KOMMENTÁR TARTALOM Horkay Hörcher Ferenc: Az élõ filozófia In memoriam Bence György 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOMMENTÁR TARTALOM 2006 6. Horkay Hörcher Ferenc: Az élõ filozófia In memoriam Bence György 3"

Átírás

1 KOMMENTÁR KÖZÖSSÉG HAGYOMÁNY SZABADSÁG TARTALOM Horkay Hörcher Ferenc: Az élõ filozófia In memoriam Bence György 3 HATÁRON TÚL Bárdi Nándor: A szükség mint esély Lehetséges-e a magyarságpolitikát szakágazatként elgondolni?[ii.] 7 TOTÁLIS MÚLT Lukács Miklós: Adalékok az Állami Egyházügyi Hivatal mûködéséhez Virág János Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egyházügyi megbízott tevékenysége ( ) 19 Kádár János jó elvtárs vagy shakespeare-i drámahõs? Roger Gough brit történésszel Kendeffy Áron beszélget 30 MAGYAR ALAKOK Novák Attila: Asbóth János és a zsidók a recepciós küzdelmek idején 39 ISMERET, ELMÉLET Bartus Gábor: A fenntartható fejlõdés rejtélyes fogalmáról 55 Láng Benedek: Valódi áltudomány 64 MÛHELY Békés Márton: A reformkonzervativizmus lehetõsége 75 G. Fodor Gábor: Voegelin for Beginners Útmutató Eric Voegelin politikai filozófiájához 92 HONI FIGYELÕ Pesti Sándor: A magyar demokrácia válsága (?) 105 Egedy Gergely: Gondolatok a politikai engedelmességrõl 112

2 K O M M E N T Á R T A R T A L O M RE:CENSOR Mike Károly: Szellemi ellensúly The Independent Review A Journal of Political Economy 119 Varga Bálint: SZEMLE Objektíven Horthyról? (Koltay Gábor Horthy-filmjérõl) 124 Számunk illusztrációit a Kisiparosok Országos Szabadszervezetének A demokratikus Magyarország újjáépítése címû, évszámfeltüntetés nélüli propagandakiadványából válogattuk. KOMMENTÁR kéthavonta megjelenõ közéleti és kulturális folyóirat Szerkeszti a szerkesztõbizottság: Ablonczy Balázs (fõszerkesztõ), Czibere Károly, Hatos Pál, Ötvös István, L. Simon László Fõmunkatárs: Pesti Sándor és Benkõ Levente Csongor Olvasószerkesztõ: Csillag István Kiadja a Kommentár Alapítvány (1085 Budapest, Baross utca 28.) Telefon/fax: (06-1) titkarsag@kommentar.info.hu Szerkesztõségi titkár: Dömötör Csaba Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. Lapterv: Artinpress Tördelés: Syrena Bt. Nyomdai elõállítás: Kapitális Nyomda, 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 14. A lap megvásárolható a Lapker Rt. elárusítóhelyein. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága VIII. kerület Budapest, Orczy tér 1. Elõfizethetõ postán, kézbesítõnél, ben: hirlapelofizetes@posta.hu, faxon: (06-1) ISSN

3 K O M M E N T Á R Horkay Hörcher Ferenc AZ ÉLÕ FILOZÓFIA In memoriam Bence György ( ) Mint minden emberé, a filozófus élete is halálával nyeri el végsõ értelmét. Bence Györgyre emlékezve, tudom, furcsán hangzik egy ilyen, kissé patetikus indítás. Hisz õ ösztönösen idegenkedett a pátosztól, a nagy szavaktól és a hamisan csengõ frázisoktól. De a bekövetkezõ halál elkerülhetetlenné teszi a túlélõk számára a nagy szavakkal való, persze hiábavaló birkózást. Az elmúlás árnyéka hétköznapjainkon is ránk vetül, a bekövetkezõ pillanat mégis mellbevágó harsánysággal szembesíti a halott környezetét a vele kapcsolatos néhány végsõ kérdéssel. Filozófus esetében e végsõ kérdések közé olyanok tartoznak, mint: mi volt az a legfontosabb üzenet, amely munkásságából kibontható? Ebbõl mi fog megmaradni késõbbi generációk számára is érdekesként? Hogyan viszonyult tanítása az életéhez? Mindennapi élete milyen tükröt tartott filozófiája elé? E kérdések megítélése persze a hátramaradottak közös ügye. Az alábbiak ezért nem tekinthetõk még válaszkísérletnek sem. Inkább csak néhány személyes emlék felelevenítése a célom. Részben azért, hogy tiszteletemet fejezzem ki a halott emléke iránt, részben pedig azért, hogy talán adalékot szolgáltathassak e kérdések Bence Györgyre vonatkozó, közös megválaszolásához. Az egyetemet 87-ben végeztem, utána módomban állt egy évig Oxfordban politikai filozófiát tanulni. Amikor hazajöttem, a gimnáziumi tanítás mellett jelentkeztem Ludassy Mária témavezetésével TMB-ösztöndíjasnak politikai filozófiából et írtunk. Ekkor kerültem az ELTE Társadalomfilozófia és Etika Tanszéke közelébe. Posztgraduális egyetemi tanulmányaim során talán az elsõ nevezetes élményem egy, az akkori ELTE-s közegbõl meglepõ módon kilógó, ízigvérig nyugatias gondolkodású jelenséghez kötõdött. Az alacsony, köpcös, de kifejezetten jól ápolt, szakállas tanár ugyanis nagyon felháborodott az ELTE lepusztult állapotain (pedig akkor még a tükörtermes épületben volt a filozófiai intézet a Pollack Mihály téren). Ezért óráit nem volt hajlandó az egyetemen megtartani, hanem az elegáns (és nekünk méregdrágának tûnõ) Múzeum Kávéházba invitált bennünket. Jól emlékszem, Hannah Arendt volt a téma, mégpedig a totalitárius gondolkodás eszmetörténeti forrásainak kérdése. Új nevek, új szempontok, újfajta levegõ jellemezte ezt a tanárt mondanom sem kell, Bence tanár úr volt az. Könnyen érezhetõ volt, olyan gondolkodóval van dolgunk, akinek csakugyan élõ kapcsolata van a kortárs filozófiával és a kor politikai áramlataival, vagyis született politikai filozófus. Magyarországon Bibó kivételével az elmúlt ötven évben nem nagyon mûvelték ezt a tudományterületet a régieket elkergették vagy elhallgattatták, a szamizdatos ellenzék pedig, valljuk be, maga is csak ekkor tanulta a leckét, elfelejtendõ mindazt, amit Lukács György e tárgykörben beléjük nevelt. (Az igazság kedvéért azt is fûzzük hozzá, hogy a nyugatra került lukácsisták igencsak belesodródtak a kortárs politikai filozófia kurrens vitáiba, s azt is, hogy Bence saját visszaemlékezései szerint részben Márkus Györgytõl sajátította el az eszmetörténeti, fogalomtörténeti érdeklõdést, vizsgálódási módot.) Az ELTE-n Bencével valami régi-új jelent meg régibb új, mint maga Lukács. Talán csak egy másik renegát hasonlítható az õ korabeli hatásához: bejártunk ugyanis TGM jogi karon tar- 3

