaitemi.ahhoz, hogy a tőkénél és a gép termelésaél aftöttkrőhozadékképeöségről Deszélheasüak mea szükséges, hogy a gépmél a végtelemig fokozzuk a nuyektő hozádékképesheget, amely a gyakorlatban külon-jea is és featebb előadottak szériát leheteti*, hiszem a gép is működése' kös.>eaa természeti tgryéayek uralma ala^ áll. ; IV. ^ ;-r " ^ - A géptermelés hatásai. A géptermelés hatása két irámybam értéayesül, még pedig a termelés terém

23 21.- ós társadalmi térem. " a.teriaelés terén a..technikai elvnek, tehát a gépek alkalmazásának magjoob mérvű alkalmazása a termelés eredményessé-' gét fokozza. a gép a termelés eredményét hatványozza. A gépi termelés lehetővé teszi a nagyobb fokú munkamegosztást, s ennek folytán joobat, többet és olcsóbban lehet termelni,rniata nélkül. A géppel előállitott termék tokéletesebu, mint a kézzel gyártott és pedig ammál tökéletesebb, miaél tökéletesebb maga a gép, illetve azoa gépek sorozata, amelyek munkája alapján állott elő a te^melvény. ^ A gépi termelés által elért nagyobb eredményességnek a termelés normalizálása és a tipusok szerinti terüe-

24 22.- lós az oka. A gépi termelés mormalizáltsága álatt értjük a gépi termelés előfeltételeinek e 6 ysegesitését,.uig a :. típusok 'szériáti ter melós alatt a gépi termelés utjáa ayert termékek egyformáságát, ami különösea a sorozatos gyártásmái mutatkozik. á típus termelés a gépi termelés sajátosságának folyománya. Ugyaa -az a gép, ugyaa aobaa a beállítótt-ságua* csak azonos termékek előállítására'alkalmas, s minthogy a vállalkozó á gépnek a ieimelés folyamatáüaa való oeállitásátal épen azt célozza, hogy annak segítségével miaál aagyoob számú teimelvényt állíts a elő, mer afcépbeszerzésével és üzeműemtartásával járó költségek miaél rövidebb idő alatt csak

25 23.- igy térülhetnek vissza, ezért a vállaik só a gépi termelés utján ugyaa^zoa tipus szerinti sorozat gyártásra törekszik. Á gépi termelés eredményes- Bégem*, azonban határa van.határt szab ennek a technikai fejlődésnek a fizika lehetőségei Határt szab viszont ennek a fejlődésnek a magántulajdoni rendben a fogyasztók vásárló ertjének nagysága. &z utóbbi, még a fizikai lehétetlenségáél is korábbam jelentkező akadály. i,*rminő technikai tökéletesség is csak ugy érvényesülhet a gyakorlatban, ha a technikai fejlettség legaagasaub fokának megfelelő terméket a fogyasztó meg is tudja vásárolni. Ennek a körülményiekkülönösen azért van igen kagy közgazdasági jelentősége mert a technikai fejlődéssel szükségképen

26 24.- nem jár együtt a fogyasztok yásárlóképességéaekmöyekedése. Mem hagyható figyelmem kitül,az sem, hogy a termelés olcso^dodása csak egy bizonyos fokig éryéayesül a techaikai fejlődéssel kapcsolatbaa. A techmikailag tökéleteseüu, de a fogyasztók yásárló erejéhez képest tul drága termék előállitá- - sából és piacra hozatalából sem a termelőnek, sem a fogyasztónak haszna nincsea, így annak előállitásáyal a termelő fel fog -hagyni. ' Á géptermelés, fokozatos bevezetése és nagyobb méryü alkalmazásának a társadalmi szempontból éreztetett hatása" első sorban aobaa mutatkozik, hogy a géptermelés következtében igen sok testi muaka yálik fölöslegessé. A gép alkalmazása ugya-

27 25.- ais a termelés tokéletesbülése foljtáa a szükségletek miad tökéletesebb kielégítését bitzosithataá ketesebb emberi muakaero foglalkoztatása mellett. A gépi termelés azoiiuaa a vagyoni Yiszoayokat épem a gép alkalmazása,foljtáa ugj alakitja, hogy a gépi termelés utjáa megvalósítható azoa aagj előay,-miszeriat a gépek alkalmazása foljtáa előállott termelés tokéittesbüléséa keresztül az emberi szükségletek is tökéletesebb kielégitést ajerask, - a társadalom egy nagy osztályánál kérés-obé érezteti áldásos hatását.. Eaaek a problámáaak a megoldását máskéat kisérli meg a szoeiálizmus és máskéat a tagátulajdoa alapjám álló közgazdaságiam.

28 26.-, A szociáalisták közül küloaösem Maix álli- " tóttá ugy be a gépet, miat a iiuakáa erősebb vetélytársát, ámelyet>a munkásság csak a j társadalmi read megváltoztatásáyál győzhet le.. ' ^ -3 Ekizel_szfeiibea a fflagámtuía doa rendszere alapjáa álló közgazdaságtaa arra mutat rá, hogy a gép alkalmazása á termelési kéltségekre csökkéatő hatással vaa. A munkások elbocsátása következtébe* fizetőerő szabadul fel a vállakozókfiáx, arnyak folytáa pedig, hogy a gépi termelés következtébea a termékek olcsóbbak leszaek, ugyaacsak fizetőerő szabadul fel a fogyasztók oldaláa. A vállalkozónál jeleatkező felszabadul fizetőerő tőkésittetik, vagyis ismét termelésre íorditédik, aminek az a következméaye, hogy a munkások ismét részt

29 27.- feszaek az uj termelési folyamatbaa. Mig - a fogyasztók oldaláa jelentkező fizető erő, -.. felszadadulástt-azt eredményezi, hogy az ujabb termelési folyamatok által előállitatt termékekre is akíid Yásárló. ; - _ Á gépek alkalmazásával tehát miad a Táliaikoz.0, miad a fogyasztó ] oldaláa csupáji- sliolódás áll be és a mumkások a régi foglalkozásoaa, ahol a gépek működtetése folytám: feleslegessé váltak, más uj foglalkozásba meaaek át, amelyeket a techaika fejlődése teremtett meg. zt nevezzük.akiegyeatitő, kompenzáló elméletiek."; " > lennek az elméletnek helytálló voltát támasztják alá.azoa téayek is,, hogy a techaika fejlődése a gépek alkalmazását legaagyobto részt a közlekedés teréa

30 28.- honositotta meg..ezen a térem pétiig a gépek meaiaz emberi munkaerőt helyettesitették hanem ellenkezőleg sok uj emberi munka- ' erősek adott muakaalkalmat, érvéayesulésre teret. Gondoljalak csak arra, hogy a gőz- Tasut feltalálásával és a gőzgépnek a kpzlekedés szolgálatába való állitásával léayegéuem az addig a közűti forgalmat lebonyolitó postakocsisok szorultak ki ebből a munkakörből, viszomt a gőzgép feltalálása és a gyakorlati életbe való ueállítása, a vaspályák, pályaudvarok felépítése, a a mozdomyok *és vasúti kocsik gyártása, aaoe, állaadó karbaa tartása, javítása, a forgalom iramyitása és szabályozása,stb. tería az ujabb munkaalkalmak özönét ayujitotta., A gépet küloabea a szo-,_

31 ciálizmus sem tekinti-a munkás ellenségének, űimek bizonyitéka Oroszország jelenlegi termelői politikája, amely á technika VÍYmányait a legnagyobb mértékuen alkalmazza a tömegtermelés.fokozása érdekében. a gépnek és az emberi munkának a küzdelmében a gép leginkább a nem.-tanult munkát tette feleslegessé, mig a tanult munka a gépi termelés mellett is, sőt épen annak hatására, jelentőságénen nagy mértékben melkedett.amely körülmény pedig a mumkauerek emelkedésénél játszik szerepet, igy a munkásság szempont]aoól előnyösként mutatkozik. A gépi termelés nagy arányú elterjedésének különösen a gazdasági yáli

