Porózus anyagok s ség és fajlagos súly fogalomköre
|
|
- Jázmin Horváth
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TESTSSÉG 1
2 Porózus anyagok sség és fajlagos súly fogalomköre SÉG fogalomköre FAJLAGOS SÚLY fogalomköre m Tömeg kg 3 ; g kg Súly ( er) Tömeg Gyorsulás 2 Térfogat m cm 3 s Térfogat Térfogat 3 m Az 1 kg tömeg test súlya 9,81 ~ 10 N 1 tonna(súly) = 1000 kilogrammsúly = 9, N ~ 10 kn A 100 tonnás törgép mérési tartománya 1000 kn = 1 MN Anyagsség Fajsúly N m A minta (pl. 0,2 mm alá porított szemek) térfogata nem tartalmaz pórusokat Testsség Térfogatsúly A minta (pl. porítatlan szemek) térfogata tartalmaz pórusokat Halmazsség Halmazsúly A minta (pl. szemhalmaz) térfogata pórusokat és a szemek között hézagokat tartalmaz 2 3
3 A laza homok halmazssége a víztartalom függvényében Halmazsség, kg/m Homok számított halmazssége, kg/m 3 Homok 870 cm 3 Halmazvíztartalma térfogatú ség edényben mért tömeg [tömeg%] [g] [kg/m 3 ] Homok 870 cm 3 térfogatú edényben mért tömege, g Víztartalom, tömeg% 3
4 4 FAJLAGOS SSÉG FOGALOMKÖRE Tömörség Testtérfogat Anyagtérfogat Anyagsség Testsség Tömörség T A A T A T V V V M V M t / / Porozitás Testtérfogat térfogata Hézagok Testtérfogat Anyagtérfogat Testtérfogat Anyagssg Testsség Anyagsség Porozitás Porozitás Tömörség 1 t V V V M V M V M p T A A T A A T A szemcse 1 1 / / /
5 Látszólagos porozitás [térfogat%/100] p látszólagos Látszólagos porozitás Pórusokba felvett víz Testtérfogat térfogata = a test vízfelvétele térfogat arányban, azaz térfogat%-ban és osztva 100-zal p látszólagos V Víz, p V T M Víz, p M / / T Víz M Víz, p Víz / M T M Víz, p M T Víz n T Víz ahol n = vízfelvétel [tömeg%/100], nevezetlen szám, n Vízfelvétel Vizes tömeg Száraz Száraz tömeg tömeg M Víz, p M = a test vízfelvétele tömeg arányban, azaz tömeg%-ban és osztva 100-zal: 5
6 MEGJEGYZÉS: A látszólagos porozitás összefüggésében a T Víz hányados neve az anyag relatív testssége. A relatív testsség nevezetlen szám, és azt mutatja meg, hogy az anyag testssége hányszorosa a víz sségének. A relatív testsség szerepel például az MSZ EN 934-2:1998 (Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz. 2. rész: Betonadalékszerek. Fogalommeghatározások, követelmények, megfelelség, jelölés és címkézés) európai szabvány 1. táblázatában 6
7 Példa a látszólagos porozitásra Legyen egy anyag anyagssége: A = 3000 kg/m 3 testssége: T = 2400 kg/m 3, amibl a tömörsége: t = 2400/3000 = 0,8 porozitása: p = 1 0,8 = 0,2 látszólagos porozitása: p látszólagos = víztérfogat/testtérfogat = 200/1000 = 0,2, azaz a látszólagos porozitás teljes víztelítés esetén a porozitás közelít értéke, vízfelvétele teljes víztelítés esetén: n = 200/2400 = 0,08333 < 0,2 = p és a látszólagos porozitása: p látsz = n T Víz ) = 0, /1000 = 0,2 Ha az építanyag testssége a víz sségénél nagyobb, azaz a relatív testsség 1-nél nagyobb, akkor a látszólagos porozitás (p látszólagos = n T Víz ) a vízfelvételnél nagyobb, és fordítva 7
8 Példák különböz építanyagok látszólagos porozitására 8
9 A következ ábra azt mutatja be, hogy beton esetén növekv víz-cement tényezhöz és csökken adalékanyag legnagyobb szemnagysághoz növekv látszólagos porozitás tartozik. Ez egyik magyarázatát adja annak, hogy betontervezés során a pórustartalom alacsony szinten tartása érdekében is törekszünk kis víz-cement tényez és megengedheten nagy adalékanyag legnagyobb szemnagyság alkalmazására. 9
10 10
11 Abszolút halmaztömörség Abszolut halmaztömörség Halmazsség Anyagsség H A M / V M / V H A V V A H t Abs halmaz Halmazporozitás = Összporozitás = Porozitás + HézagtérfogatTömörség, ahol a HézagtérfogatTömörség szorzat az anyagsségre vonatkoztatott hézagtérfogat. Anyagsség Halmazsség Halmazporozitás Anyagsség Anyagsség Testsség Anyagsség Testsség Halmazsség Testsség Testsség Anyagsség Anyagsség Testsség Anyagsség Testsség Halmazsség Anyagsség Anyagsség Halmazsség Anyagsség 1 Abszolut halmaztömörség A A H V 1 V A H 1 t Abs halmaz 11
12 12 Halmaztömörség halmaz H T T H T H t V V V M V M Testsség Halmazsség Halmaztömörség / / Hézagtérfogat = Szemcsék közötti hézagosság Halmaztömörség V V Testsség Halmazsség Testsség Hézagtérfogat H T T H T 1 1
13 Egy anyagon belül általában nagyobb testsséghez nagyobb nyomószilárdság tartozik. 13
14 ség Nyomószilárdság, N/mm 2 Gázbeton (pórusbeton) nyomószilárdsága a tests függvényében Tests ség, kg/m 14
15 15
16 A beton legfontosabb tulajdonsága a szilárdság, ezért a szilárdságot befolyásoló tényezk vizsgálata mindig a figyelem középpontjában állt. Megfigyelték, hogy a nagyobb testsség megszilárdult beton általában nagyobb szilárdsággal is rendelkezik. Ezt mutatja be a nyomószilárdság =f( testsség ) összefüggés: a testsség növekedésének általában vonzata a nyomószilárdság növekedés, miközben a trendvonal körüli ingadozások, szórások jelentsek. Hallgatólagosan azt is feltételezzük, hogy a testsség növekedése a beton tömörsége növekedésének, pórus- illetve levegtartalma 16 csökkenésének következménye.
17 17
18 Ha a következ ábrán a beton kísérleti eredményeket a levegtartalom szerint rendezzük, természetes, hogy a levegtartalom növekedésével a nyomószilárdság csökken. A nyomószilárdság =f( testsség, l levegtartalom ) összefüggés ábráján belátható, hogy a testsség növekedése a nyomószilárdság növekedésével és a beton levegtartalmának csökkenésével jár, mint azt az oda fekete vonallal berajzolt nyomószilárdság =f( testsség ) görbe szemlélteti. 18
19 19
20 Az ábrából az is kiolvasható, hogy azonos vagy csak kissé csökken levegtartalom mellett hiába növekszik a testsség, azt olyan körülmény okozza, hogy a szilárdság csökkenni, jobb esetben stagnálni fog. Ennek az a magyarázata, hogy a pórustartalom csökkenés nélküli testsség növekedés a kisebb cementtartalom, kisebb cementpép-, cementk-tartalom következménye, ami a szilárdság alakulására kedveztlenül hat. 20
21 Ennek hátterében az áll, hogy amíg az adalékanyag testssége , átlagban 2650 kg/m 3, addig a cementk testssége csak mintegy 1900 kg/m 3. Powers szerint ugyanis a cementk porozitása a hidratáció kezdeti és végs állapotában például x = 0,35 érték vízcementtényez esetén 0,52-0,30 vagy például x = 0,60 érték víz-cementtényez esetén 0,65-0,49. Ez azt jelenti, hogy ha változatlan beton pórustartalom mellett a cementk:adalékanyag arányt csökkentjük, akkor a beton testssége 21 növekedni fog.
22 A beton voltaképpen egy négyfázisú, heterogén, durva diszperz rendszer, amely friss állapotában inkoherens, durva szuszpenzió (szilárd részek folyékony közegben), megszilárdult állapotában pedig koherens, kváziviszkózus fázissal (cementk) és rugalmas fázissal (adalékanyag) rendelkez viszkóelasztikus anyag. 22
23 A beton fázisdiagramja Testsség, kg/m Víz Adalékanyag Cementk Beton Víz Adalékanyag + Leveg Cementk Fázisok Beton = Adalékanyag + Cementk + Víz (a cementk kapilláris vize és a szabad víz) + Leveg 23
24 minség A beton tulajdonságait befolyásoló tényezk Összetétel Adalékanyag mennyiség minség Cement mennyiség Cementk Víz kötött mennyiség kötetlen minség Adalékszer mennyiség eloszlás Leveg mennyiség Struktúra tömörség, homogenitás, hidratációs fok, felületi kötés, póruseloszlás és jelleg Beton kora száradás, szilárdulás, spontán alakváltozás Környezeti hatások klimatikus körülmények, kémiai és mechanikai terhelés 24
25 25
26 A beton tömörsége és levegtartalma a cementk (megszilárdult cementpép) tömörítettségétl függ, ami kihat a cementk testsségére és nyomószilárdságára, továbbá a beton ugyanezen jellemzire. A vibrálással tömörített cementk testssége tehát csak mintegy 1900 kg/m 3, szemben a homokos kavics adalékanyag átlagos 2650 kg/m 3 érték testsségével, és porozitásuk hozzávetlegesen úgy viszonylik egymáshoz, mint 0,38:0,15. Ezért mondhatjuk, hogy a beton testsségét a cementk:adalékanyag tömegarány is befolyásolja. 26
27 Következtetés: Ha változatlan beton pórustartalom mellett a cementpép:adalékanyag, illetve cementk:adalékanyag arányt növeljük, akkor a beton testssége csökkenni fog, de a beton testsségében változás állhat be akkor is, ha például az adalékanyag testssége változik meg. Ezért a környezeti osztályok feltételeinek ellenrzése során nem az ott elírt legkisebb beton testsséget kell alapul venni, hanem a beton összetételébl (beleértve a tervezett levegtartalmat is) ki kell számítani a friss beton tervezett testsségét, és a friss beton bedolgozása akkor megfelel, ha a friss beton tapasztalati testssége próbatesten mérve a tervezett értéknél legfeljebb 2 százalékkal kisebb. (Ez 20 liter/m 3 levegtartalomnak felel meg, ami 27 rendkívül nagy érték.)
28 A 28 napos korú, szilárd, (60 ± 5) C mérsékleten tömegállandóságig szárított beton várható testsségét viszonylag jó közelítéssel a cement tömegére vetített 30 tömegszázalék el nem párologtatható víz, azaz (v/c - 0,3)c liter/m 3 elpárolgó kevervíz feltételezésével lehet kiszámítani. 28
29 Példa a cementtartalom változásának a beton testsségére tett hatására x = 0,55 C = 3100 A = 2640 cem.-pép = példa kg/m 3 m 3 /m 3 2. példa kg/m 3 m 3 /m 3 M C = 280 V C = 0,090 M C = 310 V C = 0,100 M V = 154 V V = 0,154 M V = 171 V V = 0,171 M A = 1942 V A = 0,736 M A = 1873 V A = 0,710 V L = 0,020 V L = 0,020 Összesen: ,000 Összesen: ,000 Pórusmentes beton testssége, kg/m / 0,98 = / 0,98 = 2402 A szilárd, kiszárított állapotú beton várható testssége, kg/m = friss beton -(x-0,3) M C = feltéve, hogy a cementkbe a cement mintegy 30 tömeg%-át kitev víz épül be.
30 Az építési célnak beleértve a tartósságot is csak a kellen bedolgozott, megkövetelt tömörség, zárványmentes beton felel meg, ezért a bedolgozott friss beton levegtartalmát korlátozni kell. Magyarországon a friss beton bennmaradt levegtartalmának (a levegzárványoknak) ajánlott tervezési értéke a következ: 30
31 Légbuborékképz adalékszer nélküli fagyálló beton Beton Általában Vízzáró beton Kopásálló zúzottkbeton XF1 XF2(BV-MI) +Cl és XF3(BV-MI) Légbuborékképz adalékszerrel készített fagyálló beton, XF2 +Cl, XF3, XF4 +Cl Bontott adalékanyagú újrahasznosított beton, általában A friss beton ajánlott levegtartalma legfeljebb 2,0 térf.% legfeljebb 1,0 térf.% legfeljebb 3,0 térf.% legfeljebb 2,0 térf.% legfeljebb 1,5 térf.% bevitt levegtartalom legalább 4,0 térf.%; azaz összesen: (4,0 6,0) térf.% 0,5 térfogat%-kal több, mint 31 kavicsbeton esetén
32 100 év használati élettartamú (pl. hídszerkezeti, vízépítési) betonok esetén a friss, bedolgozott beton általában bennmaradt levegtartalma ne legyen nagyobb, mint vasbeton szerkezet esetén feszített vasbeton szerkezet esetén vízzáró beton esetén 2,0 térfogat%; 1,5 térfogat%; 1,0 térfogat%; 1,0 térfogat%; kopásálló zúzottkbeton esetén 2,0 térfogat% 32
33 légbuborékképz adalékszer nélkül készített fagyálló, függleges felület beton (XF1 )esetén, 1,5 térfogat%; légbuborékképz adalékszer nélkül készített fagyálló, vízszintes felület beton (XF3(BV-MI) ) esetén, 1,0 térfogat%; légbuborékképz adalékszer nélkül készített fagy- és olvasztósó-álló, függleges felület beton (XF2(BV-MI) ) esetén, 1,0 +Cl térfogat% 33
34 34 A friss beton testsségének tervezése a tervezett levegtartalom figyelembevételével: ] m [ kg / V M M M x M % L V C C A C C beton friss ahol az adalékanyag térfogata: ] m / [ m 100 V 1000 M x M 1 V 3 3 % L C C C A és az adalékanyag keverék súlyozott testssége: ] m [ kg / A
35 A friss beton pórusmentes cementpépjének testssége a víz-cement tényez és a cement anyagsségének függvénye: cementpép M V C C M V V V 1 C 1 x x 1000 A pórusmentes beton testssége: pórusmentes friss beton friss beton Mcementpép M % V Mcementpép M L cementpép A A A [ kg / [ kg / m 35 3 m 3 ] ]
36 A szilárd beton testsségét kiszárított állapotban az MSZ EN :2001 szerint, de (60 ± 5) C mérsékleten szárítva, kell megmérni. 1. Ha a testsség mérést a végig víz alatt tárolt, tehát vizes nyomószilárdság vizsgálati próbatesteken végezzük ( vizes ), akkor a nyomószilárdság vizsgálat után visszamaradó legalább 200 cm 3 térfogatú, betondarabon meg kell a víztartalmat állapítani (n), és ennek alapján kell a kiszárított állapotban értelmezett testsséget kiszámítani: 36
37 kiszárítot t 1 vizes n ahol: kiszárított és vizes testsség mértékegysége: kg/m 3 n = 1-nél kisebb nevezetlen szám 2. Másik lehetség, hogy végig víz alatt tárolt próbatestek esetén a testsséget külön e célra készített és (60 ± 5) C (nem C!) mérsékleten tömegállandóságig szárított próbatesten határozzuk meg. 37
38 A vegyesen tárolt, szilárd közönséges beton és nehézbeton próbatestek testsségét szilárdságvizsgálat eltt, a légszáraz állapotú próbatesten kell megmérni. A vegyesen tárolt, szilárd könnybeton próbatestek testsségét (60 ± 5) C mérsékleten tömegállandóságig szárított, legalább 300 g tömeg próbadarabon kell meghatározni. 38
39 MSZ : Közönséges beton ( normál beton) Kiszárított állapotában 2000 kg/m 3 -nél nagyobb, de legfeljebb 2600 kg/m 3 (értékre tervezett) testsség, szilárd beton. Ha nincs külön megadva, akkor a szilárd beton testssége a beton 28 napos korára értend, egyéb esetben pedig a kort meg kell adni. Kiegészítésképp közölni kell, hogy a testsséget a beton légszáraz, (60 ± 5) C mérsékleten tömegállandóságig szárított, vagy vízzel telített állapotában mérték-e. 39
40 MSZ : Nehézbeton Kiszárított állapotában 2600 kg/m 3 -nél nagyobb testsség beton. A kiszárítást (60 ± 5) C mérsékleten, tömegállandóságig kell végezni. Ha nincs külön megadva, akkor a testsség a nehézbeton 28 napos korára értend. 40
41 MSZ : Könnybeton Kiszárított állapotában legalább 800 kg/m 3 és legfeljebb 2000 kg/m 3 (értékre tervezett) testsség, szilárd beton. Ezt teljesen vagy rész-ben könny adalékanyagok felhasználásával készítik. Ha nincs külön megadva, akkor a szilárd könnybeton testssége a könnybeton 28 napos korára értend, egyéb esetben pedig a kort meg kell adni. Kiegészítésképp közölni kell, hogy a testsséget a könnybeton légszáraz, (60 ± 5) C mérsékleten tömegállandóságig szárított, vagy 41 vízzel telített állapotában mérték-e.
42 MSZ :2004 szabvány Testsrségi osztályok könnybetonokra 9. táblázat: Könnybetonok osztályozása a testsrség szerint Testsrségi osztály D 1,0 LC 1,0 D 1,2 LC 1,2 D 1,4 LC 1,4 D 1,6 LC 1,6 D 1,8 LC 1,8 D 2,0 LC 2,0 A testsrség, kg/m és 1000 > 1000 és 1200 > 1200 és 1400 >1400 és 1600 > 1600 és 1800 > 1800 és 2000 MEGJEGYZÉS: A könnybeton testsrségét tervezett értékkel is el szabad írni. 42
43 NAD 4.6. MEGJEGYZÉS: A 9. táblázat a szilárd könnybetonok testsségi követelményeit adja meg. A szilárd beton testsségét legalább 28 napos korban, (60 ± 5) C mérsékleten tömegállandóságig szárított próbadarabokon kell mérni. Tömegállandó a próbadarab akkor, ha a két legutolsó tömegmérés közötti különbség az utóbbinak 0,1 %-a. NAD 4.7. MEGJEGYZÉS: Magyarországon a szilárd könnybeton testsségét LC jellel kell jelölni. 43
44 44
45 MSZ : Közönséges adalékanyag Kiszárított állapotában > 2000 kg/m 3 < 3000 kg/m 3 szemtestsség adalékanyag, az MSZ EN szerint, (105 ± 5) C mérsékleten kiszárítva, meghatározva és Nehéz adalékanyag Adalékanyag, amelynek az MSZ EN szerint, (105 ± 5) C mérsékleten kiszárítva, megállapított szemtestssége 3000 kg/m 3. 45
46 MSZ : Könny adalékanyag Ásványi eredet adalékanyag, amelynek kiszárított állapotában az MSZ EN szerint, (105 ± 5) C mérsékleten kiszárítva, megállapított szemtestssége 2000 kg/m 3, vagy kiszárított állapotában az MSZ EN szerint, (105 ± 5) C mérsékleten kiszárítva, meghatározott laza halmazssége 1200 kg/m 3 46
47 Tufa Duzzasztott agyagkavics Duzzasztott perlit Zúzott tégla Duzzasztott üvegkavics Anyagsség, kg/m Testsség, kg/m Halmazsség, kg/m Porozitás, térfogat% Vízfelvétel, tömeg% Nyomószilárdság, önszilárdság 6-80 N/mm 2 (Nyomószilárdsá g szabályos alakú próbatesten mérve) 1,5-10,5 N/mm 2 (20 mm-es összenyomódáshoz tartozó önszilárdság) Hummel-féle szétmorzsolódási tényez: 1,2-2,8 A 20 mm-es összenyomódáshoz tartozó önszilárdság: 1,5-4,5 N/mm 2 0,5-13,0 N/mm 2 (20 mm-es összenyomódáshoz tartozó önszilárdság) Könnybeton testssége, kg/m Könnybeton nyomószilárdsága, N/mm ,2-3,
48 48 Duzzasztott agyagkavics, szemnagyság: 6/10 mm
49 Duzzasztott üvegkavics 49
50 Duzzasztott perlit, szemnagyság: 0/2 mm 50
51 Szó esett arról, hogy az MSZ :2004 szerint a szilárd beton testsségét (+ 60 ± 5) C mérsékleten tömegállandóságig szárított állapotú próbadarabokon kell mérni. Ugyanakkor: az MSZ EN 206-1:2002 szabvány nem adja meg a kiszárítás hmérsékletét; a többi európai szabványban a szárítás ma is általában (110 ± 5) C mérsékleten történik; a korábbi nemzeti szabványaink is a ( ) C (pl. MSZ :1972; MSZ :1972), vagy a (105 ± 5) C (pl. MSZ :1979) hmérsékleten való szárítást írták el. Mi lehet az új magyar betonszabványban a szárítási mérséklet 51 megváltoztatásának a magyarázata?
52 DERIVATOGRÁFOS VIZSGÁLATOK Források: Cementipari Kézikönyv. Szerkesztette: Dr. Talabér József. szaki Könyvkiadó, Budapest, Szilikátipari laboratóriumi vizsgálatok. Szerkesztettte: Dr. Tamás Ferenc. szaki Könyvkiadó, Budapest, Riesz Lajos: Cement és mészgyártási kézikönyv. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, Dr. Kertész Pál Dr. Marek István Dr. Gálos Miklós Dr. Kausay Tibor: BME SZIKKTI 3-44-III/79 sz. kutatási jelentés a zúzottk beton-adalékanyagokról, Kocsányiné Dr. Kopecskó Katalin közleménye,
53 A vizsgálat lényege, hogy az elkészített mintát folyamatosan hevítik 1000 C fölé, közben mérik a hmérsékletet az id függvényében (T T görbeg rbe), és felveszik a tömegváltozást (TG görbeg rbe); továbbá TG DTG DTA Inverz (csökken) ordináta skála! T 53
54 a tömegváltozás sebességét, azaz a TG görbe érintjét (azaz differenciál-görbéjét = DTG görbe ). Ha a tömegváltozás (vesztés) sebessége növekszik, akkor a TG görbe érintje (DTG görbe ) emelkedik, ha a sebesség- növekedés megáll, akkor a TG görbének infelxiós pontja és érintjének (DTG görbe ) szélsértéke van; TG DTG DTA T Inverz (csökken) ordináta skála! 54
55 Az anyaggal közölt henergia nem csak széls esetben halmazállapot változást, hanem az anyag szilárd állapotában kristályfázis átalakulásokat is okoz. Ha hevítés közben a vizsgálandó anyagminta és összehasonlásképpen sem helnyelést, sem fejlesztést nem mutató inert anyag mérsékletét, akkor megszerkeszthet a DTA görbeg rbe. TG DTG DTA T A lefele irányuló csúcs endoterm (helnyel), a felfelé irányuló exoterm (hfejleszt) 55 folyamatot jelez.
56 A Paulik Ferenc Paulik Jen Erdey László rendszer derivatográf egyidejleg mind a négy görbe automatikus felvételére alkalmas. Dr. Paulik Ferenccel készült beszélgetés itt olvasható: hu/chemonet/ TermVil/tv2000/ tv0003/ eotvos2.html 56
57 A derivatogram néhány általában jellegzetes csúcsmegjelenési helye a következ: ~ 100 C-nál látható endoterm DTA csúcs (TG-n tömegveszteséggel jár) a minta abszorbeált (elnyelt) nedvességének elvesztését mutatja; ~ C-nál látható endoterm DTA csúcs (TG-n tömegveszteséggel jár) az ersebben kötött víz elvesztését jelzi (pl. háromréteg agyagásványoknál a rétegközi kation hidrátburkának elvesztése); ~ 300 C-nál exoterm tömegveszteséggel járó csúcs jelzi a szerves anyagok bomlását, valamint a fémhidroxidok bomlását pl. Al(OH) 3 Al 2 O 3 +H 2 O; 57
58 C endoterm tömegveszteséggel járó csúcs az agyagásványok szerkezeti vizének elvesztését jelzi; ~ 573 C kis endoterm DTA csúcsnál (tömegváltozással nem jár) az kvarc kristályosodik át. Jellemz, hogy csak a ~10 % kvarctartalom felett mutatkozik csúcs, illetve, hogy más csúcsok (pl. agyagásványok szerkezeti vizének elvesztése elfedhetik; 58
59 C endoterm DTA csúcs (tömegveszteséggel jár) a MgCO 3 dekarbonizációja. A tömegveszteség alapján a sztöchiometria alkalmazásával kiszámítható a minta MgCO 3 tartalma. A csúcs jellemzje a szimmetrikus lefutás; C endoterm DTA csúcs (tömegveszteséggel jár) a CaCO 3 dekarbonizációja, CaCO 3 CaO+CO 2. A csúcs jellegzetesen aszimmetrikus. A tömegveszteségbl a minta CaCO 3 tartalma kiszámítható. Dolomit tartalmú mintáknál elbb a MgCO 3, majd a CaCO 3 dekarbonizációja figyelhet meg. 59
60 A következ két derivatogramon két különböz cementbl készült, különböz korú, megszilárdult cementpép derivatogramja látható. Láthatóan alacsony mérsékleten a hközlés hatására mindkét mintában jelents tömegcsökkenés ment végbe, mely a DTG görbe segítségével és a TG görbe adataival mennyiségileg is megadható a bemért minta tömegére vonatkozatva (m%-ban). 60
61 Az alacsony hmérséklet tömegváltozás általában több lépcss folyamat, amelyet nem tulajdoníthatunk csak a fizikailag kötött nedvességtartalomnak. Alacsony mérsékleten elindulnak a klinkerásványok kötési folyamatában kialakuló ún. hidrátfázisok (hidratált klinkerásványok) tömegvesztési folyamatai is. Ezek már nem csak a környezet és a minta közötti egyensúly, vagy pl. az utókezelésbl származó víztartalmak, hanem rétegközi vagy kristályvizek is. 61
62 CEM III/A 32,5 cementbl készült 180 napos pépminta derivatogramja, 20C-on szilárdult, a mérés az id függvényében, a minta tömegvesztesége 35,8 C és 141,6 C között 11,40 62 m%
63 CEM I 42,5 cementbl készült 56 napos pépminta derivatogramja, 20C-on szilárdult, a mérés az id függvényében, a minta tömegvesztesége 38,8 C és ,6 C között 11,00 m%
64 A szilikát klinkerek (trikalcium-szilikát C 3 S, dikalcium-szilikát C 2 S) kötési folyamatuk során jelents víztartalmú, de részben gél állapotú fázist hoznak létre. Legnagyobb részt ezek a fázisok adják a cementk szilárdságát, egy meggyorsított, magasabb hfokon végzett szárítás ezeket a szilárdsághordozó fázisokat is tönkre teheti. 64
65 TG DTG DTA T CEM I 42,5 cementbl készült 7 napos pépminta, 20 C-on szilárdult, a mérés az id függvényében történt 65
66 A cementek kivétel nélkül tartalmaznak valamilyen aluminát klinkert eltér mennyiségben, még a szulfátálló is. Különösen az aluminátok hidratációja során keletkeznek olyan fázisok, melyek nagy mennyiség ilyen jelleg vizet (rétegközi vagy kristályvizet) tartalmaznak. A következ két ábrán aluminát pépminták derivatogramja látható. 66
67 Szintetikus C 3 A és gipsz 10:1 tömeg arányú keverékébl, kötésvízzel készült pépminta derivatogramja, 180 napos, 20C-on szilárdult. Tömegveszteség 39,8 67 C és 130,6 C között 23,38 m%
68 Szintetikus C 4 AF és gipsz 10:1 tömeg arányú keverékébl, kötésvízzel készült pépminta derivatogramja, 180 napos, 20C-on szilárdult. 68 Tömegveszteség 42,8 C és 134,9 C között 8,05 m%
69 69
70 Az elsdlegesen képz ettringit különböz átalakulások során, víz jelenlétében a gyorsan köt trikalcium-aluminát (klinker ásvány) és gipsz egymásra hatásából keletkezik, tehát hidratációs termék: 3 CaO Al 2 O 3 3 CaSO H 2 O vagy kevés gipsz jelenlétében (monoszulfát): 3 CaO Al 2 O 3 CaSO H 2 O 70
71 71
72 VÍZTARTALMI ÁLLAPOTOK 72
73 73
74 Víztartalom. (Szokták nedvességtartalomnak is nevezni). Az építanyagtan felfogása szerint a víztartalom az anyag hidrotechnikai állapotjellemzje. Valamely anyag víztartalma (w tömeg% ) az adott idpontban, tömeg%-ban kifejezve, az adott idpontban az anyag pórusaiban lév víz tömege és a kiszárított anyag tömege hányadosának százszorosa: ahol: M Víz = Pórusokban lév víz tömege adott idpontban = Vizes anyag tömege adott idpontban - Kiszárított anyag tömege [g] M = Kiszárított anyag tömege [g] 74
75 Vannak ritka helyzetek, amelyekben a víztartalmat úgy adják meg, hogy a pórusokban vagy a szemhalmazban lév víz tömegét nem a kiszárított anyag tömegére, hanem a vizes anyag tömegére vonatkoztatják, azaz a (100*M víz/vizes anyag tömege) számértéket képezik, és ezzel a víztartalmat a vizes anyag tömeg%-ában fejezik ki. Ha ennek tényét nem hangsúlyozzák ki, akkor az kellemetlen félreértéseket okozhat: Vizes anyag tömege [g] Kiszárított anyag tömege [g] Kiszárított anyag tömegére vonatkoztatott w tömeg% víztartalom [tömeg%] Vizes anyag tömegére vonatkoztatott víztartalom [tömeg%] 3956,9 2677,2 47,8 32,3 75
76 Vízfelvétel. A vízfelvétel az anyag víztartalmának lehetséges legnagyobb értéke és ezért anyagjellemz. Vizsgálatához az anyagot vízzel kell telíteni, általában légköri nyomáson és fokozatos víztelítéssel. Ezt követen a vízzel telített próbatest víztartalmát kell meghatározni, ami fogalmainknak megfelelen nem más, mint az anyag vízfelvétele. A vízfelvételt (n tömeg% ) a kiszárított anyag tömegére vonatkoztatjuk és tömeg%-ban fejezzük ki. Szentgyörgyi Lóránt fényképe,
77 Homokalapú pórusbeton (YTONG) vízfelvétele az id függvényében A próbakocka mérete: 105*105*105 mm = 1157,625 cm 3 Testsség szárazon: 578,8 kg/m 3 Tömeg Id Vízfelvétel Id Id négy- Vízfelvétel g óra tömeg% óra zetgyöke tömeg% ,0 0 0,000 0, ,5 23,9 0,5 0,707 23, ,1 3 1,732 42, ,1 27 5,196 62, ,8 47 6,856 61, ,1 51 7,141 62, ,4 54 7,348 62,4 77
78 Pórusbeton vízfelvétele az id függvényében Vízfelvétel, tömeg% Id, óra 78
79 Vízfelvétel, tömeg% Pórusbeton vízfelvétele az id négyzetgyökének függvényében Id [óra] négyzetgyöke 79
80 Vannak szabványok (például MSZ :1979, MSZ EN 1353:1999), amelyek a víztartalmat, a vízfelvételt nemcsak tömeg%-ban, hanem térfogat%-ban is kifejezik. A térfogat%-ban kifejezett vízfelvétel a látszólagos porozitással arányos mennyiség. Errl korábban már esett szó, az összefüggés azonban álljon itt még egyszer: 80
81 Minta kiszárításának idpontja. A vizsgálati minta kiszárításának idpontja a vízfelvétel vizsgálat során elvégezhet a próbatest vízzel való telítése után vagy eltt. 1. Az építési kanyagok MSZ :1979, a beton-adalékanyagok MSZ ISO 6783:1993 és MSZ ISO 7033:1992 vizsgálati szabványa szerint a kiszárított állapotú minta vízfelvételét úgy kell meghatározni, hogy a mintát elbb vízzel kell telíteni, majd ezt követen kell kiszárítani. A betonok légritkított vagy túlnyomásos térben történ MSZ :1972 szabvány szerinti vizsgálata során és az MSZ az eljárás sorrendje 81 ugyan ilyen.
82 2. Ezzel szemben a betonok MSZ :1972, az égetett agyag falazóelemek MSZ 551-1:1988, az égetett agyag burkolóelemek MSZ :1991 vizsgálati szabványa szerint a kiszárított állapotú próbatest vízfelvételét légköri nyomáson úgy kell meghatározni, hogy a próbatestet elbb ki kell szárítani, majd ezt követen kell vízzel kell telíteni. Az MSZ EN 933-1:1998 szitavizsgálati szabvány szerint a mintát elbb ki kell szárítani, azután a 0,063 mm nyílású szita felett meg kell mosni, majd meg kell szárítani, hagyni kell lehlni, és ezt követen kell a szitálást elvégezni. 82
83 Az (1.) szerinti sorrend elbb vízzel telít, majd kiszárít követése mellett az szól, hogy a kiszárítás során a párolgó vízbl - amely víz általában többkevesebb oldott sót tartalmaz - a sók kiválnak és a kapillárisokban visszamaradva, azokban méret és egyéb változásokat okozhatnak. Ha a vízzel való telítésre a kiszárítás után kerül sor (2. sorrend), akkor a vizsgálati anyag kezdeti víztartalmi állapotától függ sókiválás jelensége a vízfelvétel mértékét befolyásolhatja, míg az (1.) fordított sorrend esetén ilyen mérési hibával számolni nem kell. 83
84 Kapilláris vízfelszívás Legyen: mérséklet: t = 20,4 ºC d r cos = cos 0º = 1,00 h max [mm] [mm] [m] víz = 0,0729 N/m 1 0,5 0,030 0,03 víz = 998,147 kg/m 3 0,1 0,05 0,298 0,3 g = 9,8067 m/s 2 0,01 0,005 2,978 3 akkor: r [mm] h max [m] = 0, ,015 0,001 0, , Megjegyzés: 1 N = 1 kg m/s 2 0,0001 5E , ahol: d a kapilláris névleges átmérje [mm] r a kapilláris névleges sugara [mm] h max a vízfelszívás legnagyobb magassága [m] r [ mm] h [ m] max [ N / mkg/ s ] víz 3 [ kg/ m ] [ m / s víz g 2 cos 2 ] 84
85 Kapilláris emelkedés a kapilláris sugara függvényében Kapilláris emelkedés, log hmax, m 1000,00 100,00 10,00 1,00 0,10 h max [m] = 0, r -1 [mm] -1 [mm] 0,015.r 0,01 0, , , , , ,00000 Kapilláris sugara, log r, mm 85
86 A víz felületi feszültsége ( víz ) a hmérséklet (t víz ) függvényében t víz [ºC] víz [N/m] 20,0 0, víz = 0,076*(1-0,002*t ) [N/m] 20,1 0, Forrás: 20,2 0, Budapesti Corvinus Egyetem fizika jegyzete az interneten 20,3 0, ,4 0, , ,5 0, ,6 0, ,7 0, Néhány folyadék felületi feszültsége a levegre vonatkoztatva 20,8 0, Forrás: 20,9 0, Porkoláb Tamás: A folyadékok mechanikája III. 21,0 0, ,1 0, ,2 0, ,3 0, [10-2 N/m] 21,4 0, ,5 0, ,6 0, ,7 0, ,8 0, ,9 0, ,0 0, Folyadék Víz Higany Étolaj Felületi feszültség 7,29 4,91 Petróleum 3,3 2,7 86
87 87
88 88
89 Elgzölhet és el nem gzölhet víz E fogalmakat elssorban a cementkben található víz tulajdonságainak leírására használjuk, de értelemszeren más építanyagok hidrotechnikai állapotának jellemzésére is alkalmazhatjuk. A cementkben lév víz egy része a hidratált cementszemcsék közötti pórusokat, hézagokat tölti ki, ezt pórusvíznek hívják, más része kémiailag kötött állapotban van, ennek kémiailag kötött víz a neve. E kétféle víz gyakorlati megkülönböztetésére vezette be 1948-ban Powers és Brownyard az elgzölhet és az el nem gzölhet víz fogalmát. 89
90 Az elgzölhet (elgzölöghet, elgzölögtethet) víz, azaz pórusvíz az a víz, amelynek gznyomása 23 C mérsékleten nagyobb, mint Torr (=79,99 N/m 2 = 7, atm). Ez lényegében annak a víznek felel meg, amely C hmérséklet szárítás során a testbl eltávozik. A cementkl elgzölhet víz, - más néven a pórus víz - szabad vízbl, kapilláris vízbl és gélvízbl áll. Az elgzölhet víz egyik, legmozgékonyabb része az ún. szabad víz, amely a hidratált cementszemcsék közötti pórusokban található. Kötereje viszonylag gyenge, a szabad víz molekulák akár el is párologhatnak. Elfordul (például a német szakirodalom- 90 ban), hogy a kapilláris víztl nem különböztetik meg.
91 Az elgzölhet víz másik része az ún. kapilláris víz, amely a nagyobb kapillárisokban helyezkedik el. A kapilláris víz a vízmolekulák hidrogénhíd-kötése és a kapilláris erk folytán vízfilmet képez a kapilláris falán. A kapilláris víz tulajdonképpen szabad vízként viselkedik, bár mozgása a kapilláris felületi feszültségek miatt a szabad vízénél nehezebb, de éppen a felületi feszültségek hatására a nehézségi er ellenében a kapillárpórusban felemelkedni képes. Ha a leveg relatív páratartalma 40 %-nál kisebb, akkor a cementk nem tartalmaz sem szabad, sem kapilláris vizet. Fagyhatás esetén a kapilláris víz (sótartalmától függen) általában -3 C hmérséklet 91 alatt megfagy.
92 A cementk gélpórusaiban lév ún. gélvíz az elgzölhet víz harmadik része. A gélvíz többnyire egy molekula vastagságnyi rétegben tapad a hidratációs termékek felületéhez fizikai adszorpcióval (folyadék vagy gáz kapcsolódása szilárd test felületéhez), ezért fizikailag kötött víznek is hívják. A gélvíz kötereje majdnem eléri a kémiailag kötött víz kötdését, ezért e kapcsolatot a olykor kémiai adszorpciónak nevezik. A gélvíz mennyisége a leveg páratartalmától és a hidratációs foktól függ, a cement tömegének 10±5 %-át teszi ki. A gélvíz felületén nagy felületaktív erk mködnek, ezért fagyhatás során a gélvíz csak mintegy -78 C 92 mérsékleten fagy meg.
93 Az el nem gzölhet víz, más néven a kémiailag (szerkezetileg) kötött víz a hidratáció során épül be a cementkbe, és C mérséklet szárítás után is a cementkben marad. Az el nem gzölhet vizet a (pórus mentes) szilárd anyag alkotó elemének tekintjük. A kémiailag kötött víz mennyisége a cement mennyiségének legalább mintegy tömeg%-a. 93
94 SZABAD VÍZ CEMENTKBEN LÉV VÍZ KAPILLÁRIS VÍZ GÉLVÍZ = FIZIKAILAG KÖTÖTT VÍZ PÓRUSVÍZ = ELGZÖLHET VÍZ EL NEM ZÖLHET VÍZ = KÉMIAILAG KÖTÖTT VÍZ 94
95 CEMENTK PÓRUSSZERKEZETE 95
96 Az adalékanyagnak is van pórusszerkezete. A cementk és az adalékanyag pórusszerkezetére jellemz, hogy a pórusok szilárd anyaggal ki nem töltött, tömeg nélküli, különböz terek, amelyekben gázállapotú anyag (többnyire leveg) vagy elgzölhet víz, ill. folyadék található. E tömeg nélküli tereket méreteik, mennyiségük, elhelyezkedésük, keletkezésük alapján különböztetjük meg. A cementk pórusai általában nyitottak, fajtái: légpórusok, esetleg kapillárpórusok és gélpórusok. légbuborékok, továbbá 96
97 A légpórusok (németül: Verdichtungsporen) a szilárduló cementkben akaratunk ellenére, de gondos tömörítés mellett is visszamaradó, viszonylag nagyobb méret, esetleges elrendezdés pórusok. Az olyan betont, amelyben a pórusok átmérje az 1 mm-t ersen meghaladja és keletkezésük gondatlan tömörítésre vezethet vissza, fészkes betonnak mondják, és az ilyen pórusok neve nem is pórus, hanem pl. üreg. A sejtbetonok (gázképzvel elállított gázbeton pórusbeton, vagy habképzvel elállított habbeton zárt sejtjeinek átmérje legfeljebb 2 mm. 97
98 A légbuborékok (németül: Luftporen) a beton fagyállóságának, olvasztósó-állóságának javítására légbuborékképz adalékszerrel a cementkben tudatosan létrehozott, közel gömb alakú, egymástól független pórusok. A légbuborék-eloszlásra követelmény, hogy az ún. távolsági tényez, azaz a cementk bármely pontjától a hozzá legközelebb es légbuborék felszínének távolsága nem lehet több, mint 0,2 mm. A frissbeton légbuborékképz adalékszerrel bevitt levegtartalma 4-6 térfogat%, a 28 napos korú légbuborékos beton nyomószilárdsága a légbuborékképzszer nélküli beton nyomószilárdságának legalább 75 %-a. 98
99 A cementkben lév kapillárpórusok (németül: Kapillarporen) a kevervíz mennyiségétl függen keletkeznek. A cement hidratációja során a cementkbe legfeljebb a cement mintegy tömeg%-át kitev vízmennyiség épül be, ami 0,30-0,35 érték víz-cementtényeznek felel meg. Ha a beton ennél több vízzel készül, akkor a vízfelesleg finom, hajszálcsöves, gyakran összefügg pórusrendszert hoz létre, amelynek alkotói a beton felületére is kivezet kapillárpórusok. A kapillárpórusok mennyiségének növekedésével a cementk és a beton minsége romlik. A kapillárpórusokat egyszeren kapillárisoknak is 99 szokták nevezni.
100 A gélpórusok (németül: Gelporen) a hidratált cementszemcsén belül, a cementgélben helyezkednek el, és a cementgéllel együtt a cement hidratációja folyamán keletkeznek. A cementgél teljesen össze nem növ tábla-, lemez-, szálalakú hidratációs termékekbl áll, amelyek között a gélpórusok találhatók. A gélpórusok a folyadékokat és a gázokat gyakorlatilag nem eresztik át. A cement hidratáció elrehaladtával a hidratációs termékek mennyisége növekszik, a gélpórusok mennyisége csökken. 100
101 A cementkben lév pórusok hozzávetleges átmérje Megnevezés Átmér Légpórusok Légbuborékok Kapillárpórusok Gélpórusok m = 0,01-1 mm 300 m = 0,3 mm 0,1-10 m = mm 0,001-0,1 m = = mm 101
102 A pórusvíz fagyás pontja a pórusméret függvényében Forrás: Balázs György Tóth Ern: Beton- és vasbeton szerkezetek diagnosztikája I. Megyetemi Kiadó, Pórusméret mértékegységek szerint Pórus m méter mm milliméter m mikrométer nm nanométer Å ángström Pórusvíz fagyás pontja ºC 1 m 10-3 m 10-6 m 10-9 m m Durva pórus > 10-3 > 1 > 10 3 > 10 6 > (-3) Légpórus (-3) Kapillárpórus , (-3) , Gélpórus < 10-9 < 10-6 < 10-3 < 1 < Légbuborék (adalékszerrel képzett) < < 0,3 < < <
103 Repedések Szilárd anyaggal ki nem töltött, tömeg nélküli, terek a repedések is (ezeket azonban nem tekintjük a beton, illetve a cementk pórusszerkezete részének). 103
104 Szilárd anyaggal ki nem töltött, tömeg nélküli, terek a repedések is (ezeket azonban nem tekintjük a beton, illetve a cementk pórusszerkezete részének). A repedések fajtái okok szerint zsugorodási repedések; mérséklet változás hatására keletkez (tágulási-összehúzódási) repedések; süllyedésbl származó repedések; alakváltozási (pl. nem megfelel teherbírásból vagy merevségbl, megengedettet meghaladó terhekbl vagy dinamikus igénybevételbl, korrózióból ered stb.) repedések. 104
105 Repedések fajtái elhelyezkedés szerint stabil (megállapodott) nem stabil (terjed, mélyül) repedés; átmen felületi repedés; hosszrepedés, keresztrepedés, vízszintes repedés, függleges repedés; egyes repedés, párhuzamos repedések, hálós repedések, sugárirányú repedések stb. Repedések fajtái tágasság szerint Repedések fajtái tágasság szerint hajszálrepedés 0,1 mm; 0,1 mm < finom repedés 0,3 mm; 0,3 mm < közepes tágasságú repedés 0,5 mm; 0,5 mm < nagy tágasságú repedés 1,0 mm; 1,0 mm < durva repedés 105
106 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET 106
TÖMEGELOSZLÁS FOGALOMKÖRE Anyagsűrűség, testsűrűség, halmazsűrűség, tömörség, porozitás
TÖMEGELOSZLÁS FOGALOMKÖRE Anyagsűrűség, testsűrűség, halmazsűrűség, tömörség, porozitás Dr. Tibor BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék Budapest, 2007. március Frissítve: 2018. március 1 KÉPLETEK ÉS
RészletesebbenVíztartalom, vízfelvétel, látszólagos porozitás
Víztartalom, vízfelvétel, látszólagos porozitás Kérem, bevezetésképpen tekintsék meg Szentgyörgyi Lóránt tanár úr (Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kara) ide illő fényképét, majd ezt követően
RészletesebbenTÖMEGÁLLANDÓSÁG FOGALMA
1 TÖMEGÁLLANDÓSÁG FOGALMA A tömegállandóság fogalma azt fejezi ki, hogy kiszárított állapotban az anyagot tovább szárítva a tömege nem csökken. A tömegállandóság fogalma a szabványokban nem egységes, gyakorlati
RészletesebbenElőkészítő munkák (bontás és irtás) Tereprendezés és földmunkák
Előkészítő munkák (bontás és irtás) Tereprendezés és földmunkák Talajosztályok: 1 Homok, laza termőtalaj 2 Nedves homok, kavics, tömör termőföld 3 Homokas agyag, száraz lösz 4 Tömör agyag, nagyszemű kavics
RészletesebbenBetontervezés Tervezés a Palotás-Bolomey módszer használatával
Építőanyagok II - Laborgyakorlat Betontervezés Tervezés a Palotás-Bolomey módszer használatával A tervezés elvei Cél: előírt nyomószilárdságú beton összetételének és keverési arányának megtervezése úgy,
Részletesebbenvagy 0,1 tömeg%-nál (feszített vb. esetén) nagyobb;
A beton jele 1 A beton jele Magyarországon, az MSZ 4798-1:2004 szabvány szerint a következőket tartalmazza: a beton nyomószilárdsági osztályának jelét; a nehézbetonok jelölésére a HC (heavy concrete) betűjelet;
RészletesebbenA BEDOLGOZOTT FRISS BETON LEVEGŐTARTALMA
A BEDOLGOZOTT FRISS BETON LEVEGŐTARTALA 1 A friss beton levegőtartalmának meghatározása testsűrűségmérés eredményéből számítással 2 A levegőtartalom tervezett értéke: V 1000 cement adalékanyag levegő -
Részletesebbena NAT-1-1258/2007 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1258/2007 számú akkreditált státuszhoz A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építõmérnöki Kar Építõanyagok és Mérnökgeológia
RészletesebbenMAPECRETE A repedésmentes betonok technológiája. Szautner Csaba Hídmérnöki Konferencia Eger
MAPECRETE A repedésmentes betonok technológiája Szautner Csaba Hídmérnöki Konferencia Eger 2007. 10. 10. A beton megrepedésének okai A zsaluzat alakváltozása vagy süllyedése túl korai igénybevétel nem
RészletesebbenNSZ/NT beton és hídépítési alkalmazása
NSZ/NT beton és hídépítési alkalmazása Farkas Gy.-Huszár Zs.-Kovács T.-Szalai K. R forgalmi terhelésű utak - megnövekedett forgalmi terhelés - fokozott tartóssági igény - fenntartási idő és költségek csökkentése
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
Juhász Károly Péter Betontechnológia 4 - Betondiagnosztika 2018 szakmérnöki előadás BME Vizsgálatok típusai Mikor van rá szükségünk? kivitelezés ellenőrzése nem ismert szerkezet teherbírásának meghatározása
RészletesebbenVÍZZÁRÓSÁG, VÍZZÁRÓSÁG VIZSGÁLAT
1 VÍZZÁRÓSÁG, VÍZZÁRÓSÁG VIZSGÁLAT Az MSZ 47981:2004 (az MSZ EN 2061:2002 európai betonszabvány magyar nemzeti alkalmazási dokumentuma) szabvány érvényre lépésével a beton vízzáróságának régi, MSZ 4719:1982
RészletesebbenA BETON KONZISZTENCIÁJA
Betontechnológiai Szakirányú Továbbképzés MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A BETON KONZISZTENCIÁJA Finom szemek fogalma A friss beton tulajdonságainak minősítése, 2. rész Dr. Kausay Tibor 2016. február 1 FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK
RészletesebbenNSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél
NSZ/NT betonok alkalmazása az M7 ap. S65 jelű aluljáró felszerkezetének építésénél Betontechnológiai kísérletek Az I. kísérlet sorozatban azt vizsgáltuk, hogy azonos betonösszetétel mellett milyen hatást
Részletesebben2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek
2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek Falazott szerkezetek: MSZ EN 1996 (Eurocode 6) 1-1. rész: Az épületekre vonatkozó általános szabályok. Falazott szerkezetek vasalással és vasalás nélkül 1-2. rész:
RészletesebbenBetonadalékszerek deszközeizei
Betonadalékszerek A minőség g segédeszk deszközeizei M6 egyik alagútja 2008. július Asztalos István SZTE Mérnöki szerkezetek Budapest, 2009. február 17. 2 Beton - Concrete Bevezetés A beton minősége tartóssága
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenA BETON ÖSSZETÉTELE. Elsősorban cement, de alkalmazható őrölt égetett mész vagy egyéb hidraulikus kötőanyag is Adalékanyagai:
BETON BETON FOGALMA A beton egy mesterséges építőanyag, amely kötőanyagból (cementből), vízből és természetes vagy mesterséges adalékanyagokból, esetleg adalékszerekből és egyéb kiegészítő anyagokból készül.
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1728/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A CRH Magyarország Kft. Műszaki Szolgáltató Központ Építőanyag-vizsgáló Laboratórium (Budapesti egység: 1151 Budapest, Károlyi
RészletesebbenTérfogati fajlagos felület és (tömegi) fajlagos felület
Térfogati fajlagos felület és (tömegi) fajlagos felület A térfogati fajlagos felület az egységnyi testtérfogatú szemhalmaz szemeinek felületösszege, azaz a szemhalmaz szemei külső felülete összegének és
RészletesebbenVizsgálati jegyzőkönyvek általános felépítése
Vizsgálati jegyzőkönyvek általános felépítése 1. Intézményi és személyi adatok 1. Megbízó intézmény neve és címe 2. Megbízó képviselőjének neve és beosztása 3. A vizsgáló intézmény illetve laboratórium
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1728/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve: CRH Magyarország Kft. Műszaki Szolgáltató Központ Építőanyag-vizsgáló Laboratórium
RészletesebbenA beton kúszása és ernyedése
A beton kúszása és ernyedése A kúszás és ernyedés reológiai fogalmak. A reológia görög eredetű szó, és ebben az értelmezésben az anyagoknak az idő folyamán lejátszódó változásait vizsgáló műszaki tudományág
RészletesebbenAnyagtan II. Építőanyagok (2014) kiemelt vizsgakérdések (ismeretük nélkül, elégtelen az érdemjegy)
Anyagtan II. Építőanyagok (2014) kiemelt vizsgakérdések (ismeretük nélkül, elégtelen az érdemjegy) 1. A mész szilárdulása, cementszerű kötése (képlet) - A cement pernyetartalma miért csökkenti a beton
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1728/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Holcim Magyarország Kft. Műszaki Szolgáltató Központ Építőanyag-vizsgáló Laboratórium
Részletesebben(A táblázat értékeinek magyarázata a A normál és nehéz betonok nyomószilárdsági osztályai, küszöb és átlag értékei című dolgozatban található.
Zúzottkő vagy zúzottbeton (betontörmelék) adalékanyagú beton tervezése a Bolomey-Palotás féle képletek alapján, az MSZ EN 206-1:2002 szabvány követelményeinek figyelembevételével MEGJEGYZÉS: A hivatkozott
RészletesebbenBeton. (Könnyű)betonok alkalmazása Már az ókortól kezdve alkalmazzák pl.: Colosseum, Pantheon. Dr. Józsa Zsuzsanna. Első vasbeton.
Beton (Könnyű)betonok alkalmazása Már az ókortól kezdve alkalmazzák pl.: Colosseum, Pantheon Dr. Józsa Zsuzsanna Beton 1 Beton 2 2 A beton fogalma Első vasbeton Lambot-féle betoncsónak 1854 Rostock 2003
RészletesebbenLABORVIZSGÁLATOK NETTÓ LISTAÁRAI március 1.-től (javasolt listaárak, mennyiségtől függően változhat, ÁFA nélkül értendő)
LABORVIZSGÁLATOK NETTÓ LISTAÁRAI 2019. március 1.-től (javasolt listaárak, mennyiségtől függően változhat, ÁFA nélkül értendő) Az árak a minősítést, jegyzőkönyv- és szakvélemény készítést nem tartalmazzák.
RészletesebbenADALÉKANYAG SZEMMEGOSZLÁSÁNAK TERVEZÉSE
ADALÉKANYAG SZEMMEGOSZLÁSÁNAK TERVEZÉSE Ismeretek a BME házi feladat elkészítéséhez Dr. Kausay Tibor Kausay 1 Kausay 2 Kausay 3 Ugyanebből a meggondolásból alkalmazzák a négyzetlyukú szitákat, ugyanis
RészletesebbenKötőanyagok. Kötőanyagok osztályozása. Dr. Józsa Zsuzsanna. Építési mész. Természetes kövektől a mesterségesekig. Építési mész. Hagyományos mészégetés
Kötőanyagok Kötőanyagok osztályozása Dr. Józsa Zsuzsanna Kötőanyagok 1 Kötőanyagok 2 Teretes kövektől a mesterségesekig Építési Al 2 O 3 * 2 * CaO homok vályog agyag márga kő Al 2 O 3 * 2 CaCO 3 kő CO
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1741/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Útlabor Laboratóriumi és Technológiai Kft. (9151 Abda, Bécsi út 15.) akkreditált területe
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1502/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEOLIT" Minőségellenőrző és Minőségbiztosító, Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Vizsgáló
RészletesebbenLevegőtartalom, légtartalom
Németül: Angolul: Luftgehalt Air content Franciául: Teneur en air Levegőtartalom, légtartalom A bet o n a leggo ndo sab b t ö mö rít és v elle nére is tar t almaz hat pó ruso kat (Pórusszerkezet v), amelyeket
RészletesebbenFinomsági modulus és Hummel-féle terület
Finomsági modulus és Hummel-féle terület Németül: Angolul: Finomsági modulus: Finomsági modulus: Franciául: Finomsági modulus: Feinheitsmodul Hummel-Fläche Fineness modulus Hummel-area Module de finesse
RészletesebbenÉPKO, Csíksomlyó, 2011. június 4. A beton nyomószilárdsági osztályának értelmezése és változása 1949-től napjainkig Dr.
ÉPKO, Csíksomlyó, 2011. június 4. A beton nyomószilárdsági osztályának értelmezése és változása 1949-től napjainkig Dr. Kausay Tibor 1 Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Konferencia! Számtalanszor kerülünk abba
RészletesebbenTALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok
2008 PJ-MA SOIL MECHANICS BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKAI TANSZÉK TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok Előadó: Dr. Mahler András mahler@mail.bme.hu Tanszék: K épület, mfsz. 10. &
RészletesebbenKötőanyagok. Horák György
Kötőanyagok Horák György Kémiai, fizikai folyamatok következtében képesek folyékony, vagy pépszerű állapotból szilárd állapotba kerülni Természetes, mesterséges Szerves, szervetlen Folyékony, szilárd Csak
RészletesebbenNedves, sóterhelt falak és vakolatok. Dr. Jelinkó Róbert TÖRTÉNELMI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJA, VÁROSMEGÚJÍTÁS ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT.
ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT Főtámogató Szervezők Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Dr. Jelinkó Róbert Nedves, sóterhelt falak és vakolatok Alapelvek és a gyakorlat Az állagmegőrzés eredményei Parádsasvár
RészletesebbenBETON VISELKEDÉSE ÉS TERVEZÉSE TŰZRE
BETON VISELKEDÉSE ÉS TERVEZÉSE TŰZRE Dr. Majorosné dr. Lublóy Éva Mezei Sándor tű. hadnagy Kecskemét, 2015. december 14. HŐTERHELÉS HATÁSA A SZERKEZETRE Delft 2009. június 10. Delft, 2008. május 13. Az
RészletesebbenTALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE
TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1258/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítés
Részletesebbena NAT /2006 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1056/2006 számú akkreditált státuszhoz A H-TPA Innovációs és Minõségvizsgáló Kft. Pécs Laboratórium (7628 Pécs, Eperfás u. 6.; 8900 Zalaegerszeg,
RészletesebbenÉpítőanyag MSC Szerkezet-építőmérnök MSC hallgatók részére
PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar 7624 Pécs, Boszorkány út 2. Építőanyag MSC Szerkezet-építőmérnök MSC hallgatók részére Betonok minősítése és jelölése (MSZ 4798 szabvány) - Cementek fajtái
RészletesebbenKörgyűrű keresztmetszetű, pörgetett vasbeton rudak nyírási ellenállása 1. rész Völgyi István Témavezető: Dr Farkas György Kutatás felépítése 1. Anyagvizsgálatok 2. Nyírási ellenállás 3. Modellalkotás -
RészletesebbenFalazatok anyagai. A tégla története. A tégla története. Vályog. Természetes kövektől a mesterségesekig. Természetes kövektől a mesterségesekig
Falazatok anyagai A tégla története szárított tégla i.e. 6000 babilóniaiak, asszírok, hettiták, kínaiak Dr. Józsa Zsuzsanna 2006. november. A tégla története Teretes kövektől a mesterségesekig kőzet pl.
RészletesebbenPERNYEHASZNOSITAS A BETONGYÁRTÁSBAN
A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 55. kötet, (2001)p. 113-125 'Tiszta Környezetünkért" Szénerőműi pernyék hasznosításával tudományos konferencia PERNYEHASZNOSITAS A BETONGYÁRTÁSBAN Prof.
RészletesebbenBetonok. Betonkeverés hagyományos. és korszerő felfogásban ??? Új betonkeverési elvek, eljárások
Betonok Betonkeverés hagyományos és korszerő felfogásban??? Új betonkeverési elvek, eljárások A beton mesterséges kı Teherátadásnál meghatározó szempontok: szemcseváz minısége (teherátadás a szemcsevázon
RészletesebbenAZ ALUMINUM KORRÓZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LÚGOS KÖZEGBEN
Laboratóriumi gyakorlat AZ ALUMINUM KORRÓZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LÚGOS KÖZEGBEN Az alumínium - mivel tipikusan amfoter sajátságú elem - mind savakban, mind pedig lúgokban H 2 fejldés közben oldódik. A fémoldódási
RészletesebbenVÍZZÁRÓ BETONOK. Beton nyomószilárdsági. Környezeti osztály jele. osztálya, legalább
VÍZZÁRÓ BETONOK 1. A VÍZZÁRÓ BETONOK KÖRNYEZETI OSZTÁLYAI A beton a használati élettartam alatt akkor lesz tartós, ha a környezeti hatásokat károsodás nélkül viseli. Így a beton, vasbeton, feszített vasbeton
RészletesebbenBetonpadlók a betontechnológus elképzelése és az új MSZ 4798 : 2014 betonszabvány lehetőségei szerint
Betonpadlók a betontechnológus elképzelése és az új MSZ 4798 : 2014 betonszabvány lehetőségei szerint Hódmezővásárhely 2014. november 6. Kovács József BTC Kft. Speciális betonok: Piaci igények alacsonyabb
RészletesebbenMUNKAANYAG. Forrai Jánosné. A beton minősítések, minőség ellenőrzés. A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I.
Forrai Jánosné A beton minősítések, minőség ellenőrzés A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I. A követelménymodul száma: 0482-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-010-30
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1691/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Colas Hungária Építőipari Zrt. Technológiai Igazgatóság Keleti laboratórium
RészletesebbenÖNTÖMÖRÖDŐ BETONOK TERVEZÉSE
ÖNTÖMÖRÖDŐ BETONOK TERVEZÉSE KOVÁCS József műszaki oktató DE-MK Építőmérnöki Tanszék Dr. Salem Georges NEHME egyetemi docens BME Építőanyagok És Mérnökgeológia Tanszék Dr. KOVÁCS Imre tanszékvezető, főiskolai
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1331/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Közúti szolgáltató igazgatóság Útállapot vizsgálati osztály Győri Minőségvizsgálati Laboratórium
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1495/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Innovia Minőségellenőrzési Technológiai és Innovációs Kft. I., II., III., IV
RészletesebbenTárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés.
A TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.4 2.5 Porózus anyagok új, környezetkímélő mérése Tárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés. A biotechnológiában,
RészletesebbenKülönleges tulajdonságú betonok
Csoportosítások Különleges tulajdonságú betonok Ezek lényegében normál összetételű kavics betonok, de kötőanyaguk vagy adalékszer adagolásuk miatt válnak különleges tulajdonságúvá. Például: szulfátálló,
RészletesebbenBetonadalékanyagok az új, európai szabványokban
- 1 - Betonadalékanyagok az új, európai szabványokban 1. Bevezetés Az építési célú kőanyaghalmazok beleértve a betonadalékanyagokat is tulajdonságainak és megfelelőségének szabályozására az MSZT/MB 113.
RészletesebbenÉpítőanyagok 2. Anyagjellemzők 1.
A természet csodákra képes Építőanyagok 2. Anyagjellemzők 1. Dr. Józsa Zsuzsanna 2007.február 13. Az ember nagyot és maradandót akar építeni ÉRDEMES? 1. A babiloni zikkurat, Bábel tornya kb. 90 m (Kr.e.
RészletesebbenLégbuboréktartalom, távolsági tényező
Légbuboréktartalom, távolsági tényező Németül: Kugelporengehalt, Abstandsfaktor (AF) Angolul: Micropore content, Spacing factor Franciául: Contenu en micropore, Facteur de distance Bevezetés A beton tartósságának
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1331/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Magyar Közút Nonprofit Zrt. Közúti szolgáltató igazgatóság Útállapot vizsgálati
RészletesebbenKémiai összetétel (%) SiO 2 6,0 Al 2 O 3 50 53 Fe 2 O 3 3,0 CaO 40,0 MgO 1,5 SO 3 0,4
Általános Az normál dermedésű, de gyorsan kikeményedő, magas korai szilárdsággal rendelkező bauxitcement. Gyártási eljárásának, kémiai összetételének és szilárdulási képességének köszönhetően lényegesen
Részletesebbene-ut 07.02.11:2011 (ÚT 2-3.402)
(ÚT 2-3.402) Közúti hidak építése I. Beton, vasbeton és feszített vasbeton hídszerkezetek Tóth Emília VIA-PONTIS Kft. Útügyi Szabályozási Napok, Sopron, 2011. május 3-4. Az Eurocode-nak megfelelő tervezés
RészletesebbenBetonadalékszerek. Betontechnológiai igények:
Betonadalékszerek Betontechnológiai igények: - bedolgozhatóság, szivattyúzhatóság - nagy kezdőszilárdság - fagyállóság, vízzáróság, stb. Felhasználásuk célja: - betonkeverék tulajdonságának javítása -
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAT-1-1383/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPÍTŐ LABOR Műszaki Szolgáltató Kft. KÖZPONTI ÉS TERÜLETI LABORATÓRIUMOK
RészletesebbenFIZIKA. Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István
FIZIKA Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István Hőtágulás, kalorimetria, Halmazállapot változások fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szi.hu Lineáris (vonalmenti) hőtágulás L L L 1 t L L0 t L 0 0
RészletesebbenKorai beton műtárgyak anyagának vizsgálata és környezeti ásványtani értékelése
Korai beton műtárgyak anyagának vizsgálata és környezeti ásványtani értékelése Subosits Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Ásványtani Tanszék 2010 Témavezető: dr. Weiszburg Tamás
RészletesebbenVASBETON ÉPÍTMÉNYEK SZERKEZETI OSZTÁLYA ÉS BETONFEDÉS
Betontechnológiai Szakirányú Továbbképzés MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS VASBETON ÉPÍTMÉNYEK SZERKEZETI OSZTÁLYA ÉS BETONFEDÉS SZERKEZETI OSZTÁLYOK Nem kiemelt Minőségellenőrzés szintje Kiemelt Szerkezet alakja Szerkezet
RészletesebbenKörnyezetbarát, energiahatékony külső falszerkezetek. YTONG és YTONG MULTIPOR
Környezetbarát, energiahatékony külső falszerkezetek YTONG és YTONG MULTIPOR anyagok használatával Környezetbarát, energiahatékony külső falszerkezetek Tartalomjegyzék: 1) Környezetbarát termék 2) Hőtechnika:
RészletesebbenBeton - Concrete. Sika ViscoCrete technológia napjaink hídépítési munkáiban
1 Sika ViscoCrete technológia napjaink hídépítési munkáiban 49. Hídmérnöki Konferencia, 2008. október 8-10. Balatonfüred Német Ferdinánd - Asztalos István Sika Csoport - Történet 2 A céget Kaspar Winkler
Részletesebbena NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1383/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A MÉLYÉPÍTÕ LABOR Mûszaki Szolgáltató Kft. (1144 Budapest, Füredi út 74-76.) akkreditált mûszaki területe
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1271/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MAÉPTESZT Magyar Építőmérnöki Minőségvizsgáló és Fejlesztő Kft. Minőségvizsgáló Laboratórium
RészletesebbenÉpítőanyagok 1. minimumkérdések és válaszok
Építőanyagok 1. minimumkérdések és válaszok 1. Adalékszerek Mind a friss, mind a megszilárdult beton tulajdonságai különleges rendeltetésű vegyi anyagokkal, ún. adalékszerekkel befolyásolhatók. Az adalékszerek
RészletesebbenA betonok környezeti osztályainak áttekintése az MSZ 4798-1:2004 szabvány alapján
-1 Kérem tekintsék meg a 2011. januári dolgozatot is: http://www.betonopus.hu/notesz/kornyezeti-oszt-csiksomlyo.pdf A betonok környezeti osztályainak áttekintése az MSZ 4798-1:2004 szabvány alapján A MSZ
RészletesebbenMéréstechnika. Hőmérséklet mérése
Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű
RészletesebbenIPARI SZIMBIÓZIS WORKSHOP
IPARI SZIMBIÓZIS WORKSHOP Ipari és építési hulladékok felhasználása a betontechnológiában Dr. Fenyvesi Olivér, adjunktus Jankus Bence, demonstrátor Karina Kash MSc hallgató (Riga TU) Kenéz Ágnes BSc hallgató
RészletesebbenA vizsgált/mért jellemző, a vizsgálat típusa, mérési tartomány. Megszilárdult beton vizsgálata. vízáteresztés. 1-5 bar, 0-150 mm
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1331/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Közúti szolgáltató igazgatóság, Útállapot vizsgálati
RészletesebbenA betonhulladék kezelése Szakszerű újrahasznosítás az MSZ 4798:2016 szabvány alapján
A betonhulladék kezelése Szakszerű újrahasznosítás az MSZ 4798:2016 szabvány alapján Dr. Czoboly Olivér Beton Technológia Centrum Kft. Budapest, 2018.04.13. MSZ 4798:2016 újszerűsége Beton. Műszaki követelmények,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1676/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DÉLÚT Építő és Bányászati Kft. Minőségvizsgáló Laboratórium (6750 Algyő, Külterület
RészletesebbenA beton korai szilárdságának meghatározása kötéshő mérésével Vigh Botond A-HÍD Zrt.
A beton korai szilárdságának meghatározása kötéshő mérésével Vigh Botond A-HÍD Zrt. Velence, 2018.03.28 1. ELŐZMÉNYEK A mérés alapelve a cement hidratációja során felszabaduló hidratációs hő mérése és
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAT-1-1271/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MAÉPTESZT Magyar Építőmérnöki Minőségvizsgáló és Fejlesztő Kft. Minőségvizsgáló
RészletesebbenVíz-cement tényező, víz/cement tényező
Víz-cement tényező, víz/cement tényező Németül: Wasserzementwert, Wasserzementfaktor, w/z-wert Angolul: Water/cement factor, Water-cement ratio Franciául: Rapport eau/ciment, rapport E/C A víz-cement tényező
RészletesebbenBETONOK FAGY- ÉS OLVASZTÓSÓ-ÁLLÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS KÖVETELMÉNYEK
BETONOK FAGY- ÉS OLVASZTÓSÓ-ÁLLÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS KÖVETELMÉNYEK A dolgozat Balázs L. György Kausay Tibor azonos című cikke alapján készült, amely a fib (Nemzetközi Betonszövetség) Magyar Tagozatának
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1796/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Cemkut Cementipari Kutató Fejlesztő Kft. Vizsgálólaboratórium 1034 Budapest,
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
RészletesebbenVíz az útpályaszerkezetben
40. Útügyi Napok SZEGED 2015. szeptember 15-16. Víz az útpályaszerkezetben Kovácsné Igazvölgyi Zsuzsanna tanársegéd Soós Zoltán PhD hallgató dr. Tóth Csaba adjunktus Az előadás tartalma Problémafelvetés
RészletesebbenAz ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS
- 1 - Építőanyag, 1954. 9. pp. 307-312 Az ÉTI 1953. évben végzett cementvizsgálatainak kiértékelése POPOVICS SÁNDOR és UJHELYI JÁNOS 1. Bevezetés Az Építéstudományi Intézet Minősítő Laboratóriumába 1953.
RészletesebbenFagyáll ó beton, fagy- és ol vas ztós ó-áll ó be ton Fagyállóság és vizsgálat
Németül: Angolul: Fagyáll ó beton, fagy- és ol vas ztós ó-áll ó be ton Fagyállóság és vizsgálat Frostbeständiger Beton Beton mit Frost- und Tausalz-Widerstand Concrete for frost resistance Concrete for
RészletesebbenAquanil Hungary Kft. MŰSZAKI ADATLAP AQUANIL VÍZZÁRÓ CEMENTESZTRICH C-25
Email: MŰSZAKI ADATLAP AQUANIL VÍZZÁRÓ CEMENTESZTRICH C-25 Az áru megnevezése: Felhasználásra kész, gyárilag előkevert, cement bázisú, adalékanyagot és nagy szakító szilárdságú műanyag szálakat tartalmazó,
RészletesebbenGipszbeton szerkezetek tervezési módszereinek továbbfejlesztése
Gipszbeton szerkezetek tervezési módszereinek továbbfejlesztése Dr. Kászonyi Gábor főiskolai tanár Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Budapest 1. A dermesztett beton szerkezet és építésmód rövid története A
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1244/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1244/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az INNOTESZT Minőségvizsgáló, Technológiai és Fejlesztési Kft. Mobil Nagylabor
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1110/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1110/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Központi Laboratórium
RészletesebbenKülönleges betontechnológiák
Különleges betontechnológiák Különleges betontechnológiák Lőtt beton Öntömörödő beton Pörgetett beton Tömegbeton Vákuum beton Ciklop- és úsztatott beton Víz alatti betonozás Dermesztett beton Betonozás
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1659/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1659/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IQC Mérnöki Kft. Vizsgáló laboratórium (1112 Budapest, Repülőtéri u. 2.) akkreditált területe
RészletesebbenNAGY TARTÓSSÁGÚ BETON TERVEZÉSÉNEK NÉHÁNY KÖVETELMÉNYE
NAGY TARTÓSSÁGÚ BETON TERVEZÉSÉNEK NÉHÁNY KÖVETELMÉNYE Dr. Kausay Tibor BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék A nagy tartósságú betont az jellemzi, hogy a 100
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek
RészletesebbenEl hormigón estructural y el transcurso del tiempo Structural concrete and time A szerkezeti beton és az idő
El hormigón estructural y el transcurso del tiempo Structural concrete and time A szerkezeti beton és az idő fib Szimpózium La Plata, Argentina, 2005. Szeptember 28.-30. 1 El hormigón estructural y el
Részletesebben