TDK DOLGOZAT. A borok jövedéki adójára vonatkozó együttműködés az Európai Unióban. Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék TDK DOLGOZAT A borok jövedéki adójára vonatkozó együttműködés az Európai Unióban Konzulens: Dr. Nagy Zoltán egyetemi docens Készítette: Mihályi Petra V. évfolyam Miskolc, 2010.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 I. Fejezet A jövedéki adó közösségi szintű szabályozása A közösségi jövedéki adóharmonizáció megvalósításának folyamata A közösségi szintű jövedéki szabályozás létrejötte és hatása a magyar szabályozásra A horizontális irányelv A borra vonatkozó vertikális irányelvek...14 II. Fejezet A bor, mint jövedéki termék közösségen belüli szabad kereskedelmét elősegítő intézmények Az adóraktári-rendszer Termékkísérő okmányok (TKO)...20 III. Fejezet Jövedéki ellenőrzés Jövedéki ellenőrzési rendszerek Jövedéki Kapcsolattartó Irodák (ELO irodák) Jövedéki adatcsere rendszer (SEED) Árumozgás ellenőrző rendszer (MVS) Előértesítési rendszer (EWSE) A Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző Rendszer (EMCS) Adóügyi jelzések Zárjegy Hivatalos zár...28 IV. Fejezet A jövedéki szabályok megszegésének jogkövetkezményei Pótlékok: késedelmi pótlék, önellenőrző pótlék Bírságok: adóbírság, mulasztási bírság, jövedéki bírság

3 3. Intézkedések: lefoglalás, elkobzás, üzlethelyiség lezárása, tevékenység felfüggesztése...34 Összegzés...36 Irodalomjegyzék...37 Jogszabályjegyzék...39 Internetes források...40 Mellékletek

4 Bevezetés A jövedéki adó az adójog egyik részterülete, egy különleges darabja, melyet már évtizedek óta alakítanak közösségi és tagállami szabályok. A közösségi előírásokra azért volt szükség, hogy minden tagállam pontosan ugyanazokra a termékekre alkalmazza a kialakított közös szabályokat. Ezeket irányelvek formájában bocsátották ki. A tagállamoknak a jogharmonizáció szellemében a jogszabályaik kialakításakor ezeket az előírásokat figyelembe kellett venniük. Ez a harmonizációs folyamat összefügg az európai integráció alakulásával, hiszen a vámhatárok lebontásával tudták kialakítani a közös jövedéki elveket. A jövedéki adózás fontosságát az adja, hogy valamely termékeket különös védelem alá helyezve emeli ki a többi közül. E termékek közé tartozik a bor is. Azért választottam témámul a jövedéki adóra vonatkozó közösségi együttműködést, mert talán nem tartozik a legszélesebb körben ismert adótípusok közé, jelentősége azonban vitathatatlan tekintve, hogy hazánk államháztartási bevételeinek jelentős részét képezi (kb. 10 %-át). A közösségi szabályozás pedig lényegében alapját képezi a tagállamok szabályozásának. A termékek közül pedig azért a borra esett a választásom, mert Magyarország a borainak köszönhetően világszerte elismert lett, és mivel én magam is fogyasztója vagyok, érdekelt, hogy mégis milyen előírások vonatkoznak ezen termékre. Dolgozatomban főként az Európai Uniós szabályozásról írok, de összevetem a magyar szabályokkal, hiszen Magyarország is az Európai Unió tagja, és példaként szolgál arra, hogy a közösség által kialakított elvek hogyan érvényesülnek egy tagállam jogszabályaiban. Rávilágítok, hogy melyek azok a területek, ahol a tagállam önálló szabályozási hatáskörrel rendelkezik. Témámat jogesetekkel színesítem, melyek gyakorlati szempontból közelítenek az egyes problémás területekhez. Dolgozatomat négy fejezetre bontottam. Az első fejezetben magáról a közösségi szabályozásról írok, részletezem az alapelvek előírásait és a magyar jövedéki szabályokat bevezetően általános szabályokkal, majd a borra vonatkozó konkrét szabályokkal. A második fejezetben a tagállamok közötti kereskedelmet elősegítő jogintézményeket mutatok be, amely a borok jövedéki adózásához szorosan kapcsolódnak. A harmadik fejezetben a jövedéki ellenőrzés témakörét érintem, amely lényegében megteremtette a tagállamok közötti szorosabb együttműködést. Az utolsó fejezetben pedig azon jogkövetkezményekről írok, amelyeket a jövedéki szabályok megszegése esetén alkalmaz a vámhatóság. Itt a magyar szabályozást tárgyalom, tekintve, hogy közösségi szinten ezt nem 4

5 szabályozták, mivel a tagállamoknak eltérő belső jogszabályai más-más szankciókat léptettek életbe. Témám rendkívül sok elemből tevődik össze, és tekintettel arra, hogy a dolgozat terjedelme kötött néhány területre nem tértem ki. Ennek nem az az oka, hogy nem tartanám fontosnak ezeket a területeket, hanem a logikai folyamatba nem illettek bele. Erre tekintettel nem érintettem a jövedéki adó visszatérítésre vonatkozó szabályokat, továbbá a Jövedékiadó-bizottság, mint javaslattevő szervet a jövedéki jogszabályok megalkotására, illetve nem fejtettem ki részletesen a többi jövedéki adó köteles terméket, hiszen ebben az esetben meghaladta volna az előírt terjedelmet. Éppen ezért szűkítettem le a jövedéki termékek körét az alkoholtermékekre, majd ezen belül a borra, hiszen más alkoholtartalmú italokra is vonatkoznak a jövedéki szabályok (pl.: pezsgő, sör). 5

6 I. FEJEZET A jövedéki adó közösségi szintű szabályozása Történetileg a jövedéki adók az adóztatás egyik legkorábban jelentkező formáját képviselik, melynek oka részben a viszonylag egyszerű adómegállapítási és adóbeszedési módban kereshető. Számos országban szorosan összefüggtek a vámokkal, hiszen egyes fontos jövedéki adókat elsősorban az importtermékekre vetettek ki. A közelmúlt jellemző tendenciája azonban az alkalmazott jövedéki adók csökkenése, ami elsősorban a forgalmi adók széles körű elterjedésének köszönhető. A jövedéki adóztatás jelentősége így csökkent, bár ez az adónem továbbra is az államháztartás költségvetésének egyik jelentős bevételi forrása maradt. Az Európai Közösségben a magas jövedéki adómérték az adott termék értékesítési lehetőségeit, így importját is korlátozta. Az egymással helyettesíthető termékek adóztatásában megnyilvánuló különbségek (például adómérték, adómegállapítási mód) a termékek közötti verseny feltételeinek torzulásához vezetett. A közös, később belső piacon a termékek széles körére alkalmazott jövedéki adó akadályozta a piac megfelelő működését A közösségi jövedéki adóharmonizáció megvalósításának folyamata Az Európai Unióban a fő cél egy egységes (belső) piac létrehozása, mely egy olyan belső határok nélküli térséget jelent, melyen belül megvalósul mind a négy alapszabadság, vagyis a személyek, a szolgáltatások, a tőke, az áruk szabad mozgása. Vannak azonban olyan területek, melyek akadályozhatják az alapszabadságok érvényesülését, így például az adójogi szabályok sokrétűsége, melyek egymáshoz történő közelítése politikailag és gazdaságilag is igen érzékeny terület, hiszen az adóztatási fenségjogot egyetlen állam sem szívesen engedi ki a kezéből. Ezen joggyakorlási igény különösképpen tetten érhető a jövedéki adónál, hiszen ez azon bevételek közé tartozik, amely megmarad a tagállamok kezében. Éppen ennek köszönhetően a mai napig vannak eltérések az egyes nemzeti adójogszabályok (forgalmi, jövedéki adók vannak a legnagyobb korlátozó hatással az áru, a szolgáltatás mozgására) és az egyes nemzeti adójogi szabályozási rendszerek között. A 1 Őry Tamás (szerk.): Az Európai Unió adójoga, Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 251. oldal 6