32 3q.- sagok idejéa érezhető az emberi-iiunkaerőtel szembea gyakorolt hatása. Sokan vannak, akik a gazdasági Táliág okát a gépék szaporodásában és abban keresik, hogy ennek folytán sok emberi munka Tálik fölösl.egtasé. c " Ámeriiráuan 1919.baa kerekszámban 25 millió munkásra volt szükség, mig étb.ixcsak 23 millió muakást foglalkoztatott az amerikai ipari termelés. Kilenc ét alatt, annak ellenért, hogy ban az: amerikai termelés e a csúcsponthoz^ közeledett, hozzávetőleg 2 millió ember vált'az uj gépek bevezetése következtéoeja tartésaa mumkaaólkülité. Ezek az adatok foglalják magukbaaa munkanélküliek azom

33 ' 31.- ' részét, akik a fogyasztó piac gyengülése ko*; vetkezteoen mem jutottak munkához. Az amerikai közlekedési ipaíl^aa az;öamüködő elktropaeumatikus váltóbéfeadezések miatt ig vasutas vált feleslegessé. A new-jorki földalatti vasutak személyzete azelőtt voaatoakéat 11 emuerbői állott, az uj automaták alkralmazása utáa aóst már két ember kiséri a voaatokat. Ügyaaesak a földalatti vasút perroa személyzete 1500 emberről 470 emberire csökkeat, mivel közben automatikus jegykiadó _péaztárakat állítottak fel. Ezek az ekkéat keayerüket vesztett muakások aem tudnak.elhelyezkedni, mert azok az uj gyárak, melyek az automatákat gyártják a muakásoknak legfeljedb csak 7 %.át tudják csak alkalmazni.

34 32.- Ugyanezem statisztikai-adatészolgáltatásból származó.közlés szerint egy vasúttársaságnak olyan tolató berendezése van, amely egy év alatt egymillió teiherkocsit kezelhet. A rendező pályaudvar tornyában egyetlen "szakképzett munkás végzi a remdezőtolatás egész mumkáját, amely pályaudvaron az tlőtt 400 embert foglalkoztatott. Az üvegiparban 18 ember munkáját végzi el az üvegfiíjdgép.az amerikai mezőgazdaságban hold föld felszántását ma lü traktor 10 fő kezelőszemélyzettel végzi el, amelyhez eddig 500 emberrevolt szükség. Az ipar a mezőgazdaságban felszadadult munkásokat csak kis számban szivja fel és azok az iparágak, amelyek uj gépeket gyártanak, a modern szerszám-

35 33.- gépek miatt keveseob mókást foglalkoztat- íiak, seiihogy ezáltal a munkanélküliség "enyhülne. i munkanélküli tömegek tzért hivatásuktól.sokszor teljesen mtsszefekvő foglalkozási ágakoam ker snek sokszor m gélhetégi lehetőséget. Amerikában ezekét a foglalkozási ágakat"itatóspapir foglalkozásoknak" nevezik. Ilyenek-pl. az alkoholcsempészet, amelyben körülbelül félmillió ember helyezkedett el, tovauba az alkalmi énekesek és zenészek csoportja, amely ugyancsak körülbelül"félmillió embert foglaikoztat. A fentebb közolt statisztikai adatok htlytálló voltáról biztos meg- ^ győződést szerezni nem lehet. Ezek az adatok inkább abból a szempontból érdemelnek figyelmet, hogy tendentiózus beállítás mellett H

36 34.- ezea adatok mily köaayen alkalmasak arra, hogy a gép, miat a munkás érdekeiyel teljesen ellentétes tényező állittassék be. Holott a feati adatok alaposabb vizsgálata alapjáa nem minden tekintetben kell erre a következtetésre jutaumk. A Tasuti forgalom miad nagyobb mérvű mechanizálása a forgalom nagyí>buodása nélkül aehezem képzelhető el. A aagyoobodó forgalom mellett pedig a Tasuti üzemaek a nem mechanizált munkahelyekem is több emberi munkaerőre van szüksége.! forgalom aotekedése, mely a pálya és kocsi szolgálat meehaaizálását vonja maga utáa, aem is állhatna be a gazdasági élet egészséges fejlődése aélkül, ami.a nagyobb mérvű ét főleg állandó jtllegü munkátlanságot való-. "*>. -. sziaütlenné tesz. i

37 Az sem valószinü, hogy a sze számgépék fejlődése miatt az uj termelő ágakban nem jelentkezne jelentős számú ujabb munkaalkalom. Az amerikai ipar-utolsó.20 esztendejében igém : jelentős szerepet játszik a gépkocsi gyártás. Már pedig az automobil ipar fejlődésével rendkivül sok munkáskéz talált eddig nem sejtett munkaalkalmat, de mindenesttre sokkal több, mint amennyiem a kocsigyártő ipar kiesése folytán munkait-hetőségüket itt elvesztették. Azon kivül a gépkocsiknak a gyakorlati életben való rendkívül elterjedtségénél fogva sokkal több gépkocsivezetőre van szükség, -mint amennyi kocsisra volt szükség korábban a. fejletlenebb közlekedési viszonyok között.

38 3b.- Á fentebb ismertetett sta- ' tisztikai adatoknak a mezőgazdasági terelés területé* az embtri munkára vonatkozó hátrányos,befolyása már.inkább helytálló. Azonban a mezőgazdasági viszonylatban is a. bajt nem annyira a gép fokozottab alkalmazása, miat iakább a külterjes szémtermelés kiterjesztése okozza. A gép és az ember viszonyában ezen a területem iakább ugy áll a helyzet, hogy ahol a traktor gazdálkodás titf aagybam folyik,,igy á""'fentipéldában~emlitett holdoa, nemhogy az eddig foglalkoztátott 500 munkás Tált aologtalammá, hanem a fenti munkás létszámon felül még további 10 munkás kapott olyan uj munka alkalmat,-amely ez előtt ismeretlen volt.-- Tény az, hogy minél rohamo-

39 37.- sabbaa alkalmazzák a gépekét, miméi nagyobb tömegben történik egyszerre az emberi muaka. pótlása a gépek munkájával, -annál kömyebbefi állhat be ennek folytáa is, legalább is átmernetileg a munkanólküliségőmért az a kiegyenlítő folyamat, amely a közgazdasági életben a gépek szaporítása folytáa a munkapiacán jelentkezik, ha nem is következik be azoknál:; de később mégis jeall. " : Az évben végzett aagol statisztikai, adatok szériát ÁmgliáDa* a munkátlanság a köszénbányákban volt a ]egmagyobb, bár köztudomásu, nogy ebben a foglalkozási ágba* a gép az utolsó 10 esztendő alat.t csak igen kis mértékben tette az emberi mü&kát fölöslegessé. *

40 38.- Lzzel szeiiuen ugyancsak Angliábaa azok az iparágak, amelyek ugyáaebbea az időbea technikai szempontból rendkivül erősem fejlődtek épea az ellenkező eredményt mutatják. így pl. a motorok előállitásáaál, ahol pedig egy év sem múlt-el, hogy <. jelentős technikai ujitást me hoztak,volaa be, 1934* évbea 43.^.-al többtouakástfoglalkoztattak, miat étbea, vagy pl. a aagy mértékbea mechanizált kábelipar 89 $.al több muakasnak adott évbem kenyeret, miat ugyamezen iparag esztendőben.. Ezek a számokvilágosam * mutatjak, hogy a világválság ejednenyeztt munkanélküliségért nem a gép felelős. r <

