KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD GODINE AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA KÖZÖTT COHESION POLICY OF THE EU

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD 2014-2020 GODINE AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2014-2020. KÖZÖTT COHESION POLICY OF THE EU 2014-2020"

Átírás

1 KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD GODINE AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA KÖZÖTT COHESION POLICY OF THE EU

2 EU COMPASS 2 2 Sadržaj / Tartalom / Table of contents 2 Kohezijska politika, Korištenje izvora zajednice...4 Agrarna politika zajednice (APZ) između 2014 i Kohéziós politika, Közösségi források felhasználása...12 Közösségi Agrár Politika (KAP) között...17 Cohesion policy, utilization of Common resources...22 Common Agricultural Policy (CAP) IMPRESSZUM: Információs füzetek EU Compass Kiadás éve: Kiadó: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Cím: 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 17. Szerkesztő: Tóth Viktor szakértő ISSN szám: ISSN

3 3 KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD GODINE Kohezijska Politika EU-e u periodu od godine I nadalje su ostale razlike u razvijenosti pojedinih regija, premoštenje istih i nadalje je istaknuta dužnost Regionalne neravnomjernosti u 27 državama članice EU GDP/osoba (PPS), 2005 Izvor: Eurostat

4 4 EU COMPASS 2 Kohezijska politika, Korištenje izvora zajednice Važnije izmjene kod kohezijskih fondova EU Sve regije EU i nadalje dobivaju potporu prema trima određenim kategorijama: 1. manje razvijene regije u kojima je GDP (BDP) po glavi stanovnika manji od unijskog prosjeka i nalazi se ipod 75%, i nadalje imaju prioritet unutar stručne politike ; Maksimalni omjer sufinanciranja je od 75 do 85% 2. prijelazne regije, u EU 27 države članice čiji je BDP po glavi između 75 i 90%; Maksimalni omjer sufinanciranja je 60% 3. razvijenije regije, u kojima je vrijednost BDP-a po glavi stanovnika iznad gornjeg prosjeka od 90%; Maksimalni omjer sufinanciranja je 50% Druga kategorija olakšava prijelaz u onim regijama, koje su u zadnje vrijeme postale konkurentnije, ali u kojima su još uvjek potrebna sredstva za ciljanu potporu, a takvih regija ima 51 sa 72 milijuna stanovnika. Prema prognozama od godine 20 regije će izlaziti iz kruga konvergencijskih smjernica (manje razvijene regije), a što je pokazatelj uspješne kohezijske politike. Iz Kohezijskih fondova ostva- riti će se financiranje onih država članica u kojima je GNI (bruto nacionalni prihod) manji od 90% prosjeka EU-27. Ciljane investicijske aktivnosti kohezijske politike EU prema Europskoj strategiji 2020 Energija- učinkovitost Edukacija Podupiranje malih i srednjih poduzeća Istraživanje i inovacija Promet/transport Izvori obnoljive energije Suradnja između regija Važniji ciljevi i promjene u kohezijskoj politici: Ulaganje u zaštitu okoliša Prijelaz vezano klimatskim uvjetima i prevencija rizika Gospodarenje vodnim resursima i otpadom Biodiverzitet pomoću zelenih infrastruktura Obnova gradskog okoliša Gospodarski model za nisko ispuštanje ugljičnog dioksida Ulaganje u promet i transportiranje Potporu iz Kohezijskog fonda ne

5 5 KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD GODINE dobivaju regije, nego države članice koje se raspolažu sa nižim prihodima. Investicijsko područje fonda su TEN-T (Trans European Transport Network) prometne mreže, te okoliš. Među investicijskim područjima može učestvovati i enregija, ukoliko se sa datom investicijom afirmiraju pozitivna dejstva. Što se tiče prometa uz TEN-T mreže moguća su i daljnja ulaganja u sustave za nisko ispuštanje ugljičnih dioksida i u gradski prijevoz. Zajednička pravila fondovi pripadaju važećem Zajedničkom strateškom okviru (Kohezijska politika, ruralni razvoj, te morska i ribolovna politika). Otvoriti će se mogućnost za programe istodobno za više fondova (EFRR- Europski fond za regionalni razvoj, ESF=Europski socijalni fond i Kohezijski fond). Momentalni prijedlozi kod Komisije: Harmonizacija pravnog sustava za potpore (ušteda troškova) Povećanje učinkovitosti struktualnih sredstava izraženija će biti uloga indikatora, te ocjenjivanja godišnja kontrola provedbe Operativnih programa / monitoring Pojednostavljenje procesa sa ojačanjem infromatičkih podloga U fokusu održivi gradski razvoj (iz EFRR izvora najmanje 5%) Inovativni koraci u svrhu održivog gradskog razvoja (maksimalni do 0,2% godišnjeg finansiranja) Od vanredne je važnosti ona promjena, koja umjesto potporne politike preferira i osnovne smjernice daje za raspodjelu sredstava iz izvora, a koja je u apsolutnoj mjeri INVESTICIJAMA ORIJENTIRANA POLITIKA Podupiranje upotrebe inovativnih financijskih instrumenata u financiranju Djelokrug proširiti na sva investicijska područja Transparentniji pravni okviri 10% bonusa za inovativne financijske instrumente i u slučaju razvoja kojima upravlja zajednica Fleksibilnost iz brojnih opcija za upravitelje programa Postepena ovjera omjera Imuniteti za programe sa manjim ili niskim proračunima Imuniteti za podsustave koji su postigli trajne dobre rezultate Kod pojedinih operacija smanjenje učestalosti kontrole Komisije

6 6 EU COMPASS 2 Načela za raspodjelu izvora Kohezijski fond Manje razvijene regije Prijelazne regije 38.9 Razvijenije regije 53.1 Europska prostorna suradnja 11.7 Najvanjske regije i slabo naseljena područja Ukupno Izvor: Kohezijska politika EU od , Prijedlozi Europske Komisije U ulozi pojedinih fondova nije došlo do promjena. Cilj Europskog regionalnog razvojnog fonda je jačanje gospodarske, prostorne i društvene kohezije. Nacrt za prijelazne i konkurentne regije preporučuje više tematskih ograničenja. Od slijedečih prioriteta moraju odabrati mjere do 80% iz okvira ERFE: učinkovitost energije, obnovljiva energija, konkurentnost i inovacija malih i srednjih poduzeća. Posebna pravila se odnose i na Europsku regionalnu suradnju, koja odgovarajuću mogućnost nudi mjerama u prekograničnim intervencijskim područjima. Za pograničnu suradnju iz raspoloživih izvora dobivena sredstva mogu biti 73,24%, za transnacionalne kooperacije 20,78%, a za interregionalnu suradnju 5,98%. Funkcioniranje Europskog socijalnog fonda (ESF) Komisija 6. listopada godine je dala prijedlog na ona pravila, koje određuju funkcioniranje ESF-e u razdoblju od 2014 i godine. Prijedlog je sastavni dio paketa pravnih propisa buduće kohezijske politike Unije. Omogućiti će, da ESF i nadalje pruži konkretne potpore onim dionicama, kojima je potrebna pomoć u zapošljavanju ili u napredovanju na momentalnom radnom mjestu. Cilj Europskog socijalnog fonda je poboljšanje mogućnosti zapošljavanja, promicanje edukacije i doživotnog učenja, poboljšanje kvalitete života građana, omogućavanjem nji-

7 7 KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD GODINE hovog stjecanja vještina i boljih mogućnosti zapošljavanja, te razvija institucialni kapacitet javne birokracije. Udio ESF-e iz proračuna Kohezijske politike Izvor: Kohezijska politika EU od , Prijedlozi Europske Komisije Novi prijedlog komisije očvrstiti će ulogu ESF-a: U odnosu na ranije razine porasti će ona vrijednost koja će deklarirano porasti i kao minimalna vrijednost mora se odvojiti za ESF programe po kategorijama regija (kod manje razvijenih regija najmanje 25%, kod prijelaznih regija 40%, a kod razvijenih regija 52%). Ova vrijednost znači 84 milijardi eura u proračunu ESF, naspram sadašnjeg iznosa koji je 75 milijardi eura. U interesu povećanja učinkovitosti i da postignu kritičnu masu države članice, moraju koncentrirati na ciljane aktivnosti i investicijske priori- tete, a koje su u skladu sa Europskom strategijom 2020 Od ESF-a najmanje 20% će se trošiti na društvene integracijske svrhe. Veći naglasak će dobiti najstojanja protiv nezaposlenosti u mladim godinama, potpora za aktivne i zdrave starije ljude, pomoć onih zajednica koje su na margini društvenog života i retardirane, kao što je romska populacija Veću potporu će dobiti socijalna inovacija, dakle testiranje i realizacija riješenja problematike u moguće najvećoj mjeri, npr. osigurani uvjeti za društvenu integraciju, kao inovativna riješenja. Kod osvrhe ESF-a i dalje će se poticati prisustvo socijalnih partnera i civilnog sektora, - pogotovo civilne udruge - sa izgradnjom kapaciteta, sa iniciranjem lokalnih razvojnih strategija, kao i sa pojednostavljenim sustavom cijelog potpornog procesa. Pojednostaviti će se proces povratnih sredstava iz ESF-a, pogotovo za male privilegizirane dionice, a čiji je broj od sveukupnih privilegiziranih najmanje 50%. U ovaj krug pripadaju civilne udruge, mala i srednja poduzeća. Od strane ESF-a sufinansirana budu ona nastojanja, koja pripadaju kategoriji ulaganja u ljudske potencijale. ESF će se moći uvrstiti i kao garancija za uzete kredite u državama članice, ukoliko su uzeti u svrhu i financiranje aktivnosti iz ESF fonda.

8 EU COMPASS 2 8 Agrarna politika zajednice (APZ) između 2014 i 2020 Cilj zajednićke agrarne politike (APZ) je suvremena, održiva i učinkovita poljoprivreda untura Europe. Nastoji ojačati konkurentnost sektora, osigurati sigurnosne i zdrave prehrambene proizvode za tržište, zaštitu okoliša i krajolika, a istodobno želi osigurati i kvalietni životni standard za poljoprivredne proizvođače. APZ je origonalno stručna politika europske dimenzije. Države članice umjesto da imaju svoju stručnu politiku i proračune u 27 zemljama, spojili su resurse i izvršavaju jedinu stručnu poltiku iz jednog europskog proračuna. Iz ovog sasvim prirodno proizlazi i slijedi da najveći dio unijskog proračuna pripada APZ-u. No unatoč tome svakako je učinkovitija i isplatljivija ova politika, nego ne koordinirane stavke iz svih članica Unije. Zbog društvenih, gospodarski i ekoloških izazova u APZ-u došlo je do značajnih transformacija u zadnjim godinama. Slijedeći reformi će nastaviti taj proces i dovest će do suvremene, ekološko orijentirane, stručno potvrđene politike, razvijati će lokalna tržišta i radna mjesta, pomoći će reorganizaciju poljoprivdnih aktivnosti i u svrhu održivog poljoprivrednog europskog sekto- ra financirati će plaću poljoprivrednih proizvođača aktivno će doprinijeti realizaciji ciljevima iz Europske strategije APZ predlaže održiti dvije dosadašnje potpore: Cilj I. potpore je i nadalje direktno financiranje proizvođača i financiranje tržišnih mjera. Direktno financiranje i financiranje tržišnih mjera u potpunosti pokriva unijski trškovnik u onu svrhu, da bi osigurala zajedničku stručnu politiku na jedinstvenom i zajedničkom tržištu, nadalje da osigura primjene integrirane uprave i kontrolnog sustava. Cilj II. potpore APZ-a je i nadalje proizvodnja konkretnih ekoloških javnih dobara, služi poboljšanju konkurentnosti poljoprivrede i šumarstva, nadalje služi i diverzifikaciji i standardnom porastu građana u ruralnom sektoru. Države članice na osnovu svojih nacionalnih i regionalnih potrebama fleksibilno mogu izraditi svoje mjere, ali koje su u skladu sa prioritetima Unije. Mjere koje spadaju potpori II države članice će sufinansirati, a koja će doprinijeti sigurnosnoj činjenici da se realiziraju glavni i pozadinski ciljevi i ojačaju prenošene mjere u ruralnu razvojnu politiku. Putem višim stopama sufinanciranja potpora II doprinese kohezijskim ciljevima Unije u siromašnijim i zaostalim regijama.

9 9 KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD GODINE Unutar gornjih potpora stručna opsežna politika će nastati suvremenija i znatno jednostavnija, a među reforme spadaju elementi, kako slijedi: 1. Svrsishodnija raspodjela direktnog financiranja prihoda Zbog povjesnih razloga unutar EU znatne su razlike u financiranja poljoprivrednih proizvođača na jednom hektaru. Potencionalne subvencirane površine po hektaru i kao privilegiziranom isplaćena subvencija u Letonija godine je 94,7 EUR, a u Nizozemskoj 457,5 EUR. Prosjek članica EU-27 je 269,1 EUR. Reformirani APZ zbog neravnoteženosti i nejednakosti uvažiti će jednu vrstu konvergencijskog sustava zbog poštenije raspodjele poticaja. Uravnotežena subvencija je jedan od najznačajnijih elemenata reforma, a čiji je cilj da uskladi ocjenjenu isplatu sa ciljanim namjerama i na taj način ostvari svrsishodniju raspodjelu resursa iz proračuna, to jest da bi u buduće postigla veću usklađenost između poticaja i smjernicama stručne politike. To je moguće postići na slijedeći način: ukoliko kod neke zemlje članice razina poticaja je ispod prosjeka 90% članica EU-27, u ovom slučaju zemlja članica sa jednom trećinom smanjuje razliku koja proizlazi iz momentalnih isplaćivanja i napomenutih 90%. 2. Ekološko privlačnije direktne isplate U buduće realiziranu direktnu isplatu od 30% veže za uzajamnu pogodnost i deklarativnu ekološku praksu. 3. Financiranja aktivnih proizvođača Radi učinkovite upotre potpore iz resursa APZ, direktene poticaje osiguravaju aktivnim proizvođačima. 4. Maksimalizacija raznih poticaja za direktno isplaćivanje najvećim proizvođačima Momentalno velika poljoprivredna poduzeća nerazmjerno većeg udjela dobivaju iz direktnog poticaja APZ-a. Reformirani APZ u omjerenoj i progresivnoj dinamici maksimalizira razinu direktnog poticaja za velika poljoprivredna poduzeća, a istovremeno naravno uzima u obzir prednosti većih sustava iz aspekta isplative veličine i da se preko njih otvaraju u velikom broju radna mjesta. 5. Ruralna politika orijentirana rezultatima 6. Jednostavni programi za male proizvođače Kod direktnih poticaja najčešće su privilegizirani mali proizvođači, mehanizmi koji služe njihovim nastojanijima, a ovi poticaji u znatnoj mjeri smanjuju njihovu i državnu administraciju i istodobno ne utječu na unijski proračun. 7. Mala izdanja i mehanizmi za krize Momentalno europsko gospodarstvo se suoči sa raznim izazovima: ovamo spadaju naročito prihodi iz poljoprivredne proizvodnje a na koje utječu

10 10 EU COMPASS 2 neočekivani događaji i/ili zbog međudržavnih trgovačkih ugovora prikladnost/promjena. Zbog takvih razloga poželjno je na takav način pretvoriti tržišne mjere iz potpore I, da omoguće ostvarenje dvijuh sredstava, to jest proširenje tih sredstava na širju dimenziju od godišnjeg proračuna. Zbog efikasnog tretiranja kritičkih situacija, koje su npr. vezane problematici sigurnosnim prehrambenim proizvodima ili zbog naglo nastaloj gospodarskoj krizi oformirati će se mehanizam intervencije, koji će brzim postupkom odmah pružiti poticaje proizvođačima. Pristup sredstavima iz ovakvog fonda podesan je procesu rezervi za intervencijsku pomoć. Predložene alokacije: Prijedlog za višegodišnje financiranje iz unijskog proračuna i nadalje preferira poljoprivrednu proizvodnju kao financiranje zajedničke strateške politike. Prema prijedlogu APZ-u stoji na raspolaganju za potporu I 317,2 milijardi EUR (po tekućim cijenama), a za potporu II 101,2 milijardi EUR u proračunskom razdoblju od godine, koja se sredstva mogu potrošiti na glavne aktivnosti. (Izvor: LexUriServ) Izazovi iz ruralnog razvoja: Nacrti pravilnika pokazivaju na brojne promjene i u ruralnom razvoju, na koja se odgovori daju ne godine, nego puno ranije. Jedna značajna izmjena je novi pristup lokalnim razvojnim aktivnostima, koji već u fazi planiranja zahtjevaju novi pristu cijelom procesu, pošto namjerava iskoristiti istovremeno sve postojeáe fondove na kogentan način. Prostorne jedinice LEADER planiranja Kod lokalnih planiranja općenito i također nije lako definirati ciljanoga primatelja planiranja. Prema nacrtu propisa Komisija bude ovlaštena da definira one potrebne okvire, među kojima se otvaraju mogućnosti za formiranje lokalnih akcijskih timova, ili da postojeći i nadalje funkcioniraju. Ukoliko lokalne organizacije (npr. parlament) daje ovlast Komisiji, tada još uvjek ostaje otvoreno pitanje da ova odluka koja je važeća za cijelu Europu kako će biti detaljno razrađena za sva područja i kako će funkcionirati u različitim okvirima. Predpostavlja se da razrađenost neće biti detaljnija na odnosu sadašnje, u kojem se sadržaj odnosi na gustoću naseljenosti od 120 osobe/km2. Pitanja planiranja multi funda Planiranje i razvoj koji se napajaju iz više europskih fondova prema momentalnih regulativa Unije na više načina se može ostvariti u razinim državama

11 11 KOHEZIJSKA POLITIKA EU-E U PERIODU OD GODINE članica. Različiti protokoli mogu istaknuti sinergična dejstva, koji proizlaze iz kompleksno iskorištenih mogućih izvora, ali birokratične regulacije koje se odnose na realizaciju u potpunosti može eliminirati one prednosti i ciljeve, na koje zajednička regulativa pak pruži mogućnost. Sinergični model Temelj ovog modela je izgradnja od dole prema gore, a što pak znači za dinamiku planiranja da u redoslijedu planiranja prvo se izrađuju lokalne strategije ruralnog razvoja, naravno u Europa 2020, to jest u pravnim propisima Zajednice, a koje moraju biti u skladu sa centralno izrađenim prioritetima pojedinih d inih zemalja članice. Daljnji sektorski planovi, p lanovi, ili prostorni planovi izrađuju sse e u drugom krugu jer se baziraju na lokalnoj razvojnoj strategiji. Definitivan redoslijed spriječava da se lokalna razvojna strategija ne bazira na principu ostataka. Daljnja očekivanja su da razni fondovi osiguraju stvarne i realne okvire za realizaciju lokalnih strategija. Vidi se, da se EU prilagođava globalnim izazovima i prepoznala je slabosti u raspodjeli sredstava, iz ovog razloga nastoji poticaje Zajednice staviti na nove temelje! Ovome procesu planiranja i pripreme u godini i mi sami smo učesnici i stvoritelji. Važno je da zemlje članice Zajednice i među njima izrazito 28-a država, Republika Hrvatska osjeti da današnja nastojanja i napori su temelji sutrašnjeg porasta gospodarstva.

12 EU COMPASS 2 12 Az EU Kohéziós Politikája között Továbbra is maradtak fejlettségbeli különbségek az egyes régiók között, ezek áthidalás továbbra is kiemelt feladat. Regionális egyenlőtlenségek az EU-27 tagállamában GDP/fő (PPS), 2005 Forrás: Eurostat

13 13 AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA KÖZÖTT Kohéziós politika, Közösségi források felhasználása Főbb változások az EU kohéziós alapjait illetően Az EU valamennyi régiója továbbra is három meghatározott kategóriában részesül támogatásban: 1. a kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-a alatt marad, továbbra is prioritást élveznek a szakpolitikán belül; Maximált társfinanszírozási arány 75 85% 2. az átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU 27 tagállama átlagának 75 és 90%-a között van; Maximált társfinanszírozási arány 60% 3. a fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja a fenti átlag 90%-át; Maximált társfinanszírozási arány 50% A második kategória amelybe 51 régió és több mint 72 millió ember tartozik megkönnyíti az átmenetet azokban a régiókban, amelyek az elmúlt évek során versenyképesebbekké váltak, de még mindig szükségük van a célzott támogatásra. Az előrejelzések szerint 2014-től kezdődően 20 régió kerül ki a jelenlegi konvergencia célkitűzés köréből (kevésbé fejlett régiók), ami a kohéziós politika sikerét mutatja. A Kohéziós Alapból azoknak a tagállamoknak a támogatása valósulhat meg, amelyekben az egy főre jutó GNI (bruttó nemzeti jövedelem) kevesebb az EU-27 átlagának 90%-ánál. Az Európa 2020 Stratégiának megfelelően az EU kohéziós politikájának befektetési célterületei Energia- hatékonyság Képzés KKV-k támogatása Kutatás és innováció Közlekedés/szállítás Megújuló energiaforrások Régiók közötti együttműködés Főbb célok és változások a Kohéziós Politikában: Befektetés a környezetvédelembe Klímaváltozással kapcsolatos átállás és kockázat megelőzés Vízkezelés és hulladékgazdálkodás Biodiverzitás zöld infrastruktúrák révén is Városi környezet megújítása Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell

14 14 EU COMPASS 2 Befektetés a közlekedésbe és a szállításba A Kohéziós Alap támogatásaiban nem régiók, hanem alacsonyabb jövedelmi szinttel bíró tagállamok részesülnek. Az alap beruházási területe a TEN-T (Trans-European Transport Network) közlekedési hálózatok, valamint a környezet. A beruházási területek között szerepelhet az energia is, amennyiben az adott beruházás révén pozitív környezeti hatások érvényesülnek. Közlekedés terén a TEN-T mellett további beruházási területet jelentenek az alacsony szénkibocsátású közlekedési rendszerek és a városi közlekedés. Közös szabályok az alapok a Közös stratégiai keret hatálya alá tartoznak (Kohéziós politika, vidékfejlesztés, valamint tenger- és halászati politika). Lehetőség lesz az egyszerre több alap (ERFA, ESZA és Kohéziós Alap) forrásaira támaszkodó programokra. Jelenlegi javaslatok a Bizottság előtt: Harmonizálni a támogathatósági szabályokat (költségmegtakarítás) A strukturális eszközök hatékonyságának növelése indikátoroknak, értékeléseknek hangsúlyosabb szerepe lesz Operatív Programok megvalósításának évenkénti felülvizsgálata / monitoringja Az eljárások egyszerűsítése és informatikai alapokra helyezése Fókuszban a fenntartható városfejlesztés (Legalább az ERFA forrásainak 5%-a) Innovatív lépések a fenntartható városfejlesztésben (Az éves finanszírozás legfeljebb 0,2%-áig) Rendkívül fontos változás, hogy a támogatáspolitika helyett egy abszolút BEFEKTETÉS ORIENTÁLT POLITIKA lesz a források elosztásának alapja. Az innovatív pénzügyi instrumentumok használatának támogatása a finanszírozásban A hatókör kiterjesztése minden befektetési területre Átláthatóbb szabályozási keretek 10% bónusz az innovatív finanszírozási instrumentumok és a közösségi irányítású fejlesztések esetében Számos opció kínálta rugalmasság a programok irányítóinak Az arányosság fokozott érvényesítése Mentességek a kisebb költségvetésű programok esetében Mentességek a tartósan jó eredményeket elért alrendszerek esetében Az egyes műveletek Bizottság általi ellenőrzésének mérsékelhető gyakorisága

15 15 AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA KÖZÖTT A források kiosztásának alapelvei Kohéziós Alap Kevésbé fejlett régiók Átmeneti régiók 38.9 Fejlettebb régiók 53.1 Európai területi együttműködés 11.7 Legkülső régiók és gyéren lakott területek Összesen Forrás: Az EU kohéziós politikája , Az Európai Bizottság Javaslatai Az egyes alapok szerepében döntő változások nem következtek be. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap célja az Európai Unió gazdasági, területi és társadalmi kohéziójának erősítése. Az átmeneti és a versenyképességi régiók számára több tematikus megkötést is javasol a tervezet. Az alábbi négy prioritásból kell választaniuk ERFA keretük 80%-ánakerejéig: energiahatékonyság, megújuló energia, KKV versenyképesség és innováció. Külön szabályozás vonatkozik az Európai Területi Együttműködésre is, amely megfelelő lehetőséget nyújt a határokon átnyúló beavatkozási igények kezelésére. A rendelkezésre álló források 73,24%-a van előirányozva a határ menti együttműködésekre, 20,78%-a a transznacionális kooperációkra és 5,98%-a az interregionális együttműködésekre. Európai Szociális Alap (ESZA) működése A Bizottság október 6-án javaslatot tett azokra a szabályokra, amelyek meghatározzák az ESZA működését a 2014 és 2020 közötti időszakban. A javaslat az Unió jövőbeli kohéziós politikájára vonatkozó átfogó jogszabálycsomag részét képezi. Lehetővé fogja tenni, hogy az ESZA továbbra is konkrét támogatást nyújtson azok számára, akiknek segítségre van szükségük az álláskeresés vagy jelenlegi munkájukban való előrelépés kapcsán. Az Európai Szociális Alap célja, hogy javítsa a foglalkoztatási lehetőségeket, előmozdítsa az oktatást és az egész életen át tartó tanulást, javítsa a társadalmi befogadást, hozzájáruljon a szegénység leküzdéséhez, valamint fejlessze a közigazgatás intézményi kapacitását.

16 16 EU COMPASS 2 Az ESZA részesedése a Kohéziós Politika költségvetéséből Forrás: Az EU kohéziós politikája , Az Európai Bizottság Javaslatai Az új bizottsági javaslat meg fogja erősíteni az ESZA szerepét: A korábbi szinthez képest minden régiókategóriára vonatkozóan emelkedik az az érték, amely meghatározza, hogy a költségvetésnek minimálisan mekkora részét kell az ESZA számára elkülöníteni (a kevésbé fejlett régiók esetében legalább 25%-ot, az átmeneti régiók esetében 40%-ot, a fejlettebbekében pedig 52%-ot). Ez a részarány legalább 84 milliárd eurós ESZAköltségvetést jelent a jelenlegi 75 milliárd euróval szemben. A hatás fokozása és a kritikus tömeg elérése érdekében a tagállamoknak korlátozott számú, az Európa 2020 stratégiával összhangban álló célra és beruházási prioritásra kell koncentrálniuk. Az ESZA legalább 20%-át társa- dalmi integrációs fellépésekre fordítják. Nagyobb hangsúlyt kap a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem, az aktív és egészséges idősödés támogatása, valamint a leghátrányosabb helyzetű és a társadalom peremére szorult közösségek, mint például a romák segítése. Nagyobb támogatást kap a szociális innováció, tehát a szociális problémák megoldását például a társadalmi befogadás elősegítését célzó innovatív megoldások tesztelése és nagyobb arányú megvalósítása. Az ESZA végrehajtása során tovább ösztönzik a szociális partnerek és a civil társadalom különösen a civil szervezetek részvételét kapacitásépítés révén, közösségi irányítású helyi fejlesztési stratégiák előmozdításával, valamint a támogatásokhoz való hozzájutás rendszerének egyszerűsítésén keresztül. Egyszerűsödni fognak a projektek költségeinek az ESZA általi viszszatérítésére vonatkozó szabályok, különösen a kis kedvezményezettek esetében, akik az ESZA finanszírozását igénybe vevőknek legalább 50%-át alkotják. Közéjük tartoznak egyebek mellett civil szervezetek, valamint kis- és középvállalkozások. Az ESZA támogatására jogosulttá válnak az olyan eszközök, amelyek

17 17 AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA KÖZÖTT a társadalmi és emberi tőkébe való befektetésekhez kapcsolódnak. Az ESZA a tagállamok testületei által felvett kölcsönökhöz garanciaként is felhasználható lesz, amenynyiben azok az ESZA fellépési körébe tartozó intézkedések finanszírozását szolgálják. Közösségi Agrár Politika (KAP) között A közös agrárpolitika (KAP) célja, hogy korszerű, fenntartható és hatékony mezőgazdaságot biztosítson Európa számára. Növelni kívánja az ágazat versenyképességét, biztosítani az élelmiszer-ellátás megfelelőségét és biztonságát, megóvni a környezetet és a tájat, ugyanakkor méltó megélhetést kíván biztosítani a mezőgazdaságból élőknek. A KAP eredendően európai dimenziójú szakpolitika. A tagállamok ahelyett, hogy 27 különböző mezőgazdasági szakpolitikát és költségvetést vinnének, összevonják erőforrásaikat és egyetlen európai szakpolitikát hajtanak végre egyetlen európai költségvetésből. Ebből természetszerűleg adódik, hogy a KAP jelentős részét teszi ki az uniós költségvetésnek. Mindazonáltal hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a koordinálatlan tagállami megkö- zelítések összessége. A társadalmi, gazdasági, környezeti kihívások miatt a KAP az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A következő reform folytatja e folyamatot és korszerűbb, környezetbarátabb szakpolitikát eredményez, amely azáltal, hogy felszabadítja a vidéki területek gazdasági potenciálját, fejleszti a helyi piacokat és munkahelyeket, segíti a mezőgazdaság szerkezetátalakítását és a fenntartható európai mezőgazdasági ágazat megóvása érdekében jövedelemtámogatást nyújt a termelőknek tevékenyen hozzá tud majd járulni az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez. A Bizottság a KAP jelenlegi, kétpilléres szerkezetének fenntartását javasolja: Az I. pillér célja továbbra is a termelők közvetlen támogatása és a piaci intézkedések támogatása. A közvetlen támogatást és a piaci intézkedéseket teljes mértékben az uniós költségvetés finanszírozza annak érdekében, hogy biztosítsa a közös szakpolitika egységes piacon történő alkalmazását, és hogy lehetővé tegye egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazását. A KAP II. pillére továbbra is konkrét környezeti közjavak előállítását, a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítá-

18 18 EU COMPASS 2 sát, valamint a gazdasági tevékenység diverzifikálásának és a vidéki területek életszínvonalának előmozdítását szolgálja. A tagállamok a sajátos nemzeti és regionális igények alapján de az uniós prioritásokat tükrözve rugalmasan alakíthatják ki az intézkedéseket. A II. pillérbe tartozó intézkedéseket a tagállamok társfinanszírozzák, ami hozzájárul annak biztosításához, hogy teljesüljenek a mögöttes célok, és felerősíti a vidékfejlesztési politika tőkeáttételi hatását. Az EU szegényebb régióit érintő magasabb társfinanszírozási ráták révén a II. pillér az Unió kohéziós céljaihoz is hozzájárul. A kétpilléres szerkezeten belül a szakpolitika átfogó korszerűsítésen és egyszerűsítésen megy át, mely reform fő elemei közé tartozik: 1. A közvetlen jövedelemtámogatás méltányosabb felosztása Az uniós termelőknek juttatott hektáronkénti közvetlen támogatás történeti okokból jelentősen eltér az EU-n belül. A potenciálisan támogatható földterület után hektáronként és kedvezményezettenként járó átlagos közvetlen kifizetés mértéke 2013-ban Lettországban 94,7 EUR, Hollandiában pedig 457,5 EUR. Az EU-27 átlaga 269,1 EUR. A megreformált KAP az ilyen különbségek csökkentése és a pénz- ügyi támogatás tisztességesebb elosztása céljából egyfajta konvergenciarendszert fog bevezetni. A támogatás kiegyensúlyozása a reform egyik fő eleme, célja, hogy a közvetlen kifizetések méltányosságának és célzottságának növelésével eredményesebbé tegye a költségvetési erőforrások felhasználását, illetve hogy a jövőben nagyobb összhangot biztosítson a vidékfejlesztési támogatások felosztása és a szakpolitikai célkitűzések között. Ez a következőképpen érhető el: ha egy tagállam esetében a közvetlen kifizetések szintje elmarad az EU-27 átlagának 90 %-ától, akkor a tagállam a tárgyidőszakban egyharmaddal csökkenti az uniós közvetlen kifizetések jelenlegi szintje és az uniós átlag 90 %-a közötti különbséget. 2. A közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele A jövőben a közvetlen kifizetések 30 %-ának teljesítését a kölcsönös megfeleltetésen túlmenő, környezetkímélő gyakorlatok végrehajtásához kötik. 3. Az aktív termelők támogatása A KAP erőforrásainak hatékony felhasználása érdekében a közvetlen támogatásokat az aktív termelők számára tartják majd fenn. 4. A legnagyobb termelőknek juttatott közvetlen kifizetések szintjé-

19 19 AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA KÖZÖTT nek maximalizálása Jelenleg a nagy mezőgazdasági üzemek aránytalanul nagy részben jutnak hozzá a KAP közvetlen jövedelemtámogatásaihoz. A megreformált KAP mérsékelt és progresszív ütemben maximalizálja majd a legnagyobb mezőgazdasági üzemeknek juttatott közvetlen támogatások szintjét, miközben figyelembe veszi a nagyobb rendszerek méretgazdaságossági előnyeit és az általuk teremtett közvetlen munkahelyeket is. 5. Eredményorientált vidékfejlesztési politika 6. Egyszerűsített programok a kistermelőknek A közvetlen támogatások kedvezményezettjei sok esetben kistermelők; a támogatásukat szolgáló mechanizmusok egyszerűsítése jelentősen csökkenti a tagállamok és a termelők adminisztratív terheit, és az uniós költségvetés szempontjából semleges. 7. Piaci kiadások és válságkezelő mechanizmusok A mai európai mezőgazdaság számos kihívással szembesül: ide tartozik különösen a mezőgazdasági jövedelmet befolyásoló váratlan események kezelése, vagy a nemzetközi kereskedelmi megállapodások miatt szükséges alkalmazkodás/átmenet végrehajtása. Ezen okokból célszerű úgy átalakítani a jelenleg az I. pillérbe sorolt piaci intézkedéseket, hogy lehetővé váljon két eszköz létrehozása, illetve kiterjesztése a többéves pénzügyi kereten kívül. A (például élelmiszer-biztonsági problémából vagy hirtelen piaci fejleményekből eredő) válsághelyzetek megoldására létrejön egy sürgősségi mechanizmus, amely gyorsított eljárás keretében azonnali támogatást nyújt majd a termelőknek. Az alap igénybevételéhez alkalmazott eljárás megegyezik a sürgősségisegély-tartalék igénybevételéhez alkalmazottal. Javasolt allokáció: A többéves pénzügyi keretről szóló javaslat értelmében az uniós költségvetésből továbbra is jelentős rész szolgál a mezőgazdaság, e stratégiai jelentőségű közös politika finanszírozására. A javaslat szerint ezért a KAP-nak a közötti időszakra rendelkezésre álló, az első pillérhez utalt (folyó árakon) 317,2 milliárd EUR, valamint a második pillérhez utalt 101,2 milliárd EUR előirányzatokat fő tevékenységeire kell összpontosítania. (Forrás: LexUriServ) Vidékfejlesztési kihívások: A közösségi jogszabálytervezet számos változást fogalmaz meg a vi-

20 20 EU COMPASS 2 dékfejlesztés területén is, melyekre a válaszokat nem 2014-ben, hanem jóval korábban szükséges megadni. Egyik fontos változás a helyi fejlesztés újfajta megközelítése, mely a tervezés eddigiektől eltérő megközelítését is igényli, mivel kógens jelleggel egyszerre kíván építkezni a közösségi szinten rendelkezésre álló valamennyi alap igénybe vételére. A LEADER tervezés területi egysége A helyi szintű tervezés esetén hasonlóan nem problémamentes a tervezés címzettjének meghatározása. A jogszabálytervezet szerint a Bizottság kap felhatalmazást arra, hogy meghatározza azokat a kereteket, amelyeken belül lehetőség nyílhat helyi akciócsoportok alakítására, vagy a meglévők további működtetésére. Amennyiben a közösségi szervek (pl.: parlament) biztosítja ezt a jogosítványt a Bizottság számára, akkor még mindig kérdés, hogy ez a meghatározás, mely Európa egészére egyformán érvényes, milyen részletezettség lesz. Valószínűsíthető, hogy ez a részletezettség nem megy tovább a jelenlegi 120 fő/km2 népsűrüség típusú meghatározáson. A multi fund tervezés kérdései A több uniós alapból táplálkozó tervezés és fejlesztés a jelenlegi uniós szabályozás alapján tagállami szinten sokféleképpen megvalósítható. A különböző forgatókönyvek kiemelhetik, érdemileg hasznosíthatják a komplex forrásfelhasználás lehetőségeiből adódó szinergikus hatásokat, de a végrehajtást szabályozó bürokratikusan kialakított szabályozás teljes egészében eliminálhatja azokat az előnyöket és célokat, amelyekre a közösségi szabályozás esélyt ad. Szinergikus modell E modell az alulról-felfelé építkezésen alapul, ami a tervezés ütemezése szempontjából azt is jelenti, hogy sorrendileg a helyi vidékfejlesztési stratégiák kialakítására történik meg elsőként, természetesen az Európa 2020, a közösségi jogszabályban, illetőleg az ezek alapján a központilag kidolgozott hazai fejlesztési prioritásokkal összhangban. A különböző ágazati, vagy további területi tervek a helyi fejlesztési stratégiákra való tekintettel készülnek el második lépésként. A sorrendiség betartása megakadályoz-

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az EU kohéziós politikája 2014 2020

Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

PRAVCI RAZVOJNE POLITIKE EU U RAZDOBLJU 2014-2020 AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN DEVELOPMENT POLICY

PRAVCI RAZVOJNE POLITIKE EU U RAZDOBLJU 2014-2020 AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN DEVELOPMENT POLICY 1 PRAVCI RAZVOJNE POLITIKE EU U RAZDOBLJU 2014-2020 AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN DEVELOPMENT POLICY DIRECTIONS OF THE EUROPEAN UNION IN THE PERIOD OF 2014-2020

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2

FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 Hátrányos-e az új tagállamok számára a KAP támogatások disztribúciója? Can the CAP fund distribution system be considered unfair to the new Member States? A

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

IVC eredmények. Gönczi Richárd NCP SZPI Információs nap 2015. április 28., Budapest. SMART CAFE, 2014. december 09., Debrecen

IVC eredmények. Gönczi Richárd NCP SZPI Információs nap 2015. április 28., Budapest. SMART CAFE, 2014. december 09., Debrecen EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND IVC eredmények Gönczi Richárd NCP SZPI Információs nap 2015. április 28., Budapest SMART CAFE, 2014. december 09., Debrecen INTERREG IVC/EUROPE információs nap 2015.04.28

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

24th October, 2005 Budapest, Hungary. With Equal Opportunities on the Labour Market

24th October, 2005 Budapest, Hungary. With Equal Opportunities on the Labour Market 24th October, 2005 Budapest, Hungary Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok With Equal Opportunities on the Labour Market Equal Opportunities for the Roma Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok The government

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés

A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés WHO ~ HRH Millenium Development Goals (Achieving the health related

Részletesebben

Smart City strategy in Hungary

Smart City strategy in Hungary Smart City strategy in Hungary Dr. Kálmán Kovács Director, Federated Innovation and Knowledge Centre of Budapest University of Technology, Hungary 9th IT STAR, Warsawa, 8-9 October 2015 Topic I - National

Részletesebben

Ister-Granum EGTC. Istvan FERENCSIK Project manager. The Local Action Plans to improve project partners crossborder

Ister-Granum EGTC. Istvan FERENCSIK Project manager. The Local Action Plans to improve project partners crossborder Expertising Governance for Transfrontier Conurbations Ister-Granum EGTC Istvan FERENCSIK Project manager The Local Action Plans to improve project partners crossborder governance «EGTC» URBACT Final conference

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési projektek uniós támogatásból

Helyi gazdaságfejlesztési projektek uniós támogatásból Helyi gazdaságfejlesztési projektek uniós támogatásból Márton György területfejlesztési szakértő Logframe Tanácsadó Iroda Budapest, 2014.10.16. HGF kezdeményezések támogatási problematikája Komplex, sokrétű

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Transznacionális együttmőködés és a Balkán a Délkelet-európai Transznacionális Együttmőködési Program

Transznacionális együttmőködés és a Balkán a Délkelet-európai Transznacionális Együttmőködési Program Transznacionális együttmőködés és a Balkán a Délkelet-európai Transznacionális Együttmőködési Program SEE Joint Technical Secretariat Közös Szakmai Titkárság Tartalom Bevezetés Transznacionális együttmőködés

Részletesebben

NOVE INICIJATIVE NAČINA FINANCIRANJA KORIŠTENJEM UNIJSKIH IZVORA ÚJSZERŰ FINANSZÍROZÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL NEW FINANCING

NOVE INICIJATIVE NAČINA FINANCIRANJA KORIŠTENJEM UNIJSKIH IZVORA ÚJSZERŰ FINANSZÍROZÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL NEW FINANCING 1 NOVE INICIJATIVE NAČINA FINANCIRANJA KORIŠTENJEM UNIJSKIH IZVORA ÚJSZERŰ FINANSZÍROZÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL NEW FINANCING INITIATIVES IN HUNGARY FUNDED BY EU RESOURCES 4 EU

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

EU Compass projekt ismertetése 1.

EU Compass projekt ismertetése 1. EU Compass projekt ismertetése 1. Támogató alap: Magyarország- Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Pályázat benyújtás: 2010. 09. 15. Döntés: 2011. 03. 25. Szerződéskötés:

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Prezentacija istraživačko-razvojnog i acijskog projekta u prehrambenom sekt

Prezentacija istraživačko-razvojnog i acijskog projekta u prehrambenom sekt Élelmiszeripari szektorhoz tartozó KFI projekt bemutatása Prezentacija istraživačko-razvojnog i acijskog projekta u prehrambenom sekt Előadás vázlata: dasági társaság bemutatása K+F projekt ismertetése

Részletesebben

Using the CW-Net in a user defined IP network

Using the CW-Net in a user defined IP network Using the CW-Net in a user defined IP network Data transmission and device control through IP platform CW-Net Basically, CableWorld's CW-Net operates in the 10.123.13.xxx IP address range. User Defined

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA ÖSSZEFOGLALÁS A kilencvenes éveket mindenekelőtt a munkanélküliség és a gazdasági megújulás elemei, elsősorban a külföldi tőkebefektetések

Részletesebben

Climate action, environment, resource efficiency and raw materials

Climate action, environment, resource efficiency and raw materials Climate action, environment, resource efficiency and raw materials Tóth Orsolya NCP NIH, Külkapcsolatok Főosztálya 2014. február 11. Célok Erőforrás-hatékony, éghajlatváltozásnak ellenálló gazdaság és

Részletesebben

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA Keywords: unemployment, employment policy, education system. The most dramatic socio-economic change

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági szempontok Az ipari termelési folyamatok kedvezőbbé tétele és az ipari együttműködési láncok sűrűsége pozitív társadalmi és gazdasági eredmények létrejöttéhez is hozzájárul. A társadalmi

Részletesebben

Technopolisz Program Technopolisz Iroda Miskolc. Technopolis Programme Technopolis Office Miskolc. www.technopolisz.hu

Technopolisz Program Technopolisz Iroda Miskolc. Technopolis Programme Technopolis Office Miskolc. www.technopolisz.hu Technopolisz Program Technopolisz Iroda Miskolc Technopolis Programme Technopolis Office Miskolc www.technopolisz.hu A TECHNOPOLISZ program THE TECHNOPOLIS PROGRAMME HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS LOCAL ECONOMIC

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Technológia-semlegesség a szabályozásban

Technológia-semlegesség a szabályozásban 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás 2008. október 15-17. Zalakaros Technológia-semlegesség a szabályozásban Nagy Péter nagy.peter@hte.hu Szabályozás korai szakasza Technológia

Részletesebben

Éghajlatváltozással kapcsolatos akció, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok

Éghajlatváltozással kapcsolatos akció, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok Éghajlatváltozással kapcsolatos akció, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok Tóth Orsolya NCP NIH, Külkapcsolatok Főosztálya 2014. január 24. Célok Erőforrás-hatékony, éghajlatváltozásnak ellenálló

Részletesebben

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

INFO-CAPITALISM IN CENTRAL EUROPE: THE VISEGRAD STRATEGY. By Pál TAMÁS [Institute of Sociology, HAS, Budapest]

INFO-CAPITALISM IN CENTRAL EUROPE: THE VISEGRAD STRATEGY. By Pál TAMÁS [Institute of Sociology, HAS, Budapest] INFO-CAPITALISM IN CENTRAL EUROPE: THE VISEGRAD STRATEGY By Pál TAMÁS [Institute of Sociology, HAS, Budapest] A typology of FUAs, based on 5 functions: - population - transport - manufacturing GVA - no

Részletesebben

Rotary District 1911 DISTRICT TÁMOGATÁS IGÉNYLŐ LAP District Grants Application Form

Rotary District 1911 DISTRICT TÁMOGATÁS IGÉNYLŐ LAP District Grants Application Form 1 A Future Vision pilot célja a Future Vision Plan (Jövőkép terv) egyszerűsített támogatási modelljének tesztelése, és a Rotaristák részvételének növelése a segélyezési folyamatokban. A teszt során a districteknek

Részletesebben

PARTNERI PROJEKTA EU COMPASS PARTNERSÉG AZ EU COMPASS PROJEKTBEN PARTNERSHIP IN EU COMPASS PROJECT

PARTNERI PROJEKTA EU COMPASS PARTNERSÉG AZ EU COMPASS PROJEKTBEN PARTNERSHIP IN EU COMPASS PROJECT 1 PARTNERI PROJEKTA EU COMPASS 6 PARTNERSÉG AZ EU COMPASS PROJEKTBEN PARTNERSHIP IN EU COMPASS PROJECT EU COMPASS 6 2 Sadržaj / Tartalom / Table of contents 6 Partneri projekta EU Compass...3 HRVATSKA

Részletesebben

Elbírálás alatt álló pályázatok

Elbírálás alatt álló pályázatok Elbírálás alatt álló pályázatok 1 Cooperation projects to support transnational tourism based on European Visiting Our Mother cultural and industrial heritage 127-G-ENT- PPA-14-7722 2 Erasmus+ 3 Erasmus+

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

Jelentés a textilipari energiahatékonyság

Jelentés a textilipari energiahatékonyság Jelentés a textilipari energiahatékonyság jogi vonatkozásairól Áttekintés a textilipart érintő energiahatékonysági jogszabályokról Magyarországon. Témaveztők: ATOK, CENTEXBEL, IVGT, TMTE, ENEA, CITEVE,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI KISVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSI FORMÁI. KOCSISNÉ ANDRÁSIK ÁGOTA - TENK ANTAL dr. - MOLNÁR BARNA dr. ÖSSZEFOGLALÁS

MEZŐGAZDASÁGI KISVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSI FORMÁI. KOCSISNÉ ANDRÁSIK ÁGOTA - TENK ANTAL dr. - MOLNÁR BARNA dr. ÖSSZEFOGLALÁS MEZŐGAZDASÁGI KISVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSI FORMÁI KOCSISNÉ ANDRÁSIK ÁGOTA - TENK ANTAL dr. - MOLNÁR BARNA dr. ÖSSZEFOGLALÁS A garanciarendszerek önmagukban nem vizsgálhatók, csakis a mindenkori gazdaságpolitikai

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

1918 December 1 út, 15/H/4, Sepsiszentgyörgy (Románia) Mobil 0040 748239263 biro_biborka@yahoo.com

1918 December 1 út, 15/H/4, Sepsiszentgyörgy (Románia) Mobil 0040 748239263 biro_biborka@yahoo.com Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév (nevek) / Utónév (nevek) Cím(ek) Bíró Bíborka Eszter 1918 December 1 út, 15/H/4, Sepsiszentgyörgy (Románia) Mobil 0040 748239263 E-mail(ek) biro_biborka@yahoo.com

Részletesebben

Innovative Drug Research Initiative: a Hungarian National Technological Platform. Adam Vas MD PhD Platform Leader

Innovative Drug Research Initiative: a Hungarian National Technological Platform. Adam Vas MD PhD Platform Leader Innovative Drug Research Initiative: a Hungarian National Technological Adam Vas MD PhD Leader The beginning The National Research and Technology Office launches its initiative with the title: Support

Részletesebben

I4C eredmények. Gönczi Richárd NCP SZPI SMART CAFÉ 2014. December 9, Debrecen. SMART CAFE, 2014. december 09., Debrecen

I4C eredmények. Gönczi Richárd NCP SZPI SMART CAFÉ 2014. December 9, Debrecen. SMART CAFE, 2014. december 09., Debrecen EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND I4C eredmények Gönczi Richárd NCP SZPI SMART CAFÉ 2014. December 9, Debrecen SMART CAFE, 2014. december 09., Debrecen INTERREG IVC eredmények Learning by sharing Tanulás

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Válasz az Éghajlatváltozás hatásaira az. integrált városfejlesztésen keresztül

Válasz az Éghajlatváltozás hatásaira az. integrált városfejlesztésen keresztül Válasz az Éghajlatváltozás hatásaira az integrált városfejlesztésen keresztül Climate Change Response through integrated urban management Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni

Részletesebben

Ipari parkok Magyarországon

Ipari parkok Magyarországon Topa Zoltán Ipari parkok Magyarországon A 90-es évek végén jelentek meg Gazdaságszervező funkció Kezdeti célok: munkahelyteremtés, a fejlett technológia bevonása Ma már minden nyolcadik ipari foglalkoztatott

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN Dr. Molnár Annamária A Nyugati Régio térképe 32.034 km 2 (13,4% a Ro-területéből) 42 város 318 közigazgatási területek 2 10 292 km állami közúthálózat

Részletesebben

TARTALOM FELELÕS SZERKESZTÕ: Dr. habil. Koren Csaba

TARTALOM FELELÕS SZERKESZTÕ: Dr. habil. Koren Csaba FELELÕS KIADÓ: Szabó Zoltán (ÁKMI) TARTALOM FELELÕS SZERKESZTÕ: Dr. habil. Koren Csaba SZERKESZTÕK: Csordás Csaba Dr. Gulyás András Dr. Lánczos Pál Rétháti András LEKTORI TESTÜLET: Apáthy Endre Dr. Boromisza

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Doktori értekezés Princz-Jakovics Tibor 2008

Doktori értekezés Princz-Jakovics Tibor 2008 Doktori értekezés Princz-Jakovics Tibor 2008 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola A fenntarthatóság erősítése

Részletesebben

NEMZETKÖZI KONFERENCIA

NEMZETKÖZI KONFERENCIA NEMZETKÖZI KONFERENCIA Pécs, Hotel Palatinus City Center Nádor Terem 2012. október 24. - délelőtt APP4INNO projekt nyitókonferencia Új megközelítések és eszközök létrehozása és támogatása a primer szektor

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

A projektről: Ahol a folyók összekötnek

A projektről: Ahol a folyók összekötnek Ahol a folyók összekötnek A projektről: Az I3CT Határon átnyúló klaszterképzés című projekt a Magyarország Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program második pályázati felhívásának keretében,

Részletesebben

ÉLETCIKLUS SZEMLÉLET ÉS ÖKOINNOVÁCIÓ A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN. Buday-Malik Adrienn, 2014.12.02, Miskolc

ÉLETCIKLUS SZEMLÉLET ÉS ÖKOINNOVÁCIÓ A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN. Buday-Malik Adrienn, 2014.12.02, Miskolc ÉLETCIKLUS SZEMLÉLET ÉS ÖKOINNOVÁCIÓ A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN Buday-Malik Adrienn, 2014.12.02, Miskolc RÖVIDEN - LCA ÉS ÖKOINNOVÁCIÓ EURÓPÁBAN - NEMZETKÖZI PROGRAM-LEHETŐSÉGEK - JÓ GYAKORLATOK partnerségben

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az EU szennyezésijog-piaca

Az EU szennyezésijog-piaca Az EU szennyezésijog-piaca direktíva: 2002 dec. a kiotói átlagosan 8%-os csökkentés megvalósítására szolgál a CO 2 -kibocsájtási csökkentés kötelezettségének 46%-ára vonatkozik a legalább 1%-ot kibocsájtókra

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 201. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Partnervárosi együttmőködés aláírása E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. június 27-i ÜLÉSÉRE

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Felnőttképzés Európában

Felnőttképzés Európában Felnőttképzés Európában Nincs szükség annyi diplomásra, amennyit képeznek Helyettük szakképzett emberekre lenne kereslet Az itthon OKJ-s képzés európai hagyományában két vonal érvényesül: - dán - német

Részletesebben

Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában

Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály Innováció és fenntartható felszíni közlekedés

Részletesebben

JORDES+ REPORT - HUNGARY

JORDES+ REPORT - HUNGARY JORDES+ REPORT - HUNGARY Dr. Mihály Lados MTA RKK NYUTI, Gyor Rust 21-22 November, 2002 JORDES+ MAGYARORSZÁG PROJEKT MENEDZSMENT JORDES+ HUNGARY PROJECT MANAGEMENT Projekt vezetés MTA RKK NYUTI Dr. Lados

Részletesebben

Magyarország megújul. Épületenergetika. Fejlesztések a balatonfüredi általános iskolákban

Magyarország megújul. Épületenergetika. Fejlesztések a balatonfüredi általános iskolákban Épületenergetika Fejlesztések a balatonfüredi általános iskolákban ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK A BALATONFÜREDI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Balatonfüred Város Önkormányzata 2009. augusztus 13-án pályázatot nyújtott

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

EU C mpass. Pravi put do prave informacije Helyes út a megfelelő információhoz The right way to the right information

EU C mpass. Pravi put do prave informacije Helyes út a megfelelő információhoz The right way to the right information EU C mpass Pravi put do prave informacije Helyes út a megfelelő információhoz The right way to the right information HR HU EN EU COMPASS Projekt EU COMPASS ima za cilj pomoći hrvatskom javnom i privatnom

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A controlling és az értékelemzés összekapcsolása, különös tekintettel a felsőoktatási és a gyakorlati alkalmazhatóságra

A controlling és az értékelemzés összekapcsolása, különös tekintettel a felsőoktatási és a gyakorlati alkalmazhatóságra A controlling és az értékelemzés összekapcsolása, különös tekintettel a felsőoktatási és a gyakorlati alkalmazhatóságra Dr. Szóka Károly Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Egyetemi docens

Részletesebben

Budapest Innopolis Programme. Éva Beleznay, Chief Architect/Planner, City of Budapest CLUSNET Budapest, 3 March 2010

Budapest Innopolis Programme. Éva Beleznay, Chief Architect/Planner, City of Budapest CLUSNET Budapest, 3 March 2010 Budapest Innopolis Programme Éva Beleznay, Chief Architect/Planner, City of Budapest CLUSNET Budapest, 3 March 2010 HISTORICAL CAPITAL Living settlement since the age of Roman Empire Photo: Cultural Capital

Részletesebben

Skills Development at the National University of Public Service

Skills Development at the National University of Public Service Skills Development at the National University of Public Service Presented by Ágnes Jenei National University of Public Service Faculty of Public Administration Public Ethics and Communication 13. 12. 2013

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

Az egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában

Az egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában Az egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában Vezetői összefoglaló Európai Egészségügyi Menedzsment Társaság. április Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Visszatérítendő támogatások rendszere

Visszatérítendő támogatások rendszere Visszatérítendő támogatások rendszere JESSICA program Uniós projekt finanszírozás másképp Koordinációs Irányító Hatóság Balogh András Visszatérítendő pénzügyi eszközök ERDF: Jeremie Jessica Jasmine Jaspers

Részletesebben

HUNGARIAN EXPERIENCES OF THE EUROPEAN UNION CO- FUNDED SUPPORT SYSTEM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATI RENDSZER MAGYAR TAPASZTALATAI

HUNGARIAN EXPERIENCES OF THE EUROPEAN UNION CO- FUNDED SUPPORT SYSTEM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATI RENDSZER MAGYAR TAPASZTALATAI Professional paper HUNGARIAN EXPERIENCES OF THE EUROPEAN UNION CO- FUNDED SUPPORT SYSTEM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATI RENDSZER MAGYAR TAPASZTALATAI Eszter BAKSA University of Pécs, Faculty

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Interreg IVC tapasztalatok és a DIFASS projekt eredményei. Németh Róbert Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület

Interreg IVC tapasztalatok és a DIFASS projekt eredményei. Németh Róbert Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület Interreg IVC tapasztalatok és a DIFASS projekt eredményei Németh Róbert Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület Pannon Business Network Földrajzi helyzet Austria, Slovakia,

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Horizont 2020 Éghajlatváltozás, környezet, erőforráshatékonyság. Climate action, environment, resource efficiency and raw materials

Horizont 2020 Éghajlatváltozás, környezet, erőforráshatékonyság. Climate action, environment, resource efficiency and raw materials Horizont 2020 Éghajlatváltozás, környezet, erőforráshatékonyság és nyersanyagok Climate action, environment, resource efficiency and raw materials Tóth Orsolya EU referens NKFI Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok

Részletesebben

Új könyvek az Európai Unióról

Új könyvek az Európai Unióról Új könyvek az Európai Unióról Válogatás az Országgyűlési Könyvtárba 2015. május hónapban beérkezett könyvekből az Európai Unió témakörében. Az egyes tételek végén a dokumentum raktári jelzete található.

Részletesebben

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részbol áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a

Részletesebben

Cloud computing. Cloud computing. Dr. Bakonyi Péter.

Cloud computing. Cloud computing. Dr. Bakonyi Péter. Cloud computing Cloud computing Dr. Bakonyi Péter. 1/24/2011 1/24/2011 Cloud computing 2 Cloud definició A cloud vagy felhő egy platform vagy infrastruktúra Az alkalmazások és szolgáltatások végrehajtására

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Mangalica: The VM-MOE Treaty. Olmos és Tóth Kft. Monte Nevado

Mangalica: The VM-MOE Treaty. Olmos és Tóth Kft. Monte Nevado Mangalica: The VM-MOE Treaty The agreement 2013 the Goverment of Hungary decided to launch a strategic cooperation with the MOE. The deal is based in the Hungarian Pig Development Strategy (3 to 6 millon

Részletesebben

Áprilisban 14%-kal nőtt a szálláshelyek vendégforgalma Kereskedelmi szálláshelyek forgalma, 2014. április

Áprilisban 14%-kal nőtt a szálláshelyek vendégforgalma Kereskedelmi szálláshelyek forgalma, 2014. április Közzététel: 2014. június 10. Következik: 2014. június 11. Fogyasztói árak, 2014. május Sorszám: 77. Áprilisban 14%-kal nőtt a szálláshelyek vendégforgalma Kereskedelmi szálláshelyek forgalma, 2014. április

Részletesebben

Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenlôtlenségei Magyarországon

Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenlôtlenségei Magyarországon Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenlôtlenségei Magyarországon VITRAI József, BAKACS Márta, KAPOSVÁRI Csilla, NÉMETH Renáta BEVEZETÉS Az egészségügyi ellátás szükségletre

Részletesebben