7 fent említett akadályok pedig hátráltathatják, akadályozhatják a közös piac hatékony működését. Ennek érdekében kiemelt feladat volt a Közösségen belüli adóharmonizáció vagy legalábbis a tagállamok adószabályainak koordinációja. 2 Már az Európai Unió alapszerződései (mint az Unió egységes jogforrásai) rögzítették a közösségi adóharmonizáció főbb elemeit: a hátrányos adóügyi megkülönböztetés tilalmát, valamint a közös piac zavartalan működése érdekében a közvetett adók (forgalmi adók, jövedéki adók) közösségi szintű harmonizációjának kötelezettségét és a jogközelítés megvalósítását segítő tanácsi, valamint bizottsági felhatalmazást. 3 A Római Szerződések (továbbiakban: RSZ) 93. (99.) Cikke szolgál a forgalmi adók, a jövedéki adók és a közvetett adók egyéb típusainak harmonizálására, illetőleg a 94. (100.) Cikk felhatalmazza a Tanácsot, hogy irányelveket bocsásson ki az adózással kapcsolatos jogszabályok közelítésére. A harmonizáció lehetőségén túlmenően, a közvetett adózás tekintetében a nemzeti adópolitikáknak két szigorú feltételnek kell megfelelniük. Mindenekelőtt, bármely nemzeti adónak összhangban kell lennie a közösségi jogszabályokkal, pontosabban a RSZ 90. (95.) és 91. (96.) Cikkeiben lefektetett elvekkel. Másodsorban pedig, a tagállamok nem vezethetnek be más, az áfától eltérő jellegű forgalmi adót, kivéve a szerencsejátékokra, biztosítási szerződésekre vonatkozó adókat, továbbá olyan jövedéki és más adókat, illetékeket, amelyeket nem lehet forgalmi adóként jellemezni. 4 Az adóharmonizáció lehetséges taralmának és irányának meghatározása céljából a Bizottság 1960-ban három munkacsoportot állított fel, amelyek a tagállamok adórendszereinek átalakítása szükségességét állapították meg az egységes belő piac megvalósítása érdekében. A jövedéki adóval kapcsolatban az adószerkezet és az adómértékek harmonizálásának elkerülhetetlenségére hívták fel a figyelmet. A közösségi adóharmonizációs célkitűzések megvalósítását három szakaszban tervezték ütemezni. Első lépésként a forgalmi adók rendszerének közelítése volt a cél, ezen belül a jövedéki adók szerkezetének harmonizációja. Az adóharmonizációs folyamat azonban érdemben csak 1985-ben kiadott Fehér Könyvben rögzített célok alapján gyorsult fel, amely többek között 2 lekérdezés ideje: Dr. Herich György: Nemzetközi adózás Adózás az Európai Unióban, Penta Unió, Pécs, 2004, 387. oldal 4 dr. Báldy Péter (szerk.): Az Európai Közösség adójoga, KJK.KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001, 123. oldal 7

8 vázolta a belső piac megvalósításának pénzügyi-adóügyi akadályait, ezek megszüntetésének alapelveit és a megvalósítás végi konkrét határidejét. 5 Az európai adóharmonizáció tehát csak elég későn, 1992-ben nyert jogi formát a jövedéki adót illetően. Az ESZAK Főhatósága által megbízott Tinbergen-bizottság már vizsgált a jövedéki adók rendszerét, majd a Bizottság által felkért Neumark-bizottság jelentésében az adótényállást és különösen az adómértéket illetően a harmonizáció szükségességére mutatott rá. Az ún. Werner-jelentés közötti időszakra irányozta elő a jövedéki adók közelítését, a harmonizációs folyamat azonban megtorpant, és csak a nyolcvanas évek második felétől folytatódott a jövedéki adómértékek rugalmas közelítésével, és igazi lendületet csak az 1992-es irányelvek elfogadásával vett A közösségi szintű jövedéki szabályozás létrejötte és hatása a magyar szabályozásra A közösségi szintű jövedéki adó szabályozás 1993 januárjában lépett hatályba. Az adózás szabályozásának kialakítása terén a tagállamok tulajdonképpen szabad kezet kaptak. Azonban a közösség által meghatározott négy alapszabadságnak érvényesülnie kell a jövedéki szabályok meghatározásakor. Erre mutat rá a Bíróság a Bizottság kontra Svédország ügyben, amelyben a hazai termék védelme érdekében kivetetett alacsonyabb jövedéki adó kérdésében döntött. Svédországban az alkoholtartalmú italokat terhelő adót a térfogatszázalékban mért tényleges alkoholtartalom alapján határozzák meg. Az ügy irataiból kiderül, hogy 1995-ben, amikor Svédország csatlakozott az Európai Unióhoz, a 3,5 térfogatszázaléknál magasabb alkoholtartalmú söröket lényegében a megközelítőleg 11 térfogatszázalék alkoholtartalmú borok adójával egyenértékű adó terhelte január 1-jén a svéd parlament úgy határozott, hogy csökkenti a sör jövedéki adóját. A svéd kormány ellenkérelmében szereplő állítások szerint ezt a döntést az indokolta, hogy a Svéd Királyságnak az Unióhoz való csatlakozását követően szembe kellett szállnia a Dániával folytatott határ menti sörkereskedelem megnövekedésével, amelyet a két ország adómértéke közötti különbség okozott. A Bizottság több alkalommal kétségét fejezte ki a sörre és a borra vonatkozó, az évi módosításból következő adórendszernek az EK 90. cikk második bekezdésével 5 Dr. Herich György: Nemzetközi adózás Adózás az Európai Unióban, Penta Unió, Pécs, 2004, 387. oldal 6 Simon István (szerk.): Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 263. oldal 8

9 való összeegyeztethetőségét illetően, és nyomást fejtett ki a svéd kormányra, amely ennek következtében december 1-jei hatállyal csökkentette a bor jövedéki adóját. A Bizottság rámutatott, hogy egy átlagos alkoholtartalmú bor alkoholtartalma után kivetett jövedéki adó 20%-kal magasabb a sör jövedéki adójához képest. A Bíróság ítélete szerint az olyan nemzeti adórendszer, amely az alapvetően más tagországokból importált bort magasabb jövedéki adókkal sújtja, mint az alapvetően nemzeti terméknek számító sört, és amely a bor és a sör térfogatszázalék szerinti alkoholtartalmának adóztatásán alapul, nem eredményezi a nemzeti sör közvetett védelmét. Ez alapján nem összeegyeztethetetlen a Szerződés 95. cikkének második bekezdésével (jelenleg, módosítást követően, az EK 90. cikk második bekezdése), mivel egyfelől az ászoksör, valamint a vele versenyben álló középkategóriás bor eladási ára közötti különbség olyan mértékű, hogy e két termék adóztatása közötti eltérés nem alkalmas arra, hogy befolyásolja a fogyasztó magatartását a vizsgált ágazatban. Másfelől pedig az érintett termékek eladásaival kapcsolatosan bemutatott statisztikai adatokból sem következik, hogy valóban védőhatás áll fenn. 7 A közösség január 1-jével egységes belső piacot alakított ki, így a versenysemlegesség biztosítása érdekében szükség volt a közös adózási alapelvek rögzítésére is. Ilyen módon például a jövedéki adóra vonatkozóan több irányelv is született. Ezek meghatározták azokat a kereteket, amelyeket minden tagállamnak be kell tartania. A jövedéki adó értékének közösségi szintű egységesítésére irányuló törekvések eddig csak részben jártak sikerrel. Sommázva a főbb álláspontokat, arra a következtetésre juthatunk, hogy az északi tagállamok alapvetően a jövedéki adó kivetése mellett, a déliek viszont ellene tették le voksukat. 8 Magyarországon a második világháború előtti fogyasztási adórendszer 1945 után megszűnt, hiszen a második világháborút követően kialakult a tervutasításos rendszerben a gazdasági élet kizárólagos szereplői az állami vállalatok, szövetkezetek voltak, melyeket az állam megbízható adófizetőnek tekintett. A rendszerváltást követően a lazább ellenőrzés és szabályozás lehetőséget adott a visszaélésekre, melyek száma 1989 után nagymértékben nőtt július 1-jén lépett hatályba a magas adótartalmú, az államnak kiemelkedő adóbevételi forrást jelentő jövedéki termékek termelését, kereskedelmét szabályozó új jogi szabályozás, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló évi LVIII. törvény. Ennek célja az volt, hogy az állami bevételek biztosítása 7 C-167/05, lekérdezés ideje: Harcz Zoltán: Jövedéki adó az EU-ban, Bor és Piac, 2005/3. szám, oldal 9

10 mellett egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a piaci szereplők között. A jövedéki termékekkel kapcsolatos adóztatási feladatokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, míg a forgalmazásukkal összefüggő engedélyezési, ellenőrzési teendőket a Vám- és Pénzügyőrség látta el. Az november 4-én elfogadott jövedéki adó törvény már az összes funkció ellátását a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalta. 9 E törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CIII. törvény. A nagy adótartalmú, jövedéki termékek után nem fogyasztási adót, hanem jövedéki adót kell fizetni, amelynek érvényesülési köre az abc (alkohol, benzin, cigaretta) termékekre terjed ki. Azóta is minden évben jelentősen változtak a részletszabályok. Fogyasztási adót az adóköteles termékek belföldi értékesítése, illetve importálása esetén kell fizetni augusztus 1-jétől került ki a fogyasztási adó hatálya alól és átkerült a jövedéki törvény hatálya alá a szőlőbor Persze az Európai Unió egyes tagállamaiban másféle szabályozás is lehetséges. Romániában az uniós előírásokkal teljes mértékben harmonizált jövedéki adónak számít a sör, a bor és az elektromos energia. 12 Szlovákia fogyasztási adóként szabályozza a bor adóját. 13 Görögországban a boradó jogi forrása az egységes alkohol-fogyasztási adó. 9 Szabó Zsolt (szerk.): Jövedéki alapok I. Adópolitika és az anyagi jogi szabályozás, Lónyay Menyhért szakkönyvtár, kiadja a VIVA Média Holding, Budapest, 2006, oldal 10 lekérdezés ideje: Szőlőbor: Készítési eljárás szerint a szőlőborok között megkülönböztethetünk aszúbort, amely részben aszú szőlőből készült bor; barrique bort, amely kiégetett tölgyfahordóban érlelt bor; cuvéet, amely többfajta szőlőből készült bor; egyszerű fajbort, amely egyfajta szőlőből, hagyományos eljárással készült bor; és jégbort, amely fagyott szőlőből készült bor. Szín szerint megkülönböztetünk fehér, vörösbort és rosé szőlőbort. A fehérbor fehér szőlőből készül, a halványtól a sűrűnek tetsző aranyló-méz árnyalatig. Minőségi fehérborok például a tokaji aszú vagy a rajnai. A vörösbort a vöröstől a mélybordóig terjedő árnyalatok jellemzik. Kékszőlőből készül, a must sokáig a ledarált, kipréselt szőlőszemeken marad. Minőségi vörösborok az Egri bikavér és az Ó burgundi. A rosé bort pedig a rózsaszín különböző árnyalatai jellemzik, vörös szőlőből készül úgy, hogy a mustot nem hagyják olyan sokáig állni, a ledarált szőlőn, mint a vörösbor esetében. Minőségi rosé a madeira rosé és a Dúzsi rosé. Cukortartalom szerint száraz, félszáraz, félédes és édes borokat különböztethetünk meg. Akkor száraz a bor, ha a cukortartalma kevesebb mint 4 g/l vagy legfeljebb 2 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett, titrálható savtartalmat, de legfeljebb 9 g/l lehet. Félszáraz, ha a bor cukortartalma 4-12 g/l között van vagy legfeljebb 4 g/l-rel haladja meg a borkősav g/l-ben kifejezett titrálható savtartalom kétszeresét, de legfeljebb 18 g/l. Félédes, az a bor, melyben a maradék cukortartalom 12,1 és 45 gramm/liter között van. Édes pedig az a bor, amelynek literenkénti cukortartalma magasabb, mint 45 gramm, ez az érték a félédesnél 18 és 45 gramm közé esik; míg félszáraz bornál 4 és 18 gramm az érték, egy liter száraz borban pedig 4 grammnál kevesebb a cukor. 11 Ilonka Mária: Az adózás története az őskortól napjainkig, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 2004, 138. oldal 12 Dr. Herich György (szerk.): Adózás Európában Kelet- Közép Európa, Penta Unió, Pécs, 2007, 120. oldal 13 Dr. Herich György (szerk.): Adózás Európában Kelet- Közép Európa, Penta Unió, Pécs, 2007, oldal 10

11 Legfeljebb 12 fok alkoholtartalmú borok adómentesek. 14 Nagy-Britanniában alkoholtartalom szerint sorolják be a borok adójának mértékét. 15 Tehát Magyarországon már január 1-je óta létezik jövedéki törvény, mely azonban még nem vonatkozott a borra. Értelemszerűen amint a bor is a törvény hatálya alá tartozott, a rá jellemző sajátosságok figyelembe vételével ki kellett alakítani azt az önálló fejezetet is, amely a borra vonatkozik. Ehhez azonban a törvény módosítására volt szükség. 16 A módosítás hatására augusztus 1-jétől jövedéki termékké minősítették a bort. A bor jövedéki adóztatása országosan felháborodást váltott ki a legkülönfélébb foglalkozásúak körében, hiszen az ország majdnem minden lakosa valamilyen formában kapcsolatban van a szőlészettel, borászattal május 1-jén hatályba lépett az új jövedéki adótörvény, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.). A korábbi szabályozást úgy fejlesztette tovább, hogy külön fejezetbe foglalta az Unión belüli jövedéki termékforgalom szabályait. 18 A jövedéki adó is a termékek forgalmához kötődő közteher, ezért az áruk szabad áramlásának elősegítése érdekében fontos szerepet kapott az uniós adóharmonizációban. A tagállamok saját jogszabállyal rendelkeznek, de közösségi szinten egységesítették a jövedéki termékek pontos körét, az adók minimálisan alkalmazandó mértékét, a lehetséges mentességek 19 eseteit, a közösségi kereskedés intézményeit. A magyar jövedéki adó törvényben foglalt célja, hogy a központi költségvetés bevételeit biztosítsa magas adótartalmú termékek szabályozásával, a versenysemlegesség érvényesítése és az adóelkerülési lehetőségek visszaszorítása, továbbá az Európai Unióval szemben fennálló jogharmonizációs kötelezettségeit érvényesítse. A törvény általános és különös részre bontható. Az általános 14 Dr. Herich György: Franciaország, Görögország, Portugália adórendszere, Penta Unió, Pécs, 2004, Görögország fejezet 37. oldal 15 Dr. Herich György: Ausztria, USA, Nagy-Britannia adórendszere, Penta Unió, Pécs, 2003, Nagy-Britannia fejezet 44. oldal 16 Mikulás Ildikó: A bor és a jövedéki adó esete, Borászati Füzetek, 1999/2. szám, 31. oldal 17 Szilágyi Zsolt: Vélemény a bor jövedéki adózásáról, Borászati Füzetek, 2001/6. szám, 27. oldal 18 Dr. Herich György: Nemzetközi adózás Adózás az Európai Unióban, Penta Unió, Pécs, 2004, 409. oldal 19 92/12/EGK: lekérdezés ideje: Jövedéki adómentesség: A jövedéki termékek mentesülnek a jövedéki adó megfizetése alól, amennyiben diplomáciai vagy konzuli viszonylatban szállítják; a fogadó állam közhatóságai által ilyenként elismert nemzetközi szervezetek vagy azok tagjai számára; valamint a NATO és fegyveres erői részéről történő felhasználás esetén; valamint a nem tagállamokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodás alapján, feltéve, hogy az ilyen megállapodás a hozzáadottérték-adó alóli mentesség szempontjából lehetséges vagy megengedett. A Tanács a Bizottság javaslatára hozott egyhangú döntésével feljogosíthat bármely tagállamot, hogy jövedéki adó alóli mentességet tartalmazó megállapodást kössön egy harmadik országgal vagy egy nemzetközi szervezettel. 11

12 rész minden jövedéki termékre egységesen érvényes szabályokat fogja össze. A különös rész pedig az egyes jövedéki ágak specialitásaival foglalkozik. 20 Fő szabályként a belső piacon a jövedéki adóköteles terméket abban a tagországban adóztatják, ahol felhasználják. A célország (rendeltetési ország) elve érvényesül tehát, és a jövedéki adóban ez a végleges szabály. Kivételt képez ez alól a magánszemélyek utasforgalma, ekkor ugyanis az adót a beszerzés helye szerint kell megfizetni (származási ország elve). Az általános forgalmi adóhoz képest a jövedéki adók körében a harmonizáltság szintje alacsonyabb, az adómértékben nagy a szórás, nehézkes az egységesítés. 21 A jelenlegi európai jövedéki szabályozás legfontosabb elemei a következők: az általános szabályokat az ún. horizontális jövedéki irányelv (92/12/EGK) tartalmazza, míg az adótényállásokat és ezen belül az adómértékeket termékkörönként az ún. vertikális irányelvek foglalják magukba. (ásványolajok: a 92/81/EGK és 92/82/EGK, alkoholtermékek: a 92/83/EGK és 92/84/EGK, dohánytermékek: a 92/78/EGK és 92/80/EGK, valamint a 92/79/EGK irányelv). Az eljárási szabályokat a 2719/92/EGK, a 3649/92/EGK, a 3199/93/EGK, a 2559/98/EK, a 31/96/EK bizottsági rendelet, illetve a 95/60/EK irányelv foglalja össze. 22 Témám szempontjából a horizontális irányelvet (alapirányelv) és a borokra vonatkozó vertikális szabályokat helyezem előtérbe, mert az alapirányelv főként az adókivetés szabályait tartalmazza, a vertikális irányelvek pedig meghatározzák, hogy milyen jövedéki termékkört kell bornak tekinteni, illetve milyen adókulcsokat kell figyelembe venni a tagállamoknak a jövedéki adó kivetésekor A horizontális irányelv Az irányelv 3. cikk (1) bekezdése határozza meg az adóztatandó termékkört (ásványolajok, alkohol és alkoholtartalmú italok és dohánytermékek). A 3. cikk (2) bekezdése alapján a tagállamok ezekre a termékekre különleges célú közvetett adókat is kivethetnek, amennyiben azon adók megfelelnek a jövedéki adók és a hozzáadottérték-adó esetében 20 Galántainé Máté Zsuzsanna: Adó(rendszer)tan EU-konform magyar adók, AULA Kiadó, Budapest, 2006, oldal 21 Galántainé Máté Zsuzsanna: Adó(rendszer)tan EU-konform magyar adók, AULA Kiadó, Budapest, 2006, 64. oldal 22 Simon István (szerk.): Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 263. oldal 12

13 alkalmazandó, az adóalap meghatározására, az adó kiszámítására, az adó felszámíthatóságára és ellenőrzésére vonatkozó adószabályoknak. 23 Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb Bírósági döntés született. E cikkre hivatkozott többek között Franciaország is a Bizottság kontra Franciaország-ügyben. A Bizottság azzal vádolta Franciaországot, hogy önhatalmúlag fenntartja a 25%-ot meghaladó alkoholtartalmú italokra kivetett adót, amit az január 19-ei ös számú törvény 26. cikke vezetett be. Ennek a bevételeit eredetileg társadalombiztosítási célokra akarták fordítani, de ezzel nem sikerült eleget tenni az 92/12/EGK irányelv és a 92/83/EGK irányelv által megszabott kötelezettségeknek. A francia állam szerint a 3. cikk (2) bekezdésében megjelölt kivétel miatt hatályos a társadalombiztosítási járulék, mivel ez a lakosság egészségét védelmezi. Ennek elérésére a legalkalmasabb a nemzeti adókiszámítási mód, mivel ezt az adót az ital mennyiségére vetik ki, ahelyett, hogy az egységre jutó alkoholmennyiséget vennék figyelembe. Ez a 25% és 50% közötti alkoholtartalmú italok fogyasztását egyformán befolyásolja, mivel ezek a leggyakrabban eladott termékek. Ennek az adókivetési módnak a hatékonyságát a lakosság egészségére nézve bizonyítja, hogy 1980 és 1994 között az ilyen alkoholos italok fogyasztása csak 14%-al nőtt Franciaországban, míg az azt megelőző évtizedben ez 31% volt. Az irányelv szóhasználatát és feladatait is másképpen értelmezték, fordították. A bíróság ítélete szerint a 3. cikk (2) bekezdést azért hozták, hogy a tagállamoknak a közösségi szabályozásban rögzített általános elveknek feleljenek meg. A meghatározott minimális közvetett adókon kívül más, konkrét célú közvetett adókat is kivethessenek. Ezek a célok nem lehetnek pénzügyiek. A bíróság olyan esetekben, ahol egy közösségi jogi rendelkezést többféle módon is lehet értelmezni, mindig előnyben részesíti azt az értelmezést, ami biztosítja a rendelkezés hatékonyságát. Tehát ebben az esetben a lakosság egészségének védelmét előnyben részesítette a Bíróság, mivel ez nem pénzügyi célt szolgál. A bíróság elutasította a bizottság keresetét, és utasította a Bizottságot a perköltségek viselésére. 24 A (3) bekezdés értelmében a tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy adókat vezessenek be, vagy tartsanak fenn a fenti termékeken kívül más termékekre is, amennyiben ezen adók nem eredményeznek határátlépési formaságokat a tagállamok közötti kereskedelmében. Az 5. cikk (1) bekezdése szerint a fent felsorolt termékek 23 92/12/EGK: lekérdezés ideje: C-434/97 (saját fordítás), lekérdezés ideje:

14 jövedéki adó kötelesek a Közösség területén történt előállításukkor vagy az e területre történt importálásukkor. A 6. cikk vázolja, hogy jövedéki adó megfizetésének kötelezettsége a szabadforgalomba bocsátáskor keletkezik, továbbá, hogy mit is jelent a jövedéki termékek szabadforgalomba bocsátása. Jelenti például az adófelfüggesztési eljárásból 25 való kilépést, ideértve a szabálytalan kilépést is; a termékek adófelfüggesztési eljáráson kívül történő előállítását, ideértve a szabálytalan előállítást is; és azon termékek bármilyen importálása, ideértve a szabálytalan importálást is, amelyek nem kerültek adófelfüggesztés 26 alá. A 7. cikk (1) bekezdése alapján egy tagállam már a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék esetén, amelyet egy másik tagállamban kereskedelmi célból tartanak, a jövedéki adót azon tagállamban vetik ki, amelyikben ezt a terméket tartják A borra vonatkozó vertikális irányelvek Az alkoholtermékekről a 92/83/EGK, illetve a 92/84/EGK irányelv rendelkezik. Az előbbi harmonizációs szabályokat ír le a borral kapcsolatban. Először is rögzíti, hogy a tagállamok az ezen irányelvnek megfelelő jövedéki adót vetik ki a borra. Az irányelv 9. cikke értelmében a tagállamok a borra kivetett jövedéki adót a késztermék egy hektoliterére számítva határozzák meg lekérdezés ideje: Adófelfüggesztési eljárás: Egy termék fogyasztásra bocsátása - amelyhez az adófizetési kötelezettség keletkezése kapcsolódik - akkor következik be, amikor a termék (szabályos vagy szabálytalan módon) kikerül az adófelfüggesztési eljárás alól, vagy az adókötelezettség keletkezését (előállítás, importálás) követően nem kerül adófelfüggesztési eljárás alá. Az adót ott kell meg fizetni, ahol a fogyasztásra bocsátás történt. 26 Adófelfüggesztés: 92/12/EGK: lekérdezés ideje: : Olyan adózási rendszer, amelynek keretében a termékek előállítása, feldolgozása, birtokban tartása, átvétele vagy szállítása a jövedéki adó felfüggesztése mellett történik. lekérdezés ideje: : Ez alapján az adófelfüggesztés a terméknek adóraktárban történő előállítása, feldolgozása, tárolása alatt érvényesülhet, továbbá az adó felfüggesztés mellett végezhető szállítások esetében. Ez utóbbi az adóraktárak közötti, valamint az adóraktárból a bejegyzett vagy nem bejegyzett kereskedő részére történő szállítást jelenti. Az adófelfüggesztéssel esik továbbá egy tekintet alá a jövedéki termék közösségi vámeljárás alá helyezése, illetve vámeljárás alatt tartása az importálást (az EU területére történt belépést) követően, illetve az exportra (harmadik országba) történő kiszállításkor. Az előbbi esetek képezik az irányelv szerinti adó-felfüggesztési eljárást (suspension arrangement) /12/EGK: lekérdezés ideje:

15 Az irányelv megkülönbözteti a csendes bor 28 és a habzóbor 29 fogalmát. A tagállamok a csendes bor adójának hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. Hasonlóképpen a habzóbor adójának hatálya alá tartozó minden termékre azonos mértékű jövedéki adót vetnek ki. A csendes borokra és a habzóborokra azonos jövedéki adó mértéket is alkalmazhatnak a tagállamok. 30 A 92/84/EGK irányelv, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adó mértékének közelítéséről, a minimumkulcsokat határozza meg. A bor esetében ez január 1-jétől a csendes borra 0 ECU, a habzóborra szintén 0 ECU a termék egy hektoliterére számítva a minimum jövedéki adó mértéke. 31 Ezzel sikerült ugyan egységesíteni a jövedéki adó minimális értékét, de a tagállamok dönthetnek úgy, hogy kivetik a jövedéki adót, amelynek értéke a borra legalább 0 euró/hektoliter. Vagyis az egyes országok saját maguk döntik el, hogy kivetik-e a jövedéki adót. A közösségi minimum felett (0 euró/hl) a tagállamok szabadon dönthetnek annak mértékéről, ezért igen szélsőségeses ingadoznak az unión belül a valós értékek. Az eltérések pedig nehezítik a kereskedelmet. A szőlőtermelő tagállamok folyamatosan követelik, hogy az adó minimális értéke közösségi szinten maradjon nulla. Eközben a bort nem termelő országok folyamatosan követelik a közösségi szinten történő pozitív adómérték megállapítását a borokra is. A termelő tagállamokban magasabb jövedéki adó bevezetése kihatással lenne a fogyasztásra és a közös borpiaci szabályozás elemeire is. A jövedéki adó további emelése a fogyasztás csökkenéséhez vezethetne, így további borfeleslegek keletkeznének. A lepárlások költségét ugyanakkor a közösség fizetné. A szőlőtermelő tagállamok szerint elfogadhatatlan a bor további adóztatása. A bor része ezen országok kultúrájának, és nehéz 28 92/83/EGK: lekérdezés ideje: Csendes bor: minden, a 2204 és 2205 KN-kód alá tartozó termék, amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1, 2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik. Továbbá, amely tényleges alkoholtartalma meghaladja a 15 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 18 térfogatszázalékot, feltéve, hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő, és hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik /83/EGK: lekérdezés ideje: Habzóbor: minden, a , , és a 2205 KN-kód alá tartozó termék, amely drótkosárral vagy más eszközzel rögzített gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy benne az oldott széndioxidnak köszönhető túlnyomás eléri vagy meghaladja a 3 bart. Továbbá, amely tényleges alkoholtartalma meghaladja az 1, 2 térfogatszázalékot, de nem haladja meg a 15 térfogatszázalékot, feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik /83/EGK: lekérdezés ideje: /84/EGK: lekérdezés ideje:

16 lenne elfogadni gazdasági vagy politikai okokból bevezetett további adónövekedést. 32 Magyarországon az adó alapja a bor mennyisége, hektoliterben mérve január 1-jétől változott a borok jövedéki adójának mértéke, mely szerint egyéb borok esetében az 1 literre vetülő adó 85,50 forintról 94,00 forintra változik. A szőlőbor adója azonban továbbra is 0 forint literenként. 33 Ez január 1-jétől van így, ugyanis az akkori literenkénti 8 forintos jövedéki adót lecsökkentették 0 forintra Harcz Zoltán: Jövedéki adó az EU-ban, Bor és Piac, 2005/3. szám, 39. oldal 33 HVG Adókülönszám, Jövedéki adó, 2009/5. szám, 59. oldal 34 lekérdezés ideje:

17 II. FEJEZET A bor, mint jövedéki termék közösségen belüli szabad kereskedelmét elősegítő intézmények Az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelem során igény volt arra, hogy a jövedéki termékek ellenőrzött keretek között kerüljenek egyik országból a másikba. Ezen igény kielégítése céljából adóraktári-rendszert hoztak létre, továbbá az áru útjának végigkísérésére szolgáló kísérő okmányokat állítottak ki. 1. Az adóraktári-rendszer A közösségi jövedéki szabályokban - mind az adózási konstrukció, mind a jövedéki termékek tagállamok közötti mozgására, nyomon követésére kialakított rendelkezések szempontjából - kulcsfontossággal bírnak az adóraktárak 35. Az alapirányelv előírja, hogy a jövedéki termékek előállítása, feldolgozása, tárolása az adó megfizetéséig csak adóraktárban történhet. Az adóraktárban a jövedéki adó felfüggesztés alatt áll. Létesíthetők olyan adóraktárak is, amelyek csak a jövedéki termékek adózatlan tárolására szolgálnak. Ezek gyakorlatilag az úgynevezett kereskedelmi adóraktárak, ahol a késztermékeket adózatlanul kereskedelmi forgalmazás céljából tartják. Az egyes tagállamok által engedélyezett (jóváhagyott) adóraktárak nemcsak nemzeti szinten, de a közösségen belül is jogosultak a jövedéki termékek szállítására és fogadására adófelfüggesztés mellett. Az adóraktárak létesítése, működése feltételekhez kötött. Ezek között vannak olyanok, amelyeket kötelező érvénnyel az alapirányelv határoz 35 Adóraktár: lekérdezés ideje: : Az adóraktár az a hely, ahol az illetékes nemzeti hatóságok által kiadott külön engedély birtokában jövedékiadó-köteles termékek előállítása, adózatlan tárolása, átvétele, kiadása végezhető. Simon István (szerk.): Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 270. oldal: Egy fizikailag elkülönített, külön helyrajzi számmal beazonosított terület. Ez lehet például raktár, a jövedéki termék előállítására alkalmas üzem, adott esetlen egy üzlethelyiség a hozzá tartozó raktárral. Az adóraktárra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, céljuk az adóraktárak zárt, biztonságos rendszerének kialakítása az adózatlan termékek tárolásával kapcsolatos adókockázat minimalizálása érdekében. Az adóraktár működéséhez adóraktári engedély szükséges, amit a vámhatóság ad meg. Az adóraktár-engedélyes adóalanyisága és felelőssége mellett az adóraktárba más személy terméke is betárolható, továbbá már személy is előállíthat az adóraktárban jövedéki terméket és az adóraktár-engedélyes is végezhet más személy részére termék előállítást. A vámraktárban és vámszabad területen létesített adóraktárban a jövedéki termékek csak harmadik országba történő kiléptetés céljából tárolhatók, adóraktári engedély csak ilyen célra adható. 17

18 meg, s vannak a Bizottság ajánlásában szereplő, kötelező erővel nem bíró előírások. Ezenfelül az egyes tagállamok további feltételeket is szabhatnak, de azokat csak a saját adóraktáraikra érvényesíthetik, a másik tagállamban engedélyezett adóraktárt el kell fogadniuk. Az alapirányelv előírja, hogy az adóraktár engedélyes 36 köteles nyilvántartást 37 vezetni az árukészletéről, valamint a termékmozgásról, a ki- és betárolásról. Általános követelmény, hogy az engedélyes járuljon hozzá a hatóság ellenőrzéséhez. Ebben tehát nem akadályozhatja az ellenőrző szervet, továbbá, ha a hatóság kéri, köteles a terméket bemutatni. Végül általános érvényű előírás az is, hogy az adóraktár-engedélyesnek garanciát kell adnia arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztett adó megfizetésre kerül. A tagállamok közötti, adófelfüggesztéssel végzett szállítások esetében a biztosítéknyújtás (jövedéki biztosíték 38 ) kötelező. Ez alól a tagállami szabályozások sem adhatnak felmentést. A tagállamok - közösségi előírások figyelembevételével kialakított - gyakorlata szerint az illetékes hatóság az engedélyezési eljárás során alapos vizsgálatnak veti alá a kérelmet benyújtó cég eddigi működését és a tervezett jövedéki tevékenységét, mindezek körülményeit. 39 Magyarországon adóraktári engedély az egyéb bor előállítását végző üzemre; palackozását végző palackozóra; a borászati üzem engedélyesének a gyártóüzeme területén és azon kívül található, egyéb bor tárolására alkalmas, saját tulajdonú vagy bérelt, illetve 36 92/12/EGK: lekérdezés ideje: Adóraktár engedélyes: azon természetes vagy jogi személy, akit illetve amelyet a tagállam illetékes hatósága feljogosított a jövedéki adónak az adóraktározási rendelkezések keretében való felfüggesztése mellett a jövedéki termékek üzleti tevékenység során történő előállítására, feldolgozására, birtokban tartására, átvételére és átadására. 37 Simon István (szerk.): Pénzügyi jog II., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, oldal Adóraktári nyilvántartási rendszer: az adóraktárak pontos, részletes nyilvántartásokat, termékmérlegeket vezetnek az előállított, a tárolt jövedéki termékekről, azok készletváltozásairól, továbbá vevőnyilvántartást is kell vezetniük ahhoz, hogy a forgalmazás fázisaiban is biztosított legyen a jövedéki termék útját az egyes fázisokban végigkövető ellenőrzés lehetősége. A jövedéki termék adóraktárból csak az ún. termékkísérő okmánnyal vagy az ún. egyszerűsített kísérő okmánnyal szállítható ki. 38 Dr. Herich György: Nemzetközi adózás Adózás az Európai Unióban, Penta Unió, 2004, 409. oldal Jövedéki biztosíték: az adófelfüggesztésből eredő kockázat kivédésére szolgáló jogintézmény. A biztosítéknyújtási kötelezettséget az alapirányelv rögzíti, de a konkrét feltételek meghatározása tagállami feladat. Az irányelv szerint az adóraktári tevékenység kockázatára is előírhat a tagállam biztosítéknyújtási kötelezettséget. Ezzel szemben a tagállamok közötti adófelfüggesztéses szállítás esetére az irányelv azt is szabályozza, hogy kinek kell a biztosítékot nyújtani. A szállítási biztosítéknak az egész Közösségen belül érvényesnek kell lennie. A biztosítéknyújtásra főkötelezett személy elsődlegesen a feladó adóraktár engedélyes, de előírható egyetemes garancianyújtási kötelezettség is a feladó, a szállító, vagy az áru tulajdonosa, illetve címzettje részére. A biztosítékok mértéke a teljes adóteherrel egyenlő a szállítási biztosíték esetén, és 1 hónapra eső jövedéki adóteher a tevékenységi garanciánál. A szállítási biztosíték meghatározásánál a feladó tagállam adómértéke az irányadó. A biztosítékok formáit a tagállamok határozzák meg. Ennek mértéke a termelői adóraktárra meghatározott legmagasabb minimumhoz igazodik: alkoholnál, sörnél 40 millió forint, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék esetén 1 millió forint lekérdezés ideje:

19 egyéb használati jogon működtetett raktárára és a kiszerelt egyéb bor önálló tárolását, raktározását végző raktárra adható. Nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak a természetes személynek, aki saját szőlőjéből vagy legfeljebb az értékesített saját szőlőtermés mennyiségével azonos mennyiségben vásárolt szőlőből állít elő szőlőbort 1000 liter saját fogyasztásra szánt szőlőborig, illetve annak a szőlőterülettel nem rendelkezőnek, aki legfeljebb 500 kilogramm vásárolt szőlőből állít elő szőlőbort. Nem kell engedély továbbá a bor palackozását mobil palackozóval egyszerűsített adóraktárban végző személynek, amennyiben a vámhatóságnak ezt bejelenti és vezeti a nyilvántartást, illetve rendelkezik a hatósági engedélyekkel. 40 Amennyiben adóraktári engedély nélkül állítanak elő jövedéki terméket, és a vámhatósági ellenőrzés folytán ez kiderül, akkor szankciókat alkalmazhat a hatóság, mint ahogy a következő esetben történt. A felperes október 14-én bejelentést tett a Veszprémi Fővámhivatalnál, hogy telephelyén a Traubisoda üdítőital anyagaként tárolt nagy mennyiségű szőlőből nyert must erjedésnek indult. A járőr mintát vett és a 4. számú tartályon ólomzárat helyezett fel. A mintát az első fokú hatóság megküldte a Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának Vegyvizsgáló Intézetének bevizsgálásra. A szakvélemény szerint az alkoholos folyadék a vámtarifaszám alá tartozik, tehát jövedéki terméknek minősülő ipari bor. A felperes nem kívánta megsemmisíteni, hanem vámhatósági állásfoglalást kért, hogy milyen felhasználási lehetőségei vannak. Jövedéki termék előállítása csak meghatározott engedély birtokában végezhető, ilyen terméket értékesíteni, birtokolni tilos ennek hiányában. A felperest az első fokú hatóság forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte az adóraktári engedély nélkül történő jövedéki termék előállítása miatt. Az a tény, hogy a felperes az adóraktári engedély megszerzésére indítványt tett, nem menti fel a jövedéki törvénysértés alól, ugyanis a gazdálkodóknak az előállítást megelőzően kell rendelkezniük az adóraktári engedéllyel. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperesnek nem volt engedélye a jövedéki termék birtoklására. 41 A jövedéki szabályok megsértése esetén alkalmazott jogkövetkezményeket a későbbiekben részletesen tárgyalom évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.), 81. (2) bekezdés 41 Veszprém Megyei Bíróság, 6.K /2006/32. 19

20 2. Termékkísérő okmányok (TKO) A Közösségen belül alkalmazandó egységes szabályok meghatározása és az üzleti vállalkozásokra, valamint magánszemélyekre vonatkozó adminisztratív követelmények leegyszerűsítése érdekében a borászati termékek fuvarozásakor az adózási rendelkezések alkalmazásához szükséges kísérőokmányokat hivatalosan elismert kísérőokmánynak kell tekinteni. A szállítókra vonatkozó adminisztratív követelmények szükségtelen bonyolításának elkerülése érdekében helyénvaló előírni, hogy egyes borászati termékek korlátozott távolságon belül történő szállítása vagy korlátozott mennyiségben és kis méretű tárolóedénybe töltve történő szállítása esetén nincs szükség kísérőokmányra. A piaci szereplők adminisztratív tevékenységeik elvégzése során a papíralapú dokumentumokról fokozatosan áttérnek a számítógépes eljárások alkalmazására. Kívánatos tehát, hogy a kísérőokmányok és nyilvántartások elkészítésekor és használatakor számítógépes eljárásokat is lehessen alkalmazni. A borászati termékek kivitele esetében a kísérőokmányok mellett további dokumentumok, például a kiviteli nyilatkozat megléte is kötelező. A nem palackozott borászati termékek szállítása különösen gondos felügyeletet igényel, mivel e termékek fokozottabban ki vannak téve a hamisítás veszélyének, mint az egyszer használatos záró eszközzel ellátott, címkézett, palackozott termékek. Ilyen esetekben célszerű megkövetelni további információk szolgáltatását és a kísérőokmány előzetes hitelesítését. Az adminisztratív kísérőokmányok 42 és az egyszerűsített kísérőokmányok 43 elkészítésével kapcsolatos rendelkezések az egyes borkategóriákra 44 vonatkozó oltalom alatt álló eredet megjelölésnek vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek a tanúsítására vonatkozó számú melléklet: lekérdezés ideje: számú melléklet: lekérdezés ideje: ifj. Zilai János: A borverseny, mint a bor igazságának felderítése, Borászati Füzetek, 1999/2. szám, 6. oldal Borkategóriák: A borokat tulajdonságuk alapján be lehet sorolni, majd ezeket sajátságaik alapján osztályokba rendezni. A VinAgora Nemzetközi Borverseny kategória besorolásai a következők voltak: A. STRICTO SENSU (szigorú értelemben vett) BOROK: 1. kategória: fehér, csendes borok 2. kategória: rozé, csendes borok 3. kategória: vörös, csendes borok 4. kategória: habzóborok 5. kategória: pezsgők B. KÜLÖNLEGES BOROK: 6. kategória: természetes csemege borok 7. kategória: erősített borok 8. kategória: fűszerezett borok, vermutok A borral kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy nem lehet természettudományos módszerekkel megismerni. A bor egy vegyülethalmaz, melyet meghatározott kémiai és mikrobiológiai folyamatok alakítanak. 20

21 szabályokra utalnak. 45 Az adminisztratív kísérőokmányt általában 5 példányban (a feladó, a címzett, a feladónak visszaküldendő, a rendeltetési ország és a vámhatóság példánya) állítják ki, de ezek tartalmilag megegyeznek. 46 Az egyszerűsített kísérőokmányt pedig 3 példányban (a szállító, a címzett és a szállítónak visszaküldendő példány) állítják ki, ezeknek tartalma szintén azonos. 47 A borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányokra, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartásra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, április 24-i 884/2001/EK bizottsági rendelet 18. cikkének (1) bekezdése lehetővé tette a tagállamok számára, hogy további vagy egyedi rendelkezéseket határozzanak meg a területükön szállított termékekre vonatkozóan. Az egyik rendelkezés szerint július 31-ig a szőlőmust sűrűségét Oechsle-fokban kifejezett sűrűséggel lehet helyettesíteni. Ezt a hagyományos gyakorlatot főként azok a mezőgazdasági kistermelők alkalmazzák, akiknek a sűrűségre vonatkozó új szabályok átvételéhez még néhány évre szükségük van. Helyénvaló ezért ezt az átmeneti rendelkezést továbbra is alkalmazni, hatályon kívül helyezve a 884/2001/EK rendeletet. Kívánatos, hogy a tagállamok közöljék a Bizottsággal a kísérőokmányokra és a nyilvántartásokra vonatkozó címben szereplő rendelkezések végrehajtásáért felelős hatóságok nevét és címét, hogy a Bizottság továbbítani tudja ezeket az információkat a többi tagállamnak. A számítógépes eljárások lehetséges használata ellenére minden természetes vagy jogi személy, illetve ezek csoportja ideértve az olyan, készleteket nem tartó kereskedőket, akiknek állandó lakhelyük vagy bejegyzett székhelyük a Közösség vámterületén van, és akik borászati terméket szállítanak vagy szállíttatnak saját felelősségére állítja ki az adott szállítmányt kísérő okmányt. Kísérőokmányként a következők ismerhetők el: a) azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre a 92/12/EGK irányelvben megállapított, árumozgásra vonatkozó rendelkezések vonatkoznak. 1. A jövedéki adó felfüggesztésével történő forgalomba bocsátás esetén a 2719/92/EGK rendeletnek megfelelően kiállított adminisztratív kísérőokmány vagy kereskedelmi okmány; 2. A Közösségen belüli mozgás és a kiindulási hely szerinti tagállamban fogyasztásra bocsátás esetén a 3649/92/EGK rendeletnek megfelelően kitöltött, egyszerűsített kísérőokmány vagy kereskedelmi okmány; /2009/EK rendelet, lekérdezés ideje: lekérdezés ideje: lekérdezés ideje:

22 b) azoknak a termékeknek az esetében, amelyekre a 92/12/EGK irányelvben megállapított, árumozgásra vonatkozó rendelkezések nem vonatkoznak. A kísérőokmányt akkor készítették el megfelelően, ha tartalmazza a VI. mellékletben 48 előírt információkat. A kísérőokmány csak egy szállításhoz használható fel. Az elektronikus kísérőokmányok tartalmának meg kell egyeznie a papíralapú okmányok tartalmával. A Közösség vámterületén kívül letelepedett címzett esetében a szállítmányt kísérő okmány eredeti példányát és egy másolatát vagy, adott esetben, annak az 1-es és 2- es számú másolatát a kiviteli nyilatkozat alátámasztására az exportáló tagállam illetékes vámhivatalának be kell mutatni. A vámhivatal meggyőződik arról, hogy feltüntették-e egyrészről a kiviteli nyilatkozaton a bemutatott okmány típusát, dátumát és számát, másrészről a kísérőokmány eredeti példányán és másolatán vagy adott esetben a kísérőokmány két másolatán a kiviteli nyilatkozat típusát, dátumát és számát. A Közösség vámterületéről történő kilépés helye szerinti vámhivatal a kísérőokmány két másolatán feltünteti a IX. mellékletben szereplő megfelelő szöveget, amelyet pecsétjével is hitelesít. A kísérőokmány lepecsételt és a megfelelő szöveget tartalmazó másolatait azután átadja az exportőrnek vagy képviselőjének. Az exportőr vagy képviselője gondoskodik arról, hogy a kivitt terméket kísérje az okmány egy példánya. 49 Amennyiben valaki nem rendelkezik termékkísérő okmánnyal és olyan tevékenységet folytat, amelyhez erre szükség van, a vámhatóság hátrányos jogkövetkezményeket alkalmaz a mulasztóval szemben. Ilyen eset volt, mikor a vámhivatal január 16-án ellenőrzést tartott a felperessel együtt több gazdálkodó szervezet által üzemeltetett boradó raktárban. A gazdálkodók készletében többletet, míg a felperesében hiányt fedezett fel, a gazdálkodók azt állították, hogy a náluk lévő bor a felperesé. Ezért jelentős összegű jövedéki adót, adóbírságot és mulasztási bírságot követeltek a felperestől, ugyanis termékkísérő okmány nélkül tárolta át és így beállt az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség. A felperes azzal védekezett, hogy az ellenőrzésig a terméken semmilyen műveletet nem végzett, fizikailag nem mozgatta és így nem áll fenn termékkísérő okmány kiállítási kötelezettsége. A termék egyébként mustból természetes erjedés folytán keletkező bor. Az elsőfokú bíróság elmarasztalta a felperest. A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ám azt nem találta a Legfelsőbb Bíróság alaposnak jogszabály hivatkozásának hiánya miatt, így a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta számú melléklet: 436/2009/EK rendelet, lekérdezés ideje: /2009/EK rendelet, lekérdezés ideje: Legfelsőbb Bíróság elvi határozata: L. B. Kfv. I /2008, K 2004/