41 39.- V. A technokrácia. A gép és az ember YiszoayáYal a kozgazdasagtaaaak és gazdaságpolitiká*ak : egy kulöa tuaomáayágakéat jelentkező ugyaeve zett e c h a O k r á c i a foglalkozik. Ez a félig tudomáayós iráayzat 1933 évoea beszéltetett magáról szélesepb körbea először. Th.B. Veölen / / amerikai közgazda sokat tett abbaa az^ iráaybaa, Jaogy az a meggyőződés alakult ; ki % közgazdaságtaa tudomáayos művelői, : valamiat a gyakorlati közgazdák körejen, miszerint á readet a gazdasági életbea

42 csak a tech&ika uralma biztosithatja. Allásr pontja szerifit az ember és a gép küzdelmébea a gép ugy is legyűri az embert, a 7 győztesként a gé]3kerül ki. Miathegy pedig a gépek feletti uralmat a techaikai elxek ^ ismereteifel rendelkezők bírják, ezért a társadalom felett való uralmat is a teahaikái képezetts.éggel rendelkezők, igy első soroaa a mérnökök vegyék át. A techaokjácia hirdétőiaek álláspofitja szériát, a techaikusok vezetése mellett a termelés, amely a gép erejét gazdaságosan és teljesem ki- - haszkálhatja, tökéletes ooldogságot és sokkal nagyobb fogyasztási lehetőséget fogatársadalom részére biztositaai. A technokraták, saját elgoa-

43 \ 41. dolásuk szériát kitüaő pénzpolitikával is * V ' " - ' _ ;.1- tudmák a világot uoldogitami. Természetesem ennek az ^1- -^ ' '.. ' * ; méleti elgondolásnak is voltak szelsőség sí elgondolást,hirdftő képviselői,-, akik kö-.y'j -- - *, '.. zül a leghangosabb Howara Scott volt. ^ A mérsékeltedb irányt követő i techaokraták,közül efilitéstj.érdebel F.ií. J- ; ; -». \ /áekermaaii, f. Rautenstráuch, B. Jones és L. Hemáersön., akik már a technokrata nevet is-megtagadták. ^ j -. _ A tecnokracia elméletéaek i álláspontunk szériát a kiiadulási alapja helytelea, igy a következtetés is téves, 'amelyhez az elmélet utján eljut. Nevezetese* aodól iádul ki.az elmélet, hogy az ember és ' " " - - " 'W " ' ' a gép harcáuaa a gép kerül ki győztesen.

44 " ) Holott a legszellemesebben megkonstruált gép önmagában csak holt anyag, a gondolkodó és a praktikumra törekyő emberi leleményes-, ség és szakismeret produktuma, s mint q,nyag a szellemnel szemuen nem képzelhető. viszont a társadalmi együttélés nem csupán az ember'és a gép harcából térődik ki, hanem a társadalmi együttélésnek ép ugy alkotó eleme a közgazdasági, a - politikai,az egészségügyi, a jogi, erkölcsi, művészeti, stb. terület, amelyeknek helyes irányban való Temetéséhez az illető területhez nélkülözhetetlenül szükséges szakisme- " ret szükséges, melyekkel a csupán technikai i felkészültséggel rendej^ező személyek nem \ üirhatnajc. ^ A' > 1

45 OESSEGpilEGYEíEü'.iKii< rtt/ol

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 6.EA

Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozás fogalmának kibontása új és értékes dolog --> valami új létrehozásra kerül folyamat --> nem egyeszeri lépéssort követ időt és erőfeszítést igényel --> alapötlettől

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Örvendjetek, mert Isten úgy szeret

Örvendjetek, mert Isten úgy szeret Örvendjetek, mert Isten úgy szeret il 4,4; Jn 3,16; Mt 24,42 Sz: r. Pálhegyi erenc : Pálhegyi ávid m é- két a- kar, Ör- vend- je- tek, m mert Is- ten úgy sze- ret. m m nem zord í- vend- té- le- tet! m

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 866 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 866 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007866T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 866 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 73966 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás

Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás Egészséges környezetben tudatos gazdálkodás Egészséges környezet alatt azt az élõ és élettelen természeti környezetet összhangban a tevékenységi kör - kell érte nünk, amely ben a mikro és makro világ össz

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

Automaták. Tartalom. Automaták. Automaták Bevezetés I.2 I.1. Vezetékdaraboló automaták I.3. Csupaszoló automaták I.4

Automaták. Tartalom. Automaták. Automaták Bevezetés I.2 I.1. Vezetékdaraboló automaták I.3. Csupaszoló automaták I.4 Tartalom Bevezetés.2 Vezetékdaraboló automaták.3 Csupaszoló automaták.4 Csupaszoló és krimpelő automaták.6.1 Bevezetés A krimpelési fo lya ma tok és sze rû sí té se meg kö ve te li az egyes mun ka lé pé

Részletesebben

A SZOVJET NÉPGAZDASÁG ÁLLÓALAPJAI SZÁMBAVÉTELÉNEK EGYES KÉRDÉSEI*

A SZOVJET NÉPGAZDASÁG ÁLLÓALAPJAI SZÁMBAVÉTELÉNEK EGYES KÉRDÉSEI* I. SZKVORCOV: A SZOVJET NÉPGAZDASÁG ÁLLÓALAPJAI SZÁMBAVÉTELÉNEK EGYES KÉRDÉSEI* A Szovjetunió népgazdasága a szocialista bővített újratermelés törvényei szerint fejlődik. Ezt elsősorban az biztosítja,

Részletesebben

SARTI. Alexandrion Apartman. Központ: 150 m Strand: 200 m Klíma: 5 /nap WIFI:

SARTI. Alexandrion Apartman. Központ: 150 m Strand: 200 m Klíma: 5 /nap WIFI: www.sithonia-sarti.hu www.sartimania.hu Sarti Sarti ófalu Sarti Beach Sarti a Halkidiki-félsziget kö zép sõ, Sithónia-nyúlványának ke le ti partján fek szik. Ne vét már az ókor ban is lé te zõ te le pü

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 826/2006. (IV. 19.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I. A biztosítás története és fejlődése 2. II. A biztosítás létrejötte 4. III. Biztosítás típusok 5. Szójegyzék 12.

Tartalomjegyzék. I. A biztosítás története és fejlődése 2. II. A biztosítás létrejötte 4. III. Biztosítás típusok 5. Szójegyzék 12. 1 BIZTOSÍTÁS MINDENKINEK Tartalomjegyzék I. A biztosítás története és fejlődése 2. II. A biztosítás létrejötte 4. III. Biztosítás típusok 5. Szójegyzék 12. Copyright: Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

Jogszabályi háttér. Általános tudnivalók

Jogszabályi háttér. Általános tudnivalók Kitöltési útmutató a 1251. számú bevalláshoz a gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, a jóváhagyott megállapodás alapján forgalmazó, a tápszer társadalombiztosítási támogatási kérelmet benyújtó,

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI KÖZLÖNY A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM ÉS A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI KÖZLÖNY A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM ÉS A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA II. ÉVFOLYAM 10. szám 2010. október 28. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI KÖZLÖNY A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM ÉS A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség: Szociális tárgyú közlemények esetén:

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

Mi van a Lajtner Machine hátterében?

Mi van a Lajtner Machine hátterében? 1 Mi van a Lajtner Machine hátterében? Ma egyeduralkodó álláspont, hogy a gondolat nem más, mint az agy elektromos (elektromágneses) jele. Ezek az elektromágneses jelek képesek elhagyni az agyat, kilépnek

Részletesebben

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE MI AZ AUTÓK LÉNYEGE? Rövid szabályozott robbanások sorozatán eljutni A -ból B -be. MI IS KELL EHHEZ? MOTOR melyben a robbanások erejéből adódó alternáló mozgást először

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

BARANYA MEGYEI TANULÓK TUDÁSSTRUKTÚRÁI. Takács Viola

BARANYA MEGYEI TANULÓK TUDÁSSTRUKTÚRÁI. Takács Viola BARANYA MEGYEI TANULÓK TUDÁSSTRUKTÚRÁI Takács Viola Iskolakultúra könyvek 20. Sorozatszerkesztõ: Géczi János Szerkesztõ: Sz. Molnár Szilvia BARANYA MEGYEI TANULÓK TUDÁSSTRUKTÚRÁI TAKÁCS VIOLA iskolakultúra

