A TANÍTÓ A TÖRTÉNELEM SODRÁBAN
|
|
- Dóra Horváthné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 200802_LÆnyiK.qxp :41 Page 121 KELEMEN ELEMÉR: A TANÍTÓ A TÖRTÉNELEM SODRÁBAN 121 A TANÍTÓ A TÖRTÉNELEM SODRÁBAN Kelemen Elemér fenti címû könyvnek alcíme Tanulmányok a magyar tanítóság századi történetébõl. Az Elõszó Kovács Sebestyén Gyula évi jelentésére utal, aki szakképzettségük alapján három kategóriába sorolta kollégáit. Az elsõbe tartoznak a középszerûek, akik méltatlanul viselik a tanítói nevet; a másodikba azok, akiknek megvan az igyekezetük és a képességük, de nincs megfelelõ módszertani képzettségük, ezért nem érnek el kellõ sikert, illetve nem tudnak szakítani a megszokott munkamódszerükkel; a harmadik csoportba azokat a nevelõket sorolta, akik szakképzettség birtokában további önmûvelõdéssel gyarapítják tudásukat. Megemlítette a három fõ képviselõ: Gönczy Pál, Gyertyánffy István, Kiss Áron nevét és másokra is gondolt. Õk (és itt nem említett társaik) példaértékû tevékenységükkel méltán használhatják a tanítói nevezetet, ezért elismeréssel gondol vissza rájuk. Köztük is a legfontosabb emléke a képesítés nélküli nagyapa. A kötet elsõ része a továbbiakban a szerzõ, Kelemen Elemér szakmai életérõl, családjáról és mindenekelõtt a negyven évig tanítói munkát végzõ feleségérõl, valamint pályakezdése idejének szakmai társairól szól. Felejthetetlen emléke az érdeklõdés és a vállalkozó kedv, amelyet somogyi kollégáitól (és az óvónõktõl) ellesett, és a munkájában hasznosított. Megemlékezik a Tanító szaklap munkatársairól és a pályája csúcsát jelentõ Budai Képzõrõl, ahol kollégái, köztük Hunyady Györgyné és Bollókné Panyik Ilona elhivatott munkásai, meghatározó személyiségei megújuló tanítóképzésünknek [9.]. E bevezetõ után a gondolatait az alábbi fejezetekben taglalta. A tanító a történelmi változások tükrében (A modern tanítótársadalom kialakulása Magyarországon a 19. században) Ebben a fejezetben a szerzõ a pedagógusmesterség szakmává válását, professzionalizálódását és önszervezõdését követi az 1848-ban szervezett Elsõ Egyetemes Tanítógyûléstõl kezdõdõen, de érinti a korábbi idõszakot is (ugyanis az iskolának háromezer éves története van írta Mészáros István a Mióta van iskola? címû könyvében), az egyházi iskolákat, az 1777-es Ratio Educationis tanügyi rendelkezéseit és a különbözõ intézménytípusokat. Szól a század egyházi intézményeirõl és a mesterekrõl, a században a kisiskolákban a tanítói szolgálatot ellátó papokról és a falusi diákokról. A 18. században a Ratio megjelenése idején ún. normaiskolák létesültek, és elterjedt a képesítési követelmény az alap- és középfokú oktatás képzõiben is. Az 1848-ban a megfogalmazódó képzési gondolat történelmi okok miatt nem valósulhatott meg. A forradalom és szabadságharc leverése után az abszolutizmus intézkedett a tanügyrõl. Az alapfeltételek biztosítása a kiegyezés utáni idõszakra maradt. A közoktatási alapintézmények a történelmi hagyományokat õrizve rangsorolták a pedagógusképzést. Fontossá vált a mesterségbeli felkészítés, a pedagógiai munkához szükséges gyakorlati
2 200802_LÆnyiK.qxp :41 Page KÖNYVJELZÕ ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása. A középiskolai tanárképzésben az elméleti és tudományos képzés kapott szerepet, a gyakorlati képzés alárendelt lett. A hagyományokhoz való erõs ragaszkodás korlátozta a korszerûsítési törekvéseket. Az évi 38. törvénycikk szerves egységként fogta fel a népiskolai oktatást és tanítóinak képzését, elrendelte az állami tanító- és tanítónõképzõ intézetek létesítését, viszont szembe kellett nézni több nem várt társadalmi tényezõvel: a képesítés nélküliek számának emelkedésével, a fluktuációval és a pályaelhagyással. Új tanítóképzõk létesültek, és a tanulói létszám is gyarapodott. A szerzõ megemlíti a gyõri Tanítóbarát címû lapot, és részletesen beszámol a tanítóság (köztük a Somogy megyeiek) helyzetérõl. Mindezekrõl a sajtó a Somogy címû hetilap és a csurgói Népiskolai Szemle is hírt adott. A néptanítók helyzete közoktatásunk polgári átalakulásának idõszakában (Somogy megyei adatok) A tanítók helyzetét 1948-ig számos tény befolyásolta: a hitfelekezetek önállósága és az elkülönülési igény a polgári oktatás céljaitól; a feudális jelleg megõrzése, az egyházi iskolai felügyelet megvalósítása és a kialakuló polgári közoktatás iránti