4 K O M M E N T Á R tott óráira is, aki ekkor konzervatív korszakát élte, és rendkívül invenciózus, nagy elõadásokat tartott. A rendszerváltás idejét éltük, és egy új világ nyílt fel szemeink elõtt: a politika alapvetõ kérdéseivel való, filozófiai mélységû vizsgálódás lehetõsége. Olyan világ volt ez, melyet 50 évig némaságra kárhoztattak idehaza, holott elõtte virágzó kultúra volt. Bence Györgytõl hallottam például elõször Concha Gyõzõ nevét (mosolyogva találgatta, hogy is ejthette a századfordulón élt nagy tekintélyû tudós a nevét). De ugyanígy vele próbálgattuk egy szemináriumi elõadásom kapcsán Guicciardini nevét. Ez valamivel késõbb volt. Addigra már egy másik ösztöndíj Cambridge-be vezetett. Ott mûködött a politikai gondolkodástörténet egyik legfontosabb korabeli iskolája, errõl is tõle értesültem, hisz felhívta figyelmem Hont István munkásságára, aki az itthoni korai szamizdatos közösségbõl került Cambridge-be, a történelem tanszékre. Hogy mit köszönhetek Hontnak, az most nem ide tartozik. Az viszont igen, hogy amit õ odakint mûvelt a legnagyobb nevekkel egy csapatban, azt kicsiben itthon Bence professzor végezte (Ludassy Mária, klasszikus filozófiatörténészként ugyanis sokkal szigorúbban elválasztotta egymástól a történeti és a politikai kérdéseket) professzorrá közben vált, utólag kellett az akadémiai szamárlétrát végigjárnia, hiszen korábban eltávolították az egyetemrõl. Legfõbb és haláláig tudtommal el nem ért törekvése egy, a magyar politikai kifejezéseket fejlõdésükbõl magyarázó eszmetörténeti szótár összeállítása volt, és nem pusztán akadémiai érdekbõl; egész kis munkacsoportot szervezett e célra, ha jól tudom, egy ideig nemcsak az ELTE-n, hanem Hankiss Ágnes intézetében is dolgozott a témán. De tudományos törekvéseit nem érthetjük meg, ha nem látjuk politikai kíváncsiságának közben nagyon is kézzelfoghatóan megnyilvánuló erejét. Ott bábáskodik néhány új vagy újjászületõ magyar párt körül. Elõször Petrasovits Anna tanácsadója a szocdemek táborában, majd a radikális és liberális fenegyerekek, a Fidesz vezetõi környékén találjuk. Értelmiségi körökben sokat beszéltek Kis János és Bence György, a két volt fegyvertárs, közös publikációk szerzõi közti konfliktusról. Ezzel magyarázták sokan, hogy míg Kis János a liberális nagy párt, az SZDSZ elnöke lett, Bence az eleinte másodvonalba tartozó Fideszhez szegõdött. Csak halála után tudtam meg, hogy a két filozófus még 1981-ben veszett össze, a lengyel szükségállapot bevezetése után eltérõen ítélve meg a szamizdatos ellenzék elõtt nyíló (vagy inkább bezáruló) stratégiai lehetõségeket. Bence úgy vélte, hogy a kiscsoportos ellenzékiség elõtt nincs igazi perspektíva, hiszen a lakosság szélesebb rétegeihez nem tud eljutni. Ehhez képest érdekes volt, hogy az ifjú titánok táborához, a Fideszhez pártolt, amely akkoriban alternatív kispárt volt. Ráadásul amikor a jobboldalt vette célba Orbán vezetésével ez a politikai generáció, Bence kihátrált mögülük. Ám rajta maradt a bélyeg, hogy a szamizdatos ellenzékiek többségével ellentétben nem kötelezte el magát a baloldal, vagy legalább az utódpárttal kiegyezõ SZDSZ mellett. Bence tehát kívülálló maradt, ami nagyon jót tett filozófiai és politikai ítélõképességének. Nem vesztette el ugyanis politikai érdeklõdését, épp ellenkezõleg. Továbbra is falta a (magyar és külföldi) újságokat, rászokott az internetezésre, továbbra is hatalmas levelezést bonyolított, és médiaprofesszorrá lett. Politikai szakértõként sokszor volt igaza, mint ahogy sokszor tévedett is. Ám mindig volt valami üdítõ a megszólalásaiban nem fogadta el ugyanis a honi médiaértelmiség beszédmódját, hanem a nyugaton kialakult politikai kultúrának megfelelõen beszélt, kiábrándultan és néha cinikusan, de mindig emberségesen és kijózanító szándékkal. 4

5 I N M E M O R I A M B E N C E G Y Ö R G Y Ugyanez a kívülállás, józan, sokszor ironikus látásmód jellemezte filozófiai gondolkodását is. Fõ témájává élete utolsó éveire a politika világának sava-borsa, a politikum jelensége vált. Az a különös élesztõ, amelytõl megkel a politika unalmas tésztadagasztása közben az anyag. Amitõl felizzik egy-egy konfliktus, kitör egy-egy vita vagy akár forradalom és háború, amitõl olyan kiszámíthatatlan a hatalom környékének világa. Hannah Arendt mellett már hangsúllyal tárgyalta Carl Schmitt gondolkodását, akinek veszélyességének nagyon is tudatában volt de hát a politika kockázatait testközelbõl ismerte, hiszen gyerekkorától (a nyilas rémuralom családjában is irtott) ifjúkorán át (amikor egzisztenciája került veszélybe politikai állásfoglalásai miatt) mindig a politika hatása alatt állt. Úgy vélte, Arendt és Schmitt ráérzett arra, mi adja a politika egzisztenciális tétjét, izgalmát. Másképp fogalmazva, olyan politikai gondolkodóknak tartotta e szerzõket, akik filozófusként nem ismerték olyan végzetesen félre a politikát, mint egykori mestere, Lukács, vagy egykori barátai, a szamizdatos értelmiségiek, akik a politika hétköznapi világát valamilyen felsõdleges, elvont nézõpontból tekintik, s ezzel eleve kizárják a részletekben nyugvó ördög megismerésének lehetõségét. A halál mindent véglegessé változtat. Erre döbbentette rá az akadémiai világot váratlan halála és a Farkasréti izraelita temetõben tartott búcsúztatója, melyen Kis Jánostól Orbán Viktorig a rendszerváltó ellenzék sok jeles személyisége vett részt. A tragikus halál ténye véglegessé tette, hogy Bence György életmûve töredékes maradt hacsak nem kerül elõ az asztalfiókból publikálatlan mû, esetleg mûvek. Nehezen vette rá magát, hogy írjon, legalábbis hogy filozófiát írjon mert igényes volt magával szemben. Ám mai tanítványai azt mondják, legendás doktori órái halála napjáig állandó szellemi izgalmat jelentettek nekik. Nem valamilyen rejtett vagy kimondott üzenet miatt. Hanem üdítõ, ironikus világszemlélete és mindenevõ kíváncsisága miatt, amely a 20. századi politikai gondolkodás enciklopédikus ismeretéig vezette el. Órái addig tartottak, amíg a kapus ki nem dobta õket az épületbõl lehet, hogy anyaintézményem azóta sem sokat változott? Rég túl a kötelezõ penzumon, a kíváncsiság életben tartotta e nagy közös beszélgetéseket. S mi más éltethet egy filozófust, mint gondolatainak élõ ereje, halálán túl, az élõk között? Ezért Bence György hatása még sokáig itt él köztünk. Egy olyan ember emlékét fogjuk õrizni, aki ugyan nem volt könnyû ember, de óráin megnyílt, és a politika természetével kapcsolatos legfontosabb kérdések közé tudta kalauzolni tanítványait. Soha sem állította, hogy megtalálta az igazságot. De tudjuk, a bölcsesség önnön korlátaink felismerése. E megemlékezés végén egy olyan, a politikumra vonatkozó gondolatát szeretném idézni, mellyel a filozófia befejezhetetlenségét is körülírta mintegy saját végsõ helyzetére is utalva: Nehéz fogalomról van szó, a filozófusok is birkóznak vele. Nincs egyértelmû, megnyugtató válasz. Sokféle válasz van, s ezek, illetve akik az egyik vagy másik válasz hívei, küzdenek egymással. De a filozófia az élõ, nem a bebiflázható tankönyvekben lecsapódott filozófia mindig ilyen december 5

6 K O M M E N T Á R

7 K O M M E N T Á R H A T Á R O N T Ú L Bárdi Nándor A SZÜKSÉG MINT ESÉLY Lehetséges-e a magyarságpolitikát szakágazatként elgondolni? [II.] Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy a magyarságpolitika aktuális kérdéseit egy szakpolitikai ágazat logikája szerint értelmezzem. Ez egyrészt azzal jár, hogy másodlagosnak tekintem a pártpolitikai viszonyokat és a személyi-hatalmi küzdelmeket. Másrészt nem koncepciót vagy stratégiát dolgozok ki, hanem olyan sarokpontokat jelölök ki, amelyek megkerülhetetlenek a szakmai tematizálás során, jó esetben a koherenciára törekvõ kormányzati munkában. Tanulmányom elsõ részében a jelenlegi helyzet kialakulásával foglalkoztam (1). * A továbbiakban a magyarságpolitika célrendszerével kapcsolatos tévhiteket és elvárásokat rendszerezem (2). A dolgozat legfontosabb része a támogatáspolitika átalakításával foglalkozik (3). Végezetül az ágazati reform lehetséges konfliktusait tekintem át (4). 2. A magyarságpolitika célrendszerérõl 2.1. Az elvi alapok Az utóbbi 15 évben a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikát két elvárás határozta meg: a szülõföldön való boldogulás és a közép-európai magyar kisebbségeknek sajátos integratív státus biztosítása mind az államországukban, mind Magyarországon (a nyelvországukban). Leegyszerûsítve ez a szülõföldön való maradás és a nemzetkisebbségi autonómia programja. Mindez a politikai retorika szintje, amelyet a magyarságpolitikai prioritások meghatározása érdekében operacionalizálnunk kell. Az ágazati politika tapasztalatai szerint fenntarthatók-e ezek az elvárások, illetve mennyiben adekvátak ezek a társadalmi-politikai folyamatokra? A szülõföldön való maradás programja, mindenki érzi, hogy egyre hiteltelenebben hangzik. Ennek okát a következõ három dologban látom. a) A budapesti magyarságpolitikában természetszerûleg fontos szerepet kapnak a határon túlról származó szakemberek, akik a legkülönbözõbb okokból hagyták el szülõföldjüket. Tõlük a határon túli közegben hiteltelen az otthonmaradás szorgalmazása. Hasonlóképpen azon kisebbségpolitikusok szónoklatai is hamisak, akik gyerekeik révén érintettek az elvándorlásban. (Nem hiteltelen azonban szakmailag, ha azért küzdenek, hogy olyan intézményesség és szociális szerkezet alakulhasson ki, amely segít abban, hogy egyéni döntés és ne társadalmi kényszer legyen a lakóhely-változtatás.) Tehát a elvárásrendszer maradás oldala lett hiteltelen. b) Van-e jogom a magyar szállásterületek védelme érdekében bárkitõl azt kérni vagy abban akadályozni, hogy történelmi kényszerhelyzetén a Magyarországra való áttelepüléssel ne pró- * A tanulmány elsõ részét lásd: Kommentár 2006/5., (A Szerk.) 7

8 B Á R D I N Á N D O R: K OA M MS EZ NÜ TK ÁS R É G M I N T E S É L Y [II.] báljon meg segíteni? Miközben az Európai Uniótól többek között épp ezt a szabadságot és a történelmi lemaradás felszámolásában való segítséget várjuk. A korszellem szerint ehhez nincs jogunk. c) Elégségesek-e azok a források, amelyeket a magyarországi politikai osztály úgymond a szülõföldön való boldogulás érdekében a maradásra fordít? A másfélszáz ezres Hargita megye éves költségvetése milliárd forint körül van, a 11 ezres Guta város éves költségvetése kb. 850 millió forintnak felel meg, a kicsit nagyobb Somorja költségvetése (már pályázati pénzekkel együtt) 1,6 milliárd forint. Akkor hogyan is lehetne évi jó esetben 16 milliárd forintból 2,5 millió embert érintõ demográfiai, gazdasági viszonyokat érdemben befolyásolni? A szülõföldön való maradás, a magyarság létszámcsökkenésének megállításához Magyarország nem rendelkezik megfelelõ eszközökkel. Ha ezzel nem nézünk szembe, a magyarságpolitika pusztán retorikaként mûködik az elitek alkujában. A határon túli magyarság sajátos státusára vonatkozó elvárásnak két oldala van. Az államországi cél a magyar közösségek kollektív saját intézményességgel való integrációja az adott állam polgári-politikai közösségébe. Jelenleg azzal a paradox helyzettel kell szembenézni, hogy ennek megvalósítása az adott ország politikai-gazdasági modernizációját irányító kormányzati munkába való bekapcsolódással lehetséges. Ennek azonban eddig az volt az elõfeltétele, hogy le kellett mondani az adott ország (Szlovákia, Románia) politikai rendszerétõl idegen autonómiáról, vagy el kellett fogadni ennek felülrõl szervezett mûködését (Szlovénia, Horvátország, Szerbia). Magyarország tekintetében egyértelmûen az egyéni emancipáció a cél: a magyar kulturális közösségen belüli, de más állampolgársággal bírók jogkiegyenlítésérõl. Ebben az esetben pedig a magyar politikai rendszertõl idegen, hogy nemzeti alapon felülírják az eljárásjogi kérdéseket. Ráadásul az etnikai szavazóként szocializálódott határon túlról érkezõk alapvetõen megváltoztathatnák a magyarországi politikai erõviszonyokat. A közép-európai magyar kisebbségek a kárpát-medencei párhuzamos nemzetépítések közé szorultak. Részesei az államországuk politikai közönségének, de nem a politikai nemzetnek, részesei a magyar kulturális nemzetnek, de nem részesei a magyarországi politikai közösségnek. A politikai nemzet és a politikai közösség a térségben kialakult aszinkronitását csak a liberális multikulturális állammodell és a hatékony regionalizmus képes kezelni. Ennek az évtizedekig tartó átalakulásnak pedig minél inkább részesei a határon túli magyar csoportok, annál inkább nyertesei is lehetnek. Természetesen más a helyzetük az ausztriai, szlovéniai, horvátországi magyar diaszpóráknak, más az Európai Unión belüli rétegzett szlovákiai és romániai közösségeknek és megint más az ukrajnai és a szerbiai, magukat politikai közösségként egyre nehezebben artikuláló, szétesõ helyi magyar világoknak. Az eddigiek alapján a közösségi elvárások helyett az egyén társadalmi viszonyait javaslom középpontba állítani. Ezt a politika retorika nyelvére lefordítva a magyarként való boldogulásként fejezhetjük ki. Ennek érdekében a határon túl élõ magyar identitással bíró személynek kisebbségi helyzetben esélyegyenlõséget kell biztosítani ahhoz, hogy mind az államországi, mind a nyelvországi viszonyok között megvalósíthassa a maga társadalmi mobilitási pályáját; kiteljesíthesse és megélhesse a kulturális azonosságát; saját életvilágával részt vehessen a regionális és helyi modernizációs folyamatokban. Az elõbbiekben meglévõ társadalmi esélyegyenlõtlenség az intézményes keretek megteremtésével csökkenthetõ. Ennek az intézményes szerkezetnek egyszerre kell a saját nemzeti önszervezõdésen alapulnia, részét képezni az állam- 8

9 K O M M E N T Á R H A T Á R O N T Ú L országi intézményességnek, a nyelvországi kulturális hálózatoknak és a nemzetközi fejlesztési programoknak. Az így mûködtetett intézményi alrendszerekre tagolt struktúra egyszerre szocializációs keret és a tudásbeviteli felzárkóztató programok csatornája lehet. Tehát nem ingatlanépítésekrõl, gépkocsik vásárlásáról vagy napidíjakról beszélek nem tagadva ezek szükségességét, hanem programok mûködtetésérõl. E társadalomfejlesztõ munka mérése nem a demográfia mutató, hanem a munkapiaci pozíció és az adott politikai közösség belsõ stabilitása. A probléma nem megoldható, csak annyiban kezelhetõ, hogy javíthassuk az egyén, a közösség, a régió döntési pozícióit a (nyelvországi és államországi) többségi viszonyokhoz képest. Ez a megközelítés nézõpontjában jelent radikális fordulatot a harmincas évektõl kialakított organikus kisebbségi önszervezõdés-képpel, a kisebbségi elitek elváráskonstrukciója alapján felépített közösségi területvédelemben gondolkodó szemlélettel szemben A magyar állam és a határon túli magyarok Arra a kérdésre, hogy miért is kell Magyarországon a határon túli magyarsággal foglalkozni, sok személyes és intézményes válasz létezik. Az alkotmány felelõsséget érez kifejezésével az eddigi budapesti magyarságpolitika történetét ismerve én nem sokat tudok kezdeni. Az erre vonatkozó vélekedések elsõ csoportjába a magától értetõdõnek tekintett, a történeti Magyarországhoz kapcsolódó, a magyar nemzet és a magyar állam határainak egybe nem esésébõl tartozó történeti megfontolások tartoznak. A második magyarázattípusba a szolidaritás és felelõsség érveket sorolom: a) Magyarországon több tízezer olyan család él, amely a határon túl családi, rokoni kapcsolatokat ápol. Ebbõl levezetve az odafigyelés mintegy társadalmi igényként is megjelenik. b) A közép-európai magyar kisebbségek politikai opciói az egész térség stabilitására hatással lehetnek, és mivel a környezõ országokkal kialakított kétoldalú kapcsolataiban is meghatározóak a szomszédsági kérdések mellett a kisebbségi problémák és a történelmi komplexusok, így a külmagyar ügy biztonság- és geopolitikai vonatkozásban is felmerül. A harmadik, az elõbbi kettõt átfogó érvelési mód a magyar állam történelmi felelõsségébõl indul ki. Magyarország két világháborúból vesztesként került ki. Döntõen ennek köszönhetõ a határon túli magyar kényszerközösségek létrejötte, amelyek mára vállalt, regionális nemzeti közösségként jelenítik meg magukat. A magyar állam 1918 elõtti polgárainak egy része (a nemzetiségi csoportok) az I. világháború után nem kívánt a magyar állam fennhatósága alatt élni, és a nemzetközi viszonyok révén ez a szándéka meg is valósult. Míg azok iránt, akik ezt az állammal kötött szerzõdést nem mondták fel, hanem utódaikkal együtt lakóhelyükkel elszakadtak attól, a magyar állam felelõsséggel tartozik, hiszen (1918-ban és 1945-ben) a hibás politikai vezetésnek köszönhetõen kerültek új állami uralom alá. Ez ugyanaz a logika, mint a holokauszt, a hadifoglyok, a kitelepítettek, a politikai bebörtönzöttek iránti állami felelõsség kérdése. 43 Ebben a megközelítésben csak utalásszerûen jelenik meg a közönség és a közösség különbségtétel, amely arra kíván reflektálni, hogy a határon túli magyarság mint a magyar nemzetépítéstõl leszakított kényszerûségbõl létrejött csoportot maga az elit konstruálja közösséggé. 9

10 B Á R D I N Á N DK O R: M MA E NSTZÁÜR K S É G M I N T E S É L Y A negyedik (jórészt szégyenlõsen eltitkolt) érdekeltség Magyarország munkaerõ-piaci és gazdasági érdekeihez kapcsolódik. A magyarországi demográfiai csökkenést már ma is a határon túli magyarok bevándorlása enyhíti. A nyugdíjrendszerben az aktív foglalkoztatottak csökkenése miatt kb. 10 év múlva várható válság, és az egyre fokozódó munkaerõhiány miatt Magyarországnak elemi érdeke, hogy migrációs rendszer alakuljon ki környezetében. A migrációs rendszer kifejezés ebben az esetben nem a bevándorlás leplezésére szolgál. Ez alatt egy olyan oda-vissza mûködõ folyamatot értek, amelyben a magyarországi munkavállalás, tartózkodás idõleges, és az itt felhalmozott tudás és tõke visszakerülhet a Kárpát-medence egy másik régiójába, mintegy a térség belsõ reintegrációs folyamatainak részeként. Természetesen nincsenek illúzióim az elvándorlási folyamatokkal kapcsolatban, de be kell látnunk, hogy a több évszázada a medence közepe felé tartó migrációs folyamatokat nem lehet megakadályozni, ráadásul a szakképzett munkaerõ a magyar gazdaság érdeke is. Tehát a magyar gazdaság legalább annyira érdekelt a határon túli szakképzésben és felnõttképzésben, mint a helyi magyar társadalmak A magyar állam és a határon túli magyarok viszonyában megkerülhetetlen a magyar állam identitáspolitikája. Ez a kérdés nincs végiggondolva. Tóth Judit idegenjogi munkássá- MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK Kivándorolt magyar állampolgárok, akik megõrizték állampolgárságukat, de õk vagy utódaik a magyar hagyományokat nem ápolják Kivándorolt magyar állampolgárok akik megõrizték állampolgárságukat és a magyar hagyományokat ápolják Magyarországon élõ, magyar hagyományokat nem ápoló, magyar állampolgárok POLITIKAI KÖZÖSSÉG Magyarországon élõ, magyar hagyományokat ápoló magyar állampolgárok MAGYARORSZÁGI LAKÓHELLYEL RENDELKEZÕK Magyar állampolgársággal nem rendelkezõ, Magyarországon letelepedett, a magyar hagyományokat nem ápolók Magyarországon élõ, magyar hagyományokat ápoló, nem magyar állampolgárok A magyar hagyományokat ápolók: ETNOKULTURÁLIS KÖZÖSSÉG Nem Magyarországon élõ, magyar hagyományokat ápolók, akik nem rendelkeznek magyar állampolgársággal A magyar nemzet státus szerkezete 10

11 K O M M E N T Á R H A T Á R O N T Ú L ga 44 nyomán az elõzõ oldalon mellékelt ábrában zsúfoltam össze a státus nézõpontjait. A magyar hagyományok ápolása alatt a magyarnak tekintett történeti, kulturális hagyomány és szocializációs szerkezetet értem, nem kizárva a többes kötõdést sem, amelyet egy ilyen séma nem tud megjeleníteni. Hasonló módon a közönség (public) és a közösség (community) közötti nemzetiesítõ folyamatok is hiányoznak. Miközben épp ezzel, a nacionalizmus intézményesülõ formaváltozataival válthatjuk ki a politikai nemzet és a kulturális nemzet fogalmi ellentmondásait. Hiánylistához tartozik még az EU-állampolgárok és a magyarigazolvánnyal rendelkezõk sajátos jogállása is A magyarságpolitika mûködtetése Mielõtt a magyarságpolitikai célrendszerrõl szólnék, tisztáznom kell az eddigi fogalomhasználatot. Szakpolitikai leíró kifejezés a kisebbségpolitika, amely a kisebbségi elitek kisebbségi ügyekben folytatott politikai tevékenységét fedi le. Ettõl külön kell választani az összesûrûsödõ viszonyrendszerek ellenére a magyarságpolitikát, amely egy-egy kormányzatnak a magyar kisebbséggel kapcsolatos politikájára utal Budapesten vagy bármelyik szomszédos országban. Egy-egy kormányzatnak az általában vett etnikai és kisebbségi csoportokkal kapcsolatos politikájára az etnopolitika kategóriát tartom megfelelõnek. A magyar állam viszonyát a magyar nemzethez az identitáspolitika fogalmi rendszerében tartom értelmezhetõnek. A budapesti magyarságpolitika és a magyar kisebbségpolitikák közös fellépését nevezném (ha már politikailag nem volna túlterhelt) nemzetpolitikának. A szereplõk megnevezésének vonatkozásában szintén a fogalmi leírásra törekszem, hogy az alá-fölérendeltségi viszonylatok rögzülését elkerüljem. Ezért a közkeletû anyaország kifejezés helyett jobbnak látom a nyelvország, a többségi nemzet, illetve állam helyett az államország megfogalmazásokat. Az eddigiekbõl talán nyilvánvaló, hogy a nemzetstratégia-hiány sopánkodás helyett az ágazati politikák szakmai logikáját keresem. A magyarságpolitikát egy olyan ágazatnak tartom, amelynek három szintje van: a kétoldalú viszonyokon belüli és a nemzetközi kisebbségvédelem; a magyar magyar kapcsolatok mûködtetése; a határon túli magyarság támogatása. A következõkben azoknak a feladatoknak és céloknak a katalógusát állítottam össze, amelyek már folyamatban vannak, és külön-külön felépített fejlesztési stratégiát igényel a megvalósításuk. a) Kisebbségvédelem a kétoldalú viszonylatokban és a nemzetközi szervezetekben Az Európai Unió jelenleg hiányzó kisebbségvédelmi politikájának kimunkálása, szervezése. (A Tabajdi Csaba és Gál Kinga vezette EU-parlamenti intergroup ebben a tekintetben az utóbbi két évben úttörõ munkát végzett. 45 Ezzel párhuzamosan a Jürgens- és a Frunda-jelentés között eltelt 3 évben jelentõsen megváltozott a nemzetrõl és a nemzeti kisebbségekrõl szóló hivatalos kánon az uniós fórumokon. 44 TÓTH Judit: Státusjogok, Lucidus, Budapest, 2004, különösen Vö. pl. TABAJDI Csaba KORÁNYI Dávid: Az uniós nemzeti érdekérvényesítés három modellje. Másfél éves európai parlamenti érdekérvényesítés tapasztalatai, kézirat a Magyarország Politikai Évkönyve számára, július január, 11

12 B Á R D I N Á N DK O R: M MA E NSTZÁÜR K S É G M I N T E S É L Y A védõhatalmi szerep kialakítása és erõsítése a szomszédos országok magyar kisebbségei vonatkozásában. Pontosabban ennek általános elfogadtatásáról lehet szó. Ennek egyik útja az alapszerzõdések kezdeményezõ kihasználása. Egy másik a már meglévõ (például szlovéniai) példákra való hivatkozás. De lehet kezdeményezni a magyarországi nemzetiségek vonatkozásában a nyelvország erõsebb kapcsolódását. Továbbá fel lehet vállalni az EU-n kívüli országok kisebbségeinek megjelenítését, ahogy például a koszovói szerbek az EU különbözõ fórumain, elvárva a kölcsönösséget. Regionális fejlesztési projektek kezdeményezése kárpát-medencei szinten a német Duna-koncepcióhoz hasonlóan. 46 b) A magyar magyar kapcsolatok mûködtetése Az miniszterelnök és az államfõ közti konszenzus nyomán az alkotmánymódosítás végrehajtása a kulturális nemzet intézményesítése és az új felelõsség értelmezése érdekében. A kedvezménytörvény nyomán a határon túli magyarok nyelvi alapon történõ pozitív diszkriminációjának bõvítése. A magyar állampolgárokhoz hasonló esélyek biztosítása pályázatok, tanulás, intézményhasználat stb. terén. 47 A magyar magyar intézményi integráció támogatása. A határon túli magyar kulturális, oktatási, tudományos intézményrendszer akkreditálás utáni összekapcsolása a magyarországi szakmai szervezetekkel. A politikai szintû kétoldalú tanácskozásokon és a reprezentatív fórumokon túl valamilyen formában pótolni kellene a MÁÉRT-et, mégpedig szakbizottsági fórumokon. Ennek lényege, hogy évente kötelezõen, többször találkoznak a szakminisztériumok felsõ szintû vezetõi, illetékes szakemberei a határon túli szervezetek képviselõivel, és kölcsönösen tájékoztatják egymást a magyar magyar viszony vonatkozó gyakorlati problémáiról. Itt már magának a tájékoztatásnak, az együttgondolkodásnak is fontos szerepe lehet. Nem beszélve arról, hogy mindez arra kényszeríti az apparátust, hogy folyamatosan elszámoltatható legyen az aktuális ügyekben. Ebben az esetben nemcsak magyar magyar tapasztalatcserérõl, hanem országok és régiók tudáskészletének használatáról van szó. Magyar nyelvpolitika kidolgozása és a határon túli magyar nyelvi tervezés integrálása az intézményrendszerbe. 48 A magyarországi bevándorlási és munkavállalási rendszert a belügyi kezeléstõl egy szélesebb társadalompolitikaként elgondolt migrációs stratégia keretében szükséges kezelni. Magyarország a közlekedés, a munkavállalás, a képzés, a beruházás, egészségbiztosítás stb. terén megteremthet 46 Lásd HORVÁTH Gyula: A Kárpát-medence európai makrorégió = Globalitás lokalitás, szerk. Kupa László, B and D Stúdió, Pécs, 2005, ; UÕ.: A kárpát-medencei régiók közös kohéziós politikájáról = Közelítések. A határon átnyúló kapcsolatok kilátásai a mezõgazdaság regionális kérdései az Európai Unió keleti peremén, szerk. Baranyi Béla, MTA RKK, Debrecen, 2005, 13 28; HAJDÚ Zoltán: Magyarország geopolitikai helyzetének változásai a rendszerváltás idõszakában, = Tanulmányok Tóth Józsefnek, szerk. Bugya Titusz Wilhelm Zoltán, PTE TTK Földrajzi Intézet, 2005, Ebben az esetben éppúgy, mint a migrációs politikában a magyarországi idegen jogok felülvizsgálása szükséges. 48 Lásd Lanstyák István, Kontra Miklós, Szabómihály Gizella munkásságát. 12

13 K O M M E N T Á R H A T Á R O N T Ú L egy olyan kárpát-medencei migrációs rendszert, ahol a vendégmunkások, a munkaerõpiacon oda-viszsza mozgó szereplõk tõke- és tudástranszfert bonyolítanak, illetve a magyarországi tõkebefektetésekhez kapcsolati hálót biztosítanak. 49 Magyarországról és a határon túli magyar közösségekrõl a szomszédos országok nyelvén külön-külön internetes portálok létrehozása és az adott nyelveken expanzív információmegjelenítési programok beindítása a határon túli közvetítõ mûhelyek segítségével. A lengyel keleti politika mintájára ösztöndíj- és képzési programok beindítása a szomszédos országok többségi fiataljai számára. A magyarországi határátlépés és kapcsolattartás problémamentessé tétele. A szomszédos országokból befolyó vízumdíjaknak megfelelõ összeg egy-egy konkrét határon túli projektre való felajánlása A határon túli magyarok támogatása Ennek a magyarságpolitikai szakterületnek az elsõdleges célja a határon túli magyarság esélyegyenlõtlenségét csökkentõ intézményrendszer fejlesztése, ezzel a munkaerõ-piaci pozíciók javítása és az önálló politikai közösségek mûködésének segítése, valamint a magyar azonosságtudat választása, akadálymentes megélése érdekében. A dolgozat következõ fejezete ezt részletezi. 3. Támogatás és fejlesztéspolitika 3.1. Az alapelvek és célok körvonalazása után tisztázni kell annak a politikai megállapodásnak a kereteit, amelyet a határon túli magyar közösségek képviselõi a magyarországi kormányzattal és a pártok képviselõivel kötnek a nyelvország támogatásáról. Ugyanis ha egybõl a prioritásokról állapodnak meg, akkor a politikai alkuk, nem pedig a szakmai keretbezárás lesz a domináns. a) Tisztázni kell a mindenkori magyar költségvetésbõl azt az arányszámot és azt a feladatkört, amely a határon túli magyarok támogatására vonatkozik. A jelenlegi 1-2 ezrelék körüli összeget 2 ezrelékben (kb milliárd Ft) lehetne elsõ alkalommal 3 évre megállapítani. 50 b) Egy közös megállapodásnak tisztázni kellene a régiós arányokat. Itt a lélekszámarányon túl a vajdasági és kárpátaljai magyarság romló gazdasági-társadalmi helyzetét, az európai uniós fejlesztésekbõl való kimaradásukat figyelembe véve, és ha léteznek, saját, EU-s normák alapján szabályozott programjaikra többlettámogatásokkal rendelkezhetnek Lásd Horváth István (Kolozsvár) munkásságát. 50 Erre elsõsorban azért van szükség, mert a pályázati alapon mûködõ forráselosztásban a költségvetés megszavazása után (december) csak a következõ év tavaszán (február március) írják ki a pályázatokat, majd az elsõ kifizetésekre csak a nyár folyamán kerül sor, az elszámolási határidõ pedig december. Az intézménymûködtetés szempontjából, saját források hiányában az elsõ hónapok lefedettsége hiányzik. Így maga a rendszer is arra kényszeríti a pályázókat, hogy hamis elszámolásokat készítsenek. Ezt mindenki tudja, és szakzsargonban a le van papírozva helyzetek között lehetetlen differenciálni. Ezzel az egész rendszer erodálódik. 51 Egy ilyen vita a forrásszükségleteken túl felszínre hozhatná azt a problémát is, hogy a budapesti magyarságpolitikában és a kisebbségpolitikákban mennyiben lehetetnek meghatározók az erdélyi tapasztalatok. Hiszen a jelenlegi magyar nemzetpolitikai modell döntõen ezek befolyása alatt alakult ki. 13

14 B Á R D I N Á N DK O R: M MA E NSTZÁÜR K S É G M I N T E S É L Y c) Tisztázni szükséges a vonatkozó költségvetési támogatások Magyarországon maradó (üzemeltetési) költségeit. A támogatott programok megvalósításában el kell fogadni azt az elvet, hogy azonos feltételek mellett a magyarországi eszközbeszerzést és járulékfizetést kell elõnyben részesíteni. d) Még a forrástervezés (a pályázatok kiírása) elõtt tisztázni szükséges, hogy a sajátosságoknak megfelelõen egy-egy régióban az egyes kisebbségi alrendszerek (érdekvédelem, önkormányzat, egyház, civil társadalom, oktatás, nyilvánosság) vagy a felhasználás (infrastruktúra-fejlesztés, mûködtetés, tudásbeviteli programok) milyen arányban részesül a támogatásokból. 52 e) Alapvetõnek tartom, hogy az egyre erõsebben megjelenõ gazdaság- és régiófejlesztési forráslobbik beszabályozása érdekében ezekrõl a nagy költségigényû projektekrõl (a piacon szokásos hatásvizsgálatok alapján) külön megállapodás szülessen. 53 f) A határon túli magyar intézményességnek tisztáznia kell a saját maguk finanszírozására fordított összegek forrását: az adott állam, a transznacionális pályázati alapokat, a saját társadalmi támogatást és a magyarországi kereteket. Ez ahhoz is szükséges, hogy világosan lássuk a forrásszükségleteket, illetve elkerüljük a párhuzamos finanszírozást, ami nem mond ellent a közös finanszírozásnak A forráselosztás szintjei Az átláthatatlanság -kritika gyökere a forrásközvetítés szétszórtsága és párhuzamossága mellett abból adódott, hogy a támogatáspolitika célrendszere nem volt differenciáltan beszabályozva. Ezt a problémát attól függetlenül, hogy hány különbözõ alap marad meg a forráselosztás szintjeinek szétválasztásával látom kezelhetõnek. Négy szintet különítek el: a) A nagy projektek a magyar magyar, az EU-s illetve regionális kétoldalú megállapodások alapján jöhetnek létre. Az eddig a kisebbségpolitikai vezetõknek adott bújtatott társadalmi, illetve gazdasági támogatásokat összeférhetetlenségi szabályokkal meg kell szüntetni, mivel ez a jelenlegi gyakorlat az egész rendszert erodálja. A Magyarországról támogatott politikai vezetõket és apparátusokat ez a helyzet nemigen kényszeríti a kisebbségi társadalom erõforrásainak bevonására. (A kisebbségpolitikusok egy része közösségét egyre inkább csak mint etnikai szavazóbázist kezeli. A magyar kisebbségi pártok a néppárti fejlõdés helyett egyre inkább választási pártokként mûködnek, amelyek regionális és gazdasági érdekcsoportok hálózatai. Az etnikai szavazás rögzülése miatt társadalmi kontrolljuk és ezzel együtt politikailag aktív mindennapi bázisuk is beszûkült.) Az idõben elsõ nagy magyarságpolitikai projekt, a Duna TV támogatását újra kell gondolni. Miközben a televíziós csatorna támogatása általánosságban már nem része a határon túli magyarok támogatásának, mégis az õ érdekkörükbe tartozó kérdésként kezelik annak mûködtetését. A nézettség pedig, ha más magyarországi közszolgálati adók vagy kereskedelmi tévék is fog- 52 A kisebbségi intézményi alrendszerekrõl lásd KISS Dénes: Az erdélyi magyar civil szféráról, Civil Szemle 2006/2., ( 53 Nemzetközi tapasztalat, hogy minél inkább infrastruktúra- és nem képzésközpontú egy fejlesztéspolitika, annál nagyobb a korrupció és a pazarlás lehetõsége. 14

15 K O M M E N T Á R H A T Á R O N T Ú L hatók, nem tér el lényegesen a magyarországi alacsony nézettségtõl. Itt nem a Duna TV felszámolásáról van szó, hanem a magyarországi közvélemény elõtt tisztázni kell a csatorna társadalmi-politikai funkcióját. Kézenfekvõ az Európában általános nemzeti-közszolgálati kulturális csatorna lehetõsége, amely az egész magyar kulturális közönséghez szól. Ellenben ha a határon túli elitek szükségesnek tartják a jelenlegi köztes helyzet fenntartását, akkor a csatorna fenntartása legyen a támogatások része. Az eddigi régió- és gazdaságfejlesztési koncepciókban megfogalmazott közel hasonló elképzeléseket 54 egy elkülönített programban lehetne megvalósítani. Fontos, hogy ezek a volumenükben a többi támogatást messze felülíró és az üzleti élet szabályai szerint kezelendõ források külön legyenek kezelve az intézménytámogatásoktól. (Ha nem ez történik, akkor vagy az üzletei szabályozás nem mûködik, vagy más területeken is a piaci érdekeltség lesz a döntési szempont.) A határon túli magyar felsõoktatás fejlesztése során a magyarországi felsõoktatási szakmai integrációt, illetve annak akkreditációs követelményrendszerét, a normatív támogatást célszerû volna alkalmazni. Az újabb fejlesztések helyett az oktatási, szakmai munka stabilizálása lehetne prioritás. Nevezetesen az alapító politikai tehertételektõl való megszabadulás és akadémiai normák szerinti mûködésre való átállás. Az esetleges szerkezeti átalakításokat is ennek alapján érdemes átgondolni. A kedvezménytörvénybõl adódó támogatások köre a közeljövõben nem bõvül. Az oktatási-nevelési támogatás egyéni folyósítása lényegében szociális segélyezéssé alakította a támogatást. Ennek bármiféle reformja azonnal konfliktust okozhat. b) A normatív támogatások olyan akkreditált célprogramokra vonatkozhatnak, amelyek egy-egy intézmény mûködését és elsõsorban szolgáltató, tudásbeviteli funkciót látnak el, rendszeresen monitorizálva. Ebbe a körbe olyan célprogramok juthatnak be 2-3 év folyamatos mûködés után, amelyek megfeleltek a magyarországi szakmai akkreditációs követelményeknek. Ebben a körben már nem pályázati, hanem feladatokhoz kötött normatív alapon mûködne a támogatás. c) A célprogramok részletes pályázati kiírás alapján mûköd(het)nek, amelyeket a következõ részfejezetben ismertetendõ, forráselosztó technológiával lehet szabályozni. A jelenleg mûködõ vagy latens módon meglevõ és hálózattá szervezhetõ célprogramok intézményépítésre és mûködtetésre vagy projektek támogatására vonatkoznak. A következõkben olyan programokat sorolok fel, amelyek már beindultak vagy részletesen ki vannak dolgozva. A jelenlegi kormányzati elképzelésekkel szemben ebben az intézményfelfogásban a középszintû, helyi napi szolgáltatófejlesztõ funkciót ellátó intézmények állnak a középpontban, nem a nagy infrastrukturális fejlesztési projektek. A tematika bõvíthetõ. Intézményépítõ célprogramok: az oktatásfejlesztõ és minõségbiztosítási rendszer mûködtetése szórványkollégiumok mûködtetése 54 Lásd Bernáth Tamás, Misovicz Tibor, Törzsök Erika és munkatársai, valamint Várady Zoltán munkaanyagait. 15

16 B Á R D I N Á N DK O R: M MA E NSTZÁÜR K S É G M I N T E S É L Y egyetemi szakkollégiumok mûködtetése internetes portálok és dokumentációs központok mûködtetése 40 városi könyvtár állományellátása és módszertani integrálása e-pontok mûködtetése magyar házak mûködtetése, mûvelõdésszervezõk képzése tudományos mûhelyek mûködtetése 55 színházi mûhelyek fenntartása Programok támogatása: óvoda- és iskolabeíratási programok felnõttképzés támogatása hiányszakmákban EU-képzési programok rendszeres tanári továbbképzés. örökségvédelmi munkák ösztöndíjprogramok (szakágazatonként) könyvkiadás támogatása sajtó támogatása d) Regionális keretek körébe a kis, maximum Ft költségvetésû programok tartoznak, amelyekrõl eleve egy-egy ország szintjén lehetne dönteni. Mégpedig olyan forrást közvetítõ alapokban, amelyek egyrészt Magyarországról, másrészt az államországtól kapnak támogatásokat, valamint pályázhatnak nemzetközi forrásokra is. Ugyanide lehetne integrálni a mai ajánló irodákat, agora-központokat, illetve a közalapítványok regionális központjait. Ez az adminisztratív feladatokra is képes központ segíthetné a normatív támogatások és a célprogramok monitorizálását is. Hosszabb távú intézményépítés szempontjából nemcsak a költségtakarékosság miatt fontos mindez, hanem egyben a kulturális autonómia adminisztratív bázisát is ezzel lehetne elõkészíteni Támogatástechnológia A forráselosztás technológiáját alapvetõ fontosságúnak tartom a jelenlegi kijárásos alapú támogatási rendszer megváltoztatása érdekében. Jelenleg egyedül az Apáczai Közalapítvány rendelkezik minõségbiztosítással, nemzetközileg kompatibilis nyilvántartási rendszerrel és hatékony belsõ 55 A dolgozat szeptemberi vitája után felmerült, meg lehet-e mondani, hogy mivel foglalkozzanak például a magyar kisebbségek kutatásával foglalkozó mûhelyek. Természetesen ezt saját projektjeik határozhatják meg. De a szakirodalom és az aktuális viták nyomán ki lehet emelni kulcstémákat. A kutatások terén négy ilyen, minden egyes szomszédos országban releváns kérdést látok: a) Kisebbek vagy nagyobbak az adott regionális magyar csoporton belüli társadalmi különbségek, mint az országosan mért egyenlõtlenségek? Van-e különbség (miben és hol) a kisebbségi illetve többségi háztartások gazdálkodása és stratégiái között? b) Az etnoregionális/kisebbségi pártok szavazóinak viselkedése. Mennyiben etnikai szavazók a magyar kisebbségek? c) Mennyibe kerül a sajátosan magyar kisebbségi intézményrendszer finanszírozása a nyelvországi és az államországi valamint a transznacionális forrásokat használva? d) Az 1989 elõtti országonkénti magyarságpolitikák és a magyar kisebbségi elitek viszonyrendszere. 16

17 K O M M E N T Á R H A T Á R O N T Ú L monitorizálással. 56 Ezért ezen alapítvány kialakult módszereinek adaptálásra teszek javaslatot. (Itt az irodavezetõ és az elnökök, kurátorok személyes érdemein túl azt tartom döntõnek, hogy mivel eleve a Szakképzési Alap forrásait osztják tovább, maga a közalapítvány is igen szigorú pénzügyi és szakmai ellenõrzés alatt áll. Ez alakította ki a jelenlegi jó gyakorlatot.) a) A források központosítása olcsóbb ügymenetet, szakszerûbb lebonyolítást biztosíthat. Azonban rendkívül fontos a pontos és részletes pályázati kiírás, amelyet mind szakmai, mind lebonyolítói oldalról egyeztetni szükséges a folyamatos módosításokkal együtt. b) A döntésekbe a határon túliakat mint tanácsadókat érdemes bevonni. Ellenkezõ esetben folytatódik az a gyakorlat, hogy a pályázók és a forráselosztók ugyanazon személyek, illetve közeli viszony áll fent közöttük. A magyarországi minisztériumi apparátusokban pedig a tisztviselõi fluktuáció miatt nem alakult ki a szakértõi kör, illetve ahol ez létezik, ott a forráselosztó és kapcsolattartó személy megegyezik. Ezért az NKA modelljébõl kiindulva a szakkollégiumokban a meglévõ magyarországi szakértõi kört érdemes megszólítani. c) A pályázatok feldolgozása után a kurátorok, illetve a határon túli tanácsadók pontozással dönthetnek a pályázatok rangsorolásáról. Így elõzetesen, listából látható a két helyszín esetleg eltérõ értékítélete, és feláll egy pontrangsor, amelynek alapján a legjobb pályázatok teljes keretösszeget kaphatnak. d) A kurátorok, tanácsadók szervezeti elkötelezettségeit a honlapon nyilvánosságra kell hozni. Ugyanígy a döntést segíti, ha a kuratóriumi ülések jegyzõkönyve szintén felkerül az alap honlapjára. (A mosolygó olvasónak ajánlom, hogy kattintson a Nemzeti Civil Alapprogram honlapjára: e) Az alap nyilvántartási rendszerének kompatibilisnek kell lennie az NKA nyilvántartásával. f) A monitorizálást helyi szinten külön szakemberek, illetve a kurátorok végzik. g) Komoly pontelõnyt kell biztosítani az utófinanszírozásnak, illetve azon pályázóknak, akik külsõ forrásokat képesek bevonni. h) Az alap belsõ mûködési költségét a magyarországi nonprofit szektor átlagában kell maximalizálni. Ez a technológiai leírás a szakmai sarokpont a támogatási rendszerben. 4. Konfliktuslehetõségek az ágazati reform során A felmerõ konfliktusokat mindig csak az adott viszonyok között lehet értelmezni. De érdemes elõre számbavenni, hogy a szervezeti átalakulással járó érdeksérelmek és igazgatási problémák kezelésére elõre alternetívákat lehessen kidolgozni. a) A HTMH feladatkörének átadásához több törvényt kell módosítani, hiszen az országos hatáskörû szervezetbõl egy közigazgatásilag alacsonyabb szintre (miniszterelnökségi fõosztály) került a felmerülõ ügyek kezelése. Így az ügyek továbbra is megmaradnak. Nagy kérdés, hogy létrehozandó három osztály döntõen a Külügyminisztériumból rekrutálódott munkatársai, akik Törzsök Erika és Zilahi László kivételével a szakmai vitákból kimaradtak, mikorra látják át a te- 56 Mindez folyamatban van az Új Kézfogás Közalapítvány esetében is, ahol szintén létezik pontozásos bírálati forma. A közalapítvány titkársága felajánlotta a tájékoztatást, ennek elmulasztása egyedül a szerzõ felelõssége. 17

18 B Á R D I N Á N DK O R: M MA E NSTZÁÜR K S É G M I N T E S É L Y rület érdekviszonyait. Idõközben a szomszédos országokban tovább zajlik Magyarország geopolitikai pozícióinak gyöngítése. Ezzel együtt a határon túli magyar kisebbségpolitika radikalizálódása várható. Erre tudatos válaszokkal kellene felkészülni a kisebbségi pártok vezetõivel konzultálva. b) A közalapítványok megszüntetésével kérdéses, hogy az Apáczai Közalapítvány modelljének irányába megyünk-e, vagy a pártpolitikának eddig sokkal inkább alárendelt Új Kézfogás Közalapítvány módszereit (nyilvántartási rendszer, célprogramok, apparátus) érvényesítik. c) A határon túli felsõoktatás fejlesztése terén nagy kérdés, hogy ha az OM átveszi ennek a projektnek a felügyeletét, mit is tud ezzel kezdeni, hiszen a magyarországi miniszteriális irányítás épp nem a közvetlen irányítási módszerek felé tart. Nem beszélve arról a konfliktusról, ha kiderül, hogy a Vajdaságban nem tanító-, hanem tanárképzésre van szükség. Vagy ha kiderül az EMTE kolozsvári karának diszfunkcionális mûködése, és az alapítvány kuratóriumát alkotó egyházak fellépnek a budapesti kormányzattal szemben. Miközben különalkuikat megkötötték a BBTE vezetésével, de ezzel párhuzamosan támogatják az önálló Bolyai Egyetemért folytatott politikai kampányt. Mindez politikai szinten azonnal a nemzeti és nemzetietlen az erdélyiek és budapestiek küzdelmévé válik. Miközben továbbra is tabutéma a meg nem tartott órák sokasága, az oktatás mérhetõen alacsony színvonala. Hasonló elõremenekülés a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szakkollégiumi ingatlanprojektje, amelynek fenntartása és szakmai programja nincs végiggondolva. d) Ugyanígy komoly kételyeket vet fel az évi 3 milliárd forintos oktatási-nevelési támogatás hasznosítása. A témát a kisebbségpolitikusok saját szavazóbázisuk miatt nem fogják felvetni, ezt egy magyarországi szociális segélynek tekintik. Hogy ezeket az összegeket hatékonyan, közösségi fejlesztési célokra fordítsák, vajon egy budapesti pénzügyminisztériumi hivatalnokra bízzuk? e) Szintén a hatékonyság kérdését veti fel a regionális ajánló irodák, a közalapítványi irodák, az agorairodák mûködtetése. Az itt fenntartott státusok a legfontosabbak a magyar kisebbségi társadalmak fejlesztése szempontjából? Mindezekkel a kérdésekkel azonban csak akkor kell szembenézni, ha kiderül, hogy leépítés helyett a kormányzati szándék a reformra vonatkozik, amelynek elõfeltétele az ágazat szakmai logikáinak, az eddigi tanulságoknak az elismerése. Ennek próbája pedig nem nyilatkozatok elemezgetése, hanem a szerkezetátalakítás gyakorlata. 18

19 K O M M E N T Á R T O T Á L I S M Ú L T Lukács Miklós AZ ÁLLAMI EGYHÁZÜGYI HIVATAL MÛKÖDÉSÉHEZ Virág János Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egyházügyi megbízott tevékenysége ( ) Amikor 2003 augusztusában elõször ellátogattam a Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) Megyei Levéltár Mezõcsáti Fióklevéltárába, már egyértelmûen látszott, hogy milyen hatalmas anyaggal is találkozik az a kutató, aki az állam egyházakat felügyelõ szerve, az 1951-ben felállított Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) BAZ megyei tanácshoz kihelyezett egyházügyi elõadói által készített jelentésekkel kíván foglalkozni. 1 A viszonylag jól rendezett, kézzel írt vagy írógépelt iratok egymás mellé állításával kialakult egy összefüggõ egységet alkotó forráscsoport, amely a kronologikus sorrend tekintetében hiányosságokat mutat ugyan, de a késõbbi kutatások során egyáltalán nem kizárt, hogy ezeket a lyukakat pótolni lehet. A BAZ megyei tanács mellé kinevezett egyházügyi megbízottak közül egy személyt választottam, aki 1952 végétõl dolgozott az ÁEH alkalmazásában. A választás azért esett rá, mert személyén keresztül jól illusztrálható, hogy a mûveltséggel, szakértelemmel szemben mennyire a megbízhatóság játszott szerepet egy ilyen kulcspozíció betöltésénél, illetve mert az általa készített jelentések egyértelmûen alkalmasnak bizonyulnak azon területek bemutatására, amelyek az Egyházügyi Hivatalt és értelemszerûen rajta keresztül az elnyomó hatalom vezetõit érdekelték. A forrásfeldolgozás korántsem teljes. Munkám során elsõsorban a különféle jelentésekre koncentráltam, mert ezekbõl egyértelmûen nyomon követhetõ az egyházak legyõzésének folyamata, az ennek érdekében alkalmazható és alkalmazandó eszközök tárháza. Az itt bemutatásra kerülõ dokumentumok természetesen csak egy rendkívül kis szeletét mutatják be egy jól mûködõ gépezetnek, de mégis nagy jelentõséggel bírnak, ugyanis hasonló jelentések százai, sõt ezrei készültek országszerte, így maguk a jelentések vallanak egyrészt a megfigyelõ személyérõl, másrészt egy egész rendszer, egy egész korszak mûködési mechanizmusáról egyaránt. 2 Állami egyházpolitika Magyarországon 1945 után A náci, majd a szovjet megszállás, illetve az ezt követõen kialakuló új rend megszilárdulása a történelmi egyházakra nézve konfliktusok egész sorozatát hozta. A II. világháborút követõen a régi rendszerrel együtt az egyházak is a vádlottak padjára kerültek, és a nemcsak hazánkban, hanem egész Európában megjelenõ, a háborúért felelõsök jogos megbüntetésére irányuló vágyat kihasználva Magyarországon is megkezdõdött az egyházi pozíciók szisztematikus szétverése. 1 A dokumentumok két fondszámon találhatóak meg a levéltárban: BAZ Megyei Tanács Titkos Ügykezelési (TÜK) iratai XXIII-1/C és BAZ Megye Titkárságának iratai XXIII-3. 2 Ebben a témában írtam szakdolgozatomat az ELTE BTK történelem szakán, melyben mellékletként részben vagy egészben közöltem az általam megtalált és fontosnak vélt levéltári forrásokat. Jelen tanul- 19

20 L U K Á C S M I K L Ó S: V I R Á G J Á N O S E G Y H Á Z Ü G Y I M E G B Í Z O T T T E V É K E N Y S É G E K O M M E N T Á R ben Magyarország is a szovjet érdekszféra részévé vált. A sokak által felszabadítóként fogadott, de már a kezdettektõl megszállóként viselkedõ Vörös Hadsereg jelenlétének segítségével az ország szuverenitása közel fél évszázadon keresztül korlátozva volt. A Szovjetunió és a magyar kommunisták célja már 1944-tõl egyértelmûen az ország szovjetizálása volt, melynek fontos elemét jelentette a magyarországi egyházak köztük elsõsorban a katolikus egyház elleni burkolt, majd a 1947/48 fordulóját követõ nyílt fellépés. * Az állam és egyház viszonyának meghatározásánál közjogi értelemben négy forma különböztethetõ meg: 1) az államegyházi modell, 2) az egy vallásfelekezet túlnyomó szerepének elismerése (nemzeti egyház), 3) az állam különbözõ mértékû támogatása az összes felekezetnek és 4) a laikus (semleges) állam elválasztása minden egyháztól. Az elválasztáson alapuló rendszeren belül további két csoport megkülönböztetése szükséges, az elválasztást motiváló politikai célok alapján. Az elsõ csoport a békés elválasztás, ahol a vallásszabadság biztosítása a cél, míg a második csoportba a vallás, az egyházak visszaszorításának politikája, az ellenséges szeparáció áll. Az elõbbire példa az USA, az utóbbira a kommunista államok. 3 Magyarországon csakúgy, mint a szovjet blokk többi államában a politikai cél az ellenséges szétválasztás modelljéhez közelített, annak ellenére, hogy a koalíciós években a deklarált cél a vallásszabadság, az egyházak egyenjogúságának és a szabad mûködésének biztosítása volt (békés szeparáció), de összességében kimondható, hogy bár az állam és az egyház elválasztása megtörtént, a semleges állam nem valósult meg. 4 Az állam és az egyház névleges szétválasztása érdekében hozott intézkedések három csoportba sorolhatók: 1. az egyházak gazdasági hatalmának megtörése; 2. az egyházak közéleti, kulturális és politikai aktivitásának leszûkítése, visszaszorítása és felszámolása; 3. az egyházak oktató-nevelõ monopóliumának megszüntetése. 5 Az egyházakkal szembeni fellépés természetesen a kizárólagos politikai hatalom kiépítésével párhuzamosan haladt re a kommunisták felszámolták a polgári rend szinte valamennyi elemét, így 1950-re a katolikus egyház maradt az egyetlen, amelyet nem sikerült maradéktalanul alávetni, megsemmisíteni, amely ellent mert mondani az egyre erõsebb totális hatalomnak nyarára befejezõdött a baloldali hatalomátvétel, és augusztus 20-án hatályba lépett az új alkotmány, s ezt követõen már nem az állam és az egyház szétválasztása ment végbe, mány megírásához Gergely Jenõ professzor úr számos, a témához kötõdõ írása mellett elsõsorban Balogh Margit, Szántó Konrád, Szabó Csaba és Köbel Szilvia publikációira támaszkodtam, felhasználva természetesen a különbözõ folyóiratokban megjelent rövidebb, illetve önálló kötetként publikált hosszabb írásokat is. 3 Vö. KÖBEL 2005, Lásd Uo., Vö. BALOGH SZABÓ 2002,

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus

Részletesebben

SZÜLŐ FÖLD ALAP IRODA EMLÉKEZTETŐ. a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési kollégiumának március 21-i üléséről.

SZÜLŐ FÖLD ALAP IRODA EMLÉKEZTETŐ. a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési kollégiumának március 21-i üléséről. SZÜLŐ FÖLD ALAP IRODA EMLÉKEZTETŐ a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési kollégiumának 2007. március 21-i üléséről. A Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiuma a Miniszterelnöki Hivatal épületében

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Képzés megnevezése: Közösségfejlesztő

Képzés megnevezése: Közösségfejlesztő Képzés megnevezése: Közösségfejlesztő Program-akkreditációs lajstromszám: PL-7296 Időtartam: 120 óra Célcsoport: (1) A kormányzati szektor (önkormányzatok), ill. szakosodott intézményeinek (művelődési,

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága Iromány száma: T/1671/ A t Benyújtás dátuma: 2018. október 25. ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Pánczél Károly,

Részletesebben

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

Nemzetiségi közösségi művelődési stratégia

Nemzetiségi közösségi művelődési stratégia Nemzetiségi közösségi művelődési stratégia 161 Nemzetiségi közösségi művelődési stratégia A közösségi művelődés még ma is a magyarországi nemzetiségek kultúrájának kulcsterülete, mely közvetlenül és a

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. nappali tagozatos hallgatói, oktatói és kutatói részére. A PÁLYÁZAT KATEGÓRIÁI

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. nappali tagozatos hallgatói, oktatói és kutatói részére. A PÁLYÁZAT KATEGÓRIÁI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Kereskedelmi Bank Rt. által 1988. december 17-én a volt Kossuth Lajos Tudományegyetem javára létesített UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY kuratóriuma az alapító dokumentum szellemében a 2016-os

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tevékenységének ismertetése Kocsis Károly elnök

Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tevékenységének ismertetése Kocsis Károly elnök Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tevékenységének ismertetése Kocsis Károly elnök Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Elnök: Kocsis Károly, 2011 Románia: Benedek József

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben

TANULÁSI SEGÉDLET. a közigazgatási alapvizsga Nemzetpolitika című moduljának feldolgozásához vizsgázóknak április

TANULÁSI SEGÉDLET. a közigazgatási alapvizsga Nemzetpolitika című moduljának feldolgozásához vizsgázóknak április TANULÁSI SEGÉDLET a közigazgatási alapvizsga Nemzetpolitika című moduljának feldolgozásához vizsgázóknak 2016. április Tisztelt Vizsgázó! A következő néhány oldalon a közigazgatási alapvizsga tankönyv

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete

Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 29/2018.(XII.14.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglal szövege Gödöllő Város

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

VITAINDÍTÓ. Látszat és való a budapesti kormányzatok támogatáspolitikája. Bárdi Nándor

VITAINDÍTÓ. Látszat és való a budapesti kormányzatok támogatáspolitikája. Bárdi Nándor VITAINDÍTÓ Bárdi Nándor Látszat és való a budapesti kormányzatok támogatáspolitikája Ebben a vitaindítónak szánt tanulmányban 1 arra teszek kísérletet, hogy áttekintsem a budapesti kormányzatoknak a határon

Részletesebben

A Kárpát-medence politikai földrajza

A Kárpát-medence politikai földrajza Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. A Kárpát-medence politikai földrajza Hajdú Zoltán hajdu@rkk.hu Az előadás négy érintett

Részletesebben

A Kormány nevében mellékelten benyújtom a Wacław Fełczak Alapítványról szóló törvényjavaslatot.

A Kormány nevében mellékelten benyújtom a Wacław Fełczak Alapítványról szóló törvényjavaslatot. Iromány száma: T/17784. Benyújtás dátuma: 2017-10-10 17:15 Miniszterelnökség Parlex azonosító: K4KBTV2X0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.

Részletesebben

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és

Részletesebben

Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola

Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA A MAGYAR FILMMŰVÉSZET ÉS FILMIPAR 2004-2014. KÖZÖTTI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MOZGÓKÉPÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSÉRE

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Civil társadalom utak és tévképzetek?

Civil társadalom utak és tévképzetek? Civil társadalom utak és tévképzetek? Dr. KÁKAI László Habil. egyetemi docens Mesterek és tanítványok 10 éves a Politikatudományi Doktori Program Pécs, 2012. március 9. Az állam és a nonprofit szektor

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

SZÜLŐFÖLD ALAP Önkormányzati Együttműködési és Informatikai Kollégiumának ülése 2008. szeptember 11.

SZÜLŐFÖLD ALAP Önkormányzati Együttműködési és Informatikai Kollégiumának ülése 2008. szeptember 11. SZÜLŐFÖLD ALAP Önkormányzati Együttműködési és Informatikai Kollégiumának ülése 2008. szeptember 11. A Szülőföld Alap Iroda Önkormányzati Együttműködési és Informatikai Kollégiuma a Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

Romák az Unióban és tagállamaiban

Romák az Unióban és tagállamaiban Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január

Részletesebben

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

az Önkormányzat művelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

az Önkormányzat művelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete, a 16/2004.(IV.30.), az 5/2009. (III.02.), a 22/2017.(IX.29.) és a 7/2019.(III.29.) önkormányzat rendeletekkel egységes

Részletesebben

Mózer Péter (ELTE TáTK) Szolgáltatások átalakulóban két kutatás tükrében

Mózer Péter (ELTE TáTK) Szolgáltatások átalakulóban két kutatás tükrében Mózer Péter (ELTE TáTK) Szolgáltatások átalakulóban két kutatás tükrében Miről lesz szó? Két kutatás tanulságairól 1. A felmérés módszertana, célok 2. Közös kutatási eredmények 3. Szubjektív kiemelés EMMI

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

11170/17 ol/eo 1 DGG1B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

Az egyetem mint szocializációs színtér

Az egyetem mint szocializációs színtér Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre

Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre Az Európai Területi Együttműködési Programokkal kapcsolatos tapasztalatok,elért eredmények, A NEP IH magyar nemzeti hatósági feladatköre 2010. október 6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési

Részletesebben

Azevangélikusköznevelésjelentőségeés

Azevangélikusköznevelésjelentőségeés Azevangélikusköznevelésjelentőségeés szerepea társadalombanésazegyházban Dr. habil Fábri György egyetemi docens ELTE PPK a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének felügyelője Tartalom

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Orbán Balázs Sátor Programjavaslatok - tervezet

Orbán Balázs Sátor Programjavaslatok - tervezet XXVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor 2017. Orbán Balázs Sátor Programjavaslatok - tervezet 1 JÚLIUS 19. SZERDA 10.30 12.00 A Kárpát-medencei magyarság jövője Közép- és hosszú távú demográfiai

Részletesebben

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI)

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI) Kállai Ernő Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI) Osztály: Romakutatások Osztálya Tudományos cím vagy fokozat: PhD E-mail: kallai.erno@tk.mta.hu Telefonszám: +36-1 224-6700 / 5224 Épület: T (Emelet,

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

EURÓPA A POLGÁROKÉRT

EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében 21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

A magyar határok európanizációs összefüggései

A magyar határok európanizációs összefüggései A magyar határok európanizációs összefüggései James W. Scott University of Eastern Finland Határkutató-csoport vezető (külső munkatárs), MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont James.Scott@uef.fi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:

Részletesebben

A minőség előtérbe kerülése a koragyermekkori nevelésben és gondozásban. Török Balázs Elemzési és Értékelési Központ

A minőség előtérbe kerülése a koragyermekkori nevelésben és gondozásban. Török Balázs Elemzési és Értékelési Központ A minőség előtérbe kerülése a koragyermekkori nevelésben és gondozásban Török Balázs Elemzési és Értékelési Központ A változások háttere Az oktatás transznacionális környezete kínálja a változás lehetőségét.

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK NOVEMBER 30-AI ÜLÉSÉRE

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK NOVEMBER 30-AI ÜLÉSÉRE Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Adalékok az 1990-es választási stratégiákhoz

Adalékok az 1990-es választási stratégiákhoz Rendszerváltó és archívum Adalékok az 1990-es választási stratégiákhoz A Rendszerváltó és Archívum rovatunk a lapszám tematikájához illeszkedve ezúttal az 1990-es országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

A felsőoktatás változásának tendenciái Előadások az európai oktatáspolitika köréből.

A felsőoktatás változásának tendenciái Előadások az európai oktatáspolitika köréből. A felsőoktatás változásának tendenciái Előadások az európai oktatáspolitika köréből. Bevezetés Kihívás: expanzió Felsőoktatási válaszok: tömegesedés, általánossá válás A felsőoktatás funkciói: tudományos

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓS FELLÉPÉSRE BUDAPEST, 2014.09.05. BENKŐNÉ KISS ZSUZSANNA FŐOSZTÁLYVEZETŐ, MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai Örökség cím felhívja a figyelmet

Részletesebben