Részletesebben

EMBERITŐKE-ELEMZÉS A GAZDASÁGTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYTÍPUSOK KÖRÉBEN

EMBERITŐKE-ELEMZÉS A GAZDASÁGTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYTÍPUSOK KÖRÉBEN Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Marketing Program EMBERITŐKE-ELEMZÉS A GAZDASÁGTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYTÍPUSOK

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

A testületi határozatokat maradéktalanul végrehajtottuk«,

A testületi határozatokat maradéktalanul végrehajtottuk«, Tisztelt Városi Tanács! Az osztály tevékenységéről legutóbb az 1983* szeptember 30.án tartott tanácsülésen adtam számot. E tanácsülésen osztályunk munkáját határozatilag elismerte a tanács a Határozatában

Részletesebben

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁJUS 10. A MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL HIVATALOS LAPJA Szer kesz tõ ség: 1051 Bp., Arany Já nos u. 25. Te l.: 301-2924 Megjelenik szükség szerint Ára: 924 Ft I. Jogszabályok

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése

2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2 Strukturális reformok a felsőoktatásban A ciklusos képzési rendszer bevezetése 2.1 A Bologna rendszerű képzés A Bologna-folyamat célja az európai felsőoktatás harmonizációja mely által a magyar felsőoktatás

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1 22. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság. PE414.222v01-00 13.10.2008

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1 22. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság. PE414.222v01-00 13.10.2008 EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság PE414.222v01-00 13.10.2008 MÓDOSÍTÁS: 1 22 Neil Parish (PE412.276v01-00) a méhészet helyzetéről AM\746991.doc PE414.222v01-00 AM_Com_NonLegRE

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

118. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. szep tem ber 1., csütörtök 118. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 170/2005. (IX. 1.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő PAVEL CÂMPEANU Nyolc év a tv előtt Társadalom és televíziós idő Az emberi viszonyok történeti lényege a szükségszerűség. Viszonyait látványnyá változtatva, az ember a történelmi szükségszerűséget teszi

Részletesebben

A változat (1,5+1,5 óra)

A változat (1,5+1,5 óra) Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint (elméleti gazdaságtan) Emelt szint (elméleti gazdaságtan) 180 perc 15 perc 180 perc 20

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

Komplex bányászati tervezés

Komplex bányászati tervezés 1 Komplex bányászati tervezés Összefoglaló beszámoló Az irodalmi hivatkozások között római számmal jelöltek nem szerepelnek a kutatási közleményjegyzékben, mivel vagy a kutatást közvetlenül megelőzően

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ V. év fo lyam 5. szám 1575 Ft 2008. május 30. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Oldal Kormányrendeletek 57/2008. (III. 26.) Korm.

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Diplomás pályakezdők a versenyszektorban - 2011 Budapest, 2012. január Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG 2008.2.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 54/1 IV (Egyéb jogi aktusok) EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA 85/06/COL (2006. április 6.) az állami támogatások anyagi jogi

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. I. Összegző megállapítások, következtetések. Javaslatok. II. Részletes megállapítások

TARTALOMJEGYZÉK. I. Összegző megállapítások, következtetések. Javaslatok. II. Részletes megállapítások 9905 Jelentés az önkormányzati egészségügyi intézmények gép-műszer ellátottságának valamint egyes diagnosztikai részlegek teljesítményének vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal

47. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 966, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. áp ri lis 14., szombat TARTALOMJEGYZÉK 70/2007. (IV. 14.) Korm. r. Egyes mun ka vé del mi tár gyú kor mány ren de le tek mó do sí tá sá ról... 2948

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. FEBRUÁR 15. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1260 FORINT TARTALOM Oldal I. RÉSZ SZEMÉLYI HÍREK 5/2008. (I. 31.) ME h. egyes két ol da lú gaz da sá

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1113-1368. OLDAL 2007. március 22. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben