TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM"

Átírás

1 A KÖZPONTI KÖRNYEZET- ÉS ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében szeptember 27-én tartandó 352. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM A vízi környezet, a benne élő hal és az ember interakciói előadásainak rövid kivonata 325. füzet Budapest

2 352. TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM A vízi környezet, a benne élő hal és az ember interakciói Elnök: Jeney Zsigmond Az MTA Élelmiszertudományi Tudományos Bizottsága, a Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet és a Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület közös rendezésében Helyszín: KÉKI, Tanácsterem 1022 Budapest, Herman Ottó út szeptember 27-én, pénteken, 9.30 órakor Jakabné Sándor Zsuzsanna, Borné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Csengeri István, Percze Vanda Antropogén eredetű szennyező anyagok a vízi környezetben Borné Papp Zsuzsanna, Jakabné Sándor Zsuzsanna, Biró Janka, Percze Vanda A halak élvezhetőségét befolyásoló környezeti és takarmányozásból származó hatások Jeney Zsigmond, Lehoczky István, Feledi Tibor, Rónyai András A ponty és a tokfélék genetikai alapjainak megőrzése Feledi Tibor, Kucska Balázs, Gyalog Gergő, Rónyai András Új fajok és technológiák a magyar akvakultúrában lehetőségek és kihívások SZÜNET Jeney Galina, Ardó László Gyógynövények alkalmazása halbetegségek megelőzésére Gál Dénes, Gyalog Gergő Fenntartható haltermelés? Székács András, Adányiné Kisbocskói Nóra, Németh Gyöngyi, Majer-Baranyi Krisztina A vitellogenin, mint endokrin zavaró hatású környezetszennyezők kimutatására alkalmas biomarker immunalaitikai meghatározása Jánosi Anna, Ujhelyi Gabriella, Koppányné Szabó Erika Érdekességek az élelmiszerhamisítás témaköréből: Kaviár és halkonzerv DNS-alapú vizsgálati eredményei 1

3 Antropogén eredetű szennyező anyagok a vízi környezetben Az emberiség egyre nagyobb mennyiségű gyógyszert és háztartási vegyszert használ fel betegségek gyógyítására, tisztálkodásra és az egészségi állapot fenntartására mind a humán gyógyászatban, mind pedig az állattartásban. Az intenzív állattartásban gyógyszeres kezelés nélkül nehéz lenne tartani a megfelelő termelési szintet. Az ember és az állatok szervezete ezeket a kémiai vegyületeket nem használja fel teljes mértékben, így azok, valamint metabolitjaik a vizelettel, vagy a széklettel kiürülnek, ami után bekerülnek a szennyvízbe és szennyvíziszapba. A szennyvíztisztító telepek tisztítási folyamatai során ezek a vegyületek részlegesen bomlanak le, és az ipar növekvő termelése által túlterhelt kezelő telepek nem képesek teljes mértékben szennyezőmentessé tenni a folyókba engedett tisztított szennyvizet. Ennek az oka az, hogy a biológiai ártalmatlanítás folyamatában a lebontó baktériumok nem a számukra életidegen, mesterséges és kis koncentrációban jelenlevő gyógyszermolekulákat dolgozzák fel, hanem a természetes eredetű anyagokat fogyasztják. Így ezen vegyületek semlegesítésére megfelelő mikrobiális biokémiai mechanizmus nem áll rendelkezésre, sőt a mikroorganizmusok hatékonyságát a gyógyszer vegyületek le is rontják. A felszíni vizekbe jutott gyógyszerészeti és higiéniás termékek hatóanyagának egy része a napfény és a biotranszformáció hatására átalakulhat, mely folyamatokban fotodegradációs termékek és metabolitok jönnek létre. Mivel ezek a vegyületek jól adszorbeálhatóak, ezért a folyók, patakok medrében az iszapra kötődve ún. biofilmen feldúsulhatnak, és onnan a vízi élővilág alkotóiba juthatnak. Az egyes gyógyszercsoportok esetében a jó bioakkumulációs és biomagnifikációs tulajdonságuk révén szermaradványok már a teljes táplálékláncban megtalálhatóak, így mindennapi élelmiszerforrásainkban is. A tudomány és a környezetvédelem legkorábban a szteroid vegyületek, elsősorban a nemi hormonrendszert megzavaró gyógyszermaradványok hatásaival foglalkozott, amelyeknek veszélyes hatásaira évtizedek óta felhívják figyelmünket. Napjainkra azonban az antibiotikum és a nem-szteroid típusú medicinák maradványai is kiemelt figyelmet kapnak a környezetvédelmi hatóságoktól. Az antibiotikumok csoportjából származó maradványok a nagy mennyiségű felhasználásuk miatt az egyik legveszélyesebbek lettek, mivel hozzájárulnak a rezisztens patogén baktériumok kialakulásához. A nitrofuránok csoportjába tartozó vegyületeknek mutagén és karcinogén hatása van, ezért az Európai Unióban betiltották őket. Egyre több kísérlet és hatástanulmány veszi kezdetét szerte a világon, hogy a tudósok, kutatók megállapítsák, milyen potenciális veszélynek vagyunk kitéve. Ezek a kísérletek sajnos nem reprezentálják teljes mértékben az összetettebb környezeti hatásokat, mert általában csak egy, vagy esetleg néhány vegyület egyidejű vizsgálatára terjednek ki. Ezzel ellentétben a természetbe kikerülő medicinák maradványai, ezek metabolitjai és még egyéb szennyező anyagok is együttesen vannak jelen, és együtt fejtik ki hatásukat. Ezeket az összetett hatásokat rendkívül nehéz vizsgálni, hiszen rengeteg szerves vegyület találkozik, amelyek között egymást gyengítő vagy erősítő kölcsönhatások alakulhatnak ki. Jelen előadásban egy Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében egyes gyógyszerek akkumulációs tulajdonságait vizsgáltuk a románmagyar határvidék legfontosabb folyóin, a Körösökön és a Berettyón, elsősorban a nagyvárosok és duzzasztók közelében. A monitorozás néhány gyógyhatású xenobiotikumra, azaz nem-szteroid típusú fájdalomcsillapítóra (NSAID) és antibiotikumra terjedt ki a vízi ökoszisztémák elemeiben (víz, üledék, zoobentosz, indikátor növények és halak). Az eddigi eredmények szerint az üledékben, a bentoszban, halakban és vízi növényekben a gyógyszermaradványok különböző mértékben voltak kimutathatók. Jakabné Sándor Zsuzsanna, Borné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Csengeri István, Percze Vanda 2

4 A halak élvezhetőségét befolyásoló környezeti és takarmányozásból származó hatások A kereskedelembe kerülő természetes vizekben fogott, halastavakban vagy intenzív rendszerekben termelt halak élvezeti értékének, elsősorban az ízének romlását több tényező is okozhatja. A halhús minőségének ilyen jellegű romlását természetes és mesterséges eredetű anyagok is okozhatják, amelyek a halhúsba kerülhetnek még a hal életében (preharvest eredetű szennyeződés), vagy a helytelen tárolás következtében a már fogyasztásra szánt halhúsban keletkeznek (postharvest eredetű szennyeződés). A természetben halászott halak mesterséges eredetű íz romlásának forrásai leggyakrabban a vízbe kerülő kőolajtermékek, ipari vagy kommunális szennyezések. Természetes eredetű ízés szagromlásról pedig akkor beszélünk, amikor azt a vízben élő különböző szervezetek (algák, gombák, baktériumok) által szintetizált, az anyagcsere folyamatok során a környezetbe kerülő vegyületek okozzák. A tenyésztett halaknál többnyire a helytelen takarmányozás idézheti elő az íz- vagy szagrontó anyagok felhalmozódását a halhúsban. A kellemetlen ízű és/vagy szagú halak értékesítése komoly nehézségekbe ütközik különösen az EU országok piacain. Az íz- és szagrontó anyagok nemzetközileg is elterjedt és elfogadott neve - off-flavor - az angol nyelvű szakirodalomból származik. Ha csak a vízi eredetű állatokat vesszük figyelembe a nemzetközi szakirodalom szerint létezik: - petróleum vagy földiszeder íz (lazac és tőkehal) - fokhagyma íz (fűrészes-garnéla rák és homár) - jodoform íz (garnéla rák és különböző halak) - iszap és föld íz (különböző halak és garnéla rák) esetében. Hazánkban a legnagyobb problémát legkedveltebb halfajunk a ponty jellegzetes íz romlása az iszap és föld earthy-muddy-musty íz, amelyet a kellemetlen dohos penészes szagot okozó alga és sugárgomba fajok elterjedése okoz. A víz vagy a halhús kellemetlen ízéért és szagáért a fent említett mikroorganizmusok által szintetizált két vegyület, nevezetesen a geosmin és a 2-metil-izoborneol (MIB) a felelős. Mivel mind a geosmin, mind pedig a MIB eliminálódása lassabb az abszorpciónál, a halak húsában jóval a szennyeződés megszűnése után is megtalálhatók ezek az élvezeti értéket rontó anyagok. A halhús ízét vizsgálhatjuk érzékszervi (organoleptikus), illetve műszeres úton is. Az érzékszervi vizsgálatok közül a legelterjedtebb, a háromszög (angolul tri-angle), módszer. Műszeresen pl. a geosmin és a MIB kimutatására GC-MS módszer alkalmazunk, de a legfiatalabb és leguniverzálisabb azonban az elektronikus orr, amellyel ízprofilokat is detektálhatunk. A tenyésztett halak esetében, az ízrontó anyagok eltávolítására léteznek lehalászás előtti, un. preharvest lehetőségek is, amelyek közül a leggyakrabban alkalmazott és többnyire megfelelő eljárás az un. purge, azaz a halak néhány napra történő tiszta, átfolyó vízbe helyezése. A már nem élő hal húsában is csökkenteni lehet a jelen lévő ízrontó anyagok koncentrációját, ózon-kezeléssel, füstöléssel, marinálással, mélyhűtéssel stb. Ezekkel a módszerekkel azonban többnyire csak élvezhetőbbé tehető a halhús. Vizsgálataink szerint a környezetvédelmi szempontok mellett a halhús élvezeti értékének növelése szempontjából pl. a biológiai haltermelés jelenthet kitörési pontot a hazai akvakultúrában. Borné Papp Zsuzsanna, Jakabné Sándor Zsuzsanna, Biró Janka, Percze Vanda 3

5 A ponty és a tokfélék genetikai alapjainak megőrzése A ponty (Cyprinus carpio) a világ egyik legszélesebb körben elterjedt és tenyésztett halfaja. Népszerűsége elsősorban Európa középső és keleti részén és Ázsiában évezredek óta töretlen, így itt a faj a mai napig meghatározó szerepet tölt be az emberek táplálkozásában ben kb. 3 millió tonna pontyot termeltek a világ 80 országában, ami az édesvízi haltermelés 10%-át tette ki akkor. Magyarország haltermelésében a hagyományos, polikultúrás tógazdasági termelés dominál, melynek fajösszetételét 76%-ban ponty, 13%-ban fehér busa és 11%-ban egyéb fajok alkotják. Az intenzív termelés 94%-át az afrikai harcsa adja (AKI, 2013). Az 1960-as évektől kezdve a tógazdasági tartástechnológia fejlődésének hatására egyre inkább növekvő igény mutatkozott egy jobb termelőképességű, az adott környezeti feltételeket gazdaságosabban kihasználó pontyfajta kinemesítésére. Ezt a munkát a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben (HAKI) Dr. Bakos János indította útjára. Első lépésként összegyűjtötte a jelentősebb hazai gazdaságokban akkor fellelhető pontyfajtákat, melyekből egy élő génbankot hozott létre. Később ezt az állományt külföldi fajtákkal egészítette ki, melynek következtében az 1970-es évek közepére 15 hazai és 14 külföldi pontyfajta kapott helyet az intézet génbankjában. A génbank létrehozásának eredeti célja elsősorban a meglévő pontyfajták genetikai állományának megőrzése, a fajták termelőképességének javítása és a jó tulajdonságokkal rendelkező fajták/hibridek tógazdaságokban való elterjesztése, teljesítményvizsgálati módszerek kidolgozása volt, míg mára a hangsúly inkább az ismert genetikai hátterű állományok főként kutatási célokra (pl. betegségekkel szembeni ellenálló képesség) történő kialakítására, a tájfajták megőrzésére és esetleges eredeti élőhelyükre való visszatelepítésére helyeződött át. A sikeres kezdeményezést folytatva az intézet 2005-től kezdődően mélyhűtött sperma génbankot is fenntart, amelyben 24 különböző pontyfajta kapott helyet. A sokéves kutatómunka eredményeképpen jelentős módszertani háttér áll ma már rendelkezésünkre. Ezek közül is kiemelhető a génbanki állományok mikroszatelit elemzések alapján való genetikai összehasonlítása, illetve a fajták egyes betegségekkel (Aeromonas, KHV) szemben való ellenálló képességük szerinti vizsgálata. Utóbbi munkát a HAKI az Eurocarp projekt keretein belül valósíthatta meg. Az 1990-es évek elejétől a génbank fenntartásához az állam által biztosított anyagi források fokozatosan csökkentek től saját pontyfajtáikat a fajtatulajdonosok tartják fenn. Az intézet jelenleg saját költségén tartja fenn élő ponty génbankját, ami éves szinten kb. 12 millió Ft kiadást jelent. A jövőben a magyarországi őshonos ponty tájfajtákban rejlő értékek fennmaradása érdekében szakmailag indokolt lenne az államilag támogatott fajták listájába történő újbóli felvételük és a meglévő ex-situ génbankok mellett fejleszteni kell a vad formák in-situ megőrzését is, amikor azokat eredeti élőhelyükön tartjuk fenn és óvjuk. A tokfélék nem csupán kiemelt jelentőségű természetvédelmi értéket képviselnek, hanem az akvakultúrás termelés szempontjából is igen fontosak. Szálkamentes, ízletes húsuk és főleg kaviárként hasznosítható ikrájuk rendkívül értékes élelmiszeri termék. A tokfélék minden fajának állományai világszerte sebezhetőek, veszélyeztettettek, vagy a kihalás határán állnak. Az állományok megőrzésének egyik fontos eleme az ex situ génbankok kialakítása és fenntartása. A HAKI-ban az 1960-es évek elejétől kezdve folynak a tokfélékkel kapcsolatos kutatások és 1988-ban elkezdődött a tokfélék génbankjának céltudatos kialakítása és fenntartása. Jelenleg négy őshonos faj (kecsege, sőregtok, vágótok és viza) és négy idegenhonos tokféle (szibériai kecsege, kaszpi vágótok, lénai tok és lapátorrú tok) különböző korosztályait neveli az intézet. Ennek éves fenntartási költsége kb. 8 millió Ft, melyet a HAKI a ponty génbankhoz hasonlóan önerőből fedez. Jeney Zsigmond, Lehoczky István, Feledi Tibor, Rónyai András 4

