Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp A HITELEZŐ ÉS A KEZES KÖZÖTTI JOGVISZONY EGYES KÉRDÉSEIRŐL LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 387-396 A HITELEZŐ ÉS A KEZES KÖZÖTTI JOGVISZONY EGYES KÉRDÉSEIRŐL LESZKOVEN LÁSZLÓ*"

Átírás

1 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp A HITELEZŐ ÉS A KEZES KÖZÖTTI JOGVISZONY EGYES KÉRDÉSEIRŐL Bevezető gondolatok LESZKOVEN LÁSZLÓ* Aligha lehet vitás, hogy a polgári jog - azon belül is a kötelmi jog - az a jogterület, mely a legerőteljesebben reagál a gazdasági élet változásaira. A rendszerváltást követően magánjogi kódexünk, a Polgári Törvénykönyv is számos, kisebb-nagyobb módosításon esett keresztül, melyek a piacgazdaságra való áttérés jogi alapjait igyekeztek megteremteni illetve szolgálni. Ez a folyamat ma is zajlik, ráadásul az új Polgári Törvénykönyv készítése során új kihívásokkal is szembe kell néznie a jogalkotónak. E dolgozatban a személyi biztosítékok klasszikusaként" elismert kezesség jogintézményének egyes - átgondolásra váró - kérdéseivel kívánunk foglalkozni. Bár kétségtelen, hogy a hitelbiztosítékok jogának átrajzolása - az intézményeket alapjaiban megmozgató újraértelmezése - terén a viták kereszttüzében a dologi biztosítékok (ezen belül is a birtoklással nem járó ingó dologi biztosítékok) állnak, a figyelem nem kerüli el a személyi hitelbiztosítékokat sem. Átalakulóban van a kezesség hagyományos joga is, melynek - egyébként nagyfokú azonosságot mutató - szabályait az egyes nemzeti jogok nagy gonddal őrzik. A fejlesztés és a további egységesítés mozgatórugója vitán felül az országhatárok lebontása" a vállalkozások előtt, a tőke szabad áramlása, a külföldi befektetések elősegítése és támogatása. A kezesség alapvető szabályai ugyanakkor nem a gazdasági szféra igényeire szabottak: a módosításoknak egyszerre kell szem előtt tartaniuk az üzleti élet érdekeit és a fogyasztóvédelem alaptételeit is. Ehelyütt nem kívánunk a kezesség intézményének átfogó magyarázatába bocsátkozni, sokkal inkább hitelező és a kezes közötti, a kezességvállalással keletkező kötelmi jogviszony néhány, megítélésünk szerint újragondolást igénylő szabályát vesszük górcső alá. A kezesi megtérítési igény jogi indokai A Ptk (1) bekezdésének az a rendelkezése, mely szerint az adós helyett teljesítő kezesre a fizetés erejéig átszáll a hitelezőt megillető követelés, egy törvényi engedmény (cessio legis), az átszálláshoz ugyanis külön jogcselekményre ' DR. LESZKOVEN LÁSZLÓ egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem ÁJK, Polgári Jogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

2 388 Leszkoven László nincs szükség: a fizetés, mint jogi tény keletkezteti a követelés-átszállást egyben a jogosulti alanycserét. 1 A követelés-átszállás jogi indoka - végső mozgatórugója - vitán felül annak elismerése, hogy a kezes nem átvállalja a föadós kötelezettségét és nem elvállalja azt. Kolosváry határozottan jelzi is: a kezes idegen tartozásért helytállásra kötelezi magát, de azt saját tartozásává ezzel még nem teszi". 2 A kezesi nem vesz magára véglegesen idegen adósságot: helytállási kötelezettségének indoka a hitelező jogi pozíciójának erősítése, a hitelezői követelés biztonságának előmozdítása. A kezes nem önálló adós, a vele szembeni követelés nem a saját, hanem a főkötelezett tartozása akkor is, ha a kezes (példának okáért a készfizető kezes) önállóan perelhető. 3 Ez akkor is így van, ha a jogi köznyelv a készfizető kezes és az adós felelősségét - dogmatikai szempontból hibásan - egyetemlegesnek tekinti: 4 egyetemlegesség esetében ugyanis valamennyi kötelezett egyetlen oszthatatlan szolgáltatással tartozik a hitelező irányában (e szolgáltatás pedig mindegyik kötelezettnek teljes egészében a sajátja), a készfizető kezes ezzel szemben idegen tartozásért helytállási kötelezettséget vállaló személy. Ennek következtében úgy igazságos, hogy amennyiben helytáll az adós helyett, megszerezze ezt a követelést és - nyilván az adós fizetésképtelenségének veszélyét is valamilyen mértékben vállalva - a hitelezői érdek kielégítése után maga kísérelje meg a tartozás eredeti adósán a követelést behajtani. Ebből a szempontból a Ptk (1) bek. rendelkezése által megfogalmazott követelés-átszállás célja megkönnyíteni a kezes jogi helyzetét azáltal, hogy nem kell külön megtérítési igényt bizonyítania a főadóssal szemben. Ahogyan Villányi megfogalmazta a követelés átszállása azért is előnyös a kezesre nézve, mert a főadóssal szemben nem kell egyéb jogcímet bizonyítania, mint azt, hogy érte kezesként fizetett." 5 Előfordulhat persze az is, hogy a kezes és a főadós (főkötelezett) egymás közötti jogviszonyából az következik, hogy a kezes pl. szívességből vállalta a helytállást, vagy ezzel egy tartozását tudta le (és pl. a beszámítással ezek a szembenállók egyből meg is szűnnek). A követelés a törvény rendelkezéséből fakadóan ilyen esetben is átszáll, ám ekkor a kezes az átszálló követelés ellenére a kötelezettel szemben igényt mégsem igényt nem érvényesíthet (vagy az ingyenesség miatt, vagy a beszámítás folytán megszűnt mértékben), a kette- 1 Villányi László: A kötelem alanyai (Szladits Károly /szerk./: Magyar Magánjog. Kötelmi jog. Általános rész. című III. kötet, Budapest, 1941.) 102. o 2 Kolosváry Bálint: A magyar magánjog tankönyve (Politzer-féle Könyvkiadóvállalat, Budapest, 1907.) II. kötet o. 3 Készfizető kezesre nézve pl. BH 2006/60. sz. közzétett jogeset. 4 Vö. pl. EBH 2000/219. A készfizető kezes és az adós felelőssége a jogosulttal szemben egyetemleges, ezért a készfizető kezes a társkötelezett - egyenes adós - követelését beszámításra nem használhatja fel." 5 Villányi László: 1. lábjegyzetben idézett mű 102. o.

3 A hitelező és a kezes közötti jogviszony egyes kérdéseiről 389 jük közötti jogviszonyból az adós a megtérítési igény" teljesítésével szemben kifogást emelhet. Melyek az átszálló biztosítékok"? A Ptk (1) bekezdésében foglaltak szerint amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. A kódex megfogalmazása két irányban is felvet kérdéseket. Vitás lehet, melyek azok a követelést biztosító jogok, melyek a fizető kezesre a törvényi engedmény folytán ipso iure átszállnak. Egyértelműen ilyennek tűnik a kézi- és a jelzálogjog, 6 az óvadék és a kezesség. Nem ilyen egyszerű azonban a helyzet a bírói gyakorlat által elfogadott, ám az elméletben helyenként vitatott tulajdoni biztosítékok (pl. biztosítéki céllal átruházott tulajdonjog 7 ), a zálogjoggal együtt vagy attól függetlenül kikötött (ugyancsak biztosítéki célú) vételi jog, 8 vagy akár a Ptk által is elismert tulajdonjog-fenntartás esetében, de problémát vethet fel annak eldöntse is, hogy átszáll-e a követelés fedezeteként kiállított és a jogosult számára átadott (fedezeti) váltó 9. E dolgozatban azonban inkább a Ptk (1) bekezdése azon fordulatának szentelünk figyelmet, mely szerint a fizető kezesre csak a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogok (a megelőzően keletkezett biztosítékok) szállnak át. A jogszabály szövegezése ellentmondást nem tűrően határozott, amit - különösebb magyarázat nélkül - a törvény Magyarázata is megismétel, 10 a jogintézménnyel kapcsolatban közzétett eseti döntések is hasonlóképpen szólnak. A kérdés azért is érdekes, mert a Ptk. hatálybalépését megelőzően a Mtj és másképpen rendelkezett. Az előbbi kimondta, hogy amenynyiben a kezes a hitelezőt kielégíti, a hitelezőnek a főadós elleni fennálló követelése a kezesre száll át", utóbbi szerint pedig ha a hitelező lemond a követeléssel egybekötött oly zálogjogról, jelzálogjogról vagy elsőbbségi jogról, amelyet 6 Bár ebből a szempontból érdekes lehet a Legfelsőbb Bíróság BH 2005/152. szám alatt közzétett határozatának - megítélésünk szerint vitatható - jogi okfejtése, mely szerint meghatározott jogviszonyból fakadó követeléseket biztosító keretbiztosítéki jelzálogjog esetében akkor, ha csak a jogviszonyból fakadó követelés engedményezésére kerül sor (a jogviszony átszállása nélkül), abban az esetben a követelés (a határozat indokolásából kivehetően legalábbis) egyszerű, nem zálogjogos követelésként száll át a jogszerzőre. 7 Pl. BH+ 2001/11/522., BH+ 2002/3/126., BH 2002/182, BH+ 2003/10/476., EBH 2003/ Pl. BH 1996/603., BH 1999/415., BH 2002/182. Hasonló kérdés vetődött fel a BH 2004/245. sz. alatt közzétett jogeset tényállásában is. A kezes a reá átszálló jogokat csak azokkal szemben érvényesítheti, akik őt megelőzően nyújtottak biztosítékot." A Polgári Törvénykönyv magyarázata (KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001., a továbbiakban Magyarázat) 910. o.

4 390 Leszkoven László még a kezesség elvállalása előtt vagy azzal egyidőben szerzett: a kezes felszabadul annyiban, amennyiben a főadós elleni fennálló követelésének átszállása következtében a követeléssel egybekötött jogok érvényesítésével kielégítést nyerhetett volna." Ennek megfelelően tárgyalta és ismertette az átszálló biztosítékok körét a jogi irodalom. A Ptk. jelenlegi rendelkezéseiből kiolvasható szűkítésből" ezért a jogalkotó határozott álláspontjára lehet következtetni, a hatályos törvényi megoldás azonban de lege ferenda nem tartható fenn. A jelenlegi jogszabályi rendelkezések alapján ugyanis nem száll át a kezesre pl. a kezességvállalásával egy időben kikötött, létesített jelzálogjog. Nem segít a Ptk (2) bekezdésének zálogjogi szabálya sem. Ez ugyanis úgy rendelkezik, hogy ha a jogosultat egyébként nem a személyes kötelezett elégíti ki, akkor zálogjog a követelés, illetőleg a kielégítés alapján keletkező megtérítési igény erejéig a kielégítő személyre száll át." A két jogszabályi rendelkezés között eltérés fedezhető fel. A Ptk (1) bekezdése értelmében a fizető kezesre a követelés átszáll, ám a követelést csak a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogok követik, míg a Ptk (2) bekezdése értelmében a zálogjog a követelés vagy a kielégítés alapján keletkező megtérítési igény erejéig átszáll a hitelezőt kielégítő személyre: nem differenciál viszont a jogalkotó aszerint, vajon a zálogjog mikor keletkezett. Anka-Gárdos-Nemes értelemszerűnek tekintik, hogy a kezesre csak a kezességvállalást megelőzően keletkezett zálogjog száll át, a fent hivatkozott ellentmondást tehát a kezességi szabályok prioritásával oldják meg". 11 Megjegyzik azonban a szerzők, hogy más a jogi helyzet abban az esetben, ha a kezes a zálogtárgy tulajdonosának kifejezett hozzájárulásával elégíti ki a hitelezőt, vagy a tehermentesítéshez törvényes érdeke fűződik, és erre tekintettel teljesít az adós helyett: ilyenkor a megtérítési igénye erejéig megszerzi a zálogtárgyat, bármikor is keletkezett a zálogjog, illetve bármikor is támadt a törvényes érdeket megalapozó jogosultság (jogviszony). Ha tehát a kezesnek - puszta kezesi jogállásán kívül - egyéb törvényes érdeke is fűződik a teljesítéshez, úgy a szerzők szerint a zálogjog átszállásának már nincs akadálya, függetlenül attól, hogy az mikor (a kezességvállalást megelőzően vagy utóbb) keletkezett. A fenti értelmezés által felvetett probléma megítélésünk szerint még szembetűnőbb, ha a fizető kezes készfizető kezes is egyben. A készfizető kezes jogi helyzete ugyanis nagyban hasonlít az adóstársaival egyetemlegesen kötelezett adós jogi helyzetéhez, még ha nem is teljesen egyezik meg azzal. Ha azonban az egyetemleges kötelezettek közül az egyik adós - a ráeső résznél többet fizetve - elégíti ki a jogosult követelését, akkor a többiekkel szemben a Ptk (1) bekezdésének utolsó mondata értelmében megtérítési igénye támad, a jogosultat megillető 11 Anka Tibor - Gárdos István - Nemes András: A zálogjog kézikönyve (HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2003.) 85. és köv. o.

