PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 20/1992.(XII.30.) SZÁMÚ RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL* (egységes szerkezetben) Általános rendelkezések

Átírás

1 PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 20/1992.(XII.30.) SZÁMÚ RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL* (egységes szerkezetben) I. Általános rendelkezések 1. Paks Város Önkormányzata a helyi adókról szóló módosított évi C. tv.(a továbbiakban: Tv.) 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján illetékességi területén a helyi sajátosságok figyelembevételével vezet be. a./ kommunális jellegű adót: - magánszemélyek kommunális adója - a vállalkozók kommunális adója b./ vagyoni típusú adót: - építményadó - telekadó c./ helyi iparűzési adót 2. Hatályon kívül helyezve.* 3. Az önkormányzat adómegállapítási joga a hivatkozott törvényben és ezen rendeletben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. *módosította a 25/2005/XII.30/sz. önk. rendelet

2 2 II. 1. Magánszemélyek kommunális adója Adókötelezettség 4. Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén a./ lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész b./ belterületi beépítetlen földrészlet tulajdonjogával rendelkezik, vagy azt terhelő vagyoni értékű jog jogosultja. c./ nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 5. Adókötelezettség keletkezik (1) a 4. a./ pontja vonatkozásában a./ a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján, b./ engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett épület, épületrész esetében a tényleges használatbavételt követő év első napján. (2) a 4. b./ pontja esetében a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján. (3) lakásbérleti jogviszony esetében a jogviszony létrejöttét követő év első napján. 6. Az adókötelezettség megszűnik (1) lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész esetén a./ az épület, épületrész megszűnése évének utolsó napján, b./ az épület, épületrésznek az év első felében történő megszűnése esetén a félév utolsó napja.

3 3 (2) belterületi földrészlet esetén a./ a földrészlet külterületté minősítése, illetőleg - beépítés esetén - a beépítés évének utolsó napján, b./ az építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján. (3) lakásbérleti jogviszony esetén a./ a jogviszony megszűnése évének utolsó napján, b./ a jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a félév utolsó napján. Az adó alanya 7. Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján (1) az ingatlan tulajdonosa a./ ha az ingatlant az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása (nyilatkozata) szerinti személy - megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja- az adó alanya. b./ Több tulajdonos esetén az adókötelezettséget nyilatkozattal magára vállaló tulajdonos az adó alanya. Nyilatkozat hiányában a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. (2) A településen nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Az adó tárgya 8. (1) Az adó tárgya a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, belterületi beépítetlen földrészlet, valamint a lakásbérleti jog. (2) Az (1) bekezdés szerinti adótárgyból külön adótárgynak minősül a lakás és külön adótárgynak a nem lakás céljára szolgáló műszakilag elkülönített bejárattal ellátott épületrész.

4 4 Az adó mértéke 9. Az adó évi mértéke adótárgyanként 4.000,-Ft.** Adómentesség, kedvezmény 10. (1) a./ Adómentes a kommunális beruházáshoz pénzbeli befizetést teljesítő adóalany. A befizetés tényét az adóosztály felé az ezt tanúsító bizonylattal igazolni kell. Az adómentesség 5 évre, ezen belül maximum a befizetés összegéig érvényes. b./ A lakóházhoz kapcsolódó az Általános Rendezési Tervben meghatározott földrészlet kétszeresét (26. (5)bek.) meg nem haladó földrészlet, függetlenül attól, hogy az - egybefüggően - hány helyrajzi számon van, c./ Az építési hatóság igazolása alapján beépítésre alkalmatlan, vagy beépítési tilalom alá eső földrészlet, d./ Az adóalany tulajdonában lévő 1 db garázs, 1 db présház, 1 db műhely, 1 db gazdasági épület, pince - amennyiben ezeket az adóalany maga használja, nem adja bérbe. e./ Mentesül a kommunális adó megfizetése alól minden 62. év öregséginyugdíjkorhatárt betöltött, kereső tevékenységet nem folytató magánszemély egy általa lakott ingatlan után, amennyiben a vele közös háztartásban élőket is figyelembe véve az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött magánszeméllyel azonos elbírálásban részesül a I., vagy II. csoportú rokkantsága alapján nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülő magánszemély is. * (2) Külterületi, valamint Gyapa, Csámpa, Biritó, Cseresznyés és Hegyespusztai adótárgy esetén az adó évi mértéke a 9. -ban megállapított összeg 50 %-a. * * módosította a 20/2002. (XII.23.) sz. önk. rendelet, hatályos: től. **módosította a 31/2006.(XII. 20.) sz. önk. rendelet, hatályos től.

5 5 2. Vállalkozók kommunális adója Adókötelezettség, az adó alanya 10/A (1) Kommunális adókötelezettség terheli a vállalkozót, függetlenül attól, hogy mint magánszemély kommunális adó fizetésére kötelezett. (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az önkormányzat illetékességi területén (tv.27. (2)). Az adó alapja 10/B Az adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. (tv.28. ) Az adó mértéke 10/C Az adó évi mértéke e rendelet 10/B. alapján számított létszámra vetítve Ft/fő. (tv. 29. (1)). Ha az adókötelezettség nem áll fenn egész évben, az adó évi mértékének időarányos részt kell számításba venni úgy, hogy az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell az átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. (tv. 29. (2)). Adókedvezmény 10/D A vállalkozás adóalanyát 50 % adókedvezmény illeti meg, ha az átlagos statisztikai állományi létszám 50 főnél kevesebb. Az adókedvezményt dec. 31. napjáig lehet igénybe venni.* Adómentesség 10/E Az adóalany mentesül a vállalkozók kommunális adójának megfizetése alól, ha az átlagos statisztikai állományi létszáma a 10 főt nem haladja meg. Az adómentesség ezen feltételek alapján december 31. napjáig vehető igénybe, azt követően a rendelkezés hatályát veszti.* * módosította a 20/2002. (XII.23.) sz. önk. rendelet, hatályos: től.

6 6 10/F Hatályon kívül helyezve. 10/G (1) Mentes a kommunális adókötelezettség alól a megalakulás évében és további 2 adóévben az az adóalany, amely által foglalkoztatott munkavállalók több mint 50 %-a az adóköteles tevékenysége gyakorlásának megkezdése előtt nem az adóalanyt alapító gazdálkodó szervezetek által foglalkoztatott munkavállaló volt. Az adómentesség ezen feltételek alapján december 31. napjáig vehető igénybe, azt követően a rendelkezés hatályát veszti.* (2) Hatályon kívül helyezve. III. Vagyoni típusú adó 1. Építményadó Adókötelezettség 11. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény), (2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az adó alanya 12. (1) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. (2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Ha az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli - kivéve a jelzálogjogot - az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (3) A tulajdonostársak, valamint a vagyoni értékű jog jogosultja írásban nyilatkozhatnak arról, hogy az adót melyikőjük fizeti. Írásos nyilatkozat hiányában a (2) bek. az irányadó. * módosította a 20/2002. (XII.23.) sz. önk. rendelet, hatályos: től.

7 Az adó alapja 13. Az adó alapja az építmény korrigált forgalmi értéke /1990.évi C. tv. 15. /b /. Az adó mértéke 14. Az adó mértéke a korrigált forgalmi érték 3%-a /1990. évi C. tv. 16. /b/. Adómentességek, kedvezmények 15. (1) Mentes az építményadó alól az újonnan létesült építmény a használatbavételi engedély kiadását követő 3 adóéven belül, de ezen a címen kedvezményt legfeljebb december 31. napjáig lehet igénybe venni* (2) Az építményadó alanya a vállalkozás képviseletét ellátó személy vagy személyek és a vállalkozás által foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma szerint sávosan, de a sávon belül egységesen kedvezményben részesül, így az adó mértéke: - 10 főig, a korrigált forgalmi érték 1,5%-a, fő között a korrigált forgalmi érték 1,8%-a. 7 A kedvezményes adómérték december 31. napjával hatályát veszti.* 16. Hatályon kívül helyezve. 16./A Hatályon kívül helyezve. IV. Helyi iparűzési adó Adókötelezettség 17. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). 18. (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. * módosította a 20/2002. (XII.23.) sz. önk. rendelet, hatályos: től.

8 8 (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a./ piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b./ építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.** c./ bármely az a) és b) pontba nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.** Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 19. (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama 20. Az adó alanya a vállalkozó. Az adó alanya Az adó alapja 21. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része legfeljebb azonban az adóalap 90%-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.* * módosította a 25/2005/XII.3./ sz. önk. rendelet, január 1-től. ** módosította a 28/2003./XII. 31.) sz. önk. rendelet január 1-től.

9 (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a törvény mellékletében meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. (4) Az (1) bekezdéstől eltérően 9 a./ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, b./ a 26. (6) bek. a./-d./ pontja szerinti más magánszemély vállalkozó, feltéve, hogy az adóévet megelőző évben 4 millió forint nettó árbevételt nem ért el, illetve a tevékenységét adóévben kezdő magánszemély vállalkozó esetén az adóévben 4 millió forint nettó árbevételt várhatóan nem ér el, az adó alapját a (5), illetőleg a (6) bekezdésben foglaltak szerint figyelemmel a (7) és (8) bekezdésre is megállapíthatja. (5) Az (4) bekezdés a./ pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti e tevékenységből származó bevételének 80 százaléka. (6) Az (4) bekezdés b./ pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. (7) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (4) bekezdés b./ pontjában említett magánszemély vállalkozó az adóévben 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját az adóév egészére az (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha a (4) bekezdés a./ pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, (8) Az adó alapjának (5) vagy (6) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg, a tevékenységét év közben kezdő

10 10 vállalkozó, illetve ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. Az adó mértéke 22. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke évtől az adóalap 2 %-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a napi átalány mértéke 500 Ft/nap, a tevékenység napon belüli adótartamától függetlenül. (3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. Adómentességek, kedvezmények 23. (1) Mentes a helyi iparűzési adó alól a./ b./ Adómentes a évi C. törvény 3. (1) bekezdés b./ és c./ pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme /nyeresége/ után a társasági adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében- eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.* Hatályon kívül helyezve. * módosította 28/2003/XII.31./ sz. önk. rendelet, hatályos: től.

11 11 c./ d./ e./ f./ g./ Az az adóalany, akinek a vállalkozási tevékenységéből származó általános forgalmi adóval csökkentett árbevétele a 2 millió forintot nem haladja meg.* Hegyes, Biritó, Csámpa, Cseresznyés és Gyapapuszta területén folytatott bolti kiskereskedelem, kivéve az italárusítást. Az adóalanyt a mezőgazdasági, élelmiszeripari termelő tevékenysége után számított adóból 50 % adókedvezmény illeti meg. Mentes a 22. (2) bekezdésében meghatározott adó megfizetése alól az a magánszemély (őstermelő), aki a maga által előállított növényi és állati termék értékesítését saját maga végzi. Az az adóalany, aki az önkormányzat által kötelezően ellátandó egészségügyi, kulturális, oktatási és szociális alapfeladatot végez, e tevékenysége után a számított adóból 50 % adókedvezmény illeti meg, amennyiben ezen tevékenység ellátására az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban áll. (2) Mentes az iparűzési adókötelezettség alól a megalakulás évében és további két adóévben az a kezdő vállalkozás amely által foglalkoztatott munkavállalók több mint 50 %-a az adóköteles tevékenysége gyakorlásának megkezdése előtt nem az adóalanyt alapító gazdálkodó szervezetek által foglalkoztatot munkavállaló volt. Kezdő vállalkozásnak minősül az a magán és társas vállalozás, amely korábban Paks közigazgatási területén nem folytatott vállalkozói tevékenységet. E rendelet szerint nem minősül kezdő vállalkozásnak az a társas vállalkozás, amelynek jogelődje, vagy a társas vállalkozásban résztvevő valamelyik tagja, tulajdonosa már folytatott vállalkozói tevékenységet Paks közigazgatási területén. (3) Hatályon kívül helyezve. (4) Mentes a helyi iparűzési adó alól az az adóalany, aki teljes adóéven át a korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma több mint felében megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztat. (5) Az előzőekben szabályozott kedvezményeket és mentességeket az adóalanyok december 31. napjáig vehetik igénybe, - amennyiben az előírt feltételnek megfelelnek - azt követően a 23. rendelkezései hatályukat vesztik.* (6) Hatályon kívül helyezve. *módosította a 20/2002/XII.23./ sz. önk. rendelet, hatályos: től

12 12 Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 24. (1) Az adóelőleget és az adót 100,- Ft-ra kerekítve kell megállapítani és megfizetni. (2) A vállalkozó a kommunális és az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni, melynek összegét a helyi adóhatóság fizetési meghagyásban közli. (3) Az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás megküldéséig és jogerőre emelkedéséig a vállalkozó az adóelőleget az előző évi fizetési meghagyás alapján fizeti. Az adóelőleget évente két részletben március 15.-ig, illetve szeptember 15.-ig kell megfizetni illetve a naptári évtől eltérő üzleti év /= adóév /választása esetén az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig illetve kilencedik hónapjának 15. napjáig fizethetik meg. (4) A vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20.-ig, illetve eltérő üzleti év esetén az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészítenie. (5) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31.-ig illetve az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. (6) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség kezdő évében. 25. (1) A bevallás szabályai V. Eljárási rendelkezések a./ b./ Az adóalanynak az adókötelezettségét, a kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül kell az adóosztály felé bevallani. Az adókötelezettség keletkezésének időpontja új adónem bevezetésekor, vagy a kötelezettek körének rendeleti megváltoztatása miatt először adózóknak a rendelet hatályba lépését követő február 28-a.

13 13 c./ d./ Kezdő vállalkozás és a 23. (1) bek. c./pontja szerinti értékhatár túllépése esetén az adókötelezettség a mentesség megszűntét követő január 1-jén keletkezik. Előző évben már fennálló adójogviszonyban új bevallást csak változás esetén kell benyújtani. (2) Az évközben megszűnő vállalkozás a megszűnést követő 30 napon belül köteles adóbevallást adni és az adókülönbözetet megfizetni, illetve az adótöbbletet visszaigényelni. (3) Ha az adóosztály kivetéssel, határozattal állapítja meg az adókötelezettséget, akkor az abban jelzettek szerint általában 15 napon belül kell az adóbevallást, illetve adófizetést teljesíteni. (4) Az adó és adóelőleg megfizetése: a./ A 22. (2) bekezdése szerinti ideiglenes működés átalányát a működés napján és helyszínén kell megfizetni. b./ Az előző évben már fennállt építményadó és kommunális adófizetési kötelezettséget évi két egyenlő részletben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell a tárgyévben teljesíteni. Az új vagy módosított adót az adóhatósági határozat szerint kell megfizetni. c./ A 10/A. szerinti vállalkozók kommunális és a 19. (1) bekezdésben foglalt (nem ideiglenes) iparűzési adó és adóelőleg megfizetésének szabályait a 24. írja elő. A 24. /5/ bekezdés szerinti éves adóbevallás és befizetés határnapja május 31., illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be. (5) Hatályon kívül helyezve * (6) Hatályon kívül helyezve** (7) Hatályon kívül helyezve** (8) Hatályon kívül helyezve** (9) Hatályon kívül helyezve** (10) Hatályon kívül helyezve** *Módosította a 25/2005/XII.30./sz. önk. rendelet, január 1-től. **Módosította a 3/2007. (III. 12.) sz. önk. rendelet, március 15-től.

14 14 Értelmező rendelkezések 26. (1) Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. (2) Belterületi beépítetlen földrészlet: minden olyan épülettel be nem épített föld, amely az ingatlannyilvántartás szerint belterületnek minősül. (3) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ide értve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - a földhasználat és a lakásbérlet. (4) Nettó árbevétel: a./ a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50 %-ával, továbbá a kamatfedezeti ügyletek - ráfordítást csökkentő tételként elszámolt realizált - teljes nyeresége összegének 50 %-ával, illetve az olyan alapügyletek (fedezett ügyletek) realizált teljes nyeresége összegének 50 %-ával, a melyet kamatfedezeti ügylet vesztesége csökkent, csökkentve a jövedéki adó, fogyasztási adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó, fogyasztási adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel,* * módosította 28/2003./XII.31./ sz. önk. rendelet, január 1-től.

15 15 b./ a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével, továbbá az olyan fedezeti ügyletek realizált nyereségével, melyek a befektetési szolgáltatások ráfordításait vagy a pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent a befektetési szolgáltatások bevételein vagy a pénzügyi szolgáltatások bevételein belül,* c./ biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, az olyan fedezeti ügyletek realizált nyereségével, mely a ráfordítások értékét csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel, és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel,* d./ költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, e./ befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, továbbá az olyan fedezeti ügyeletek realizált nyereségével, mely a ráfordítások értékét csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyerségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent,* f./ az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a./ pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel, * módosította 28/2003./XII.31./ sz. önk. rendelet, január 1-től.

16 16 g./ Hatályon kívül helyezve. h./ a b-f./ pontban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház,alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda stb.) könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a./ pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel, i./ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra,* (5) A rendelet 10. (1) bekezdés c./ pontjában meghatározott földrészlet alatt az ÁRT az építmények rendeltetésszerű használatához családi ház esetén 900 m2-t, sorház esetén pedig 550 m2 földrészletet határoz meg. (6) Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a Ft-ot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.* 27. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló módosított évi C. tv., az adózás rendjéről szóló többször módosított évi XCI. tv. vonatkozó rendelkezései az irányadók. 27/A. Hatályon kívül helyezve * * módosította 28/2003./XII.31./ sz. önk. rendelet, január 1-től.

17 17 Gépjárműadó 28.. Hatályon kívül helyezve. * Paks, december 21. Bor Imre sk. polgármester Dr. Blazsek Balázs sk. jegyző * módosította a 25/2005.(XII. 30.) sz. önk. rendelet, január 1-től. Hivatkozott módosítások: a 20/2002/XII.23./ sz. önk. rendelet, a 28/2003./XII.31./ sz. önk. rendelet, hatályos: től a 25/2005./XII.30/sz. önk. rendelet, hatályos december 31-én, de január 1-től kell alkalmazni. a 31/2006. (XII. 20.) sz. önk rendelet, hatályos január 01-től. a 3/2007. (III. 12. ) sz. önk. rendelet, hatályos március 15-től. A helyi adórendeletet módosító korábbi jogszabályok: 18/1993. (XII.30.) sz. rendelet, 4/1994. (II.23.) sz. rendelet, 29/1994. (XII.30.) sz. rendelet, 17/1995. (IV.25.) sz. rendelet, 24/1995. (IX.28.) sz. rendelet, 30/1995. (XII.14.) sz. rendelet, 26/1996. (XII.11.) sz. rendelet, 2/1997. (II.06.) s. rendelet, 29/1997.(XII.17.) sz. rendelet, 14/1998.(XII.16.) sz. rendelet. 4/1999. (I.21.) sz. önk. rendelet, 5/1999. (II.5.) sz. önk. rendelet, 24/1999. (XI. 22.) sz. önk. rendelet, 2/2000. (II.28.) sz. önk. rendelet, 28/2000.(XII.31) sz. önk. rendelet, 32/2000.((XII. 31.)sz. önk. rendelet 6/2001.(III.9.) sz. önk. rendelet, 12/2001.(IV. 9.)sz. önk. rendelet, 28/2001.(XII.17.) sz. önk. rendelet,

18 18 10/2002.(V.22.) sz. önk. rendelet, kiadmány hiteléül: