Fogyatékossággal élők társadalmi helyzete Kelet-Európában. Nemzetközi konferencia 2009

Átírás

1 Fogyatékossággal élők társadalmi helyzete Kelet-Európában Nemzetközi konferencia 2009

2 Szerkesztő: Dr. Péley Iván Dr. Schmidt László Varga Anikó Fogyatékossággal élők társadalmi helyzete Kelet-Európában Nemzetközi konferencia ISBN Kiadja a Magyar ILCO Szövetség 7400 Kaposvár, Szent Imre u Felelős kiadó: Somogyvári-SimiczaImre Grafikai terv: Radák Gábor Fedélkép: Ágota László (Békés Megyei ILCO Egyesület elnöke) fényképe A szerkesztők köszönetet mondanak a konferencia előadóinak a kötet tanulmányainak elkészítéséért, a konferencia szervezésében résztvevő egyesületi tagoknak valamint a konferencia és a tanulmánykötet szponzorainak: Mediszintech Kft. Coloplast Hungary Kft. Replant-Cardo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Hollister Kft. A szerkesztők külön köszönetet mondanak Dittrich Katalinnak, Polyák Lillának és a Magyar ILCO Szövetségnek a konferencia megszervezéséért.

3 Dr. Péley Iván - Dr. Schmidt László - Varga Anikó (szerk.) Fogyatékossággal élők társadalmi helyzete Kelet-Európában Nemzetközi konferencia 2009 A konferencia évi válogatott, lektorált tanulmányai.

4 Tartalomjegyzék: Somogyvári Imre: Előszó Serfőző Adrienn: Gyula város rehabilitációs, rekreációs lehetőségei Sárai Rita: Gördülő Tánccsoport bemutatkozása Dr. Nagy András Péter: A fogyatékosság megelőzése Magyarországon - A szűrés problémái Dr. Péley Iván: A megváltozott aktivitással- és társadalmi részvétellel élők életminősége Somogyvári Imre : A Free Mobility Egyesület élete Mányik Richárd: A mozgássérült-segítő kutyák szerepe Giuseppe De Salvo: Fogyatékosok támogatási rendszere Olaszországban Fikó Csaba: A 448-as Romániai Fogyatékossági törvény előnyei és hátrányai Eva Vosáhlová: Fogyatékossággal élők helyzete Csehországban - Alternatív oktatási lehetőségek Kleerné Klement Zsuzsanna: Őszinte párbeszéd a sztómáról - Coloplast Dialogue Education... 86

5 Varga Levente: Otto Bock által kínált aktív kerekesszék Dr. Péley Iván: Aktív kerekesszékek jelentősége Isabella Grosu: Román Sztómások Egyesülete Martin Dait, Dagmar Palovčíková: A fogyatékossággal élők helyzetére Szlovákiában a Testi Fogyatékos Fiatalok Szövetségének szemszögéből Integrációs és más tevékenységek egészségkárosodott személyek részére David Maria: Maros Megyei Vakok és Gyengénlátók Szövetségének bemutatkozása Schlett Győző, Schlett Trike: Fogyatékossággal élők sportolási lehetőségei kerékpárral Terhes Ágota: Csak AKARNI kell! Paluska Tibor: A Romániai fogyatékosok helyzete és lehetőségei Kárpáti Árpád Zoltán: A SINOSZ bemutatása és legfőbb célunk, az egyenlő esélyű hozzáférés Csapó Gábor: Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat Frank Antal: Segéd- és sporteszköz átalakítása az SZNO módszerével

6 Fogyatékossággal élők társadalmi helyzete Kelet-Európában Nemzetközi Konferencia október Gyula, Hunguest Hotel Erkel Fővédnök: Dr. Székely Tamás, Egészségügyi Miniszter Házigazda: Dr. Perjési Klára, Gyula Város Polgármestere, országgyűlési képviselő Védnökök: Domokos László, Békés Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő Dr. Kovács József, Békés Megyei képviselőtestület Pándy Kálmán Kórház főigazgató főorvosa PROGRAM október 9. péntek Ebéd Regisztráció Köszöntőt mondanak: Somogyvári-Simicza Imre, Magyar ILCO Szövetség elnöke Dr. Perjési Klára, Gyula Város Polgármestere, országgyűlési képviselő Dr. Kovács József, Békés Megyei képviselőtestület Pándy Kálmán Kórház főigazgató főorvosa Domokos László, Békés Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő 6

7 14.30 Együttműködési megállapodás aláírása, amely létrejön: Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház -Dr. Kovács József főigazgató, főorvos, Békés Megyei Önkormányzat Dr. Domokos László elnök Békés Megyei ILCO Egyesület Nagy Zoltán között Levezető elnök: Dr. Péley Iván Serföző Adrienn Hunguest Hotel Erkel Gyula város rehabilitációs, rekreációs lehetőségei Sárai Rita Gördülő Tánccsoport Gördülő tánccsoport bemutatkozása Dr. Páva Hanna Hirt Ferenc Dr. Nagy András Péter Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály Magyar Országgyűlés Esélyegyenlőség és Fogyatékossági Albizottság Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Kht. A fogyatékossággal élők helyzete Magyarországon Esélyegyenlőség és esélyteremtés Magyarországon Fogyatékosság megelőzése Magyarországon - A szűrés problémái Dr. Péley Iván Dombóvár Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kht. A megváltozott aktivitássalés társadalmi részvétellel élők életminősége Kávészünet 7

8 Somogyvári Imre Free Mobility Egyesület A Free Mobility Egyesület élete Mányik Richárd Kutyával az Emberért Alapítvány A mozgássérült-segítő kutyák szerepe Giuseppe De Salvo Fikó Csaba Eva Vosáhlova Európai Sztómás Szövetség Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete Fogyatékossággal Élők Regionális Szervezete, Liberec Régió, Csehország Fogyatékossággal élők támogatása Olaszországban A 448-as Romániai Fogyatékossági törvény előnyei és hátrányai Fogyatékossággal élők helyzete Csehországban - Alternatív oktatási lehetőségek Franc Kaučič Szlovén ILCO Szövetség Szociális programok a hatékonyabb rehabilitáció érdekében Ing. Monika Vráblova Kleerné Klement Zsuzsanna Varga Levente Szlovák Mozgássérültek Szövetsége Coloplast A/S Magyarországi Képviselete Otto Bock Hungária Kft. Munkalehetőségek fogyatékosok számára a mostani ekonomiai krízis idején Coloplast Dialogue Education - Őszinte párbeszéd a sztómáról Otto Bock által kínált aktív kerekesszék Gálavacsora Közreműködik: Gyulai Haverok Zenekar 8

9 PROGRAM október 10. szombat Levezető elnök: Dr. Péley Iván Dr. Péley Iván Dombóvár Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kht. Aktív kerekesszékek jelentősége Isabella Grosu Román ILCO Szövetség A Román ILCO Szövetség bemutatása Martin Dait, Dagmar Palovčíková David Maria Mozgássérült Fiatalok Szervezete, Szlovákia Maros Megyei Vakok es Gyengénlátók Szövetségé A fogyatékossággal élők helyzete Szlovákiában a Testi Fogyatékos Fiatalok Szövetségének szemszögéből Maros Megyei Vakok es Gyengénlátók Szövetségének bemutatkozása Schlett Győző Schlett Trike Fogyatékossággal élők sportolási lehetőségei kerékpárral Notheisz Gábor NBG Játékparkok Bt. A mozgás szabadságáért Terhes Ágota Bringanti Csak AKARNI kell! Paluska Tibor Kárpáti Árpád Zoltán Mányik Richárd Nagyváradi Máltai Segélyszolgálat Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Kutyával az Emberért Alapítvány A romániai fogyatékosok helyzete és lehetőségei A SINOSZ bemutatása és legfőbb célunk, az egyenlő esélyű hozzáférés Mozgássérült-segítő kutyák szerepe 9

10 Csapó Gábor MEREK TÁMOP Projektiroda TÁMOP Guruló Projekt Frank Antal MEREK Műhely Segéd- és sporteszköz átalakítása az SZNO módszerével A Magyar ILCO Szövetség ünnepi közgyűlése Ebéd Sporteszközök bemutatója

11 Előszó Az egyre korszerűbb és hatékonyabb egészségügyi ellátásnak és az átlag életkor növekedésének köszönhetően a fogyatékossággal élők száma és ezzel párhuzamosan a szerepük a világban egyre szembetűnőbbé válik. A valamilyen fokú egyre nagyobb személyes érintettség miatt a problémáik is egyre jobban foglalkoztatják a társadalmakat. Ez az érdeklődés nemcsak a médiában, de a mindennapi politikában is jól érzékelhető. Ez alól térségünk országai sem kivételek. A volt szocialista országokat, így hazánkat is jobban megviseli a gazdasági válság. Ugyanakkor ezek a társadalmak még nem rendelkeznek megfelelő civil szervezetekkel. Ennek hiányában a népesség valamilyen okból kiszolgáltatott része, így a fogyatékossággal élők is, az állami szerepvállalás csökkenése miatt még kiszolgáltatottabbá válnak. Ugyanakkor tény az is, hogy a fogyatékossággal élő emberek megfelelő segítése, munkához való juttatása a gazdaság számára új erőforrást jelenthet, a társadalmi hangulatot nagymértékben javíthatja. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a valamilyen okból kiszolgáltatottá váló embereket felkaroló civil szervezetek térségünkben is szaporodnak és aktivitásuk fokozódik. Konferenciánk célja az volt, hogy a jelenlegi helyzetet feltárjuk, valamint Nyugat-Európa országainak eredményeit és tapasztalatait felhasználva a civil szervezetek jövőbeni tevékenységeinek fő irányvonalait megvitassuk. Ezért igyekszünk az Európaszerte működő civil szervezeteken kívül az ezzel a problémával foglalkozó szakértőket is bevonni a munkánkba. Bizakodással tekintünk a jövőbe. Somogyvári-Simicza Imre Magyar ILCO Szövetség elnöke 11

12 Gyula város rehabilitációs, rekreációs lehetőségei Serfőző Adrienn Hunguest Hotel Erkel Egy kis történelem A városról beli okleveles adat maradt ránk, de a legelső hiteles említése 1313-ból való. A gyulai uradalom létrehozója Károly Róbert királyunk, legnagyobb szervezője és a vár építtetője Maróthy János macsói bán. Gyulát ben oppidumnak (mezővárosnak) említik. A vár létesítése 1405 körül kezdődhetett. Hadászati jelentősége a török-magyar harcok korában lépett elő. A XV. századi vára, a várbirtok és a városi rang hosszú időn keresztül formálta e vidék történelmét. Erdély és a királyi Magyarország határán hol az egyik, hol a másik fél párthívei birtokolták, 1566-ban a török foglalta el, és Gyula a szandzsákság székhelye lett. A török kiűzése után (1695) a vár szomszédságában épült fel a birtok központját jelentő kastély. Az ezt követő években az osztrák Harruckern János György magyarokat, németeket és románokat telepített. Külön nemzetiségi városrészek alakultak ki. Gyulának háromnegyed évezredes története folyamán sok jeles fia volt: Dürer Albert a nagy német festő nagyapja Gyulán ötvös volt, apja is Gyulán tanulta az ötvös mesterséget. Erkel Ferenc zeneszerző, a magyar nemzeti opera megteremtője Gyulán született. Munkácsy Mihály sorsa e városban dőlt el, itt lett festő. Itt töltötte kisdiák korát, Gyulán született és nevelkedett Kohán György Kossuth-díjas festő, aki művészi hagyatékát végrendeletileg Gyula városára hagyta. Ugyancsak a városban született Bay Zoltán a világhírű amerikai fizikus. A város sok csapást átélt a XIX. században: tűzvészt, árvizeket, járványokat. A századfordulóra húszezer körüli a város lakossága től 1950-ig Gyula volt Békés vármegye székhelye. A XIX. század második felében Gyula elvesztette gazdasági vezető szerepét, mivel a vasútépítkezések alkalmával csak szárnyvonalat kapott, majd az első világháborút követő békediktátum a várostól 5-6 km-re húzta meg a magyar-román határt, így Gyula elvesztette vonzáskörzete jelentős részét, a mai Románia területén lévő környező településeket. 12

13 A XX. században a város fő erőit a mezőgazdaság és az ipar arányos fejlesztése mellett a gyógyfürdő és az idegenforgalom fejlesztésére fordította, két évtized alatt nemzetközileg is elismert fürdőhellyé vált. Képzeletbeli utazás a belvárosban A Kossuth Lajos utcából egy kőkorlátos kis hídon juthatunk az egykori kastélyparkba, Gyula idegenforgalmi központjába. Műemlékek és modern létesítmények váltogatják egymást a pompás környezetben. Valaha a gyulai kastélyt, az uradalmi szántóföldeket is beleszámítva, hozzávetőlegesen egy négyzetkilométernyi összefüggő beépítetlen terület övezte, amely a gyulavári országútig és a körgátig terjedt. Egy részét, a Krinolinkertet 1921-ben, majd 1942-ben a Kastélykertet házhelynek osztották ki, az 1945-ös földreform során pedig újabb házhelyek kiosztására került sor. A kastély közvetlen környékét övező angolparkot sikerült egy tömbben meghagyni, így maradt meg a Várfürdő környékének csodálatos környezete. Ezt a 21,7 hektáros területet 1955-ben védetté nyilvánították. Itt található a gyulai vár is. A gyulai vár megépítésétől a töröknek való feladásáig döntően a királyi udvarhoz köthető, vagy rokoni címen, vagy pedig úgy, hogy maga a király vagy a királyi család tagja az uradalom birtokosa. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert legközelebb Buda és Vajdahunyad az a két vár, amely egyértelműen ilyen királyi pozíciókkal rendelkezik. A gyulai vár, talán még az utóbbinál is kiemeltebb, mivel külföldi uralkodói körökkel is kapcsolatba hozható. 13

14 A várépület első konkrét említése az 1445-ből való, bár a vár építését Maróti János már 1405-ben megkezdte ben Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta a területet. A vár, hadászati szempontból a mohácsi vész után lép elő igazán. Szapolyai János híveinek sikerült megszerezniük a várat, majd rövid ideig erdélyi érdekeltségű főurak kezében volt, de 1552-ben ismét királyi birtoklásba került egy csere következtében. A török eközben elkezdte a környék pusztítását, majd a vártól nem messze palánkokat épített, ezzel megakadályozva a várőrzők számára az élelemellátást nyarán II. Szulejmán unokaöccse Pertáf pasa végül ostrom alá vette a várat. Kilenc hét ostrom után, aláírták a vár feladásának szerződését, így a város török kézre került. A viszonylagos béke beálltával a város élete lassú fejlődésnek indult, majd 1695-ben a keresztény hadak visszafoglalták a területet. Ezt követően a várban az uradalom kiszolgáló egységei kaptak helyet. A vár felújítása az 1960-as évek elején indult meg, 1964-től a falakon belül működik a várszínház, mely évről-évre színes programokkal várja vendégeit. A gyulai Várfürdő. Az adottságok, a turisztikai termékek sorában különleges helyet foglal el a Várfürdő, ami a város legnagyobb idegenforgalmi attrakciója. Gyulán termálkút fúrásának a gondolata már 1941-ben felvetődött, egy részvénytársaság megkezdte a mélyfúrást, amit a háború miatt megszakítottak, azonban 1958-ban az első mélyfúrású kútból felszínre tört a sárgásbarna színű, alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz. 14

15 A Gyulai Várfürdő az egykori Almásy kastély parkjában 8,5 ha területen létesült, amelyet természetvédelmi területté nyilvánítottak. A belváros mediterrán hangulatú sétálóutcája frissítő szökőkútjaival, szerethető és élhető tereivel, csábító és minden igényt kielégítő kerthelységeivel, parkjaival, nyaranta szombatonként élő térzenével minden korosztály számára ideális lehetőséget nyújt a kellemes időtöltéshez! Erkel Ferenc szülőháza (Erkel Ferenc Emlékház). A németgyulai kántortanítói lakás és iskola 1795-ben épült ban bővítették, és a földszintes, klasszicista stílusú épület akkor nyerte el mai formáját. 15

16 1810. november 7-én itt született Erkel Ferenc, a magyar Himnusz és a magyar opera megteremtője. Édesapja, ifjú Erkel József két testvérével és apjával ben költözött Gyulára Pozsony környékéről, az akkor megüresedett németgyulai tanítói állásra ban Erkel József megnősült, egy gazdatiszt leányát vette el, házasságukból nyolc fiú és két leánygyermek született. Ferenc a második gyermek volt a családban. 17 évesen került Kolozsvárra, s itt kezdődött zenei pályafutása, majd Pesten teljesedett ki. Felesége Adler Adél, a budavári Mátyás templom karnagyának leánya. Az 1860-as évektől Gyulán élt, s itt is halt meg, férjét túlélve, 1899-ben. A város képviselőtestülete még Erkel életében a város díszpolgárává választotta nagy szülöttét, de szülőházát csak 1897-ben jelölték meg emléktáblával. Az egykori iskolaépületben emlékkiállítást, majd 1970-ben Erkel Ferenc emlékházat alakítottak ki. A kiállítás a zeneszerző életútját, munkásságát kíséri végig. Az L alaprajzú, földszintes épület a 19.század elején épült barokk stílusban, magyargyulai jegyzői lakásnak A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. Az épületet és a gyűjteményt 1978-ban a város megvásárolta, s a ritka együttest felhasználva múzeumot rendezett be. 16

17 A régi Vármegyeháza a mai városháza, a Polgármesteri Hivatal székhelye. Amikor 1950-ben Békéscsaba lett a megyeszékhely, a vármegyeháza megüresedett, s a városi adminisztráció kapott benne helyet ig a hosszabb, udvari szárnyban volt a megyei börtön. Rövidebb udvari szárnyába 1904-ben költözhetett be a hányatott sorsú megyei levéltár, az emelet pedig főispáni lakás lett. A többszöri átépítés miatt barokk, klasszicista, romantikus és eklektikus részletek figyelhetők meg a műemlék jellegű, összhatásában eklektikus stílusú épületen. Az arabeszk díszítésű timpanonban Békés megye 1724-ben engedélyezett címerét láthatjuk. 17

18 Erkel Ferenc szobra: a Százéves cukrászda előtti tér közepén álló bronz mellszobor Kallós Ede neves szobrászművész fiatalkori alkotása júniús 26-án leplezték le Erkel özvegyének jelenlétében. Talpazatának bal oldalára a Himnusz első sorát véste fel alkotója. Kétévenként itt rendezik meg az Erkel Diákünnepek nyitóünnepségét. A szobor megkoszorúzása és az Erkel-láng meggyújtása jelzi a kulturális szemle kezdetét. A szobrot egykor körülvevő kovácsoltvas rácsot ma a Várfürdőben az Erkel-fa körül találjuk. A Százéves cukrászda az 1801-i tűzvész után épült egyemeletes, L alakú épület. Műemléki megítélés szerint korát és színvonalát tekintve a Dél-alföld legértékesebb emeletes városi polgárháza. Az épületben találjuk a megye legrégibb, s az ország egyik legnevezetesebb műemléki cukrászdáját, a Százéves cukrászdát. A bizonyíthatóan 1840 óta fennálló cukrászda nevét mintegy három évtizede változtatták meg, eredetileg 19.századi tulajdonosáról Reinhardt-cukrászdának nevezték. Berendezését 1952-ben védetté nyilvánították. A cukrászda elkerülte az államosítást, tulajdonosa Jánosi Imre, megőrizte a régi berendezést. Felismerve a cukrászda idegenforgalmi jelentőségét, tőle vásárolták meg, s 1986-ra felújították, a reformkori hangulatot árasztó, különlegesen szép cukrászdát eredeti állapotában állították helyre. A két szalont a felújításkor rekonstruálták, az itt talált bútorokat mintául véve biedermeier bútorzattal rendezték be. Az udvar felöli folyosón az egykori szabadkéményes cukrászműhely felszereléseit, eszközeit bemutató kiállítás található. 18

19 Legvégül Városunk esti fényben fürdő szökőkútja, ahova mindig szeretettel várjuk vissza kedves Vendégeinket! Várjuk vissza Önt is Gyulára! 19

20 Gördülő Tánccsoport bemutatkozása Sárai Rita Gördülő Tánccsoport Rengeteg tévhit alakult ki a sérültekkel, kerekes székesekkel kapcsolatban. Teljesen normálisnak mondható reakció, hogy az ember fél az ismeretlentől, a másságtól, még ha az valójában nem is okoz számára semmilyen hátrányt. Nagyon kevés a megfelelő közvetlen és közvetett kommunikáció a mozgáskorlátozottak és a mozgásukban ép emberek között. Egyik célunk, hogy jobban megismerjék az emberek ezt a más életet és lássák, hogy ugyanúgy, mint az egészséges emberek, a mozgáskorlátozottak is dolgoznak, gyereket nevelnek, szórakoznak, sportolnak, és bár nehezebben, de sokan megállják a helyüket az életben. Könnyebb lenne a sérültek élete, ha az emberek a másik ember helyzetét jobban átlátva, előítélet nélkül, netán kíváncsisággal fogadnák. Tánc és kerekes szék. Ez a két szó a laikus embernek gyakran egymást kizáró fogalomként jelenik meg, hiszen a köztudatban a tánc összekapcsolódik a parketten suhanó párok, vagy a diszkóban ritmusra mozgó emberek látványával. De aki megismeri a kerekes székes táncot, az döbbenetesen felemelő élménnyel gazdagodik. Mosolygó, vidám, vagy elgondolkodó arcokkal találkozik. Színes, gyönyörű ruhákban, a táncparketten forró, vagy andalító ritmusokra hangtalanul suhanó táncosokat lát. A látvány a néző számára nem szomorú, nem szánalomkeltő, hanem kezdetben egyfajta rácsodálkozás, majd ezt felváltja a csodálkozással kevert önfeledt boldogság, öröm érzése. Tíz éve, 1999 májusában alakítottuk meg a Gördülő Tánccsoportot. A csoportban minden táncos kerekes székkel közlekedő mozgássérült. Van, aki baleset és van, aki betegség miatt került kerekes székbe. Tagjaink közül sokan vidéken élnek és vállalják, hogy Budapestre feljárnak a kétheti rendszerességgel történő próbákra és az előadások helyszíneire. A kezdeti hónapokban úgy gondoltuk, hogy csak a saját szórakozásunkat szolgálja majd ez a közösség. Körülbelül fél év elteltével kiderült, hogy ennél sokkal többről van szó. 20

21 Speciális koreográfiát igénylő előadásunk a nemzetközi táncvilág egyedülálló színfoltja. A mára már több mint 3 órát felölelő műsorunk, a Gördülő-show színes repertoárján a legkülönfélébb stílusú és műfajú táncok szerepelnek a néptánctól a kán-kánig, a keringőtől a modern show-táncig. A tánc iránti érdeklődés és szeretet mindannyiunkból belülről fakad. Ráeszméltünk, hogy a tánccal képesek vagyunk megmutatni, hogy a kerekes székbe kényszerült ember is képes teljes életet élni, fizikai korlátait legyőzve értékes, maradandó művészi alkotást létrehozni, a közönség számára szórakoztató produkciót nyújtani. Minden rendezvényünk célja egyfajta szemléletformálás, elsősorban a felnövekvő nemzedékkel való közös programok során egy egészséges viselkedési kultúra kialakítása. A fogyatékossággal élő is lehet tudatosan, önmaga által érlelt, önmegismerésre és önépítésre képes személyiség, aki a lehetőségeihez képest önálló, aktív életet él. Vannak bizonyos problémái a mozgással és/vagy egyes érzékszerveivel, de szellemileg tökéletesen ép, tehát mindazon dolgokra alkalmas, amiket fogyatékossága nem akadályoz. Tevékenységünk a rehabilitációt is szolgálja. Célja, hogy a sérültek helyreállított vagy megmaradt képességeik felhasználásával ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben, valamint sérüléseik, hátrányaik helyett, egyedi értékeik kerüljenek a figyelem fókuszába. A tánc örömén felül tehát megpróbáljuk azt a szemléletet is közvetíteni, hogy kitartással, küzdeni akarással, önmagunk és egymás elfogadásával bármit elérhetünk az életben. Fontosnak tartjuk, hogy tevékenységünkkel a társadalom minél szélesebb rétegeihez eljuttassuk ezeket a gondolatokat, így a tánc nemzetközi nyelve által az ép és sérült emberek közelebb kerülhessenek egymáshoz. A tánc szimbolizálja az adott közösséghez való tartozás, a többiek mellett való elköteleződést is. Nagy eredménye még a táncnak, hogy segíti az erőszakon való felülemelkedést és megnyitja az utat a tolerancia felé, előmozdítja a kisebbségek integrálódását a társadalomba. A szabadság és a boldogság érzése nem ép láb és tökéletes test kérdése, hanem az emberség, az egymás felé fordulás az, ami képes összekötni épet és sérültet emberként. 21

22 A közönség megérti azt az üzenetet, amelyet mi a magunk számára már régen megfogalmaztunk: ez a fajta alkotó tevékenység is része a fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedésének. Hidat képezünk a kerekes székes és az ún. egészséges emberek között. Önbizalmat, bátorságot akarunk adni fogyatékossággal élő társainknak is. Reméljük, példánk arra ösztönzi őket, hogy váltsák valóra terveiket, céljaikat. Művészeti munkánkon túlmutatóan tevékenységünknek társadalmi hasznosulása is van. Fellépéseink helyszínét sok esetben kellett akadálymentesíteni, így ezek utána is megmaradtak ebben az állapotukban. Sok esetben ez nemcsak az akadálymentesítés tárgyi megvalósulását jelenti és eredményezi, hanem a társadalmi tudatformálást, integrációt, azaz a fejekben történő akadálymentesítést is szolgálja. Egyre több helyszínre hívnak minket fellépéseket tartani. Rájöttünk, hogy táncprodukciónk az esélyegyenlőség hirdetésének egy nagyon hatásos eszköze, valamint tudatformáló üzenete is van az egészséges külvilág felé. Évente mintegy 30 alkalommal van lehetőségünk bemutatkozni az ország számos városában és határainkon kívül is. A közönség szeretetén túl sikereinket példázzák többek között az olyan elismerések, mint a 2002-ben Veszprémben megrendezett Kortárs Táncművészeti Fesztiválon elnyert Post Scriptum díj, részvétel 2003-ban az osztrák nagykövetség bálján a Szépművészeti Múzeumban, 2005-ben pedig a Pannon GSM Példakép Alapítványa kitüntette Sárai Ritát, a csoport művészeti vezetőjét, táncos-koreográfusát, aki már balesete előtt is foglalkozott tánctanítással, koreografálással ben Zsófia, spanyol királyné tiszteletére táncolhattunk. A média kezdetektől fogva élénk érdeklődéssel követi csoportunk munkáját. A számtalan újságcikk, tv- és rádióriport mellett 2001 nyarán egy hosszabb dokumentumfilm készült életünkről Gördülő világ címmel ben megjelent az és így táncolunk mi című kiadvány tagjaink személyes vallomásaival ban egy újabb dokumentumfilm készült Gördülő Show címmel. Ez elsősorban a látványra, a táncprodukcióra és a tagok rövid bemutatkozására helyezte a hangsúlyt, mintegy kedvet keltve a nézőben élő, teljes színpadi produkciónk megtekintésére. Készülőben van egy könyv az elmúlt 10 évről, mely a táncosok hitvallását, a bennük rejlő érzéseket, bensőjüket próbálja úgy bemutatni, hogy közben ma- 22

23 gánéletükbe, hétköznapjaikba, a táncon túli világukba is betekintést enged. Beszámol a kezdetekről, a nehézségekről, a fejlődésről és a sikerekről. Arról, hogy mit értünk el közösen a fogyatékossággal élő emberek érdekében, milyen hatással voltunk az ép és a sérült társadalomra. Valamennyiünk életében pozitív változást hozott a kerekes székes tánc. A riportokban a közönség is megszólal, hiszen ők más szemszögből nézik a táncot, mint az előadók. Évekkel ezelőtt létrehoztunk egy alapítványt a fenti céljaink megvalósításának érdekében, valamint, hogy a következő generáció az általunk megálmodott utat folytathassa és ebben a szellemben vigye tovább a stafétabotot. Alapítványunk működésének hatékonyságát és eredményességét az alábbi vélemény mutatja be érzékletesen, melyet egy néző küldött nekünk egy fellépésünket követően: Elindultam Lakitelekre úgy, hogy nem is tudtam, minek megyünk oda. Ha annyit tudtam volna, hogy a Gördülő Tánccsoport műsorára vagyunk hivatalosak, az sem mondott volna semmit. Ha tudom, hogy ez kerekes székes emberek táncát jelenti, egészen biztosan nem megyek el. És erre tegnap egyszer csak azt veszem észre, hogy ülök egy zsúfolásig megtelt teremben és érkeznek a kerekes székesek. Szól a zene és táncolnak. Tizenvalahány évestől ötven akárhányig bezárólag, nők és férfiak. Egy idő után már rég nem a táncukat, az arcukat figyelem. Ezek az emberek mosolyogtak, mosolyogva táncoltak! Ez nem volt erőltetett mosoly. Együtt voltak, egymással, a zenével, és el tudták hitetni velünk, hogy nekik semmi sem fáj. Lassan elkezdtem visszafele nyelni a könnyeimet és borzasztóan szégyelltem magam. Én mostanában elmerültem a saját fájdalmamban. Depressziós lettem, mert nincs munkám, mert elhagyott a barátom. Nyalogattam a sebeimet, szorongtam, már nem jártam sehova. TELJESEN EGÉSZSÉGESEN! Már nem volt célom és rohadt igazságtalannak éreztem az életet. Ők megtalálták egymást, ők igent mondtak az életre, amire a legtöbb egészséges ember azt mondaná: nem is élet. S mégis határozottan érzem: volna mit tanulnom tőlük. Ehhez hasonló megnyilvánulásokat minden fellépésünk után kapunk, ami azt bizonyítja számunkra, hogy érdemes tovább folytatnunk ezt a különleges missziót. 23

24 A csoport jelenlegi tagjai: Almási Nikolett Ambrus Csaba Beke Viktor Fenyvesi Zoltán Fekete Emese Kátai Róbertné - jelmeztervező, személyi segítő Kátai Virág Kuczkó Zsóka Mányik Richárd Mészáros Gabriella Pusztafi László Sárai Rita művészeti vezető, koreográfus Szilvágyi Gergely Tóth S. Tibor Ungvári Mihályné Vaszil György Vágola Imre 24

25 25

26 A fogyatékosság megelőzése Magyarországon A szűrés problémái Dr. Nagy András Péter Semmelweis Halasi Kórház Kft. Kiskunhalas, Általános Sebészet Az ember akkor megelégedett, boldog, ha teljes életet tud élni. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele, hogy egészséges legyen, mert így tudja ellátni azokat az egyéni és társadalmi funkciókat, feladatokat, elvárásokat, amelyekre szüksége van. Egyrészt dolgoznia kell, hogy el tudja látni saját magát, biztosítsa élelmét, ruházatát, lakását, másrészt teljesíteni kell biológiai és társadalmi funkcióját, vagyis családot alapít, gyermeket nevel, társadalmi lényként segít ember társainak. Ha valaki nem egészséges, ezek a funkciók károsodnak. Lényegében ez a fogyatékosság. Ezek az emberek nem csak a családra, hanem a társadalomra is rászorulnak, a puszta létük fenntartása miatt is, nem beszélve egyéb dolgokról. Ma Magyarországon a hivatalos adatok szerint fogyatékos embertársunk él. A fogyatékosság lehet testi és lelki (néha mindkettő). A testi fogyatékosság lehet szerzett vagy vele született (örökletes). A veleszületett fogyatékosság megelőzése, egyrészt a genetika feladata, másrészt terhes gondozás körébe tartozik (pl.: az első trimeszter vírus fertőzései). A szerzett az egyedi élet folyamán kialakult betegségek, elváltozások következménye, melyek lehetnek krónikus (pl.: dohányzás, tumorok) vagy akut (trauma) behatások következményei. Ezek lehetnek olyan elváltozások, melyek láthatóak, vagyis a betegen azonnal észrevehetőek (pl.: hiányzik a lába) és lehetnek olyanok, amelyek nem láthatóak, de mégis megkeserítik a beteg és esetleg környezetének életét is. Ilyen pl. cukorbetegség, az arteriosclerosis, melyeknek késői következményei láthatóvá válnak, válhatnak (pl.: láb elvesztése). De ide sorolhatnám az emlő műtétek miatti csonkoltakat, a mű billentyű beültetett betegeket, a transzplantáltakat, vagy sok esetben a nőgyógyászati műtétek utáni állapotokat. A stoma viselők, a colostomával, ileostomával, urostomával élő személyek szintén ide tartoznak. Ennek ismeretében bárki, bármikor, bármilyen korban fogyatékossá válhat. 26

27 Ezeknek a betegségeknek a nagy része megelőzhető. Tulajdonképpen megvannak hozzá a receptek, csak nem tudjuk, vagy nem mindig tudjuk alkalmazni, illetőleg betartani vagy betartatni. A megelőzést a felvilágosítással lehet és kell kezdeni. A szokások bevezetése otthon, a bölcsödében, az óvodában nagyon fontos. Az iskolában pedig az életkornak megfelelő felvilágosítás, nevelés, a fogmosástól az étkezésig, a tisztálkodástól a nemi felvilágosításig, az egészséges életmódra nevelésig, a mozgástól, a sporttól, az orvosi vizsgálatok fontosságáig, a higiéniától az oltásokig lenne szükséges. A szenvedélybetegségekről és azok káros következményeiről szakemberek bevonásával rendszeres különórák tartásával kellene tájékoztatókat tartani. Ebben nagy segítség lehetne és néha van is a média. A család, az iskola és a média, természetesen az egészségügyi szakemberekkel kiegészítve alkotják a komplex megelőzést, az ún. primer szűrést. A szűrővizsgálatok rendkívül fontosak lennének, hiszen a betegségek korai felismerése a mai tudásunk és technikák mellett egyenlő lehet a gyógyulással. Később felfedezett betegségek már fogyatékossághoz vezetnek. Magát a szűrést nevezzük secunder szűrésnek. A kiszűrt betegségeket gyógyítani kell, a gyógyított betegeket rehabilitálni, utánkövetni, gondozni is kell, ez a tercier szűrés. A megelőzés nagyon fontos része tehát a szűrés. Ma Magyarországon a következő szűrések folynak: emlőszűrés (mammográfia) méhnyakrák szűrése colorectalis szűrés: nagyon kevés, fő szűrése folyik, 163 családorvos önkéntes vállalása alapján tüdőszűrés, nem kötelező (csak akkor válik kötelezővé, ha a TBC-s betegek száma emelkedne) Diabetes, hypertonia, HIV, bőrgyógyászat, prosztata, szájüregi rákok, sporadikusan Ezek száma messze nem elégséges. 27