Bevezető Európai Sport Chartában megfogalmazott XXI. Nemzeti Sportstratégia jogszabályi környezet törvény A sportról törvény

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék Bevezető Az Európai Unió sporttal kapcsolatos alapelvei Sporttal kapcsolatos alapelvek megjelenése Magyarország Alaptörvényében A sportkoncepció kapcsolódása Nemzeti Sportstratégiához A koncepció megfelelése a sporttörvénynek Miskolc város sportkoncepciójának alapelvei A sport ágazat általános problémái Sportpolitikai elvek Sportfinanszírozási elvek A sport működési területei Óvodai testnevelés Iskolai testnevelés és sport Kötelező úszásoktatás Gyógytestnevelés Diáksport Utánpótlásnevelés Sportegyesületek, sportszervezetek, sporttevékenységi formák Városunk szabadidősport helyzete és fejlesztési tervei A fogyatékkal élők sportja Nemzetközi és hazai sportkapcsolatok A sportirányítás...24 A sportirányítás helyzete...24 A sportirányítás fejlesztési feladatai: Infrastruktúra, létesítményhelyzet Középtávú, a következő három évben megvalósítandó sportszakmai célok...29

3 Bevezető Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata középtávú sportkoncepció formájában legutóbb 2008ban, a IV39/13.340/2008. számú közgyűlési határozatban fogalmazta meg sporttal kapcsolatos stratégiáját és az abból levezethető célokat és feladatokat. A folyamatos fejlesztés szükségessé teszi a stratégia megvalósulásának értékelését, a városi sportélet jövőképének és célrendszerének újragondolását. A városi sportkoncepcióban meg kell jelennie az európai és nemzeti értékrendnek. Integrálnia kell az Európai Sport Chartában megfogalmazott alapelveket, igazodnia kell a széleskörű politikai egyetértéssel elfogadott XXI. Nemzeti Sportstratégia alapelveihez, az abban megfogalmazott célrendszerhez, irányokhoz és prioritásokhoz. A koncepciónak meg kell felelnie a mindenkor aktuális jogszabályi környezetnek. Az önkormányzatok sportban vállalt szerepét alapvetően két törvény szabályozza. A sporttal kapcsolatos szakmai kereteket a évi I. törvény A sportról rögzíti. A évi LXV. törvény A helyi önkormányzatokról a helyi önkormányzat ellátandó feladataként határozza meg a sport támogatását. Mint minden területen, így a sport területén is az önkormányzatiság elveinek megfelelően a városnak kell a lakossági igényeknek, a prioritásoknak és gazdasági lehetőségeknek megfelelő koncepciót kialakítani, helyben kell a megfelelő kereteket megteremteni. A megvalósítás mértéke és mikéntje teljesen az önkormányzat döntésétől függ. A önkormányzati törvény a sporttörvénnyel összhangban határozza meg az önkormányzatok feladat és hatásköreit. A települési önkormányzat kötelező feladatai között írja elő a helyi sporttevékenység támogatását, de annak módját nem szabályozza. A jogszabályi keretek az önkormányzat teherbíró képességére alapozzák a feladatellátást, így kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a város tervezetten, a lehető leghatékonyabban használja föl a sportfinanszírozásban. Mivel a sportnak széles körű társadalmi, szocializációs és egészségügyi hatása is van, ezért a városi önkormányzatoknak a lehető legjobban ki kell használni a sportban rejlő lehetőségeket. Miskolc Megyei Jogú Város sportkoncepciójának célja, hogy a nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi igények alapján, a gazdasági és jogszabályi lehetőségeknek megfelelően megfogalmazza a város sportéletének jövőképét és célrendszerét, illetve a megvalósítás stratégiáját, a megvalósításhoz szükséges feladatokat. A sportkoncepció meghatározza a sporttal kapcsolatos kiemelt területeket, irányelveket: A város tulajdonában levő sportlétesítmények leghatékonyabb kihasználását és működtetésének szükségességét. A közoktatási rendszerben az óvodai, illetve a tanórai és tanórán kívüli sportolási lehetőség fejlesztését. Az utánpótlás korú fiatalok sportolási lehetőségeinek magas szintű biztosítását. A versenysportban résztvevők számára a létesítmények igénybevételével és közvetlen támogatás nyújtásával magas szintű eredmények elérését. A szabadidősportban minél nagyobb létszámú résztvevő aktív sportolásának elősegítését. Az idősödő társadalomban a szépkorúak aktívabb életviteléhez kapcsolódó sportolási lehetőségek fejlesztését. 3

4 1 1.1 A hátrányos helyzetű fiatalok esetében kiaknázni a sportnak az integráló és esélyegyenlőségteremtő lehetőségét. A fogyatékkal élők sportolási lehetőségének biztosítását. A sportkoncepció nemzetközi és hazai szabályozási keretei Az Európai Unió sporttal kapcsolatos alapelvei Az Európai Sport Charta ajánlásaira építve az Európai Bizottság 2007ben készítette el a Fehér könyv a sportról című kiadványát, mely az Európai Unió sport stratégiai dokumentuma. Az EU kitűzött célja a szolidaritás és a jólét elérése. Ezen célokhoz elengedhetetlen a sport népszerűsítése és támogatása. Az EU nem törvénybe foglaltan, hanem alapelveket megfogalmazva ad iránymutatást a tagállamok sportpolitikájának kialakításához. Fontos szerepet kapnak a közegészségügyi, az ifjúsági és lakossági programok, az egészségjavító, fizikai aktivitást ösztönző tevékenységek támogatása. Rögzíti a dopping ellenes küzdelem fontosságát, erősíti a sport szerepét az oktatásban. Kiemeli a fiatal, tehetséges sportolók képzését, fejlesztését akár ösztöndíjakon keresztül is, ösztönzi a sportban rejlő lehetőségek kihasználását a társadalmi befogadás, integráció és esélyegyenlőség érdekében. A sportfinanszírozást az EU a tagállamok hatáskörében hagyja, a gyakorlatban pedig a helyi önkormányzatok biztosítják a legnagyobb anyagi támogatást elején újabb dokumentumot alkottak meg A sport európai dimenziójának fejlesztése címmel, amely a fehér könyv eredményeit tárgyalja és megerősíti a benne megfogalmazottakat. A magyar EU elnökség alatt a Tanács elfogadta a időszakra szóló, sportra vonatkozó uniós munkatervet. A munkaterv kiemeli a sport fontosságát az Európa 2020 stratégia átfogó céljainak elérésében. Ez az ágazat jelentős potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy hozzájáruljon az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez és az új munkahelyek létrejöttéhez. A munkaterv által meghatározott kiemelt területek: a sport integritása, különös tekintettel a dopping és a bundázás elleni küzdelemre, valamint a jó kormányzás előmozdítására. Hangsúlyozza a sport társadalmi értékét, különös tekintettel az egészségre, a társadalmi befogadásra, az oktatásra és az önkéntességre, valamint a sport gazdasági vonatkozásait, különös tekintettel a fenntartható finanszírozásra és az igazolt tényeken alapuló politikai döntéshozatalra. 1.2 Sporttal kapcsolatos alapelvek megjelenése Magyarország Alaptörvényében Az új, január l. napjától hatályos Magyarország Alaptörvénye a XX. cikkben rendelkezik a sporthoz való állampolgári jogokról. (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. 4

5 1.3 A sportkoncepció kapcsolódása Nemzeti Sportstratégiához Az országgyűlés 2007ben fogadta el a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia című stratégiai programot. E dokumentumban megfogalmazzák, hogy az állam legfőbb célja a Sportoló Nemzet kialakítása Sportnemzet státuszunk megtartása mellett. A stratégia sorra veszi az általunk is fontosnak tartott területek jelenlegi helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. Az önkormányzatok feladatai közé sorolja: a sportlétesítmények működtetését, javasolja a működési költségek racionalizálását és az ingatlanok fenntarthatósága érdekében egy új finanszírozási rendszer kialakítását valamint a magántőke bevonását, rendszeres, folyamatos sport programokon keresztül hozzájárul az esélyegyenlőség kialakításához, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásához, kiemelt szerepe van a szabadidősport szervezésében, az emberek mozgósításában, új finanszírozási koncepció kialakítását támogatja, melyben az önkormányzatok mellett az európai források és a magántőke is megjelenik, biztosítani kell a sport pénzügyi, tárgyi, személyi feltételrendszerét, gazdasági, társadalmi, sportszakmai érdekeket figyelembe véve támogatni kell hazai és nemzetközi sportesemények rendezését, figyelmet kell fordítani az iskolai és iskolán kívüli sportra, versenysport fejlesztésénél figyelembe kell venni a helyi tradíciókat, értékeket lehetőségeket. Az állami fejlesztések között szerepel a mindennapos testnevelés, testmozgás biztosítása a közoktatásban, kibővítve a délutáni, hétvégi szabadidősportolási lehetőségekkel. Ezen célok eléréséhez szükség van a meglévő tornatermek fejlesztésére, a megfelelő szakmai hátérre. 1.4 A koncepció megfelelése a sporttörvénynek A koncepció kidolgozása idején a sportról szóló évi I. törvény hatályos, amely rögzíti a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos kötelezettségeit. A jogszabály 55. a határozza meg az ellátandó feladatokat: Az önkormányzat meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról. Együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel. Fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket. Megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. A helyi önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. Közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében. Segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára. Közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében. Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. 5

6 A Magyar Köztársaság Országgyűlése június 30i hatállyal elfogadta a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXII törvényt, valamint a látványcsapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Kormányrendeletet. Ezen jogszabályok biztosítják az alapot a látványcsapatsportágak kiemelt kezeléséhez, valamint a sportingatlanok fejlesztési beruházásaihoz. 2. Miskolc város sportkoncepciójának alapelvei A város sportkoncepciójának megfogalmazása során figyelembe kell venni a miskolci sport tradíciókat, a helyi infrastrukturális lehetőségeket, a nemzetközi, hazai és regionális sportélet helyzetét, lehetőségeit, az országos és városi gazdasági, finanszírozási lehetőségeket A város az elmúlt években is elkötelezte magát a sport támogatása mellett, sokszor erőn felül vállalt szerepet a sport finanszírozásában. A klubok és szakosztályok életben maradásához, működéséhez a költségvetéséből jelentős összeget fordított évrőlévre, illetve az általa fenntartott sportlétesítményeket ingyenesen vagy kedvezményesen biztosította számukra. 2.1 A sport ágazat általános problémái Az elmúlt időszak szakmai koncepciója, támogatási rendszere és működési gyakorlata alapján azonosítható problémák, gyengeségek: A finanszírozási rendszeren belül nem vált egyértelművé, hogy mi tekinthető kötelező, illetve önként vállalt önkormányzati feladatnak. Nem kerültek egyértelműen megfogalmazásra a prioritások, amelyekre a finanszírozási rendszer épül, nem alakult ki a visszacsatolás, mérés, ellenőrzés rendszere. A finanszírozási rendszer sok esetben átláthatatlan és bonyolult volt, fölösleges pénzügyi tranzakciókat és veszteségeket okozott. A létesítmények üzemeltetése elaprózott, nem koordinált, így gazdaságtalan. Nem állt rendelkezésre a város sportingatlanainak egységes felmérése, nem készült terv a felújításukra. Az új sportlétesítmények megépülése jelentős előrelépést jelentett az infrastrukturális helyzetben, de a létesítmények jelentős része amortizálódott, felújításuk elmaradt. A tanórai és tanórán kívüli testnevelésben csökkent a diákok aktivitása, az oktatási intézmények nagyobb része nem találta meg a megfelelő módszereket a megoldásra. Az iskolai sport tevékenységhez kapcsolódó feladatokban a pedagógusok nincsenek kellően motiválva, néhány esetben ellenérdekeltség alakulhat ki, a versenyeztetési feladatok miatt esetenként csökkent a pedagógusok elszámolható többlet tanítási óraszáma. A támogatott szervezetek tevékenységében általában nem indult meg elvárható fejlesztés, a feltételek javulása, a módszertani fejlődés, a gazdálkodásifinanszírozási tevékenység javulása. Az utánpótlás nevelés és egyesületi sport finanszírozása nem biztosította a stabil pénzügyi működést. 6

7 Nem alakult ki a kiemelkedően sikeres versenyeztetés finanszírozási gyakorlat. A szabadidős sport terén a város nem biztosítja az igényeknek megfelelő választékot és lehetőséget. A fenti problémákra mindenképpen meg kell találni a válaszokat, mert a kialakult szakmai helyzet és az alkalmazott támogatási gyakorlat a jelenlegi állapotot csak konzerválja. 2.2 Sportpolitikai elvek A sportkoncepcióban meg kell határozni azokat a főbb elveket, amelyek alapján a város sportja tovább fejlődhet. A sport valamennyi területét és feltételét komplexen kell kezelni (prioritások, finanszírozás, létesítményműködtetés, pályázatok). A sportkoncepcióban figyelembe kell venni a sport társadalmi, gazdasági szerepét is (gazdaságélénkítés, foglalkoztatás). Kiemelt jelentősége van a sport által nyújtott rekreációs, erkölcsi, személyiségfejlesztő hatásnak, ami a fiatalok testi, lelki, szellemi fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos. Az önkormányzatnak meg kell teremtenie a sport terület működtetéséhez kapcsolódó átlátható szervezeti, működési feltételeket (szakmai irányítás, létesítményműködtetés formája). Meg kell határozni az önkormányzat számára a jogszabályokban megfogalmazott kötelező és a helyi igények alapján önként vállalt feladatok megfelelő arányát. A támogatásokat az aktuális szakmai szempontok és gazdasági helyzet alapján évente újra kell értékelni. Általános elvek: Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a város sportjának koordinálását, a diáksport irányítását, a városi sportiskola működésének felügyeletét. Ezen feladat ellátásához sport szakmai csoportot működtet. Egyszerűbb, átláthatóbb, az önkormányzat által ellenőrizhetőbb finanszírozási rendszert kell kialakítani és működtetni. A kiemelkedő sportolóknak a lehetőségekhez képest olyan körülményeket kell biztosítani szakmailag és anyagilag, hogy az lehetővé tegye az eredményességet, ami hozzájárul ezeknek a sportolóknak a városban maradásához, sporttevékenységük kiteljesedéséhez. Az utánpótlás nevelést Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntése alapján az önkormányzat által meghatározott sportágakban a Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft. (továbbiakban MVSI) keretein belül kell megszervezni. Erősíteni kell az élsport és az utánpótlás nevelés kapcsolódását. Az együttműködést a kölcsönös előnyökre alapozott szerződéses formában kell rögzíteni. A létesítményfejlesztést szakmai célokra kell alapozni. A fejlesztési prioritásokat a pályázati lehetőségek, a finanszírozási feltételek figyelembevételével kell meghatározni. Olyan szervezeti struktúrának kell működnie, amely a sportszakmai és létesítményüzemeltetési feladatokat a leghatékonyabban képes ellátni. A szabadidősport vonatkozásában fontos növelni a résztvevők számát, bővíteni a kínálatot és javítani a feltételrendszert. 7

8 Iskolai sport területén a köznevelési törvénynek megfelelően biztosítani kell a mindennapos testnevelés feltételeit. A köznevelés általános alapelveire alapozva városi egységes elvek szerint kell megoldani a mindennapos testnevelést. Diáksportban tovább kell növelni a résztvevők számát és a javítani az eredményességet. A lehető legjobban szükséges kihasználni a pályázati lehetőségeket. Az eddigi hagyományokra építve tovább kell fejleszteni a nemzetközi és kiemelt hazai sportrendezvények rendezésében vállalt szerepet. A rendezvény szervezésében előtérbe kell helyezni az átláthatóságot és a gazdaságosságot. A sportlétesítményekre és szállás kapacitásra alapozva szükséges kihasználni az edzőtáborok szervezéséből adódó szakmai és gazdasági lehetőségeket. A sportvállalkozásokban való városi szerepvállalás esetén erősíteni kell a tulajdonosi szemléletet. Kiemelt cél, hogy a város sportja a médiában kiemelt szerepet kapjon. Ennek érdekében ki kell használni az önkormányzat tulajdonában lévő médiumok lehetőségeit a lakosság tájékoztatására és a sport népszerűsítésére. A kiemelt sportegyesületeknél, sportszervezeteknél a menedzseri feladatkörökben törekedni kell a megfelelő szakmai/szakirányú végzettség meglétére. Edzői munkakörökben teljes körűen garantálni kell a jogszabályi előírásoknak megfelelő sportképesítést. Az önkormányzat fontosnak tartja a kormányzati támogatásban részesített akadémiai rendszerek működtetését és fejlesztését. Az önkormányzat a Sport Mecénás Alapból pályázati úton támogatja a miskolci székhelyű sportszervezeteket, amelyek tevékenységükkel részt vállalnak a lakosság és a tanulóifjúság rendszeres szabadidős és sport tevékenységének fejlesztésében. Sportszakmai elvek A város szakmai elveken alapuló, átlátható támogatási, finanszírozási rendszert működtet. Ennek során figyelembe veszi a jogszabályokban is kiemelten támogatott sportágak körét, illetve a miskolci hagyományokat, eredményeket és infrastrukturális lehetőségeket. Jogszabály alapján és városi szinten is kiemelt látványsportok: Labdarúgás Jégkorong Kosárlabda Vízilabda Kézilabda Városi szinten kiemelt, önálló költségvetési soron szereplő sportágak. A városi szinten kiemelten támogatott sportágak körét az önkormányzat a létszám és az eredményesség alapján évente felülvizsgálja. A jelenlegi középtávú sportstratégia alapján az alábbi sportágak szerepelnek Ft fölötti támogatási összeggel önálló soron a költségvetésben: Röplabda 8

9 Úszás Atlétika Judo Birkózás Kajakkenu Vívás Műkorcsolya, szinkronkorcsolya Az önkormányzat a Sport Mecénás forrás terhére további sportágakat támogat pályázat útján. 2.3 Sportfinanszírozási elvek A rendelkezésre álló források megosztásának arányai A sportkoncepción alapuló értékrend alapján a jogszabályi kereteknek és szakmapolitikai elveknek megfelelően, egyértelműen meg kell határozni, hogy a sport egyes területeit, szervezeteit, rendezvényeit milyen arányban támogatja a város. A finanszírozás tervezési folyamata: 1. A költségvetésben kerül megtervezésre a sport szakterületen felhasználható költségvetési forrás. 2. Ennek terhére kell megtervezni a kötelező feladatok költségvetési összegét. Kötelezően ellátandó feladatok: A sportlétesítmények működtetéséhez szükséges pénzeszközök (intézményi, gazdasági társasági szinten lebontva) Utánpótlás nevelés (Miskolc Városi Sportiskola) Diáksport (Miskolc Városi Diáksport Szövetség) Kötelező úszásoktatás Szabadidős sport, lakossági sport Fogyatékosok sportjának támogatása Önként vállalt feladatok Hazai és nemzetközi versenyek szervezése Szabadidős sportrendezvények Pályázati formában nyújtott támogatás (Sport Mecénás) Sportolók eredményességi támogatása Egyesületek létesítményhasználati és működési támogatása Jutalmazás Egyéb támogatási igények és rendezvények A források felhasználásával kapcsolatos döntési folyamat és kompetenciák Kötelezően ellátandó feladatok: A sportlétesítmények működtetéséhez szükséges összegek (intézményi, gazdasági társasági szinten lebontva). A finanszírozásnak biztosítania kell a létesítmények stabil működését, a szükség szerinti felújításokat is beleértve. Utánpótlás nevelés 9

10 Diáksport Kötelező úszásoktatás Szabadidő sport, lakossági sport Fogyatékosok sportjának támogatása Előkészítő: a Humán Főosztály/Sport Csoport a Gazdálkodási Főosztállyal egyeztetve Javaslattevő: Oktatási, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság Dönt: Közgyűlés a költségvetés elfogadásával Önként vállalt feladatok költségvetésében önálló soron szereplő pénzügyi támogatása Éves szinten előre tervezhető, kiemelt hazai és nemzetközi versenyek szervezése Éves szinten előre tervezhető, kiemelt szabadidős sportrendezvények Városi szinten kiemelt egyesületek létesítményhasználati és versenyeztetésének támogatása Előkészítő: a Humán Főosztály/Sport Csoport a Gazdálkodási Főosztállyal egyeztetve Javaslattevő: Oktatási, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság Dönt: Közgyűlés a költségvetés elfogadásával Önként vállalt önálló költségvetési soron nem szereplő feladatok támogatása Előre nem tervezhető hazai és nemzetközi versenyek szervezése Előre nem tervezhető szabadidős sportrendezvények Pályázati formában nyújtott támogatás (Sport Mecénás) biztosítása sportegyesületek, szakosztályok, valamint egyéb sportszervezetek támogatása bajnoki rendszeren kívüli, kiemelkedő sportesemények támogatása nagy létszámot, egyegy városrészt megmozgató szabadidős események rendezési költségeihez való hozzájárulás nagy hagyományokra visszatekintő nemzetközi sportkapcsolatok ápolásának támogatása Sportolók eredményességi támogatása a junior, felnőtt, szenior korú, a magyar bajnokságon I., Európa bajnokságon, Világbajnokságon IVI. helyezett versenyzők, csapatok, valamint edzőik részére. Jutalmazások kiemelkedő miskolci sportolók jutalmazása; nevelésioktatási intézmények eredményességi támogatása; eredményességi támogatás a diákolimpián helyezést elért miskolci sportolóknak Előkészítő: a Humán Főosztály/Sport Csoport a Gazdálkodási Főosztállyal egyeztetve Javaslattevő: Sportért Felelős Alpolgármester Dönt: Oktatási, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottság Egyéb támogatási igények és rendezvények sor terhére a sportügyekért is felelős alpolgármester dönt a versenyeztetéshez és rendezvények megszervezéséhez kapcsolódó előre nem tervezhető ügyekben. 10

11 A sportegyesületek, szakosztályok, valamint egyéb sportszervezetek részére biztosított támogatás kételemű. Az egyik elem pénzbeli finanszírozás a működés támogatására. A második elem az önkormányzati tulajdonú létesítmények igénybevétele estén a létesítmény térítésmentes használatának lehetősége. Ezt az elemet az aktuális működési költségek alapján meghatározva összegszerűen meg kell jeleníteni az egyes szervezetek támogatásánál. A kiemelt látványsportok kivételével ezt a támogatást a szervezet pénzügyileg nem kapja meg. A létesítmény használatot biztosító szervezeti egység költségvetésében ezt a bevételek tervezésénél figyelembe kell venni. 3. A sport működési területei 3.1 Óvodai testnevelés Óvodába lépésétől kezdve a gyermek mozgásfejlődését, későbbi sportbéli sikereit, a rendszeres testedzéshez fűződő viszonyát jelentős mértékben az intézményes testnevelés színvonala határozza meg. Az óvodai testnevelés szervezeti kereteit és tartalmát tekintve alkalmas az életen át tartó sportolás megalapozására. A szakszerűen vezetett testnevelésmindennapos testnevelés foglakozások és a szabad mozgásgyakorlás lehetőségei a játékidőben biztosítják az alapvető mozgásformák, alapkészségek begyakorlását, a motoros képességek fejlesztését az életkorra jellemző szenzitív fázisok figyelembevételével, a rendszeres testedzés szokásrendszerének a kialakítását. A felnőttkori rekreációs sportolás sikere nagymértékben a gyermekkori tapasztalatok függvénye. A foglalkozások megszervezése kötött és kötetlen formában történik. Mindennapos testnevelés (egész napos nyitvatartás esetén) keretében napi két alkalommal mozognak az óvodások, testnevelés foglalkozáson hetente (korcsoporttól függően) egyszer illetve kétszer vesznek részt. Az óvodapedagógusok a gyermekek életkori sajátosságára építve az egész nevelési év folyamán igyekeznek minden lehetőséget kihasználni a teremben és a szabad levegőn a testi nevelésre, a játékos mozgásra. Az óvodai nevelési rendszerben a testi nevelés és a testnevelés hatékony megvalósítása mellett egyes intézményeinkben láb és tartásjavító torna folyik. Az óvodák helyi körülményei, a zárt udvarok lehetővé teszik a szabadban történő mozgás megszervezését. Az óvodák mozgásfejlesztő eszközökkel való ellátottsága megfelelő. Egyre több óvoda használja ki az oktatási intézmények közelségét, rendszeresen igénybe veszik szolgáltatásaikat, sportlétesítményeiket. Az óvodák folyamatosan figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket, ezzel igyekeznek a meglévő sporteszközeik minőségén, illetve mennyiségén is javítani. Lehetőség szerint sportszakmai továbbképzésen vesznek részt. Az szeptember 1jén hatályba lépett Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján az elkészített helyi programok a nevelői munkába beépítve fogalmazzák meg a mozgásfejlesztést. 11

12 Fejlesztési irányelvek az óvodai testnevelés területén Az óvodai játszóterek fejlesztése, ahol megtalálhatóak azok a biztonságos, esztétikus eszközök, melyek a mozgásfejlődést segítik elő. A gyermekorvosi és ortopédiai szűrővizsgálatok feltűnően magas arányban mutatnak ki óvodáskorban kezdődő mozgásszervi elváltozásokat. Korai fejlesztéssel lehet az egyik leghatékonyabb módon, a legsikeresebben megoldani a prevenciót. Jelenleg a Nevelési Tanácsadón keresztül folyik a gyógytestnevelési foglalkozások megtartása, ezért városunk óvodáiban előtérbe kell helyezni a gyógytestnevelő szakképzettséggel rendelkező óvodapedagógusok beiskolázását. Gyermektorna csoportok szervezése. Városi szintű óvodai sport rendezvények szervezése és a résztvevők számának növelése a szülők bevonásával A korábbi években indult, sokak által kedvelt OVI olimpia fejlesztése. Foci utánpótlás nevelés folytatása. Óvodák és iskolák között kapcsolat és együttműködés erősítése a sportrendezvények során (pl. rendszeres részvétel a város iskoláiban szervezett sport délelőttökön). Óvodáinkban a testnevelést kiegészítő programok közé tartozik az úszásoktatás és a korcsolyaoktatás. 3.2 Iskolai testnevelés és sport A sportról szóló évi I. törvény 49. ában meghatározottak szerint: A sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam: b) gondoskodik a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a mindennapos testedzés feltételeinek megteremtéséről a közoktatásban, továbbá közreműködik ezek biztosításában a felsőoktatási intézményekben és a felsőoktatási kollégiumokban, c) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését, Az iskolai testnevelés és a diáksport magában foglalja az oktatási intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét a tanórai, a tanórán kívüli, az iskolában végzett sporttevékenységet és az iskolán kívüli diáksport rendezvényeken történő mozgásos foglalkozásokat. A testnevelés órák és a diáksport események legfontosabb céljai: az ifjúság minél szélesebb köre részére biztosítani, megszervezni a rendszeres és módszeres testmozgást. Az iskolákban megvalósult feltételek: IIV. évfolyamon heti három óra testnevelés VXII. évfolyamon heti két és fél testnevelési óra 12

13 kötelező és nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások (Diáksport Körök vagy Diáksport Egyesületek keretein belül) szakos végzettséggel rendelkező tanárok látják el a fent említett feladatokat Az önkormányzat céljai: 1. El kell érni, hogy az iskolai testnevelés megfeleljen az egészségmegőrzés feladatának, épüljön be az oktatásnevelés rendszerébe. Óraszámának növelésével szűnjön meg az egyre növekvő aránytalanság az elméleti tárgyakkal szemben. A testnevelés óra egészségmegőrző, testformáló szerepe mellett segítse elő valamilyen sportág tanulását és biztosítsa az életkornak megfelelő játékigény kielégítését. 2. A diáksport épüljön az iskolai testnevelésre, annak gyakorlatanyagát használja fel játékosan, versenyszerűen és képezzen átmenetet a testnevelés és minőségi sport között. Adja alapját a szakosztályi munkának, de önállóan is biztosítson játék, versenylehetőséget. A felmenő rendszerű Diákolimpiai versenyeken kívül városi szintű amatőr versenyek szervezésén keresztül. Az önkormányzat feladatai: Ösztönözze az intézményvezetőket a tornatermek minél jobb kihasználtságára. Az iskolai testnevelés ügyeit, helyzetét, változásait, megújuló problémáit minden évben újra át kell vizsgálni az önkormányzat által meghatározott szinten. A sportegyesületi igazolással nem rendelkező általános iskolai tanulók részére az oktatásinevelési intézmények szervezésével rendszeres, egész évre kiterjedő, a gyermekek élettani sajátosságainak megfelelő foglalkoztatási rendszert kell szervezni. Az alap és középfokú oktatási intézmények vezetőit, pedagógusait ösztönözni kell a sportversenyeken való részvételre. Fejlesztési lehetőségek: Fontos, hogy a tanulók rendszeres testmozgására iskolai keretek között legyen lehetőség. Az iskolai testnevelésben a mindennapos testmozgás szakmai és tárgyi feltételeinek biztosítása mellett hosszú távon az infrastrukturális feltételek biztosítása. A mindennapos testnevelésben, alsó tagozatban a testnevelés speciális kollégiummal rendelkező tanítók mellé be kell vonni a testnevelő tanárokat. Tárgyi eszközök megfelelő minőségű biztosítása és korszerűsítése vált halaszthatatlanná. Az önkormányzat feladata, hogy a meglévő tornatermeket felújítsa, korszerűsítése, valamint új létesítményeket építsen. Ehhez szükséges a pályázatokon való részvétel lehetőségének biztosítása. Az iskolai tornatermek felújítása érdekében készíteni kell egy feladat és pénzügyi tervet, mely a sürgősségi sorrendet figyelembe véve biztosítja a javítási, felújítási munkálatok kivitelezését és finanszírozását. Fel kell mérni a tornatermek jelenlegi leterheltségét és el kell érni, hogy azok kihasználtsága javuljon, maximális legyen. Általános iskola 5 6. osztályaiban erdei iskola szervezése, a pedagógiai programba beépítve. 13

14 3.3 Kötelező úszásoktatás Az általános iskolai tanulók úszásoktatása Miskolcon a testnevelés órák keretében, a testnevelésre fordítható óraszám terhére történik. Ennek az oktatásnak a törvényi hátteret az általános iskolai tanulók éves tantervben elrendelt és beépített úszásoktatásáról rendelkező, jelenleg is érvényben lévő szabályozását az OTSH elnöke által kiadott, az úszó sportág fejlesztését is szolgáló irányelvek (megjelent az OTSH Közlöny III. évf. 67. számában én és a Magyar Közlöny szám) jelentik. Ez az állásfoglalás az úszás és az úszásoktatás elterjesztése érdekében a következőket tartalmazza: Az általános iskolák 68 éves tanulóinak (12. osztály) szervezett úszásoktatását az 1975/76os tanévtől kezdődően célszerű megindítani és a feltételektől függő mértékben a következő időszakban mind szélesebb rétegekre kiterjeszteni. Az oktatást ahol annak személyi és tárgyi feltételei biztosíthatók úgy szükséges megszervezni, hogy a tanulók a tanév folyamán tanuljanak meg úszni. A fenti állásfoglalást megelőzően azonban a Miskolcon működő úszószakosztályok utánpótlását biztosító tanfolyamaitól függetlenül már 1972től megkezdődött az akkor működő Sportiskola keretei között az iskolai úszásoktatás. A Kemény Dénes Sportuszoda 2009 szeptemberében történt átadása alapvetően megváltoztatta a több évtizedes múltra visszatekintő úszásoktatás rendszerét. A rendelkezésre álló vízfelület optimális kihasználása érdekében a kötelező úszásoktatást a 2009/2010es tanévvel kezdődően már a két uszoda kihasználásával szervezte a feladattal megbízott Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft. Miskolc Város Önkormányzata és a MVSI fontos feladatának és céljának tekinti, hogy az alsó tagozat befejezéséig a gyermekek tanuljanak meg úszni. A térítésmentes oktatásra a diákokat bérelt autóbusz szállítja az uszodába, ennek fedezetét a városi költségvetés finanszírozza. Az oktatást szakképzett edzők és úszásoktatók végzik. A kibővült tárgyi feltételeket figyelembe véve megvalósítható a szakemberek között több éve felmerült egymásra épülő oktatási modell. Ennek az elképzelésnek fontos eleme, hogy első lépcsőként a nagycsoportos óvodásokat érintő oktatás esetén az uszodai hivatalos oktatási költségeknek csupán 50%a terhelje az óvodát vagy a szülőket, és az óvodások szállítási költségei is a Kötelező úszásoktatás keretében kerüljenek elszámolásra. Az óvodás korban történő oktatás önkormányzati finanszírozása, nevezetesen a szállítási költségek felvállalása jelen gazdasági helyzetben túlzottan nagy anyagi terhet jelent, és a szülőket vagy az óvodát terhelő 50 %os díj miatt nem minden óvoda fogadta el az úszásoktatás lehetőségét. Miskolc városában az úszás oktatás feltételei mind személyi, mind infrastrukturális szempontból megoldottak. Fejlesztési lehetőségek: Igényekre való tekintettel a Diósgyőri Uszoda felújítása. 14

15 3.4 Gyógytestnevelés A tanulót, ha egészségügyi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. A könnyített, illetve a gyógytestnevelési órára való beosztás rendjét a 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet 5. (2)]1. számú melléklete határozza meg. A tanulók testnevelési kategóriába sorolása az iskola egészségügyi ellátását végző orvos vizsgálata alapján történik. Miskolc városában óta szerveznek kötelező jelleggel gyógytestnevelési foglalkozásokat közép és általános iskolás tanulók számára március 1jétől a megyei és a miskolci gyermekek gyógytestnevelését a BorsodAbaújZemplén Megyei Kórház Gyermek Egészségügyi Központjának Rehabilitációs Osztálya látta el, a személyi feltételeket a 10. Sz. Petőfi Sándor Általános Iskola törzsállományú nevelői biztosították. A megnövekedett igényeket figyelembe véve, az évek során önkormányzati döntés alapján, a város több pontján újabb körzetek létesültek. Napjainkban, 8 körzetben 12 főállású gyógytestnevelő látja el a szakmai feladatokat, illetve 6 intézmény rendelkezik saját gyógytestnevelővel. A Gyermek Egészségügyi Központban a belgyógyászati és a súlyosabb, ortopédiai esetek, míg a város központjaiban elsősorban enyhébb ortopédiai elváltozások ellátása zajlott és zajlik napjainkban is. Valamennyi körzetben lehetőség nyílik a gyógyúszás megszervezésére is. Valamennyi miskolci nevelésioktatási intézménybe eljutottak a gyógytestnevelést érintő törvényi rendelkezések, a gyógytestnevelésre való beosztás rendjéről szóló tudnivalók, a vonatkozó tanulmányi rendelkezések, a gyógytestnevelési kategóriákról szóló ismertetők. Legfontosabb eredményként megszületett a gyógytestnevelés minőségbiztosításáról szóló protokoll. Az ellátás napjainkban jónak mondható, nehézséget az érintett személyek együttműködésének hiánya okoz. Az iskolaorvosok által kiszűrt tanulók és szüleik ugyanis sok esetben nem teszik meg a további lépéseket, a szakorvosi vizsgálat vagy meg sem történik vagy nem jut el a gyógytestnevelőhöz annak eredménye. Sok esetben a szülők kompetenciája is pontosítást igényelne. A jó működés ott valósul meg, ahol a rendszerben valamennyi felnőtt résztvevő támogatása megvalósul. Fejlesztési lehetőségei: Az iskolába lépés előtt, ill. kezdetekor, valamint 5. és 9. osztályba lépéskor kötelező iskolaorvosi szűrés megszervezése. Növelni kell a szakemberek számát, hogy a rászoruló tanulók megfelelő ellátásban részesülhessenek. Megfelelő kommunikáció kialakítása a szűrést végző iskolaorvos és a testnevelő tanár között. Bővíteni kell a szűrő vizsgálatokat az óvodás korosztály irányába. 15

16 3.5 Diáksport A Miskolc Városi Diáksport Szövetség január 1től szervezi a város diáksportját. A Szövetség 2009 szeptemberében alakult a közoktatás területén működő sportszakmai, közhasznú, társadalmi szervezet, melynek tevékenysége a testnevelés és diáksport területére irányul, oktatási és ifjúságpolitikai feladatokat is megvalósít, átvett önkormányzati feladatot lát el. A Szövetség célja a városi versenyrendszerbe bekapcsolódó diáksportolók számának növelése a tanulóifjúság sportkultúrájának fejlesztése, a sport, a testmozgás megszerettetése, a szabadidős sportági kínálat bővítése. A Szövetség feladata Miskolc város területén, a diáksport tevékenység ellátása, mozgás gazdag életmóddal kapcsolatos felvilágosító tevékenység szervezése, diáksport népszerűsítése, diákolimpiai és amatőr versenyrendszer kialakítása, koordinálása, szervezése, lebonyolítása, diáksportolók és diáksport szervezetek munkájának elismerése, a szövetség alapszabály szerinti működtetése, diáksportolók fejlődésének elősegítése, a tehetségek irányítása a Miskolc Városi Sportiskola valamint, a városi sportegyesületek felé. Szervezeti felépítése A Szövetség legmagasabb döntéshozó szerve a közgyűlés. Tagjai a város közoktatási intézményeiben közoktatási törvény alapján működő iskolai sportkörök, vagy diáksport egyesületek küldöttei. A közgyűlések közötti időben 5 tagú elnökség irányítja a szervezetet. A Szövetség által meghirdetett diák versenyrendszert 20 tagú szakágvezetői testület koordinálja, illetve szervezi. A diáksport versenyrendszere A Miskolc Városi Diáksport Szövetség versenyrendszere a Magyar Diáksport Szövetség által kiírt diákolimpia versenyrendszeréhez igazodik évben az elnökség rendszeresen ülésezett, hogy kialakítsa a szakmai irányvonalat. Céljuk, hogy a költségvetésben a diáksportra elkülönített keret a leghatékonyabban kerüljön felhasználásra és minél több gyereket vonjanak be a rendszeres sportolásba, a diáksport versenyrendszerébe. Ennek érdekében a versenyrendszert korszerűsítették. A versenyrendszer három nagy pillérre épül: Diákolimpia, a Magyar Diáksport Szövetség felmenő versenyrendszeréhez kapcsolódó városi diákolimpiai rendszer. 16

17 Amatőr versenyrendszer, a versenyek számának növelésével minél több lehetőséget biztosítanak azon diákoknak, akik kifejezetten csak iskolai keretek között ismerkednek meg egyegy sportággal, és a szabadidejük helyes eltöltése, valamint az egészségmegőrzés a céljuk. Szabadidős rendezvények, ezen belül elsősorban életmód sportágak kerültek előtérbe. Közülük is kiemelkedik a turizmus erősítésére való törekvés. A versenyrendszer szélesítését és a korosztály bővítését szolgálja az az új kezdeményezés is, amely az óvodák bevonását célozza meg a szervezett versenyrendszerbe. A 2010/2011es tanévben az óvodák számára játékos sorversenyt és ovis vízi vetélkedőt szerveztek. Újdonságként saját pályázati rendszert is kialakítottak. Két területre lehetett pályázni. Egyrészt a versenyalkalmak bővítése érdekében iskolák közötti sportrendezvényekre, másrészt a diákolimpia országos döntőire való utazás támogatása évben a város 23 millió forintot különített el diáksportra évben a zárolások miatt ez az összeg 18.5 millió forintra csökkent. Fejlesztési lehetőségei: A demográfiai mutatók figyelembevételével az amatőr versenyek számának növelése a diáksportolók számának bővítése érdekében. Óvodás korosztály bevonása a diáksport versenyrendszerébe. 3.6 Utánpótlásnevelés Helyzetelemzés Az állam jelenleg több sportágban is utánpótlásprogramot támogat, amelynek szakmai koordinálására létrehozta a Nemzeti Sport Intézetet. Az NSI a Sport XXI. program keretében immár 19 sportágban maximum 1415 éves korig az iskolai és egyesületi munkát támogatja. A Héraklész Bajnokprogramban a potenciális élsportolók felkészítésének, versenyeztetésének támogatása történik 1415 éves kortól 18 éves korig. Városunkban az utánpótlás nevelés több színtéren működik, amelyek közül a legtöbb sportágat és utánpótlás korú gyermeket felölelő szervezet a 2009ben átalakított Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft. A sportiskola keretein belül 15 szakosztály (asztalitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, kajakkenu, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda, úszás, torna, ökölvívás, tájékozódási futás és sakk) működik, napjainkban megközelítőleg 1200 gyermek sportol rendszeresen. A felsorolt sportágakban működő sportegyesületekkel együttműködési szerződést kötött a sportiskola, ezzel biztosítva a gyermekek továbblépését a felnőtt korosztályba. Az igazolásokkal egy időben a versenyzőkkel amatőr sportolói szerződések megkötésére került sor, néhány sportágban a szerződéskötés jelenleg folyamatban van. A sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011 évi LXXXII törvény, valamint a látványcsapatsport támogatást biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm.rend. alapján szeptemberében a sportiskola négy 17

18 látványsportágban (jégkorong, kosárlabda, kézilabda, vízilabda) nyújtott be az adott sportágak működtetésére pályázatot. A sportiskola a pályázat általános feltételeinek városi szinten egyedüli szervezetként megfelel, mivel az utánpótlás fejlesztési terve összhangban van a szakszövetségek utánpótlás fejlesztési stratégiáival. A korosztályok felkészítő edzői igazoltan kizárólag az adott korcsoportokkal foglalkoznak, a sportolók a hazai és nemzetközi utánpótlás korosztályos követelmény rendszernek megfelelnek, a szövetségeknél regisztrált versenyengedélyekkel rendelkeznek. A benyújtott pályázat az utánpótlás kiválasztásával, felkészítésével, képzésével, versenyeztetésével kapcsolatban tárgyi eszköz beszerzésre, személyi jellegű ráfordítások kifizetésére biztosít fedezetet. E forrás bevonása városi szinten minden sportág finanszírozásában pozitív változást eredményezhet. Az újonnan létrejött Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft. által kettős finanszírozás valósult meg, a sportiskolában működő sportágak klubjainál. Az un. együttműködési megállapodások érvényességi ideje szeptember 1től augusztus 31ig terjedő időszakra vonatkozik. Megállapítható, hogy az Önkormányzat által közvetlenül támogatott sportágak, a sportiskolával történő szerződéses jogviszony alapján bizonyos költségeiket tekintve párhuzamosan finanszírozottak. Az elszámolás rendszere az Önkormányzat által nehezen volt ellenőrizhető, mivel a sport kluboknak a sportiskolával kötött együttműködési megállapodásai nem kerültek az Önkormányzathoz. Szakmai szempontból elemezve a sportági kiválasztás néhány esettől eltekintve nélkülözte a tudományos alapokat. A sportiskolában foglalkoztatott sportolók sportági igazolásai sok esetben nem az őket foglalkoztató sportiskolát, hanem az adott sportágban szerepet játszó klubot jelölték meg sportszervezetként, ennek következtében fordulhatott elő olyan eset, hogy egy adott sportág szakszövetségének hivatalos nyilvántartásában egyetlen egy sportolót sem regisztráltak, mint a Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft. sportolóját. A miskolci sportiskola keretein kívül működő egyesületek felvállalták az utánpótlás korú gyermekek nevelését, versenyeztetését. Eredményesen szerepelnek országos és nemzetközi tornákon, már utánpótláskorban is vannak korosztályos válogatottaik. (pl.: Miskolci Jégvirág Korcsolya Klub, Miskolci Floorball Egyesület, Diósgyőri Futball Akadémia, Komlóstetői Kerékpáros Sport Klub, Miskolci Vénusz Női Futsal SE, Avas Judo SE) Fejlesztés irányai és feladatai a sportiskola jellegű képzés Az egyesületekkel kötött megállapodások felülvizsgálata vált szükségessé. Anyagi források bevonása esetén célszerű támogatni a különböző sportágak akadémiai rendszerének megalapozását januárjától a sportiskolánál bevezetésre kerül, hogy az 5 éves korú gyermekek egységes atlétikai alapú játékos felkészítésben vesznek részt, amelynek fontos része a sportmozgáskoordináció elsajátítása. Az előkészítő csoportos gyermekeket rendszeres időközönként szakedzők közreműködésével felmérjük és a megfelelő életkorban javaslatot teszünk az optimális sportágválasztásra. A kiválasztási rendszer ezáltal folyamatossá válik, nem egy adott időpontban nyújtott teljesítmény alapozza meg, hanem egy hosszabb folyamat augusztus 31ig érvényes sportiskola és sportegyesületek közötti un. Együttműködési Megállapodások hatályosítása december 31ig, azok felülvizsgálata augusztus 31ig. Az utánpótlásrendszerrel párhuzamosan a szabadidősportot azért szükséges fenntartani, mert ebből a körből is kerülhetnek tehetséges sportolók a versenysportolók csoportjába. 18

19 3.7 A sportiskola célja Miskolc minőségi utánpótlás sportjának tudatos, tervezett fejlesztése, hogy a sportiskolában edződő gyerekek néhány év múlva eséllyel vehessék fel a versenyt a korosztályos országos és nemzetközi versenyeken. A évi társasági adó pályázat keretében a 100%os Önkormányzati tulajdonban lévő MVSI nyújt be pályázatot az Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények fejlesztési céljaira. A pályázat lehetőséget biztosít arra, hogy Önkormányzati tulajdonú társaságok adója, városi sportingatlanfejlesztési célokat szolgáljon. Meg kell vizsgálni a sporttelepek hasznosításának lehetőségét, a fejlesztési igények forrásszükségletét és terveket kell készíteni a fejlesztések megvalósítására. Kiemelt feladatként jelentkezik Miskolc város és a Sportiskola számára a vízilabdasport fejlesztése. Ennek első lépéseként megtörtént a vízilabda utánpótlás koncentrálása, ráépítése az úszósportra a Sportiskola keretei között. A későbbiekben az a cél, hogy együttműködve a felnőtt OB/IIes csapattal, elsősorban hazai, miskolci nevelésű játékosok alkossák a csapat gerincét, ezzel párhuzamosan meg kell teremteni a külső szponzorációt. Az edzői szerződéseknél alapelv kell, hogy legyen a jövőben az egységes mérőrendszer, amelynek mutatói lehetnek a végzettség, eredményesség, létszám, az effektíve munkával töltött idő, sportág specifikusan egyéni és csapatsportágakra. Ennek kidolgozása csapat sportágakban megtörtént, egyéni sportágak vonatkozásában folyamatban van. A sportiskola keretein kívül működő utánpótlás korú gyerekek nevelésével foglalkozó egyesületek támogatási rendszerének kidolgozása (létszám, eredmény alapján). Sportegyesületek, sportszervezetek, sporttevékenységi formák Sportegyesületek, sportszervezetek helyzete Az idei év nagy változásokat hozott az öt kiemelt csapatsportág életében. A társasági adókedvezmény hatására a figyelem középpontjába a látványsportágak kerültek (labdarúgás, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, kézilabda). A már eddig is népszerű labdarúgás visszakerült az élvonalba, ez a sportág vonzza Miskolcon a legmagasabb nézőszámot. Ezt követi a jégkorong, ami szintén telt ház előtt játssza mérkőzéseit. Hosszú szünet után újra az élvonalban szereplő kosárlabda és vízilabda sportágakat is nagy érdeklődéssel várja a közönség. Azok a fiatalok, akik nem találnak megfelelő lehetőséget a hagyományosnak nevezhető sportágakban a Factory Arénában próbálhatják ki a különféle extrém sportokat, mint falmászás, gördeszka, BMX, roller, görkorcsolya. Városunkban fiatal, de egyre népszerűbb sportág a floorball. Az élsport mai helyzete, szereplői a kiemelten kezelt sportágak teljesítményének alakulása. Jogszabály alapján és városi szinten is kiemelt látványsportok: A DVTK a labdarúgás NB/Iben szerepel, utánpótlással a Labdarúgó Akadémia foglalkozik. A Miskolci Jegesmedvék a jégkorong OB/Iben szerepel, utánpótlás neveléssel az MVSI foglalkozik. 19

20 A DKSK női kosárlabda az NB/Iben szerepel, utánpótlás neveléssel az MVSI foglalkozik. A Diósgyőri Várfürdő SC vízilabda az OB/IIben szerepel, utánpótlás neveléssel az MVSI foglalkozik. Városi szinten kiemelt sportágak1. Az önkormányzat a városi szinten kiemelt, önálló költségvetési soron szereplő sportágak körét a létszám és eredményesség alapján évente felülvizsgálja. Albrecht MVSC MISI röplabda NB/I extra ligában szerepel, utánpótlás neveléssel az MVSI foglalkozik. Miskolci SzabadidőközpontVénusz Női Futsal SE NB/Iben szerepel, utánpótlás neveléssel az egyesület foglalkozik. Diósgyőri Birkózó Club, utánpótlás neveléssel az MVSI foglalkozik. MVSC Judo, utánpótlás neveléssel az MVSI foglalkozik. Diósgyőri Kajak Kenu Club, utánpótlás neveléssel az MVSI foglalkozik. Club Laguna úszó klub, utánpótlás neveléssel az MVSI foglalkozik. MISI SC Atlétika, utánpótlás neveléssel az MVSI foglalkozik. Komlóstetői Kerékpár Sport Klub, utánpótlás neveléssel az egyesület foglalkozik. Miskolci Jégvirág Korcsolya Klub, utánpótlás neveléssel az egyesület foglalkozik. Diósgyőri Vívó Klub, utánpótlás neveléssel az egyesület foglalkozik. Speedway Miskolc. Az önkormányzat a Sport Mecénás forrás terhére pályázat útján további sportágakat támogat2. karate floorball sífutás sakk tenisz sportlövészet tájékozódási futás Sportegyesületek, sportszervezetek fejlesztése Célkitűzés az akadémiai rendszer megvalósításával valamint pályázati anyagi források felhasználásával hazai nevelésű játékosok szerepeltetése az élcsapatban. A támogatások átláthatósága és megfelelő elosztása érdekében a támogatott sportegyesületektől minden év végén üzleti terv bekérése, amely tartalmazza a következő év költségvetési és szakmai terveit, fejlesztéseit. A támogatás elbírálásához ismerni kell az adott egyesület fejlesztési stratégiáját, hogy az valóban a város koncepciójának megfelelő célokat szolgálja. Az egyesületek támogatása közpénzekből történik, így ki kell dolgozni egy olyan elszámolási formulát és rendszert, amely ellenőrizhetővé és követhetővé teszi a 1 2 A 2011es költségvetés szerinti állapot évben Sport Mecénás forrás terhére támogatott sportágak 20