A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ ÉS FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLİ EMBEREK TÁRSADALMI ÉS JOGI HELYZETE A VILÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ ÉS FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLİ EMBEREK TÁRSADALMI ÉS JOGI HELYZETE A VILÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ ÉS FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLİ EMBEREK TÁRSADALMI ÉS JOGI HELYZETE A VILÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON - HELYZETFELTÁRÓ TANULMÁNY Készítette: Belicza Rózsa Dankó Ágnes Halmai Réka Szerepi Anna 2007.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ ÉS FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLİ EMBEREK HELYZETE A VILÁGBAN A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLİK FOGALMÁNAK DEFINIÁLÁSA A NEMZETKÖZI DISKURZUSBAN Megfontolások a fogyatékosság definíciójának kérdésében Nemzetközi definíciók Definíciók az Európai Unióban NEMZETKÖZI IRÁNYELVEK ÉS STRATÉGIÁK AZ ENSZ AKCIÓPROGRAM Az Akcióprogrammal összefüggı nemzeti szintő tevékenységek Bizottsági javaslatok, Elırelépések között Jelentés, A jövı irányai A FOGYATÉKOSSÁGGAL KAPCSOLATOS POLITIKAI INTÉZKEDÉSEK ÉS PROGRAMOK NEMZETKÖZI TAPASZTALATAI Politikák és intézkedések általánosságban Foglalkoztatáspolitika és munkaerı-piaci programok Célzott munkaerı-piaci programok Mainstream munkaerı-piaci programok EU - Jóléti juttatások és aktív munkaerı-piaci programok Kitekintés: a globális fogyatékossági mutatók kidolgozása felé A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLİK HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS A VILÁGBAN A fogyatékossággal élık demográfiai és foglalkoztatási helyzete az Európai Unióban A fogyatékossággal élık foglalkoztatási jellemzıi az OECD-országokban II. A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON SZAKMAI, ELLÁTÁSI ÖRÖKSÉGEK ÉS AMI MÖGÖTTÜK VAN FOGYATÉKKAL ÉLİK ÉS MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐEK A FOGALMAK DEFINIÁLÁSA

3 2.3. FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLİK ÉS MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐEK HÁNYAN VANNAK A KIK? A Népszámlálás A NYUFIG adatai A Munkaerı-felmérés adatai A HIÁNYZÓ DEFINÍCIÓ NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLİK ÉS MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐEK SZOCIO- DEMOGRÁFIAI JELLEMZİI MAGYARORSZÁGON GAZDASÁGI AKTIVITÁS, MUNKAERİ-PIACI HELYZET A JÖVİ GENERÁCIÓJA III. JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ EMBEREK FOGLALKOZTATÁSÁBAN A MUNKAADÓKRA, MUNKAVÁLLALÓKRA GYAKOROLT HATÁSOK ELİZMÉNYEK VÁLTOZÁSOK A HAZAI JOGI SZABÁLYOZÁSBAN AZ AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS HATÁSAI AZ AKKREDITÁCIÓ LEHETSÉGES KIMENETEI A FOGLALKOZTATÁS LEHETSÉGES TÍPUSAI, FORMÁI SEGÍTİ SZOLGÁLTATÁSOK, SEGÍTİ SZAKEMBEREK Rehabilitációs munkatárs Rehabilitációs terv Segítı szolgáltatások Személyi segítık MUNKAHELYI KÖRNYEZET HATÁSOK ÉS VÁLTOZÁSOK A MINDENNAPOKBAN A SÉRÜLT EMBEREK MINİSÍTÉSI RENDSZERE A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ ÉS FOGYATÉKOS MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSÁNAK INTEGRATÍV MEGKÖZELÍTÉSE FELHASZNÁLT IRODALMAK TÖRVÉNYEK, RENDELETEK MELLÉKLETEK

4 I. A megváltozott munkaképességő és fogyatékossággal élı emberek helyzete a világban - nemzetközi helyzetfeltáró elemzés a fogyatékkal élık társadalmi integrációjára vonatkozó definíciók, irányelvek, stratégiák és politikák tükrében Az a megnövekedett érdeklıdés, amelynek a fogyatékkal élık társadalmi szerepével, világuknak megismerésével, illetve e csoport társadalmi integrációjával kapcsolatban az elmúlt bı egy évtizedben tanúi vagyunk, olyan komplex és globális kulturális, valamint társadalmi-gazdasági változásokra utal, melyek az említett idıszakban már jogi formulát is öntöttek. Az a két folyamat, amely alapvetı hatással van a fogyatékkal élık világának diskurzusbeli változásaira, a globalizáció, valamint ezzel szoros összefüggésben azok a technológiai fejlesztések, melyek egyre inkább lehetıvé teszik, hogy azokban a fogyatékkal élıkkel kapcsolatos esetekben, mikor nincs megfelelı politikai válasz, a technológiai újítások vigyenek új szempontrendszert a fogyatékkal élıkre vonatkozó bármelyik általános cél megvalósításának operatív szakaszaiba (ENSZ Ad Hoc Bizottság, 2003-as jelentés). Ha a fogyatékkal élıkkel kapcsolatos jelentések, publikációk, tanulmányok és kutatási beszámolók tömegébıl mégis szeretnénk strukturált, logikailag kerek és informatív helyzetfeltárást kidolgozni, a diskurzus posztmodern kifejezése hasznos segítség lehet. A diskurzus terminus ugyanis arra fekteti a hangsúlyt a tudományos elemzésben, amirıl szó van: azokat a tágabb értelemben vett témákat kell felszínre hoznunk, melyekbıl összeállíthatók a politikák mögött megbúvó paradigmatikus stratégiák. Fel kell figyelni azonban arra a tényre, hogy a fogyatékkal élık társadalomban betöltött szerepe, illetve e szerep megnövekedett jelentısége nem korlátozható a világ egy bizonyos vagy több bizonyos részére: olyan kérdéskörrıl van szó, amely a világ minden országában legyen az fejlett vagy fejlıdı hasonló kihívások elé állítja a döntéshozókat, tágabb értelemben azonban az egész társadalmat is. A globalizáció jelenségének erısödésével megnövekedett a nemzetközi szervezetek döntéshozatalban játszott szerepe is: a globális irányelvek kialakítása során az ENSZ, az UNESCO, az ILO, és egy sor más szervezet a stratégiai tervezéshez jelentıs forrásokat is allokált az adatgyőjtéshez, a szakértık bevonásához illetve a nemzetközi tudástıke akkumulálásához. Az a tény, hogy a fogyatékkal élık társadalmi integrációja során a legfıbb 4

5 irányelveket a nemzetközi szervezetek ajánlásai nyomán fogalmazzák meg, arra utal, hogy a kérdést nemzetközi szinten valóban globálissá is akarják tenni, és a kihívásoknak való megfeleléshez kifejezetten emberi jogi alapon nyugvó globális stratégiákat kidolgozni. Nem véletlen a kihívás szó gyakori használata. Ez a kifejezés is a fogyatékkal élık kérdéskörével kapcsolatos diskurzus része: a kihívás kifejezés ugyanis azt a nagyon fontos alapelvet tükrözi, hogy a társadalomban felszínen lévı bármilyen, hátrányos helyzettel kapcsolatos problémát csak az állampolgárok aktív részvételén keresztül, komoly szemléletváltozással lehet megoldani. A kihívás a proaktív magatartás fontosságára utal, mind a társadalom, mind a fogyatékkal élık tömegei részérıl. Nagyon érdekes jelenség, ahogyan a nemzetközi fogyatékosügyi diskurzusban az orvosi megközelítést felváltja az emberi jogokon nyugvó, globális, társadalmi szemlélet. Ennek okaira a közbeszéd a fogyatékkal élık általános jogai, illetve a jogok biztosításához szükséges eszközök más elemei utalnak: a foglalkoztatás, az akadálymentesítés, a fenntartható életkörülmények mind a kérdéskör gazdasági aspektusát hangsúlyozzák. E célok mögött az az elv áll, hogy a fogyatékkal élık gazdasági inaktivitása nemcsak az államra ró nehéz terheket, melyek a juttatások és támogatások szintjén valósulnak meg, hanem a fogyatékkal élık számára egy olyan javakhoz és tıkékhez való hozzáférés hiányából adódó hátrányos helyzetet teremt, amely a demokratikus társadalmakban nem elfogadható. A fogyatékosok megnövekedett foglalkoztatása esetén azonban azok nemcsak hozzájárulnának a nemzeti vagyonhoz, e mellett a szociális szolgáltatások ellenértékének kifizetését is a munkaadóra rónák. Az állam tehát két oldalról is segítséget kapna a fogyatékkal élık ellátásából fakadó költségek viseléséhez. Nem mondhatjuk ugyanakkor azt, hogy az emberi jogi megközelítés teljes mértékben a fogyatékosügy gazdasági aspektusai miatt került fókuszba az ok-okozati kapcsolatok logikája ebben a kontextusban nem egyértelmő. Mégis, az jogi alapon és a demokrácián nyugvó társadalmi integráció, valamint az integráció eredményeképpen a fogyatékkal élık ellátására makroszinten költött források csökkentése, a célcsoport nemzeti GDP-hez való hozzájárulása egy jövıbeni pozitív folyamat két oldala. Mint a késıbbiekben még látni fogjuk, a fogyatékkal élıkkel kapcsolatos stratégiákban fontos irányelv az univerzalitás: vagyis nemcsak a meglévı intézményi infrastruktúrát kell a fogyatékkal élık igényeihez igazodva átalakítani, hanem a jövıt illetı tervezés minden szegmensébe be kell építeni ezt az aspektust. Sıt, nemcsak az az elvárás, hogy minden szektort illetıen integrálódjon a tervezésbe a fogyatékosügyi aspektus, de az is, hogy a 5

6 szektorok közötti tervezés is sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon. Az univerzalitás igényének a nemzetközi szervezetek példamutató jelleggel igyekeznek megfelelni, hiszen az Egyesült Nemzetek és társintézményei mind megkezdték a munkát a fogyatékkal élık társadalmi integrációjának vizsgálatában, és saját területükön próbálnak hangsúlyosan fellépni. Ez a munka a tudástranszferen keresztül az egyre magasabb szintő összehangoltságra törekszik, s ez az univerzális megközelítés elvárt az egyezményeket aláíró társ-államoktól is. A helyzetfeltárás jelen fejezete a következı szempontok szerint mutatja be a fogyatékkal élıkkel kapcsolatos nemzetközi folyamatokat: a nemzetközi, majd az ezzel összefüggı Európai Uniós szintő adatokat külön tárgyaljuk, az elemzés logikai keretét pedig az irányelvek (elvek), az elvek megvalósításához kapcsolódó stratégiák, illetve a gyakorlatban megjelenı, stratégiákon alapuló politikák (programok) hármasa adja. Fontos azonban kiemelni, hogy az egyes országok belsı fogyatékosügyi politikája kialakításában az a legérdekesebb momentum, ahogyan azok a nemzetközi egyezményekben foglalt stratégiákat a saját, meglévı struktúráik adta lehetıségek, valamint a kulturális és társadalmi-gazdasági erıforrásaik mentén fordítják le gyakorlati politikákra és programokra. Ez az elemzés bár ilyen mélységő helyzetfeltárásra nem vállalkozik, ahol van lehetıség, utalunk majd ezekre a tényezıkre is. Legelıször azonban azt kell megvizsgálnunk, hogy az érintett irányelvek, stratégiák és politikák kikre is vonatkoznak, hogyan definiáljuk tehát a fogyatékkal élı személyt A fogyatékossággal élık fogalmának definiálása a nemzetközi diskurzusban Megfontolások a fogyatékosság definíciójának kérdésében Mint már a bevezetıben említettük, a fogyatékossággal élık fogalmának definiálása az elmúlt évtizedben nagyon sok változáson esett át, mégsem alakult még ki egységes változat a nemzetközi szabályozásban. Ez részben annak tudható be, hogy nagyon heterogén társadalmi csoportról van szó, akik az integráció során teljesen más igényekkel, készségekkel és képességekkel rendelkeznek (s ezek mind másféle politikát követelnek meg), részben azonban a különbözı országokban alkalmazott eltérı megfogalmazások, az érintett emberekkel kapcsolatos adatok jelenleg is jellemzı hiánya, vagy össze nem hasonlíthatósága okoz módszertani nehézségeket. 6