változtatás jogos igénye. A szerzõ rámutat az oktatási rendszer és szervezet átalakításának meg-megtorpanó lépéseire, ellenállva a kezdeményezésnek, a fejlõdés igényelte fordulatnak. Ebben az idõszakban végezte munkáját a nép tanítója -ként Somogy megyében. Adatokkal járul hozzá a tanítóság történelmének feltárásához. Ezek összefoglalva a következõk: 1. Az értelmiségi réteg legalsó fokán elhelyezkedõ (nép)tanítóság körében növekedett a képesítés nélküliek száma, a fluktuáció és a pályaelhagyás visszaesést hozott. Az 1870-es évek közepétõl törvény írta elõ a képesítõvizsgát; fennálló tanítóhiányos helyzet új tanítóképzõket igényelt. Ez iskolabõvítéssel és a tanítói létszám emelésével nem volt megoldható, ugyanis azt az iskolafenntartók kifogásokkal visszautasították egyfelõl anyagi terhei, másfelõl a tanítóság túlterhelése miatt. 2. A népoktatási törvény nem javított a tanítók anyagi helyzetén. A szerzõ rámutat a Somogy megyei tanítók életszínvonalának romlására, akiknek természetbeni szolgáltatást adtak, egyebek mellett tanítói illetményföldet, amely a legbiztonságosabb jövedelmük lett. A járulékok rét, legelõ, erdõ használata, az állattartás joga, valamint a gazdasági épületek állapota miatt gyakran vita támadt. Ehhez egy kaposvári szolgabíró gyakorlatában fellelt tanítói panaszt idéz a szerzõ, amelynek a megoldása hatósági beavatkozással történt meg. Ez a gyakorlat a lakosság, az egyházi elöljáróság és a tanítók közti ellentétekhez és a tanítóság kétirányú elszigetelõdéséhez vezetett. A szerzõ beszámol az egyházi tanítói díjlevelekben foglalt számos teendõrõl is, amely a tanítók függõségét és kiszolgáltatottságát okozta. 3. Szólt arról az ellentmondásról is, amely fennállt a tanítók anyagi és életkörülményei, valamint az elvárt szakmai igények és az új tantervi követelményeknek való megfelelés között. A velük szemben támasztott kettõs követelmény új ismeretek (földrajz, természetrajz, természettan) elsajátítását igényelte, de gyarapítaniuk kellett tudásukat anyanyelvbõl, mate-
3 200802_LÆnyiK.qxp :41 Page 123 KELEMEN ELEMÉR: A TANÍTÓ A TÖRTÉNELEM SODRÁBAN 123 matikából is. Ez új tanítási módszereket (szemléltetést, nagyobb tanulói aktivitást) igényelt, és lélektanilag megalapozott nevelési módszer alkalmazását kívánta, valamint elvárta az önmûvelõdést is, amit a tanítóegyletek karoltak fel. Kibontakozott az iskola köré szervezõdõ közmûvelõdési tevékenység, létrejött a szervezett felnõttoktatás, és a népnevelési egyletek által elindult a népkönyvtárak és az olvasókörök mûködése. A szerzõ adalékot nyújt a tanítóság akkori tevékenységéhez és szellemi arculatához. Felidézi a demokratikus köznevelési néphagyományt, a több jelzõvel illetett harmonikus emberképzés didaktikai és nevelési vonatkozású megvalósítását. 4. Vázlatosan áttekinti a tanítók iskolán kívüli tevékenységét, és számba veszi a felnõttoktatásban, a községi könyvtárakban, az olvasókörök szervezésében és a népnevelési egyletekben végzett tevékenységüket. Tág összefüggésben vizsgálja teendõiket. Vázolja a népiskola nevelési eszményeit, céljait és mûködését, amelyeket a tankötelezettségi törvény, a felismert közösségi érték és érdek alapozott meg, és amelyek során a tanító életmódjával és tekintélyével fokozatosan társadalomformáló erõvé vált. Elgondolkodtató írja a szerzõ a befogadó közeg és az új értékrendet közvetítõ iskola alakulása, s hangsúlyozza, hogy ez a kérdéskör részletes elemzést igényel. További összehangolt kutatásokkal tárhatók fel azok a tények, amelyek a tanítóság szellemi életét és annak formálódását bemutatják. Múlt, jelen, jövõ a tanítóképzésben Ez a fejezet áttekinti a tanítóképzés történetét. A tanítóképzést a polgári közoktatási rendszer kialakulása keltette életre. Szól arról, hogy az ún. normaiskola félévi tanfolyama mintát, normát mutatott a tanítóknak és a tanítójelölteknek, olyan módszereket sajátíthattak el, amelyeket a hároméves képezdékben is alkalmaztak. A sajátos pedagógusmodellt és a tömegoktatás céljait fejezi ki az a comeniusi gondolat, hogy mindenkinek mindent minden lehetséges módon (33.) megtanítani. Ez határozta meg a tanító helyzetét a pedagógustársadalomban. A népoktatásból kiinduló tanítóképzést kölcsönös meghatározottság jellemzi, amelyet a fejlõdés és az oktatáspolitikai koncepciók szintje: a nevelési-oktatási elvek, módszerek, a népiskolai tantervek, tankönyvek, taneszközök befolyásoltak. A szerzõt érdeklõdésénél fogva az elmélet és a gyakorlat aránya, a gyakorlati képzés háttérbe szorítása, ennek hatása a személyiség fejlesztésére foglalkoztatja. A magyar tanítóképzés 225 évérõl a szerzõ elmondja, hogy a népoktatás reformját és a tanítóképzést a hazai történeti tapasztalat, a tájékozottság, a nemzetközi tapasztalatok ismerete, feldolgozása, továbbá a kitekintõ igényes összehasonlító tájékozódás módszere, tudatos alkalmazása és Eötvös elõrelátó támogatása segítette. A pedagógus, pszichológus Nagy László is a népoktatás és a tanítóképzés megújításán munkálkodva hívta létre a TITOE-t (a Tanítóképzõ Intézeti Tanárok Országos Egyesülete), továbbá a Magyar Tanítóképzõ folyóirat segítségével a gyermektanulmányozás és a reformpedagógiai törekvések szemléletét közvetítve érkezett a 20. század útkeresõ próbálkozásaihoz. A késõbbiekben a szerzõ javaslatára a hagyomány és a modernizáció értékrendje alapján vizsgálódhatunk. Az intézményes gyermeknevelés létrejöttével az elitképzés és a tömegoktatás összehangolásának, egységesítésének igényét az iskolarendszer közös képzési szaka-
4 200802_LÆnyiK.qxp :41 Page KÖNYVJELZÕ szainak és az iskola belsõ tagozódásának módosulásai szerint követhetjük. A képzés-fejlesztés számos változatáról számol be, említi hagyományait, bemutatja hazai tanítóképzésünk szerves fejlõdésének forrásait. Kelemen Elemér a 21. század távlatát is maga elé képzeli, s mintegy vízióként jelenik meg elõtte a jövõ pedagógusainak, tanítóinak képzése egyetemi szinten, felidézve a mintaképezdéket, amelyek megõrzése és erõsítése napjainkban is idõszerû [lenne] (41.). Az integráció nyomán létrejött szervezõdések nemcsak a túlélés, hanem a továbblépés, a fejlesztés reális alternatíváját is felkínálják (42.) gyermek- és a kisgyermeknevelõk számára intézményeinkben. Nem ünneprontásra szánt, provokatív kérdések ezek írta, töprengeni rajtuk, vitatkozni róluk minden kínálkozó alkalommal közös kötelességünk, közös felelõsségünk. (43.) Tanító- és óvóképzésünk változásai A szerzõ történeti tényeket rögzítve ír a tanítói szakma, a neveléssel-oktatással foglalkozók munkájáról, a képzési-képesítési formákról, továbbá a pedagógusmesterség szakmásodásáról és professzionalizálódásáról. Felidézi a szakma történetének ismeretéhez szükséges tanügyi intézkedéseket: az évi Ratio Educationist, az évi 38. törvényt (népoktatási), az évi XXX. törvénycikket (középiskolai) és az1891. évi XV., a kisdedóvásról szóló törvénycikk rendelkezéseit. De nem feledkezik meg a mûszaki vonatkozású szakképzésrõl, a mûszaki tanárok és a mûszaki oktatók képzésérõl sem, és megemlíti a gyógypedagógiai, az ének-zenei és képzõmûvészeti tanárképzést, továbbá a testnevelõ tanárok képzését is. A pedagógusképzés 1945 után sem változott alapjaiban. Közelmúltunkból a szerzõ felidézi az 1970-es és az1980-as évek fordulóján kibontakozó szemléletbeli változások, reformpróbálkozások, feszültségek és ellentmondások idejét, amikor a Magyar Pedagógiai Társaság megrendezte az V. Nevelésügyi Kongresszust. Az akkor felvetett tanügyi problémák nagy része továbbra is megoldandó maradt, jóllehet számos fejlesztés és modellkísérlet megjelent és több meg is valósult. A társadalmi, gazdasági változások azonban újabb mûveltségtartalom kidolgozását és új iskolaszerkezet kialakítását tették szükségessé. A kutató és az érdeklõdõ olvasó számára figyelemfelhívó kérdés: Hogyan élte meg a 20. század utolsó évtizedét, a rendszerváltozással és átalakulással együtt járó új kihívásokat és fordulatokat a köz- és a felsõoktatás kettõs szorításában a magyar óvónõ- és tanítóképzés? (44 57.) Napjainkban egyre több alapítványi és egyházi fenntartású képzõ létesül, ehhez a fejlõdési, fejlesztési irányhoz tartozik a Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalása a július 1-jétõl hatályossá vált többciklusú, lineáris pedagógusképzésrõl. A Budai Tanítóképzõ története ( ) Ez a fejezetcím egy ünnepi évfordulóhoz kötõdik. Ugyanis az 1869-ben létesült intézmény történetének kezdete korábbi idõre a 18. század közepe utáni évekre nyúlik vissza ben a Ratio Educationis rendelkezésére szervezték, és elõdjének tekinthetõ az ún. normaiskola. Manapság az intézmény az ELTE Tanító- és Óvóképzõ Fõiskolai Karaként integráltan mûködik négyéves képzési idõvel.
5 200802_LÆnyiK.qxp :41 Page 125 KELEMEN ELEMÉR: A TANÍTÓ A TÖRTÉNELEM SODRÁBAN 125 A középfokú tanítóképzés 90 éve A dualista korszak évtizedei címû részben a szerzõ többek által ismert történeti eseményekrõl szól, az újszerûséget jelentett, Gyertyánffy által elnevezett és gondozott Paedagogiumról, az Országos Közoktatási Tanácsról, a Magyar Paedagogiai Társaságról, a Tanítóképzõ Intézeti Tanárok Országos Egyesületérõl (TITOE) és folyóiratáról, a Magyar Tanítóképzõrõl, de megemlít más tanítóképzõ intézményeket és pályatársakat is. Emellett beszámol az intézményi életrõl, majd a közeledõ világháború hatásával zárja a korszak ismertetését. A két világháború között ( ) a képzést meghatározó népiskolai tanterv alakításán, újításán munkálkodtak. Szakmai vállalkozás keretében kiteljesítették a pedagógusképzést továbbképzõ tanfolyamokkal, gyakorlóiskolával és önképzõkör létesítésével, de a háború kitörése, majd a bécsi döntés megakadályozta a tervezett akadémiai jellegû fejlesztést. A középfokú képzés utolsó éveirõl ( ) megtudhatjuk, hogy 1945 áprilisától 1954-ig sûrûsödtek a képzõvel kapcsolatos események, a politika alakulása és a bizonytalanság miatt megváltoztak a képzés feltételei. A szervezeti és szervezési változtatások erõsen befolyásolták a képzés milyenségét és minõségét. A szerteáramló intézkedések nem hatottak mindig egyöntetûen az intézmény fejlõdésére. Kedvezõ fejleményt könyvelhet el az érdeklõdõ olvasó a Testnevelési Fõiskola és a Zenemûvészeti Fõiskola megalakulásával és a felsõfokú tanítóképzõ létrejöttével. A Nem középiskolás fokon ( ) címû fejezet már kifejezetten jelenlegi éveinkhez kapcsolódik, és az évi törvényerejû rendelet megjelenésétõl követi a tanítóképzés alakulását. A szerzõ a képzõ szervezeti és tartalmi változásairól, változtatásokról tájékoztatja az olvasót, beszámol jelenlegi életének alakulásáról, az önfejlesztés igényérõl és megvalósulásáról. Az évi 13. törvényrendelet alapján megkezdte mûködését a Budapesti Tanítóképzõ Fõiskola, amelynek jelentõs eredményeit is megismerhetjük. A szerzõ kérdésfeltevéssel zárja ezt a fejezetet. Milyen érvek szóltak az egyetemi integráció mellett? (67.) A kérdésre érvekkel válaszol: 2000, az»átmenet éve«az új, integrált intézmény szervezeti és mûködési rendjének kialakításával, az intézményfejlesztési terv elõmunkálataival, a kapcsolatok biztató alakulásával és bõvülõ tartalmával a változással természetszerûen együtt járó súrlódások és konfliktusok ellenére is igazolni látszott a döntés helyességét. A recenzens javasolja, hogy az eddigiek után a Tisztelt Olvasó mélyüljön el a könyv olvasásában, mert még sok mûvelõdéstörténeti ismerettel, kulturális értékkel gazdagodhat a neveléstörténet személyeirõl és a múltbeli tanügyi eseményekrõl. Többek között egy fejezetben megismerheti a pedagógus Gyertyánffy István és a budai Paedagogium kapcsolatát. Személyében a modern nemzeti és polgári oktatási rendszer képviselõjére emlékezik a szerzõ, aki a Paedagogium elsõ igazgatójaként negyed évszázadon át vezette az intézményt. Eötvös szelleme alapján egy teljes oktatási rendszert kívánt létrehozni a kisdedóvástól a felsõoktatásig. A húsz képzõintézmény egyike volt a budai képzõ, amely többfunkciós, integrált intézetként mûködött, számos feladatot látott el (árva gyermekek gondozása, siketnémák oktatása, tanító-, illetve tanárképzõ tanfolyam elõkészítése, továbbá az intézeti tanárok képzésének rendezése). A képzés színvonalának és hatékonyságának emelése mellett szabadon választott foglalkozásokra is gondolt, és az Országos Tanszermúzeum vezetését is ellátta. Életmûvének értékét õriznünk kell (77.).
6 200802_LÆnyiK.qxp :41 Page KÖNYVJELZÕ Egy fejezetrészt szentel a szerzõ Kiss Áron, a tanítók tanítója életmûve ismertetésének. Az õ személyérõl az utóbbi idõben többször hallhattunk, nevét viseli ma a Kiss Áron Társaság. Szakmai folyóiratokban (Magyar Tanügy, Néptanítók Lapja) megtalálhatók írásai, tankönyveket és kézikönyveket is készített. Feltárta iskolaügyi értékeinket, és szellemi megalapozója volt az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum elõdjének, az Országos Tanszermúzeumnak. Munkásságában jelentõs a játékpedagógia és a hazai játéktörténet. A játék szerepét tárta fel a gyermekkorban. Kelemen Elemér így zárja a róla szóló emlékezést: Nevelés- és mûvelõdéstörténeti szerepének, jelentõségének alapos elemzésével, tárgyilagos értékelésével ma még adósak vagyunk. Életmûvének monografikus feldolgozása megtisztelõ és sürgetõ feladata a magyar neveléstörténetnek. (81.) A Somogy megyei tanítóképzés történetébõl (A kezdetektõl 1959-ig) A Somogy megyei tanítóképzés kezdetén, a század fordulóján a képzés nélküli korszakban a katolikus vallás szerint templomi segédszolgálatra választott személyt az egyházi teendõk ellátása mellett megbízták a gyermekek tanításával, ami a mesterré válás elõfeltétele. Mestervizsga követelményének is eleget kellett tenni. Hasonló volt az elvárás a reformátusoknál és a protestánsoknál is, de némiképp szigorúbb követelményekkel. Sokat számított a próbált mesterek melletti tanulás, tevékenységének, példájának elsajátítása, stílusmódjának követése. Kaposváron is nemzeti iskola létesült, majd a csurgói református gimnáziummal kapcsolatban Kelemen Elemér beszámol a somogyi tanítóképzõ elõtörténetérõl. Itt a felsõbb gimnáziumi osztályokban neveléstani fokozatot szerezhettek a tanulók, az iskola bõvítésével pedig elsajátíthatták a tanítóképzés alapjait. A Csurgói Tanítóképzõ története ( ) fejezetrészbõl megtudjuk, hogy alapítását követõen mostoha körülményekkel kellett szembenéznie az intézménynek, az igények alapján a képzõt el is akarták költöztetni júliusában kezdõdött volna az építkezés, de a világháború kitörése megakadályozta ezt. Az épületet katonai célokra használták, majd a háború után ismét a tanítás szolgálatába adták az intézetet. Végül 1933-ban megszüntették; tanárait elhelyezték, vagyontárgyait szétosztották, és 64 év után Somogy megye tanítóképzõ nélkül maradt. A szerzõ megemlékezik a 64 éven át tartó eredményes munkáról. Továbbá felidézi az 1920-as években bekövetkezett javulást, név szerint is említve mindazokat, akik a nehéz idõszakban küzdöttek a tanítóképzés létéért és fejlesztéséért. Az intézmény fontos tényezõje volt a környék társadalmi és mûvelõdési életének, növendékei egyszerû emberek gyermekei voltak, akik egyszerû emberek gyerekeit tanították után újjáéledtek a csurgói hagyományok, és január 15-én megkezdte a munkát a képzõ. Ám még ugyanebben az évben egy törvényerejû rendelet megszüntette a képzést. A hallgatókat átirányították Kaposvárra, és ott folytatták Somogy megye tanítóképzõs hagyományát.
7 200802_LÆnyiK.qxp :41 Page 127 KELEMEN ELEMÉR: A TANÍTÓ A TÖRTÉNELEM SODRÁBAN 127 Pedagógusszervezetek és -mozgalmak Magyarországon a 19. században Ez a fejezet is a pedagógusok, köztük a tanítók helyzetével foglalkozik, a szerzõ társadalmi elismertségüket vagy el nem ismerésüket mutatja be a 18. századtól (1777-tõl) szinte egészen napjainkig. A magyarországi pedagógusmozgalom a 20. század elsõ évtizedeiben A társadalomnak nem volt átfogó képe a tanító- és tanáregyesületek politikai irányultságáról és politikai részvételérõl. Megtudjuk, hogy a politikai tényezõként fellépõ szociáldemokrata munkásmozgalom jelentõs réteget befolyásolt és a cselekvés aktív részesévé tett, sõt a baloldali tanítómozgalom határozott követeléseit is felidézi a szerzõ (117.). A kiadványból az olvasó megismerheti az ebben az idõben a tanítóság körében történt eseményeket és azok vezetõit. Hírt kap a Budapesti Oktató Szövetség létrejöttérõl, eredményeirõl, a Fõvárosi Pedagógiai Szeminárium közéletérõl, a megalakult Magyarországi Tanítók Szakszervezetérõl, az elnök megválasztásáról, továbbá az érdekek képviseletérõl. Két fejezet szól a hazai pedagógusmozgalmak és -szervezetek történetérõl. Az elsõ a Karanténba zárva ( ) címet viseli, ebben az olvasó képet kap számos tanítóegylet szervezõdésérõl és küzdelmérõl. A másik, a Kisajátítás és államosítás ( ) ismerteti, hogy a második világháborút követõen az oktatáspolitika irányvonalát a koalíciós pártok demokratikus törekvései határozták meg, és ideológiai, politikai célok vezérelték. A politikai rendszer azonban a szovjet típusú mintát kívánta másolva követni, miközben jelen volt az anakronisztikus, konzervatív felfogás is. Sajátos érdekei miatt az egyház is a reformot sürgette, amelynek kidolgozásában érdemben részt vett a Pedagógusok Szakszervezete is. A nevelésügyi kongresszusok története címû fejezetrész százhúsz (1848, 1896, 1928, 1948, 1970) évet ölel fel, ezen alkalmakkor a pedagógusok széles körben beszélték meg a tanügy helyzetét, fejlesztési teendõit. Errõl az érdekelteknek is érdemes tudniuk, a kutatómunkát végzõknek pedig mindenképpen ajánlatos ismerniük. KELEMEN ELEMÉR: A tanító a történelem sodrában. Iskolakultúra-könyvek 32. Iskolakultúra, Pécs, Sorozatszerkesztõ: Géczi János. Lányi Katalin
Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15
Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15 2012. február 22. A félévi munka megbeszélése: tematika, ütemterv, követelmények. 2012. február 29. Tanítóképzők, tanítók
RészletesebbenPublikációs jegyzék Dr. Molnár Béla
Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla Könyv, kézirat Molnár Béla - Palásti Béla (1990): Az abonyi amatőr színjátszás története a kezdetektől napjainkig. Pest Megyei Levéltár, Kézirat Molnár Béla (2000):
RészletesebbenPannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint
Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete
RészletesebbenTÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE
TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők
RészletesebbenEgyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből
Egyház és társadalom Fejezetek hazánk újkori művelődéstörténetéből Készítette: Fülep Ádám EKE Tittel Pál Könyvtár, szaktájékoztató Neveléstudományi Doktori Iskola, II. évf. hallgató Eger, 2016. Dr. Kovács
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓÉRTEKEZLET , ÓRA
TÁJÉKOZTATÓÉRTEKEZLET 2018.04.18., 14.00 ÓRA A NEVELÉSI ÉRTEKEZLET TÉMÁJA AKTUÁLIS PÁLYÁZATI PROJEKTEK AZ EÖTVÖS GYAKORLÓISKOLÁBAN Tájékoztatót előadást tartó pedagógusok 1. Spákné Paráda Andrea - EFOP
RészletesebbenA pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának
RészletesebbenÖnéletrajz. Személyes adatok. Név Szabó Balázsné Cím 2120 Dunakeszi, cserkész u. 12. Telefon 27-341-593 Fax 27-341-593 E-mail szabo.kati@t-online.
Önéletrajz Személyes adatok Név Szabó Balázsné Cím 2120 Dunakeszi, cserkész u. 12. Telefon 27-341-593 Fax 27-341-593 E-mail szabo.kati@t-online.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1955. 01.02. munkahelyek
RészletesebbenAz új típusú szaktanácsadás
Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR PEDAGÓGIA BA ALAPSZAK SZOCIÁLPEDAGÓGIA BA ALAPSZAK TANÍTÓ BA ALAPSZAK IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS
PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR PEDAGÓGIA SZOCIÁLPEDAGÓGIA TANÍTÓ IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKNEVELŐ- GONDOZÓ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANÁRI MESTERSZAK (MA) PEDAGÓGIA ALAPSZAKOS BÖLCSÉSZ Az
RészletesebbenTÁMOP B.2-13/
A műszaki és humán szakterület szakmai pedagógusképzésének és képzők hálózatának fejlesztése A projekt tervezett szakmai tevékenységei 1 Fejlesztési igények felmérése Országos módszertani és képzésfejlesztési
RészletesebbenMilyen a jó tanfelügyelő? A tanfelügyelőkkel szemben támasztott követelmények, szakértői kompetenciák
Milyen a jó tanfelügyelő? A tanfelügyelőkkel szemben támasztott követelmények, szakértői kompetenciák Miértek, és hogyanok A rendszerváltás óta nem működik egységes, nyilvános szempontrendszer alapján
RészletesebbenCSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Plenáris ülés CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Szimpóziumok
CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) 9.00-13.00 9.00-10.00 BME Q épület Aula Regisztráció Plenáris ülés 10.00-12.00 Q2 Heller Farkas terem Péceli Gábor BME rektor köszöntője Benedek András megnyitója Lesley Wilson:
RészletesebbenKunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól
Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális
RészletesebbenDr. Gombos Norbert PhD főiskolai docens Pedagógusképző Intézet Neveléstani és Metodológiai Tanszék (2017. november)
Dr. Gombos Norbert PhD főiskolai docens Pedagógusképző Intézet Neveléstani és Metodológiai Tanszék (2017. november) Tanulmányok: Budapesti Tanítóképző Főiskola, tanító szak (1988-1991) Bölcsészettudományi
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK II. félév
KÖVETELMÉNYEK 2016-2017. II. félév Tantárgy neve Multikulturális nevelés Tantárgy kódja SPB2102 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont: 3 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 1+1 Félévi követelmény Kollokvium Előfeltétel
RészletesebbenNevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége
tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési
RészletesebbenAZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
AZ ESZTERHÁZY KÁROLY EGYETEM PEDAGÓGUSKÉPZŐ KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 2017. Preambulum Jelen szabályzat célja, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 103. előírásának,
RészletesebbenNeveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1
Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása
RészletesebbenHÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI
2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)
RészletesebbenKispesti Vass Lajos Általános Iskola Különös közzétételi lista
Oktatási intézmény ; Eötvös Lóránd Tudományegyetem képző Főiskolai Kar; Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar; Budapesti Műszaki Egyetem- és Társadalomtudományi Kar; Pázmány Péter Katolikus
RészletesebbenBuda András szakmai életrajza
Buda András szakmai életrajza Tudományos fokozat 2001 PhD nevelés és sporttudomány; száma:100/2001 Szakterület didaktika, e-learning, tanárképzés Munkahely Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományok Intézete
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Dr. Pornói Imre főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja
Szociális gondoskodás története B1401L Meghirdetés féléve 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) koll Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgy oktatója és beosztása A tantárgy elsajátításának célja: Annak
RészletesebbenTÁMOP B.2-13/
Pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a Dél-Dunántúl régióban A projekt támogatási összege: 493 405 276 Ft Megvalósítás időszaka: 2014. február 01. 2015. június 30. Kedvezményezett: Pécsi
RészletesebbenEGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények
RészletesebbenPEDAGÓGIA BA. Alapszakos tájékoztató
PEDAGÓGIA BA Alapszakos tájékoztató 2017 Dr. Kálmán Orsolya Misley Helga Az alapszakos tájékoztató tartalma 1. Mi is a pedagógia? 2. A pedagógia alapszak bemutatása Képzési szerkezet Tantárgyak, tantárgycsoportok
RészletesebbenKispesti Vass Lajos Általános Iskola Különös közzétételi lista
Kispesti Vass Lajos Általános Iskola Különös közzétételi lista 1. Pedagógusok végzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Oktatási intézmény Megszerzett szakképzettség ; Eötvös Lóránd
RészletesebbenJOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József
JOGSZABÁLYOK AZ OKTATÁSRÓL MAGYARORSZÁGON 2005 Betlehem József Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1993. évi LXXX. tv. a felsőoktatásról 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001.
RészletesebbenKÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA
KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége
RészletesebbenA pedagógiai szaksajtó, mint közéleti és tudományos fórum ( )
A pedagógiai szaksajtó, mint közéleti és tudományos fórum (1900-1945) Változó életformák régi és új tanulási környezetek ONK, 2013. nov. 7-9., Eger Biró Zsuzsanna Hanna, PhD ELTE PPK Előadás menete Kutatási
Részletesebbenad /2004. ALAPÍTÓ OKIRATA január
ad. 40.964/2004. AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ALAPÍTÓ OKIRATA 2005. január 2 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: intézmény) részére az államháztartásról szóló, többször módosított 1992.
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenKülönös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére
Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenA SPORTISKOLÁK ÚJ RENDSZERE Lehmann László
A SPORTISKOLÁK ÚJ RENDSZERE Lehmann László A SPORTISKOLÁK KÉT TÍPUSA KÖZÖTTI LÜLÖNBSÉG A köznevelési jellegű sportiskolai formációkat a köznevelés jogilag és tartalmilag is szabályozza (törvényben, rendeletekben).
RészletesebbenKülönös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére. Szilvási Általános Iskola
Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A nevelő
RészletesebbenEGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények
RészletesebbenMentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője
Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenPortfólióvédés március 2. Bajnokné Vincze Orsolya. Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet
Portfólióvédés 2018. március 2. Bajnokné Vincze Orsolya Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet Hitvallásom Nem változtathatunk azon, ami már megtörtént, de hatást gyakorolhatunk arra, ami most
RészletesebbenTantátgyi követelmények Család- és nevelésszociológiai alapismeretek
Tantátgyi követelmények Család- és nevelésszociológiai alapismeretek CGB1203 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné dr. Kiss Katalin főiskolai docens A tantárgyfelelős
RészletesebbenÁpolás Betegellátás Alapszak PEDAGÓGIA I/8. Deutsch Krisztina szakoktató
Ápolás Betegellátás Alapszak PEDAGÓGIA I/8. Deutsch Krisztina szakoktató KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
RészletesebbenTANULÁSI MAGATARTÁSKULT SKULTÚRA. - 2010. január
TANULÁSI SI-, MAGATARTÁSKULT SKULTÚRA ÉS ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS 2008. június j - 2010. január Foglalkoztatási ráták r k a kiemelt korcsoportokban 2008. III. negyedévben Foglalkoztatási ráta % 15-64 évesek 15-24
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenA TANÍTÓ A TÖRTÉNELEM SODRÁBAN Tanulmányok a magyar tanítóság 19 20. századi történetébõl. Kelemen Elemér
A TANÍTÓ A TÖRTÉNELEM SODRÁBAN Tanulmányok a magyar tanítóság 19 20. századi történetébõl Kelemen Elemér Iskolakultúra-könyvek 32. A TANÍTÓ A TÖRTÉNELEM SODRÁBAN Tanulmányok a magyar tanítóság 19 20. századi
RészletesebbenK Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:
K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,
RészletesebbenA Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja
2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal
RészletesebbenNYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG
NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG 2018 A spanyol mint idegen nyelv Magyarországon Magyarországon egy többen érdeklődnek a spanyol nyelvtanulás iránt. Általában második vagy harmadik idegen nyelvként
RészletesebbenSzontagh Pál. Református Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértő tanügy-igazgatási szakértő igazgató SZAKMAI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA
Szontagh Pál Református Pedagógiai Intézet pedagógiai szakértő tanügy-igazgatási szakértő igazgató SZAKMAI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA Életrajz - végzettség Oklevelek: 1997: ELTE TFK magyar-történelem 2000:
RészletesebbenAz es évek gyermekképe A könyvtári szakórához szükséges dokumentumok
Az 1977-79-es évek gyermekképe A könyvtári szakórához szükséges dokumentumok Tanterv, jogszabály Szebenyi Péter (főszerk., 1981): Az általános iskolai nevelés és oktatás terve, 2. kiad., Bp., OPI - MM,
RészletesebbenPedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának tájékoztatója
Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának tájékoztatója Pap Judit Oktatási Hivatal Szakmai Szolgáltatások Osztálya osztályvezető Vázlat Gyorsjelentés a szaktanácsadásról - elégedettségmérés,
RészletesebbenNyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kar 2010.
PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR BA ALAPSZAK KÉPZÉSI SZINTEK FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS MESTERKÉPZÉS PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR PEDAGÓGIA BA ALAPSZAK (6 félév) SZOCIÁLPEDAGÓGIA TANÍTÓ PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS
RészletesebbenKÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE
ENDREFALVAI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008 (XI.24.) OKM rendelet alapján
RészletesebbenMagyar Táncművészeti Főiskola mester képzés, táncpedagógus szak, modern tánc szakirány, esti tagozat
ÖNÉLETRAJZ Név: Horváth Anikó Születési hely, idő: Győr, 1981. 11. 30. Levelezési cím: 9028 Győr Soproni u. 18. Telefon: 06-20-598-78-88 E-mail: horvatha@tf.hu Iskolai végzettségek: 2011-2012 Magyar Táncművészeti
RészletesebbenPEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról
RészletesebbenGYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak
GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak
RészletesebbenAJÁNLÁS A SZAKEMBERKÉPZÉS ÉS A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS MEGÚJÍTÁSÁRA
TESTKULTÚRA A KLEBELSBERGI KULTÚRPOLITIKÁBAN ORSZÁGOS SZAKMAI-MÓDSZERTANI KONFERENCIA AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT MEGÚJÍTÁSÁRA 2010. október 16. AJÁNLÁS A SZAKEMBERKÉPZÉS ÉS A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS
RészletesebbenÁLTALÁNOS KATEKÉZIS IV. ÉVFOLYAM A TANTÁRGY ADATLAPJA
ÁLTALÁNOS KATEKÉZIS IV. ÉVFOLYAM A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár intézmény 1.2 Kar Római Katolikus Teológia Kar 1.3 Intézet Pasztorálteológia
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
Részletesebben1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 56. SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2006 4 KÖNYVEM
RészletesebbenKöő Artúr. Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz
Köő Artúr Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 9 2. Magyarország a lex Apponyit megelőző években... 11 3. Az 1907. évi Lex Apponyi... 15 3.1. A kor pedagógusainak véleménye
RészletesebbenA rendszerépítés változó jogszabályi környezetben. Papp Lajos ELTE Pedagogikum Központ Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztály
A rendszerépítés változó jogszabályi környezetben Papp Lajos ELTE Pedagogikum Központ Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztály Miről lesz szó? kronológia változó jogszabályi környezet új képzési modell
RészletesebbenNovember 6. csütörtök
RÖVID PROGRAM Országos Neveléstudományi Konferencia Debrecen, 2014. november 6-8. 9.30 17.30 Regisztráció November 6. csütörtök 10.30 11.00 MEGNYITÓ (Aula) A részvevőket köszönti Tóth Zoltán, a konferencia
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5
RészletesebbenTartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
RészletesebbenA Társulat felmérése az iskolai tananyagról. Előzmények, eredmények, javaslat
A Társulat felmérése az iskolai tananyagról Előzmények, eredmények, javaslat Előzmények Az ismertető fő részei Miért tanítunk fizikát? A felmérés előtörténete, megszervezése, lebonyolítása A felmérés célja
Részletesebben5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia
RészletesebbenA Vaszary János Általános Iskola pedagógusainak adatai
Pedagógus 01 felsőfokú egyetem matematika, számítástechnika Pedagógus 02 felsőfokú főiskola magyar, orosz szakos általános iskolai gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája Pedagógus 03 felsőfokú
RészletesebbenSzelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei
Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008
RészletesebbenKöznevelési stratégia
Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása
RészletesebbenNYÍLT NAP MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA
NYÍLT NAP 2018. 11. 14. MAGYAR MŰHELY ÁMK GIMNÁZIUMA Milyen célkitűzésekkel jött létre az iskola? Mezőörs és környéke fiataljainak tehetséggondozása Felelősséget vállalni a környezetért és a közösségért
RészletesebbenKÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:
KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenSZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM
SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM a 2015/2016. tanévtől a 2019/2020. tanévig tartó önértékelési időszakra A módosításokkal egységes szerkezetben
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni
RészletesebbenProjektoktatás Mi így is tanulunk
Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás? Projektpedagógia? Projekt jellegű oktatás? Alapfogalmak tisztázása O Pedagógia: a nevelés gyakorlata és elmélete O Projekt: valamely komplex, összetett
RészletesebbenHajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenKatolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel?
Katolikus iskola a XX. század első felében avagy érdemes-e élni a Szabad témakör által nyújtott lehetőséggel? Szabad témakör Intézményi hatáskör, lehetőség. Követelmények és a tartalom meghatározása a
RészletesebbenLakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok
Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás
RészletesebbenAz angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai
Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram
RészletesebbenA Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma: 12/a-2003.
A Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola ALAPÍTÓ OKIRATA A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma:
RészletesebbenTájékoztatjuk a tisztelt kutatókat/dolgozókat a következő pályázati lehetőségekről
2018. március 29. Tájékoztatjuk a tisztelt kutatókat/dolgozókat a következő pályázati lehetőségekről 2018. június 15. Szádeczky- Kardoss Elemér-díj A díjra a földtudományok területén tevékenykedő 40 év
RészletesebbenINNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott
RészletesebbenA közoktatás változásának tendenciái
A közoktatás változásának tendenciái Bevezetés A világtrendek összefoglalása Hogyan válaszolnak erre az egyes (nemzeti) oktatáspolitikák? Martin Trow szerint elit oktatás tömegesedés általánossá válás
RészletesebbenAz Encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium továbbképzési szabályzata a as időszakra
Az Encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Az Encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium továbbképzési szabályzata a 2013-2018-as időszakra Elfogadta a tantestület 2013.
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV
Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta Ökoiskola
RészletesebbenHitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben
Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben A református szemléletű pedagógia Bibliai megalapozottságú Az isteni
RészletesebbenA SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN
A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI RENDSZER
A PEDAGÓGIAI RENDSZER Dr. Kaposi József 2014 Pedagógiai rendszer: Új keletű fogalom a magyar szakirodalomban Hol érhető tetten? Az elmúlt 50 év innovációs folyamataiban(iskolakísérletek, alternatív iskolai
RészletesebbenReport of Module IV. Seminar-design
Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás
RészletesebbenA pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései
A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol
RészletesebbenKAPCSOLATTEREMTÉS A FEJLESZTŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK KÖZÖTT
A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 KAPCSOLATTEREMTÉS A FEJLESZTŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK KÖZÖTT
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.
RészletesebbenELŐADÁSOK. Konferenciák, tudományos ismeretterjesztés
ELŐADÁSOK Konferenciák, tudományos ismeretterjesztés 1. Szabó Dezső Trianonról. Konferencia-előadás, Evangélikus iskolák kutató tanárainak I. konferenciája Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, 2013.
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI EGYETEM EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT
NYÍREGYHÁZI EGYETEM EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRAT 1. Az intézmény hivatalos neve: Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. (Az intézmény
RészletesebbenTÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA
TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR MŰVÉSZETTEL NEVELÉS A LEGKISEBBEKNEK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR MŰVÉSZETTEL NEVELÉS A LEGKISEBBEKNEK SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának célja Olyan pedagógus
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
Részletesebben