6 Új fajok és technológiák a magyar akvakultúrában lehetőségek és kihívások A magas termelési költségek, a környezetvédelmi szigorítások, valamint a kevésbé hatékony termelés új technológiák kifejlesztését és a hazai termelés számára új, gazdaságosan termelhető fajok/alfajok bevezetését tették szükségessé az akvakultúrában. Ezzel egyidejűleg Magyarországon a hagyományos tógazdasági polikultúrában termelt halfajok mellett egyre inkább növekszik a fogyasztói igény azon fajok iránt, melyek ízletes, kiváló minőségű és nem utolsó sorban szálkamentes húst adnak. Ha ezeket a halakat adaptálni tudjuk a már meglévő, vagy az újonnan kifejlesztett termelési technológiákhoz, akkor hatékonyabbá tehetjük a gazdálkodást. Ezen feltételeknek megfelelve, az úgynevezett kombinált rendszerekben történő halnevelés egy lehetséges módszer a termelés hatékonyságának növelésére. A módszer lényege, hogy az intenzív részben nagy egyedsűrűség mellett, értékes halak nevelhetők, melynek elfolyó vizét és az abban található anyagokat az extenzív halastó hasznosítja és kezeli. Ilyen termelő rendszerek a tó a tóban, a tavi ketreces, a tavi medencés és a tavi recirkulációs rendszerek. A víz tisztítása mindegyik rendszer esetében magában az extenzív halastóban történik, azaz nincs szükség külön szűrőrendszerre. További előny, hogy a víz mozgatásához a közvetlen kapcsolat miatt minimális energia szükséges. Az ilyen rendszerekben nemcsak a természetes hozamokat hasznosítjuk, hanem száraz táppal takarmányozzuk az állományt, így alkalmas tápon nevelhető, értékes halak tenyésztésére is. A hazai haltermelés számára potenciális új fajokat/alfajokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: 1. Értékes ragadozóhalak (pl. barramundi, vörös árnyékhal, süllő, hibrid csíkos sügér, szürkeharcsa stb.). 2. Célzott termelés speciális kisebb piacokra (pl. csuka, menyhal, széles kárász, compó stb.). 3. Egy már a termelésben használt faj változatai, alfajai termelési potenciáljának kiaknázása (pl. szibériai kecsege). 4. Alacsony értékű fajok kiváltása értékes fajokkal (pl. a pettyes busa helyettesítése lapátorrú tokkal). Míg az első három típus intenzív rendszerekbe vagy kombinált rendszerek intenzív részébe javasolható, addig utóbbi az extenzív halastavi termelésbe ajánlott. A barramundi egy Délkelet-Ázsiában őshonos sügérféle, amely kiváló húsminőségének, szálkamentességének, valamint igen kedvező növekedésének és húskihozatalának köszönhetően a csendes-óceáni térség akvakultúrájának egyik kiemelt jelentőségű faja. A barramundi és mellette a vörös árnyékhal (Scienops ocellatus) termelési technológiájának fejlesztésével hazánkban a Barra-09 elnevezésű pályázat keretében megalakult konzorcium foglalkozik. A pályázati célkitűzések a nevezett fajok teljes ciklusú termelési technológiájának kidolgozására irányulnak. A hibrid csíkos sügér a Morone nemzetség két faja, a csíkos sügér (M. saxatilis) és a fehér sügér (M. chrysops) közötti keresztezés eredménye. A hibridben a két sügérféle kedvező tulajdonságai ötvöződtek egy gyors növekedésű, stressz-toleráns, kiváló húsminőségű halat eredményezve, amely horgászati és étkezési szempontból egyaránt ígéretes célpontja lehet az édesvízi haltermelésnek hazánkban is. A tokfélékkel foglalkozó gazdaságok hozamfokozásának egyik jelentős tartaléka lehet az új fajok/alfajok alkalmazása. Előzetes tapasztalataink alapján a kecsege szibériai alfajának (A. ruthenus marsiglii) növekedési erélye felülmúlja a hazai kecsegéét. Az Észak-Amerikában őshonos lapátorrú tok (Polyodon spathula) egyike azoknak a tokféléknek, melyek szűrő táplálkozásúak és egész életük folyamán kizárólag planktont fogyasztanak. Táplálékspektruma leginkább a pettyes busáéval azonos, de annál sokkal értékesebb halfajnak tekinthető. Húsa jó minőségű, szálkamentes, ikrája kaviár minőségű, igen értékes termék. Mivel a lapátorrú tok viszonylag jól viseli a tógazdasági körülményeket, a hazai polikultúrás termelési szerkezetbe történő beillesztése mindenképpen kívánatosnak tekinthető. Feledi Tibor, Kucska Balázs, Gyalog Gergő, Rónyai András 5

7 Gyógynövények alkalmazása halbetegségek megelőzésére A fertőző halbetegségek elleni védekezés leggyakrabban alkalmazott eszközei az antibiotikumok és az oltóanyagok (vakcinák). Az antibiotikumok felhalmozódhatnak a halhúsban és a vízi környezetben, túlzott használatuk pedig rezisztens baktériumok kialakulásához vezet. A vakcinák jól használhatók a betegségek megelőzésére, de csak a specifikus immunválaszt erősítik egy adott kórokozó ellen. A halak betegségekkel szembeni védekezésében azonban a természetes (nem-specifikus) immunválasznak is fontos szerepe van. A nem specifikus immunválaszt erősítő anyagokat immunstimulátoroknak nevezzük. Változatos szerkezetű vegyületek tartoznak ide, például poliszacharidok, flavonoidok vagy alkaloidok. Az utóbbi évek kutatási eredményei igazolták, hogy jól alkalmazhatók a haltenyésztésben a fertőző halbetegségek megelőzésére. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI, Szarvas) immunológiai kutatócsoportja 2004 óta foglalkozik a gyógynövénykivonatok immunstimulátorként való alkalmazásának kutatásával. Kutatómunkánkat kínai, vietnámi és dél-afrikai intézetekkel együttműködésben végezzük. Az évek során sok in vivo etetési kísérletet végeztünk különböző halfajokon, például pontyon, tilápián és afrikai harcsán. Az általunk vizsgált gyógynövénykivonatokat régóta alkalmazzák a hagyományos kínai orvoslásban immunrendszer-erősítőként. Ezt a hatást több kísérleti állatfajon, például egereken vagy csirkéken is kimutatták, a halak immunrendszerére gyakorolt hatásukról azonban jóval kevesebbet tudunk. Kísérleteinkben négy kínai gyógynövény, az Astragalus membranaceus, a Scutellaria baicalensis, a Lonicera japonica és a Ganoderma lucidum kivonatainak hatását vizsgáltuk. Ezeket a gyógynövényeket önmagukban vagy egymással kombinálva alkalmaztuk. Két kísérletben a gyógynövénykivonatokat egy nyomelemmel, a bórral kombináltuk, egy kísérletben pedig a kísérleti csoportok felét Aeromonas hydrophila baktérium ellen vakcináltuk. A gyógynövénykivonatokat és a bórt különböző kombinációkban a haltápokhoz kevertük. A kontroll táp nem tartalmazott sem gyógynövénykivonatokat, sem bórt. A halakat ezekkel a tápokkal három, négy vagy öt hétig etettük, és hetente egyszer vérmintát vettünk tőlük. A vérből centrifugálással izoláltuk a fagocitáló sejteket és a vérplazmát, majd meghatároztuk a nem-specifikus immunválasz erősségét. A fehérvérsejtek fagocitáló- és respirációs aktivitását, illetve a vérplazma lizozimaktivitását, összes fehérje- és immunoglobulin-szintjét mértük. Az eredményeket statisztikai módszerekkel értékeltük. A kísérletek végén a halakat A. hydrophila baktériummal fertőztük, és egy héten át regisztráltuk az elhullást, majd kiszámoltuk a megmaradási arányokat A gyógynövénykivonatok valamennyi vizsgált immunológiai paraméterre pozitív hatással voltak és javították a megmaradási arányt az A. hydrophila fertőzést követően. A bór kedvező hatása az elhullások további csökkentésében nyilvánult meg. A leghatékonyabb immunstimulátornak az Astragalus és a Lonicera kombinációja bizonyult bóros kiegészítéssel vagy önmagában alkalmazva. Ez a kombináció a haltenyésztési gyakorlatban is alkalmazható a halak ellenálló-képességének erősítésére. Jeney Galina, Ardó László 6

8 Fenntartható haltermelés? A fenntartható gazdálkodás az akvakultúra esetében sem csupán környezetvédelmi szempontok érvényesítését jelenti, hanem hosszú távú gazdasági előnyök biztosítását is a haltermelők számára. A fenntarthatóság három szintje (környezeti, gazdasági és társadalmi) egyaránt meghatározza a gazdálkodás hosszú távú fenntarthatóságát. A fenntartható gazdálkodás legfőbb ismérvei a jövedelmező termelés, a nem-megújuló erőforrások hatékony és takarékos használata, a megújuló erőforrások felhasználásának növelése, a lakosság egészséges élelmiszerrel való ellátása, valamint a vidéki életminőség javításához való hozzájárulás. Az akvakultúra az egyik legdinamikusabban növekvő állati terméket előállító szektor a világon, az elmúlt évtizedben 80 %-os évente átlagosan 6,1 %-os termelésbővüléssel. Az elmúlt időszakban ezt a növekedést az intenzív technológiák térnyerésre és a teljes értékű tápok etetésének térnyerése jellemezte, elsősorban az ázsiai térségben. Ezzel szemben a magyarországi termelés bázisát az extenzív és fél-intenzív tavi haltermelés adja, az étkezési haltermelésünk megközelítően 86 %-a, mintegy ha halastóból származik, míg a fennmaradó 14 % az intenzív, túlnyomó részben átfolyóvizes rendszerekben kerül előállításra. A zárt recirkulációs rendszerekben megtermelt halmennyiség az utóbbi évek beruházásai ellenére sem éri el az 1 %-ot. Mivel a halastavak adják a hazai termelési bázis meghatározó részét, ezért a haltermelés-fejlesztésének egyik legkézenfekvőbb területe a halastavakban rejlő termelésbiológiai potenciál jobb kihasználása; részben a hagyományos tavi termelés tápanyagforgalmi viszonyainak optimalizálása révén, részben pedig a tavi termelés intenzitásának növelésével. Az előadásban esettanulmányokban tekintjük át a hagyományos tógazdálkodás fenntarthatóságát, valamint a fenntarthatóságának erősítése érdekében végzett technológiafejlesztési munkákat, amelyekből leszűrhető főbb következtetések az alábbiak: Magyarországon a hagyományos tógazdasági haltermelés ökológiailag az egyik legfenntarthatóbb, jellemzően jövedelmező haltermelési tevékenység, de a fajlagosan magas beruházási költségek miatt a tógazdasági termelés jelentős bővülésére, valamint új családi gazdaságok létesülése nem várható. A tavi haltermelés növelésére, az előállított fajok választékának bővítésére a kombinált rendszerek alkalmasak. Alkalmazásukkal a környezeti terhelés emelkedése nélkül fokozható a tavi termelés intenzitása; hatékonyabb erőforrás felhasználással érhető el nagyobb haltermelés. A kombinált tavi rendszerek egyaránt eleget tesznek a fenntartható gazdálkodás környezeti, gazdasági és társadalmi aspektusainak, lehetőséget teremt az ökológiailag fenntartható és egyúttal piacképes terméket előállítani képes haltermelési gyakorlat folytatására. A halastavak és egyéb létesített vizes élőhelyek alkalmasak az intenzív haltermelés által kibocsátott elfolyóvizek hatékony kezelésére. Megfelelőek az intenzív medencés legyen az zárt recirkulációs vagy átfolyóvizes rendszer haltermelés környezeti hatásainak hatékony csökkentésére. Gál Dénes, Gyalog Gergő 7

9 A vitellogenin, mint endokrin zavaró hatású környezetszennyezők kimutatására alkalmas biomarker immunanalitikai meghatározása Az ipari, iparszerű mezőgazdasági és egyéb társadalmi tevékenységek nyomán a környezetben kerülő antropogén környezetszennyező anyagok különféle káros humán és ökotoxikológiai hatásokat váltanak ki, melyek közül az endokrin zavaró (ED) hatások az elmúlt évtizedben kerültek a figyelem középpontjába [1], melynek nyomán az Európai Unió 1999 óta jogi erőre emelte az ED hatású vegyületek szabályozását [2], és meghatározza ezek folytonosan bővülő tiltó listáját [3]. E hatástípus különféle állatpopulációkban súlyos szaporodási problémákat okozott. A hatás különösen erősen nyilvánul meg halakon és más vízi élőlényeken, akik életközegükben folyamatosan ki vannak téve az ED szennyezőanyagoknak. Az esetek jelentős részében növényvédő szereket, műanyagokat és humángyógyszereket találtak felelősnek e hatás kialakulásáért. Az ED hatású vegyületek környezeti analitikájában, az ún. hatás alapú biomonitorozásban lehet nagy segítségünkre az ED hatás felléptét jelző, egyedi vegyületek, biokémiai markerek jelenlétének detektálása. Ilyen specifikus biomarker a vitellogenin (Vtg) fehérjecsalád, a tojásrakó állatok (a gerinctelen fajok többsége, valamint a gerincesek között a halak, a kétéltűek, a hüllők és a madarak) lipoproteinjeinek glikoprotein előalakja, mely a nőstény egyedekben termelődik, illetve igen nagy mennyiségben található a tojásban az ott kifejlődő egyed tápfehérjéjeként. ED hatásra a Vtg abnormális módon megjelenhet a hím egyedekben is (feminizáció), így a Vtg-szint az ED hatású környezetszennyezők indikátora lehet. A hagyományos úton nehezen kimutatható Vtg fehérjetípus kimutatására szolgáló immunanalitikai módszereket, így részint enzimjelzéses immunoassay (ELISA) rendszereket, részint optikai hullámvezető fénymódus-spektroszkópia (OWLS) immunszenzorokat fejlesztettünk ki, s a módszert vizsgáltuk két vízi élőlény, részint hal- (ponty, Cyprinus carpio), részint kétéltű (béka, keleti unka, Bombina orientalis) fajokban Vtg kvantitatív kimutatására. A munka során Vtg típusú fehérjeként lipovitellint (Vtn) a Vtg előalakját különítettünk el halból és békából, e fehérjékre specifikus, tisztított szérumot, majd ennek enzimkonjugátumát állítottuk elő, valamint ELISA és OWLS rendszereket dolgoztunk ki, s a tisztított Vtn fehérjével immunszenzorokat állítottunk elő. A kidolgozott immunanalitikai rendszerekkel pontyból és keleti unkából izolált szövetmintákban mértük a Vtg fehérje szintjét, ezzel igazolva az immunszenzor alkalmazhatóságát biológiai minták vizsgálatára. Ehhez izolált szövetmintákat részint laboratóriumi körülmények között tartott, részint természetes tartási körülmények között nevelt állatokból nyertünk. Megfelelő mintaelőkészítést követően az izolált máj-, vér- és ivarszervmintákon sikeresen hajtottuk végre az immunanalitikai vizsgálatokat, s a szövetpreparátumokban elvégeztük a Vtg-tartalom mennyiségi meghatározását. [1] Colborn, T., Dumanoski, D., Peterson Myers, J. (1996) Our Stolen Future (Dutton, New York). [2] Commission of the European Communities (1999) Community Strategy for Endocrine Disrupters. COM(1999) 706 final ( [3] [4] Székács, A., Adányi, N., Székács, I., Majer-Baranyi, K. és Szendrő, I. (2009) Optical Waveguide Lightmode Spectroscopy (OWLS) immunosensors for environmental monitoring. Appl. Optics, 48: B [5] Adányi, N., Majer-Baranyi, K., Nagy, A., Németh, Gy., Szendrő, I., Székács, A. (2013) Optical waveguide light-mode spectroscopy immunosensor for detection of carp vitellogenin. Sens. Actuators B, 176: Székács András, Adányiné Kisbocskói Nóra, Németh Gyöngyi, Majer-Baranyi Krisztina Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Budapest 8

10 Érdekességek az élelmiszerhamisítás témaköréből: Kaviár és halkonzerv DNS-alapú vizsgálati eredményei Napjainkban újra és újra fellángolnak a különböző élelmiszerbotrányok (legutóbb lsd. lóhús bekeverés), melyek jelentős része termékhamisítás. Ezek megelőzésére szolgál a megfelelő jogszabályi környezetben a kötelező jelölések és nyomonkövethetőségi rendszerek kialakítása. A papír alapú dokumentáció mellett azonban nagy szerepet kapnak az ellenőrző vizsgálati eljárások, melyeket a feladathoz és a mintákhoz kell minden esetben igazítanunk. A DNS alapú élelmiszer nyersanyag és késztermék vizsgálati eljárások széles körben elterjedtek, mivel a DNS szekvencia az adott élőlényre jellemző, minden sejtjében azonos és nem változik meg a különböző fizikai és kémiai hatásokra sem. Azonban a kifejezetten élelmiszer-vizsgálati célú eljárásoknál problémát jelenthetnek a feldolgozási eljárásból eredő DNS degradálódás, a minta magas fehérje és zsírtartalma, az élelmiszer-mátrixot alkotó, inhibitor hatású összetevők, melyektől a hozzáférhető DNS darabokat meg kell tisztítani, fel kell szabadítani. Ezen feladatok elvégzéséhez az egyszerű PCR eljárások mellett ma már a génexpressziós vizsgálati technikák is rendelkezésre állnak a kutatólaborok és a rutinanalitika számára egyaránt. A KÉKI Biológia Osztályán 1995-ben indultak el azok a kutatások, melyek specifikus DNS kimutatáson alapuló PCR eljárást, mint műszeres analitikai eljárást alkalmazzák. Ennek egyik jelenleg is aktív tématerülete a faj-specifikus eredetazonosítás. A kutatások mellett, időről időre érkeznek hozzánk felkérések szakértői munka keretében erre a területre is, így vadak, hal, haszonállat és háziállatok kimutatásának körében. Ez több esetben, különösen a DNS kinyerését illetően nem csak rutin feladatnak számít. Az előadás keretében kívánjuk bemutatni a különböző hal-fajták azonosításának területen végzett munkáinkat. Több esetben vetődött fel a kaviár azonosításának kérdése, melyet a Halászati és Öntözési Kutató Intézet segítségével végeztünk el. A kaviár DNS izolálás szempontjából nehéz mintának számít fehérje és zsírtartalma miatt, ezért kombinált izolálási módszert kellett kidolgoznunk a probléma megoldásához. Érdekességként elmondható, hogy a vizsgált mintákról kiderült, hogy azok egy része egyáltalán nem is halikra volt. Egy további munkákban pedig vélelmezetten makrélának eladott szardínia konzerv került bevizsgálásra, melyben igazoltuk a hamisítás tényét. Ezen vizsgálatok érintik a minőségi-jelentős anyagi, illetve védett fajok kategória kérdéskört, másrészt az általunk kidolgozott módszer(ek) jelentőségét növeli az a tény is, hogy allergia vizsgálatok esetében is alkalmazhatóak, hiszen a halak, mint allergének szerepelnek a jelölésköteles allergének listáján is. 1 Jánosi Anna, 2 Ujhelyi Gabriella, 1 Koppányné Szabó Erika 1 Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Budapest 2 NEBIH ÉTBI, Budapest 9

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára Ardó László 1, Rónyai András 1, Feledi Tibor 1, Yin Guojun 2, Neill J. Goosen 3, Lourens de Wet 3, Jeney Galina

Részletesebben

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és

Részletesebben

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0

Részletesebben

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több

Részletesebben

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon MAGYAR-ROMÁN HALÁSZATI ÉS AKVAKULTÚRA WORKSHOP SZARVAS, 2018. OKTÓBER 25-26. A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon Halasi-Kovács Béla igazgató NAIK Halászati Kutató Intézet A HAKI

Részletesebben

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Ardó László, Csengeri István, Rónyai András, Jeney Zsigmond

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,

Részletesebben

Akvakultúra és biodiverzitás

Akvakultúra és biodiverzitás Akvakultúra és biodiverzitás Jeney Zsigmond, Lehoczky István és Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Anna liget 8. Magyar Tudomány Ünnepe Vidékfejlesztési Minisztérium Központi Rendezvénye

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

A halak váltv állatok.

A halak váltv állatok. Halak más m s váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok A halak váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok. Váltózó testhőmérs rsékletű még: Rákok Békák Kagylók Polipok Tintahal Csigák Halak húsa A halhús kedvező

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek Urbányi Béla, Bercsényi Miklós*, Stündl László**, Kucska Balázs***, Gál Dénes****, Kovács Örs*****, Horváth Ákos, Müller

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség Kárókatona probléma kezelését megalapozó szakértői munkacsoport létrehozása Vidékfejlesztési

Részletesebben

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona

Részletesebben

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM

TUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM A KÖZPONTI KÖRNYEZET- ÉS ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében 2013. november

Részletesebben

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, 2018.10.25. Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető A Biharugrai Halgazdaság Kft. elhelyezkedése - A Biharugrai-halastavak,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:

Részletesebben

Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S.

Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S. Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S. Hungalimentaria 2019 Aquaworld Resort, Budapest 2019. április 24-25. Kik alkotják a konzorciumot? WESSLING

Részletesebben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben HAKI Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben Csengeri István és munkatársai Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Csengeri I. 2010. Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Részletesebben

Intenzív haltenyésztés bemutatása

Intenzív haltenyésztés bemutatása Intenzív haltenyésztés bemutatása Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár Történet (édesvízi halfajok) i.e. 2000: Kína, a haltenyésztés első írott emléke, i.e. 475: Fan Lai (Kína), az első ponty

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása

Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása MaSzeSz Junior Vízgazdálkodási Szimpózium Budapest, 2016. február 11. Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása Tóth Gábor Nyírségvíz Zrt. A probléma felvetése

Részletesebben

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon

Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai

Részletesebben

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) intenzív termelése a Szarvas-Fish Kft.-nél Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. A Szarvas-Fish Kft-t 1993-ban

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt. A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas 75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg

Részletesebben

Horgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.

Horgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10. Horgászati állatorvostan Gödöllő, 2019. március 10. Dr. Baska Ferenc egyetemi docens Állatorvostudományi Egyetem Mobil: 06-20-5604183 (időegyeztetésre) E-mail: baska.ferenc@univet.hu honlap: http://www.baska.doctor.hu

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat

Részletesebben

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata Integrált szemlélető program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer

Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer Szilvássy Z., Jávor A., Czeglédi L., Csiki Z., Csernus B. Debreceni Egyetem Funkcionális élelmiszer Első használat: 1984, Japán speciális összetevő feldúsítása

Részletesebben

Elemi csapásból hozzáadott érték

Elemi csapásból hozzáadott érték Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek

Részletesebben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen

Részletesebben

A tokfélék biológiája és tenyésztése. Dr. Horváth Ákos

A tokfélék biológiája és tenyésztése. Dr. Horváth Ákos A tokfélék biológiája és tenyésztése Dr. Horváth Ákos Halak, csak máshogy Testfelépítés Elnyújtott test Szélsőségesen alsó állású száj Heterocerk farokúszó Kültakaró Háti, oldalsó és hasi vértsor Ganoid

Részletesebben

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC 2013. május 22-23. XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás A szelén: Sokáig toxikus

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

Bioinformatika - egészséges környezet, egészséges élelmiszer

Bioinformatika - egészséges környezet, egészséges élelmiszer CESCI - III. SZENTGOTTHÁRDI SZLOVÉN MAGYAR FÓRUM Bioinformatika - egészséges környezet, egészséges élelmiszer Pannon Bio-Innováció Kft Taller János, PhD ügyvezető Szentgotthárd, 2017. május 23. 1 Pannon

Részletesebben

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei GYÓGYNÖVÉNYKIVONATOK ALKALMAZÁSA HALAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK ÉS TERMÉSZETES IMMUNVÁLASZÁNAK JAVÍTÁSÁRA

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei GYÓGYNÖVÉNYKIVONATOK ALKALMAZÁSA HALAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK ÉS TERMÉSZETES IMMUNVÁLASZÁNAK JAVÍTÁSÁRA Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei GYÓGYNÖVÉNYKIVONATOK ALKALMAZÁSA HALAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK ÉS TERMÉSZETES IMMUNVÁLASZÁNAK JAVÍTÁSÁRA Ardó László Témavezetők: Dr. Jeney Galina PhD; Dr. Stündl

Részletesebben

GYÓGYNÖVÉNYISMERET ALAPFOGALMAK

GYÓGYNÖVÉNYISMERET ALAPFOGALMAK GYÓGYNÖVÉNYISMERET ALAPFOGALMAK Gyógynövény: - Gyógyszerkönyvben szereplő drogok nyersanyaga, - gyógyításra, ill. egészségvédelemre felhasznált növény, - gyógyításra, gyógyszeripari alapanyagok előállítására,

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok

Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Székesfehérvár Debrecen 2013. 05.15-16. Magyar Kukorica Klub Egyesület 1 Hivatkozások Szakcikk idézet: Agro Napló (Dr Mesterhézy Ákos) Történeti és szakmai részek:

Részletesebben

Házi egér ,12% Vándorpatkány ,82% Tengerimalac ,66% Szíriai aranyhörcsög 16 0,01% Lófélék (lovak, szamarak és öszvérek)

Házi egér ,12% Vándorpatkány ,82% Tengerimalac ,66% Szíriai aranyhörcsög 16 0,01% Lófélék (lovak, szamarak és öszvérek) Uniós adatszolgáltatás Kínai törpehörcsög Kínai törpehörcsög Mongol futóegér 42 0,02% Mongol futóegér 0,04% Ismételt felhasználás Egyéb rágcsálók 86 0,04% Egyéb rágcsálók 0,08% Nem 194381 96,72% Házi nyúl

Részletesebben

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula ÉLŐTÁPLÁLÉK K SZERVEZETEK DÚSÍTÁSI D SI TECHNOLÓGI GIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE SE Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

Részletesebben

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Szellőző tisztítás TvMI

Szellőző tisztítás TvMI 1 Szellőző tisztítás TvMI A műszaki irányelv legfőbb feladatai: Az alapvető fogalmak tisztázása, biztonságos és ellenőrizhető tisztítási technológia vázolása, a minimálisan szükséges dokumentálás meghatározása.

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Mangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében

Mangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében Mangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében Szántó-Egész Réka 1, Mohr Anita 1, Sipos Rita 1, Dallmann Klára 1, Ujhelyi Gabriella 2, Koppányné Szabó Erika

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON

AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON XLII. Halászati Tudományos Tanácskozás NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2018. május 30-31. AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON Németh István

Részletesebben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben Gábor János 1, Kiss Gabriella 2, Bojtárné Lukácsik Mónika 2, Udvari Zsolt 1 1 Agrárminisztérium, 2 Agrárgazdasági Kutató Intézet Az eddigi

Részletesebben

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1 1 NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas 2 NAIK

Részletesebben

A csapvíz is lehet egészséges és jóízű?

A csapvíz is lehet egészséges és jóízű? A csapvíz is lehet egészséges és jóízű? Dr. Radnai Ferenc 2/14/2014 1 Szennyezők a fogyasztási helyen A szennyezők forrása Elégtelen tisztítás Másodlagos szennyezés Szennyezők típusa Oldott anyagok Biológiai

Részletesebben

Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben

Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola I. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám

Részletesebben

HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT

HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT HOPPÁ! FEJET HAJTOTTAK A JAPÁN TITOK ELŐTT Japánban emberemlékezet óta fogyasztják Beigazolódott, hogy a chlorella és a spirulina alga gátolja a rákos sejtkolóniák kialakulását, azaz hatékony a rákmegelőzésben.

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből NO-BLE Ideas Budapest, 2014.03.10. Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből Dr. Szépvölgyi Ákos Mikrobiológiai oltókultúra Az Elmolight Bt. az alternatív növénytápláláshoz

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

2. A fenntarthatóság fogalma az akvakultúrában

2. A fenntarthatóság fogalma az akvakultúrában Részlet a SustainAqua FP6 projekt kézikönyvéből 1 2. A fenntarthatóság vagy fenntartható fejlődés fogalma, bár sokszor elcsépeltnek tűnik, mély jelentést hordoz. Azon az elgondoláson alapszik, hogy a fejlődésnek

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004

Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004 Szójamentes új növényi alapú élelmiszerek fejlesztése. GAK pályázat eredményei Nyilvántartási szám: GAK-ALAP1-00154/2004 Résztvevők: VIRECO Kft. Konzorciumvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes

Részletesebben

Élelmiszerbiztonság és innováció

Élelmiszerbiztonság és innováció Élelmiszerbiztonság és innováció Koós Ákos (osztályvezető) Pércsi Szilárd (üzletfejlesztési menedzser) Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. www.bayzoltan.hu Budapest - 2019. január

Részletesebben