7 Jellemzı az is, hogy sok esetben egyazon országban is többféle a szociális/jogi szolgáltatások kialakításában és a jogosultságban jelentkezı definíciót használnak. Éppen a célcsoport heterogén volta, illetve a szolgáltatások nem strukturált és nem koncepciózus együttese okoz tehát ilyen definiálási diszkrepanciákat Nemzetközi definíciók A WHO 1980-ban fogadta el a Fogyatékosságok Nemzetközi Osztályozásá-t, mely a betegségek vagy szervi rendellenességek okozatainak dimenzióit fekteti le. E szerint a károsodások bármilyen okból bekövetkezı, a pszichológiai, fiziológiai vagy anatómiai rendszer hiányaiban vagy a normálistól való eltéréseiben tételezıdnek. A károsodások alapvetıen szervi szinten jelentkezı zavarokat jelentenek. A fogyatékosság a károsodások azon hatásait tükrözi, melyek az egyén funkcionális teljesítménye vagy tevékenysége kapcsán jelentkeznek a fogyatékosság abban mutatkozik meg, hogy az egyén nem képes bizonyos tevékenységeket úgy elvégezni, mint azt normális esetben az emberek általában teszik. E fogyatékosság lehet idıszakos vagy állandó, visszafordítható vagy vissza nem fordítható, progresszív vagy regresszív. A hátrány 2 pedig olyan hátrányokkal van kapcsolatban, melyek a károsodások vagy képességhiányok miatt az egyént gátolják vagy megakadályozzák abban, hogy egy számára normálisnak tőnı tevékenységet elvégezzen. A hátrány kifejezése tehát a károsodás vagy fogyatékosság szocializációjára utal. A fogyatékosság kulcsdimenziói az orientáció, a fizikai függetlenség, a mobilitás, foglalkoztatás, társadalmi integráció, és gazdasági önkiteljesedés. A károsodottak csoportját a fogyatékosság fenyegeti, a fogyatékos emberek fogalma pedig magába foglalja a hátránnyal élıket is. A WHO felülvizsgálatok után 1993-ban fogadta el a kódrendszer elsı verzióját, amelyet 2001-ben követett a második kiadás, amely már a betegségek következményeinek osztályozása helyett azon egészségügyi összetevık identifikálására törekedett, amelyek az egészségi állapotot alkotják. Az FNO az egészség koherens képének megalkotására törekszik, 1 Az Egyesült Államokban is tanúi lehetünk ilyenfajta megosztottságnak: a Fogyatékkal Élı Amerikaiak elnevezéső törvény alapján az tekintendı fogyatékkal élınek, aki beleesik valamely következı kategóriába: személy valós fogyatékossággal, olyan személy akinek az elıéletében volt fogyatékosság, és olyan személy, akit fogyatékkal élınek tartanak, vagy úgy kezelnek. Hogy a törvény elı és második fejezetébe tartozó védelmeket élvezze valaki a fogyatékosság mellett képesítettnek kell lennie. A törvény a képesített fogyatékkal élıt úgy határozza meg, hogy olyan személy, aki el tud látni alapvetı feladatokat elfogadható anyagi támogatással, vagy anélkül. Ezzel szemben a társadalombiztosítási igazgatás, amely tartalmazza a fogyatékos biztosítási programokat és a kiegészítı biztonsági-bevétel programot, a fentitıl eltérıen határozza meg a fogyatékkal élı fogalmát: A fogyatékkal élı olyan személy aki nem képes alapvetıen jövedelmezı tevékenységben bármely testi, vagy szellemi fogyatékosság miatt, amely elıre láthatólag hosszú ideig fog tartani, melynek ideje nem rövidebb mint 12 hónap A magyar terminológia az impairment, disability, handicap kifejezéseket a fenti módon interpretálta úgy érezzük azonban, hogy a károsodás képességhiány fogyatékosság jobban tükrözi az ezredforduló után létjogosultságot nyert, inklúzív szemléletet. Ennek ellenére itt a hagyományosan elfogadott interpretációt használjuk. 7

8 mely biológiai, individuális és társadalmi perspektívát is magába foglal. A károsodás fogyatékosság hátrány terminológiát a semlegesebb funkció-struktúra / tevékenységek / részvétel terminológia váltotta fel. A fogyatékosság definiálásának orvosi modelljére példa a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) júniusában, Genfben kiadott 159. számú Háromoldalú Egyezménye is a foglalkozási rehabilitációról és a foglalkoztatásról. Ez az egyezmény elsısorban a munka világa-paradigmából közelíti meg a fogyatékkal élık meghatározását, és a megváltozott munkaképesség definiálására fekteti a hangsúlyt. 1. cikk 1. A jelen egyezmény alkalmazásában a megváltozott munkaképességő személy kifejezés olyan egyént jelent, akinek alkalmas munka vállalására, megtartására és az abban való elırehaladásra vonatkozó kilátásai valamely megfelelıen megállapított testi vagy értelmi károsodás miatt lényegesen csökkentek. (ILO 1983:6) Világos, hogy ez a megközelítés valamilyen orvosilag meghatározott okból történı munkaképesség-csökkenést állít a középpontba 3, s mint ilyen, a fogyatékkal élıkkel kapcsolatos elképzeléseknek egy, az univerzalitás elıtti formáját tükrözik. Az ILO további dokumentumai, többek között a 2002-ben világot látott Managing Disability in the Workplace szintén ezt a definíciót használja. Ezzel ellentétben az ENSZ Ad Hoc Bizottsága által felügyelt, december 3-án elfogadott ENSZ Akcióprogram a Fogyatékosokért az emberi jogi és társadalmi megközelítések használata felé fordult el. Az Akcióprogram célja az esélyegyenlıség megteremtése a fogyatékkal élık tekintetében, s e célok elérését folyamatos monitorozással vizsgálják. E mellett az decemberében elfogadott Általános Szabályok a Fogyatékosok esélyegyenlıségét illetıen elnevezéső dokumentum szolgál azon alapelvek lefektetésére, melyek szellemében a fogyatékossággal élıkkel kapcsolatos stratégiák kidolgozásra esetleg módosításra - kerültek. Az emberi jogi megközelítés alapja az a szemlélet, hogy a társadalom minden állampolgára egyenlı jogokkal bír, így azon társadalmi csoportok esetében, melyek nem egyenlı esélyekkel rendelkeznek az elérhetı életminıséget illetıen, a társadalom feladata az esélyegyenlıséget gátló tényezık kiiktatása. 3 E megközelítés azt is feltételezi, hogy minden inaktív fogyatékkal élı el akarna helyezkedni, ha ehhez a körülmények adottak volnának., s mint ilyen, vita tárgyát képezi. 8

9 Az univerzális egyenlıség szempontrendszere azért is kerülhetett elıtérbe, mivel a kutatások tanúsága szerint a globalizácó egyik kísérıjelensége a társadalmi rétegek közötti távolság növekedése 4 - e mellett azonban a különbözı társadalmi hátrányok együttes jelenléte, kumulációja figyelhetı meg 5. Ha elismerjük, hogy a fogyatékkal élık társadalmi és jogi szempontból is megegyezı jogokkal rendelkeznek, mint a többségi társadalom, megkerülhetetlen, hogy az ıket érı diszkriminatív társadalmi struktúrákat átalakítsuk, hozzáférhetıvé tegyük. A Standard Szabályok címő dokumentumban a fogyatékosság (disability) meghatározása a következı: olyan funkcionális korlátozottság, mely valamilyen fizikai, szellemi vagy érzékelésbeli károsodás, egészségügyi állapot vagy mentális betegség miatt következett be, s természeténél fogva lehet állandó vagy idıszakos is (Standard Rules on the Equalization of Opportunities for People with Disabilities). A hátrány (handicap) definíciója pedig: azon lehetıség korlátozottsága vagy elvesztése, hogy az egyén másokhoz képest egyenlıen vehet részt a közösség életében (Standard Rules on the Equalization of Opportunities for People with Disabilities). Ez a definíció azt a kapcsolatot írja le, amely a fogyatékos ember és környezete között létezik: a környezetnek és a társadalmi szinten szervezett tevékenységeknek azon hiányosságaira utal, melyek megakadályozzák a fogyatékos embert az egyenlıségen alapuló részvételben többek között az információ, a kommunikáció és az oktatás tekintetében. Az egyén és környezet közötti viszonyon alapuló definíciót a legfrissebb kutatások már használják is, s bár az államok közötti eltérések továbbra is fennállhatnak, mindenképpen megszületett egy olyan közös elv, mely a konkrét kutatások és politikák terminológiai kérdéseiben iránymutató lehet (Bergeskog, 2001:12) Definíciók az Európai Unióban Az Európai Unió államaiban a fogyatékosság definiálásával kapcsolatban elsısorban a nemzetközi szervezetek, az ENSZ és a WHO alapelveit követik, s az Unió közössége tekintetében a demokratikus államforma, illetve az állampolgári és emberi jogok talaján értelmezik a fogyatékosságot. Bár a vélemények megoszlanak abban a tekintetben, hogy mennyire kell vagy lehet a fogyatékosügyi politikát európai szinten univerzalizálni, az irányelvek és stratégiák, valamint a tudástranszferen alapuló információáramlás 4 Lsd. bıvebben Ellwood, 2003:112, Giddens, 2000:26 5 Itt utalhatunk a leggyakrabban hangoztatott jelenségre, a fogyatékosság és szegénység közötti kapcsolatra, mely együttesen jelentısebb társadalmi hátrányokhoz vezet, mintha a két tényezı hatását külön-külön vennénk figyelembe. 9

10 mindenképpen arra utal, hogy a Közösség szintjén kell bizonyos, társadalmi integrációval kapcsolatos kérdéseket rendezni, a tagállamok szerepe pedig az egységesen kialakított stratégiai elvek konkrét politikákba és programokba való transzformálásában valósul meg. A Brunel University Helen Bolderson és Deborah Hammett vezetésével olyan kutatási projektrıl nyújtott be jelentést az Európai Bizottság számára, melynek célja az Európai Unióban használt fogyatékossággal kapcsolatos definíciók szisztematikus feldolgozása volt. Kutatási jelentésük konklúziójában leszögezik, hogy: Nyilvánvaló, hogy a fogyatékosság definíciója körüli vita nagy részben a fogyatékosság társadalmi konstrukciójáról szól. Azzal kapcsolatos, ahogyan a fogyatékosság közképe alakul s ez nagyon fontos a fogyatékkal élıkkel kapcsolatos politikákban. A kutatások ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a fogyatékosság társadalmi konstrukciójában megfigyelhetı innovációk nem egykönnyen alakítják át a szociálpolitikai osztályozás folyamatait (Bolderson-Hammett 2002:4). A szerzık szerint az összehasonlító kutatás haszna többek között az, hogy rávilágított a fogyatékosság társadalmi modellje használatának sajátosságaira is. A társadalmi modell a célcsoportot befogadóbban kezeli és a fogyatékkal élık jogainak nagyobb elismerését vonzza maga után. Ez a modell a fogyatékosügyi politikákban modern fejlıdést hozott a mainstreaming és az individuális alapokon nyugvó ellátási rendszerek tekintetében Nemzetközi irányelvek és stratégiák az ENSZ Akcióprogram Az ENSZ 1982-es Akcióprogramjának alapvetı célja a hagyományos, szinte csak rehabilitációra épülı megközelítésbıl való elmozdulás volt. Az Akcióprogram az elmúlt huszonöt évben a szisztematikus adatgyőjtésen át az egységes konceptuális keretek, irányelvek és stratégiák kidolgozásában is irányadó szerepet játszott. Az ehhez kapcsolódóan kidolgozott, már említett Standard Szabályok a fogyatékosság-paradigma másik alapkövét jelentik, melyek az esélyegyenlıség hangsúlyozásában és a jó gyakorlatok disszeminálásában játszottak kiemelkedı szerepet. Az ENSZ Ad Hoc Bizottságának az Akcióprogram megvalósításáról szóló értékeléseinek vizsgálatával feltárhatóak azok a változások, amelyek a fogyatékosság társadalmi kezelésében az említett idıszakban bekövetkeztek. Elemzésünk során ennek megfelelıen a Bizottság 2003-as, 2005-ös és 2007-es jelentéseit vettük figyelembe. 6 Lsd. Bıvebben: Bolderson-Hammett

11 Az Akcióprogram három stratégiai irányelve a következı volt: Akadálymentesség Szociális szolgáltatások és biztonságos hálók kiépítése Foglalkoztathatóság, fenntartható életkörülmények A Bizottság 2003-as jelentése megjegyzi, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos terminológiák a különbözı tagállamokban továbbra is nagy változatosságot mutattak, azonban az érintett emberekkel kapcsolatos adatok rendelkezésre állása és az alkalmazott adatgyőjtési módszerek relevanciájának tekintetében komoly pozitív irányú elmozdulás volt megfigyelhetı. A Bizottság elé tárt adatok jelezték, hogy az eszközök, rendszerek és kapacitások tekintetében általában fejlıdés tapasztalható. Jellemzıen elfogadott törekvés a fogyatékos emberek jogainak elismerése és méltóságuk biztosítása a fejlesztések folyamán, a hangsúlyok és a megközelítések azonban változnak az egyes tagállamok belsı politikájában. Az államok szocio-kulturális kontextusa, illetve az inklúzív politikák hagyománya nagyban meghatározza azt, hogy a fenti alapelveket milyen módon építették be a nemzeti politikákba a 2003-as jelentés azonban egyértelmővé teszi, hogy: a fejlıdés kihívásai azt mutatják, hogy emberi jogi alapon kell a fogyatékosság kérdését megközelíteni (Review and appraisal of the World Programme of Action concerning Disabled Persons). Az Ad Hoc Bizottság úgy ítélte meg, hogy a fogyatékossággal élık társadalmi integrációja mivel egyre inkább növekszik a társadalmon belüli arányuk a fenntartható fejlıdés egyik alapvetı feltétele. A fogyatékossággal élık integrációja az egész társadalom jólétét növeli Az Akcióprogrammal összefüggı nemzeti szintő tevékenységek Az Ad Hoc Bizottság az egyes tagállamok tevékenységét a három fı stratégiai cél mentén értékelte. Akadálymentesség: az adatok azt mutatták, hogy az akadálymentesítés, az elérhetıvé tétel minden tagállam fejlesztési tervének alapvetı eleme. Nemzeti szinten jellemzıen három eszközt alkalmaznak a fenti célok segítésére: egyrészt a technikai standardok beiktatását, másrészt az akadálymentes környezet népszerősítését, harmadrészt pedig az információ és kommunikáció-technológia elérhetıvé tételét. Egészségügyi és szociális szolgáltatások: e tekintetben a figyelemben vett alapelvek a prevenció, az inklúzív oktatás népszerősítése, a rehabilitáció, valamint az önálló életet 11

12 támogató kezdeményezések. A megelızés beépülése az egyes politikákba a diagnózis, oktatás, és információs kampányok segítségével történik, az önálló életet támogató kezdeményezések tekintetében pedig a jövedelem biztosítása, a lokális ellátás és a segítı szolgálatok hármas pillérén nyugszik. Az oktatást érintıen három fı stratégiai irányvonal fedezhetı fel: az egyik a hagyományos iskolarendszerbe való integrációt, a második a speciális szükségletekre célzott speciális oktatási intézmények kialakítását, a harmadik a specialisták képzését helyezi elıtérbe. Foglalkoztatás, fenntartható életkörülmények: a Bizottság elé nyújtott adatokból az derült ki, hogy a tagállamokban az alapvetı cél e téren a fogyatékosok nyílt munkaerı-piacra való integrációja. Ezt a célt elsısorban kvótarendszerek alkalmazásával, szakképzéssel, illetve a foglalkoztatottak után járó bér- és adótámogatásokkal kívánják elérni. A befogadó társadalom megalapozásának tekintetében nemzeti akciótervek kidolgozása, és erıs kormányzati bevonódás jellemzi a fejlesztési folyamatokat, melyekben a stratégiai eszközök között leggyakrabban a független szakértık bevonása, központi-koordinációs testületek létrehozása, valamint esélyegyenlıségi törvények és figyelemfelkeltı kampányok fordulnak elı Bizottsági javaslatok, 2003 Az Ad Hoc Bizottság 2003-ban a következı javaslatokat fogalmazta meg: I. Általános irányelvek középtávú célok Univerzális tervezésen keresztül kell a politikákat és a programokat kialakítani, úgy hogy a tervezés a különbségek elfogadásán és tiszteletén alapuljon. Fontos, hogy a Standard Szabályokban megfogalmazottak minden ember esetében segítsék az esélyegyenlıség megvalósulását (így ebben az értelemben az univerzalitást támogatják). A fogyatékosságot olyan győjtıfogalomként kell tekinteni, amely a jelenséget dinamikus interakcióként értelmezi az egészségügyi feltételek és más személyes tényezık között, mint például a kor, a nem és az iskolai végzettség. Ez a megközelítés már a HIV-vel élıket vagy a krónikusan figyelemzavaros egyéneket, tágabb értelemben pedig bármilyen okból marginalizálódott embereket is magában foglalhatja. 12

13 Mivel a fogyatékosság olyan élethelyzet, amelyet élete folyamán bárki megtapasztalhat, az integráció nem csupán a fogyatékkal élıket, hanem a társadalom összes tagját, mint potenciális fogyatékkal élıt segíti. A Mexikó által kezdeményezett egységes konvenciót a fogyatékossággal élık alapvetı jogairól (mely 2006-ban született meg, s melyre a késıbbiekben még résztelesen visszatérünk) be kell csatornázni azokba a nemzetközi eszközökbe is, amelyek nem a célcsoportot célozzák meg. Így a globális etika és standardok nemzetközi fejlıdésére is sor kerülhet (melyre az emberi jogi megközelítés térnyerésével egyre fokozottabb szükség is van). A fogyatékossági perspektívát be kell építeni az ENSZ átfogó munkájába, illetve olyan politikai lehetıségeket kell azonosítani, melyek az ENSZ-alapok és programok által is alkalmazhatóak. II. Stratégiai célok megvalósításának eszközeivel kapcsolatos megfontolások Az integráció folyamatában az akadálymentesítés kulcskérdéssé vált. A technológiai fejlıdés gyorsasága a környezet akadálymentesítését komplex kérdéssé teszi: az accessibility fogalma nemcsak azt jelenti, hogy az épületeket a fogyatékossággal élık igényei alapján kell átalakítani, hanem azt is, hogy az intézmények, szolgáltatások és a fejlesztési tevékenységek lokális szinten kell, hogy megvalósuljanak és elérhetıvé váljanak. Emiatt a vidék aspektusára is fokozott figyelmet kell fordítani. Teljes részvétel: a társadalmi gazdasági lehetıségek megnövekedett elérhetısége jelenik meg általános célként. A képessé tétel (empowerment), mint irányelv vagy stratégia arra vonatkozik, hogy a fogyatékossággal élık ne csak a tanácsadó bizottságok tagjai legyenek, hanem képesek legyenek az ıket érintı döntések ellenırzésére is. Ez az elv azt indukálja, hogy a fogyatékossággal élıket politikai döntéshozatali helyzetbe kell hozni. III. Az adatgyőjtés hiányosságainak kezelése Az Ad Hoc Bizottság szerint nemzetközi megegyezés szükséges a foglalkoztatás és az életminıség területén alkalmazható indikátorok fejlesztésével kapcsolatban, és itt a minimális cél a munkaerı-piaci részvétel, valamint a munkanélküliségi ráta fogyatékos társadalmon belüli arányának ismerete. Több nemzetközi kezdeményezés 13

14 is történt már az indikátorok fejlesztésével kapcsolatban 7, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete pedig olyan oktatási indikátorok alkalmazásának lehetıségeire hívta fel a figyelmet mint az oktatásban való részvétel, az oktatáshoz való hozzáférés és az írástudási ráta. A Bizottság nagyon fontosnak tartotta a School to work típusú tranzitprogramokkal kapcsolatos mutatók kidolgozását és használatát. A Bizottság szerint sürgıs lépésekre van szükség ahhoz, hogy az adatokra épülı tervezés elindulhasson, az elképzelések megvalósulhassanak és értékelésre kerülhessenek. Létre kell jönnie egy nemzetközi szintő háztartás-vizsgálatnak, az adatok alapján pedig top prioritásokat fogalmaznak majd meg. (A 2007-es Bizottsági jelentésben azonban továbbra is nyitott kérdésként jelentkezik az adatok összegyőjtésének módja, viszont hangsúlyt kap a speciális szakemberek képzésének fontossága is.) Elırelépések között Az ENSZ Ad Hoc Bizottságának évi jelentése az Akcióprogram megvalósulását illetıen fontos mérföldkınek tekinthetı, hiszen erre az idıszakra tehetı a fogyatékosügy inklúzív értelmezésének gyakorlati felgyorsulása is. A törvénykezés módosítása mindenhol elindult, a 2003-as ajánlások között szereplı figyelemfelkeltés pedig nemzeti és nemzetközi szinteken egyaránt kampányok segítségével zajlott (2004. például az ENSZ-kampány éve volt). A részvétel tekintetében is látványos fejlıdés történt: tanácsok, bizottságok és tanácsadó testületek jöttek létre, amelyek nemcsak a Bizottság, hanem más nemzetközi szervezetek munkáját is segíteni hivatottak. A 2003-as ajánlások közül a legkevésbé látványos fejlıdés az adatgyőjtési módszerek egységesítésének területén figyelhetı meg. E tekintetben fontos lépésnek tekinthetı, hogy az ENSZ Statisztikai Osztálya a Bizottság döntése alapján szisztematikus fejlesztésbe és adatgyőjtésbe kezd. E tevékenységek egy része arra vonatkozik, hogy a koncepciók, definíciók és osztályozások tekintetében felülvizsgálják a cenzusok számára nyújtott módszertani ajánlásokat. Az ENSZ tagszervezetei között például az ESCAP, az UNHCR és az UNICEF is innovatív, technológiai fejlesztéseken alapuló, digitális adatgyőjtési eszközökrıl számolt be, melyek kísérleti alkalmazása a közeljövıben kezdıdik majd meg. 7 Monterrey-Konszenzus, Salamanca Statement and Framework for Action, Dakar Framework for Action 14

15 Az ENSZ keretei között született meg a Special Rapporteur tisztsége is a poszt viselıje évenként köteles értékelı jelentést tenni a Standard Szabályokkal kapcsolatos elırelépésekrıl Jelentés, 2007 Az Ad Hoc Bizottság 2007-es jelentésében a tagországok kormányzati politikájának értékelésén túl olyan strukturális problémákra is fókuszál, melyek gátolják az inklúzív gyakorlat terjedését. Látható, hogy az emberi jogi megközelítésen alapuló elvek és stratégiák politikai elfogadtatása gyakorlatilag megtörtént, és a nemzeti kormányok saját társadalmigazdasági-kulturális kontextusukban keresik a célok eléréséhez megfelelı politikai lépéseket, programokat. A Bizottság legfontosabb megállapítása, hogy a fogyatékosság marginalizálódása még mindig a figyelem hiányán és a fogyatékossággal kapcsolatos tudás hiányán múlik (Implementation of the World Programme of Action Concerning Disabled Persons: realizing the Millenium Development Goals for Persons with Disabilities:6), nem kizárólag csak a finanszírozási mechanizmusokon. Felhívják a figyelmet arra is, hogy sok proaktív intézkedés lehetséges, melyek nem kívánnak jelentıs anyagi forrásokat, de elısegíthetik a társadalom befogadóbbá válását (Implementation of the World Programme of Action Concerning Disabled Persons: realizing the Millenium Development Goals for Persons with Disabilities:6), különösen igaz ez a lokális civil szervezetekkel való együttmőködésre, melynek következtében költséghatékony intézkedések lehetıségeire derülhet fény. Ajánlásában a Bizottság a következı tényezık fontosságára is felhívja a figyelmet: figyelemfelkeltı kampányok, tréning-programok fokozottabb jelenléte, a szociálisan érzékeny, fogyatékossággal élık számára készült termékeket és szolgáltatásokat létrehozó vállalkozások népszerősítése, nagyobb elismertsége, a lokális gyártású eszközök kettıs hatása, a fogyatékosok szervezetei szerepének növelése nemcsak az ellátásban, képzésben, de az érdekképviseletben is A jövı irányai 2006-ban megszületett a Mexikó által javasolt, az ENSZ felügyelete alatt kidolgozott Konvenció a Fogyatékosok Jogairól elnevezéső dokumentum, melyet július 12-ig 100 tagország jegyzett ellen. Ez az egyetlen olyan dokumentum, mely hivatalosan érvényes a tagországokban, s amely a fejlesztés befogadó megközelítése mellett tör lándzsát. E dokumentum ez év júniusában az éves Miniszteri Konferencia a Fogyatékosságról szóló 15

16 rendezvénnyel összehangoltan az Európai Unióban is tárgyalásra került, és az Unió is üdvözölte a fogyatékosügy emberi jogi megközelítését A fogyatékossággal kapcsolatos politikai intézkedések és programok nemzetközi tapasztalatai Politikák és intézkedések általánosságban Az Ad Hoc Bizottság 2005-ös jelentése a fogyatékosok társadalmi integrációjával kapcsolatos nemzeti szintő tevékenységeket összegezte. Ezek a tevékenységek valójában az univerzalitás lokalitás tengelyen helyezkednek el, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyatékosügyi politikai csomagok -ban a választott intézkedések sokfajta együttese található meg. Az univerzalitáson alapuló politikák egyik fontos aspektusa, hogy a fogyatékossággal élık problémája a nemzeti stratégia részévé vált, ami az ENSZ-ajánlások között is kiemelkedı helyen szerepel. A jelentés szerint többek között Brazília, Ciprus, Horvátország, Magyarország és Szlovákia is ebben a szellemben határozta meg a politika fı pilléreit. Vannak országok, melyek egy-egy aspektust hangsúlyoznak, mint a fogyatékos nık kiemelt szerepét (Bahrein), az akadálymentes környezetet és a juttatások rendszerének felülvizsgálatát (Oroszország), vagy a szakképzés fontosságát (Ciprus). Arra a tengely másik végén fekvı - megközelítésre is találunk példákat, amikor a lokális szintő ellátásokra, azok elérhetıségére, illetve a szolgáltatások (nemcsak foglalkoztatási) rehabilitációban játszott szerepére kerül megnövekedett hangsúly (Szlovákia, Malajzia, Omán). A politikai rendszerekben is megfigyelhetıek bizonyos elırelépések: a fogyatékosügy jelentıségének hangsúlyozása, a politikák koordinálása sok esetben állami hivatalok létrehozásával történt. Ezen állami hivatalokra jellemzı, hogy részben fogyatékossággal élık az alkalmazottak, feladatuk pedig a szektorok közötti munka összehangolása. A jelentés pozitívan ítéli meg azt, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos tudás és programok központosítása elindult, illetve, hogy létrejövıben van valamiféle szektorok közötti párbeszéd, sıt, kooperáció. E hivatalok e mellett gyakorlati jelentıséggel bírnak az államok és a nemzetközi szervezetek munkájának összehangolásában, a szükséges információk cseréjében: ezek a hivatalok lehetnek a nemzetközi célok megvalósításának monitorozói, valamint a nemzetközi források célcsoporthoz történı becsatornázásának mediátorai is. Az adatok fényében úgy tőnik, hogy e hivatalok akkor hatékonyak, ha a közigazgatásban is 16

17 foglalkoznak a fogyatékosügyi kérdések koordinálásával és meg is vannak a kellı erıforrások ezekhez a tevékenységekhez. Más esetekben (néhol az elızı intézkedésekkel összehangoltan) kormányzati bizottságok álltak fel, amelyek felügyelik a fogyatékosügyi törvények alkalmazását, elemzik a nemzeti stratégiák megvalósulását, együttmőködnek a fogyatékkal élık szervezeteivel, valamint javaslatokat tehetnek a politikák hatékonyságának növelése érdekében. Úgy tőnik, a fogyatékos-aspektus beépülése általánosságban az egyes minisztériumok közötti felelısség-megosztással jön létre, s egyes országokban, mint a skandináv vagy az angolszász államok, ez is a tradicionális állami feladatmegosztás rendje. Ebbıl következik, hogy például a foglalkoztatásért felelıs minisztérium vagy más állami szerv vagy együttesen felelıs az egészséges és a fogyatékos társadalomban mőködtetett politikák és programok megvalósulásáért, vagy az egyes minisztériumok megosztoznak a feladatokon (Ausztráliában például a mainstream programokért felelıs szerv a fogyatékossággal élık közül csak a kis mértékő károsodást elszenvedettek munkaerı-piaci programjait koordinálja). Az Egyesült Királyságban kísérleti jelleggel bevezetett lokális irodákat Ausztrália és Új- Zéland vette át. Ezek a one-stop-shop -ok, helyi irodák foglalkoztatási szolgáltatásokat és társadalombiztosítási szolgáltatásokat együttesen nyújtanak: az egyén egyetlen esetmenedzser segítségével sokfajta szolgáltatáshoz vagy programhoz juthat hozzá. Ez a három állam egyébként az, amely a munka világában elıször lépett fel törvényi szinten a diszkrimináció ellen, s amelyek explicit politikai célokat deklarált már az 1990-es években a juttatásoktól való függés csökkentése és a nyílt munkaerı-piacra való integráció érdekében Foglalkoztatáspolitika és munkaerı-piaci programok Egyre nyilvánvalóbb, hogy a fogyatékossággal élık foglalkoztatásának elısegítése a hagyományos módszerekkel nem hatékony, és egyre inkább a nyílt munkaerı-piacra való integráció válik nemzeti szintő prioritássá. Mint közép- vagy hosszú távú cél ez az alapelv már beépülni látszik a nemzeti fejlesztési stratégiákba, ám e cél elérésének módjával kapcsolatban nagy változatosságot tapasztalunk. Nagyon fontos hangsúlyozni azt a tényt is, hogy igen eltérıek a különbözı országokban eddig elért eredmények (melyekrıl a foglakoztatási indikátorok árulkodnak), hiszen más-más alaphelyzetbıl, más-más forrásokból kell az egyes államoknak gazdálkodni és tervezni. 8 Lsd. bıvebben: Bergeskog,

18 Ma már talán nem kérdés, hogy a foglalkoztatás növelésében a passzív eszközöktıl az aktívak felé történt elmozdulás tapasztalható, bár az aktív politikákra költött kormányzati források aránya jócskán elmarad ahhoz képest, amennyire azok fontosságát az egyes stratégiai tervekben hangsúlyozzák. Továbbra is probléma azonban, hogy nincsenek olyan hatásvizsgálatok, amelyek az aktív és passzív programok hatékonyságát mérnék meg, olyanok meg pláne nincsenek, amelyek az adott ország mikro- és makrogazdasági kontextusának hatásait egy egységes mutatóban összegeznék. Addig valószínőleg nem is lehet az aktív és passzív politikák közötti dilemmára megoldást találni, amíg nem állnak rendelkezésre objektív mérıszámok és indikátorok 9. Egy 2001-ben született tanulmány szerint, mely 29 OECD országban kérdezte meg ugyanazon kérdıívet, s mely a fogyatékossággal élıket érintı munkaerı-piaci programokat elemezte, a munkaerı-piaci intézkedések lényege, hogy a munkaerı-igényt vagy ellátást a munkaerı-piacon intervenciós eszközökkel növeli meg. Semlinger és Scmid (1985, idézi Bergeskog 2001:15) ezen intézkedéseket három csoportba sorolta be. Az elsı a szabályozás, mely a munkaerı-piaci szereplık viselkedését hivatott befolyásolni direkt vagy indirekt módon, a kötelezı érvényő szabályok, tiltások, feltételek és védelem eszközeinek segítségével. Ilyen intézkedés például a fogyatékossági kvóták használata, a diszkriminációellenes szabályozás, vagy a fogyatékosügyi Ombudsman jelenléte. A kompenzációk azt a célt szolgálják, hogy a fogyatékossággal élıket versenyképessé tegyék a munkaerı-piacon financiális, anyagi vagy olyan emberi erıforrások segítségével, melyek megnövelhetik a munka-kapacitást vagy a termelékenységet. Példaként a szakképzési rehabilitációt, a munkahelyi segítséget, vagy a támogatott foglalkoztatást említhetjük. A szubsztitúció pedig a speciális munkahelyek teremtésére és a védett foglalkoztatásra vonatkozik. Vannak olyan intézkedések is, melyek e csoportokba nem illeszthetıek be: a meggyızés voluntarista politikája például egyik kategóriába sem sorolható. További osztályozási mód lehet a programok, szolgáltatások és ösztönzık közötti különbségtétel. A programok általában pénzügyi vagy emberi erıforrásbeli támogatást foglalnak magukba egy bizonyos idıtartamra vonatkozóan, és szakképzést, munkatapasztalatszerzést, rehabilitációt, vagy munkát biztosítanak. A programok kifejezetten teljes idıs elfoglaltságot jelentenek. A szolgáltatások egyirányú intézkedések, a kliens kap valamilyen 9 Lsd. bıvebben: Martin,

19 támogatást, tanácsadást vagy segítséget egy szervezeten vagy hivatalon keresztül. Az ösztönzı támogatást a munka kezdetekor vagy a fogyatékossággal élı személy kapja, vagy pedig a munkáltató beletartozhat a tömegközlekedés támogatása vagy a kedvezményes gyógyszer-vásárlás Célzott munkaerı-piaci programok E programok általában célzottan a fogyatékossággal élık társadalmára vonatkoznak és gyakran valamilyen belépési kritériumot is meghatároznak a részvételhez. Célzott programokat általában a súlyosabb hátrányt elszenvedık esetében alkalmaznak. Ha a célzott programokat vizsgáljuk, a következı intézkedésekkel találkozunk: Kvóta-rendszerek, melyek törvényes kötelezettséget rónak a vállalkozásokra: a foglalkoztatottak egy bizonyos részét fogyatékossággal élı személyek kell, hogy alkossák ennek elhagyása pénzbírságot von maga után. A kvóta 2-5% körül mozog, de nagy változatosságot mutat. Védett munkahelyek, amikor egy bizonyos szakma a fogyatékossággal élık számára van biztosítva. Olaszországban például a telefonos operátor pozícióját csak fogyatékossággal élık töltik be. Szakképzési rehabilitáció, amely többféle intézkedést foglalhat magába: az ILO (1995) definíciója szerint a rehabilitáció folyamatának az a része, mely olyan, a szakképzéssel összefüggı rehabilitációs szolgáltatásokat nyújt, mint a szakképzési tanácsadás, szakképzés és szelektív kihelyezés, amely biztosítja a fogyatékossággal élı egyén számára munkája megszerzését és megtartását. Látható tehát, hogy a szakképzési rehabilitáció többfajta intézkedés kombinációjaként létrejövı csomagjából áll, s országonként eltérıen lehet tanácsadó vagy koordinatív jellegő is. A támogatott (segített) foglalkoztatás eredeti formájában a nyílt munkaerı-piacon egyéni szolgáltatásokra vonatkozott. A támogatás folyamatosan csökken, ahogy az egyén egyre inkább képessé válik az önálló munkavégzésre és életvitelre. A támogatott foglalkoztatás általában nem önálló program, hanem más csomagok részeként, azok kiegészítésére szolgál. A védett foglalkoztatás lényege, hogy a fogyatékossággal élık számára olyan munkahelyet és állást biztosítanak, amely nincs kitéve a piaci versenyhelyzetnek. Hagyományosan ezek valamilyen gyártásban dolgozó mőhelyek, ahol a vezetésen kívül mindenki megváltozott munkaképességő személy. Még mindig sok védett 10 Lsd. bıvebben: Bergeskog,

20 munkahely létezik, kritika azonban abban a tekintetben érte, hogy nem a nyílt munkaerı-piacra, hanem a védett állapotra szocializálja a foglalkoztatottakat, s mint ilyen, hosszú távon nem hatékony intézkedés. Egyre jobban terjednek viszont azok a félig védett foglalkoztatási formák, melyek fellazítják a különbözı kategóriák határait, innovatív ötleteken és valós igényen alapulnak. Ilyen a külsı, védett foglalkoztatás, amely az állami szektorban gyakori: ilyenkor a munkavégzés helyszíne a nyílt munkaerıpiac, de védett körülményekbe ágyazottan. A piaci és nonprofit szektorban is találhatunk ilyen védett mőhelyeket. Arra is egyre gyakrabban találunk példát, hogy fogyatékossággal élık egy csoportja kerül kihelyezésre egy adott munkahelyre (outsourcing), ott egy termelési egységet képeznek, munkájukat pedig a gazdaszervezet egy munkatársa felügyeli. A munkaszövetkezetek is a védett kategóriába tartoznak, feladatuk pedig, hogy a fogyatékossággal élı munkaerıt vagy a nyílt munkaerı-piacra, vagy a szövetkezet saját munkájába integrálja, s ehhez valamilyen mértékő állami támogatást is kapnak. A szociális vállalkozások is ebbe a csoportba tartoznak, s mindkét forma elınye, hogy a munkatársak nagyobb arányát adják az egészségesek e munkaszervezési forma tehát jobban hasonlít a normális munkahelyekre, mint a védett foglalkoztatás hagyományos metódusai. Állami munkahely támogatás és kialakítás: ebben az esetben a pozíció nem jött volna létre, ha nincs egy fogyatékossággal élı személy, akinek szüksége van rá Mainstream munkaerı-piaci programok Általánosságban elmondható, hogy e programok az egészséges társadalom bizonyos csoportjait támogatják, így általában csak a fogyatékosságuk miatt csekélyebb hátrányt elszenvedık számára nyújtanak alternatívát. Az állami támogatású foglalkoztatás sokfajta formában létezik, leggyakoribb formája azonban a munkáltató számára biztosított anyagi támogatás, mely a fogyatékossággal élı alkalmazásából következı terheket hivatott kompenzálni. Ebbe a kategóriába tartozik a társadalom-biztosítási hozzájárulás átvállalása, vagy a lakástámogatás. Rövid és hosszú távú programokról is beszélhetünk rövid távú program például a munkatapasztalat-szerzı támogatás, mely a fogyatékossággal élık esetében átlagosan körülbelül 12 hónapig tart. 11 Lsd. bıvebben: Bergeskog, 2001:

A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek társadalmi és jogi helyzete Magyarországon és nemzetközi kitekintésben

A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek társadalmi és jogi helyzete Magyarországon és nemzetközi kitekintésben A megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő emberek társadalmi és jogi helyzete Magyarországon és nemzetközi kitekintésben Helyzetfeltáró tanulmány Készítette: Nagy Zita Éva Pál Zsolt Szerepi

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Szüntessük meg a nık és a férfiak közötti bérszakadékot.

Szüntessük meg a nık és a férfiak közötti bérszakadékot. Szüntessük meg a nık és a férfiak közötti bérszakadékot Összefoglaló Mi a nık és a férfiak közötti bérszakadék? Miért marad fenn a nık és a férfiak közötti bérszakadék? Milyen intézkedést tett az EU? Mit

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság IDEIGLENES 2006/2105(INI) 19.7.2006 JELENTÉSTERVEZET A fogyatékkal élık helyzete a kibıvült Európai Unióban: az Európai Akcióterv 2006-2007

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni

Részletesebben

Kogon Mihály ALPOK-ADRIA MUNKAKÖZÖSSÉG MULTILATERÁLIS KONFERENCIA SZOMBATHELY. A fogyatékos emberek és az FNO December 15

Kogon Mihály ALPOK-ADRIA MUNKAKÖZÖSSÉG MULTILATERÁLIS KONFERENCIA SZOMBATHELY. A fogyatékos emberek és az FNO December 15 Kogon Mihály ALPOK-ADRIA MUNKAKÖZÖSSÉG MULTILATERÁLIS KONFERENCIA SZOMBATHELY A fogyatékos emberek és az FNO 2008. December 15 TARTALOM: A fogyatékosság politikai elméleti fejlődése A fogyatékosság társadalmi

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

TÁMOP / )

TÁMOP / ) 1 TÁJÉKOZTATÓ az Európai Unió támogatásával a 2007-2013 évi Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességő emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása Az összehasonlíthatóság problémája FOTIADI ÁGNES osztályvezetı NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály 2012. Október

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE A HATÁRON KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP- EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE Budapest, 2014. június 17. 1 Bevezetés Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen,

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében 21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Projektzáró dokumentum

Projektzáró dokumentum Projektzáró dokumentum Gárdony Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2./A-2008-0265 ÁROP pályázati összefoglaló 2010. augusztus 1 Pályázati indikátorok Tevékenység megnevezése Szervezetfejlesztési

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

A cigányság helyzete Magyarországon

A cigányság helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a salgótarjáni kistérség társadalmi-gazdasági fejlıdésének támogatását a humánerıforrás fejlesztésével

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Monitoring, ellenırzés, értékelés Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Fogalmak Az ellenırzés a folyamatok, tevékenységek végrehajtásának állandó felülvizsgálatát jelenti,

Részletesebben

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia bemutatása. Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium

Az Ifjúsági Garancia bemutatása. Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium Az Ifjúsági Garancia bemutatása Ádám Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium BEVEZETÉS FIATALOK A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FÓKUSZÁBAN A globális válság által egyik leginkább sújtott munkavállalói réteg a fiatalok

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. január Tartalom I. Esélyegyenlőség biztosítása a szervezeten belül... 4 1. Általános célok, etikai elvek... 4 1.1. A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód... 4 1.2. Az

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 számú támogatási szerzıdés 6.5.2-es "Tanulói hálózatok, hálózati modellek mint az iskolafejlesztés eszközei" címő elemi projekt Tapasztalatok és lehetıségek a kulcskompetenciáknak

Részletesebben

Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban

Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban Hogyan segítheti a fenntartható fejlıdés mágikus hármasa a kézmőipari vállalkozásokat? Értékfenntartó gazdálkodás az európai kézmőiparban Gál Zsuzsanna projektkoordinátor LEONARDO projekt Szeged, 2009.

Részletesebben

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák Kedves Olvasó, Ön most az Intercultool projektünk elsı magyar nyelvő hírlevelét olvassa, A projekt célja egy olyan értékelési módszertan valamint mérıeszköz kifejlesztése, amely valós visszajelzést ad

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK INTEGRÁLT FOGLALKOZTATÁSA Megváltozott munkaképességű munkavállalók Makrogazdasági szint Társadalmi

Részletesebben

Projektszerzıdés. és a..

Projektszerzıdés. és a.. Projektszerzıdés Mely létrejött egyrészrıl a Zalai Falvakért Egyesület, 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10., adószám: 19269830-1-20, képviseli Guitprechtné Molnár Erzsébet, a továbbiakban szolgáltató

Részletesebben

Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés-

Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés- Értékek és jó gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben - Nemzetközi kitekintés- Nyitórendezvény Munka: Lélekre Hangolva. Move Europe Budapest, 2010. február 3. Dr. Reinhold Sochert / ENWHP Tartalom

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL

B E S Z Á M O L Ó A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL B E S Z Á M O L Ó A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZAKMAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL MOVE Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. Pápa, Kürt u. 1. Pápa, 2010. március 12. Glück Erika

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai

Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Zöld beszerzés a Buy Smart+ projekt tapasztalatai Budapest, 2013. november 26. A Kbt. 2013. július 1-jei változásai nyomán felmerült egyes jogértelmezési kérdések konferencia Varga Katalin, Energiaklub

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben