Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

Átírás

1 Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép kiadás november

2 Szórakoztatóipari és médiapiaci trendek Három meghatározó trend: digitalizáció, vezeték nélküli hozzáférés és földrajzi súlypont-eltolódás A korábbi években a szórakoztató- és médiapiac három globális trendjét azonosította a PwC szakértői csapata: a digitális tartalmak térnyerését, a vezeték nélküli hozzáférésre való áttérést, valamint a világpiaci hangsúlyok eltolódását a keleti és déli régiók felé. Az felmérés eredményei szerint ezek a trendek a os időszakban is folytatódni fognak. Ahogy egyre inkább a digitális terjesztés válik elterjedtté, a digitális tartalmak növekvő penetrációja már nem újdonság: az igazi kérdés ma már az, hogy a vállalatok milyen módon reagálnak a kihívásokra és hogyan tudnak élni a digitális disztribúció nyújtotta lehetőségekkel. Ezt támasztja alá, hogy 2012-re a teljes globális médiaköltés már közel harmada digitális lesz, a digitális piac 2012 és 2016 között várható éves átlagos 12,4 százalékos növekedésével pedig 2016-ra már a bevételek 40 százaléka digitális tartalmak értékesítéséből fog származni. A második globális trend a vezetékesről a vezeték nélküli hozzáférésre való áttérés: jól példázza ezt az is, hogy a teljes internet-elérésre fordított kiadásokból a mobilinternet 2007-ben még csupán 26 százalékkal részesedett, 2011-re azonban ez az arány 40 százalékra nőtt, 2016-ra pedig további 5 százalékpontos növekedést prognosztizál a PwC csapata. A harmadik globálisan megfigyelhető változás a világpiaci hangsúlyok eltolódása nyugatról keletre és északról délre. A következő öt év során a teljes keleti (Közép-Kelet-Európ, illetve Ázsia és Óceánia) szórakoztató-és médiapiac 7,2 százalékos éves átlagos növekedést fog mutatni, szemben a nyugati területek (Észak-Amerika és Nyugat-Európa) 4,3 százalékos növekedésével. A déli régiók (Latin-Amerika, illetve Közel-Kelet és Afrika) 10 százalékos éves átlagos növekedési üteme pedig több, mint kétszerese az északon (Észak-Amerika, illetve Európa) előrejelzett 4,5 százalékos bővülésnek. A változás kihívásai és egy lehetséges megoldás: az együttműködő digitális vállalat A médiapiac hatalmas változáson megy keresztül, ez ma már nem kérdés. A digitalizáció és a felhatalmazott fogyasztók ( empowered consumers ) korában a sikerhez elengedhetetlen a változó fogyasztói igények követése, elemzése és megértése; a hirdetések és a tartalmak fogyasztói értékének növelését középpontba helyező új üzleti modellek kigondolása; és végül a profit növelését elősegítő, együttműködő szervezeti struktúrák létrehozása. Múlt évi kiadványunk bevezette az együttműködő digitális vállalat (Collaborative Digital Enterprise, CDE) fogalmát. A modellt követő vállalatok közös jellemzője, hogy idejében felismerik: elengedhetetlen az ismétlődő folyamatok egyesítésével egy egységes, vállalati szintű digitális működési modell és képesség-rendszer megalkotása, amely lehetővé teszi a vállalatok számára a tartalmak egyszeri létrehozását, majd a világon bárhol, bárkinek való terjesztését. A működési modell alapfeltétele a piac és a folyamatosan változó fogyasztói szokások megismerése és az új környezethez való gyors alkalmazkodás. Ehhez szükség van a vállalatok analitikus és kreatív képességeinek ötvözésére, melyek segítségével képesek lehetnek egyszerre kezelni a nagy adathalmazokat ( big data ), szabályozni a robusztus end-to-end munkafolyamatokat, és rugalmasan reagálni a piaci kihívásokra. A CDE tehát olyan digitális alapú szervezetek gyűjtőfogalma, melyek képesek rugalmasan, nyíltan és hatékonyan együttműködni legyen szó külső vagy éppen belső, üzletágakon átívelő feladatokról. A folyamatos megújulási kényszerre válaszként általunk javasolt kollaboratív vállalati modell érvényességét támasztják alá a PwC globális vezérigazgató felmérésének 1 eredményei is. A felmérés szerint a szórakoztató- és médiapiac felsővezetői minden más ágazatnál nagyobb arányban (pontosan 64 százalékuk) terveznek új stratégiai szövetségeket vagy közös vállalatok létesítését. Az együttműködő digitális vállalatok létrehozása technológiailag megoldható, a fő kihívás inkább a tehetségek bevonása, megtartása, vezetése és az innovatív vállalati kultúra kialakítása. Ennek fontosságát támasztja alá az iparági tapasztalat: a fenti vezérigazgató felmérés szerint az ágazat vezérigazgatóinak komoly fejtörést okoz a megfelelő képességekkel rendelkező munkaerő kiválasztása és megtartása, nagy a harc a tehetségekért. Az innováció pedig azért fontos, mert a fogyasztók aktívabb szerepet kapnak a termékek, szolgáltatások megújításában, hiszen a digitális korszak stratégiájának középpontjában a fogyasztókkal való szoros kapcsolat áll. 1 PwC Global CEO Survey ( ceosurvey). Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

3 A PwC szórakoztatóipari és médiapiaci felmérése A PwC globális szórakoztatóiparra és médiapiacra szakosodott csapata minden évben elkészíti az iparág 13 szegmensének alapos historikus elemzését és elfogulatlan előrejelzését a következő 5 éves időtávra. Az adatokat négy meghatározott régió szerint 48 ország és terület adataiból gyűjtötte össze a PwC szórakoztatóipari, média- és telekommunikációs ágazatban több évtizedes szakértelemmel rendelkező, nemzetközi csapata. A Global Entertainment and Media Outlook: hatékony eszköz a kritikus üzleti döntések megértéséhez: a kiadvány ötvözi a helyi piacismereteket a globális perspektívával, hogy feltárja a piac fő trendjeit és fontosabb problémáit. Jelen kiadványunk a szórakoztató- és médiapiac magyarországi trendjeivel foglalkozik, összehasonlítva azokat a régiós és globális változásokkal. A kiadvány elérhető a oldalon. A tanulmány négy földrajzi régiót határoz meg, a régiókon belül pedig 48 ország és terület részletes adatait elemzi. A régiók: Észak-Amerika, EMEA, Európa Közel-Kelet és Afrika Ázsia és Óceánia, illetve Latin-Amerika. Az 13. alkalommal megjelenő tanulmány a szórakoztatóipari és média piacot az alábbi szegmensekre bontja: B2B piac, könyvkiadás, tabloid (fogyasztói magazinok), film, internetes előfizetés, internetes hirdetés, napilap, köztéri reklámfelületek, rádió, zene, televíziós előfizetés és készülékhasználati díjak, televíziós hirdetés, videojátékok. A PwC szórakoztató- és médiapiaci kiadványának fő fókuszában a fogyasztók felhasználási szokásainak és az adott iparági költéseknek a felmérése, elemzése és előrejelzése áll. A felmérés készítése során a PwC globális hálózatán keresztül, az egyes szegmensek adott országbeli szakértőinek bevonásával történt meg az adatgyűjtés, valamint a piaci trendek és a főbb mozgatórugók feltárása, értelmezése. Az adatok összesítés és korrekció után kerültek a kiadványba, hogy azokból konzisztens, teljes körű és minél pontosabb piaci leírás születhessen. A tanulmányban található adatok nominális értéken, az aktuális költések figyelembevételével szerepelnek, így az inflációs hatásokat is tartalmazzák. Az adatokat az elemzés USA dollárban mutatja be, és azonos átváltási árfolyammal kalkulál a historikus és az előrejelzett adatok esetében is. A meghatározott dollár-forint árfolyam (2011-es éves átlagárfolyamon): 200,7 Ft/USD. Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

4 Globális szórakoztatóipari és médiapiaci trendek A válságból való kilábalás 2011-ben tovább folytatódott, de regionálisan jelentősen eltérő ütemben: míg Európa gazdasága továbbra is gyengélkedik, Észak-Amerika pedig lassú növekedést mutat, addig Latin-Amerika várhatóan túlszárnyalja majd Ázsia gazdasági növekedését is. Ázsia két zászlóshajója, Kína és India várhatóan tovább folytatja erőteljes növekedését, magával húzva az egész térség gazdaságát. A remélt egységes és lendületes emelkedés azonban egyelőre még várat magára. Várakozásaink szerint a regionálisan eltérő gazdasági kilátások tükröződni fognak a szórakoztatóipari és médiapiaci kiadások alakulásában is. Előrejelzésünk szerint 2012-re az EMEA-régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) lesz a leglassabban fejlődő térség: a médiapiaci kiadások várhatóan csupán 3,5 százalékkal emelkednek, szemben a leggyorsabban bővülő latin-amerikai médiapiac 9,2 százalékos növekedésével. Az előrejelzések szerint alulteljesítő Japán eredményét leszámítva, Ázsia és Óceánia térsége várhatóan 9,0 százalékkal növekszik 2011-ről re. Észak-Amerika alacsony növekedési ütemére jellemző, hogy a világon egyedülálló módon a os időszak hosszabb távú növekedési potenciálja elmarad a 2012-re prognosztizált 5,7 százalékos növekedéstől. Ennek oka, hogy az idei év növekedésének komoly hajtóereje volt mind az elnökválasztással összefüggő hirdetés-dömping, mind pedig a nézettségben a világ nyugati felén domináló nyári olimpia. A régiók átlagos növekedési ütemei nagy egyenlőtlenségeket rejtenek: míg például az EMEA-térségben Nyugat-Európát alacsony médiapiaci növekedés fogja jellemezni folyó évben, addig ezt ellensúlyozhatja majd Oroszország vagy Törökország médiapiacainak nagymértékű bővülése. 1. ábra: A világ szórakoztató- és médiapiaca változások és a várható növekedés Észak-Amerika 2010: 492 mrd $ 2011: 508 mrd $ CAGR*: 5,3% Nyugat-Európa 2010: 443 mrd $ 2011: 454 mrd $ CAGR: 3,1% Kelet-Közép Európa 2010: 49 mrd $ 2011: 56 mrd $ CAGR: 8,1% Latin-Amerika 2010: 77 mrd $ 2011: 85 mrd $ CAGR: 9,7% Közel-Kelet és Afika 2010: 31 mrd $ 2011: 40 mrd $ CAGR: 10,6% Ázsia és Óceánia 2010: 438 mrd $ 2011: 462 mrd $ CAGR: 7,1% * Összetett éves növekedési ráta. Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

5 Hosszabb távon a globális gazdasági környezet javulását követve a szórakoztató- és médiapiaci kiadások gyorsabb ütemű növekedését várjuk a es periódushoz képest. Ennek ellenére a szórakoztatóipar és médiapiac növekedése várhatóan elmarad majd a nominális GDP éves átlagos növekedésétől, melynek elsődleges oka a folyamatban lévő eltolódás a költségesebb fizikai disztribúciótól az alacsonyabb árú digitális tartalomszolgáltatás felé. A könyvkiadás szegmensben már tavaly is tapasztalt trend jelzi, hogy a digitális tartalomszolgáltatásra való átállás korlátozhatja a növekedést: a digitális tartalmak végfelhasználói ára jellemzően alacsonyabb ugyanazon termék nem digitális formában terjesztett áránál. Ezzel összhangban a következő öt évre a teljes szektor 5,7 százalékos növekedését prognosztizáljuk, szemben a nominális GDP 6,6 százalékos éves átlagos növekedésével. A szórakoztató- és médiapiac 13 vizsgált szegmenséből az internetes hirdetésekre és internetes előfizetésekre fordított kiadások növekedtek a legnagyobb mértékben (18,7% és 15,1%), jelentős bővülést emellett csak a televíziós hirdetések szegmensében rögzítettünk: 2011-re 7,2 százalékkal nőttek a TVszolgáltatók bevételei globálisan. A könyvkiadás és sajtópiac szereplői, ha lassan is, de reagáltak a digitális kor nyomására: a szegmensek bevételeinek csökkenése 2012-re várhatóan megáll, ám bővülésük továbbra is 1 százalék alatt maradhat az előző évhez képest. A zeneipar a 2011-es 1,3 százalékos növekedéshez képest 2012-ben várhatóan 2,5 százalékos növekedést produkál, az előrejelzések szerint a filmipar növekedése 2,3 százalékponttal fogja meghaladni a tavalyi, 0,6 százalékos rátát. A növekedés ellenére mindkét iparág továbbra is küzd a zene- és filmletöltés térnyerése ellen, mely jelentősen mérsékli bevételeiket. A vizsgált szegmensek jelenlegi (2012- es) és jövőbeli ( ) növekedési potenciáljáról a 2. ábrán összegeztük a PwC várakozásait. A gyorsan növekvő internetes bevételek és a zsugorodó sajtópiac között helyezkednek el a jelenleg stagnáló/alacsony növekedésű, de öt éves távlatban 3-4 százalékos növekedési potenciállal rendelkező B2B, rádiós, zenei és film szegmensek. A jelenleg vegyes bővülést (2,2% és 7,2% között) mutató köztéri reklámok, videojátékok, televíziós hirdetések és előfizetések szegmensei esetében azonban hosszabb távon már stabil, 6% és 8% közötti éves átlagos növekedési rátákat prognosztizálunk. 2. ábra A globális médiapiac növekedése (%) es változás 2010-hez képest Tabloid Köztéri reklámfelületek Rádió Film Zene Napilap B2B Televíziós előfizetés Televíziós hirdetés Videójátékok Internet előfizetés Internet hirdetés Könyvkiadás CAGR Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

6 Hazai trendek a szórakoztató- és médiapiacon A PwC adatai szerint Magyarországon a szórakoztató- és médiapiac nagysága a 2011-es millió dollárhoz képest 2012-re elérheti a millió dollárt, mely 3,9 százalékos piacbővülést jelent. Öt éves távlatban további növekedést remélhet az ágazat: előrejelzésünk 5,2 százalékos éves átlagos növekedéssel számol, vagyis 2016-ra millió dollárt fog érni a teljes magyar szórakoztató- és médiapiac. A pozitív trend ellenére számos külső tényező korlátozza a hazai szórakoztató-és médiapiac bővülését. A magyar gazdaság továbbra is alulteljesít a korábbi elemzői várakozásokhoz képest: a KSH szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatai szerint a lakossági fogyasztás rendre tovább csökkent 2012 első és második negyedévében. A csökkenő fogyasztás mellett az áfa emelése és az ágazati különadók bevezetése éppen azokat a piaci szereplőket sújtotta leginkább, melyek a legaktívabbak a hirdetési piacon, tovább szűkítve az érintett iparágak hirdetési költségvetését. A nehéz körülmények ellenére megállapítható, hogy bár a magyar médiapiac valamivel a globális növekedési ráta alatt fog teljesíteni a következő öt év során, az előrejelzett éves átlagos növekedési üteme közel 1 százalékponttal meghaladhatja az EMEA-régió országainak teljesítményét. Míg az internetes előfizetés növekedési potenciálja jelentősen meghaladja az előrejelzett régiós és globális rátákat, addig a B2B, a könyvkiadás, a sajtó, az internetes hirdetések, a köztéri reklámfelületek, a zene és végül a televíziós hirdetések szegmensei várhatóan jelentősen alulmúlhatják a világpiaci és régiós növekedési rátákat. Az 1. táblázat a PwC szakértői által a os évekre előrejelzett éves átlagos növekedést mutatja be Magyarország, a CEErégió vizsgált országai 1 és a teljes EMEArégió esetében, valamint globális szinten. 1 Csehország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Románia, Törökország 1. táblázat: Éves, átlagos növekedési ütemek régiók szerint ( ) CAGR ( ) Magyarország CEE EMEA Globális Internetes előfizetés 14,3 11,1 8,8 9,3 Internetes hirdetés 10,5 22,7 13,0 15,9 Videojátékok 5,7 9,2 4,8 7,2 Televíziós előfizetés 4,6 8,6 4,4 6,2 Televíziós hirdetés 3,6 9,3 4,8 6,6 Rádió 3,0 4,5 1,9 3,5 Film 2,9 6,2 2,6 3,1 Köztéri reklámfelületek 2,7 9,2 4,2 5,0 Zene 2,6 5,9 3,0 3,7 B2B 0,5 2,9 1,7 3,4 Napilap -1,3 1,7 0,3 1,5 Tabloid -1,6 1,7 0,0 1,3 Könyvkiadás -2,6-1,3 0,0 0,6 Összesen 5,2 8,3 4,4 5,9 Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

7 A globális trendet követve Magyarországon is folytatódik a digitális technológiák térnyerése: bővül az internet- és a mobilpiac, valamint növekednek a televízióhoz, sajtóhoz kapcsolódó online hirdetésekből és előfizetésekből származó bevételek. A bevételek megoszlása tekintetében a hazai digitális piac 2012-re várhatóan még 2 százalékponttal a globális ráta alatt lesz, a következő öt évben azonban nagyobb sebességre kapcsol a magyarországi digitalizáció. A PwC előrejelzése szerint 2016-ra a hazai digitális piac 40,5 százalékkal fog részesedni a teljes szórakoztató-és médiapiac bevételeiből, meghaladva ezzel mind az EMEA-régiós, mind pedig a globális rátákat (lásd 3. ábra). A 4. ábrán a tengelyek metszéspontja az ágazat éves bázison számolt 2011-es növekedésénél (1,5%), illetve az iparág öt évre előrejelzett éves átlagos növekedés üteménél (5,2%) található. Az iparági növekedést szegmensekre lebontva megállapítható, hogy az éves és az ötéves növekedési ütemek felett várhatóan kizárólag az internetes előfizetések és -hirdetések szegmensei fognak teljesíteni. A domináns szegmensekkel éles ellentétben áll a sajtópiac, a könyvkiadás és a B2B szegmens: alacsony növekedési kilátásaikkal jelentősen elmaradnak az iparági átlagtól. 3. ábra: A digitális és nem digitális piacok bevételeinek megoszlása Magyarország 19,4% 22,3% 24,6% 26,9% 29,9% 40,5% EMEA 19,3% 22,1% 24,1% 28% 30,4% 38,6% Globális 21,2% 24,1% 26,2% 29,4% 31,9% 39,9% ábra: A magyar szórakoztató- és médiapiac növekedésének szerkezeti áttekintése ( ) 15% Internetes előfizetés 2011-es változás 2010-hez képest 10% 5% 0% Rádió Köztéri reklámfelületek Napilap Zene Film Könyvkiadás B2B Internetes hirdetés Televíziós előfizetés Videojátékok (5%) Tabloid Televíziós hirdetés (10%) (10%) (5%) 0% 5% 10% 15% 20% CAGR Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

8 Az eltérő növekedési ütemek együtt járnak a médiapiac szerkezeti változásaival. A legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező internetes szegmensek mellett tovább növekedhet a televíziós piac, míg a papír-alapú médiumoknak jelentős piacvesztésre kell számítaniuk. A televíziós és internetes szegmenseket együtt vizsgálva 9,3 százalékos éves átlagos árbevétel-növekedést prognosztizálunk 2011 és 2016 között, ezzel a 2011-ben 52 százalékos piaci részesedéssel rendelkező szegmensek 2016-ra már a teljes piaci bevételek 63 százalékát hozhatják. Ezzel szemben a könyvkiadás, a tabloid és a napilap szegmens együttes bevételeinek a teljes piachoz viszonyított aránya a 2011-es 27 százalékról 2016-ra várhatóan 19 százalékra csökken, ami 1,8 százalékos éves átlagos árbevétel-csökkenést jelent. Az összességében pozitív növekedési kilátások mellett megjegyzendő, hogy a vizsgált 13 piaci szegmens közül 5 várhatóan nem éri el a 2008-as, válság előtti bevételi szintet sem. A os periódusban várhatóan csökkenő árbevételű könyvkiadás, tabloid és napilap szegmensek mellett a következő 5 évben stagnáló B2B és a növekvő televíziós hirdetések szegmense sem lesz képes hozni a válság előtti árbevételeket. 5. ábra: A magyar médiapiac bevételeinek szegmensek közötti megoszlása (millió USD) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% ,8% +9,3% A komoly piaci kihívások ellenére a PwC magyarországi vezérigazgató felmérésének keretein belül megkérdezett médiaipari felsővezetők döntő többsége bízik abban, hogy a 2011-ben megfogalmazott célkitűzések az elkövetkezendő években is megállják majd a helyüket. A célok elérésével párhuzamosan az ágazat legfőbb döntéshozói hosszabb távon egybehangzóan fellendülést prognosztizálnak. Videójátékok Zene Rádió Köztéri reklámfelületek Film B2B Könyvkiadás Napilap Tabloid Televíziós hirdetés Televíziós előfizetés Internet hirdetés Internet előfizetés A hazai döntéshozók szerint a profitábilis működés egyik záloga a termékkínálat folyamatos fejlesztésén túl a nem organikus fejlődési lehetőségekben rejlik. A globális vezérigazgató felmérés eredményeivel közel azonos arányban jelezték a médiaipar hazai vezetői, hogy a változó környezet kihívásaira az öszszeolvadási és felvásárlási tranzakciókat a legfontosabb növekedési lehetőségek között tartják számon. Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

9 Internetpiac Az internetes előfizetések és az internetes hirdetések szegmensei a magyarországi szórakoztató- és médiapiac húzóágazatai: a PwC előrejelzése szerint a hazai internetpiac mindkét részszegmense kétszámjegyű növekedést produkálhat az elkövetkező 5 év során és 2011 között tovább bővült mind az internetes hirdetések, mind az internetes előfizetések részpiacai: az előfizetésekből 2010-ben 639 millió USD, 2011-ben pedig 711 millió USD bevétele keletkezett az iparágnak. Az internetes hirdetésekből származó bevételek a 2010-es 137 millió dollárról egy év alatt 149 millió dollárra nőttek. Folyó évre további bővülést prognosztizál a PwC csapata: várhatóan 16,5 százalékkal nőhet az előfizetések piaca és 10,7 százalékos növekedést könyvelhetnek el az internetes hirdetések esetében (lásd 6. ábra). Érdekes hazai sajátosság, hogy a teljes internetpiachoz képest csökkenhet az internetes hirdetések részaránya a 2011-es 17,3 százalékról várhatóan 2016-ig várhatóan 15,1 százalékra csökken. A globális trend ezzel éppen ellenkező: a 2011-es 28 százalékról ra várhatóan 38 százalékra fog nőni az online hirdetések piacának részaránya. Számszaki magyarázattal szolgálhat, hogy míg az internetes előfizetések magyarországi 14,3 százalékos éves átlagos növekedése túlszárnyalja a globális és az EMEA-régió növekedési rátáját is, addig az internetes hirdetések piacának tisztes, 10,5 százalékos növekedése várhatóan elmarad az iparági átlagtól a CEE-régióra például több, mint kétszeres növekedést prognosztizálunk. Az internetes előfizetések piaca így 2016-ra elérheti a 1388 millió dollárt, az online felületek hirdetései pedig várhatóan csak 246 millió dollár forgalmat fognak lebonyolítani. Az online hirdetési piac globális szereplőinek jelentős része külföldre számláz a hazai weboldalakon megjelenő hirdetések és PPC-kampányok után. A jövő egyik kihívása, hogy az internetes hirdetések számlázását hazai vizekre tereljék, hozzájárulva ezzel a magyar GDP növekedéséhez. 6. ábra: Az internetpiac Magyarországon (millió USD) Internetes előfizetés Internetes hirdetés Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

10 Az internetpiac várható alakulása Bár 2011-ben a hazai internetes bevételek még csak a teljes médiapiac 25,9 százalékát tették ki (lemaradva ezzel a CEE-régió 28,8 százalékos arányától), az ország internetes fejlődése nagy potenciált rejt magában: a PwC előrejelzése szerint a hazai internetpiac 2016-ra nagyobb szeletet fog kihasítani a teljes médiatortából, mint a CEE-régió országai (lásd 7. ábra). A gyors bővülés egyik mozgatórugója a szélessávú internetes előfizetések régiót meghaladó növekedési üteme: a PwC előrejelzése szerint a hazai szélessávú internet-hozzáférések aránya a es 53 százalékról 2016-ra elérheti a 86 százalékot is. A növekedés másik faktora a mobilinternet-penetráció dinamikus növekedése: míg 2011-ben 15,6 százalékos rátánkkal jelentősen elmaradtunk az EMEA-régiótól (31,3%), addig öt év leforgása alatt megháromszorozódhat a hazai mobilinternet-penetrációs ráta, elérve a közel 50 százalékos értéket. A mobil szélessáv további motorja lehet a szabad frekvenciák kiosztása: bár a közelmúlt két sikertelen frekvenciapályázata ideiglenesen visszavetette a mobilinternet terjeszkedési lehetőségeit, a következő tender sikere esetén fellendülhet a mobil szélessáv. A digitális átállás megvalósulásával a felszabaduló 800 MHz-es frekvenciasáv (digitális hozadék) pedig újabb lökést adhat a hazai szélessávú mobilinternetezés elterjedésének: az Európai Bizottság állásfoglalása szerint jelentős gazdasági előnyökkel jár a felszabaduló frekvenciasáv egységes, harmonizált hasznosítása. Fogyasztói oldalról az internetes hozzáférés növekedését elsősorban a vezeték nélküli technológiákra való áttérés serkenheti: az okostelefonok és tabletek rendkívüli népszerűsége kikényszeríti a szélessávú infrastruktúra fejlesztését. Az optikai hálózatok kiépülése révén a még lefedetlen területek elérése további fellendülést hozhat: a harmadik és negyedik generációs vezeték nélküli technológiák országos bevezetésével a szolgáltatók nagyobb sebességet biztosítanak a növekvő adatforgalom magasabb szintű kiszolgálására. Az online hirdetések esetében is a szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartások növekvő száma lesz a szegmens elsődleges hajtóereje. További tényező lesz az online közösségi média növekvő forgalma: a tematikus közösségi oldalak népszerűvé válásával a hirdetők minden eddiginél célzottabban hirdethetnek, magasabb konverziós rátákat 1 realizálva. 1 Egy adott hirdetés egyszeri megjelenítésére hány látogató/feliratkozó/vásárló jut. 7. ábra: Az internetpiac térnyerése Magyarországon és a CEE-régióban 100% 80% 48,0% 37,0% 45,6% 37,0% 60% 24,9% 26,5% 40% 26,2% 25,6% 20% 25,9% 38,1% 28,8% 36,5% 0 HU: 2011 HU: 2016 CEE: 2011 CEE: 2016 Internet TV Egyéb szegmensek Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

11 Televíziós piac A televíziós szektor 2011-ben is a hazai médiapiac legnagyobb szereplője maradt: 870 millió dolláros éves árbevételével a televíziós előfizetések és -hirdetések szegmensei adták a teljes médiapiaci torta legnagyobb, 26,2 százalékos szeletét. A 2012-re prognosztizált 2,3 százalékos bővülésével azonban várhatóan elveszti vezető pozícióját a televíziós piac: 890 millió dolláros árbevételével már csak a teljes piac 25,7 százalékát jelenti, elmaradva az internetes szektor 993 millió dolláros éves árbevételétől. A 8. ábrán összegeztük a hazai televíziós piac (2007 és 2011 közötti) historikus adatait és jövőbeli kilátásait (a os időszakra), külön vizsgálva az előfizetések és a hirdetések részpiacait ben az előző évi bázishoz viszonyítva 2,9 százalékkal nőtt az előfizetések piaca és 6,3 százalékkal csökkentek a hirdetésekből származó bevételek. A következő 5 évre vonatkozó előrejelzések ennél pozitívabb képet mutatnak: az előfizetések piaca évente átlagosan 4,6 százalékkal bővülhet, a hirdetések piacán pedig 3,6 százalékos növekedést várnak a PwC szakértői. Az EMEA-régió növekedési rátáihoz hasonlóan alakul a hazai piac növekedési üteme is, a CEE-régió adatainak vizsgálata azonban már árnyalja ezt a pozitív képet. A szomszédos területeken a hazait jelentősen meghaladó, az előfizetések tekintetében 9,3 százalékos, a hirdetések esetében pedig 8,6 százalékos növekedést prognosztizálunk. 8. ábra: Televíziózásból származó bevételek alakulása 2007 és 2016 között (millió USD) Televíziós hirdetés Televíziós előfizetés Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

12 A televízió piac várható alakulása A felnövő városiasodó generáció tagjai továbbra is szeretik a televíziót, de már nem elégszenek meg a szűk kínálattal: nagyobb rugalmasságot követelnek, legyen szó a lehetséges hozzáférési- és fizetési módokról vagy magáról az audiovizuális tartalomról. Mindez egy többcsatornás, rengeteg tartalmat kínáló és fokozott felhasználói élményt nyújtó jövő felé mutat, ahol a szolgáltatók feladata a tartalom mélységének és széleskörű elérhetőségének biztosítása egy rugalmas előfizetési csomagokat kínáló platform létrehozásával. A jövőben azok a szolgáltatók lehetnek sikeresek, melyek az adott áron a kínált tartalmakat korlátozás nélkül, az összes multimédiás eszközön hozzáférhetővé teszik. A prémium szolgáltatásokat pedig az élő (jellemzően sport-) események jelenthetik, melyekért magasabb árat kérhetnek a tartalomszolgáltatók. A magyar televíziós piac jövőbeli alakulásának meghatározó tényezője lesz az analóg jelekről a digitális sugárzásra való átállás. Az analóg lekapcsolás céldátumát többször módosította a hatóság, a jelenlegi tervek szerint csak 2014 végén kerülhet sor a teljes digitális átállásra. Az elhúzódó párhuzamos műsorszórás (analóg és digitális együtt) jelentős többletterhet ró a hazai földfelszíni televíziós szolgáltatókra. A digitális átállás és a HD csatornák terjedésével jelentősen bővülhet a csatornakínálat és nőhet a nézőközönség, fellendítve ezzel a hirdetési bevételeket. A növekvő terhekre és a televíziós hirdetések (teljes médiapiachoz viszonyított) csökkenő súlyára lehet válasz a két szabadon fogható földi sugárzású csatorna (RTL Klub és TV2) diverzifikációja: mindkét piacvezető fizetős csatorna indításától várja a bevételek növekedését. Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

13 Nyomtatott sajtó A válság óta megállíthatatlan a sajtótermékekből származó bevételek csökkenése: 2008 és 2011 között évente átlagosan 5,6 százalékkal csökkent a napilapok és a tabloidok előfizetésekből és hirdetésekből realizált bevétele es bázison egy év leforgása alatt 4,1 százalékos csökkenést rögzítettünk a tabloidok piacán, valamint 1,9 százalékos visszaesést a napilapok esetében. Azonos időszakot nézve az EMEA-régióban mérsékeltebb, 1,3 százalékos csökkenést produkált a tabloidok piaca, ám a napilapokból származó árbevételek a hazait meghaladó mértékben (2,5%) estek. Rövidtávú előrejelzésünk szerint 2012-re 315 millió dolláros forgalmat generálhat a tabloidok piaca, ebből 195 millió dollár az eladott példányok után, 120 pedig a hirdetésekből fog befolyni. Számításaink szerint folyó évre 298 millió dollár lesz a napilapok bevétele ez közel százalékban fog megoszlani az újságeladások és a hirdetési bevételek között. A PwC előrejelzése szerint a következő 5 évben sem várható a szektor fellendülése, de már mérséklődhet a bevételek eróziója: 2012 és 2016 között évente átlagosan 1,5 százalékos csökkenést prognosztizálunk a teljes hazai sajtópiacra. Az EMEA-régióban stagnálás várható, globálisan pedig alacsony (1% körüli) növekedéssel számolunk. A PwC elemzői szerint 2016-ra sem várható a sajtópiac bevételeinek a válság előtti szintre való visszaállása. 9. ábra: Sajtótermékekből származó bevételek Magyarországon (millió USD) Tabloid Napilap Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

14 A sajtó termékek piac várható alakulása Egyéb médiapiaci szegmensek Ahogy a szélessávú internet terjedésével az olvasók áttérnek a nyomtatott sajtóról az online információ forrásokra, elkerülhetetlennek látszik a sajtóipar bevételeinek eróziója. A digitális tartalmak felé való elmozdulás érzékenyen fogja érinteni az eladott példányszámokat, mely magával húzza a hirdetési bevételek csökkenését is. A tabloidok esetében az ingyenesen hozzáférhető online tartalmak és a vezeték nélküli hozzáférés terjedése az eladott nyomtatott példányszám és a hirdetési bevételek további csökkenéséhez vezethet. A piacvezető nyomtatott napilapok online változatai jelenleg alacsony olvasottságúak, ám forgalomnövekedésük részben ellensúlyozhatná a kieső jövedelmeket. A világ nyugati felének példája mutatja, hogy a fogyasztók hajlandóak fizetni a napilapok tableten, digitális formában terjesztett verziójáért. A külföldi trend gyors hazai elterjedését ma még akadályozza a tabletek magas ára, de az olcsóbb eszközök elterjedésével ez a probléma hamarosan elhárulhat, lehetőséget teremtve a sajtópiac szereplőinek az új disztribúciós forma által nyújtott lehetőségek kihasználására. A nyomtatott sajtó folyamatosan csökkenő trendjének ma még nem látjuk a végét; a siker zálogát tehát a sajtópiac szereplőinek alkalmazkodása jelenti az új, digitális korszakhoz. Az új piaci körülmények megkövetelik a digitális és a nyomtatott tartalmak szorosabb integrációját, vonzóbbá téve az olvasóknak kínált tartalmat és végső soron serkentve ezzel a szektor bevételeit. Ezért jelennek meg az új fizetési rendszerek és a nyomtatott lapokat számtalan extra információval (fotógaléria, videó és infógrafika) kiegészítő, digitálisan terjesztett változatok. Magyarországon 2011-ben az internet, a televízió és a sajtó tette ki a médiapiaci bevételek 70,9 százalékát; a PwC előrejelzése szerint ez az arány 2016-ra elérheti a 76,6 százalékot. A három legnagyobb ágazat mellett fontos szerephez jut az üzleti információk megszerzésére irányuló költéseket magában foglaló B2B-szegmens is, amely 311 millió dolláros forgalmával 2011-ben a teljes médiapiaci torta 10 százalékos szeletét tette ki. Dacára a 2008 óta folyamatosan csökkenő árbevételének, a könyvkiadás szegmense továbbra is fontos tényezője a piacnak: 2011-ben 262 millió dolláros árbevételt realizáltak az ágazat szereplői, mely a teljes médiapiaci költés 7,9 százalékát jelenti. Kevésbé hangsúlyosak a rádió-, a zene- és a filmipar bevételei, valamint a videojátékokból és a köztéri reklámfelületek értékesítéséből származó bevételek: összesen a teljes médiapiac 10 százalékát adták 2011-ben és a következő öt éves periódusban sem várható ezen arány számottevő módosulása. Az új hordozható e-könyvolvasók népszerűsége töretlen, mely előreláthatóan serkenteni fogja a digitális tartalmak eladását, csökkentve a nyomtatott kiadványokból realizálható bevételeket. A magasan árazott nyomtatott termékektől az alacsonyabb árú, elektronikus tartalmak felé való fogyasztói elmozdulás számottevően mérsékelheti az iparági bevételeket, de nem szabad elfelejteni: a digitális tartalmakon realizálható profitmarzs magasabb, mint a nyomtatott tartalmakon nyerhető árkülönbözet. Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

15 Következtetések A PwC előrejelzése szerint a következő öt év során tovább folytatódik a digitális tartalmakból származó bevételek drasztikus növekedése; mind a globális, mind pedig a magyar szórakoztató- és médiapiacon. Az elmúlt években tapasztalt növekedés várhatóan felgyorsul: globális szinten évente átlagosan 12,4 százalékkal bővülhet a digitális szegmens, Magyarországon ennél is magasabb, 14,1 százalékos évi átlagos növekedést prognosztizálunk. A hagyományos forrásokból származó bevételek tekintetében is növekedés várható, azonban a nem digitális szegmensek növekedési kilátásai igen mérsékeltek: globálisan 2,8 százalékos, Magyarország esetében 1,1 százalékos éves átlagos növekedést jelez szakértői csapatunk. 10. ábra: Globális és magyarországi bevételek digitális-nem digitális megoszlása (millió USD) Globális piac nem digitális bevételei Magyar piac nem digitális bevételei Globális piac digitális bevételei Magyar piac digitális bevételei A digitális tartalmak értékesítéséből származó bevételek növekedése sok esetben a hagyományos piaci szegmensek rovására történik: az e-könyvek népszerűsége viszszaveti a könyvkiadást, az online elérhető információtömeg csökkenti a napilapok eladott példányszámát, az olcsóbb online hirdetések pedig erodálják a hagyományos hirdetési csatornák bevételeit. A szórakoztató- és médiapiac szereplői előtt álló kihívást tehát olyan értéknövelt szolgáltatások és rugalmas fizetési rendszerek bevezetése jelenti, mely vonzó alternatívákat kínál a fogyasztók számára, növelve fizetési hajlandóságukat. A digitális világ hívása ellenére nem szabad elfeledkezni arról, hogy az ágazat bevételeinek 60 százaléka még 2016-ban is a nem digitális piaci bevételekből fog származni. Az igazán sikeres vállalatok tehát azok lesznek, melyek sikerrel ötvözik a hagyományos és a digitális termékkínálatukat. Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

16 Szegmens neve Szegmens tartalma Internetes előfizetés Internetes hirdetés Internetpiac A szolgáltatók részére fizetett vezetékes és mobilinternet-előfizetési díjak. Internetszolgáltatóknak hirdetésekért (keresőmarketing, bannerek, videók és mobiltelefonon keresztüli hirdetések) fizetett díjak. Az internetes előfizetések és hirdetések szegmensének összege Televíziós előfizetés Televíziós hirdetés A fogyasztók által fizetett televíziós előfizetési díjak (kábel TV, szatellit, video-on-demand, mobil TV szolgáltatások) és intézmények által fizetett TVkészülék üzemben tartási díjak. A televíziós szolgáltatóknak fizetett hirdetési díjak, továbbá a csatornák weblapján elhelyezett hirdetések díjai; nettó árakon számított díjak, ügynökségi jutalékok és engedményeket nem számítva (kivéve USA és Oroszország esetében). Televíziós piac A televíziós előfizetések és hirdetések szegmensének összege Tabloid Napilap Online és nyomtatott nem üzleti/kereskedelmi magazinokban szereplő hirdetésekért fizetett összegek, illetve ezen magazinok terjesztéséből származó előfizetési díjak, értékesítési bevételek, továbbá a magazinok honlapján szereplő reklámok bevételei. Online és nyomtatott napilapokban szereplő hirdetésekért fizetett díjak, illetve ezen napilapok terjesztéséből származó előfizetési díjak, értékesítési bevételek, továbbá a napilapok honlapján szereplő reklámok bevételei. Sajtópiac Rádió Zene Film Videojáték Könyvkiadás Köztér B2B A tabloid- és lapkiadási szegmensek együttesen Rádióknak fizetett hirdetési díjak, nettó árakon számítva (kivéve USA és Oroszország), továbbá szatellit rádiós előfizetési díjak. Hanghordozók, zenei anyagok bolti, online és mobiltelefonon keresztüli értékesítése, kiskereskedelmi árakon számítva. Mozijegyekből származó bevételek, filmkölcsönzők bevételei és online filmletöltésből befolyt összegek. Konzolos, PC és online játékokból származó bevétel, de a kiegészítőkért fizetett összegeket nem számítva. Fogyasztói, kormányzati könyvvásárlás bevételei, hagyományos, elektronikus vagy audiokönyv formában, oktatási célból is, továbbá könyvtárak, intézmények könyvadatbázisaihoz való hozzáférési díjak. Köztéri hirdetésekből (óriásplakát, kivetítők, buszokon, megállókban, liftekben, sportarénában levő reklámok) származó bevétel, nettó árakon, ügynökségi jutalékokat nem számítva (kivéve USA és Oroszország). Üzleti információ megszerzésére irányuló költések (online és nyomtatott kereskedelmi magazinok terjesztési, hirdetési árbevételei; iparági, marketing, pénzügyi adatbázisokhoz való hozzáférés díjai). Szórakoztatóipari és médiapiaci körkép

17 Kapcsolat Manfred Krawietz Cégtárs Könyvvizsgálat Tel.: (+36 1) Sere Péter Vezető menedzser Vállalati tanácsadás Tel.: (+36 1) Torda Péter Menedzser Vállalati tanácsadás Tel.: (+36 1) PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a PwC kifejezés a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.-re utal, egyes esetekben pedig a PwC hálózatra vonatkozik. Minden tagvállalat önálló jogi személy. További információért, kérjük keresse fel a weboldalt.