SERTÉSTENYÉSZTÉSTAN. Írta/szerkesztette: Vidács Lajos. Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar Állattenyésztéstani Tanszék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SERTÉSTENYÉSZTÉSTAN. Írta/szerkesztette: Vidács Lajos. Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar Állattenyésztéstani Tanszék"

Átírás

1 SERTÉSTENYÉSZTÉSTAN Írta/szerkesztette: Vidács Lajos Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar Állattenyésztéstani Tanszék Hódmezővásárhely

2 Tartalomjegyék Oldal 1. A sertéstenyészsertés gazdasági jelentősége A világ sertéstenyésztése A sertéstenyésztés jellemzői Magyarországon A magyar sertéstenyésztés története A sertés eredete és háziasítása A sertés testalakulása A fej A törzs A sertés mozgása A bőr és szőr A bőr A szőr A bőr és a szőr minősége A bőr minősége A szőr minősége A bőr és a szőr színe A sertések értékmérő tulajdonságai Általános és küllemi tulajdonságok Egészségi állapot Fajtajelleg Típus Ivarjelleg Konstitúció Kondíció Sertések kvantitatív értékmérő tulajdonságai A sertések reprodukciós értékmérő tulajdonságai Termékenység Szaporaság Vehemnevelő képesség Tejtermelő képesség

3 Malacnevelő képesség A sertések hízékonyságát jellemző értékmérők Növekedési erély, testtömeg-gyarapodás Takarmányértékesítés A sertések vágóértékét kifejező tulajdonságok Vágási veszteség Hústermelő képesség Csontoshús-arány Színhúsarány Az értékes húsrészek aránya Fehéráru-arány A sertéshús minőségét jellemző tulajdonságok Törzskönyvezés és teljesítményvizsgálatok Sertés teljesítményvizsgálat Hízékonysági és vágási teljesítményvizsgálat (HVT) Szaporasági és felnevelési teljesítményvizsgálat (SZFTV) Üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat (ÜSTV) Küllemi bírálat (KB) Egységes tenyészérték becslési rendszer Végtermék tesztek Reprodukciós teszt (RT) Hízékonysági és vágóérték végtermék teszt (HVV) A sertés tenyészértékbecslés a BLUP módszerrel A tenyésztés szervezése A sertéstenyésztés törvényi szabályozása Tenyésztési módszerek a sertéstenyésztésben Fajtatiszta tenyésztés A beltenyésztés és a rokontenyésztés Vonaltenyésztés A vérfrissítés Keresztezési eljárások a sertéstenyésztésben Tenyészállat-előállító keresztezések 73. 3

4 A cseppvérkeresztezés A fajtaátalakító keresztezés Az új fajtát előállító keresztezés Haszonállat-előállító keresztezések Közvetlen haszonállat-előállító keresztezés Nem folytatható (diszkontinuens) keresztezési eljárások Folytatható (kontinuens) rotációs keresztezési eljárások A sertés hibridizáció Sertésfajták és hibridek Parlagi primitív sertésfajták A mangalica sertés Intenzív hazai sertésfajták I. fajtacsoport (magyar nagyfehér hússertés, keresztezett kocák) II. fajtacsoport (magyar lapály sertés) III. fajtacsoport (duroc sertés, hampshire sertés) IV. fajtacsoport (pietrain, keresztezett kanok) Végtermék előállító keresztezések Sertéshibridek Hazai tenyésztésű sertéshibridek A KA-HYB hibrid sertés A hungahib hibrid sertés A tetra hibrid sertés Hazai forgalomban szereplő külföldi hibridek Seghers sertéshibrid A dalland sertéshibrid A sertés takarmányozása A sertés emésztési sajátosságai A malac emésztési sajátosságai A sertés takarmányai Magvak és termések A gabonamagvak A hüvelyes magvak

5 Olajmagvak Ipari melléktermékek Malomipari takarmányok Növényolaj-ipari takarmányok Cukorgyári takarmányok Szeszgyári takarmányok Sörgyári takarmányok Keményítőgyári takarmányok Állati eredetű takarmányok Tejipari takarmányok Húsipari takarmányok A halfeldolgozó ipar takarmányai Egyéb állati eredetű takarmányok Zöldtakarmányok Szénalisztek, zöldnövénylisztek Gumók, gyökerek, húsos termések Silózott takarmányok Tenyészertések takarmányozása A tenyészkoca takarmányozása A tenyészkan takarmányozása A malacok takarmányozása A hízósertések takarmányozása A különböző célra hizlalt sertések takarmányozása A tenyészsüldők takarmányozása A tenyészkocasüldők takarmányozása A tenyészkansüldők takarmányozása Az etetés és itatás módozatai Sertések szaporodása A koca nemi működésének élettani alapjai A kan nemi működésének élettani alapjai Pároztatási módszerek A szaporításszervezés irányelvei

6 10. Sertések tartástechnológiája A tenyészsertések tartástechnológiája A tenyészkocasüldők nevelése A tenyészkansüldők nevelése A tenyészkanok tartása A tenyészkocák tartása A szoptató kocák tartása A növendék sertések tartása Hízósertések tartástechnológiája A sertés vágása A vágott sertés kereskedelmi típusai A vágósertések minősítése

7 A tantárgy célkitűzése: A tantárgy célkitűzése a hallgatókkal megismertetni azokat az alkalmazott biológiai, nemesítési, takarmányozási, tartástechnológiai ismereteket, amelyek feltétlenül fontosak az agrárszakemberek számára. A hallgatóknak tájékozottságot kell szerezniük a sertéshús előállítási vertikumban működő üzemek, szervezetek munkájáról. A tárgy ismeretanyagának rugalmasan követnie kell az aktuális tudományos és gazdasági információkat, melynek megvalósításában kiemelt szerepet kell kapnia a hallgatók egyéni munkájának. A következő piktogramok adnak eligazítást a hallgatóknak: - szakkönyv használatának jelölése - a feladat megoldásának jelölése - feladat beküldésének jelölése A tantárgy ajánlott irodalma: szerk.: Horn Artúr: Állattenyésztés 3. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest szerk.: Horn Péter: Állattenyésztés 3. Sertés, nyúl, prémes állatok, hal. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest szerk.: Kovács Ferenc: Sertéstenyésztők kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Baltay Mihály: Magyarországi sertésfajták és hibridek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Márai Géza Székely Csaba: Nagyüzemi kocatartás és malacnevelés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Fekete Lajos: Sertéstakarmányozás. Mezőgazda Kiadó, Budapest Kozma György: Sertéstenyésztés és tartás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, Mucsi Imre: Szaporodásbiológia. DATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Hmvhely. Jegyzet

8 1. A sertéstenyésztés gazdasági jelentősége 1. A sertéstenyésztés gazdasági jelentősége Elsajátítandó ismeretek A fejezet oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a sertéstenyésztés globális helyzetét a világ, az EU és Magyarország sertéslétszámát a sertéshústermelés és fogyasztás jelentőségét. Továbbá a hallgatók nyerjenek betekintést a magyar sertéstenyésztés történelmi fejlődésébe A világ sertéstenyésztés 2002-ben a világon 941 millió db sertést számláltak, amely 1,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban, 2001-ben volt. A legtöbb sertést Kínában tartják, 464,7 millió db-ot, ami az összállomány közel fele. A kelet- és közép-európai országokban, valamint az egykori Szovjetunió területén található állomány közel 12 %-a a világ sertéslétszámának. A legintenzívebb sertéstenyésztés az Európai Unió országaiban folyik. Az Európai Unióban 2002 decemberében 122 millió sertést tartottak, ez a világ sertésállományának mintegy 13 %-a. Az EU tagállami közül a legnagyobb sertésállománnyal rendelkező országok közé tartozik Németország, Spanyolország és Franciaország óta a számottevő állománnyal rendelkező országok közül Spanyolországban, Dániában, valamint Olaszországban nőtt nagyobb mértékben az állomány (21, 12, illetve 11 százalékkal). Öt év alatt kilenc országban volt kisebb-nagyobb csökkenés. A két véglet: Portugália, ahol stagnál a sertéslétszám, és Anglia, ahol drasztikusan, 34 %- kal csökkentették a tartott sertések számát. Külön megemlíthető Hollandia, ahol az 1997 évi sertéspestis okozta csökkenés után az állomány gyarapodott, jelenleg azonban már a pestis évének a szintjét sem éri el. A többi tagországban a növekedési ütem tág határok között, 2,6 és 20,7 % között mozog. A világon 2002-ben 94,2 millió tonna sertéshúst termeltek, ez 3,2 %-kal több, mint egy évvel korábban. A legnagyobb sertéshústermelő Kína, a maga 47 %-os részesedésével (44,6 millió tonna). Az EU 15 országa a világ termelésének 19 %-át adta 202-ben. A világ összes hústermeléséből a sertéshús 38 %-os részesedésével az első helyet foglalja el, Európában ez az arány kissé magasabb. Érdemes megjegyezni, hogy 1996 óta a baromfihús a második helyen áll, megelőzve a marhahúst. 8

9 1. A sertéstenyésztés gazdasági jelentősége A tagállamok közül ki kell emelni Dánia sertéstenyésztését és hústermelését. Az évente előállított több, mint 20 millió db vágósertéssel a hazai hústermelésből mintegy négyötöd részben részesedik, és ennek háromnegyed részét exportálják. Dániában így is a legtöbb sertéshúst fogyasztják a világon, 70 kg-ot, ami az összes húsfogyasztásuk 60 %-a. Az EU országok közül csak Dánia, Hollandia, Belgium és Írország produktuma haladja meg a belföldi fogyasztást, a többi ország elsősorban a többi tagországból importál. A tagországok közül mennyiségi és hatékonysági mutatók alapján Dánia áll az élen, ahol közel négyszer annyi húst termelnek, mint amennyit elfogyasztanak. Hollandiában háromszor, Belgiumban, kétszer nagyobb a termelés, mint a fogyasztás. Németországban viszont a termelés az egy főre jutó fogyasztást nem elégíti ki teljes mértékben. Összehasonlításképpen: az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás az EU tagállamokban 44 kg. Kínában 33 kg (1991-ben még csak 10 kg/fő volt!), az Egyesült Államokban 30 kg, Japánban 18 kg, míg az egykori Szovjetunió területén 13 kg A sertéstenyésztés jellemzői Magyarországon Magyarországon az utóbbi tíz évben 40 %-os állománycsökkenés volt a sertéságazatban. A vágósertés-termelés az évek átlagának 1303 ezer tonnás volumenéről a évek átlagában 740 ezer tonnára csökkent, évi 4,8-5,1 millió egyed vágósertést előállítva. Az egy kocára jutó vágóállat-termelés az állományváltozás tendenciáival összefüggésben ingadozott az elmúlt években, az áruhiány és túlkínálat veszélyét egyaránt magában hordozza. A évi vágósertés-termelés növekedése a vágósertés alacsony felvásárlási ára miatt nem valószínűsíthető. A évi vágósertéstermelést mindezen túlmenően alapvetően meghatározzák a takarmánygabonák, illetve az importált fehérjetakarmányok árai. 1. táblázat: A sertésállomány és vágósertés-termelés alakulása (m.e.: ezer egyed) Megnevezés Összes sertés Anyakoca Vágósertés termelés, ezer t (1996-tól a megfigyelés december 1-re vonatkozik. Forrás: KSH) 9

10 1. A sertéstenyésztés gazdasági jelentősége A gazdasági társaságok 1997-től az éven belüli kismértékű szezonalitástól eltekintve szinte folyamatosan növelték termelésüket. Míg ezen vállalkozások 1999 augusztus 1-én az 5,8 millió egyedet számláló sertésállomány 45, az anyakoca-állomány 51, az előhasi kocák 75 és a szűz kocasüldők 91 százalékát tartották, addig december 1-én az 5 millió egyedet számláló sertésállomány 52, az anyakoca-állomány 56, az előhasi kocák 68 és szűz kocasüldők 93 százalék volt tulajdonukban. A csökkenő termelési tendencia mellett a sertésciklus jellemzői újra és újra fellelhetők. A sertéságazat ciklikusságában szerepe van a gazdálkodási hagyományokból adódó kistermelői magatartásnak is. Az összes vágósertés 40 %-át a kisüzemi gazdaságok termelik és ezen a területen az alapanyag-minőséggel kapcsolatos tenyésztési, genetikai és takarmányozási versenyhátrányt nem sikerült feloldani. A vágósertés, mint feldolgozási alapanyag minőségét az elaprózottság, a genetikai alapok gyenge és szétszórt jellege, az alkalmazott tenyésztéstechnológia alapvetően és hátrányosan befolyásolja. A sertéságazat ciklikusságában a termelési szerkezetnek is van szerepe. Az elmúlt évtizedben hagyományos mezőgazdasági szövetkezetek szerepe folyamatosan csökkent, ugyanakkor az egyéb gazdálkodási formában működő társaságok és egyéni gazdaságok állománykoncentrációja azonban még jelenleg is magas a néhány sertést tartó gazdaságok számára. Túlkínálat esetén épp a kis termelési méretű gazdálkodói körből megjelenő nagyrészt bizonytalan származású és gyengébb minőségű vágósertés indíthat el piaci zavarokat. A magyar sertésciklust lényegében az egyéni gazdálkodók termelése határozza meg. Az ország egyes régióinak vágósertés-termelése eltérő. Az ország legjelentősebb sertéstermelő régiói: Észak- és Dél-alföld, valamint Dél-Dunántúl. Ezzel szemben az Észak-magyarországi régió állítja elő a legkevesebb sertést. A sertéshústermelés az évi 616 ezer tonnáról ezer tonnára esett vissza. A hazai termelés %-a kerül exportra, ugyanakkor a Magyarországon előállított sertéshús mennyiségéhez képest az import aránya jelenleg 8-10 % körül alakul. Az önellátottság (termelés és hazai fogyasztás aránya) az évi 153 %-ról az utóbbi évek átlagában 130 %-ra csökkent. 10

11 1. A sertéstenyésztés gazdasági jelentősége A sertéságazatban a nagyüzemi férőhelyek műszaki állapota heterogén. Kevés a korszerű, minden követelménynek megfelelő telep. Általában a takarmánytárolás, a takarmánykiosztás korszerűsítése, a telepi infrastruktúra (fűtés, csapadék és szennyvízelvezetés, vízhálózat stb.) fejlesztése, a trágyakezelés, trágyaelhelyezés megoldása a legsürgetőbb teendő. Az egyéni gazdálkodók sertésférőhelyeinek, a meglévő épületek és a tartástechnológia állapota még kedvezőtlenebb. A magyar sertéságazat termelési mutatói a nem megfelelő műszaki-technikai színvonal és a genetikai alapok miatt az árutermelő telepeken is kedvezőtlenebbek, mint az EU hasonló adatai, ezért a termelés hatékonyságának javítása az első számú prioritás. A sertésvágó és sertésfeldolgozó üzemek technológiai korszerűsítésre szorulnak. A higiéniai problémákon túl a leggyakoribb fejlesztési igény számos területet érint (húsbontás, darabolás, csontozás, hűtőkapacitás-bővítés, anyagmozgató rendszerek bővítése, a melléktermék gyűjtése és tárolása, belső üzemi infrastruktúra). A húsbontás és feldolgozás szorosan összefüggő tevékenységek. A húsfeldolgozókban néhány kivételtől eltekintve végeznek húsbontást is. Az exportra termelő húsfeldolgozó nagyüzemek egy része rendelkezik korszerű bontó vonalakkal, de azok kihasználtsága a piactól függ. Az újonnan épült exportüzemek higiéniai állapota jó, de a közép- és kisüzemek higiéniai színvonala gyakran nem kielégítő. Az állatvédelmi előírások betartásának műszaki-technológiai feltételei csak a nagyüzemekben adottak. A környezetvédelmi feltételek hiányosságai közé sorolhatjuk a szennyező anyagok és veszélyes hulladék gyűjtésével, kezelésével kapcsolatos problémákat és az ipari víz minőségi kifogásait (magas arzén tartalom). A húsipari tevékenységre vonatkozó jogszabályok megfelelnek az EU előírásainak. A vágóállatok minősítésére vonatkozó rendeletek is összhangban vannak az EU rendeleteivel, valamint irányelveivel. Az állatok védelmének alapvető szabályait az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény határozza meg, amely az Európai Unió jogszabályaival egyező szabályozást tartalmaz. Ugyanaz jellemző az élelmiszerbiztonság és higiénia magyar előírásaira is. A Jó higiéniai gyakorlat (GHP) irányelve 2005-től kötelezően bevezetésre kerül Magyarországon is. 11

12 1. A sertéstenyésztés gazdasági jelentősége A vörös húsok fogyasztása folyamatosan csökkent az elmúlt években. Csupán a baromfihús fogyasztás mutat töretlenül emelkedő tendenciát. Az egy főre jutó hazai sertéshús-fogyasztás volumene (28 kg) jóval alacsonyabb, mint az EU-ban (43 kg/fő). Magyarországon a húsfélék közül legerősebben a sertéshús keresletre hat a jövedelem nagysága. Az egyes jövedelmi kategóriák háztartáson belüli nyershúsra fordított kiadása jelentősen különbözik annak függvényében, hogy az adott háztartások vásárolják, vagy saját maguk termelik meg a szóban forgó élelmiszert. A hentesáru fogyasztás negyedét állítják elő a háztartásokban, legmagasabb ez az arány a közepes jövedelmű rétegeknél. Azokban a régiókban, ahol magas a saját termelésű hányad a fogyasztásban, a sertéshús fogyasztása is magasabb, és fordítva (a dél-alföldi régióban a legmagasabb a fogyasztás, ahol a saját termelés aránya meghaladja a 40 %-ot). A belföldi kereslet jövedelmek szerinti differenciáltsága arra enged következtetni, hogy az életszínvonal várható emelkedésével párhuzamosan csak szerény mértékben nő a sertéshús-fogyasztás, ugyanis a fogyasztói szokások az elmúlt évtizedben erősen változtak (a húsfélék körében a baromfihús fogyasztás aránya emelkedett). Magyarország vágósertés-termelését az 1990-es évekhez képes lényegesen kisebb termelési volumen ellenére, a belföldi fogyasztás folyamatos, bár lassuló ütemű csökkenése miatt továbbra is erőteljes exportorientáltság jellemzi, mert a hazai sertéshús-termelés %-a a különböző feldolgozottságú termék formájában a külpiacon kerül értékesítésre. A kivitel szerkezetében az utóbbi években a feldolgozott termékek aránya jelentősen növekedett. Külkereskedelmi forgalmunkban az 1990-es években nem volt jellemző az élősertés-export, de az utóbbi években újra nagyobb volumen élőállat kivitelére került sor. A sertéshús-kivitel növekvő hányadát a magasabb feldolgozottságú, csont nélküli termékek, valamint a nemesebb húsrészek teszik ki. A csontnélküli húsok aránya a évi sertéshús-export 56 %-ára rúgott, összesített volumenük meghaladta a 48 ezer tonnát. Ugyanakkor a sertéshús (KN-0203) exportvolumene 2002-ben az előző évhez képest 6 %-kal csökkent. Az EU-ba irányuló hazai sertéshús-kivitel mintegy 60 %-át a csontos comb és részei, %-át pedig a csont nélküli húsrészek tették ki az utóbbi években. A CEFTA országokba szállított hústermékek közül a csontozott húsrészek mellett az egész és 12

13 1. A sertéstenyésztés gazdasági jelentősége félsertés volt meghatározó. E termékcsoportok az e térségbe szállított összes sertéshús mennyiség 90 %-át jelentették. Magyarország EU-ba irányuló sertéshús-kivitele az Unió harmadik országokból származó importjának mintegy 60 %.át teszi ki, ezzel Magyarország az EU legnagyobb exportőre (az EU külső importja sertéshúsból évi ezer tonna). Az összes magyar sertéshús-kivitelből az EU 2000-ben 36, 2001-ben 37 és 2002-ben 35 %-kal részesedett. Az élősertés, valamint a kolbász- és szalámifélék %-át EU-n kívüli országokba szállítottuk az utóbbi időszakban. Sertéshúst csaknem 40 országba szállítunk. A legnagyobb importőr Spanyolország, Olaszország és Németország, valamint Oroszország, Korea, Japán, Szlovénia és Románia. A sertéshús kivitel célországai között az EU és CEFTE tagállami mellett egyéb országok egyre növekvő arányt képviselnek az exportban. A hazai vágósertés-termelés visszaesésével párhuzamosan felfutó sertéshús-import 1998-ban elérte a belföldi fogyasztás 12,5 %-át, azóta viszont a növekvő lakossági fogyasztás mellett a sertéshús-behozatal csökkent. Az utóbbi években a sertéshús importja évente nem haladta meg a 30 ezer tonnát. Az importált sertéshús csaknem teljes egészében az EU-ból származott. A hazai sertésárak 2001-ben és 2002-ben időszakonként magasabbak voltak az EU árainál, ezért nőtt az olcsóbb importalapanyag iránti kereslet. Az import fokozódásának hatására a hazai felvásárlási árak csökkentek A magyar sertéstenyésztés története A honfoglalást megelőző időben hazánk területén élt népek közül a legfejlettebb sertéstenyésztése a rómaiaknak volt, és erről maradt fenn egyben a legtöbb írásos, valamint képanyag is. A rómaiak pannóniai uralmuk alatt az itt lakókat romanizálták és kényszerítették őket a római életforma átvételére. A rómaiak által irányított birtokokon fellendült a sertéstartás, mivel a rómaiak sertéshúsfogyasztása igen jelentős volt, és a hadsereg ellátása sok sertést kívánt. A római sertések elterjedése és szerepe kétségtelenül igen nagy jelentőségű volt, hiszen fajtáik tulajdonságai messze megelőzték koruk félvad sertését, és a római hadak útján a tenyésztéskultúrát is terjesztették, amely mai ismereteink szerint is rendkívül magas volt. 13

14 1. A sertéstenyésztés gazdasági jelentősége A honfoglalást közvetlenül megelőző időszak sertésfajtáira feltehetően a legnagyobb hatással az avar sertés volt. Az avar sertésről viszonylag sok ismerettel rendelkezünk, bár megközelítően sem annyival, mint a jelentős tenyésztési kultúrájú rómaiakéról. Az adatok döntő többsége az avarkori telepek temetőinek feltárása közben került elő. Az avarok temetkezési szokásai, a halottak mellé tett ékszerek és használati tárgyak, valamint az ételekkel telt edények ugyanis lehetővé tették, hogy megismerjük étkezési szokásaikat, így háziállataikat is. Magyarország terültén a 9. század végén, a honfoglaláskor, többféle sertés lehetett, sőt az is biztosra vehető, hogy a 9. század közepétől létrejött szláv feudális államokban a sertéstartás fejlettebb volt, mint más állattenyésztési ágak. Az ország akkori adottságai a sertéstartás számára igen kedvezőek voltak, hiszen tudjuk, hogy hazánk vizeinek csak mintegy kétharmada folyt mederben, és a talajvizes, lápos, rengeteg erdőkkel tarkított területek ideális tenyészetül szolgáltak a félvad módon tartott sertéseknek. Arra, hogy ezek milyenek volta, csak a feltárt leletekből és a századokkal későbbi iratokból következtethetünk. Feltehető azonban, hogy a fajták és fajtaváltozatok nagy választéka létezett, hiszen szinte bizonyos, hogy a kelta, a római és az avar sertéseken kívül egyéb sertések is részt vettek kialakulásukban, minden bizonnyal folyamatosan kereszteződve az itt élő vaddisznókkal. További kérdés és régi vita tárgya, hogy honfoglaló elődeink hoztak-e sertést magukkal, vagy csak az itt találtakat tenyésztették tovább. Tekintettel arra, hogy konkrét feljegyzés nem maradt, ami a kérdésre választ adna, ez ma már aligha dönthető el. Pontos történeti adatok hiányában ha föltételezzük is, hogy egyéb behozott állatok között a sertés is szerepelt, ezt határozott biztonsággal sem állítani, sem tagadni nem lehet. Az államalapítást követő sertéstartásunkról főként a papi birtokokról maradtak fent emlékek. Sertéstartás azonban nem csupán a papi birtokokon folyt, hanem a 13. században kialakuló feudális nagybirtokokon is. E korban a pásztorok között a kanászok külön rendet képviseltek, és gyakran önálló községekben éltek, mint pl. Szent-gálon és Chepel községben. A sertéstartás jellemző és hosszú ideig fennmaradó módja az Árpádok korában a makkoltatás volt, amelyre vonatkozóan az 1222-ben kelt aranybulla is tartalmaz adatokat. A tartásnak ezt a módját természetesen csak az olyan szilaj, 14

15 1. A sertéstenyésztés gazdasági jelentősége mindent tűrő, félvad fajták viselték el, mint a bakonyi, a szalontai és az alföldi fajtáink ősei. A sertéstartás 9. századtól kezdődő fejlődését három katasztrófa állította meg; az évi marhavész, az évi tatárjárás és az évi sáskajárás. A sertéstartás alapja a 17. századig szinte kizárólag a makkoltatás. Ezt igazolják a makkoltatásról szóló írásos dokumentumok is. A kor fajtáiról az ásatások csontleleteiből kaphatunk képet. Ezek szerint minden bizonnyal két alapfajta vagy fajtacsoport lehetett; egy finomabb, feltehetően szláv eredetű és egy nagyobb testű, durvább, erősebb típus. A 15. századtól hazánk állattenyésztésére, így sertéstartására is rányomta bélyegét a török hódoltság. A törökök a sertést vallási okokból megvetették, és nem ették. Igaz ugyan, hogy így a sertéseket a többi állattal ellentétben nem rabolták el, de tartását nem is támogatták. A sertéstenyésztésben és tartásban igazán jelentős változást csak a 19. század második fele hozott. A változást a tőkének a mezőgazdaságba való beáramlása okozta. Megkezdődik a kis-, közép- és nagybirtokok kialakulása. A század második felére és a századfordulóra a sertés egyenrangúvá vált a többi állatfajjal, melyhez óriási lökést adott a sertéshizlalás iparággá fejlődése. Megalakult a sertéstőzsde és kialakulnak a régi szállások helyén az ipari hizlaldák Kőbányán, Győrben, Sopronban, Pécsett, Barcson, Monoron, Cegléden, Kecskeméten, Szegeden, Debrecenben. Az ipari hizlalás már fokozottabb igénnyel lép fel a tenyésztéssel szemben, és megkezdődik a régi fajták teljes felszámolódása. Elterjed a mangalica sertés, és magába olvasztja az ősi parlagi fajtákat ben megalakult a Sertéstenyésztési Egylet. A sertéstenyésztés fejlődésének a korra jellemző gyors változását mi sem érzékelteti jobban, mint hogy a parlagi fajták megszűnésével és a mangalica elterjedésével szinte egy időben kezdődik meg az első angol hússertés behozatala. Az intenzív húsfajták behozatalának és az ipari hizlaldáknak a hatása főként azért volt nagy jelentőségű, mert felhívta a figyelmet arra, hogy évszázados tartási módunkat belterjesebbé kell tenni. Lehetővé tette azt a felismerést, hogy meg kell teremteni a fejlettebb tartás és takarmányozás körülményeit hazánkban. Az eredmény nem is váratott magára, hiszen a századfordulóra már folyamatosan csökkent, főként a 15

16 1. A sertéstenyésztés gazdasági jelentősége nagygazdaságokban, a csürhebeli tartás. Széles körben kezdett terjedni a fölözött tej és a szemetetés. A hizlaldákban a 6-15 hónapos süldőket már árpával és kukoricával takarmányozták, és bevezették a falkásítást ban megalakult a Hússertéstenyésztők Országos Egyesülete, majd ezt követően 1927-ben a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete is től kezdve a két egyesület a földművelési kormányzat felkérésére a köztenyésztésre is kiterjesztette tevékenységét. A kistermelők fokozott bekapcsolódása a tenyésztésbe szükségessé tette a megyei állattenyésztő egyesületek kialakítását 1940-ben. Az ország állományának ekkor mintegy 80 %-át tették ki a mangalicák, illetve a mangalica keresztezések. A második világháború alatt és azt követően sertésállományunk igen nagy mértékben csökkent. Akkori adatok alapján az összes sertésállományt 1 millióra becsülték, és ezt az állományt döntően a kisparasztok által átmentett sertések képezték. A világháború befejezésekor a meglévő tenyésztőegyesületek feloszlottak és ben megalakult a Magyar Állattenyésztő Szervezetek Országos Szövetsége ben megalakultak a járási és megyei tanácsok és az állattenyésztés irányítása is ide tartozott. Tekintettel arra, hogy ezek az intézmények szervezési munkákkal voltak lekötve, a tenyésztési munka ebben az időben elvesztette jelentőségét. A földművelési kormányzat ettől kezdve több formában próbálkozott a tenyésztésirányítás lábraállításával ben megalakult a Tenyészállat-gazdálkodási Igazgatóság, mely rövid egy év alatt meg is szűnt, hogy átadja helyét 1952-ben a Törzsállattenyésztő Állomásoknak, melyek a Megyei Törzskönyvezési Felügyelőségek ellenőrzése alatt működtek ban ismét átszervezésre került sor, hogy véglegesen kialakuljon a tenyésztésirányító és törzskönyvező szervek mai formája. Az állomány létszáma az 50- es évek elején különösebb változást nem mutatott. Magyarország jelenkori sertéstartásában a robbanást az 1967-ben meghirdetett sertésprogram váltotta ki, minek eredményeként megkezdődött az iparszerű tartásmód, a hibridizáció és a korszerű takarmányozás terjedése. Több mint 250 szakosított sertéstelep megépítésére került sor a 70-es években. Megjegyzendő azonban, hogy az említett termelőüzemek mellett a drága beruházásokat nem igénylő kistermelői (háztáji) vágósertés-előállítás is kiemelkedően nagy több 16

17 1. A sertéstenyésztés gazdasági jelentősége mint 50 %-os arányt képviselt. Az 1970-es, 80-as években sok helyen a nagyüzemek és a kistermelők között sokszínű és hatékony integrációs együttműködés alakult ki. A rendszerváltás után vágósertés-termelésünk erősen visszaesett, mennyiségét tekintve megközelítette az 1960-as szinten. A keleti piacok összeomlása, a hazai fizetőképes kereslet drámai csökkenése a hazai sertéshús-fogyasztás több mint 40 %-os visszaesését okozta. A termelés erősen dezintegrálódott, szétaprózottá és szervezetlenebbé vált. A gazdasági szabályozók állandó változásai kiszámíthatatlanná tették a termelés gazdaságossági feltételeit. Ellenőrző kérdések: 1. Ismertesse számokban a világ sertésállományát és termelését! 2. Jellemezze az EU sertéshús-fogyasztását és az arra ható tényezőket! 3. Számszerűen ismertesse a hazai sertéshúsfogyasztás tendenciáit! 4. Jellemezze a hazai sertéstenyésztés termelői struktúráját! 17

18 2. A sertés eredete és háziasítása 2. A sertés eredete és háziasítása Elsajátítandó ismeretek A hallgatók ismerjék meg a sertés faj rendszertani besorolását, domesztikációját, származását, a háziasítás centrumait és azon zoológiai alapismereteket, amelyek a domesztikációval kapcsolatosak. A házisertés (Sus scrofa f. domesitca L., 1758) őse a valódi sertések nemébe tartozó vaddisznó. A vaddisznó Eurázsia legkülönbözőbb területein domesztikálódott, ezért a házisertés törzsformájaként mind az európai, mind az ázsiai vaddisznók számításba jöhetnek. A kutatók a házisertést hosszú ideig több különböző faj leszármazottjának, polifiletikus származásúnak tekintették. A különböző törzsfajoktól való leszármazás kérdésében eltértek a vélemények. Egyesek két törzsalaktól, az európai vadsertéstől, a Sus scrofától és az indokínai csíkos vadsertéstől, a Sus vittátustól származtatták házisertéseinket, mások három törzsalakra vezették vissza, külön törzsfajnak tekintve a földközi-tengeri vadsertést, a Sus mediterraneust is. A szakirodalom egy része további, negyedik, az előző három törzsalak keresztezéséből származó törzsfaj létezését is feltételezte. Az egyes feltételezett önálló fajok elkülönítése, az eltérő tulajdonságok, de főként a koponya és a könnycsont jellemző alakja alapján történt. Az utóbbi idők kutatásai azonban cáfolták a polifiletikus eredetet. A modern állatrendszertan az említett kutatások alapján a házisertés egy törzsből való származását, monofiletikus eredetét fogadta el. Ennek megfelelően, az összes házisertés egy törzsfajra, a Sus scrofa L.-re vezethető vissza, melynek különböző populációit domesztikálta az ember. A különböző területeken élő vaddisznók alkati eltérései és a köztük levő különbségek tehát nem különböző fajok eltérő tulajdonságai, hanem azonos faj különböző alapjainak jegyei. Az egyes alfajok közötti eltérések kiterjedhetnek a koponya felépítésére, a test tömegére, a törzs formájára, a szőrzet sűrűségére, a csecsek számára, a szaporaságra és egyéb tulajdonságokra. Az európai vaddisznó koponyája például hosszú, keskeny, kúpszerűen megnyúlt, profilvonala egyenes. A könnycsontok alakja felső párhuzamos oldalán hosszabb, trapéz forma. 18

19 2. A sertés eredete és háziasítása A dél-ázsiai alfajok koponyája ezzel szemben szélesebb és rövidebb, míg a könnycsontja közel négyzetes. Nagy az eltérés az egyes vaddisznók méretében és tömegében is. A legnagyobb testű vaddisznó a Sus attila, élőtömege 200 kg. Ezzel szemben a délkelet-ázsiai vaddisznók tömege kisebb, mintegy 100 kg, és még kisebb állatok élnek a kaukázusban és a Himalája lábánál. Az indiai vadsertés, a Sus cristatus, cm-es marmagasságával szemben a himalájai vadsertésé, a Sus savanusé mindössze 28 cm. Hasonló eltérés, hogy míg az európai alfajok egy részének, mint a Sus scrofának is, erőteljes és jól kifejlett téli szőrzete van, addig a dél-ázsiai vaddisznók majdnem szőrtelenek, de tarkójukon és hátukon sörtetarajat viselnek, mint a Sus scristatus. Az alfajok színjegyeikben is eltérnek egymástól. Míg a Sus vittatus az orrától a pofájáig fehér csíkot visel, a Sus leucomystaxnak hasonló fehér jegye a toroktájékán van. A testfelépítésbeli különbségeket érzékelteti a Sus scrofa és a Sus vuttatus törzsének formája. 1. ábra: Eurázsiai vaddisznó 2. ábra: Ázsiai vaddisznó Mint az az 1. és 2. ábrán látható, a scrofa törzse elöl mély, lapos és hátrafelé elkeskenyedő, a vittatusé pedig rövidebb és hengeres. Az eltérések azonban a Sus scrofától a Sus vattusig a közbeeső formákon fokozatos átmenetet mutatnak. Az egyes alfajok elterjedési területének határán pedig (3. ábra), ahol közöttük kereszteződés jöhetett létre, az alfajok közötti különbségek rendszerint el is mosódnak. 19

20 2. A sertés eredete és háziasítása 3. ábra: Eurázsiai vaddisznók legfontosabb formái és az ázsiai vaddisznó terjedése Arra vonatkozóan, hogy háziasításkor mely alfajok szolgáltak kiindulásul, egyértelmű az a megállapítás, hogy az ember mindig az adott helyen élő alfajokat domesztikálta, tehát az adott földrajzi területek házisertései majdnem mindenütt a helyi vad formák leszármazottai. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy az egyes alfajok is folyamatos átalakuláson mentek át az idők folyamán, ami igen megnehezíti, hogy a vaddisznók mai alakjaiból a több ezer évvel ezelőtt domesztikált állatok jellegzetességeire következtessünk. Nehezíti az összefüggések meghatározását a sertés nagy szaporasága és rendkívüli szervezeti képlékenysége is, ami a legkülönbözőbb alkati típusok és termetformák kifejlődését tette lehetővé a háziasítás meg-megújuló folyamatában, szoros összefüggésben a takarmány bőséges vagy szűkös voltával és az ember céltudatos tenyésztőtevékenységével. A sertést igen korán, az első domesztikált juhpopulációkat követően háziasíthatták. Az igen korai időpontot igazolják a krími Tas Air és Zami Kobai barlangokban végzett ásatások is, ahonnan házisertéscsontok kerültek elő. A délnyugat-anatóliai Cayönüben 9000 évvel ezelőtti helyi háziasítást állapítottak meg, míg a Fekete-tenger melléki ásatások azt bizonyítják, hogy a Krímben i.e körül domesztikálták a sertést. A sertésháziasítás legkorábbi időpontjának meghatározása természetesen nem lehet ok arra, hogy egyetlen domesztikációs centrumot tételezzünk fel. Az egyes állatfajokat, így a sertést is, különböző helyeken és különböző időben háziasíthatták, egymástól teljesen függetlenül, olyan helyeken, ahol azoknak természetes elterjedési területe volt. 20

"#$ %&'() * %+,'() * 3. . / -5/.5/ -5/

#$ %&'() * %+,'() * 3. . / -5/.5/ -5/ 1. Külső testalakulás A juh külső testalakulása, hasznosítási típusok Szervezeti szilárdságra utal: törzsmélység mellkas mélység Hús- és gyapjútermelésre utal: hát és far terjedelme Járóképességre utal:

Részletesebben

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) PEKINGESE (Pekingi palotakutya)

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) PEKINGESE (Pekingi palotakutya) FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) FCI-Standard N 207/ 2009.06.05./ GB PEKINGESE (Pekingi palotakutya) 2 SZÁRMAZÁS: Kína. VÉDNÖK:

Részletesebben

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) SHIH TZU

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) SHIH TZU 2011.07.13. / DE FCI - Standard Nr. 208 SHIH TZU FORDÍTÁS: Uwe H.Fischer, kiegészítette és átdolgozta Christina Bailey / hivatalos eredeti nyelv (EN) EREDET: Tibet. FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai Sárközi Tamás UBM Feed kft Az előadás tárgya 1, Malac takarmányozás 2, Koca takarmányozás 3, Hízó takarmányozás 4, Malacszám növelésének lehetősége A SERTÉSTAKARMÁNYOZÁSI

Részletesebben

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) TIBET TERRIER (Tibetan Terrier)

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) TIBET TERRIER (Tibetan Terrier) 2011.07.13. / DE FCI - Standard Nr. 209 TIBET TERRIER (Tibetan Terrier) FORDÍTÁS: A Tibeti Kutyafajták Nemzetközi Klubja, kiegészítette és átdolgozta Christina Bailey / Hivatalos eredeti nyelv (EN) EREDET:

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Állattenyésztési alapfogalmak. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Állattenyésztési alapfogalmak. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Állattenyésztési alapfogalmak Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem AGTC A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A mezőgazdaság az élőhelyeket és környezetét megváltoztatja, hogy

Részletesebben

MEZŐGAZDASÉGI NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA

MEZŐGAZDASÉGI NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA MEZŐGAZDASÉGI Ő ALAPISMERETEK SERTÉSTENYÉSZTÉS NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA DEAMTC AVÁGÓSERTÉSELŐÁLLÍTÁS ELŐÁLLÍTÁS TÁPLÁLKOZÁSI, NEMZETGAZDASÁGI ÉS KÜLPIACI JELENTŐSÉGE A sertésfajra - a nagy genetikai

Részletesebben

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása

Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása Alaszkai Malamut Az alaszkai malamut és a szibériai husky összehasonlítása (Forrás: Az Amerikai Alaszkai Malamut Klub bírói oktatóanyaga) Összeállította: W. Willhauck Fordította: Romoda Csilla Fajta eredete:

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) LHASA APSO

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) LHASA APSO 2011.07.13. / DE FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) FCI - Standard Nr. 227 LHASA APSO FORDÍTÁS: A Tibeti Kutyafajták Nemzetközi Klubja, kiegészítette és átdolgozta Christina Bailey / Hivatalos

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK SERTÉSTENYÉSZTÉS. NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA Debreceni Egyetem MÉK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK SERTÉSTENYÉSZTÉS. NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA Debreceni Egyetem MÉK MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK SERTÉSTENYÉSZTÉS NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA Debreceni Egyetem MÉK A VÁGÓSERTÉS ELŐÁLLÍTÁS TÁPLÁLKOZÁSI, NEMZETGAZDASÁGI ÉS KÜLPIACI JELENTŐSÉGE A sertésfajra - a nagy genetikai

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

Nyúltenyésztés Magyarországon. Miért lettünk elsőkből utolsók? Miért nem tettünk ellene? Tegyünk együtt még nem késő

Nyúltenyésztés Magyarországon. Miért lettünk elsőkből utolsók? Miért nem tettünk ellene? Tegyünk együtt még nem késő Nyúltenyésztés Magyarországon Miért lettünk elsőkből utolsók? Miért nem tettünk ellene? Tegyünk együtt még nem késő Létre hozhatunk 3000 munkahelyet és lehetőség 35-45 ezer őstermelőnek Húsnyúl tenyésztés

Részletesebben

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött

Részletesebben

A sertéshústermelés színvonala és jövedelmezősége dunántúli gazdaságokban

A sertéshústermelés színvonala és jövedelmezősége dunántúli gazdaságokban gazdálkodás 54. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2010 634 A sertéshústermelés színvonala és jövedelmezősége dunántúli gazdaságokban POGÁNY ÉVA TENK ANTAL TROJÁN SZABOLCS VARGA RUDOLF Kulcsszavak: tartási és takarmányozási

Részletesebben

TENYÉSZTÉSSZERVEZÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TENYÉSZTÉSSZERVEZÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TENYÉSZTÉSSZERVEZÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A gazdasági állatfajok elismert tenyésztőszervezeteinek ismertetése Tenyésztőszervezeti munka a lótenyésztésben

Részletesebben

FCI-Standard N 283 / 2000.02.04. / GB COTON DE TULEAR

FCI-Standard N 283 / 2000.02.04. / GB COTON DE TULEAR FCI-Standard N 283 / 2000.02.04. / GB COTON DE TULEAR 2 FORDÍTÁS: Pamela Jeans-Brown, Renée Sporre-Willes, Raymond Triquet. EREDET: Madagaszkár. PATRONÁLÓ ORSZÁG: Franciaország Az EREDETI ÉRVÉNYES STANDARD

Részletesebben

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések

A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések A Sertésstratégia eredményei, jövőbeni intézkedések Horváth István Kiemelt programokért felelős miniszteri biztos, Országgyűlési képviselő Gödöllő, 2015. 05.05. 1 2012 augusztus 30-án Magyarország Kormánya

Részletesebben

A Magyarországi Orosz Feketer Terrier Egyesület a Közösségért (MOFTEK) TENYÉSZSZEMLE SZABÁLYZATA

A Magyarországi Orosz Feketer Terrier Egyesület a Közösségért (MOFTEK) TENYÉSZSZEMLE SZABÁLYZATA A Magyarországi Orosz Feketer Terrier Egyesület a Közösségért (MOFTEK) TENYÉSZSZEMLE SZABÁLYZATA 1. A tenyészszemle célja: A tenyészszemle a fajta tenyésztési programjának meghatározó eleme. Célja: a gondozott

Részletesebben

A genetikai potenciál növelésének lehetőségei a mangalica fajtában

A genetikai potenciál növelésének lehetőségei a mangalica fajtában A genetikai potenciál növelésének lehetőségei a mangalica fajtában Kusza Szilvia - Novotniné Dankó Gabriella - Jávor András Debreceni Egyetem AGTC Debrecen, 2013. augusztus 17. A sertés faj jellemzői a

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Az érvényes standard közzétételének időpontja: 1998.11.27.

Az érvényes standard közzétételének időpontja: 1998.11.27. Bolognese standard és magyarázat Ezt a kompendiumot eredetileg a Scandinavian Bichon Bolognese Association készítette. Megjegyzéseik és magyarázataik kék betűvel szerepelnek. A standardban felsorolt hibákat

Részletesebben

DALMAND ZRT. SZILFÁSI NUKLEUSZ ÉS A VÖRÖSEGYHÁZI NEVELŐ TELEP BEMUTATÁSA

DALMAND ZRT. SZILFÁSI NUKLEUSZ ÉS A VÖRÖSEGYHÁZI NEVELŐ TELEP BEMUTATÁSA DALMAND ZRT. SZILFÁSI NUKLEUSZ ÉS A VÖRÖSEGYHÁZI NEVELŐ TELEP BEMUTATÁSA CÉGISMERTETŐ A Dalmand Zrt. elődje 1949-ben alakult meg a volt Eszterházy és Magyar Királyi Ménesbirtok helyén 2000 hold területtel.

Részletesebben

Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója

Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója Embajada de Hungría Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója Maácz Miklós Spanyolország, Madrid 2015. július 20. Spanyol politikai helyzet Kormányzó párt: Partido Popular (PP), Szaktárca:

Részletesebben

Ismertesse a szarvasmarha felnevelését és a tehéntej tulajdonságait!

Ismertesse a szarvasmarha felnevelését és a tehéntej tulajdonságait! 0-06 Állattenyésztés és -tartás 1. Ismertesse a szarvasmarha felnevelését és a tehéntej tulajdonságait! Információtartalom vázlata: Mesterséges/itatásos borjúnevelés A borjak elhelyezése Növendéküsző-

Részletesebben

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) HAVANESE (Bichon havanais)

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) HAVANESE (Bichon havanais) FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) FCI-Standard N 250 / 2009.01.12./ GB HAVANESE (Bichon havanais) 2 FORDÍTÁS: Mrs. Peggy Davis,

Részletesebben

129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet

129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet 129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet a tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatalának és kivitelének szakmai előírásairól Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 49.

Részletesebben

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában - új tulajdonságokkal bővült a Kettőshasznú Termelési Index (KTI) - A kettőshasznosítású fajták tenyésztésének koncepciója A kettőshasznosítású fajták tenyésztésében

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK TAKARMÁNYOZÁSA, A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A HÚSMINŐSÉGRE, TAKARMÁNY EREDETŰ SERTÉS MEGBETEGEDÉSEK, SERTÉSFAJTÁK

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK TAKARMÁNYOZÁSA, A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A HÚSMINŐSÉGRE, TAKARMÁNY EREDETŰ SERTÉS MEGBETEGEDÉSEK, SERTÉSFAJTÁK A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉSEK TAKARMÁNYOZÁSA, A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A HÚSMINŐSÉGRE, TAKARMÁNY EREDETŰ SERTÉS MEGBETEGEDÉSEK, SERTÉSFAJTÁK ÁCSNÉ KOVACSICS LORÉNA, BÚZA LÁSZLÓ, GYETVAI BÉLA, HOLLÓ-SZABÓ

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS NAGYNÉ KISZLINGER HENRIETTA KAPOSVÁRI EGYETEM AGRÁR- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS NAGYNÉ KISZLINGER HENRIETTA KAPOSVÁRI EGYETEM AGRÁR- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS NAGYNÉ KISZLINGER HENRIETTA KAPOSVÁRI EGYETEM AGRÁR- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR 2014 KAPOSVÁRI EGYETEM AGRÁR- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR Állatgenetikai és Biotechnológiai Tanszék

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

A védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatos kormányzati eszközök. A sertésstratégia aktualitásai

A védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatos kormányzati eszközök. A sertésstratégia aktualitásai A védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatos kormányzati eszközök A sertésstratégia aktualitásai Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők I. Találkozója 2014. január 24.

Részletesebben

A sertésstratégia és a kormányzati eszközök szerepe az őshonos állatfajták tenyésztésében

A sertésstratégia és a kormányzati eszközök szerepe az őshonos állatfajták tenyésztésében TÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A MANGALICATENYÉSZTÉSBEN A sertésstratégia és a kormányzati eszközök szerepe az őshonos állatfajták tenyésztésében Szépe Ferenc főosztályvezető Mezőgazdasági Főosztály 2013. augusztus

Részletesebben

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a Hungarofit teszt

Részletesebben

Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok

Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok A gyakorlatokat a talajon egy tornamatracon végezzük! 1. Medence mobilizálás Kiinduló helyzet: Hanyatt fekvés, térdhajlítás, terpesz talptámasz. Tarkóra tartás.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége

Állatvédelem. 4. Az állattenyésztők felelőssége Állatvédelem 4. Az állattenyésztők felelőssége Kedvencek tenyésztése szinte mindent Kutya Macska Díszhal Díszmadár Kisemlősök Egyéb emlősök Mosómedve Főemlősök Ragadozók Ízeltlábúak Hüllők Teknős Kaméleon

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

FCI Standard No. 172. (2007.04.18.) USZKÁR

FCI Standard No. 172. (2007.04.18.) USZKÁR FCI Standard No. 172. (2007.04.18.) USZKÁR Származás: Franciaország Eredeti érvényes standard kiadásának kelte: 2007.03.06. Alkalmazás: Társasági kutya FCI besorolás: IX. fajtacsoport Társasági és törpe

Részletesebben

Részletes takarmányozástan gyakorlat Hízósertés takarmányozása A SERTÉS S HÍZLAL ZLALÁSA Vágási végt v gtömeg - húsminőség: Izomrostok mennyisége Hús s színe (myoglobin( myoglobin) Lédúss ssága (vízmegk

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

KOMPLEX ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK (BSc) Állattenyésztési szakirány 2009.

KOMPLEX ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK (BSc) Állattenyésztési szakirány 2009. KOMPLEX ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK (BSc) Állattenyésztési szakirány 2009. 1. A szarvasmarha szaporítása és a borjúnevelés a mesterséges termékenyítés és az embrió átültetés szerepe a szarvasmarha szaporításában

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK SZAK (BSc )

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK SZAK (BSc ) ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK SZAK (BSc ) 1. témakör a) Az őszi búza termesztésének jelentősége. Az őszi búza éghajlat- és talajigénye, vetésváltása, talajművelése. b) Szarvasmarha fajták (testtájak,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. EGY KIS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS : Hazai sertésekben főleg malackorban gyakori az Eimeria debliecki, E.scabra, E. polita véglények előfordulása. Amerikai kutatók Isospora

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben

A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben II. Anker Alfonz emléknap és nemzetközi galambásztalálkozó Kaposvári Egyetem 2012. november 17. A versenyteljesítmény alapú szelekció lehetőségei a telivér- és ügetőtenyésztésben Dr. Bokor Árpád Kaposvári

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

A MAGYARTARKA FAJTA TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA

A MAGYARTARKA FAJTA TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA MAGYARTARKA TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE A MAGYARTARKA FAJTA TENYÉSZTÉSI PROGRAMJA 2015. 2 A Magyartarka Tenyésztők Egyesületének kiadványa Készítette: dr. Füller Imre, dr. Húth Balázs dr. Polgár J. Péter, Fábián

Részletesebben

TÖBBSZÍNŰ USZKÁR FAJTALEÍRÁS (FCI ÁLTAL EL NEM ISMERT)

TÖBBSZÍNŰ USZKÁR FAJTALEÍRÁS (FCI ÁLTAL EL NEM ISMERT) TÖBBSZÍNŰ USZKÁR FAJTALEÍRÁS (FCI ÁLTAL EL NEM ISMERT) ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS Közepes méretű kutya, jellegzetes szőrzettel, mely lehet göndör vagy zsinóros. Megjelenését tekintve egy intelligens, fürge és

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység Kódszám: M ----- KIV: 2012. 03. 07. VIÉKFJLSZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TRJSZTÉSŰ! Vizsga részhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2204-06 Állattenyésztés és -tartás Vizsga részhez

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

A MANGALICA FAJTA KIALAKULÁSA ÉS ÉRTÉKEI. Radnóczi László Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest

A MANGALICA FAJTA KIALAKULÁSA ÉS ÉRTÉKEI. Radnóczi László Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest A MANGALICA FAJTA KIALAKULÁSA ÉS ÉRTÉKEI Radnóczi László Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest Az 1700-as évek második felétől a burgonya és a kukoricatermesztés szélesebb körű elterjedésével

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Nagytestű növényevők Sok fű kedvező élőhely. Évszakváltáskor vándorlások- A fű kevés tápanyagot biztosít, ezért szinte folyamatosan legelniük kell. Patások.

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Megismertetni a háztartás alapvető funkcióit.

Megismertetni a háztartás alapvető funkcióit. PROGRAM MEGNEVEZÉSE Mezőgazdasági kistermelés, biogazdálkodás I. MODUL MEGNEVEZÉSE Falusi életvitel-háztartás ökonómia Óraszám Témakör megnevezése Témakör részles feldolgozása Témakör célja Irodalom 1-2

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Általános állattenyésztés

Általános állattenyésztés Általános állattenyésztés 4. Előadás A gazdasági állatok rendszertana Előadás-vázlat Faj, fajta fogalma Fajták felosztása Fajtán belüli csoportok 1 Rendszertan Az élőlények csoportosításával, leírásával,

Részletesebben

Tartásjavító program, törzsizom erősítő gyakorlatokkal

Tartásjavító program, törzsizom erősítő gyakorlatokkal Tartásjavító program, törzsizom erősítő gyakorlatokkal Ez a fejezet elsősorban azoknak szól, akiknek bár vannak gerinc (nyaki, háti, deréktáji) problémáik, panaszaik, azonban diagnosztizált deformitásuk

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 71/2014. (IV. 30.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 71/2014. (IV. 30.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 71/2014. (IV. 30.) számú KÖZLEMÉNYE a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet szerinti támogatások

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM AGRÁR- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR Állatgenetikai és Biotechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője KOVÁCS MELINDA az MTA levelező tagja Témavezető NAGY

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Tovább a sertés genetika biztonságos megosztásának útján

Tovább a sertés genetika biztonságos megosztásának útján Tovább a sertés genetika biztonságos megosztásának útján Geert Rombouts, Dalmand 2013. június Genetikai előrehaladás a sertéstenyésztésben Szállítási módok Vevők elvárásainak változása A mélyhűtött kansperma

Részletesebben

Sertéstartó és tenyésztő (valamint a kapcsolódó termékfeldolgozás hús, bőr) Szakmabemutató információs mappa

Sertéstartó és tenyésztő (valamint a kapcsolódó termékfeldolgozás hús, bőr) Szakmabemutató információs mappa (valamint a kapcsolódó termékfeldolgozás hús, bőr) Szakmabemutató információs mappa FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A tejtermelés a mirigyhólyagocskákban, az alveolusokban történik. A tejképződést idegi és

A tejtermelés a mirigyhólyagocskákban, az alveolusokban történik. A tejképződést idegi és 2/1. Emésztési készülékek, Emésztés Előbél felépítése és járulékos mirigyei: - szájnyílás, szájüreg, fogazat, nyelv, nyálmirigyek, garatüreg, nyelőcső, gyomor szájban történik az emésztés, nyelés. Őrlés:

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz Gedeon Veronika (Budapest) A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok részekre

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

1. A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosítása

1. A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosítása 19846 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 137. szám A földművelésügyi miniszter 58/2015. (IX. 24.) FM rendelete a baromfi és a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatásokat, valamint a Tanyafejlesztési

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit!

Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit! Olvassa el a bekezdést! Gyűjtse ki és tanulja meg a lemezalakító technológiák jellemzőit! 2.1. Lemezalakító technológiák A lemezalakító technológiák az alkatrészgyártás nagyon jelentős területét képviselik

Részletesebben

GAK TSZK - szaktanácsadási segédlet 2014

GAK TSZK - szaktanácsadási segédlet 2014 Kölcsönös megfeleltetési lista Lekérdezés JFGK kód szerint: 17 1. A csoportosan tartott minden egyes utónevelt malac és hízó számára - a termékenyített kocasüldők és a kocák kivételével - legalább a következő

Részletesebben

123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet

123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. (1) bekezdése a) pontjának 7. és 8. alpontjában

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben