Intézményi Minőségirányítási Program. Kiegészítése

Átírás

1 Intézményi Minőségirányítási Program Kiegészítése Berhida Ady Endre Általános Iskola Készítette: Madár Lászlóné január 15. Intézményigazgató 1

2 Tartalomjegyzék 1. Jogszabályi háttér Minőségpolitika Az intézményi működés elvei Minőségcélok Minőségi fejlesztési rendszer Vezetési feladatok Tervezési feladatok Az intézményben folyó tervezőmunka feladata Az intézményben folyó tervezőmunka szintjei A tervezés folyamata Ellenőrzési feladatok Az ellenőrzés fogalma Az ellenőrzés feladata és célja Az ellenőrzés módszerei Értékelési feladatok végrehajtása Az értékelés fogalma Az értékelés feladatai Az értékelés területei Mérési értékelési rendszer A mérési, értékelési rendszer Mérések az intézményen belül Intézményen kívüli mérésekben való részvétel Éves értékelés Az intézményi teljesítményértékelés Teljes körű intézményi önértékelés Partneri kapcsolatok működtetése A partner kapcsolatok célja, működtetése Intézményünkben a panaszkezelés rendje Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése Dokumentumok kezelése A program módosítása A program felülvizsgálata Mellékletek Pedagógusok teljesítményértékelése Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése

3 1. Jogszabályi háttér Az intézményi minőségirányítási program tartalmát a közoktatási törvény (a továbbiakban: Kt.) és a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) a következőképpen szabályozza: A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. [Kt. 40. (10)] Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. [Kt. 40. (11)] Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal [Kt. 85. (7)] A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. [R. 4. (1)] Az intézményi minőségirányítási program végrehajtására és a végrehajtás értékelésére a közoktatási törvény és a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet alábbi rendelkezései vonatkoznak: A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. [Kt. 40. (11)] A nevelési-oktatási intézménynek a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak 3

4 teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét. [R. 5. ] A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést. [Kt. 16. (6)] A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A keresetkiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. [Kt (10)] A közoktatási törvény 40. (10) bekezdése szerint az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 2. Minőségpolitika Intézményünk, feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából - az alábbiak szerint határozza meg általános minőségpolitikáját Az intézményi működés elvei Legfontosabb alapelvünk, hogy intézményünkben a gondjainkra bízott gyermekek, tanulók színvonalas, képességeiknek megfelelő neveléshez, oktatáshoz és egészséges testi és lelki fejlődéshez fűződő érdeke minden más érdeket megelőz. Minden tevékenységünket ennek az érdeknek rendeljük alá, nevelő-oktató munkánk sikeréért közösen dolgozunk. Intézményünk vezetése és dolgozói pedagógusok, nevelő-oktató munkát segítő, ügyviteli és technikai alkalmazottak valamennyien elkötelezettek vagyunk a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a gyermekközpontú működés iránt. Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha azt a fenntartói elvárásoknak megfelelően, a gondjainkra bízott gyermekek, tanulók és szüleik megelégedésére végezzük Minőségcélok Munkánk eredményességét minőségcéljaink megvalósulásán keresztül mérjük, és értékeljük. Minőségcéljainkat a Közoktatási Intézmény egészére és egységesen, az alábbiak szerint határozzuk meg: Környezetünkben vizsgáljuk és elemezzük, melyek azok a követelmények, igények, amelyek újként jelennek meg, vagy már korábban is észlelhetően, de nem kielégítően voltak jelen. Arra törekszünk, hogy a gyermekek egyéni képességeit maximálisan vegyük figyelembe nevelési-oktatási folyamatunkban, programjainkban, a mindennapi életben. 4

5 Törekszünk arra, hogy esztétikus, kulturált, jól felszerelt környezetet, és azok védelmét biztosítsuk gyermekeinknek. Törekszünk a belső és külső kapcsolatok megfelelő szintű működtetésére. 3. Minőségi fejlesztési rendszer Vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet szerint a közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez Vezetési feladatok Minőségfejlesztésünk legfőbb célja, hogy intézményünk pedagógiai, szakmai célkitűzéseinek megfelelően működjön. Intézményünk vezetése elkötelezett a minőségfejlesztés iránt, ezért kiépíti és működteti a minőségirányítási rendszert, és folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása, illetve javítása céljából. A vezetés, a fenntartó támogató együttműködésével a minőségi munka feltételeit, a továbbképzések erőforrásainak megteremtésével és a megfelelő munkakörnyezet fenntartásával biztosítja. Az intézményvezető feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Ennek érdekében meghatározza azt az eljárást, ami biztosítja az intézmény használói számára, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. Az igazgatói és vezetői, nevelői irodákban lehet hozzáférni a belső intézményi dokumentumokhoz: Pedagógiai program Házirend SZMSZ IMIP Munkaterv Ellenőrzési terv Tűzvédelmi szabályzat A könyvtárban: 5

6 Pedagógiai program SZMSZ Házirend IMIP 3.2. Tervezési feladatok Az intézményben folyó tervezőmunka feladata Az intézményben folyó tervezőmunkának biztosítania kell, hogy az intézmény működése az intézmény céljainak, az elvárásoknak és az igényeknek megfelelő, szabályozott, egymásra épülő folyamatokból álló, átlátható, ellenőrizhető legyen. 1. Az elvégzendő feladat, tevékenység meghatározása. 2. Az elvégzendő feladat, tevékenység megtervezéséért felelős személyek (csoportok) kiválasztása. 3. A kiinduló állapot jellemzőinek rögzítése (információgyűjtés, helyzetelemzés). 4. Az adott feladattal, tevékenységgel kapcsolatos elvárások, igények tudatosítása (jogszabályi előírások, partneri igények összegyűjtése). 5. A terv kialakítása: az elérendő célok; a célok eléréséhez szükséges feladatok, tevékenységek; a feladatok, tevékenységek végrehajtásáért felelős személyek; a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges idő; a feladatok, tevékenységek végrehajtásához szükséges eszközök előzetes meghatározása. 6. Az elkészített terv véleményeztetése az adott feladat, tevékenység megvalósulásában érintett partnerekkel. 7. Az összegyűjtött vélemények alapján a terv végleges kidolgozása. 8. Az elkészített terv elfogadtatása, jóváhagyatása az arra jogosult testületekkel. 9. Az eltervezett tevékenységek megvalósítása a gyakorlatban. 10. A megvalósítás értékelése és ellenőrzése: az eltervezett célok és az elvégzett tevékenységek révén elért eredmények közötti különbség megállapítása, a feladatban közreműködő felelős személyek tevékenységének értékelése. 11. Az elvégzendő feladat, tevékenység újbóli tervezésének és megvalósításának már az ellenőrzés, értékelés megállapítása alapján kell történnie Az intézményben folyó tervezőmunka szintjei Hosszú távú tervek: Intézményi Minőségirányítási Program 6

7 Középtávú tervek: Pedagógiai Program Nevelési program Helyi tanterv Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Továbbképzési program Minőségfejlesztési intézkedési terv Rövid távú tervek: Éves munkaterv Költségvetés Beiskolázási terv Belső ellenőrzési terv Munkaközösségek munkatervei Tantárgyak tanmenetei Képességfejlesztési feladatok A tervezés folyamata Igazgató Tájékoztatja a tantestületet nevelési és oktatási célkitűzésekről, a tanév fő feladatairól, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásáról. Tájékoztatást ad a személyi feltételek alakulásáról. Felülvizsgálja a szabályzatokat. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban elkészíti a mérési tervet, mely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. A munkaközösségek Az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. Munkatervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. A Diákönkormányzat Vezetősége, elkészíti éves munkatervét. A nevelőtestület A tanévnyitó értekezleten dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 7

8 3.3. Ellenőrzési feladatok Az ellenőrzés fogalma Ellenőrzés: az intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján. Az ellenőrzés azt vizsgálja, ahogy az intézmény működése megfelel, vagy nem felel meg a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok előírásainak Az ellenőrzés feladata és célja Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez azonban az ellenőrzés eredményeit elemezni kell, és ezt a folyamatot nevezzük értékelésnek Az ellenőrzés módszerei Az ellenőrzés során alkalmazható módszerek: Megfigyelés (lehet tervezett vagy spontán). Írásos kikérdezés (kérdőív). Interjú (lehet egyéni vagy csoportos). Tanulók által készített produktumok vizsgálata. Tanulói teljesítmények felmérése (mérés). Dokumentumok elemzése, ellenőrzése. Tájékozódó látogatás Tematikus látogatás (előre meghatározott szempontsor). Visszatérő látogatás. A megfelelő módszer kiválasztása az ellenőrzés céljától és tartalmától függ Értékelési feladatok végrehajtása Az értékelés fogalma Az értékelés a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével. Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseket hasonlítja össze a tényleges működés eredményeivel. Az értékelés szembesítést jelent: az elért eredményeket kell összehasonlítani a kitűzött célokkal Az értékelés feladatai Az értékelés 8

9 rögzíti az elért eredményeket, értékeket, és így megerősíti az eddigi tevékenység folytatását, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a változtatás, a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg Az értékelés területei Az intézményben folyó nevelő és oktató munka értékelésének területei: a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése, (a Pedagógiai Programban, házirendben határoztuk meg részletesen), a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése, a vezetők munkájának értékelése, a pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése, az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése Mérési értékelési rendszer A mérés valamilyen jelenség, dolog mennyiségi jellemzése egy szám hozzárendelésével valamilyen szabály alapján. A mérés célja mindig az adott helyzet feltárása A mérési, értékelési rendszer A mérés eredményei kiindulópontul szolgálnak az értékeléshez: az elért eredmények, az esetleges problémák, a fejlesztendő területek feltárásához. A mérést mindig értékelés követi. Az értékelés során értelmezni kell a mérés eredményeit: Milyen következtetéseket tudunk levonni a mérés eredményeiből? A mérés eredményeit össze kell hasonlítani a kitűzött célokkal és a célokhoz rendelt sikerkritériumokkal. A mérési, értékelési rendszer folyamatos működtetése alapozza meg a reális, objektív tényeken alapuló helyzetelemzést, amelyre a folyamatos fejlesztés épül Mérések az intézményen belül Az intézményi mérési, értékelési rendszer részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt gyakorisággal: A pedagógusok körében A nevelőtestületi elégedettség vizsgálata SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása A szülők körében A szülői igény- és elégedettség mérése. A tanulók körében 9

10 A tanulói igény- és elégedettség mérése. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések Intézményen kívüli mérésekben való részvétel Az iskolai mérési, értékelési rendszer részeként az intézmény bekapcsolódik a jogszabályban előírt, illetve a nevelőtestület döntése alapján más külső szervek által szervezett mérésekbe. A jogszabályban előírt országos mérés, értékelés eredményeinek intézményi feldolgozása A nevelőtestület évente értékeli az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az intézményben intézkedési tervet kell készíteni, ha a fenntartó felhívja az intézmény igazgatójának figyelmét, hogy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont értesítése alapján az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot Éves értékelés A nevelőtestület minden tanév végén értékeli az intézmény nevelő és oktató munkáját, a Minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit Az intézményi teljesítményértékelés A évi LXXI. törvény módosította a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényt, mely szerint az új törvény 9. -a a következőket mondja ki: Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell: az intézményben vezetői feladatokat ellátók teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét, a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét Teljes körű intézményi önértékelés A teljes körű intézményi önértékelés több tanévre vonatkozó, összegző értékelés. A teljes körű intézményi önértékelés célja, hogy az intézmény teljes körűen felmérje adottságait és elért eredményeit, s ennek segítségével: azonosítani tudja az intézmény működésének erős és gyenge pontjait, kijelölje a működésen belüli legfontosabb területeket, meghatározza a továbbfejlődés irányát (célkitűzés és intézkedések elrendelése). 10

11 3.6. Partneri kapcsolatok működtetése A partner kapcsolatok célja, működtetése A partnerközpontú működés fenntartása, fejlesztése: A partnerek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése. Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása. A lehetőségekhez mérten az igények kielégítése Intézményünkben a panaszkezelés rendje Az intézményben történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten oldjuk fel, illetve meg. Intézményünkben törekszünk a panaszok legalsóbb szinten történő rendezésére Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése Cél: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. 4. Dokumentumok kezelése Nyilvánosságra hozatal: A faliújságon, a szeptemberi szülői értekezleten közzéteszik, hogy az alábbi helyeken található IMIP: 1 pl. a nevelői irodákban 1 pl. az iskolatitkárnál 1 pl. a vezetőknél A szeptemberi szülői értekezleten rövidített változatát, diákokra, szülőkre vonatkozó fejezeteit ismertetni kell a szülőkkel. Minden új belépő dolgozóval meg kell ismertetni az IMIP-ot. Megőrzés: a program 1 példányát irattárba kell helyezni. 5. A program módosítása A program módosítása: az intézmény igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, az iskola technikai dolgozója, a nevelők szakmai munkaközösségei, az SZMK, az iskola fenntartójának javaslata alapján. A módosítási javaslatot írásban kell eljuttatni a minőségügyi vezetőnek. A módosítási javaslatot a minőségfejlesztési csoport megvizsgálja, a nevelőtestület elé terjeszti. A módosítást véleményezi az SZMK és a DÖK. A módosítás a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 11

12 A módosítás a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától lép hatályba. 6. A program felülvizsgálata A Minőségirányítási Program felülvizsgálatát 5 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. Kötelező az IMIP felülvizsgálata: a helyi nevelési program, az önkormányzati (fenntartói) minőségirányítási program változása esetén, illetve ha a vezetői átvizsgálások során felmerült szempontok ezt indokolják. 7. Mellékletek 7.1. Pedagógusok teljesítményértékelése A szabályzat hatálya Az Ady Endre Általános.Iskola 8181 Berhida,Kossuth út 11. intézménynél pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítmény értékelésének szabályzata. Ezen szabályzat: a Közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény és a a Közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény figyelembevételével készült. Ez a szabályzat a szeptember 1. óta érvényben lévő Intézményi Minőségirányítási Program V. fejezetének (Ellenőrzés, mérés, értékelés) kiegészítése. Hatálya kiterjed az intézménynél foglalkoztatott valamennyi pedagógusra. Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és elvárások Alapelvek Mivel alapvető célunk az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása ezért: legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és gyenge teljesítmények közötti különbséget; legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; segítse a pedagógusok és az iskolavezetés közötti információcserét; segítsen az iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a pedagógusok véleményét. 12

13 Elvárások Az értékelési rendszer működése során csak olyan területeket vizsgál, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre. Törekedni kell az objektivitásra. Az értékelt pedagógust lehetőség szerint minél jobban be kell vonni az értékelési folyamatba. Az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető, rajta kívül csak az értékelési csoport tagjai ismerhetik. Az értékeit kifejtheti véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan. Minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan kell kezelni, teljes mértékben ki kel! zárni a megszégyenülés/megszégyenítés lehetőségét. Az értékelés segít a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát az értékelt pedagógusra bízza. A nevelőtestület egészéről egy összesített értékelés készül. Ennek alapján az egyes pedagógus összehasonlíthatja az értékelés egyes területein kapott eredményeit a tantestületi átlaggal. A teljesítményvizsgálat célja és jellege A pedagógusi teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes pedagógusok oktatónevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggő alcélokon keresztül valósulhat meg, mindkét cél fejlesztő és minősítő jellegű. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok Segíteni abban, hogy minden pedagógus képet alkothasson arról, hogy teljesítményét hogyan ítélik meg kívülről, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a pedagógusi közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint; nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést; segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában - az erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével, - az érintett döntéseire hagyatkozva elősegíteni a pedagógusok szakmai fejlődését. 13

14 Az értékelés tárgya, módszerei és menete A követelményrendszer alapjai és összetevői A követelményrendszer három, egymást kiegészítő alapon nyugszik: A pedagógus munkakör általános, helyi, és ha szükséges, személyre Szóló munkaköri leírásán; közmegegyezésen alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellően részletes norma- vagy kritériumrendszeren; az előző értékelési ciklus végén született egyénre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket. A vizsgálandó területek Értékelési rendszerünk a következő területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek: szakmai munka a munkához való hozzáállás adminisztrációs tevékenység osztályfőnöki és napközis munka, illetve egyéb munkakörök (könyvtár, ifjúságvédelem, logopédia, diákönkormányzat) megbízás. vállalás, terhelhetőség kommunikáció és együttműködés Az értékelés területei közötti arány: Nevelés, fejlesztés: 60 % (szakmai munka, munkához való hozzáállás, osztályfőnöki, napközis munka és az egyéb munkakörök) Személyes tulajdonságok: 10% (kommunikáció és együttműködés) Egyéb tevékenységek: 30 % (adminisztráció, megbízás, vállalás, terhelhetőség) Az információgyűjtés eszközei Önértékelő lap (lásd: pedagógusértékelő lap) Külső értékelő lap (lásd: pedagógusértékelő lap) Óralátogatási jegyzőkönyv 14

15 Értékelési beszélgetés Értékelési összesítő lap (lásd: minősítési lap) Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az értékelt pedagógus munkaközösség-vezetőjéből és az igazgatóság legalább egy tagjából álló értékelő csoport végzi az értékelt pedagógus aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás. vita formájában történő) közreműködésével. Az értékelés folyamata A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy pedagógus esetében hároméves ciklus után zárni. Az értékelt pedagógus óráit az igazgató vagy helyettese és a munkaközösség-vezető az adott időszak alatt legalább három alkalommal (lehetőleg folyamatában) meglátogatja. A látogatásokról jegyzőkönyv készül. A tapasztalatokat megbeszélik, az egyes véleményeket írásban rögzítik, valamint kitöltik a pedagógusértékelő lapot. A pedagógusok munkájának értékelésében ügyelembe vesszük a szülők véleményét is. A szülők véleményének kikérésére szülői értekezleten kérdőív formájában kerül sor. A ciklus végén az érintett pedagógus önértékelést Végez a pedagógus értékelő lap alapján. Ezután az összes adat birtokában értékelő beszélgetésre kerül sor, amelyen az érintett pedagógus és az értékelő csoport tagjai vesznek részt. itt közösen levonják a tanulságokat, és kijelölik a következő ciklusra vonatkozó fejlesztendő területeket. Végül minden érintett által egyetértően aláírt- Értékelési összesítő lapon rögzítik a tapasztaltakat, és a kijelölt egyéni célokat, feladatokat. Ennek egy példányát az érintett pedagógusnak is át kell adni. A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. Az értékelési összesítő lapok és a minősítő lapok biztonságos tárolásáért az intézményvezető felelős, az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak az igazgatóhelyettesre, az adott munkaközösség-vezetőre és az értékelt pedagógusra terjed ki. A teljesítmény pontozása és az értékelés kategóriái: A törvény szerint az egyes szempontok értékelésekor az alábbi pontszámok adhatók: kiemelkedő teljesítmény három pont, 15

16 megfelelő teljesítmény kettő pont, kevéssé megfelelő teljesítmény egy pont, nem megfelelő teljesítmény nulla pont. Az összesített értékelést a részletes teljesítményértékelés során adott értékelések átlagaként készítjük el: százalékig kiválóan alkalmas, százalékig alkalmas, százalékig kevéssé alkalmas, 30 % alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. Az értékelésnek tartalmaznia kell: az érintett pedagógus személyes adatait a részletes szöveges értékelést az összesített értékelésnél megadott kategóriák szerinti értékelést az összefoglaló értékelést, javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett pedagógus teljesítményértékelése során megállapíthatóak, és az érintett személy teljesítményének minőségi javítását segítik elő. A minősítést ismertetni kell az érintett pedagógussal, egy példányt az ismertetéskor át kell neki adni. A megismerés tényét a pedagógus aláírásával igazolja, és feltüntetheti esetleges észrevételeit. Amennyiben nem ért egyet az eljárás bármely momentumával, panaszt tehet, és ezt az intézményvezető köteles kivizsgálni. A pedagógus a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő ténymegállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. A kérdőív összeállítását az intézmény minőségbiztosítási csoportja végzi. A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata. Mellékletek: 1. sz. Melléklet A tanóra elemzése 2. sz. Melléklet Óralátogatási jegyzőkönyv 3. sz. Melléklet Teljesítményértékelés - Minősítés 4. sz. Melléklet Pedagógusértékelő lap 5. sz. Melléklet Szülői kérdőív (kidolgozása folyamatban) 16

17 1. sz. Melléklet A TANÓRA ELEMZÉSE 1. Az óra célja, tartalma -Helyesen határozta-e meg a tanár az óra oktató- nevelő célját? - Elérte-e a kitűzött célt? - Milyen volt az óra tartalma szakmai szempontból, megfelel-e a tudományosság elvének? - Az anyag terjedelme és jellege összhangban volt-e a tanulók életkori sajátosságaival? - A tananyag alkalmas volt-e a jártasságok, készségek kialakítására, a képességek fejlesztésére? - Megvolt-e az elmélet és gyakorlat egysége? - A nevelő meggyőződött-e a tanítási-tanulási folyamat eredményességéről? 2. Az órán alkalmazott oktatási módszerek - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő, megfeleltek-e azok a tartalomnak és a tanulók életkori sajátosságainak? - Milyen volt a bemutatás, szemléltetés. milyen kísérleteket végeztek? - A fentiek során milyen volt a tanulók aktivitása? - Figyelembe vette-e a tanár a tanórán kívül szerzett ismereteket? - Milyen volt a frontális, csoportos, páros és egyéni tanulás szerepe, aránya? - Milyen mértékű volt a feladatlapok, munkafüzetek használata? - Hogyan történt az audiovizuális eszközök felhasználása? - Vizsgáljuk az ismeretek rögzítésének, a tevékenységek, képességek fejlesztésének útját. (permanens ismétlés, részösszefoglalások, összefoglalás, megerősítés, korrigálás, rögzítés). - Milyen volt a gyakorlás, érvényesült-e a fokozatosság, változatosság, a tanulók egyéni képességeihez való igazodás? - Milyen formája volt az ellenőrzésnek, értékelésnek? (folyamatos, bevonja-e a tanulókat, indokol-e?) 3. Az óra felépítése és szervezése 17

18 - Helyes volt-e a dornináló tevékenységtípus megválasztása (frontális, csoport - Az óra felépítése megfelelt-e a tartalomnak? - Milyen volt az óra céljának tudatosítása? - Hogyan tagolta a nevelő az új tananyagot, hogyan szervezte meg a tanulók munkáját? - Milyen volt az óra technikai szervezése. a nevelő időbeosztása? (Jelentés, napló kezelése, utasítások kiadása, eszközök kiosztása. rend ellenőrzése, stb.: gyors, határozott) 4. A tanulók munkája és magatartása - A legfontosabb arról meggyőződni, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket és készségeket. (Egy tanára nem ad valóságos képet.) - A tanulók magatartásából a nevelés eredményességére is következtethetünk. - A tanulók érdeklődése elsősorban a szorgalmas, fegyelmezett tanuláson, a pedagógus utasításainak fogadásán mérhető. - A tanulói aktivitás növekedésével lehet munkazaj, de vegyük figyelembe a hangnemet, stílust! 5. A nevelő munkája, egyénisége, magatartása - Hogyan érvényesül a tanórán a tanár vezető szerepe? - Hogyan segíti a tanulói aktivitás kibontakozását? - Hogyan reagál a tanórán előforduló jelenségekre? (beszédstílusa, motorikus megnyilatkozásai, érzelmi megnyilvánulásai, tanár-tanítvány dialógus alakulása, rendszeretete...) 6. Eredmények, következtetések - Az ellenőrzés során arra a legfontosabb kérdésre kell választ találni. hogy a nevelő elérte-e a kitűzött célját. a tanítási óra elősegítette-e a tanulók tudásának gazdagítását, személyiségük fejlesztését. - A látogató állapítsa meg a tanóra pozitívumait, azokat a területeket, amelyeket továbbfejlesztésre ajánl, s a tapasztalt pedagógiai hibák kijavítására kell ösztönöznie kollégái át. 18

19 2. sz. Melléklet ÓRALÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYV Iskola neve: Ady Endre Általános Iskola Iskola címe: Berhida, Kossuth út 11. Látogatott pedagógus: Látogatott óra: Osztály: Dátum: 19

20 3. sz. Melléklet Teljesítményértékelés Minősítés Az értékelt kolléga neve: Beosztása: Tájékoztatom, hogy teljesítményét az Ady Endre Általános Iskola teljesítményértékelési szabályzata alapján: Kiválóan alkalmasnak ( %) Alkalmasnak (60-79 %) Kevéssé alkalmasnak (30-59 %) Alkalmatlannak (30 % alatt) Az értékelés alapján a kolléga erősségei: értékelem. Fejlesztendő területek: A fejlesztés érdekében a következő feladatokban állapodtak meg: Észrevételek, megjegyzések: 20