Miklovicz Tünde. Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet.
|
|
- Edit Faragóné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Munkavégzés nyílt radioaktív preparátumokkal Sugárvédelmi alapismeretek Miklovicz Tünde Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet
2 Sugárzások Töltés Áthatoló képesség: árnyékolás! β γ α Alfa: nehéz részecske (tömegszám: 4), E: 3-9 MeV kicsi a hatótávolság méréstechnika: vákuum Béta: - (elektron sug.) vagy + (pozitron), ált. kísérő sug. (kivéve tisztán béta sugárzó izotópok: 3 H, 14 C, 90 Sr, 99 Tc, 90 Y): mérési nehézség. E: kev nagyobb hatótávolság Gamma: elektromágneses sugárzás + kvantált energiacsomagok (E= h*ν) Mindig az alfa vagy béta-bomlás, magreakció kísérő jelensége (csak gammát kibocsátó izotóp nincs) E: keV Pályahosszról nem beszélhetünk, csak gyengülésről: I= I 0 *e -µx Árnyékolás: ólom, beton (nagy rendszámú és sűrűségű anyagok) 2
3 Ionizáló és nem ionizáló sugárzás A sugárzás az elektromágneses spektrum bizonyos energia tartományát (frekvenciát) jelenti. Sugárzások, melyeknek nincs elég energiájuk a kémiai kötés hasításához: a nem ionizáló sugárzások, pl. rádió hullámok, mikrohullám, infra, látható fény. Sugárzás, mely nagy energiájával képes a kémiai kötést hasítani: ionizáló sugárzás, pl. alfa, béta, gamma. Radiation protection J. Varga,
4 Elektromágneses hullám élettani hatásai Az élettani hatáshoz a sugárzási energiának el kell nyelődnie a testben. Ehhez olyan energiaszint-párnak kell jelen lennie, amelyek különbsége a foton energiájának megfelelő. A test átlátszó AM rádió Csaknem átlátszó. Molekula-rotáció, hő Molekulavibráció, hőérzet Látható fény Infravörös mm hullámhossz, távmérés Mikrohullám, radar Erős elnyelődés. TV, FM rádió Elektron-gerjesztés Rövidhullámú rádió ionizálás nélkül Ultraibolya A bőrben elnyelődik. Elektrongerjesztés, fent ionizálás Csaknem átlátszó. Ionizálás Röntgen Gamma 1.E+03 1.E+06 1.E+09 1.E+12 1.E+15 1.E+18 1.E+21 Frekvencia (Hz) 4
5 Az ionizáló sugárzás forrásai Naturally Occurring Consumer Products Foods and Containers Medical Procedures Nuclear Plants Radiological Sites Government & Industry
6 Háttérsugárzás forrásai Természetes: % Mesterséges: %
7 Az átlagos háttér (világ): 2,4 msv/év Magyarországon: 3,2 msv/év(0,1 usv/h) Radiation protection J. Varga,
8 Magyarországon Hazánk lakosságának természetes sugárterhelése 3 msv/év, mivel azon országok közé tartozunk, amelyek lakói viszonylag több időt töltenek épületben. Az emberiség létszámából jelentős hányadot képviselő, többnyire a szabadban tartózkodó trópusi népek építőanyagoktól származó sugárterhelése kisebb a világátlagnál, míg az északi országok lakóinál annak a dupláját is elérheti. A természetes sugárterhelésünk legnagyobb része - mintegy kétharmada a felszíni kőzetekben, talajokban és az építőanyagokban bizonyos koncentrációban mindig jelen lévő urán bomlásakor felszabaduló radongáz és egyéb légnemű radioaktív anyagok belégzéséből ered. A radonnak köszönhető sugárdózis annál nagyobb, minél többet tartózkodunk rosszul, avagy nem szellőztetett, illetve földszinti, s netán földalatti helyiségben. Ezért is fontos a huzamos tartózkodásunkra szolgáló helyiség gyakori, nappal egy-két óránként néhány perces, illetve elalvás előtti alapos szellőztetése - lehetőség szerint kereszthuzattal.
9 Radon: a radioaktív nemesgáz A periódusos rendszer 86. eleme (jele: Rn). Színtelen, szagtalan és radioaktív (egészségre ártalmas) nemesgáz; az egyik legnehezebb gáz. Izotópjainak száma: kb. 20. Legstabilabb és egyben leggyakoribb izotópja a 222 Rn, az 238 U bomlási sorának tagja. A radioaktív háttérsugárzás körülbelül 40%-át a radon és rövid felezési idejű bomlástermékei okozzák, melyek mindig jelen vannak a lakóhelyiségek légterében és kisebb koncentrációban a szabad levegőben is Forrása, keletkezése Természetes környezetünkben a radon forrása a kőzetekben (talajokban) található rádium. A 222 Rn az 1622 év felezési idejű 226 Ra (rádium) alfa-bomlásából keletkezik, és szintén alfa-részecske kibocsátásával bomlik. Felezési ideje 3,824 nap. A kőzetszemcsékben lévő rádiumatomokból keletkező radonatomok egy része kiszabadul a pórustérbe. Élettani hatásai A radon alfa-sugárzó bomlástermékei között két további alfa-sugárzó van: a 218 Po és a 214 Pb. A belélegzett radont általában ki is lélegezzük; közvetlen élettani szerepe elhanyagolható. Különösen veszélyessé akkor válik, ha bomlástermékei megtapadnak a levegőben található aeroszol részecskéken, majd a tüdő falán. Radiation protection J. Varga,
10 RADON-222: T1/2: 3,8 nap, csak felszínen : 1-2 m mélységben A radon épületbe jutásának forrásai Átlagos radon koncentráció a lakásokban: 40 Bq/m 3 Míg a szabadban: 5-10Bq/m 3
11
12 Radiation protection J. Varga,
13 Személyi dozimetria Személyi sugárvédelem feladata: Radioaktív sugárforrásokkal, ionizáló sugárzást létrehozó berendezésekkel dolgozó személyek részére olyan munkafeltételek biztosítása, hogy ne érje őket károsodás. Mérni kell ezen személyek által kapott dózist! A DOZIMETRIA a különböző sugárzások által, az élő testben elnyelt energiamennyiség mérési módszereivel foglalkozik. Radioaktív sugárzást az általuk létrehozott kölcsönhatások eredményei alapján észleljük, mérjük. Alapkövetelmény bármely sugárzásmérővel kapcsolatban, hogy a sugárzás észlelt hatása arányos (ill. arányossá tehető) legyen az anyagban elnyelt sugárzás energiájával (dózissal). A sugárzásoknak és a környezet atomjainak kölcsönhatása leggyakrabban ionizációt eredményez 2013 Nagy Annamária 13
14 Sugárzásmérők típusai (1) Észlelés Sugárzásmérő típusa Érzékelő (detektor) ionizációs kamra gáz elektromos proporcionális számláló gáz ionizáció Geiger-Müller számláló gáz szilárdtest dózismérő félvezető szcintillációs számláló kristály,folyadék fény termolumineszcens dózismérő(tld) kristály fotokémia filmdoziméter fotográfiai emulzió 2013 Nagy Annamária 14
15 Sugárzásmérők típusai (2) Geiger-Müller (GM) számláló: Leggyakrabban használt magsugárzásmérő (α, β, γ) detektortípus. Minden primer ionizáló részecske jelét külön-külön méri, a becsapódó részecskéket gyűjti, számlálja. Felbontási (holt) ideje: 100 µs. Előnye: érzékeny, gyors, olcsó és kis térfogatú Hátránya: 200 kev alatt energiafüggő, kis intenzitástartomány Félvezető detektorok: Az ionizáció szilárd, félvezető (GeLi, SiLi) anyagban jön létre. Előnye: több töltéshordozó, kisméretű érzékelő, nagy érzékenység, kisebb gyűjtőfeszültség, energiafelbontása a legnagyobb 2013 Nagy Annamária 15
16 Sugárzásmérők típusai (3) A sugárzás energiáját fénnyé alakító érzékelőt hívjuk szcintillátornak. Anyaga lehet szerves (naftalin), szervetlen (ZnS, NaI, LiI, CsI), halmazállapota szilárd, folyékony(toluol) vagy gáz. Szcintillációs számláló: Sugár-részecskék becsapódását spontán, azonnali fényfelvillanás kíséri. Széles energia - és intenzitástartomány Hátrány: viszonylag drága, a fotonelektron- sokszorozó instabil Számos szigetelő anyag képes az ionizáló sugárzás energiájának tárolására Nagy Annamária 16
17 Termolumineszcens dózismérő (TLD) Vezetési sáv Elektron-csapda TL foton Lyuk-csapda Vegyértéksáv Ionizáló sugárzásnak kitéve Fűtés hatására a csapda kiürül, egy TL fotont kibocsátva. A példában az elektron-csapda a kibocsátás központja. 17
18 Személyi doziméterek A sugárveszélyes tevékenységet végző dolgozók külső forrásból származó sugárterhelésének megállapítására személyi dozimétert alkalmazunk. Külső sugárterhelés mérésére használatos személyi dózismérők számos fajtája ismert, hiszen a mérendő sugárzás fajtája, energia- és dózistartománya munkahelyenként változik. A személyi dozimétereket 2 nagy csoportraoszthatjuk az aktív-és passzív dózismérőkre. Aktív dózismérők esetén a mérőberendezés detektorának válaszjele közvetlen kijelzésként érzékelhető, míg a passzív változatoknál a detektor utólagos kiértékelést igényel Nagy Annamária 18
19 2013 Nagy Annamária 19
20 Panasonic UD802AT és UD807ATN doziméterek 2013 Nagy Annamária 20
21 A sugárvédelem alapelvei Tevékenység INDOKOLTSÁGA: a tevékenység haszna az egyén vagy a társadalom számára nagyobb, mint a sugárzás esetleges káros következményei. Védelem OPTIMÁLÁSA: ALARA elv! As Low As Reasonably Achievable ( ALARA ) A személyzet védelmét és biztonságát optimálni kell annak érdekében, hogy az egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a sugárterhelésvalószínűsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradhasson. MU_2011.pdf DÓZISKORLÁTOK alkalmazása A dózist korlátozni kell, amelyet az orvosi sugárterhelés kivételével az egyén kaphat az őt érő minden sugaras tevékenységből. Cél: megakadályozni a determinisztikus sugárhatást Csökkentenia sztochasztikus sugárhatást, hogy az abból származó kockázat ne haladja meg más tevékenységek kockázatát 21
22 Hazai elsődleges dóziskorlátok Effektív Évi egyenértékdózisdóziskorlát (msv) korlát (msv) Dolgozók 100 msv/5 év 500, kivéve (20 msv/év) szemlencsére: 150! Középiskolások 0,5/ év Szakképzésben résztvevő tanulók 5/ év 50 (legalább 16 évesek!) Lakosság 1/ év BETEGEK?????? 2013 Nagy Annamária 22
23 Sugárzás és kontamin ontamináció Exposure Internal Contamination Besugárzás külső sugárforrásból Kontamináció (bőrfelület) S External Contamin ation Mode of Entry into Body Inhalation Ingestion Absorption Injection Radiation protection J. Varga,
24 Sugárvédelmi alapszabályok a laborban Kesztyű!!! Köpeny(csere, laborból tilos kivinni), Kézmosás(könyökkel, lábbal működtethető csap) Kéztörlés: papír, vagy kézszárító (nem törülköző!) Evés, ivás, dohányzás TILOS (ezek nem vihetők be) Személyi dozimetriai eszközök használata Kéz és lábmonitor távozás előtt (ne vigyük ki laborból!) Radioaktív anyag testbe jutása: Blocking (gyógyszeres, e.g. jód tabletta) Anyagcsere felgyorsítása Hulladék kezelés: Hosszú felezési idejű(>65 days) külön tárolás A rövidebb félidejű izotópok esetén megvárjuk míg lebomlik: MENTESSÉGI AKTIVITÁS! A tároló konténer felületén mérhető limit < 20 µsv/h Radiation protection J. Varga,
25 Külső sugárzás elleni védelem alapszabályai Idő (gyakorlás és előkészület!) Minimalizáljuk az időt, a szükséges eszközöket kézhez készítjük Ne rohanj, dolgozz effektíven! Főpróba: hideg anyagokkal Árnyékolás: gamma, X-ray: ólom (ampulla, fecskendő, köpeny, ólomüveg ablak) beta: plexi glass (! bremsstrahlung X-ray) Alph Távolság (a dózis a távolság négyzetével fordítottan Gaarányos) Manipulátor Csipesz (a lehető leghosszabb) a Beta mm a paper lead Ne feledd: Sugárzás szóródása és visszaverődése Kéz és szem (nincs igazi védelem) Radiation protection J. Varga,
26 Kalibrált mérőműszerek szükségesek Dózisintenzitás mérő (lásd a közelgő gyakorlatot) Felületi szennyezettség mérő Dózisintenzitás mérő Nukleáris medicina (orvosi izotóp) laborokban (ahol humán felhasználásra kerülnek az izotópok): aktivitásmérő: dóziskalibrátor Radiation protection
27 Radiation Package Symbols Radiation sign and legend for: storage boxes, refrigerators waste containers sinks Label on containers: which radionuclide chemical form activity and time of measurement (expiration) signature
28 Mi a teendő kontamináció esetén? 1. A munka azonnali felfüggesztése 2. A szennyezett terület egyértelmű körülhatárolása, jelzése a terjedés, széthordás megakadályozására 3. Ha radioaktív gázok és gőzök vannak jelen: megakadályozni a kijutását (fülke levegőzés, ventillátor elzárása) 4. Sugárvédelmi képzettségű munkatárs irányítja a dekontaminációt, a többiek végrehajtják az utasításokat (együttműködés) 5. Csak a sugárvédelmi megbízott léphet be a szennyezett területre (idő!) 6. Első és legfontosabb teendő: a kontaminált személyek dekontaminációját megkezdeni 7. Ezt követően a felületek 8. Végül: mérés 9. Dokumentálás és ha szükséges jelentés (hatóságoknak, főnökségnek) Radiation protection J. Varga,
29 Személyek dekontaminációja Szennyezett ruhadarab eltávolítása A bőrfelület lemosása (elkerülve a még tiszta felület elszennyezését) Bőr, haj, ujjak, körmök: szappanos víz Kerülendő a forró víz és az erős detergensek Puha kefe használandó Szemmosás folyó vízzel (szükség esetén szemészet) Testbe jutott izotóp: anyagcsere gyorsítása Gyógyszeres blokkolás (jód tabletta) Azt a személyt tekintjük sugársérültnek, aki 250 msv effektív dózist meghaladó, illetve a bőrfelületegy részén 6 Gy-nél, a szemlencsében2 Gy-nél,vagy egyéb egyes szervekben 3 Gy-nél nagyobb elnyelt dózist kapott. A sugársérültet, illetőleg akinél ennek gyanúja fennáll, 24 órán belül orvosi vizsgálatnak kell alávetni, szükség esetén kezelésben kell részesíteni. 29
30 Felületmentesítés Folyadék felitatása (vatta, papírvatta), lemosás Nagy specifikus aktivitás esetén: használd az elem stabil izotópját Nagy mennyiségű folyadék: automata pipettával felszívni, zárható edénybe gyűjteni A maradékot feltörölni; műanyag zsákba gyűjteni Fontos a mozgás iránya (ha hordjuk szét a hulladékot) A felületmentesítést addig folytatjuk, amíg a felületen mérhető dózis a határérték alá csökken Rövid felezési idejű izotóp: körülhatárolás és jelzés Hosszú felezési idejű izotóp: a felületborítás eltávolítása vagy megfelelő lefedése A ruhák, textíliák szennyezettségét ellenőrizni, mielőtt a tisztítóba küldik. Radiation protection J. Varga,
Miklovicz Tünde. Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet.
Munkavégzés nyílt radioaktív preparátumokkal Sugárvédelmi alapismeretek Miklovicz Tünde Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet miklovicz.tunde@med.unideb.hu Az atom felépítése elektron proton atommag
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenDozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése A DÓZISFOGALOM FEJLŐDÉSE A sugárzás mértékét számszerűen jellemző mennyiségek ERYTHEMA DÓZIS: meghatározott sugárminőséggel (180 kv, 1 mm Al szűrés),
RészletesebbenIzotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek
Radioizotópok orvosi, gyógyszerészi alkalmazása Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek Dr. Voszka István Az alkalmazás alapja:- A radioaktív izotóp ugyanúgy viselkedik a szervezetben, mint stabil
RészletesebbenRADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS
Az atom felépítése RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS elektron proton Varga József Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet atommag Atomi részecskék 2 Atomi részecskék mérete Jelmagyarázat: elektron proton
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenA sugárzás biológiai hatásai
A sugárzás biológiai hatásai Dózisegységek Besugárzó dózis - C/kg Elnyelt dózis - J/kg=gray (Gy) 1 Gy=100 rad Levegőben átlagos ionizációs energiája 53,9*10-19 J. Az elektron töltése 1,6*10-19 C, tehát
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenA terhelés megoszlása a források között. A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv.
A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. A terhelés megoszlása a források között környezeti 238 U Radon Kb. 54% ipari termékek 3% egyéb 1% nukleáris medicina 4% orvosi
RészletesebbenNemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2019. március 18-21. Szóbeli és írásbeli vizsga napja: 2019. március 21. Képzési idő:
RészletesebbenA munkavállalók személyi dozimetriai ellenőrzésének aktualitásai
A munkavállalók személyi dozimetriai ellenőrzésének aktualitásai ÉS 100 msv / 5 év Fülöp Nándor, Elek Richárd, Glavatszkih Nándor, Papp Eszter és az OSzDSz 487/2015 (XII. 30.) Korm. r. Expozíciós kategória
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Magsugárzások (α, β, γ) kölcsönhatása atomi rendszerekkel (170-174, 540-545 o.) Direkt és
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
RészletesebbenSugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra 2. Az ionizáló sugárzás és az anyag kölcsönhatása. Fizikai dózisfogalmak és az ionizáló sugárzás mérése Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
RészletesebbenDeme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000
RészletesebbenOrszágos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4
99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás
RészletesebbenA sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI
A sugárvédelem alapelvei dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI A sugárvédelem célja A sugárvédelem célkitűzései: biztosítani hogy determinisztikus hatások ne léphessenek fel, és hogy a sztochasztikus
Részletesebben-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.
Félvezető detektorok - A legfiatalabb detektor család; a 1960-as évek közepétől kezdték alkalmazni őket. - Működésük bizonyos értelemben hasonló a gáztöltésű detektorokéhoz, ezért szokták őket szilárd
RészletesebbenHáttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás
A sugáregészségtan célkitűzése A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok A sugáregészségtan célja az ionizáló és nemionizáló sugárzások hatásának megismerése az emberi szervezetben - annak érdekében, hogy
RészletesebbenIVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
RészletesebbenSugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.
Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
RészletesebbenA Nukleáris Medicina alapjai
A Nukleáris Medicina alapjai Szegedi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézet Történet 1. 1896 Henri Becquerel titokzatos sugár (Urán) 1897 Marie and Pierre Curie - radioaktivitás 1901-1914 Rádium terápia
RészletesebbenRadioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások el állítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások elállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenRadon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
RészletesebbenBeltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján
Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján Készítette: BARICZA ÁGNES ELTE TTK, KÖRNYEZETTAN BSC. SZAK Témavezető: SZABÓ CSABA, Ph.D. Előadás vázlata 1. Bevezetés 2. A radon főbb tulajdonságai 3. A
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi
RészletesebbenRadon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenRöntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenFIZIKA. Atommag fizika
Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2
RészletesebbenSugárfizikai és sugárvédelmi ismeretek. SZTE Nukleáris Medicina Intézet
Sugárfizikai és sugárvédelmi ismeretek SZTE Nukleáris Medicina Intézet A lakosság sugárterhelése 1 A lakosság sugárterhelése 2 Percent contribution of various sources of exposure to the total collective
RészletesebbenBővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM
Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM Sugárfizikai alapismeretek. A röntgen sugárzás keletkezése és tulajdonságai. Salik Ádám, sugárvédelmi szakértő salik.adam@osski.hu, 30-349-9300 ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI
RészletesebbenA gamma-sugárzás kölcsönhatásai
Ref. [3] A gamma-sugárzás kölcsönhatásai Az anyaggal való kölcsönhatás kis valószínűségű hatótávolság nagy A sugárzás gyengülését 3 féle kölcsönhatás okozza. fotoeffektus Compton-szórás párkeltés A gamma-fotonok
RészletesebbenDÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN
DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN dr. Ballay László OSSKI-AMOSSO A DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA FELVETÉSE SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSEK: DÓZISTELJESÍTMÉNY MÉRÉSEK A helyszínen csak a dózisteljesítmény
RészletesebbenCSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer
RészletesebbenRadon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól
RészletesebbenAtomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Emlékeztető Radioaktív sugárzások keletkezése, típusai A Z A Z α-bomlás» α-sugárzás A Z 4 X X + 2 X A Z 4 2 X 4
RészletesebbenRadon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből
Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam
RészletesebbenRadioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban. Az ionizáló sugárzások biológiai hatása. A sugárhatás osztályozása. A sugárhatás osztályozása
Radioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban Az ionizáló sugárzások biológiai hatása Dr Smeller László Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet A sugárhatás osztályozása A sugárhatás osztályozása A károsodás
RészletesebbenA természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai Természetes eredetű Kozmikus sugárzás (szoláris, galaktikus) Kozmogén radioaktív
Részletesebben50 év a sugárvédelem szolgálatában
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fehér István, Andrási Andor, Deme Sándor 50 év a sugárvédelem szolgálatában XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április
RészletesebbenTESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS
TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
Részletesebben1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata
1. mérési gyakorlat: Radioaktív izotópok sugárzásának vizsgálata A méréseknél β-szcintillációs detektorokat alkalmazunk. A β-szcintillációs detektorok alapvetően két fő részre oszthatók, a sugárzás hatására
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
RészletesebbenTantárgy neve. Környezetfizika. Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0
Tantárgy neve Környezetfizika Tantárgy kódja FIB2402 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Dr. Varga
RészletesebbenPROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész
PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI MÉRÉSI ELJÁRÁSOK A SEMMELWEIS EGYETEMEN
SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSI ELJÁRÁSOK A SEMMELWEIS EGYETEMEN 1 Kári Béla, 2 Zagyvai Péter, 3 Kanyár Béla 1 Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológia és Onkoterápiás Klinika / Nukleáris Medicina Tanszék 2 Budapesti Műszaki
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenRadon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével
Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenLABORATÓRIUMI GYAKORLAT. Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése
LABORATÓRIUMI GYAKORLAT Alfa-, béta-, gamma-sugárzások mérése (Bódizs Dénes BME Nukleáris Technikai Intézet 2006) 1. BEVEZETÉS Környezetünkben számos radioaktív izotóp fordul elő. Ezek egy része természetes,
RészletesebbenESEO-TRITEL: az ESEO műhold dózismérője
ESEO-TRITEL: az ESEO műhold dózismérője Hirn Attila MTA EK SVL Űrdozimetriai Kutatócsoport hirn.attila@energia.mta.hu BME, Űrtechnológia előadás, 2015. május 13. Tartalom Bevezetés Alapvető dózisfogalmak
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.
2016.04.11. Környezetgazdálkodás Dr. Horváth Márk https://nuclearfree.files.wordpress.com/2011/10/radiation-worker_no-background.jpg 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1901-ben ő lett az első Fizikai
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenAbszolút és relatív aktivitás mérése
Korszerű vizsgálati módszerek labor 8. mérés Abszolút és relatív aktivitás mérése Mérést végezte: Ugi Dávid B4VBAA Szak: Fizika Mérésvezető: Lökös Sándor Mérőtársak: Musza Alexandra Török Mátyás Mérés
Részletesebben1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések
1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1.1. A különböző szférákban előforduló radioaktív izotópok A környezetünkben előforduló radioaktivitás származhat természetes és mesterséges (antropogén)
RészletesebbenSUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS. A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások
SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS - MÉRÉS A sugárzás mérés eszközei Méréstechnikai módszerek, eljárások Dr. Kári Béla Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológiai és Onkoterápiás Klinka / Nukleáris Medicina Tanszék SUGÁRZÁS DETEKTÁLÁS
RészletesebbenRöntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)
Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenAlapfogalmak. Magsugárzások. A magsugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Töltött részecskék ionizáló hatása. tulajdonságai.
tulajdonságai mérése dozimetriája Magsugárzások orvosi alkalmazása Dr Smeller László Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Magsugárzás: Alapfogalmak Az atommag átalakulásakor keletkezik. α (He 2 ), β (e,e
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenA sugárvédelem jogszabályi megalapozása. Salik Ádám 06-30/ NNK SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓINTÉZET (OSSKI)
A sugárvédelem jogszabályi megalapozása Salik Ádám SALIK.ADAM@OSSKI.HU 06-30/349-9300 NNK SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓINTÉZET (OSSKI) 487/2015. (XII. 30.) Kormányrendelet az ionizáló sugárzás
Részletesebben8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
RészletesebbenAtomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám
Egy nukleonra jutó kötési energia Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás Varga József Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet Kötési energia (MeV) Tömegszám 1. 1. Áttekintés: atomfizika Varga
RészletesebbenRadiometrikus kutatómódszer. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter
Radiometrikus kutatómódszer Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter Ionizáló sugárzások különböző áthatoló képessége Alfa-sugárzást egy papírlap is elnyeli. hélium atommagokból áll (2 proton +
RészletesebbenSugárvédelem. 2. előadás
Sugárvédelem 2. előadás 2 A biológiai hatások osztályozása Szomatikus: egy biológiai egyeden jelentkezik Genetikai: egy populáción jelentkezik VAGY 3 A biológiai hatások osztályozása Direkt hatás a sugárenergia
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenSugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság
Sugár- és környezetvédelem Környezetbiztonság Sugárözönben élünk A Föld mindenkori élővilágának együtt kellett, és ma is együtt kell élnie azzal a természetes és mesterséges sugárzási környezettel, amelyet
RészletesebbenAZ OSTEOPOROSIS VIZSGÁLAT SUGÁRTERHELÉSE. Készítette: Illés Zsuzsanna biológia környezettan tanári szak 2007.
AZ OSTEOPOROSIS VIZSGÁLAT SUGÁRTERHELÉSE Készítette: Illés Zsuzsanna biológia környezettan tanári szak 2007. Motiváció, kitűzött célok a betegség főként nőket érint szakirodalomi adatok vajon nem becsülik
RészletesebbenÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK
MSSZ_V15.1_M2 ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
RészletesebbenIonizáló sugárzások. Ionizáló sugárzások. dozimetriája. A dozimetria feladata. Megfelelő mennyiségek megfogalmazása
Ionizáló sugárzások dozimetriája Ionizáló sugárzások Alkalmazások optimalizálása Káros következmények becslése, minimalizálása Ionizáló sugárzások csoportosításuk a kiváltott hatás alapján. Közvetlenül
Részletesebben1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre
1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre Az ember állandóan ki van téve a különböző természetes, vagy mesterséges eredetű ionizáló sugárzások hatásának. Ez a szervezetet érő sugárterhelés
RészletesebbenSZEMÉLYI DOZIMETRIA EURÓPÁBAN
XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 SZEMÉLYI DOZIMETRIA EURÓPÁBAN Osvay M. 1, Ranogajec-Komor M. 2 1 MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Budapest 2 Rudjer Boskovic
RészletesebbenA talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
RészletesebbenÁltalános radiológia - elıadás 1
Sugárvédelem A röntgenvizsgálatok során a módszer biztonságos használata alapvetı fontosságú! A megfelelı berendezésre, vizsgálati technikára, sugárvédelmi eszközökre, sugárterhelés mérésre és a törvényi
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenMagas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens
Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens detektorokkal Petrányi János Fejlesztési igazgató / Nukleáris Divízió vezető Gamma ZRt. Tartalom Felületi szennyezettség
Részletesebben4. A nukleá ris mediciná fizikái álápjái
4. A nukleá ris mediciná fizikái álápjái A fotonok nagy áthatolóképessége lehetővé teszi, hogy kívülről megnézzük, mi van a testen belül, a különböző anyagok radioaktív izotóppal való megjelölése pedig
RészletesebbenÁtfogó fokozatú sugárvédelmi továbbképzés
2018. szeptember 10. Átfogó fokozatú sugárvédelmi továbbképzés 2018. szeptember 10., 17., 24. vizsga napja 25. OKI 1221 Budapest Anna u. 5. 8:50 Megnyító Sugárfizikai és dozimetriai ismeretek 1. Ionizáló
RészletesebbenGamma sugárzás. Gamma-kamera SPECT PET. Tömeg-energia ekvivalencia. Nukleáris medicína. γ-sugárzás előállítása. γ-sugárzás kölcsönhatása az anyaggal
2011.05.02. SPECT PET Gamma sugárzás Elektromágneses sugárzás (f>10 19 Hz, E>~50keV (6.6 10-15 J), λ< 3 10-11 m) gamma-bomlás (atommag alacsonyabb energiájú állapotba történő átmenetét kísérő foton kibocsátás)
RészletesebbenSugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések
Sugárterápia 40% 35% 30% 25% 20% 15% % 5% 0% 2014/2015. tanév FOK biofizika kollokvium jegyspektruma 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei
RészletesebbenRADIOKÉMIA. László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135
RADIOKÉMIA László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135 klaszlo@mail.bme.hu Nagy Lajos György és LK: Radiokémia és izotóptechnika Műegyetemi Kiadó 1997 Antoine Henri Becquerel (1852-1908) Maria Skłodowska-Curie
RészletesebbenSugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában
XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2012. április 24-26. Hajdúszoboszló Sugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában Készítette: Orbán Mihály
RészletesebbenRadioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban. Az ionizáló sugárzások biológiai hatása. A sugárhatás osztályozása. A sugárhatás osztályozása
Radioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban Az ionizáló sugárzások biológiai hatása Dr Smeller László Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet A sugárhatás osztályozása A sugárhatás osztályozása A károsodás
RészletesebbenSugárvédelem a gyakorlatban 10/14/2016 1
Sugárvédelem a gyakorlatban 10/14/2016 1 Sugárterhelés forrásai: Zárt forrásból származó sugárzás: A sugárterhelés nem jár külső vagy belső sugárszennyezéssel Nyílt forrásból származó sugárzás: A sugárterhelés
RészletesebbenMATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József
MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson Kató Zoltán, Pálfalvi József Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló 2010 A Matroshka kísérletek: Az Európai Űrügynökség (ESA) dozimetriai programjának
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés analitikai kémiai alkalmazásai
Radioaktív nyomjelzés analitikai kémiai alkalmazásai Nyomjelzés az élő szervezetben In vitro diagnosztika: a vizsgálandó személy nem érintkezik közvetlenül radioaktív anyaggal, hanem a tőle levett (általában
RészletesebbenKibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04.
Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04. Elıadás fı témái Hatósági szabályozások Kibocsátás ellenırzés és rendszerei Környezetellenırzés és
RészletesebbenSugárvédelem dozimetria követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat: Izotóplaboratóriumban vizsgálat előkészítését végzi, fecskendőbe szívja a szükséges radiofarmakont. Az Ön mellé beosztott tanuló érdeklődik, hogy milyen esetekben hogyan védekeznek a sugárzással
Részletesebben