5 A hitelező és a kezes közötti jogviszony egyes kérdéseiről 391 biztosíték (ezen belül pl. a zálogjog, jelzálogjog is) pedig e megtérítési igény erejéig rá átszáll (Ptk /3/ bek.). Ebben az esetben sincs jogi relevanciája annak, hogy a biztosíték a kötelezettségvállalással (kötelembe kerüléssel) együtt, netán azt megelőzően vagy azt követően keletkezett. A jogszabályi rendelkezések közötti ellentmondásra Salamonná is felhívja a figyelmet a szerződési biztosítékokról szóló összefoglaló munkájában. Megítélése szerint azonban a probléma - helyes értelmezéssel - olyképpen oldandó meg, hogy az adós helyett teljesítő (dologi) zálogkötelezettre is csak a zálogjog létesítését megelőzően keletkező egyéb jogosultságokat (más zálogjogot, korábban vállalt kezességet) kellene az átszálló biztosítékok körébe sorolni. 12 A Ptk (1) bekezdésének rendelkezését tárgyalva alapvetően Zámbó Tamás is úgy foglalt állást, hogy a fizető kezesre csak azok a biztosítékok szállnak át, melyek a kezességvállalás időpontjában már fennálltak. Arra az esetre azonban, ha a kezességvállalás és a zálogjogi biztosíték létesítése egy időben történt, Szladits Károlyt idézve - egyéb magyarázat nélkül - alkalmazhatónak tartja korábbi magánjogunk azon szabályát, mely szerint a kezes és a jelzálogadós egymás közötti jogviszonyában (akár az egyetemleges kezestársak között) arányosan oszlik meg a tartozás terhe és így a kezesre fizetés esetében ebben az arányban átszáll a zálogjog. 13 A fent kifejtettekkel szemben úgy véljük, hogy az idegen tartozásért helytállni köteles kezes szempontjából nem csak az a tény bír jelentőséggel, hogy milyen biztosítékok erősítették a jogosult követelését akkor, amikor ő a kötelezettséget elvállalta. Nem szükséges többlet" törvényes érdeket kutatni és kimutatni ahhoz, hogy a kezes megtérítési igényét valóságossá tevő biztosítékokat a jog megtartsa és ne engedje a kezes számára elveszni. Éppen ezért - Anka- Gárdos-Nemes álláspontjával és a hatályos Ptk. rendelkezésével szemben - az idézett jogszabályhely módosítását javasoljuk. Elképzelhetőnek tartunk egy olyan jogi szabályozást, mely szerint az Mtj és fent hivatkozott rendelkezéséhez hasonlóan a kezességvállalást megelőzően, vagy azzal egy időben keletkezett jogok szálljanak át a fizető kezesre. Mindenképpen megfontolandó Nizsalovszkynak az a felvetése is, hogy a főkötelezett helyett teljesítő kezesre - függetlenül attól, hogy készfizető vagy sortartó kezesről van szó - a kezességvállalással egy időben vagy azt megelőzően keletkezett, a követelést biztosító jogokon kívül törvényi engedmény útján szálljanak át azok a biztosítékok is, amelyeket a személyes kötelezett maga nyújtott, 14 Nincs ugyanis semmilyen jogpolitikai indoka annak, hogy a kezes által teljesített fizetés megszüntessen egy, a 12 Salamonné Solymosi Ibolya: A szerződések biztosítékai (Agrocent Kiadó, Bp., 2002.) 186. o. 13 Zámbó Tamás: A zálogszerződés (KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Bp., 2001.) 212. o. 14 Nizsalovszky Endre: A mellékkötelezettek jogállása egymás irányában (Emlékkönyv Dr. Szladits Károly tanári működésének harmincadik évfordulójára. Grill Kiadó, Budapest, 1938.)

6 392 Leszkoven László személyes adós által esetleg a kezesi kötelezettségvállalást követően (pótlólagosan) nyújtott zálogjogot, holott ebből a kezes adott esetben jó eséllyel kereshetne kielégítést. 15 A hitelezőt terhelő gondosság a biztosítékok fenntartása terén A Ptk (2) bekezdéséhez fűzött magyarázat szerint abból az általános tételből kell kiindulni, hogy a kezes helyzete nem válhat rosszabbá annál, mint amilyen a kezesség elvállalásakor volt} 6 A törvény ezért a kezes mentesülését mondja ki arra az esetre, ha a hitelező lemond a követelést biztosító olyan jogokról, melyek alapján a kezes a rá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna. A Ptk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései tehát a jogalkotói cél tekintetében szorosan összefüggenek: az (1) bekezdés rögzíti a fizető kezes megtérítési igényét és megállapítja annak biztosítékait, a (2) bekezdés ugyanakkor a mentesülési lehetőség megteremtésével közvetetten szankcionálja a hitelező felelőtlen" magatartását. A hitelezőt terhelő magatartás azonban sajátos kötelmi kötelezettség, amolyan - a következő cím alatt tárgyalt behajtási gondossághoz hasonló - álobligáció ". Ez alatt azt kell értenünk, hogy a jogosultnak a jogszabály a követelést biztosító jogokról (elsősorban zálogjogról) való lemondást, a zálogkötelezettnek a kötelemből való elengedését stb. nem tiltja meg, ilyen irányú nyilatkozata érvényes és hatályos. A mellékkötelezettségek fenntartását a jog kikényszeríteni csak közvetett eszközzel tudja: a kezes automatikus mentesülésének jogkövetkezményét fűzi ugyanis az ilyen jellegű joglemondásokhoz. A hitelezőt a kezessel szemben terhelő kötelmi védőkötelezettségnek ez a konkrét szabálya jól példázza a fizető kezes jogi helyzetének jogvédett pozícióként való elismerését. Más a helyzet ellenben akkor, ha a jogosult a kezesi teljesítést követően kíván a követelést megerősítő mellékjogokról rendelkezni. Miután a biztosítékok a kezes részéről megejtett fizetés pillanatában a törvény erejénél fogva szállnak át, világos, hogy azok felett a hitelező tovább nem diszponálhat. Az átszálló jelzálogjogról a hitelező már nem mondhat le, törlési engedélyt nem adhat ki, a kézizálogjog tárgyát vagy az óvadékot az adósnak vissza nem adhatja. Helytállóan fejtette ki a Legfelsőbb Bíróság az egyik közzétett eseti döntésében, hogy a kezes általi fizetés esetén a hitelezőt megillető jelzálogjoggal biztosított követelés a teljesítés erejéig törvényi engedményként a kezesre száll át, a jogosulti 15 Ez a rendelkezés a főkötelezett által saját vagyontárgya felett engedett zálogjog ranghelye és a későbbi jogosultak hátrébb szorítása szempontjából is lényeges - adott esetben életbevágó - lehet a fizető kezesre nézve, különösen, ha az adós által felajánlott zálogtárgy a zálogjogi határértékig ectéb zálogjogokkal is terhelt. Magyarázat 910. o.

7 A hitelező és a kezes közötti jogviszony egyes kérdéseiről 393 oldalon ezért a kötelem - az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés nélkül is - többalanyúvá válik. A kezes részteljesítés esetében is a biztosítékul szolgáló jelzálogjog jogosultja lesz, ezért hozzájárulása nélkül a zálogjog a nyilvántartásból többé nem törölhető. 17 A hitelezőt terhelő behajtási gondosság kérdése A főkötelezett helyett teljesítő kezest megillető megtérítési igény egyik alappillére, hogy a fizetés tényével - mint korábban említettük - automatikusan átszáll rá a követelés. Szót ejtettünk arról is, milyen komoly jelentőséggel bír azon jogosultságok körének meghatározása, melyek ezt a törvényi engedmény folytán átszálló követelést megerősítik, láttuk azt is, hogy a törvény miként sújtja közvetett szankcióval" a kezes jövőbeni biztosítékaival hanyagul bánó hitelezőt. A másik lényeges - de már nem ennyire szem előtt lévő - kérdés, hogy a hitelező is meg kell tegyen mindent annak érdekében, hogy a kezes visszkeresete ne üresedjen ki. A Ptk (2) bekezdésének második fordulata ezt a követelményt szűkszavúan a következőképpen fogalmazza meg: a kezes felszabadul,... amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált. " E jogszabályhely értelmét egy példa segítségével igyekszünk megvilágítani. A konkrét esetben a perben nem álló főadós határozott lejáratú kölcsöntartozásáért az alperes (aki semmilyen összefonódásban nem állt az adóssal) készfizető kezességet vállalt. A hitelező a pénzkövetelését a főkötelezettel szemben sem a tartozás lejártakor, sem később nem érvényesítette. Az adós gazdasági társasággal szemben felszámolási eljárás indult, majd a cég a cégnyilvántartásból törlésre került. A hitelező a törlést követően fél évvel, az elévülési idő elteltét megelőzően egy hónappal peres eljárást kezdeményezett a készfizető kezessel szemben, akit a jogerős ítéletet hozó bíróság a kereseti kérelem szerint marasztalt. Az eljáró bírói fórumnak az volt az álláspontja, hogy a Ptk (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre - mely szerint a kezes felszabadul, amenynyiben a követelés a jogosult hibájából behajthatatlanná válik - nem hivatkozhat a készfizető kezes, mert e jogszabályhely kizárólag a sortartó kezes javára szolgál. Következésképpen az említett esetben - szól az ítélet - a hitelező az elévülési időn belül bármikor érvényesítheti a követelést a kezessel szemben is. Ezzel az okfejtéssel - melyet egyébként Villányi és Eörsi is vallott - több szempontból sem tudunk egyetérteni. A kezesség egyoldalú (ún. unilaterális) kötelem, ami alatt azt kell érteni, hogy nem jellemzi a szerződési szinallagma. A kezesi helytállási kötelezettség megállapításával a kötelemnek lényegében az egyetlen célja az, hogy megerősítse a hitelező pozícióját, ezzel a praestare jellegű szolgáltatási 17 BH 2000/117.

8 394 Leszkoven László kötelezettséggel szemben pedig a hitelező részéről domináns ellenszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy a hitelező és a kezes közötti jogviszony kötelmi jogviszony, melyben azért a hitelezőt is terhelik kötelmi kötelezettségek. Beck Salamon szemléletes megfogalmazásában a hitelező felelősséggel tartozik a kezessel szemben azért, hogy megtesz mindent arra vonatkozólag, ami a követelésnek az egyenes adóssal szemben való behajtására szükséges. Itt tehát megszűnik az a bizonyos szabadkéz politikája, amely az elévülési időn belül teljesen a hitelező szuverén elhatározásának körébe utalja át azt, hogy megteszi, vagy nem teszi meg a szükséges behajtási lépéseket és ezért ő, a hitelező, senkinek felelősséggel nem tartozik." 18 A szerző e behajtási kötelezettséget - szemléletesen és helyesen - dogmatikus álobligatio "-ként aposztrofálja, mert ennek megvalósítására, kikényszerítésére a kezesnek jogi eszköze nincs. Nem lehet vitatni e megközelítés helytálló voltát: a behajtási gondosság, mint később látni fogjuk, a kezes és a hitelező közötti kötelmi jogviszonynak részét képezi ugyan, de nem hordozza magán a kénytetőséget, a jogilag szoríthatóságot, ahogyan Grosschmid a kötelem lelkét nevezte. A hitelező ugyanis a kezes által nem kötelezhető arra, hogy a követelés behajtása érdekében valamilyen tevőleges magatartást tanúsítson: az elévülési időn belül ugyanis szabad a hitelezőnek hanyagnak lenni, szabad a saját követelését az utolsó napon perelni, vagy akár veszni hagyni. A hitelezőt terhelő behajtási gondosság számonkérésére a magánjog csupán közvetett eszközt bocsát a kezes rendelkezésére. Annak ugyanis semmi akadálya, hogy - ismét Beck Salamon szavaival élve - a kezesnek a hitelezővel szemben védelmi eszközök álljanak rendelkezésre: ez pedig a saját kötelezettség megszűnésének ellenvethetősége, a mentesülést eredményező (hatályos jogunkban a Ptk (2) bekezdésének rendelkezésére hivatkozó) ellenkérelem, kifogás. A hitelezőt a helytállásra szorított kezessel szemben terhelő e kötelezettséget a kötelmi jogi irodalom a kötelem szövedékébe tartozó ún. védőkötelezettségként (a német jogban Schutzpflichten, Treupflichten) tartja számon. E védőkötelezettségek - miként kötelmi jogi tankönyvében Szászy helyesen hangsúlyozza - nem csak a kötelezettet, hanem a jogosultat is terhelik, sőt, olyan kötelmi jogviszonyok esetében is fennállnak, ahol az egyik felet bármilyen oknál fogva (mint pl. jelen esetben a hitelezőt a kötelem egyoldalú jellegéből fakadóan) szolgáltatási kötelezettség nem is terheli. 19 a védőkötelezettség kötelembeli szerepe az, hogy úgy a szerződés megkötésénél, mint annak fennállása és lebonyolítása során vagyis a kötelem egész élettartama alatt a felek mindegyikétől távoltartsa... mindazokat az érdeksérelmeket és károsodásokat, 18 Beck Salamon: A többszemélyes magánjogi helyzet (Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Részvénytársaság, Szeged, 1935.) 7. o. 19 Szászy István: A kötelmi jog általános tanai (Grill Károly Kiadóvállalata, Budapest, 1943.) 11. o.

9 A hitelező és a kezes közötti jogviszony egyes kérdéseiről 395 amelyek őket... a szerződés normális tartalmához képest indokolatlanul érhetik." 20 Tisztán kell látni azt is, hogy e kötelezettségek nem elvont, élettelen szabályok, ellenkezőleg: a tételes jog olyan alapelvi rendelkezéseiből merítik életerejüket, mint a jóhiszeműség és tisztesség (Ptk. 4. /l/ bek.) alapelve, az együttműködési kötelezettségnek a kódexben több helyen kifejezésre juttatott követelménye (így pl. Ptk. 4. l\l bek., 205. IV bek., 277. /4/ bek. stb.), az alanyi jogok és törvényes érdekek védelme (Ptk. 2. /1 / bek.) stb. Kelemen találó megfogalmazásában a védőkötelezettség karakterisztikonja a másik fél érdekében megkívántató cselekvő közbelépés abból a célból, hogy azt ne érje a kötelem erőmozgásai révén olyan károsodás, amely a jogviszony közvetlen tartalma szerint nem indokolt. Ebben rejlik védelmi jellege, s az az oltalom, amit nyújt, a forgalmi jóhiszeműség és tisztesség vezérelvének egyik legszebb gyümölcse." 21 A kötelmi jogi irodalom - helyesen - a hitelezőt terhelő védőkötelezettségek egyik bírói gyakorlatban is elfogadott eseteként említi a kezes irányában megvalósuló azon kötelezettséget, hogy egyes jogokat az elévülési határidőn belül, meghatározott rövidebb idő alatt kell érvényesíteni", 22 azzal, hogy a hitelező - nem kizárólag akkor, ha behajthatatlanság veszélye fenyeget, hanem általában is - minden tőle telhetőt el kell kövessen annak érdekében, hogy a követelés a főadóson behajtható legyen, s a kezes visszkeresetének biztosítékai megóvassanak. 23 Ugyanígy foglalt állást - általában a kezességre nézve - Villányi is, amikor kifejtette: Jogunkban a hitelező nemcsak a mellékjogok fenntartására köteles a kezes irányában, hanem arra is, hogy a főadós elleni behajtási lépéseket kellő időben és kellő gondossággal szorgalmazza, nehogy ennek elmulasztása miatt az adós fizetésképtelenné váljék és így a kezes a visszkeresetétől elessék." Magánjogunknak ez a szabálya a sortartó vagy egyszerű kezesre nézve egészen biztosan alkalmazást talál. Ha az a hitelezőnek felróható okból vált a tartozás az eredeti adós vagyonából behajthatatlanná, a kezes alappal hivatkozhat a mentesülését kimondó jogi normára. A kérdés abban áll (visszakanyarodva kiinduló példánkhoz), hogy érvényesíthető-e a kezes kötelemből való felszabadulását kimondó rendelkezés a készfizető kezes esetében is? Véleményünk szerint egyértelműen igen, bár ebben a tekintetben már nem egyértelmű a jogirodalom. Villányi - aki, mint láttuk, a behajtási gondosság elvét vallja - abból indult ki, hogy készfizető kezesség esetében a hitelező közvetlenül fordulhat a kezeshez, úgy is, hogy meginti és ezzel teljesítésre hívja fel, 20 Kelemen László: A szerződésen alapuló kötelem (Acta Universitatis Szegediensis, Szeged, 1941.) 57. o. 21 Kelemen előző lábjegyzetben idézett mű 51. o. Kelemen, 64. o. Kelemen, uo.

10 396 Leszkoven László de határozott lejárat esetén megintés nélkül is felléphet vele szemben. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy ilyen esetekben nem mentesül a készfizető kezes ( aki magától fizethetett volna"), ha úgymond hagyta a követelést a hitelező kezén behajthatatlanná válni. 24 Ugyanígy vélekedik Eörsi is, amikor kijelenti, hogy a Ptk (2) bekezdésének szabálya kizárólag sortartó kezesség esetébenjöhet figyelembe. 25 Megítélésünk szerint azonban ezek a szabályok a készfizető és egyszerű kezesre egyaránt alkalmazandóak. A Polgári Törvénykönyv idevágó szabályaiból nem olvasható ki ezzel ellentétes, a készfizető kezes mentesülést célzó kifogását kategorikusan elvágó rendelkezés, de a kezesség általános jellemvonásával is ellenkezne az ilyen végkövetkeztetés. A kötelmi jogviszonyokra általánosan jellemző védőkötelezettség tartalma, jogi lényege mindkét kezességi formára irányadó. 26 Ha nem is illeti meg a készfizető kezest a sortartás kifogása, a megtérítési igény érvényesíthetőségéhez fűződő kezesi érdek a készfizető kezes esetében is méltányolható és támogatásra érdemes. A törvényi engedményen nyugvó és az adós helyetti teljesítéssel ipso iure aktívvá váló megtérítési igény ugyanis nem attól függ, hogy a kezes milyen formában vállalta a helytállási kötelezettséget, hanem annak következménye, hogy a kezes nem önálló adós: az általa teljesített szolgáltatás nem a saját kötelezettsége, hanem az eredeti adósé. Úgy tűnik, ezen az állásponton van Salamonné is. Idézett művében úgy foglalt állást, hogy a kezes behajthatatlanság okából való felszabadulása általában sortartó kezesség esetében fordul ugyan elő, ám nem kizárt, hogy a hitelezővel szemben a készfizető kezes is hivatkozhasson a jogosult behajtás körüli hibájára} 1 Ennek egyik lehetséges eseteként említi, amikor a határozatlan idejű szerződés lejárttá tételéről (felmondásáról) a hitelező a kezest nem értesíti, így a készfizető kezes nem kerül abba a helyzetbe, hogy az esedékessé vált követelést magához váltsa" és maga gondoskodhasson annak behajtásáról. 24 Villányi, 1. lábjegyzetben idézett mű 108. o. A készfizető kezességhez hasonló okfejtéssel szolgál pl. a BH 2006/60. számú közzétett döntés. 5 Eörsi Gyula: Kötelmi jog. Általános rész (Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.) 217. o. 26 A magánjogi törvényjavaslat tervezetéhez kapcsolódó kitűnő elemző munkájában Meszlénv Artúr is ezt az álláspontot vallotta: létező jogunk szerint - némi ingadozás után - megállapodott tétel az, hogy a készfizető kezes is felszabadul, ha a hitelező a főadós ellen a követelésének behajtása körül oly késedelmes volt, hogy az őt a közvetlen adós ellen megillető visszkereseti igény sikerrel többé nem érvényesithető." Meszlény Artúr: Magánjog-politikai tanulmányok (IV. A hitelező positiója a Tervezetben, Politzer Zsigmond és Fia Kiadása, Budapest, 1901.) 117. o. Ugyanígy Szászy István: a hitelezőnek a főadós elleni behajtási lépéseket a kellő időben és a kellő gondossággal kell szorgalmaznia, és felelős (készfizető kezesség esetében is), ha az ő hibájából válik behajthatatlanná a követelés a főadóson." Szászy, 19. lábjegyzetben idézett mű 181. o. 27 Salamonné, 12. lábjegyzetben idézett mű 189. o.

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

HÁROMOLDALÚ JOGVISZONYOK A ZÁLOGJOG KÖRÉBEN

HÁROMOLDALÚ JOGVISZONYOK A ZÁLOGJOG KÖRÉBEN BODZÁSI BALÁZS Polgári Jogi Tanszék Témavezető: dr. Harmathy Attila professor emeritus HÁROMOLDALÚ JOGVISZONYOK A ZÁLOGJOG KÖRÉBEN 1. A dologi biztosítékok szabályozási modellje A polgári jog a dologi

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés

Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés Ptk. rendszere: Kötelmek szerződések általános egyes szerződések teljesítésének különös szabályai. Pénztartozás teljesítése kötelem és szerződés esetén. A kötelem tárgya: a szolgáltatás mint magatartás.

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére

Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Tájékoztató fizetési késedelemmel rendelkező adósok részére Alapvető fogalmak: Adós Az a természetes személy, természetes személy vállalkozó, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet,

Részletesebben

Győri Ítélőtábla Gf.IV /2014/4.szám

Győri Ítélőtábla Gf.IV /2014/4.szám I. A készfizető kezességi szerződés megkötését illetően az adós pénzügyi helyzete lényeges körülménynek minősül. A kezességi szerződésből adódóan a szerződő feleket egymással szemben együttműködési, illetve

Részletesebben

Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok)

Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok) Biztosítéki konstrukciók megítélése hitelkockázati fedezetként történő elismerhetőség szempontjából ( közvetett-közvetlen biztosítékok) I. TÉNYÁLLÁS A Bank állásfoglalás iránti kérelmében foglalt tényállás

Részletesebben

Az elővásárlási jog egyes kérdései

Az elővásárlási jog egyes kérdései Az elővásárlási jog egyes kérdései a bírói gyakorlatban Pusztahelyi Réka z elővásárlási jog tartalmával, gyakorlásával összefüggő, a bírói gyakorlatban felmerült problémák jelentős részére maga a gyakorlat,

Részletesebben

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Hitelek csoportosítása 61. lecke 1. Pénztömeg nagyságára gyakorolt

Részletesebben

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. . M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE

TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE A téves átutalást nem kell hitelezői igényként bejelenteni. Az összeget, függetlenül attól, hogy a téves utalás a felszámolás kezdő

Részletesebben

A GY RI ÍTÉL TÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA

A GY RI ÍTÉL TÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA A GYŐRII ÍÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRII KOLLÉGIUMA A Győri Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 1/2005.(XI.11.)számú kollégiumi véleménye A szerződés érvénytelenségére alapított alperesi kifogás egyes kérdéseiről I.

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Az új Ptk. szerinti kezesség a csőd- és a felszámolási eljárásokban

Az új Ptk. szerinti kezesség a csőd- és a felszámolási eljárásokban csak kft. vagy zártkörű rt. alapítható. Átalakulás, egyesülés és szétválás során a szövetkezetből kiváló tag a tagsági jogviszonyának megszűnésétől számított 5 éves jogvesztő határidő leteltéig köteles

Részletesebben

2014. szeptember 22.

2014. szeptember 22. 2014. szeptember 22. I. Alanytalan kötelmek elszámolási helyzet alvagyonok között pl. közös vagyon megosztása II. Szolgáltatási kötelezettség hiánya beszámítás III. Igényhelyzet hiánya naturális obligációk

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Juhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban

Juhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban Juhász László A függő követelés a csőd- és a felszámolási eljárásban A függő követelésekkel kapcsolatos kérdések gyakran felbukkannak a csőd- és felszámolási eljárásban, ugyanakkor nagy a bizonytalanság

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi

Részletesebben

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás

A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás 2013. 2. szám 87 Mihóné dr. Leitner Judit KECSKEMÉTI VÁROSI BÍRÓSÁG TITKÁRA (KECSKEMÉT) A bűncselekményből eredő vagyon elvonása Vagyonelkobzás 1. Bevezetés Kezdetben csak bizonyos deliktumokra korlátozódott

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. március 16. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT ADÓS ÁLTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ESETÉN A Pécsi Ítélőtábla

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK JOGI SZABÁLYOZÁSA A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása A megszűnés okai

2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK JOGI SZABÁLYOZÁSA A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása A megszűnés okai 2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK JOGI SZABÁLYOZÁSA 2.8. A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása 2.8.1. A megszűnés okai A gazdasági társaságok az alább felsorolt okok valamelyike miatt szűnnek meg: a társasági

Részletesebben

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 1 I. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA ÉS KÖZZÉTÉTELE...3

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a behajthatatlannak minősülő követelések leírásának rendjéről és a pénzügyi követelések elengedéséről szóló 25/2013. (XII. 03.) sz. önkormányzati

Részletesebben

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos

Részletesebben

TERVEZET. 2012. évi. törvény

TERVEZET. 2012. évi. törvény 2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

THEMIS. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola elektronikus folyóirata. 2011. július THEMI THEM IS

THEMIS. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola elektronikus folyóirata. 2011. július THEMI THEM IS THEMI S THEM IS THEMIS Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola elektronikus folyóirata 2011. július 2 Themis: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola lektorált elektronikus folyóirata A Szerkesztőség

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám

ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám 2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett

Részletesebben

Ajánlatkérőhöz az alábbi kérdések/észrevételek érkeztek:

Ajánlatkérőhöz az alábbi kérdések/észrevételek érkeztek: BKV Zrt. 61-es villamos vonal Ördög-árok menti 1.sz. és 2.sz. támfal átépítésének és Riadó utcai KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS NYÚJTÁSA (4. sz.) Ajánlatkérőhöz az alábbi kérdések/észrevételek érkeztek: 1.) Kérdés/észrevétel:

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége

Vezető tisztségviselő felelőssége Vezető tisztségviselő felelőssége az új Polgári Törvénykönyv alapján 2013. évi V. törvény Hatálybalépés: 2014. március 15. Szabályozási igény (1.) 1. Korlátlan felelősség: Aki egy vállalkozásban korlátlan

Részletesebben

KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség)

KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség) OTP BANK Nyrt. Szerződésszám: Előadó: KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség) amely létrejött egyrészről az OTP BANK NYRT., (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 16., nyilvántartásba vette a

Részletesebben

A követelés bírósági eljárásban való

A követelés bírósági eljárásban való A követelés bírósági eljárásban való érvényesítése egy elévülést megszakító ok margójára Pusztahelyi Réka * magyar magánjogi elévülési rendszer az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével alapvető átalakuláson

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! : 1' A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Budapest II. Varsányi I. u. 40-44. 1535. Bp. Pf.: 887. bíró 15.G.41.074/2010/25. ( A A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság e ' r, -a,. képviselt

Részletesebben

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon

Részletesebben

T/6631. számú. törvényjavaslat. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény módosításáról

T/6631. számú. törvényjavaslat. a természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6631. számú törvényjavaslat a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015.

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet 2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Az új PTK hatása a csõdtörvényre

Az új PTK hatása a csõdtörvényre IV. évfolyam, 3. szám 2014. november Az új PTK hatása a csõdtörvényre Gyulai Húskombinát felszámolása: hosszú ideje ingatag lábakon ÚJ PTK A Cstv. személyi hatályát érintõ változások A kezes felelõsége

Részletesebben

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA

A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2015 A PTK. EGY ÉVE AZ ÓVADÉK SZABÁLYAINAK TÜKRÉBEN (1/12) A témaválasztás indokoltsága értékpapírral való kapcsolat a Házigazda

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

A zálogjog néhány alapkérdéséről

A zálogjog néhány alapkérdéséről 4 Bodzási Balázs Polgári Jogi Tanszék Konzulens: Dr. Harmathy Attila professor emeritus A zálogjog néhány alapkérdéséről I. A zálogjog fogalma a hatályos Ptk. alapján Mai polgári jogunkban a zálogjog és

Részletesebben

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított

Részletesebben

Prof. Dr. Fazekas Judit tanév

Prof. Dr. Fazekas Judit tanév Prof. Dr. Fazekas Judit 2016-2017. tanév A szerződés megerősítése és biztosítékai A szerződés megerősítése: Foglaló (Ptk. 6:185. ) Kötbér (Ptk. 6:186-188. ) Jogvesztéskikötése Ptk.6:190. Tartozáselismerés

Részletesebben

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank.

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank. Alábbi keresetlevelemet elsősorban sorban azoknak a devizaalapu kölcsönszerződést megkötő adósoknak ajánlom, akik már elveszítették az otthonukat. Természetesen alkalmazható azoknál is, akiknek kára nem

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

sszegés (folytatás) V.2 A közreműködésért való felelősség V.3 A teljesítés elfogadása nyílt hiba ismeretében

sszegés (folytatás) V.2 A közreműködésért való felelősség V.3 A teljesítés elfogadása nyílt hiba ismeretében ÜZLETI JOG II. 7. előad adás A szerződésszeg sszegés (folytatás) Szerződési biztosítékok 1 Áttekintés: I. A JÓTÁLLÁS I.1 A jótállás fogalma, a szavatosság és a jótállás A.) A jótállás B.) A szavatosság

Részletesebben

A zálogjog legfontosabb szabályai. A zálogjog, mint korlátolt dologi jog és értékjog 2016/17. tanév óravázlat (dologi jog)

A zálogjog legfontosabb szabályai. A zálogjog, mint korlátolt dologi jog és értékjog 2016/17. tanév óravázlat (dologi jog) A zálogjog legfontosabb szabályai A zálogjog, mint korlátolt dologi jog és értékjog 2016/17. tanév óravázlat (dologi jog) A zálogjog megközelítése Korlátolt dologi jog, idegen dologi jog, értékjog Követelés

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL ERSTE Lakáslízing Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Cégjegyzékszáma: Cg.01-10-046409

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

ADVOCAT ADVOCAT ADVOCAT ADVOCAT ADVOCAT ADVOCAT

ADVOCAT ADVOCAT ADVOCAT ADVOCAT ADVOCAT ADVOCAT ADVOCAT ADVOCAT ADVOCAT ADVOCAT ADVOCAT ADVOCAT A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA FOLYÓIRATA 2010. XIII. évfolyam, 3 4. szám TARTALOM Dr. Csőke Andrea: A kezesség aktuális problémái... 1 Dr.

Részletesebben

S z a k d o l g o z a t ELŐVÁSÁRLÁSI JOG AZ AGRÁRIUMBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SPECIÁLIS ELŐVÉTELEKRE

S z a k d o l g o z a t ELŐVÁSÁRLÁSI JOG AZ AGRÁRIUMBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SPECIÁLIS ELŐVÉTELEKRE Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkaügyi Tanszék S z a k d o l g o z a t ELŐVÁSÁRLÁSI JOG AZ AGRÁRIUMBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SPECIÁLIS ELŐVÉTELEKRE Készítette: Hadiné Bodnár Rita

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása

Részletesebben

ARE- III.2.F. PÓTLAP [.]

ARE- III.2.F. PÓTLAP [.] ARE- III.2.F. PÓTLAP [.] V A GYONLELTÁR ÜGYSZÁM: TARTOZÁSOK - ADÓS, ADÓSTÁRS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEI (KIVÉVE ADÓTARTOZÁS!) (A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 2. számú

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban II.. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

Juhász László. Az engedményezés és a felszámolás kapcsolata

Juhász László. Az engedményezés és a felszámolás kapcsolata Juhász László Az engedményezés és a felszámolás kapcsolata Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy vitássá válik a felszámolás alá került adós által kötött engedményezési szerződések megítélése,

Részletesebben

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése

Részletesebben

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA

JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA JELZÁLOGSZERZŐDÉS INGATLANRA Szerződés száma: amely létrejött egyrészről az ERSTE BANK HUNGARY ZRT. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26., cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság Cg. 01-10-041054, statisztikai

Részletesebben

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,

Részletesebben

A felperes módosított keresetében Ft vállalkozói díj, annak a március 28. napjáig lejárt Ft késedelmi kamata megfizetésére k

A felperes módosított keresetében Ft vállalkozói díj, annak a március 28. napjáig lejárt Ft késedelmi kamata megfizetésére k A JÓHISZEMŰSÉG, TISZTESSÉG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG ALAPELVI SZINTŰ KÖVETELMÉNYÉT SÉRTŐ MAGATARTÁSSAL OKOZOTT KÁRÉRT FENNÁLLÓ FELELŐSSÉG A felperes azon kára, hogy az engedményezett vállalkozói

Részletesebben

A bírósági végrehajtási eljárásokban előterjesztett, a végrehajtást kérő oldalán bekövetkezett jogutódlás megállapítása iránti kérelmek egyes esetei

A bírósági végrehajtási eljárásokban előterjesztett, a végrehajtást kérő oldalán bekövetkezett jogutódlás megállapítása iránti kérelmek egyes esetei A bírósági végrehajtási eljárásokban előterjesztett, a végrehajtást kérő oldalán bekövetkezett jogutódlás megállapítása iránti kérelmek egyes esetei Szerző: Domjánné dr. Hajzsel Krisztina Vác, 2016. augusztus

Részletesebben

A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A végrehajtó működése körében illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a kártérítési felelősség minden esetben - így akkor is, ha végrehajtói iroda

Részletesebben

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség

Részletesebben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére

Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere Szám: 20657-2/2016. Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlan elbirtoklásának elismerésére Tisztelt Közgyűlés! German János 3100 Salgótarján Béke krt. 86. sz.

Részletesebben

Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 10. (2) bekezdés, 20. (3) bekezdés, Pp (1) bekezdés f.) pont, 157. a.) pont.

Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 10. (2) bekezdés, 20. (3) bekezdés, Pp (1) bekezdés f.) pont, 157. a.) pont. A hitelező a csődeljárás kezdő időpontjában már fennálló, vagy az alatt keletkezett a moratórium hatálya alá eső határidőben be nem jelentett követelése tekintetében a nem érvényesíthetőség mint joghatás

Részletesebben

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv Dr. Hegedűs Annamária A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv A Magyar Közlöny 57. számában hirdették ki az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről,

Részletesebben

Bankgarancia, okmányos meghitelezés

Bankgarancia, okmányos meghitelezés Bankgarancia, okmányos meghitelezés A bizalmi kéz igénybevételével történő fizetés intézménye már a római jogban sem volt ismeretlen. A római gyakorlat szerint - mandatum keretében - a vevő egy harmadik

Részletesebben

I. Hitelszerződés /Garancia Megbízási Szerződés és Garanciakeret-szerződés

I. Hitelszerződés /Garancia Megbízási Szerződés és Garanciakeret-szerződés TÁJÉKOZTATÓ Vállalati Hitel-, Kölcsön-, és Garancia szerződések valamint ezen ügyletekhez kapcsolódó biztosítéki és zálog szerződések közokirati formában tett egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatainak

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 511-456 A TERMŐFÖLDEK TÖRVÉNYES ELŐVÁSÁRLÁSI JOGÁNAK ALAKULÁSÁRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI JOGFEJLŐDÉSRE SZILÁGYI JÁNOS

Részletesebben

A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is

A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is A szó jelentése szerteágazó, még jogi értelemben is Polgári jogi felelősség Tágabb értelemben hasonlítható a kénytetőséghez, a jogilag szoríthatósághoz (Grosschmid) Szűkebb értelemben: jogellenesen (kivételesen

Részletesebben

A megtámadható szerződések

A megtámadható szerződések A megtámadható szerződések Szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti feltűnő nagy értékkülönbség a szerződés megkötésének időpontjában, anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné; Tévedés:

Részletesebben

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE KKT 88. (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges

Részletesebben