MINİSÉGBIZTOSÍTÁS. Szerkesztı: Dr. Drégelyi-Kiss Ágota ÓBUDAI EGYETEM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MINİSÉGBIZTOSÍTÁS. Szerkesztı: Dr. Drégelyi-Kiss Ágota ÓBUDAI EGYETEM"

Átírás

1 ÓBUDAI EGYETEM BÁNKI DONÁT GÉPÉSZ ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI KAR ANYAGTUDOMÁNYI ÉS GYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI INTÉZET Szerkesztı: Dr. Drégelyi-Kiss Ágota MINİSÉGBIZTOSÍTÁS BGK Budapest,

2 Szerkesztette: Dr. Drégelyi-Kiss Ágota Szerzık: Dr. Drégelyi-Kiss Ágota Dr. Farkas Gabriella Galla Jánosné Tóth Georgina Nóra Lektorálta: Dr. Koczor Zoltán Felelıs kiadó: Dr.Horváth Sándor az ÓE BGK dékánja Munkaszám: BGK

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés A minıség és a minıségirányítás alapfogalmai, fejlıdése A minıség fogalma, értelmezése A minıséggel kapcsolatos fogalmak A megfelelıséggel kapcsolatos fogalmak A folyamattal és termékkel kapcsolatos fogalmak A minıségirányítással kapcsolatos fogalmak A minıségmenedzsment és a minıségfilozófia fejlıdése A minıségmenedzsment rendszerek fejlıdése Minıségfilozófiai irányzatok A minıségügy jogi háttere A mőszaki szabályozás területei az EU-ban Az Európai Unió belsı piaca Notofikált (bejelentett) szervek Termékfelelısség Fogyasztóvédelmi törvény Szabvány alapú irányítási rendszerek Minıségirányítási rendszerek. ISO 9000 szabványcsalád MSZ EN ISO 9000: MSZ EN ISO 9001: MSZ EN ISO 9004: Környezetközpontú irányítási rendszer Munkahelyi egészségvédelem és -biztonság irányítási rendszere Információbiztonság irányítási rendszer Energiairányítási rendszerek Külön követelményszabvány az autóipar résztvevıi számára MSZ ISO/TS 16949: A minıségirányítási rendszer kialakítása A (minıség)irányítási rendszer kiépítésének általános folyamatmodellje Felülvizsgálat, audit (ISO 19011:2012) Tanúsítás, akkreditálás Tanúsítással kapcsolatos fogalmak Akkreditálással kapcsolatos fogalmak Az akkreditálás területei, alapelvei Teljeskörő minıségmenedzsment (TQM) A TQM értelmezése és elemei A TQM megvalósításának lépései Önértékelés, Kíválósági Díjak A minıségjavítás és a minıségfejlesztés eszközei és módszerei A minıségszabályozás stratégiái A hét régi eszköz Problémamegoldás a 7 eszköz segítségével Folyamatábra (1. eszköz) Az adatgyőjtés (2. eszköz) 58 3

4 6.2.4 Hisztogram (3. eszköz) A Pareto-elemzés (4. eszköz) Az ok-okozati elemzés (5. eszköz) Korreláció diagram (6. eszköz) Szabályozó kártya (7. eszköz) A 7 vezetési módszer Affinitás-elemzés (1. módszer) Kapcsolati diagram (1. módszer) A fa-diagram (1. módszer) A mátrix diagram (1. módszer) Mátrix adat elemzés (1. módszer) A folyamat döntési program kártya (1. módszer) A nyíl (arrow) diagram (1. módszer) Benchmarking Hibamód és hatás elemzés (FMEA) Minıségfunkciók lebontása (QFD) Minıségszabályozó tevékenység A folyamatok természete Képességvizsgálat Képességindex A képességindexbıl levonható következtetések A minıségképesség indexek és más minıségmutatók kapcsolata A szabályozottság fogalma Szabályozottság és képesség A szabályozási rendszer kialakítása Mérıeszköz képesség vizsgálata Gépképesség vizsgálat Középtávú folyamatképesség vizsgálat Folyamatteljesítmény A minıségképesség indexek együttes vizsgálata Statisztikai folyamatszabályozó kártyák (SPC-kártya) Minıségszínvonal elemzés A minıségszínvonal mérése Jellemzık, paraméterek hozzárendelése funkciókhoz A számskálák kialakítása Az értékelési tényezık súlyozása A minıségszínvonal elemzés megvalósítása Minıséggel kapcsolatos költségek Minıségköltség A minıségköltség fogalma Minıségköltség szemlélet Minıségköltségek a termék tökéletességi fokának függvényében.. 96 Irodalomjegyzék

5 Bevezetés Philip B. Crosby: A minıség nem melléknév, hanem fınév. A minıség nem jóságot jelent, hanem azt, hogy megtesszük azt, amire vállalkoztunk. Relatív jóság nem létezik! A minıség minden piacgazdaságban meghatározó jelentıséggel bír, a piaci pozíciók meghatározó eleme. A fogyasztó egyre nagyobb tájékozottságra tesz szert a minıség kérdéseiben. A fogyasztói igények és a dinamikus technológiai, informatikai átalakulás új, erısen kiélezett piaci versennyel jellemezhetı piacokat nyitott, ahol a hazai vállalatoknak is helyt kell állni. A minıség alapvetıen az emberek szaktudásának és elkötelezettségének függvénye. A szervezetek elıtt álló alapvetı kérdés, hogy hogyan lehet kiépíteni egy olyan rendszert, folyamatot, ahol az emberek igyekeznek a lehetı legteljesebben kihasználni szakmai ismereteiket, és teljes elkötelezettséggel végzik munkájukat úgy, hogy értéktöbbletet hordozó tevékenységük eredménye a vevık, felhasználók elvárható és latens igényeinek és a társadalom, a környezet, a biztonság támasztotta követelményeknek úgy feleljen meg, hogy a vállalat, az egyén és a társadalmi környezet egyaránt elégedett legyen. A minıség fogalma kiszélesedett, újra kell értelmeznünk. Kezdetben a termék minısége állt a középpontban, azonban hamarosan kiterjedt a termelés tényezıinek és az infrastruktúrának, majd a szervezet, a vezetı, a humán tényezı és az életminıség fogalmára is. Tehát a vállalati vagy szervezeti, vezetési kultúra éppen úgy a minıséget befolyásoló tényezıvé vált, mint pl. a technológiai rendszer minıségképessége. A minıség köznyelvi és szakmai fogalom is. Általánosan megfogalmazható, hogy a minıség annak mértéke, hogy a termék vagy szolgáltatás mennyire teljesíti, elégíti ki a vevıi követelményeket, várakozásokat és milyen mértékben tudja elnyerni valamennyi érdekelt fél teljes megelégedettségét. A piaci pozíciók tekintetében a minıség biztosítása szükséges, azonban a pozíciók megtartásához, az elıretöréshez, a versenyhelyzet megnyeréséhez az innováció, a folyamatok állandó fejlesztése, javítása, - (ha szükséges az üzleti/vállalati folyamatok újraszervezése) - nélkülözhetetlen. A minıség fogalmának, akcióterületének és eszközrendszerének fejlıdése új vezetési stratégiát követel meg. A minıség a vállalati stratégia egyik alapkövévé vált. A felsı vezetés a fogyasztói igények köré építi ki saját stratégiáját és az alkalmazottak tevékeny közremőködése mellett kialakít egy termelési kultúrát. A veszteségek elkerülése, a hibák minél elıbbi megelızése, a folyamatok állandó javítása, az önmagunk szisztematikus ellenırzése a jobbítás érdekében a gazdasági sikerek alapja. A célok megvalósításának meghatározó feltétele a jól felkészült, korszerő tudással rendelkezı, elkötelezett vezetık és munkatársak szakszerő, összehangolt munkája. A minıségügyi feladatok a stratégiai és vezetési (menedzsment) feladatkörökbe kerültek át. Ezt indokolttá tette: A piaci verseny. A nemzetközi piacok megnyitása, a szabad kereskedelem nagymérvő növekedése, a piacokért és vásárlókért folytatott küzdelem a minıség elıtérbe helyezését vonta maga után. Ez leginkább azokban az iparágakban szembetőnı, ahol a piac telített, a fejlıdés egyedüli lehetséges útja a minıségi termék, szolgáltatás biztosítása a vevık igényei alapján. 5

6 Új alapelvek és eljárások a mőködtetı vezetés területén. A szervezet számára az új vagy eddig nem alkalmazott menedzsment módszerek, technikák, taktikák megjelenése új stratégiák kidolgozását, új ismeretek megszerzését és alkalmazását követeli meg. Élettartam költségek. A megnövekedett vásárlói igényeknek megfelelıen egyre inkább elıtérbe kerülnek a termék élettartam tulajdonságai, valamint a vevıszolgálathoz tartozó valamennyi tevékenység. A vevı választását nagymértékben befolyásolja a termék megbízhatósága, karbantarthatósága, az újrahasznosítási lehetıség, stb. A termelı, szolgáltató szervezetek, rendszerek minısítése. A régebbi gyakorlattól eltérıen pl. az autóipar területén már nem csak az egyes termékek vizsgálatával, hanem a hosszú távú kooperációs kapcsolatok érdekében a (be)szállítói szervezet teljes ellenırzésével, minısítésével történik a kiválasztás. A vizsgálat során azt nézik, hogy rendelkezésre állnak-e azok az eszközök, módszerek, vezetési eljárások, melyek biztosítják a minıségi követelményeknek való megfelelést. A gazdasági, piaci, kulturális, társadalmi viszonyok változása következtében olyan tényezık, igények is jelentkeztek, mint például az élet minısége, a dolgozók egészségével és a munkavédelemmel, az információ védelmével kapcsolatos igények vagy az egészséges táplálékhoz, vízhez való emberi jog, az energiagazdálkodás hatékonysága, a szervezet társadalmi felelısségvállalása. A jól mőködı menedzsment rendszerek jellemzıi: az irányítási rendszer kialakítása tudatos, tervezett; az üzleti célokkal összhangban mőködik; a jó gyakorlat elvét alkalmazza; a folyamatos fejlesztés mindennapi gyakorlat; a rendszereket tervezik, bevezetik, felügyelik, dokumentálják, ellenırzik és fejlesztik; a kulcsfontosságú folyamatokra koncentrál; stb. A jegyzet az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar hallgatói számára készült és a Minıségbiztosítás címő egy féléves tantárgy keretében elıadott anyagot tartalmazza. A tantárgy oktatásának célja a minıséggel kapcsolatos alapfogalmakon túl a korszerő irányítási rendszerek, valamint azok kiépítésének, fenntartásának és folyamatos javításának áttekintése; az auditálás és tanúsítás megismerése. A folyamatjavítás, folyamatfejlesztés, minıségszabályozás egyes módszereinek és technikáinak bemutatása során különös figyelmet fordítottunk a gépipar területén alkalmazottakra, valamint az autóipari beszállítás minıséggel kapcsolatos követelményeit röviden összegeztük. A jegyzet célja a végzett hallgatók sikeres munkavállalásának és eredményes beilleszkedésének elısegítése a különbözı munkaadó szervezetek, cégek minıségirányítási rendszereibe. A tantárgy óraszáma és ebbıl adódóan a jegyzet terjedelme e szerteágazó, hatalmas témakör ismereteinek csak rövid, általános, összefoglaló bemutatására alkalmas, figyelembe véve az oktatott mérnöki szakirányok által megkívánt gyakorlatban alkalmazható szakmaspecifikus követelmények egy részét. A jegyzetet kiegészíteni a vele együtt készült Melléklet hivatott. A gyakorlati órákon a szakterület általánosan elterjedt folyamatjavítási, -fejlesztési és szabályozási technikáit csapatmunkában gyakorolhatják a hallgatók, ehhez segédanyagot a külön publikált Gyakorlati segédlet és útmutató tartalmaz a szakiránytól függıen változó tartalommal. Az ismeretek bıvítéséhez az Ajánlott irodalom fejezet nyújt segítséget. A szerzık alapot és segítséget kívánnak nyújtani a késıbbi félévek (tanterveiben szereplı, illetve szabadon választott) minıségirányítással kapcsolatos tantárgyainak megértéséhez is. A szerzık külön köszönetüket fejezik ki Dr. Koczor Zoltánnak a jegyzet lektorálása során nyújtott alapos, gondos és hasznos szakmai segítségéért. Budapest, július A szerzık 6

7 1. A minıség és a minıségirányítás alapfogalmai, fejlıdése A minıség fogalma, értelmezése A minıség mindig is nagy jelentıséggel bírt az emberek életében. Néhány kiragadott példa: gondoljunk az eszközök, szerszámok folyamatos tökéletesítésére az ıskorban, Hammurabi Törvénykönyvére, vagy arra, hogy az ókori Egyiptomban a fáraók temetése dokumentált rendszer (mód, eszköz, jel) szerint történt ben már fémjelzést alkalmaztak az arany és ezüst tárgyak minıségi igazolására, vagy például Kínában a császári udvarban a felhasznált anyagokat jelölték (a készítı azonosítása védjegy ıse ). Az ókori Rómában szabvány szerinti termékek minıség ellenırzése zajlott, a középkori céhek szigorú minıségi követelményeket szabtak meg tagjaiknak. Szervezett minıségbiztosításról valamint minıségirányításról az ipari gyártás megjelenésétıl beszélhetünk. A minıség mindennapjaink gyakran használt kifejezése, elsısorban a saját tapasztalatunk, benyomásunk alapján kialakult, gyakran szubjektív véleményünket fejezzük ki a jellemzett dologgal kapcsolatosan, például jó minıségő cipı, gyenge minıségő kiszolgálás. A minıségnek számos összetevıje van, mint ahogy egy sor értelmezése és definíciója is, a hagyományostól a stratégiai jellegőig A minıséggel kapcsolatos fogalmak [1] A minıség megítélése mindig függ az adott kor és régió kultúrájától és ennek következtében a termék/szolgáltatás minısége, a folyamatok minısége, a vállalatok/szervezetek minısége és végsı soron a társadalom minısége szorosan összefügg egymással. Megjegyzés: a külön nem jelzett idézetek forrása a fejezet címénél került feltüntetésre. A teljesség igénye nélkül a minıség néhány megfogalmazása: Philip B. Crosby: a minıség a követelményeknek való megfelelés [14] Joseph M. Juran: a minıség a használatra való alkalmasság. [14] Shoji Shiba: a minıség a vevık rejtett igényeinek kielégítésére való alkalmasság. [14] Genichi Taguchi: A terméket mindig a funkciójáért és az ezzel arányban álló áráért vásároljuk. [14] A minıség (quality) az MSZ EN ISO 9000:2005 szabvány megfogalmazása szerint [24]: Megjegyzés: Az MSZ EN ISO 9000:2005 szabvány az ISO 9000:2005 nemzetközi szabvány szöveghő fordítása. A kettıspont utáni évszám mindig az adott szabvány közzétételének évét jelenti. annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzık egy csoportja a követelményeket. A minıség kifejezés használható olyan jelzıkkel, mint gyenge, jó vagy kiváló. A "saját" - szemben a "hozzárendelt"-tel - annyit jelent, hogy valamiben benne van, különösen úgy, hogy annak állandó jellemzıje. A termék ára például a terméknek nem saját jellemzıje, hanem kívülrıl hozzárendelt jellemzı, tehát nem része a minıségnek. Minıségjellemzı (quality characteristic): terméknek, folyamatnak vagy rendszernek egy követelménnyel kapcsolatos saját jellemzıje. A jellemzık tulajdonképpen megkülönböztetı tulajdonságok, melyek lehetnek például: fizikai (pl. mechanikus, villamos, vegyi vagy biológiai jellemzık), érzékszervi (pl. illatra, tapintásra, ízre, hallásra, látásra vonatkozó jellemzık), viselkedésbeli (pl. udvariasság, becsületesség, igazmondás), idıvel kapcsolatos (pl. pontosság, megbízhatóság, használhatóság), ergonómiai (pl. emberi biztonsággal kapcsolatos jellemzık), vagy funkcionális (pl. egy motorkerékpár legnagyobb sebessége) jellemzık. 7

8 Termékjellemzık (más csoportosításban): technológiai jellemzık (méret, súly, fizikai-kémiai paraméterek), fizikai és funkcionális jellemzık, pszichológiai és esztétikai jellemzık,- érzékszervi jellemzık, idıvel kapcsolatos (pl. pontosság, megbízhatóság, használhatóság), szerzıdéses jellemzık (szavatosság, jótállás), etikai jellemzık,- viselkedésbeli jellemzık. Követelmény (requirement): kinyilvánított vagy általában magától értetıdı igény, elvárás vagy kötelezettség. A szükséglet az egyén és közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek biztosítása iránti belsı igény. A szükségletek nem piaci, társadalmi hatásra keletkeznek, hanem az emberi lét biológiai következményei. Az igények ennek az alapvetı emberi szükségletnek a konkrét kielégítésére irányulnak. Többféle igény is kialakulhat egy-egy szükséglet kielégítésére. Az igény lehet szokásosan megkövetelt, elvárt, illetve rejtett. Amirıl nem tud az ember, azt nem is igényli. A követelmények különbözı érdekelt felektıl (vevık, részvényesek, tulajdonosok, szállítók, munkatársak, partnerek, társadalom) származhatnak. Egyes követelménycsoportok megkülönböztetésére a csoportok jellegétıl függıen néha jelzıket használnak, pl. termékkövetelmény, minıségirányításra vonatkozó követelmény, vevıi követelmény, jogszabályi követelmény stb. A követelmények egy része magától értetıdı, elvárt igény, melyet bizonyos szempontból egy személytıl (pl. etikus magatartás), tárgytól (személyautó pótkerékkel), szolgáltatástól (ügyfélfogadási idı) elvárhatunk. Az elıírt követelmény szemben a magától értetıdı követelménnyel az a követelmény, amelyet kinyilvánítottak, például egy dokumentumban. A törvényi követelményeket be kell tartani. A minıség mellett másik fontos fogalom a fokozat. A vevıkörtıl függıen eltérı minıségi követelményeket kell kielégíteni (pl. luxusétterem kisvendéglı). Fokozat (grade): azonos funkcionális rendeltetéső (használatú) termékek, folyamatok vagy rendszerek kategóriája vagy besorolása, amelyet különbözı minıségi követelményekhez rendeltek. Numerikusan kifejezve pl. 1 osztályú, 2 osztályú (vonaton). Jelekkel kifejezve pl. egy szálloda lehet **, ***, ****,*****. Képesség (capability): egy szervezetnek, rendszernek vagy folyamatnak az az adottsága, hogy olyan terméket hozzon létre, amely ki fogja elégíteni az illetı termékre vonatkozó követelményeket. Vevıi megelégedettség (customer satisfaction) : a vevı észlelése arról, hogy milyen mértékben teljesültek a vevı követelményei. A vevıi megelégedettség elnyerése érdekében a jellemzıket tervezni, a vevıket pedig azonosítani kell. Ismerni kell a vevık által elvárt, kifejezett és értékelt minıségszinteket, tervezni kell ezek elıállítási módját, a minıség egyes összetevıit és azok javítási lehetıségét, valamint mindezek költségét. A termékek jellemzıi a vevıi megítélés szempontjából különbözı kategóriákba sorolhatók. A Kano-modell (Noriaki Kano japán professzor) a termékjellemzıket egy koordinátarendszerben ábrázolja. (1.1 ábra) A vízszintes tengelyen a kifejezett vagy ki sem fejezett elvárások teljesítési foka, a függıleges tengelyen a vevıkbıl kiváltott lelkesedés mértéke mérhetı fel. A lelkesítı tényezı nem tud elégedetlenséget, az alapvetı tényezı pedig nem tud elégedettséget kiváltani. A teljesítményjellemzık a teljesítéssel monoton növekvı kapcsolatú elégedettséget szülnek. A jól tervezett terméknél megbízhatóan teljesülnek az alapvetı, magától értetıdı követelmények, magas szintőek a teljesítményként elvárt jellemzık és tartalmaznak meglepetéseket is. 8

9 1.1 ábra. Kano modell A megfelelıséggel kapcsolatos fogalmak [1] Megfelelıség (conformity): egy követelmény teljesülése. Nemmegfelelıség (nonconformity): egy követelmény nem teljesülése. Az eltérés szó jelentése ezzel azonos. Ha egy szervezet a követelményeknek egyikét nem teljesíti, akkor nemmegfelelıség keletkezik. Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány felsorolja a minıségirányítási rendszerek követelményeit. Ha a szervezet ezektıl a követelményektıl eltér, akkor a minıségirányítási rendszerében nemmegfelelıségek keletkeznek. Hiba (defect): egy szándék szerinti vagy elıírt használattal kapcsolatos követelmény nem teljesülése. A hiba és az eltérés fogalma közti különbségtétel azért fontos, mert a hibának jogi következménye lehet pl. különösen a termékfelelıséggel kapcsolatos ügyekben. Ezért a "hiba" kifejezést célszerő különös elıvigyázattal használni. A vevı szándéka szerinti használatot befolyásolhatja a szállító által adott információ jellege, pl. a használati vagy a karbantartási utasítás. Megelızı tevékenység (preventive action): tevékenység egy lehetséges eltérés vagy más nem kívánatos lehetséges helyzet okának kiküszöbölésére. Egy lehetséges eltérésnek egynél több oka is lehet. A megelızı tevékenységet egy még nem észlelt eltérés elıfordulásának, míg a helyesbítı tevékenységet egy már észlelt eltérés ismételt elıfordulásnak megelızésére végzik. A megelızı tevékenység kockázatelemzési folyamatnak is tekinthetı. Helyesbítı tevékenység (corrective action): tevékenység egy észlelt eltérés vagy más nem kívánatos helyzet okának kiküszöbölésére. Az észlelt nemmegfelelıség megszüntetésére irányuló tevékenység a helyesbítés (correction), mely lehet például újramunkálás vagy átsorolás. Az újramunkálás (rework) következtében a nem megfelelı termék teljesíti a vele szemben támasztott követelményeket. Az átsorolás (regrade) a fokozat módosítását eredményezi, emiatt az eredetitıl eltérı követelményeknek felel meg a termék. A javítás és a helyesbítés fogalmai között fontos, hogy különbséget tegyünk. 9

10 Javítás (repair): tevékenység egy nem megfelelı terméken, hogy azt a szándék szerinti használatra elfogadhatóvá tegyék [24]. A javítás magába foglalja azt a helyreállító tevékenységet, amelyet egy eredetileg megfelelı terméken végeznek, hogy ismét használhatóvá tegyék, pl. a karbantartási munkák részeként. Ilyenkor ezt nem nevezik helyesbítésnek. Szemben az újramunkálással, a javítás befolyásolhatja vagy megváltoztathatja a nem megfelelı termék részeit. A nem megfelelı termék eredeti szándék szerinti felhasználásának megakadályozására alkalmazható tevékenység a selejtezés (scrap), pl. újrafeldolgozás, megsemmisítés, vagy a nem megfelelı szolgáltatás esetében a felhasználás megakadályozása lehet a szolgáltatás beszüntetése is. A már elkészült, de az elıírt követelményeknek nem megfelelı termék felhasználásához vagy továbbengedéséhez pl. az autóipari beszállítás területén a vevı engedélyét, ún. egyedi hozzájárulását kell kérni. Ez az ún. felhasználási engedély (concession), mely általában vagy a termék meghatározott mennyiségére vonatkozik, vagy arra korlátozódik, hogy a nem megfelelı jellemzıjő terméket elıírt feltételek között meghatározott idın belül lehet csak kiszállítani, és gyakran a rendeltetésszerő felhasználás körét is szőkíti. Ezzel szemben az eltérési engedély (deviation permit) a termék létrehozása elıtt adott hozzájárulás egy termék eredetileg elıírt követelményeitıl való eltéréshez [24]. Általában az eltérési engedély a termék korlátozott mennyiségére vagy korlátozott idıre terjed ki, és meghatározott felhasználásra vonatkozik. Esetenként hozzájárulás szükséges egy folyamat következı szakaszába való továbblépéshez, ez a továbbengedés (release) A folyamattal és a termékkel kapcsolatos fogalmak [1] Folyamat (process): egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek olyan sorozata, amely erıforrások felhasználásával bemeneteket kimenetekké alakít át. Egy folyamat bemenetei általában más folyamatok kimenetei. A folyamat határait ott célszerő kiválasztani, ahol mérhetı vagy értékelhetı bemenetek, illetve kimenetek találhatók, hogy a folyamat eredményét értékelni lehessen. A folyamatok lehetnek fı- (kulcs-), vagy ezeket segítı, kiszolgáló folyamatok. Egy szervezetben a folyamatokat általában szabályozott feltételek között tervezik és hajtják végre azért, hogy értéket hozzanak létre. A jól megtervezett értékteremtı folyamat bemenete és kimenete között mérhetı értéktöbblet keletkezik. (1.2 ábra) Az olyan folyamatot, amelynek esetében a létrejött termék megfelelıségét nem lehet közvetlenül vagy gazdaságosan igazolni, gyakran "különleges folyamat"-nak nevezik. 1.2 ábra. A folyamat értelmezése A szervezet munkatársak csoportja és eszközrendszer a felelısségi körök, a hatáskörök és a kapcsolatok elrendezésével együtt (a szervezet lehet közjogi, magánjogi, valamint önálló jogi személyiség nélküli is). Eljárás (procedure): egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének módja. A minıségirányítási rendszer dokumentumainak részét képezik az eljárási utasítások. 10

11 Folyamatszemlélető megközelítés (process approach) irányítási stratégia, amelynek során a vezetık úgy irányítják szervezetük folyamatait, hogy tudatosan teremtik meg a folyamatok közötti kölcsönhatásokat, valamint meghatározzák azokat a bemeneteket és kimeneteket, amelyek összekapcsolják ezeket a folyamatokat. A folyamatok irányításának ez a módszere lehetıvé teszi az egyes folyamatok eredményességének egyedi ellenırzését és ezen keresztül a bemenetek és kimenetek mérhetısége és befolyásolni tudása esetén a minıségszabályozást. A folyamatok folyamatos fejlesztésének alapja az ún. PDCA-elv, mely szerint minden tevékenység lebontható négy egymást követı logikus lépésre. A PDCA a minıségfejlesztés lépéseit önmagába záródó hurokként vagy egy ciklus ismételt körbejárásával ütemezı szabályozás [2] Megjegyzés: a PDCA az angol szavak kezdıbetőibıl összerakott betőszó. A szakirodalomban használatosak még a következı megnevezések is: Deming-ciklus, Shewhart-ciklus, PDCA-ciklus, PDCA-kerék. A betőszó jelentése a következı (1.3 ábra): Plan (tervezd meg). A tervezés minden tudatos tevékenység elsı lépése, cselekedeteinkben is megtalálható különbözı részletességgel és mélységgel még akkor is, ha ezt nem tekintjük egy külön fázisnak. Do (cselekedj, valósítsd meg). A tevékenység bevezetése, amely a megvalósítás tevékeny része, és szintén rendkívül eltérı tartalmakat vehet fel [2] Check (ellenırizd az eredményeket). A mérés és értékelés sem korlátozható a mőszaki értelemben vett vizsgálatokra, hanem valamennyi felülvizsgálatot és kiértékelést ide sorolhatunk. [2] Act (avatkozz be), intézkedj az eredmények alapján, ez a lépés a tapasztalatok alapján történı visszacsatolást és alkalmazást tartalmazza, egy olyan beavatkozás, amellyel az ellenırzés eredményei szerint megerısítjük vagy módosítjuk a tevékenységet a kitőzött cél érdekében. [2] Amennyiben a bevezetett változtatások nem sikeresek, újabb tervezési fázisra és újabb körfolyamatra van szükség. Ha a változtatások eredményesek, akkor a következı ciklus elején már alkalmazni és használni lehet és kell azokat az SDCA ciklusban (S - standardize, azaz szabványosítás van a tervezés helyett). Megjegyzés: A PDCA-elv története 1.3 ábra. PDCA-elv és a PDCA-SDCA ciklus váltakozása A koncepció Francis Bacon 1620-as munkáján (Novum Organum) alapszik. Eredeti megalkotója Walter A. Shewhart volt, de Dr. W. Edwards Deming tette népszerővé a világon, aki késıbbi munkássága során a PDCA-t PDSA-ra módosította, mert úgy gondolta, az "ellenırzés" szó túlhangsúlyozza a megfigyelést az elemzéssel szemben. A C helyett jelölt S study, a probléma részletes tanulmányozása és elemzése. (R.M.Carey és munkatársai alkalmazták elsıként a gyakorlatban, ezért Carey-modellként is ismert.) Shewhart a statisztikailag 11

12 ellenırzött gyártást a specifikációból, termelésbıl és megfigyelésbıl álló háromlépéses folyamatként határozta meg, és hozzákapcsolta ezt a hipotézis kísérlet értékelés módszeréhez. Az 1950-es évek elején Deming Japánban tartott elıadásai során a japán résztvevık véglegesítették a lépéseket a mai tervezésre, megvalósításra, ellenırzésre és intézkedésre. [12] A módszer egyik legfontosabb alapelve az ismétlıdés, Deming mindig hangsúlyozta a PDCA lépések csavarvonal-szerő ismétlésének fontosságát, amelynek lényege, hogy a rendszer mindig tovább javítható, az ismétlések során pedig mindig egyre magasabb minıségi szinten végezhetık el a lépések. Ennek a megközelítésnek az alapja, hogy a tudásunk és képességeink limitáltak, de fejleszthetıek. A csavarvonalszerő haladásból adódó egyre magasabb szintő tudással mindinkább finomíthatóak, átalakíthatóak a célok: az elvárt, ideális állapot elérése. Termék (product): egy folyamat eredménye. A termék négy általános termékkategóriába sorolható (1.4 ábra): Hardver: minden olyan tárgy, ami saját alakkal rendelkezik, megfogható, mennyisége megszámolható, pl.: számítástechnikai hardver, egy motor mechanikai alkatrésze, stb. Szoftver: információ, szellemi termék, amelynek tartalma függ a hordozójától, de elvonatkoztatható tıle, pl. számítógépprogram, szótár. Feldolgozott anyag: a hardvertıl annyiban tér el, hogy mennyisége folytonos jellemzı, pl. kenıanyag. Szolgáltatás: a beszállító és a vevı közötti tranzakciónál végbemenı tevékenység eredménye, pl.: szállítás. Minden terméket egyértelmően be lehet sorolni valamelyik termékkategóriába (ezt a termékben túlsúlyban levı elemek határozzák meg), de a termékek döntı többsége egy vagy több termékkategóriát is tartalmazhat, pl. egy személyautó mint kínálati termék hardverbıl (pl. a kerekei), feldolgozott anyagokból (pl. az üzemanyag, a hőtıfolyadék), szoftverbıl (pl. a motor szabályozó szoftverje, a használati útmutató) és szolgáltatásból (pl. az eladótól kapott kezelési magyarázatok) áll [24]. 1.4 ábra. Egység, termék, érdekelt felek A rendszer (system): egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló elemek összessége, (folyamatok összessége). A szervezet céljainak eredményes és hatékony megvalósítását elısegíti, ha az egymással összefüggésben lévı folyamatokat rendszerként azonosítják, értelmezik és irányítják. A minıségirányítási rendszer kialakítása és bevezetése során az alkalmazott rendszerszemlélető megközelítés számos lépésbıl áll. Ennek értelmében meg kell határozni a vevık és más érdekelt felek igényeit, a szervezet minıségpolitikáját és minıségcéljait, a minıségcélok 12

13 eléréséhez szükséges felelısségi köröket és a folyamatokat, a szükséges erıforrásokat, a mérıszámokat, eszközöket a nemmegfelelıség okainak kiküszöbölésére, megelızésére és a folyamatos fejlesztés folyamatait. A rendszerszemlélető megközelítés alkalmazható a már meglévı minıségirányítási rendszer fenntartásához és fejlesztéséhez is. A felsorolt lépéseket alkalmazó szervezet bizalmat kelt folyamatainak képessége és termékeinek minısége iránt, továbbá megalapozza a folyamatos fejlesztést. Ez a vevık és más érdekelt felek nagyobb megelégedettségéhez vezethet, és a szervezet sikerét eredményezheti [24]. Projekt (project): sajátos folyamat, amely egy sor összehangolt és szabályozott, a kezdeti és a befejezési idıpontok megjelölésével kitőzött olyan tevékenységekbıl áll, amelyeket konkrét követelményeknek megfelelı cél elérésére végeznek, figyelembe véve az idı, a költségek és az erıforrások korlátait A minıségirányítással kapcsolatos fogalmak A minıségpolitika (Quality policy): egy szervezetnek a minıségre vonatkozóan a felsı vezetıség által hivatalosan kinyilvánított szándékai és irányvonala. A minıségpolitika értelmezi a minıség fogalmát az adott szervezet tevékenységére. A minıségpolitika a szervezet általános politikájával van összhangban és keretet ad a minıségcélok kitőzésére. A minıségirányítás (Quality management): összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására a minıség szempontjából. 1.5 ábra. A minıségirányítás területei A minıségirányítás négy területre terjed ki (1.5 ábra): Minıségtervezés (Quality planning): a minıségirányításnak az a része, amely a minıségcélok kitőzésére, valamint a szükséges mőködési folyamatok és a velük kapcsolatos erıforrások meghatározására összpontosít, a minıségcélok elérése érdekében. Minıségszabályozás (Quality control): a minıségirányításnak az a része, amely a minıségi követelmények teljesítésére összpontosít. Minıségbiztosítás (Quality assurance): a minıségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minıségi követelmények teljesülni fognak. Minıségfejlesztés (Quality improvement): a minıségirányításnak az a része, amely a minıségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít. Minıségirányítási rendszer (Quality system): irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására a minıség szempontjából. 13

14 1.2 A minıségfilozófia és a minıségmenedzsment fejlıdése Röviden visszatekintve a múltba, megállapítható, hogy az ıskort az érzékszervi ellenırzés jellemezte, ahol a gyártó és felhasználó általában azonos személy volt, akinek valószínőleg a termék használhatósága és külleme volt az érdeke és feltehetıen az ellenırzést önmaga végezte el. Az ókorban az érzékszervi ellenırzés mellett megjelenik a méréses ellenırzés. A piac kialakulásával a gyártó és a forgalmazó különválik, de kapcsolatuk közvetlen marad. Az ókor és középkor fı jellemzıje, hogy az ellenırzést a termelı végzi, a fogyasztó a kereskedı áru-mintája alapján ítél. A kapcsolat a termelı és felhasználó között lehet közvetlen vagy a kereskedı közbelépésével közvetett. A középkori európai városokban a polgárság jelentıs részét a házzal, mőhellyel rendelkezı iparosmesterek, kereskedık alkották. A mesterek szakmánként érdekvédelmi szervezetként is mőködı céhekbe tömörültek. Tevékenységüket a XII. sz.-tól a városi hatóságok is támogatták (városi felügyelık ellenırizték a munkát), mert fontosnak tartották a piacra kerülı élelmiszerek, iparcikkek minıségének, árának ellenırzését és szabályozását, melyre a céhek voltak a legalkalmasabbak. A céhszabályok védték a fogyasztókat (csalás, hamisítás, hanyagság büntetése, ablak elıtt végzett munka), szigorúan elıírták az alkalmazható technikai eljárásokat, rögzítették a munkaidıt, megszabták a felhasználható nyersanyag mennyiségét és minıségét, a szerszámok számát, az árakat és béreket. Szigorúak voltak a képzés, az inaskodás, legénykedés, vándorlás, próbaidı szabályai. A mesterré válás feltétele egy mestermunka elkészítése volt és határt szabtak a mőhelyekben dolgozó inasok és legények számának is. A céhekben az ember a teljes munkafolyamatot kézi erıvel végezte elejétıl végig. Mindenki a munkája minıségéért személyesen felelt. Megjegyzés: A céhes szabályrendszer képezi az alapját a mai kereskedelmi és iparkamarák tevékenységének, a védjegy és a szabadalom védelmének. Magyarországon 1872-ben felszámolták a céheket, ipartestületek alakultak, ezek utódai a mai különbözı kamarák. Azonban a céhek az önálló kezdeményezéseket, technikai újításokat nem engedték meg, ezért a XVI. XVII. századra a szabályozó rendszer már gátolta a fejlıdést, a szabad kereskedelmet és a versenyt. A céhes ipar elsısorban a helyi közösséget látta el. A távolabbi vidékekre irányuló exportra termelés során a tıke és a munka külön vált. Kialakult az ipari termelés tıkés szervezete, ahol a mester saját házában, saját mőhelyében dolgozik, ám a tıkés vállalkozó, a nagykereskedı megbízásából. Létrejöttek ipari központok is, melyek távoli piacokra dolgoztak. A manufaktúrák a középkorban terjedtek el Európában. Az manufaktúrákban alkalmazott gyártási technológia alapja a munkamegosztás, az egyes munkafázisokat külön választották, a munkás csak részfolyamatokat végzett (tömegcikkeket termeltek elsısorban). Ez a gyártási modell már nem igényelt nagyfokú szakképzettséget, bérmunkást is alkalmazhattak, a termelés több és olcsóbb lett. A termelés növekedése elindította a piaci versengést. Az ipar fejlıdésével gépeket kezdtek alkalmazni, így még olcsóbbá vált a termelés. A termelés gépesítése, a gyáripar kialakulása, az ún. ipari forradalom vezetett a XIX. századi nyugateurópában a manufaktúrák elsorvadásához, a modern ipar kialakulásához. Megjegyzés: Az elsı magyarországi manufaktúrát 1743-ban alapították. A gazdaság és a társadalom fejlıdésével együtt változott a minıség megközelítésének filozófiája és módszere. A tömeggyártással együtt kialakult a tudományos munkaszervezés, mely a minıségmenedzsment rendszerek fejlıdését is elindította. Számos módszer és technika terjedt el, mely még nem tudatosan, de a minıség javítását szolgálta. A gyártás területérıl származó minıség-rendszerek elvei, a filozófiák és módszerek elterjedtek a szolgáltatásban is. 14

15 1.2.1 A minıségmenedzsment rendszerek fejlıdése A minıségmenedzsment rendszerek fokozatosan fejlıdésének fıbb szakaszait mutatja be röviden a fejezet. Az 1.6 ábra fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy az egyes menedzsment rendszerek elterjedését befolyásolták az adott földrészek, országok eltérı sajátosságai, kultúrájuk. A globális gazdaságban a megfelelı menedzsment technológiák kiválasztásához és alkalmazásához széles látókör, speciális tudás és napi ismeretek szükségesek, többek között pl. az érintett szervezet mérete, jellege, termelése vagy az elvégzett szolgáltatás jellege, vagy az a társadalmi közeg (piaci, vagy más érték mentén mőködı, szabad versenyes, állami monopol, stb.) amelyben meg kívánják valósítani. Minıség-ellenırzés (QC) 1.6 ábra. A minıségirányítási rendszerek fejlıdése [Forrás:14] Az elsı lépcsıfokot az erıs kimeneti (bemeneti) ellenırzés jelentette (QC Quality Control). A tervezés és a végrehajtás különvált. A mővezetıi ellenırzés helyett a folyamatok végén önálló, független minıségellenırzéssel foglalkozó szervezet képzett tagjai végezték az ellenırzéseket. Alapelv az elıre meghatározott minıségi követelmények teljesítése volt. Mivel a cél elsısorban a hiba megállapítása volt, lehetıség sem volt a folyamat közben a visszajelzésre. Emellett a minıséggel kapcsolatos tevékenységtıl eltávolodott felsı vezetéshez kevés információ jutott el. Viszont a minıségellenırzés önálló szakma lett és szabályozó elemként a gyártási folyamat nélkülözhetetlen részévé vált. Megjegyzés: Henri Fayol ( ) a modern vállalatmenedzsment alapjait teremtette meg, elsıként tekintette a hatékonyságot a vezetık szempontjából összefüggı folyamatnak. Fı vezetési elvei: centralizáció, munkamegosztás, felelısségi körök kijelölése; egy ember ad utasítást, egy cél-egy terv, fegyelem, rend, közös érdek az elsı, közösségi szellem, méltányos fizetés, információáramlási lánc, állandó, kezdeményezı munkaerı. Frederick Winslow Taylor ( ) amerikai mérnök indította el a tudományos munkaszervezés mozgalmát (kb ). Nevéhez főzıdik a Henry Ford által alkalmazott futószalag feltalálása ben adták ki a A tudományos irányítás alapelvei és Az üzemirányítás címő könyveit. A tudományos vezetés (scientific management) a vezetési problémák olyan objektív megközelítése, amelyben a megoldások, döntések alapja nem szubjektív megítélés, hanem a megfigyelés és mérés. Filozófiája: a magas profit kulcsa a magasabb termelékenység és a magasabb munkabér. Megvalósított gondolatai: a vezetéselmélet középpontja a munkahelyi szintő termelékenység, a hogyan csináljuk problémája; a termelés és az ellenırzés különválasztása; szabványos munka-körülmények és szerszámok; jól képzett, megfizetett szakemberek foglalkoztatása; a hibákért anyagilag felelıs a dolgozó; a felelısségek és feladatok arányos elosztása a végrehajtók és a döntéshozók között. Frank Bunker Gilbrecht ( ) és Lilian Moller Gilbreth ( ) a tudományos vezetés területén az optimális munkakörülmények (eljárások és munkahely) tanulmányozásával (mikromozdulatok pillanatfényképezésével) foglalkoztak, céljuk volt a felesleges mozdulatok csökkentésével növelni a termelékenységet. 15

16 Minıségszabályozás (SQC) Az ipari termelés fejlıdésével a mérés is lépést tartott, a minıségellenırzés szigorúbb lett. A tömeggyártás térhódításával a mindendarabos ellenırzés gazdaságtalanná, szinte lehetetlenné vált. Elterjedt a matematikai statisztikai módszerek alkalmazása. Kezdték alkalmazni a gyártási fázisok közötti ellenırzést, ami az alapanyag, a félkész- és készáru ellenırzését jelentette. Az erıs gyártásközi ellenırzés (SQC Statistical Quality Control) miatt a hibaszázalék és a költség is csökkent (kb /60; Shewhart). A minıségszabályozás fı célja az ellenırzés és szabályozás lett. A statisztikai mintavétellel történı minıségszabályozás esetén a minıséget már nem csak ellenırzik, hanem igyekeznek kézben tartani a folyamatot, és szerepet kap a helyesbítı tevékenység is. [14] Walter A. Shewhart ( ) statisztikusként dolgozott a Bell Labsnál az 1920-as és 30- as években. A gyáripari termékek gazdasági minıségellenırzése címő könyve a tömegtermékek minıségjavításában fordulópontot jelentett. Shewhart megállapította, hogy a gyártás minden egyes megnyilvánulási területén jelen lévı eltérések értelmezhetık egyszerő statisztikai eszközök alkalmazásával (pl. mintavétellel és valószínőségelmélettel). Grafikus ellenırzı kártyákat fejlesztett ki, amelyekkel idıben folyamatosan is nyomon követhetıvé vált a teljesítmény. A munkások is tudták ellenırizni munkájukat, láthatóvá vált a selejt gyártásának veszélye. Shewhartnak a mintavétellel és az ellenırzı kártyákkal kapcsolatos munkája magára vonta egy másik statisztikus, W. Edwards Deming figyelmét is. Nevéhez főzıdik a PDCA-ciklus alapjainak kidolgozása is. [14] Henry Ford ( ) amerikai üzletember, a Ford Mo.Co. alapítója, az autóipar, a futószalagos gyártósor és a modern tömeggyártás egyik úttörıje. Felismerte a vevı szerepének fontosságát, a beszállítás megbízhatóságának jelentıségét, fejlesztette a logisztikát (veszteségnek tekintette a felesleges raktárkészletet), célja a veszteségek megszüntetése volt a teljes folyamat minden szintjén. A tömegtermelés felfutása idején azonban figyelmen kívül hagyta a piac változását (a túltermelés okozta veszteségeket), valamint egy igen fontos tényezıt, a vevıi igényeket. Híres mondása: "Vevıink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek." Fordnak a termelékenységi rendszerek fejlıdésére gyakorolt hatása (Taylor, E.Root, Whitney és saját fejlesztımérnökei eredményeire építve) jelentıs volt: pl. mozgatható szerelıpadok (Galamb J. újítása), gyártósorok, csereszabatos alkatrészek (képzetlenebb munkaerı), gravitációs csúszda, szerszámok munkások helye, folyamatos alkatrészellátás. Ezt a tömeggyártást a pontosság, a gyorsaság és a folyamatosság jellemezte. William C. Durant ( ) (a GM alapítója) utóda Alfred Pritchard Sloan ( ) a GM vezére. Vállalatvezetési rendszert hozott létre a munkák összehangolására. A kisebb, decentralizált divíziókat a cég vezetıi egy központból át tudták tekinteni a pénzügyi és termelési adatok segítségével. A vállalatvezetıknek a pénzügyekhez kellett érteni (marketing szakemberek, pénzügyi menedzserek). Ford a termelésre, Sloan az irányításra helyezte a hangsúlyt, azonban mindketten a Smith-féle munkamegosztás elvét alapul véve gondolkodtak. Adam Smith, ("A nemzetek gazdasága" c. könyv szerzıje (1776), közgazdász - filozófus.) Fı gondolata volt a munka mőveletelemekre bontása a munkamegosztás elve alapján és a szakosítás. Az eljárásrend (óriási bürokrácia) betartása máig minden bürokratikus szervezet alapja. George Elton Mayo ( ). Nevéhez a menedzsmenszemlélet gyökeres megváltozása főzıdik. Az ipartörténetbe a Hawthorne-tanulmánnyal kapcsolatban vonult be ben kezdett kutatásainak megállapításai: a termelékenységre a bér és a fizikai körülmények mellett a munkatársak igényei és lelki tényezıi is hatással vannak; stimuláló hatású, ha a dolgozó szabadon dönthet egyes szervezési, módszerbeli kérdésekrıl; motiváló hatású, ha a beosztott a csapat fontos tagjának érzi magát. Mottó: a jó vezetı törıdik a beosztottjaival. A második világháború utáni idıszak nagy keresleti igényeit mennyiségi termeléssel kielégítı piac a minıséget elhanyagolta, akkor, amikor a minıségfilozófia nagy egyéniségei Taylor, Shewhard, Deming, Juran, Crosby, Feigenbaum az Egyesült Államokban dolgoztak. A jelentısebb változást a japán TQC (Total Quality Control), az amerikai QA (Quality Assurance), illetve a német QSS (Qualitätssicherung-System) hozta (termékaudit, folyamataudit). Teljes körő minıségszabályozás (TQC) A kezdeti japán TQC teljes körő jelzıje a minıség ellenırzési funkciók vállalaton belüli teljessé tételét jelenti, nem lép túl a termék auditálási folyamaton. Az ipartörténet korábbi korszakainak tudását, tapasztalatát, menedzsment elveit felhasználva alakult ki a sajátos japán 16

17 kulturális közegben a japán módszerek néven ismert termelés/tevékenység menedzsment fogalomkör. Az évtizedek alatt kifejlıdött modellértékő menedzsmentrendszer alapja, hogy: a nyugati kultúrákban felhalmozódott tudást együttesen, összehangoltan alkalmazta és tudatosan túllépett a statisztikai minıségszabályozáson és megteremtette a piactólpiacig terjedı minıségszabályozási rendszert a fogyasztói igények kutatásának, a gyártástechnológiai fejlesztések és a gyártási feltételek egységbe integrálásával. Minıségbiztosítás (QA) A japán TQC mellett USA-ban és Európában a hibamegelızésre összpontosító minıségbiztosítás terjedt el, mely magasabb szint, mint a minıség-ellenırzés, illetve minıségszabályozás, de nem tekinthetı minıségmenedzsment rendszernek. A QA a nem minıségbiztosítási alrendszerek területére is kiterjedt. Minıségügyi (minıségbiztosítási ) rendszerek (QAS) Az európai cégek a minıségügyi rendszerek irányába fejlıdtek. A vállalat minden szintjén, valamennyi részleg minden folyamatát érintı minıségbiztosítás a külsı és belsı vevıi igények kielégítését is elısegítette. A mőködı rendszer szabályozottságának megteremtése és az optimális mőködés elérése áll ennek a modellnek a fókuszában. [14] A minıséginformatikai háttér megteremtése szükséges velejárója volt a fejlıdésnek. Az ipar területén (hadiipar, autóipar, gyógyszergyártás, atomenergia ipar, stb.) alkalmazott termék-, szolgáltatás-ellenırzéseket felváltotta a szervezet képességeinek vizsgálata. A szállítói kapcsolatok is erısödtek ezzel, hiszen a megrendelı nem csak a beszállított terméket látta és ellenırizte, hanem lehetısége volt a szállító telephelyén a körülményeket is megvizsgálni (gépek, szerszámok, képzettség, fluktuáció, tisztaság, rendezettség, biztonság, stb.). A nemzetközi szabványosítás és tanúsítás elterjedése, a beszállítói lánc menedzselésének, mint módszernek a fejlıdése egységes szempontok alapján tette lehetıvé a szervezetek minısítését és összehasonlítását is. A minıségügyi rendszerek felépítésének számos lehetısége közül az ISO 9000 szabványsorozat alapján kialakított rendszer elterjedése az európai régióban kiemelkedı. Megjegyzés: A minıségügyi rendszerszabványok kialakulásának néhány fıbb állomása röviden: USA katonai minıségbiztosítási szabványok (MIL-Q-9858 minıségirányítási rendszer elıírásai; MIL-I ellenırzési rendszer követelményei). Európa - AQAP (Allied Quality Assurance Application - Szövetségi Minıségbiztosítási Kiadvány) szabványsorozat az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) részére. Anglia (1979) - BS 5750, az elsı nem katonai jellegő minıségbiztosítási követelményeket tartalmazó szabvány. A széles értelemben vett iparon belül szükségessé vált egy viszonyítási alapként alkalmazható minıségügyi rendszerszabvány létrehozása, a Nemzetközi Szabványosítási Szervezetben (International Organization for Standardization - ISO) 1987-re kialakítottak egy szabványsorozatot, amely erısen támaszkodott a BS5750-re. Ezzel párhuzamosan megjelent számos ágazati szabvány és követelmény, így pl. az USA gyógyszeripari hatósága által kiadott GMP (Good Manufacturing Practice Helyes termelési gyakorlat), az autóiparban alapmőnek számító QS 9000 többletkövetelmény sorozat, a német autóipar elıírásait tartalmazó a VDA 6. sorozat, stb. Az ISO 9000 szabványcsalád megjelenése: Elsı felülvizsgálat 1994-ben (szolgáltatásra is kiterjeszthetı). A következı, lényeges átdolgozást 2000-ben tették közzé Minıségirányítási rendszerek címmel. Alapelvei a TQM elveket hordozzák magukban. A jelenleg érvényben lévı ISO 9001:2008 szabvány világosan és áttekinthetı módon fogalmazza meg a követelményeket, elısegíti más irányítási rendszerek integrálását. Total Quality Management (TQM) Az 1980-as évek közepén az USA-ban fogalmazták meg az ott kialakult TQM (Total Quality Management) vezetési filozófia és vállalati gyakorlat alapelveit. (A TQM nem szabvány, 17

18 nem tanúsítható). A modellben nem csak a minıségrendszer menedzsmentje lesz minıségfelfogású, hanem a teljes menedzsment-környezet is. A folyamatközpontú filozófia mellett érvényre jut az önértékelésen túl a minıségrendszer auditja, tanúsítása, valamint a teljes rendszer (az összes folyamatra kiterjedı, pl. pénzügyi, humán, üzleti, hatékonysági, stb.) auditja is. A TQM fontos jellemzıi: a vevıközpontúság; a vezetés elkötelezettsége; a folyamatközpontú szemlélet; folyamatos fejlesztés; a minıségközpontú vállalati kultúra kialakítása a munkatársak képességeinek, tudásának mozgósításával, motíválással; objektív mérés, értékelés a fejlesztések alapja; megfelelı információáramlás. Összefoglalva: a TQM irányítási eljárás a hosszú távú siker elérésére a vevıi elégedettségen keresztül. Az eljárás felülrıl irányított, de a szervezet összes tagjának elkötelezett részvételén alapul, hogy a munkatársak munkájuk során fejlesszék a folyamatokat, a termékeket, a szolgáltatásokat és a szervezet munkakultúráját. A környezetért, a munkatársak egészségéért és biztonságáért érzett felelısség, az információáramlás biztonságának biztosítása és a gazdaságos energiafelhasználás a globális gazdaságban kialakuló piaci versenyben elınyt jelentenek. Ez az oka a TQM-be integrált irányítási rendszerek széles körő elterjedésének. Az integrálás célja, hogy az irányítást egyszerőbbé, eredményesebbé és hatékonyabbá tegye, növelje az átláthatóságot, fokozza a vevık és érdekelt felek bizalmát, egyszerőbbé tegye a dokumentációt és az ellenırzést, segítve ezzel a folyamatos fejlesztést. Ennek egyik lehetısége, hogy a több azonos elemmel rendelkezı, párhuzamos rendszereket lehetıleg egy rendszerré alakítsák át. Ezt valósítják meg az integrált irányítási rendszerekkel, azért, hogy költséget és idıt takarítsanak meg. A szervezet irányítási rendszerének különbözı részei (minıség-, környezetközpontú-, munkahelyi egészségvédelem és biztonság-, stb. irányítási rendszerek) egy egységes rendszerbe integrálhatók (1.7 ábra). Az iparági többletkövetelmények alapja általában a minıségirányítási rendszer. 1.7 ábra Menedzsment rendszerek integrálása A TQM egyik alapelve a folyamatok folytonos javítása a vevıi igények kielégítése érdekében. Az elért eredmények megítélésére alkalmas eljárás az önértékelés. Az önértékelésen alapuló Kiválósági Modellek, különféle szintő minıségi díjak a szervezetek összehasonlítását, elismerését teszik lehetıvé. 18

19 A változékonyság csökkentése, vagyis a majdnem hibamentes gyártás, szolgáltatásteljesítés igénye hívta életre a matematikai statisztikai eszközöket alkalmazó Six Sigma filozófiát. A sikeres japán TPS (Toyota Product System), a széles körben elterjedt Lean ( karcsúsított ) menedzsment, a jelen sikeres integrált minıség-menedzsment rendszere alkalmazza a TQM alapelveit, eszközeit. A folyamatos javítás a mindennapi munka részévé vált. Célja a vevık igényeit kielégítı legjobb minıség megteremtése a legalacsonyabb ár, a legrövidebb átfutási idı, a legnagyobb biztonság mellett a veszteségek elkerülésével szervezett folyamatokkal az elkötelezett vezetés és alkalmazottak munkája eredményeként. A sikeres vállalatokat jellemzi ezen túl a magas erkölcsi értékek megteremtése és a társadalmi felelısség vállalás is. 1.8 ábra A TPS és a Lean menedzsment alapelvei és fıbb jellemzıi A termelés menedzsmentjével kapcsolatos ismeretek az elmúlt évtizedben alapvetıen átalakultak. A piacon jelentısen megnıtt a szolgáltatás típusú termékek részaránya, az anyagi termékekben is magasabb az információ-, és/vagy szolgáltatástartalom. A globalizáció kibontakozása, valamint az Internet elterjedése megváltoztatta a fejlesztés, a termelés, és a kereskedelem folyamatainak a szervezését. A jövıt tekintve a változásokat elıidézı okok között ezeken túl szerepelhet a világverseny, nemzetközi hálózatok kialakulása, a termelésben részt vevık számának csökkenése, új ágazatok kifejlıdése, új foglalkoztatási formák, a közszolgálat változása. A globalizáció következtében a különbözı minıségfilozófiák a helyi kulturális hagyományokhoz illeszkedve mindenütt jelen vannak és folyamatosan megújulnak, változnak Minıségfilozófiai irányzatok A múlt század gazdasági fejlıdése során három eltérı kultúrkör sajátos minıségügyi fejlıdése volt megfigyelhetı. A délkelet-ázsiai, az észak-amerikai és az európai gazdasági fejlıdés a térségek sajátosságait, kultúráját, hagyományait hordoz(zák)ták magukon. 19

20 Az észak-amerikai modell (Egyesült Államok). Az amerikai iskola sajátossága az erıs menedzsment központúság, ami a történelmi, társadalmi elızményekben gyökerezik. Erre az jellemzı, hogy az erıs vezetés a kezdeményezı. A stratégiát a felsı vezetés alakítja ki és az ı irányításával valósul meg. A hangsúly a termelésrıl a fejlesztés és kereskedelem irányába mozdult el. A japánok ezen elvek alapján elindulva a minıség menedzselést az 1960/70-es évekre tökéletesítették. Az olcsó, jó minıségő japán termékek megjelenése az amerikai vállalatok piaci részesedését csökkentette, de a 80-as évekre a japán kihívásra választ adott az amerikai stratégia a TQM modell megjelenésével. A hangsúly a minıség ellenırzésrıl a minıség menedzselésre tevıdött át. A TQM filozófia kiterjesztése a szolgáltató, nem termelı, valamint nonprofit területekre, valamint a teljes körő vállalati innováció erıs, hatékony menedzsmenttámogatással karöltve azt eredményezte, hogy az évtized végére a topmenedzsment széles rétegeiben a modern minıségszemlélet gyökeret vert (1.8 ábra). Társadalom Társadalmi szerepvállalás (Be)szállítók Hosszú távú együttmőködés Szállítói lánc Tulajdonos (finanszírozó, részvényesek) MINİSÉG (szervezet) Munkatársak Megbecsülés, elismerés, folyamatos fejlıdés, megfelelı munkakörülmények Vevık Megbízható áru és szolgáltatás Vezetık Szakmai sikerek, karrier 1.8 ábra. A minıség értelmezése a XXI. sz. elején a versenyszférában A japán modell. A második világháború utáni Japánban a történelmi és kulturális hagyományokra alapozott minıségközpontú kultúra fejlıdött ki amerikai tanácsadók segítségével. A japán gondolkodást áthatja a pazarlást el kell kerülni elv, vagyis minden, ami több mint a termeléshez feltétlenül, minimálisan szükséges mennyiségő anyag, alkatrész, felszerelés, munkaidı vagy dolgozó, az már pazarlás és el kell kerülni. A pazarlás elkerülésének számos egyszerő eszközét fejlesztették ki évtizedek alatt. A közösségi hagyományok alapján egy alulról építkezı rendszer vált általánossá, amely az azonos termék elıállításával foglalkozók hatékony együttmőködésére, a szorgalmas, elkötelezett munkára támaszkodott. E csoportokat minıségi köröknek nevezzük és tevékenységük a teljes körő minıség szabályozás (TQC) megvalósítására irányul. A japán minıségkultúra alapja a közösségért érzett felelısség, a munkaerkölcs, a tökéletességre törekvés, a mások tisztelete, eredményei a teljeskörőséggel és a dolgozók innovatív képességével vannak összefüggésben. A fejlesztés hatásos eszköze a rendszeres és jól szervezett oktatás. A délkelet-ázsiai térség gazdasági egységei számára a japán modell volt a minta. A nyugat-európai modell. A nyugat-európai minıségirányítási modell a minıséginformatika köré épül. Célja a minıségbiztosítási rendszer szabályozásának tökéletesítése, amelyhez a rendszeresen és nagy gyakorisággal alkalmazott pontos adatgyőjtés, adatelemzés és a matematikai statisztikai módszereket alkalmazó hibafeltáró, hibaelemzı módszerek adják a hátteret. Elterjedt a számítógépes adatfeldolgozás, folyamatirányítás, az ellenırzı és szabályozókártyák alkalmazása. A rendszerszemlélet mellett a teljes körőségre törekvés is jellemzi a probléma megközelítést. A minıségügyi rendszer szabványok széleskörő elterjedése, a kapcsolódó független tanúsítás és a minıségauditok módszere új felülvizsgálati és értékelési eljárást adott. A legnevesebb minıségiskolák jellemzıirıl az 1. sz. melléklet nyújt további információt. 20

21 2. A minıségügy jogi háttere 2.1 A mőszaki szabályozás területei az EU-ban Jogilag szabályozott területeken a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos elıírásokat jogszabályok tartalmazzák. Olyan termékek és szolgáltatások tartoznak ehhez a területhez, melyek a fogyasztóra nézve veszélyesek lehetnek. A kötelezı jellegő mőszaki tartalmú szabályozás területe az élet-, (biztonság), egészség-, környezet- és fogyasztóvédelem, formái a kötelezı mőszaki elıírások, az ide vonatkozó rendelkezések, valamint elıírások a megfelelés igazolására. Piacszabályozott területen a termékkel és szolgáltatással kapcsolatos elıírásokat nem jogszabályok rögzítik, hanem a gyártók, forgalmazók által önkéntesen elfogadott dokumentumok tartalmazzák (pl.: a szabványok, szerzıdések, mőszaki feltételek, stb.). Az EU gyakorlatában a jogszabályokkal egy idıben készülnek a hozzájuk harmonikusan illeszkedı, az ún. harmonizált szabványok. Ennek eredménye, hogy aki az önkéntes szabvány követelményeit betartja, annak megfelel, az a jogszabályban elıírt kötelezettségeinek is eleget tesz. A 2. sz. melléklet a nemzetközi, regionális, nemzeti szabványosítással foglalkozik. Megjegyzés: Az irányelvekhez kapcsolódó harmonizált szabványok a CEN (Comite Européen de Normalisation = Európai Szabványositási Bizottság) vagy a CENELEC (Comite Européen de Normalisation Électronique = Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság) által jóváhagyott, az Európai Közösség Hivatalos Lapjában kihirdetett európai szabványok Az Európai Unió belsı piaca A nyugat-európai integráció szakaszosan fejlıdött. A közös piac létrehozásának céljai: 1. szabad kereskedelmi övezet megteremtése, vagyis a tagországok között felszámolni a vámokat és a mennyiségi korlátozásokat (1957. III. 25. Római Szerzıdés, az alapdokumentum); 2. a vámunió kialakítása, közös külsı vámtarifa alkalmazása; 3. a négy gazdasági szabadság kibontakoztatása, azaz az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tıke szabad áramlása. A négy gazdasági szabadságjog kibontakoztatása érdekében új, rugalmas megközelítéső jogharmonizációt alakítottak ki, amelynek lényege, hogy meghatározzák a minimálisan szükséges, alapvetı vagy lényeges mőszaki követelményeket, a nem lényeges nemzeti elıírásokat pedig elismerik. A kölcsönös elismerés elve Az egységes, korlátozástól mentes belsı piac kialakítását hátráltató különbözı nemzeti jogszabályok összehangolása, az ún. jogharmonizáció volt az elsı lépés a közös jogalkotásban. Ezt kezdetben úgy akarták megoldani, hogy minden nemzeti jogszabály helyett közöset kívántak alkalmazni. Ez szükségtelen és megvalósíthatatlan volt. Helyette a "kölcsönös elismerés" elvét alkalmazták, azaz a tagállamok elismerték azokat a nem harmonizált nemzeti elıírásokat is, melyek a termék elıállítását és forgalomba hozását szabályozták. Az egyik országban gyártott, vagy ott jogszerően piacra került termék a többi tagországban is forgalmazható lett. Az egységes követelményrendszert a direktívák fogalmazzák meg, melyek jogszabályként mőködnek (1985. V. EU Tanács a mőszaki tartalmú jogszabályok harmonizációja és a szabványok kérdésének új megközelítése). 21

22 Az új megközelítéső direktívák (irányelvek) Az új megközelítés" (angolul: new approach) elve egy jelentıs termékkör használatával kapcsolatos általános kockázatok elemzésén és a veszély megelızésén alapszik, ellentétben a régi megközelítés" (old approach) elvével, amely szerint a kötelezıen betartandó mőszaki paramétereket pontosan definiálták, leszőkítve ezzel az irányelv hatályát az adott termékre. Az új megközelítéső direktívákban általános, alapvetı követelményeket fogalmaznak meg forgalmazási feltételként a termékek szélesebb körére, mint az egészségvédelem, a higiénia, az üzembiztonság, a tőzvédelem és a környezetvédelem. Egy termékkörre több irányelv is vonatkozhat, ilyenkor a mindegyikben megfogalmazott követelmény teljesítése szükséges az EU belsı piacán történı forgalmazáshoz. Az EU szabványok e direktívákkal összhangban készülnek. Amely termék vagy szolgáltatás a harmonizált szabványoknak megfelel, az egyben az irányelvek követelményeinek is eleget tesz. Természetesen az EU szabványtól eltérı, más módszerek, elıírások, szabványok is alkalmazhatók, de a termék vagy szolgáltatás forgalomba hozásának feltétele, hogy külön eljárással igazolni kell a direktíváknak való megfelelést. A régi és új megközelítés elve a gyakorlatban együtt érvényesül. A 4. sz. melléklet táblázatban foglalja össze a fontosabb mőszaki direktívákat, valamint az ezeket az irányelveket bevezetı jogszabályokat. A globális megközelítés elve Az EU Tanácsa határozatot hozott a vizsgálati és tanúsítási kérdések "globális" (átfogó) megközelítése tárgyában (1989. Global Approach ). Ez annyiban globális, hogy a jogilag szabályozott területen minden olyan termékre érvényes, amelyre direktívát adtak ki. A határozat célja az volt, hogy a tagországok belsı piacán egységes, áttekinthetı és hiteles mőszaki környezetet teremtsen, ahol a hatóságok, a gazdaság irányítói és a felhasználók is bizalommal dolgozhatnak. A bizalom alapja a gyártók, a vizsgáló laboratóriumok, a tanúsítási- és felülvizsgáló szervek mőszaki szakértelme, valamint az áttekinthetı megfelelıség tanúsítási eljárás. A határozat javaslatokat és irányelveket ad a vizsgálati, tanúsítási és felügyeleti munka nemzetközi összehangolásához az Európai Unión belül és azon kívül is. Lényege, hogy a bizonyítási eljárásokat (amely feltétele az Unión belüli piacra jutásnak) a direktívák tartalmazzák, ennek következtében termékenként különböznek egymástól. A megfelelés igazolására bevezették a modul-rendszert (93/465/EEC). A modulokat A-tól H-ig terjedı nagybetőkkel jelölik. Az egyes irányelvekhez legalább két modul szerinti vizsgálatot adnak meg (vizsgálati minıségirányítási). A 4. sz. melléklet bemutatja a globális megközelítés moduljait is Notifikált szervek A notifikált (bejelentett) testületek vizsgáló és/vagy tanúsító szervezetek. Feladatuk a megfelelıség igazolása a forgalomba hozatal elıtt. A direktívák írják elı, hogy mikor kell notifikált (kijelölt) szervet a megfelelıségi eljárásba bevonni. (Nem Piacfelügyelet!) A notifikált testület ún. kívülálló, harmadik fél, amely független a gyártótól és a forgalmazótól is. Kijelölésük és az EU felé bejelentésük a tagországok kormányszerveinek feladata. A notifikált testületeknek a vonatkozó direktívák követelményeinek meg kell felelni. Ezért a tagországok kormánya vállal felelısséget. Az akkreditációjuk nem kötelezı, de ajánlott. A notifikált testület által kiadott igazolást, tanúsítványt, jegyzıkönyvet az EU tagországai automatikusan és kölcsönösen elfogadják. 22

23 Az EU szabályozás a gyártó felelısségét hangsúlyozza. A gyártó felelıs azért, hogy a termék a direktívák követelményeinek megfeleljen a kifejlesztés és gyártás során, de felelıs a vonatkozó direktívákban meghatározott termék megfelelıségi igazolási eljárásokért is (pl. gyártó megfelelıségi nyilatkozat, típusvizsgálati ellenırzés, CE-jelölés feltüntetése, mőszaki dokumentáció a megfelelıség igazolására, szakhatósági ellenırzéskor ezek bemutatása). Megfelelıségi megjelölés A CE (Conformité Européenne = európai megfelelıség) jelölés (2.1 ábra) nem minıségjel, annyit jelent, hogy egy termék megfelel a direktívákban elıírt követelményeknek és minden megfelelıségi eljáráson átment. A notifikált testület ellenırzi a jelölés jogosságát. A jelölést a terméken kell elhelyezni. Egyes esetekben a direktíva megengedi a csomagoláson való elhelyezést. Csak az EU-ban használható a megfelelıség jelölésére. A CE jelöléssel ellátott termék 2.1 ábra. CE-jelölés az Európai Unió piacán bárhol forgalomba hozható. Tilos az olyan termékeken elhelyezni a CE jelölést, amelyek esetében az nem kötelezı! 2.2 Termékfelelısség A termékelıállító (gyártó) mindenfajta felróhatóságtól függetlenül felelıs mindazokért a károkért, amelyek a termékhibával okozati összefüggésben személyi sérülést, halált vagy vagyoni kárt okoztak. Az EU Tanács július 25.-én fogadta el a 85/375/EEC irányelvet a termékfelelısségrıl. A magyar Termékfelelısségi törvényt t (1993. évi X. törvény) január 1.-én lépett hatályba. Tartalmában megegyezik az EU irányelvével. Megjegyzés: Termék: minden ingó dolog és a villamos energia; kivéve a földmővelés, az erdıgazdálkodás, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékei. Gyártó: a forgalmazó és az importáló is gyártónak minısül mindaddig, amíg meg nem nevezi a termék gyártóját. Kár: halál, testi sérülés, egészségkárosodás folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár. 2.3 Fogyasztóvédelmi törvény Az évi CLV. törvény (Törvény a fogyasztóvédelemrıl), (módosítva: évi LV. törvény) célja a fogyasztók egészségének és biztonságának, vagyoni érdekeinek védelme; a hatékony és gyors jogorvoslat; a megfelelı tájékoztatás; a fogyasztók oktatása és a fogyasztói érdekképviselet. A fogyasztóvédelmi törvény a piac által szabályozott területen érvényesül. A törvény értelmében a gyártó köteles gondoskodni az áru biztonságosságáról. A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyrıl l tudja vagy a rendelkezésre álló adatok alapján tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos. E rövid fejezet témaköreinek részletesebb ismertetését szintén a 4. sz. melléklet tartalmazza. 23

24 3. Szabvány alapú irányítási rendszerek Az irányítási rendszerek többfélék lehetnek. Jelen oktatási segédlet a mérnökképzésben részt vevı hallgatók számára fontosabb irányítási rendszereket tartalmazza a teljesség igénye nélkül (3.1 ábra). MIR MSZ EN ISO 9000:2005 Minıségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. MSZ EN ISO 9001:2009 Minıségirányítási rendszerek. Követelmények. MSZ EN ISO 9004:2010 Minıségirányítási rendszerek. A szervezet fenntartható (tartós) sikerének irányítása minıségirányítási megközelítés. KIR MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek. MSZ EN ISO 14004:2010 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítı módszerek általános irányelvei. (angol) MEBIR MSZ 28001:2008 A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere. Követelmények. MSZ 28002:2009 A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere. Útmutató az MSZ 28001:2008 bevezetéséhez. IBIR EIR MSZ ISO/IEC 27001:2006 Informatika. Biztonságtechnika. Az információbiztonság irányítási rendszerei. Követelmények. MSZ EN ISO 50001:2012 Energiairányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató. 3.1 ábra. Irányítási rendszerek fontosabb szabványai (a vastag betős szabványok a tanúsításhoz szükséges követelményeket, kritériumokat tartalmazzák.) 3.1 Minıségirányítási rendszer. Az IS szabványcsalád Az ISO 9000 szabványcsalád nem foglalkozik konkrét módszerek, eljárások elıírásával. Egyfajta modellt szolgáltat az alapelvek megvalósításához, a vevı igényeinek teljesítéséhez. Az ISO 9000 szabványcsalád tagjai: MSZ EN ISO 9000:2005 Minıségirányítási rendszerek. Alapok és szótár (ISO 9000:2005 Quality management systems. Fundamentals and vocabulary) MSZ EN ISO 9001:2009 Minıségirányítási rendszerek. Követelmények (ISO 9001:2008 Quality management systems. Requirements) MSZ EN ISO 9004:2010 Minıségirányítási rendszerek. A szervezet fenntartható (tartós) sikerének irányítása minıségirányítási megközelítés (ISO 9004:2009 Managing for the sustained success of an organization A quality management approach) Megjegyzés: A szabványokat rendszeresen korszerősítik, így az ISO 9001:2008 szabvány (a magyar nyelvő MSZ EN ISO 9001:2009 jelzető kiadása is) változtatás elıtt áll (lásd bıvebben fejezet). Az ISO 9000 szabványsorozatot kiegészíti számos, a minıségirányítási rendszer kialakításához, fenntartásához, mőködtetéséhez, ellenırzéséhez, fejlesztéséhez segítséget nyújtó, kapcsolódó szabvány. Ezek közül mutat be néhányat a 3.2 ábra: 24

25 ISO 9000:2005 ISO 9001:2008 Követelmények ISO 9004:2009 MSZ EN ISO 19011:2012 MSZ EN ISO 10012:2003 MSZ ISO/TR 10013:2003 ISO sorozat MSZ ISO/TR 10017:2004 ISO 10015:1999 MSZ ISO/IEC 90003:2005 MSZ ISO 10005:2005 ISO 10006:2003 ISO 10007:2003 ISO 10014:2006 ISO 10018:2012 ISO 10019:2005 Útmutató irányítási rendszerek auditálásához Mérésirányítási rendszerek Útmutató a MIR dokumentálásához Megfelelıség értékelés Útmutató az ISO 9001-hez alkalmazható statisztikai módszerekhez Minıségirányítás. A képzés irányelvei Szoftvertechnológia Útmutató a minıségtervek elkészítéséhez Projektek minıségirányítása Útmutató a konfigurációirányításhoz Minıségirányítás. Irányelvek a pénzügyi és gazdasági haszon realizálásához Minıségirányítás.Ügyfélelégedettség. Irányelvek a panaszok kezeléséhez Útmutató a MIR tanácsadóinak kiválasztásához és azok szolgáltatásainak alkalmazásához 3.2 ábra. Az ISO 9000 szabványsorozat és néhány kapcsolódó szabvány MSZ EN ISO 9000:2005 Minıségirányítási rendszerek. Alapok és szótár Az MSZ EN ISO 9000:2005 szabvány leírja a minıségirányítási rendszer (a továbbiakban: MIR) alapelveit, valamint az ezzel kapcsolatos szakkifejezéseket határozza meg. A szervezet sikeres mőködésének, vezetésének alapfeltétele az áttekinthetı szabályozás és vezetés. Ehhez nyújt segítséget a nyolc minıségirányítási alapelv: 1. Vevıközpontúság. A vevıtıl függ a szervezet jelene, jövıje, sikeressége, tehát a cég létszükséglete, hogy megértse a vevık jelenlegi és jövıbeli szükségleteit. Teljesíteni kell a vevık követelményeit, sıt annak elébe is megy a sikerre törekvı cég (látens igény), (az ISO 9001-ben ez követelményként is szerepel). Mindig a vevıi igényekbıl kell kiindulni, és mindig meg kell gyızıdni arról, hogy a vevık mennyire elégedettek. A szervezetek alapvetıen a vevıiktıl függnek, ezért fontos tudni a vevık (nyilvánvaló és látens) igényeit, és kielégíteni azokat. 2. Vezetés. Vezetık feladata olyan belsı környezet létrehozása és fenntartása, amelyben a munkatársak a vállalati célok megvalósításában teljes mértékben részt vehetnek. 3. Munkatársak bevonása. A munkatársak bevonása teszi lehetıvé, hogy képességeiket a szervezet javára tudják fordítani, hasznosítani. 4. Folyamatszemlélető megközelítés. Tevékenységek, erıforrások folyamatközpontú szemlélete a célok, eredmények hatékonyabb elérése érdekében. A tevékenységeket olyan folyamatokkal írjuk le, amelyben erıforrások felhasználásával, az elıírt módon a bemeneteket kimenetekké alakítják át úgy, hogy ezzel hozzáadott értéket állítanak elı. Folyamatok összekapcsolódása azt jelenti, hogy az egyik folyamat kimenete a másik folyamat bemenete (pl. beszállítói lánc). 25

26 5. Rendszerszemlélet az irányításban. A rendszer az egymáshoz kapcsolódó folyamatok összessége (hálózata). Meg kell határozni a vevık és más érdekelt felek igényeit; a szervezet minıségpolitikáját és minıségcéljait; a minıségcélok eléréséhez szükséges felelısségi köröket és a folyamatokat; a szükséges erıforrásokat (és biztosítani is); a mérıszámokat (a hatékonyság, a hatásosság); eszközöket a nemmegfelelıség okainak kiküszöbölésére, megelızésére; a folyamatos fejlesztés folyamatait. 6. Folyamatos fejlesztés. A szervezet mőködésének átfogó, folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja. 7. Tényeken alapuló döntéshozatal. Adatok, információk győjtése és elemzése, hogy a MIR megfelelısségét és eredményességét meg lehessen állapítani. Az adatok és azok feldolgozásának eredményei a fejlesztések alapját képezik. 8. Kölcsönösen elınyös kapcsolat a (be)szállítókkal. Olyan partneri kapcsolat kiépítése, mely mindkét fél számára elınyös és mindkét fél értékteremtı képességét növeli. A MIR alapgondolata A minıségirányítási rendszer létrehozása a szervezetet a vevıi megelégedettség növelésében segítheti. Középpontjában a rendszernek a vevıi követelmények teljesítésében elért eredményessége áll. A vevı igényei, követelményei (termékelıírásban jut kifejezésre) megfogalmazásra kerülnek (pl. szerzıdésben). A változó vevıi igények, az élesedı versenyhelyzet és a mőszaki haladás miatt a szervezetnek arra kell törekedni, hogy folyamatosan fejlessze a termékeit, folyamatait. Ez a megközelítés arra ösztönzi a szervezeteket, hogy elemezzék a vevıi követelményeket, meghatározzák azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak a vevı számára elfogadható termék elıállításához, és hogy ezeket a folyamatokat szabályozott állapotban tartsák. A minıségirányítási rendszer adhatja a keretet a folyamatos fejlesztéshez, hogy fokozódjon a vevıi megelégedettség és más érdekelt felek megelégedettsége növelésének valószínősége. Bizalmat kelt magában a szervezetben és annak vevıiben aziránt, hogy a szervezet képes olyan termékek elıállítására, amelyek következetesen teljesítik a követelményeket. [24] A MIR követelményei és a termékek követelményei A szabvány megkülönbözteti a MIR-re és a termékekre vonatkozó követelményeket. A MIR követelményeit az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány tartalmazza. Ezek a követelmények olyan általánosak, hogy bármelyik gazdasági ágazatban vagy iparágban a terméktıl függetlenül alkalmazni lehet ıket. Az ISO 9001-es szabvány a termékre vonatkozó követelményeket nem tartalmaz, azonban megfogalmazza, hogy a termékekre vonatkozó követelményeket meghatározhatják a vevık, a szervezet vagy egy szabályzat. Ezek szerepelhetnek pl. termékszabványokban, folyamatokra vonatkozó szabványokban, mőszaki elıírásokban, szerzıdésben vagy szabályzatokban, stb. A minıségirányítás rendszerszemlélető megközelítése A MIR kialakításakor: meg kell fogalmazni a szervezet minıségpolitikáját és minıségcéljait; meg kell határozni a vevık és más érdekelt felek igényeit és elvárásait, o a minıségcélok eléréséhez szükséges folyamatokat és felelısségi köröket, o a minıségcélok eléréséhez szükséges erıforrásokat (ezek biztosítását); módszereket kell kialakítani a folyamat-eredményesség és hatékonyság méréséhez; gondoskodni kell a mérések végrehajtásáról; ezekre támaszkodva ld. tényeken alapuló döntéshozatal ; 26

27 eszközöket kell meghatározni a nemmegfelelıségek megelızésére, az okok kiküszöbölésére; a MIR folyamatos fejlesztésének folyamatát ki kell alakítani. Folyamatszemlélető megközelítés A szervezetnek ki kell alakítania az egymással összefüggı és egymással kölcsönhatásban álló folyamatait. Ezeket a folyamatokat irányítani is kell. Az egyik folyamat a kimenete a másik folyamat bemenete is egyben. A folyamatok közötti kölcsönhatások módszeres meghatározását és irányítását nevezzük folyamatszemlélető megközelítés -nek. A szabvány ezt a szemléletet kívánja ösztönözni. A modellt az 3.3 ábra szemlélteti. Minıségpolitika, minıségcélok 3.3 ábra. A MIR általános folyamatmodellje A szervezet irányításának súlypontját adja meg a minıségpolitika és a minıségcélok. Meghatározzák a kívánt eredményeket és segítenek az erıforrások felhasználásában. A minıségpolitika ad keretet a minıségcélok kitőzéséhez és az átvizsgáláshoz. A minıségcélok legyenek összhangban a minıségpolitikával! A minıségcélok legyenek mérhetık! A felsı vezetıség szerepe a MIR-ben A felsı vezetıség legfontosabb feladatai: olyan környezet létrehozása, ahol a munkatársak aktív részvétele megvalósulhat; megfogalmazza a minıségpolitikát és a minıségcélokat, gondoskodik, hogy a szervezet valamennyi munkatársa ezeket megismerje; a vevıi igények széleskörő megismertetését fontos feladatként kezeli; gondoskodik olyan folyamatok alkalmazásáról, melyek a vevık követelményeit teljesítik és a minıségcélok megvalósítását eredményezik; gondoskodik továbbá a MIR létrehozásáról, bevezetésérıl, fenntartásáról; az erıforrásokat rendelkezésre bocsátja; átvizsgálja idıszakosan a MIR-t; dönt a minıségpolitikával és minıségcélokkal kapcsolatos tevékenységekrıl és a MIR fejlesztéséhez szükséges intézkedésekrıl. 27

28 Dokumentálás A dokumentáció elısegíti a vevıi igények kielégítését, a fejlesztést, a képzést, a nyomon követhetıséget, a megismételhetıséget, az objektív bizonyítékok biztosítását, a MIR eredményességének és alkalmasságának kiértékelését. Fontos, hogy a dokumentáció ne legyen öncélú, mindig értéknövelı tevékenység legyen. A dokumentáció egy része leíró, szabályozó jellegő, ezek biztosítják a folyamatok egyértelmő, azonos, jó mőködését. Az igazoló dokumentáció arra hivatott, hogy bizonyítékokkal igazolja a rendszer megfelelı mőködését. A MIR-ben használt dokumentumok (3.4 ábra): minıségirányítási kézikönyv, minıségterv (hogyan alkalmazzuk a MIR-t egy konkrét termékre, projektre, szerzıdésre), elıírások (a követelményeket tartalmazza), útmutatók (ajánlásokat vagy javaslatokat tartalmazó dokumentumok), dokumentált eljárások, munkautasítások, rajzok (az egyes tevékenységek és folyamatok összehangolt végzésérıl szóló információt tartalmazó dokumentumok), feljegyzések (objektív bizonyítékok az elért eredményekrıl, az elvégzett munkáról). 3.4 ábra. A minıségirányítási rendszer dokumentumai Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány elıírásainak való megfelelés feltétele, hogy a minıségirányítási rendszer dokumentációja kötelezıen tartalmazzon: dokumentált nyilatkozatokat a minıségpolitikáról és a minıségcélokról, minıségirányítási kézikönyvet, a szabványban megkövetelt dokumentált eljárásokat és feljegyzéseket, a kötelezı eljárások: o dokumentumok kezelése, o minıségügyi feljegyzések kezelése, o belsı minıségügyi auditok, o nem megfelelı termék kezelése, o javító és helyesbítı intézkedések, o megelızı tevékenységek, a szervezet által meghatározott dokumentumokat, beleértve a feljegyzéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítsa folyamatainak eredményes tervezését, mőködését és szabályozását. A minıségirányítási rendszerben megkövetelt dokumentumokat ellenırzés alatt kell tartani, vagyis gondoskodni kell arról, hogy a dokumentumok naprakészek legyenek (a visszavont dokumentumok archiválásáról is gondoskodni kell), a kiadás elıtt jóváhagyják azokat, a megfelelı változatok rendelkezésre álljanak a felhasználási helyeken, olvashatók és könnyen azonosíthatók maradjanak. A dokumentumok terjedelme függ a szervezet nagyságától és típusától, a folyamatok összetettségétıl, a munkatársak képességeitıl, felkészültségétıl. A szervezet maga határozhatja meg a dokumentáció terjedelmét és az információhordozókat, azonban van minimum, és az információhordozónak teljesítenie kell bizonyos, leírást érdemlı 28

29 kritériumokat (pl. elérhetıség, módosíthatóság, csak dedikált személyek által való változtathatóság stb.). A MIR kiértékelése A MIR kiértékelése lehet: audit, átvizsgálás, önértékelés. Az audit célja a MIR követelményeinek való megfelelés mértékének megállapítása. Az audit eredményét a MIR eredményességének értékelésére és a fejlesztésre lehet felhasználni. Az auditra vonatkozó szabvány: ISO 19011:2012. Az audit lehet: elsı fél által végzett, a szervezet végzi belsı célokra, (pl. megfelelıségi nyilatkozathoz); második fél által végzett (vevık, vagy megbízottjaik végzik); harmadik fél által végzett (külsı független, általában akkreditált szervezetek végzik, tanúsítványt adnak a megfelelıségrıl.) A MIR átvizsgálása a felsı vezetıség feladata. Rendszeres és módszeres kiértékelés a MIR alkalmasságára, a céloknak való megfelelésre, az eredményességre és hatékonyságra, valamint a minıségpolitika teljesülésére és a minıségcélok elérésére vonatkozóan. Kitér az átvizsgálás az érdekelt felek változó igényeinek megfelelıen a minıségpolitika és minıségcélok megváltoztatására is. Az intézkedéseket is meg kell határozni. Az auditjelentés az egyik bemeneti információ az átvizsgáláshoz. A vezetıségi átvizsgálás bemenı adatainak információt kell tartalmazniuk: a felülvizsgálatok eredményeirıl, a vevıi visszajelzésekrıl, a folyamatok mőködésérıl és a termék megfelelıségérıl, a megelızı és helyesbítı tevékenységek helyzetérıl, a korábbi vezetıségi átvizsgálásokat követı intézkedésekrıl, a változásokról, amelyek hatással lehetnek a minıségirányítási rendszerre, valamint a fejlesztésre vonatkozó javaslatokról. [25] Önértékelés Az önértékelés olyan értékelési módszer, melynek során a szervezet rendszeresen, szisztematikusan felülvizsgálja saját tevékenységeit és eredményeit. A helyzetelemzések összehasonlításából meghatározhatók a szervezet erısségei, és fejlesztendı területei. A fejlesztési területeket fontossági sorrendbe állítják, rangsorolják és a stratégiába beépítik. A cél a teljes szervezet teljesítményének magasabb szintre emelése, a stratégiai szintő fejlesztés, törekvés a szervezeti kiválóság felé. Folyamatos fejlesztés A fejlesztés célja a vevıi megelégedettség növelése, tevékenységei: helyzetelemzés és értékelés (melyek a fejlesztendı területek?), a célok meghatározása, megoldások keresése, a megoldások közül kiválasztani a megfelelınek ígérkezıt, a megoldás alkalmazása, az eredmények mérése, kiértékelése, elemzése, összevetése a célokkal, a változtatás szabványosítása. Ezt a tevékenységsort folyamatosan végzik. 29

30 A statisztikai módszerek szerepe. Cél a változékonyság megismerése, a szervezet eredményességének, hatékonyságának fokozása, a problémák megoldása. A változékonyságot a termék teljes élettartamában szükséges megfigyelni (piackutatástól a végsı hulladék elhelyezésig). Útmutatás az ISO/TR 10017:2004 szabványban található. A MIR és más irányítási rendszerek súlypontjai. A MIR a szervezet irányítási rendszerének része. A minıségcélokkal kapcsolatos eredmények elérése áll a MIR középpontjában. A minıségcélok a vállalati célok részei, a többi célt kiegészítik. Az irányítási rendszer részei integrálhatók, közös elemeket lehet használni. Pl. az ISO 9001 és az ISO szerinti auditálást lehet közösen is végezni. Kapcsolat a MIR és a kiválósági modellek között. A kiválósági modellek értékelési alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy egy szervezet összehasonlítsa mőködését más szervezetek mőködésével. [24] (5.3. fejezetben részletesen) A szabványcsalád és a kiválóság modell megközelítése közös alapelveken nyugszik, de különbség van az alkalmazási körében. Mindkét megközelítésre jellemzı, hogy: az erısségek, gyengeségek felderíthetık, a modell szerinti kiértékelésre valamint a külsı elismertetéshez intézkedéseket fogalmaz meg, a folyamatos fejlesztésre lehetıséget ad. Az ISO 9000 szabványcsalád: megadja a MIR követelményeit, útmutatást ad a fejlesztéshez, a MIR kiértékelése megmutatja, hogy a követelmények milyen mértékben teljesültek. Az ISO 9001-es szabvány tehát kritériumoknak való megfelelést értékel, bevonva külsı szemet is (megfelelést igazol). A Kiválósági modell (lásd: 5.3 fejezet): a szervezet mőködésének összehasonlító kiértékelésére alkalmas kritériumokat tartalmaz, melyek valamennyi tevékenységre és érdekelt félre alkalmazhatók. Eszköze az önértékelés, mely problémás területet keres, melynek megoldása konkrét szervezeti célok fejlıdéséhez vezet (fejlesztési pontot keres). Ehhez nem szükséges külsı szem. Szakkifejezések és meghatározások Az ISO 9000:2005 második fı része tartalmazza a szabványkifejezéseket és azok meghatározását leíró szakszótárt MSZ EN ISO 9001:2009 Minıségirányítási rendszerek. Követelmények. Ez a szabvány a MIR-re vonatkozó követelményeket írja le egy bevezetı fejezettel és nyolc követelményeket részletezı fejezettel. A lényeges követelményeket az fejezetek tartalmazzák. 1. Alkalmazási terület 2. Rendelkezı hivatkozás 3. Szakkifejezések és meghatározások 4. Minıségirányítási rendszer 5. A vezetıség felelısségi köre 6. Gazdálkodás az erıforrásokkal 7. A termék elıállítása 8. Mérés, elemzés és fejlesztés 30

31 Az 1. fejezet a szabvány alkalmazási területét írja le. A MIR-re vonatkozó követelményeket azokra a (vállalati) szervezetekre írja elı, ahol igénylik annak kimutatását, hogy a szervezet képes olyan termékek elıállítására, amelyek egyenletesen megfelelnek a vevı követelményeinek és a törvényi elıírásoknak, valamint a rendszer hatásos alkalmazásával a szervezet elnyeri a vevı megelégedettségét, idesorolva a folyamatos javítás folyamatait és a hibák (nemmegfelelıségek) megelızését is. A 2. fejezet a rendelkezı hivatkozásokat tartalmazza, javasolja a szabvány alapján megállapodó feleknek a normatívák utolsó kiadásának alkalmazását. A 3. fejezet hivatkozik az ISO 9000:2005 szakkifejezéseire és meghatározásaira. A 4. fejezet a szabvány általános követelményeit írja le, azaz azt, hogy a MIR-t létrehozni, dokumentálni, bevezetni, fenntartani és folyamatosan javítani kell. A rendszer bevezetéséhez a szervezetnek meg kell határoznia a MIR által igényelt folyamatokat, meg kell állapítani ezeknek a folyamatoknak sorozatát és egymásra való hatását, valamint ezen folyamatok hatásos mőködtetésének biztosításához szükséges kritériumokat és módszereket. Biztosítani kell, hogy a szükséges információk rendelkezésre álljanak a folyamatok mőködtetéséhez és megfigyeléséhez. Végezetül mérni, megfigyelni és elemezni kell a folyamatokat és olyan tevékenységeket kell bevezetni, amelyek szükségesek a tervezett célok, eredmények eléréséhez és a fejlesztéshez. A 4. fejezet ezen túlmenıen meghatározza az általános dokumentációs követelményeket is, amelyek a szabvány által megkövetelt dokumentált eljárásokra és a folyamatok hatásos mőködését és szabályozását biztosító dokumentumokra vonatkoznak. Az 5. fejezet a vezetıség felelısségi körébe tartozó követelményeket ismerteti. A szabvány a minıségirányítási rendszert egy összetett folyamatnak tekinti. A folyamat bemenete a vevık (tágabb értelemben az érdekelt felek) igényei vagy követelményei. A vevık egyes esetekben csak igényeiket fejezik ki és ezt a szervezetnek kell átalakítani követelményekké, valamint ezt követıen a követelményekbıl kell meghatározni a termék belsı eredető jellemzıit. (A vevı szeretné, ha a gépkocsi kinyitását, bezárását és a riasztó ki- és bekapcsolását minél egyszerőbben elvégezhetné). A gyártó vállalat az igényt pl. olyan követelményként fogalmazza meg, hogy a gépkocsi összes ajtaja egyszerre automatikusan legyen nyitható és zárható, sıt a riasztó rendszer ki- és bekapcsolása is egyben elvégezhetı legyen. Ehhez szükséges a központi zár és az elektronikusan irányított nyitó-, záró- és riasztórendszer létrehozása, azok belsı eredető jellemzıinek meghatározása.). Ezek a belsı eredető (sajátos) jellemzık a minıségjellemzık, melyekre meg kell határozni a minıségügyi követelményeket. A követelmények teljesítéséhez a vezetıség felelısségi körébe tartozó tevékenységek során kapcsolatot kell létrehozni a vevıkkel, ki kell építeni a rendszer minıségpolitikáján, ebbıl adódó célkitőzésein és minıségügyi tervezésén alapuló ügyviteli (adminisztrálási, szervezeti) rendet és el kell végezni a vezetıségi átvizsgálást. A 6. fejezet a termékelıállító/szolgáltató folyamatok megvalósításához szükséges erıforrások (személy, infrastruktúra, információ) tervezését, biztosítását, fejlesztését fogalmazza meg. A 7. fejezet a termék-elıállítási folyamat követelményeit tartalmazza. E fejezet részletes bemutatására a 5. sz. mellékletben kerül sor. A 8. fejezet a Mérés, elemzés és fejlesztés címet kapta. A termék létrejötte után, azt a vevıkhöz el kell juttatni. Így a folyamat kimenete (eredménye) a vevı megelégedettségét elnyerı termék (szolgáltatás). A minıségirányítás folyamatrendszere azonban belsı körében folytatódik a mérés, elemzés és javítás folyamataival, amelyek a termékre, a folyamatokra és 31

32 a vevıi visszajelzésekre vonatkozó adatokat elemezve és értékelve a minıségirányítási rendszer folyamatos javítását eredményezik [25]. Látható, hogy nem elegendı csak az szabvány fejezetek követelményeire szorítkozni, hanem meg kell vizsgálni ezeknek a követelményeknek a kapcsolatát is, vagyis elemezni kell, hogy a konkrét szervezetnél mire vonatkozik a szabvány. Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány a gyártási-, és/vagy szolgáltatási tevékenységgel foglalkozó szervezetek számára egyaránt alkalmas minıségirányítási rendszer modell. Kizárások. Az alkalmazási terület lehetıséget ad egyes követelmények elhagyására is, azaz azok a vállalati szervezetek, amelyek mőszaki tervezéssel és fejlesztéssel nem foglalkoznak, az erre a területre vonatkozó követelményeket elhagyhatják. A kizárások csak a 7. fejezet követelményeire vonatkoznak, de a megfelelıség csak abban az esetben fogadható el, ha a kizárások nincsenek hatással a szervezetnek arra a képességére vagy felelısségére, hogy a vevıi, valamint az alkalmazandó kötelezı és szabályozó követelményeknek megfelelı terméket szolgáltasson. [25] Tervezéssel nem foglalkozó szervezet is az ISO 9001:2008 szabvány szerinti tanúsítványt kaphatja, de a tanúsítvány szövegében utalás lesz arra, hogy ez nem tartalmazza a mőszaki tervezés mőveleteit. Megjegyzés: A Magyar Szabványügyi Testület közleménye szerint [ ]: Az új ISO 9001 szabvány várhatóan 2015-ben jelenik meg a következı menetrend szerint: június: a CD (Committee Draft: bizottsági tervezet) szavazásra bocsátása, április: a DIS (Draft International Standard: nemzetközi szabvány tervezete) szavazásra bocsátása, július: az FDIS (Final Draft International Standard: nemzetközi szabvány végsı tervezete) szavazásra bocsátása, szeptember: a nemzetközi szabvány kiadása (ISO 9001:2015). [33] A szabvány várható felépítése a következı: 1. Alkalmazási terület 2. Rendelkezı hivatkozások 3. Szakkifejezések és meghatározásuk 4. A szervezet és környezete (szervezet, érdekelt felek, alkalmazási terület, irányítási rendszer) 5. Vezetés (elkötelezettség, politika, felelısségi és hatáskörök) 6. Tervezés (irányítási rendszer, kockázatok és lehetıségek, célok) 7. Támogatás (erıforrások, kompetencia, tudatosság, kommunikáció, dokumentáció és kezelésük) 8. Mőködés (a termék-elıállítás tervezése és szabályozása, tervezés és fejlesztés, kihelyezett folyamatok) 9. Teljesítményértékelés (figyelemmel kísérés, mérés, elemzés, értékelés; belsı audit, vezetıségi átvizsgálás) 10. Fejlesztés (nemmegfelelıség, helyesbítı tevékenység, folyamatos fejlesztés) A szándék az, hogy a jövıben minden irányításirendszer-szabvány felépítése ezt a felépítést kövesse, ami egyszerőbbé teszi az irányítási rendszerek integrálását. A minıségirányítás alapelveit illetıen a jelenlegi 8 alapelv 7-re csökken, mivel a folyamatszemlélető megközelítést és a rendszerszemléletet az irányításban összevonják, valamint a mai kor igényeinek megfelelıen egyes alapelveket átfogalmaznak. Az alapelvek tervezete a következı: 1. Vevıközpontúság 2. Vezetés 3. A munkatársak elkötelezıdése 4. Folyamatszemlélető megközelítés 5. Fejlesztés 6. Bizonyítékokon alapuló döntéshozatal 7. Kapcsolatok kezelése [33] 32

33 3.1.3 MSZ EN ISO 9004:2010 Minıségirányítási rendszerek. A szervezet fenntartható (tartós) sikerének irányítása Minıségirányítási megközelítés Az MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány célja annak elısegítése, hogy az ISO 9001 szabványt használó szervezetek hosszú ideig tartó hasznot nyerjenek a szélesebb területő és nagyobb hatású minıségirányítási rendszer bevezetésébıl. Az szabvány alkalmazási területe: irányelvek és eszközök nyújtása arra, hogy hogyan hasznosíthatók a minıségirányítás alapelvei a hosszú idejő siker elérésére. Nem célja a tanúsítás! A szabvány nem követelményeket, hanem ajánlásokat tartalmaz. Természetesen e szabvány szerint a rendszert nem lehet tanúsíttatni. Az elızı kiadástól alapjaiban különbözik, hiszen nem útmutató a rendszer kiépítéséhez, hanem a mőködı rendszer továbbfejlesztéséhez ad tanácsokat. Szerkezete követi az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány felépítését. A követelményszabvány minden egyes pontjához azokat a szempontokat ismerteti, amelyeket a fejlesztés során célszerő megfontolni és alkalmazni. Ez a nemzetközi szabvány: útmutatást nyújt minden szervezet számára a tartós siker megvalósításának támogatásához a minıségirányítási megközelítés alkalmazásával, egy összetett, igényes és állandóan változó környezetben, támogatja az önértékelést, mint egy fontos eszközt a szervezet vezetését, stratégiáját, irányítási rendszerét, erıforrásait és folyamatait felölelı érettségi szint átvizsgálására, szélesebb kitekintést nyújt a minıségirányításra, mint az ISO 9001 szabvány. Foglalkozik minden vonatkozó érdekelt fél igényeivel és elvárásaival, és útmutatást ad a szervezet teljes mőködésének módszeres és folyamatos fejlesztésére. Fıbb fejezetek: 4. A szervezet tartós sikerének irányítása. 5. Stratégia és politika. 6 Gazdálkodás az erıforrásokkal. 7. Folyamatirányítás. 8. Figyelemmel kísérés, mérés, elemzés, átvizsgálás. 9. Fejlesztés, innováció és tanulás. A melléklet. Önértékelési módszer. B melléklet. Minıségirányítási alapelvek. C melléklet. Összefüggés az ISO 9004:2009 és az ISO 9001:2008 között. A költségek és kockázatok kezelésének fontosságára és szükségességére hívja fel a figyelmet a bevezetı. Az eredményesség követelménye (ISO 9001:2008) kibıvül a hatékonysággal. Az ISO 9001:2008 szerint nem elég a követelményt csak elıírni, hanem mérni, ellenırizni is kell annak eredményességét (elértük-e a kitőzött célokat?). Az ISO 9004:2010 ajánlása alapján nem elég a kitőzött célokat elérni, hanem azt is meg kell vizsgálni, hogy mekkora ráfordításra volt szükség, azaz mennyire hatékonyan valósítottuk meg a célokat. Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány elsı alapelve a vevıközpontúság (3.1.1 fejezet). Az MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány arra hívja fel a figyelmet, hogy a szervezet fenntartható (tartós) sikerének biztosításához nélkülözhetetlen, hogy a vevıközpontúság mellett az összes érdekelt fél (tulajdonosok, részvényesek, munkatársak, társadalom, beszállítók, partnerek) igényeinek kielégítése is a célok között szerepeljen a mőködés fejlesztése során. A szabvány A melléklete az önértékeléshez ad segítséget, útmutatást egy egyszerő módszer bemutatásával, ezt a 5. sz. melléklet részletesen ismerteti. 33

34 3.2 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) A környezetközpontú irányítási rendszer követelményeit az MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. (Követelmények és alkalmazási irányelvek.) (ISO 14001:2004) szabvány tartalmazza. Célja olyan vállalatirányítási rendszer kialakítása, mőködtetése, mely tekintettel van az élı környezetre és a környezeti kockázatok, terhelések csökkentésére és a károk megelızésére törekszik. A KIR segíti a szervezet környezetvédelmi feladatainak végrehajtását, a környezetszennyezés megelızését és csökkentését, a környezetterhelés nyomon követését, biztosítja a jogszabályok és hatósági elvárások teljesítését, növeli a munkatársak és az érdekelt felek környezettudatosságát. A környezetközpontú irányítási rendszer integrálható más irányítási rendszerekkel, hiszen ezek a szabványok egymással összhangban készülnek. A megszerzett tanúsítvány igazolja a rendszer mőködését és eredményességét bármely érdekelt fél számára és piaci elıny megszerzéséhez is hozzájárulhat. A szabvány vonatkozási területe kiterjed minden olyan szervezetre, amely környezetközpontú irányítási rendszert kíván bevezetni, fenntartani és fejleszteni, a megfogalmazott környezeti politikával összhangban akar mőködni, demonstrálni szeretné ezen megfelelését külsı felek elıtt, külsı szervezet által kívánja tanúsíttatni, bejegyeztetni a rendszert, elkötelezi magát a szabvány szerinti mőködésre, ezt nyilatkozatban közli. Megjegyzés: Különbség van a KIR által önkéntesen vállalt tevékenységek és a jogszabályi elvárások teljesítése között. A szabvány alkalmazása önkéntes, a jogszabályok alkalmazása mindig kötelezı. A jogszabályok és a szabványok rendszere között az önkéntes szabványalkalmazás teremt kapcsolatot. Azonban a mőszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy azzal az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek kivéve, ha törvény (jogszabály) elıírja kötelezıen. [27 ]. A KIR kialakítására és megvalósítására hatást gyakorolnak a szervezeti igények és célok, az érdekelt felek követelményei és elvárásai, a szervezet mérete, felépítése. Ezek alkalmazása a szervezetek stratégiai döntése kell, hogy legyen. A szervezet által önkéntesen vállalt környezeti tevékenységek tartalmát szerzıdéses megállapodások is rögzíthetik. A KIR kialakítása a következı fıbb tevékenységeket igényli: Környezeti politika A felsı vezetés által kinyilvánított környezeti politika dokumentálja a vállalat tevékenysége, terméke, szolgáltatása által meghatározott környezeti tényezık fajtáját, terjedelmét, a folyamatos javítás iránti felelısségvállalást és a vonatkozó jogi szabályozásnak való megfelelést. A környezeti politikát nyilvánosságra kell hozni. Megjegyzés: Az egységes értelmezés miatt szükséges néhány ide vonatkozó szakkifejezés megismerése: Környezeti politika: egy szervezet környezeti teljesítményére vonatkozó általános szándékai és irányvonalai, ahogyan azt a felsı vezetıség hivatalosan megfogalmazta. Környezeti tényezı: Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel. Azt a környezeti tényezıt tartjuk jelentısnek, amelynek környezeti hatása is jelentıs vagy jelenıssé válhat. Környezeti hatás: az egészben vagy részben a szervezet környezeti tényezıitıl származó mindennemő változás, ami a környezetben végbemegy (lehet káros vagy hasznos). Környezeti teljesítmény: egy szervezet irányításának mérhetı eredményei, a környezeti tényezık tekintetében. A környezetközpontú irányítási rendszerek tekintetében az eredmények mérhetık a szervezet környezeti politikájával, környezeti céljaival, környezeti elıirányzataival és a környezeti teljesítmény egyéb követelményeivel való összehasonlítás útján [1]. 34

35 Tervezés 3.4 ábra A KIR kialakításának általános folyamatmodellje [27] Meghatározásra kerülnek a termékre és a tevékenységre vonatkozó környezeti tényezık. Eljárást alakítanak ki, ezáltal biztosított a jogi, illetve egyéb követelmények folyamatos ismerete és alkalmazása a környezeti tényezıkre vonatkozóan. Meghatározzák a környezetvédelem céljait (környezeti + vállalati politikával összhangban) minden szervezeti egységre. Környezetvédelmi programot határoznak meg, ennek tartalma: feladat felelısség, eszközök, megvalósítás idıterve. Megjegyzés: Környezetvédelmi program: A környezetvédelmi program azokat a konkrét intézkedéseket tartalmazza, amelyek segítségével a szervezet környezetvédelmi céljai elérhetık. [27] A környezeti program a politika végrehajtása, mely tartalmazza az egyes számszerősített célokat, intézkedéseket (határidıkkel, felelısökkel) és a megvalósításhoz szükséges erıforrásokat. Célszerő környezeti mérıszámokat meghatározni. Megvalósítás Kialakítják a KIR dokumentumait. A Környezetirányítási kézikönyv leírja a környezeti menedzsment rendszert, a rendszerelemeket és a dokumentáció felépítését. Az Eljárási utasítás (pld. veszélyes anyagkezelés) leírja a folyamatokat, meghatározza a felelısségeket és hatásköröket. A belsı felülvizsgálati rendszer (audit) elemzi a mőködést (Kockázatelemzés, kérdéslistás elemzés, biztonságtechnikai elemzés), az intézkedések hatásosságát és eredményességét. Vezetıség értékelése (vezetıségi átvizsgálás) A vezetıség meghatározott idıközönként átvizsgálja és értékeli a KIR-t annak érdekében, hogy értékelje a folyamatok alkalmasságát, megfelelıségét és hatékonyságát a környezeti politika, az ipari környezetvédelmi célok, valamint a rendszer szempontjából. Az átvizsgálás és értékelés a belsı és külsı auditok eredményeit, a változó körülményeket és a folyamatos javításra vonatkozó elkötelezettséget veszi figyelembe. Tanúsítás A tanúsítási auditot akkreditált szervezet végzi. 35

36 Megjegyzés: Az ISO es szabványcsalád néhány kapcsolódó, kiegészítı szabványa: ISO Környezeti értékelés (szervezet, helyszín); ISO Címkék, nyilatkozatok; ISO Teljesítmény értékelés; ISO Példák a teljesítmény értékelésre; ISO Életciklus-értékelés, alapelvek; ISO Életciklus-értékelés, cél és tárgy; ISO Életciklus-értékelés, hatásértékelés; ISO Életciklus-értékelés, életciklus értelmezése; ISO 14047/TR Példák a hatásértékelésre; ISO 14048/TS Dokumentálás (formai elıírások); ISO 14049/TR Példák; ISO Terminológia; ISO 14061/TR Erdıgazdaságnak tájékoztató; ISO 14062/TR Termékfejlesztéshez útmutató; ISO 14063/WD Példák a környezeti kommunikációra; ISO 14064/WD Mérés, igazolás (üvegházhatást okozó gázok). EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) Az EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer az Európai Unióban, és az Európai Gazdasági Övezetben. Célja, hogy támogassa a szervezetek környezetvédelmi teljesítmény értékelését és fejlesztését, valamint tájékoztassa a nyilvánosságot magáról a szervezetrıl és a szervezet környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javításáról. Az EMAS rendelet, hasonlóan az ISO es szabványhoz egy módszert kínál a szervezeteknek. A sikeres felülvizsgálatot követıen jogosult a szervezet az EMAS logó használatára. [www.emas.hu] Részletes tájékozódás: emas.kvvm.hu Az EMAS önkéntes, a telephelyre vonatkozik, alkalmazkodik a szervezet mindenkori adottságaihoz, képességeihez. Jelenleg a III. átdolgozott változat van érvényben. Az EMAS feladata: Környezetvédelmi menedzsment rendszer kiépítése és mőködtetése, beleértve a célokat, az intézkedéseket és az eszközöket is. Az eredmények rendszeres, objektív és ismétlıdı értékelése, amely a környezetvédelmi menedzsment rendszer mőködtetését biztosítja. Párbeszéd a közvéleménnyel a vállalatnak a telephelyre jellemzı környezeti hatásairól és az ezzel kapcsolatos teljesítményérıl. A jó vezetıi gyakorlat az EMAS szerint 1. Minden munkatárs környezetvédelmi tudatosságát támogatja 2. Minden új tevékenység, új termék, új eljárás elızetes megítélése a környezeti hatását illetıen. 3. A jelenlegi tevékenységek felülvizsgálata és felügyelete a közvetlen környezetre és a tevékenység környezeti hatására vonatkozóan, valamint az egész ökorendszerre is. 4. A környezeti terhelések és az erıforrások pazarlásának a megakadályozása, megszüntetése ill. csökkentése azáltal, hogy a környezet szempontjából kedvezıbb technológiát vezetnek be. 5. Zavar esetén keletkezı kibocsátások megakadályozása. 6. Az elhatározott környezeti politika megvalósulásának ellenırzése. 7. Eljárások és intézkedések meghatározása arra az esetre, ha a környezeti politika vagy cél nem érvényesül. 8. A hatóságokkal egyeztetett és aktualizált eljárás kidolgozása, amely balesetek és zavarhelyzetek károkozásait akadályozza meg. 9. Információ és párbeszéd a közvéleménnyel az ipari tevékenység környezeti hatásairól. 10. A vevık tanácsokkal való ellátása a termékek használata és elhasználódása során bekövetkezı környezeti hatásokról. 11. A környezeti politika tudatosítása a szerzıdéses partnerek körében, akik a telephelyen tevékenykednek. 36

37 3.3 A munkahelyi egészségvédelem és -biztonság irányítási rendszere Munkahelyi egészségvédelem és -biztonság irányítási rendszer (MEBIR) követelményeit az MSZ 28001:2008 A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere. Követelmények. címő szabvány tartalmazza. Alapja a BS OHSAS 18001:2007 szabvány, melyet az ISO/IEC Direktívák 2. részében leírt szabályok szerint készítettek, továbbá összhangban van az ISO 9001 (MIR) és az ISO (KIR) irányítási rendszerek követelményeivel, hogy a szervezetek integrált irányítási rendszert hozhassanak létre, ha ezt az érdekük úgy kívánja. A MEB-irányításra vonatkozó OHSAS-szabványoknak a célja az, hogy a szervezeteket hozzájuttassák egy eredményes MEBIR elemeihez úgy, hogy ezeket össze lehessen kapcsolni a vezetés egyéb követelményeivel, és hozzá lehessen segíteni a szervezeteket a kitőzött MEBés gazdasági céljaik eléréséhez. [28] Megjegyzés: Munkahelyi egészségvédelem és biztonság, MEB (occupational health and safety, OH&S): Feltételek és tényezık, amelyek hatással vannak vagy hatással lehetnek a munkavállalók vagy más dolgozók (beleértve az idıszakos munkavállalókat és az alvállalkozók munkavállalóit), látogatók, vagy minden más, a munkahelyen jelen lévı személy egészségére és biztonságára. MEB irányítási rendszer, MEBIR (OH&S management system): A szervezet irányítási rendszerének az a része, amelynek az a szerepe, hogy kialakítsa és bevezesse a MEB-politikáját és kezelje MEB-kockázatait [28] Bármely szervezet alkalmazhatja, amelynek célja, hogy MEBIR rendszert vezessen be, fenntartsa és folyamatosan fejlessze azt. A szervezet így ellenırzése alatt tudja tartani a munkahelyi egészségvédelmemmel és biztonsággal kapcsolatos kockázatokat, javítva a munkahelyi egészségvédelem és biztonság teljesítményét. Az MSZ 28001:2002 szabvány szerint bevezetett MEBIR külsı fél által tanúsítható (regisztrálható). A szabvány részletesen ismerteti a szakkifejezéseket és meghatározásukat. A 4. fejezet tartalmazza a MEBIR követelményeit. A MEBIR követelmények között van a jogszabályi megfelelıség is, de fontos megjegyezni, hogy a szabványnak való megfelelés önmagában nem jelent felmentést a jogi kötelezettségek alól. 3.5 ábra. A MEBIR általános folyamatmodellje A felsı vezetıségnek meg kell fogalmaznia a MEB-politikát, ennek tartalmaznia kell: a szervezet MEB kockázatainak jellegét és nagyságát; a felsı vezetıség elkötelezettségét a sérülések, egészségkárosodások megelızésére és a MEBIR folyamatos fejlesztésére; a mindenkori alkalmazandó jogszabályi követelményeket; a MEB-célokat. 37

38 A tervezés szakasz három részbıl tevıdik össze. Elsı a veszélyazonosítás, kockázatértékelés és a kockázat kézben tartásának meghatározása. Második a jogszabályi és egyéb követelmények figyelemmel kísérése. A harmadik a MEB-célok és programok kitőzése. A célok mérhetık legyenek és összhangban álljanak a MEB-politikával valamint a jogszabályi követelményekkel. A célok eléréséhez felelısöket és hatásköröket kell meghatározni és rendszeres (tervezett) idıközönként felül kell vizsgálni. Ki kell jelölni a MEB-felelıst a felsı vezetıségbıl, aki felelıs a MEBIR kialakításáért, bevezetéséért és fenntartásáért. A felsı vezetésnek biztosítani kell a szervezeten belüli megfelelı kommunikációt és a munkatársak bevonását, véleményük megkérdezését a MEB-politika és a MEB-célok kialakításában. A MEBIR dokumentációs rendszerébe a következık dokumentumok tartoznak: MEBpolitika és célok; MEBIR alkalmazási területének leírása; MEBIR fı elemeinek leírása; az OHSAS szabvány által megkövetelt dokumentumok, beleértve a feljegyzéseket; minden más dokumentum, amely a MEB-el kapcsolatos. A szervezetnek létre kell hoznia egy szabályozási rendszert a mőködésre vonatkozóan. Olyan eljárásokat kell kidolgoznia, amelyek segítségével képes felismerni a lehetséges vészhelyzeteket és reagálni tud ezekre a vészhelyzetekre. Az ellenırzés tevékenységen belül az alábbi eljárások kerülnek megfogalmazásra: a teljesítmény mérése és figyelemmel kísérése; a megfelelıség kiértékelés; az események kivizsgálása, nemmegfelelıség, helyesbítı tevékenység és megelızı tevékenység; a feljegyzések kezelése; belsı audit. A felsı vezetıségnek tervezett idıközönként át kell vizsgálnia a MEBIR-t, hogy biztosítsa a rendszer folyamatos alkalmasságát, megfelelıségét és teljesítményét. 3.4 Információbiztonság irányítási rendszer Az információbiztonság irányítási rendszer (IBIR), (information security management system ISMS) követelményeit az MSZ ISO/IEC 27001:2006 Informatika. Biztonságtechnika. Az információbiztonság irányítási rendszerei. Követelmények. címő szabvány tartalmazza. A szervezetek számára a mai információs technológia körülményei között kritikus fontosságú az információ védelme, mert az információk mennyiségével, minıségével, pontosságával, elérhetıségével kapcsolatos bármilyen zavar, rendellenesség és az illetéktelen hozzáférés, nyilvánosságra kerülés, adatállomány sérülés súlyos következményekkel jár, nagy kockázatot jelent. A veszélyek, fenyegetettségek lehetnek szándékosak vagy véletlenek, illetve keletkezhetnek a szervezeten belül vagy érheti a szervezetet ilyen jellegő támadás kívülrıl is. Az MSZ ISO/IEC 27001:2006 szabvány egyfajta modell az információbiztonsági irányítási rendszerek (ISMS) kialakításához, megvalósításához, mőködtetéséhez, figyelemmel kíséréséhez, átvizsgálásához, fenntartásához és fejlesztéséhez. Célja, hogy biztosítsa a megfelelı és arányos biztonsági intézkedések kiválasztását, amelyek védik az információs vagyontárgyakat és bizalmat keltenek az érdekelt felekben [29]. A szabvány alapelve a folyamatos fejlıdés, szemléletmódja összhangban van az ISO 9001:2008 és az ISO 14001:2004 szabványokkal, így lehetıség van integrált irányítási rendszer bevezetésére és mőködtetésére. A szabvány kialakítása a PDCA-elvre épül. A rendszer kiépítésének elsı lépése a kockázatelemzés alapján végzett értékelés, melynek eszköze egy információs vagyonleltár elkészítése. Az értékelés szempontjai: 38

39 Bizalmasság (Confidentiality): az információhoz férés jogosultsági szintjeinek szabályozása. Sértetlenség (Integrity): egyeztetés, hiteles, letagadhatatlan, rendeltetésnek megfelelıen használható jellemzık alapján. Rendelkezésre állás (Availability): a jogosultak elérhetıségének biztosítása, felhasználható adatok. Az irányítási rendszer kialakításának fıbb tevékenységei: a vezetés jóváhagyása mellett meghatározzák az alkalmazás területét, a kockázatfelmérés módszertanát; azonosítják, elemzik és kiértékelik a kockázatokat; azonosítják és értékelik a kockázatkezelés lehetséges változatait; kiválasztják a kockázatok kezelésére szolgáló szabályozási célokat és intézkedéseket. A bevezetés és mőködtetés során a szervezetnek a következıket kell elvégeznie: kockázatjavítási tervet kell kidolgozni; a kockázatjavítási tervet és az intézkedéseket be kell vezetni; mérıszámokat kell kialakítani a hatékonyság mérésére; irányítani kell a mőködést, gondoskodni kell az oktatásról; olyan eljárásokat, intézkedéseket kell bevezetnie, amelyek lehetıvé tudják tenni a biztonságot veszélyeztetı események azonnali észlelését elhárítását, illetve megelızését. A figyelemmel kísérés és átvizsgálás során a megfigyelési és átvizsgálási eljárások mőködtetését, eredményességét, hatékonyságát, a célok teljesülését, a kockázatfelméréseket, a maradványkockázatokat és a meghatározott elfogadható kockázati szinteket vizsgálják, figyelembe véve a biztonsági auditok eredményeit, a megtörtént eseményeket, a mérési eredmények adatait és az érdekelt felek javaslatait, visszajelzéseit. A rendszeres vezetıségi átvizsgálás a folyamatos fejlesztés és a megelızı tevékenység alapja. 3.5 Energiairányítási rendszerek Az MSZ EN ISO 50001:2012. Energiairányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató címő szabvány segítséget nyújt egy olyan energiaközpontú menedzsmentrendszer létrehozása, fenntartása és fejlesztése terülén, mely auditálható és harmadik fél által tanúsítható. A szabványalkotók célja: az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazásának szélesítése, ennek következtében költségcsökkentés, a versenyképesség növelése, a cég-imázs javítása, megfelelés a jogszabályi elıírásoknak, a szervezeti kultúra színvonalának emelése, a jó gyakorlat átadása, meghonosítása. A szabvány alapja általában az ISO 9001 szabvány és az ISO szabvány. A szabványalkotók az említett alapszabványok felépítése szerint alakították ki az ISO szabvány struktúráját az integrálhatóság érdekében. Energiairányítási rendszerek szabvány jellemzıi: összhang a meglévı irányítási rendszerekkel, ugyanakkor önállóan is használható, a P-D-C-A elv alkalmazása, a vállalati kultúra fejlesztése, új szemlélet kialakítása nemcsak az iparban, hanem a társadalom széles rétegeiben. A követelmények teljesítésének (tanúsítás érdekében) feltétele az energiairányítási rendszer (EIR) létrehozása, dokumentálása, fenntartása a szabvány elıírásainak megfelelı módon a meghatározott, kijelölt mőködési területen belül és a rendszer folyamatos fejlesztése. 39

40 A szabvány nem ír elı egységes követelményeket sem a bevezetés, sem a fejlesztés ütemére, terjedelmére, idejére. Ezeket a szervezet maga határozhatja meg. Ezen túl a vállalat jelölheti ki, hogy mi tartozik a rendszer körébe. Az energiateljesítmény fogalma, értelmezése sokrétő, növelve a szervezet választási lehetıségeit: Energiateljesítmény Energiaigény Energiafogyasztás Energiafelhasználás Energiahatékonyság Egyéb Pl.: energiateljesítményi tevékenység lehet: a hulladék hasznosítása, berendezés korszerősítés, mőködésjavítás, egyenletesebb felhasználás, stb. 3.6 Külön követelményszabvány az autóipar résztvevıi számára A jegyzet korlátozott terjedelme miatt a Kar valamennyi, de különösen az Autótechnika szakirányos hallgatói számára fontos, alapvetı többletkövetelmények összefoglalása és a TPS és Lean gyártási rendszerek és filozófia részletesebb bemutatása a 6. sz. mellékletben kapott helyet. E fejezet csak e terület sokrétő feladataira és az ide vonatkozó nemzetközi szabvány céljára hívja fel a figyelmet. A vállalatok attól függıen, hogy milyen terméket állítanak elı vagy milyen jellegő szolgáltatást nyújtanak, kivétel nélkül valamilyen mértékben alkatrészek, félkész-, és/vagy késztermékek, a legkülönbözıbb alap- és segédanyagok, részegységek, csomagolóanyagok, szolgáltatások stb. sokaságát veszik igénybe termék-elıállító vagy szolgáltató tevékenységük folytatásához. Ezek összefoglaló neve az idegenáru. A beszerzett anyagok stb. a vállalat termékeinek, szolgáltatásainak részévé válnak, annak minıségét közvetlenül befolyásolják. Ezért fontos a beszállítókat értékelni és az értékelés alapján a legmegfelelıbb beszállítót kiválasztani. Miután a beszállító cégek minıségi teljesítıképessége létfontosságú a megrendelı termékeinek, szolgáltatásainak minıségi színvonala szempontjából, a kiterjedt beszállítói körrel rendelkezı nagyvállalatok (pl. autógyárak, nagy szállodaláncok, üzlethálózatok, stb.) nagy hangsúlyt helyeznek a beszerzés minıséggel kapcsolatos tevékenységére. Ennek fı célja, hogy a beszállító a megrendelı igényeit oly mértékben kielégítı terméket szállítson vagy állítson elı, hogy feleslegessé váljon a kiterjedt átvételi ellenırzés és az esetleges utólagos javítás, az állandó reklamáció, sıt a raktárkészletek halmozása. A beszállítás minıségének biztosítása a megrendelı - beszállító közös elhatározása, elhivatottsága a meglévı mőszaki és humán adottságok felhasználásával a vevıi kör megnyerése érdekében. A jó megrendelı vállalat felelısséget érez beszállítóival szemben, míg a beszállító kötelezettségekkel és felelısséggel tartozik megrendelıjének. Az állandó beszállítókkal kialakított ideális partneri kapcsolat a minıség hosszú távú biztosításának alapja. Az autóiparban alapvetı követelmény a mindenkor érvényes ISO 9001 Minıségirányítási rendszerek. Követelmények és az erre épülı ISO/TS külön követelményeket megfogalmazó szabvány szerinti tanúsítás. A megvalósítás módja függ a vevı/megrendelı nemzeti és autóipari konszernhez való tartozásától, a vevı-specifikus követelményektıl. A globális versenyben elınyt jelent emellett a környezeti károk megelızésére, a munkahelyi egészség- és biztonság védelmére, az információbiztonság védelmére és az energia hatékonyság érdekében kialakított integrált irányítási rendszerek kialakítása és a társadalmi felelısségvállalás is. Az autóiparban elvárt, a hazai környezetben alkalmazásra kerülı fontosabb követelményeket és a kapcsolódó útmutatókat összefoglalva mutatja be a 3.6 ábra. 40

41 Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményei alapján kiépített minıségirányítási rendszer képezi az alapot. 3.6 ábra Az autóipari beszállítás egyes többletkövetelményei MSZ ISO/TS 16949:2010 Minıségirányítási rendszerek. Külön követelmények az ISO 9001:2008 alkalmazásához a gépjármőipari termékeket és ilyen rendeltetéső alkatrészeket gyártó szervezetek számára (ISO/TS 16949:2009 Technical Specification) A fenti jelzető technikai specifikációt a Nemzetközi Autóipari Szervezet (IATF) készítette (német, angol, francia, olasz, japán, amerikai autóipari szervezetek és a Chrysler, Ford, GM) a többszörös minısítés elkerülése érdekében, megkönnyítve az autóipari beszállítók munkáját. Az ISO 9001 nemzetközi szabvány képessé teszi a szervezetet arra, hogy összehangolja saját minıségirányítási rendszerét más irányítási rendszerekkel, vagy ezekbe integrálja azt. A szabványalkotók az ISO/TS szabványt ennek megfelelıen alakították ki, azaz a felépítése pontosan megegyezik az ISO 9001 szabvány szerkezetével. Az ISO 9001:2008 szabvány 8 fejezetét pontonként, bekeretezve, szó szerint idézi. A keretezés nélküli szövegrész a megfelelı helyen a többletkövetelményeket tartalmazza. A technikai specifikáció javaslatokat is tartalmaz az alkalmazáshoz, például: példákat, elfogadott gyakorlatot, magyarázatot azzal a céllal, hogy az alkalmazók meg tudjanak felelni az ISO/TS követelményeinek. 41

Továbblépés a TQM felıl a LEAN menedzsment bevezetése felé

Továbblépés a TQM felıl a LEAN menedzsment bevezetése felé Továbblépés a TQM felıl a LEAN menedzsment bevezetése felé Dr. Németh Balázs 2008. Március 27. Mőködési kiválóság szintjei Best Practice Hibátlan Folyamatok A legjobb gyakorlat Mások által is követésre

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei 3. Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai A minőségügyi szabványokat az ISO egyik bizottsága, az ISO/TC 176 alkotta, ez a bizottság végzi, a továbbfejlesztés munkáját is. A szabványsorozat

Részletesebben

Minıségmenedzsment jegyzet

Minıségmenedzsment jegyzet Nagy Zsolt Minıségmenedzsment jegyzet Berzsenyi Dániel Fıiskola Természettudományi és Mőszaki Kar Szombathely, 2007. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 5 2 A minıségmenedzsment fejlıdése... 6 2.1 A minıség

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK POLES JÁNOS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN - 2 0 0 6 - MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN JEGYZET T A R T A

Részletesebben

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport ÖSSZEFOGLALÓ ISMERETANYAG A MINİSÉGÜGY TÁRGY ELİADÁSAIBÓL

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi törvény értelmében a Magyarországon forgalomba hozni csak olyan tőzoltótechnikai terméket, tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket,

Részletesebben

MINSÉGBIZTOSÍTÁS 1. eladás

MINSÉGBIZTOSÍTÁS 1. eladás MINSÉGBIZTOSÍTÁS 1. eladás Szakmai ismeretek II./3. Molnár György (egyetemi tanársegéd) E ép. 4. em. 4., Fakk: E ép. 4. em. 7. Tel: 463-2698 E-mail: molnargy@eik.bme.hu 1 A tárgyról 4 alakalom összesen

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

Sämling Kft. LEAN menedzsment. A veszteségek folyamatos és szisztematikus kiküszöbölése Több mint eszköztár. 18 év 5 fı terület:

Sämling Kft. LEAN menedzsment. A veszteségek folyamatos és szisztematikus kiküszöbölése Több mint eszköztár. 18 év 5 fı terület: Sämling Kft. 18 év 5 fı terület: 1.Oktatásszervezés (>100 képzés), 2.Projektmenedzsment, 3.Soft-skills, 4.LEAN és SixSigma 5.Szervezetfejlesztés LEAN menedzsment A veszteségek folyamatos és szisztematikus

Részletesebben

Minőségmenedzsment. 1. Minőséggel kapcsolatos alapfogalmak. Minőségmenedzsment - Török Zoltán - 2013. BKF és BKF SZKI

Minőségmenedzsment. 1. Minőséggel kapcsolatos alapfogalmak. Minőségmenedzsment - Török Zoltán - 2013. BKF és BKF SZKI Minőségmenedzsment oktató: Török Zoltán, PMP Minőségmenedzsment 1. Minőséggel kapcsolatos alapfogalmak Bevezetés a tárgyba Mi a minőség? A minőségmenedzsment lényege, főbb tartalmi elemei Török Zoltán,

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb

Részletesebben

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási

Részletesebben

Minıségirányítási rendszer tervezése és bevezetése

Minıségirányítási rendszer tervezése és bevezetése Dunaújvárosi Fıiskola Minıségirányítási rendszer tervezése és bevezetése Tartalomjegyzék Minıségirányítási rendszerek, szabványok MSZ EN ISO 9000:2000 Minıségirányítási rendszer bevezetésének elınyei -

Részletesebben

SZÁLLÍTÓK MINİSÉGÜGYI KÉZIKÖNYVE

SZÁLLÍTÓK MINİSÉGÜGYI KÉZIKÖNYVE RÁBA JÁRMŐIPARI HOLDING Rt. SZÁLLÍTÓK MINİSÉGÜGYI KÉZIKÖNYVE Név Aláírás Dátum Készítette Ellenırizte Jóváhagyta Sury Gyula Ellenırzés vezetı Szentkirályi Attila Minıségfejlesztı mérnök Kocsis Sándor TQM

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

KÉPZÉS TRÉNING WORKSHOP TANÁCSADÁS

KÉPZÉS TRÉNING WORKSHOP TANÁCSADÁS KÉPZÉS TRÉNING WORKSHOP TANÁCSADÁS 2008. autóipar; minıségügy; környezetvédelem; minıségmenedzsment; Six-Sigma; Q-DAS; termelékenység-menedzsment; élelmiszer-biztonság; informatika; szakma - specifikus

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS -

Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS - Megbízások teljesítésére vonatkozó politika - FORDÍTÁS - 1 1. Általános elvek A Pénzügyi Eszközök Piacairól szóló 2004/39/EK Irányelv ("MiFID") elıírja, hogy 2007. november 1-tıl minden befektetési vállalkozás

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

Egy lehetséges tartalomjegyzék TÜV 100

Egy lehetséges tartalomjegyzék TÜV 100 A TÜV 100 egy olyan fogalomgyûjtemény, amely a minõséget oktató felsõoktatási intézmények számára a TÜV Rheinland Akadémia által meghirdetett "Minõségügyi rendszerreferens" és "Minõségügyi rendszerfejlesztõ"

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok

A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok 14. A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok 14.1 Az ISO 9000:2000 szabványok 1987. évi első megjelenésük után 1994-ben módosították a szabványokat. A 2000-ben megjelent harmadik kiadás

Részletesebben

A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Minıségügyi Rendszere. Múlt. Jelen. Jövı

A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Minıségügyi Rendszere. Múlt. Jelen. Jövı A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Minıségügyi Rendszere Múlt Jelen Jövı Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Klinikai Diagnosztikai Laboratórium, Miskolc

Részletesebben

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban A FLUID-WIN projekt Nyertes projekt az EU 6. Kutatás fejlesztési és demonstrációs keretprogramjában Prioritás: Információs Társadalom Technológiák

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Az ápolási folyamat Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Ápolási folyamat fogalma A humanisztikus ellátás olyan rendszeres módszere, mely költséghatékony módon összpontosít a kívánt eredmények

Részletesebben

A Mikulás is benchmarkol - 8. konferencia 2014 december 4. Dr. Topár József Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

A Mikulás is benchmarkol - 8. konferencia 2014 december 4. Dr. Topár József Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) A Mikulás is benchmarkol - 8. konferencia 2014 december 4. Dr. Topár József Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 1 Növekvő bevétel Továbbfejlesztett megoldások Elégedett vevők Magasabb

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

A G & G. MŐSZAKI FEJLESZTİ ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. BEMUTATÓ ANYAGA. Budapest, 2008. április 15.

A G & G. MŐSZAKI FEJLESZTİ ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. BEMUTATÓ ANYAGA. Budapest, 2008. április 15. A G & G MŐSZAKI FEJLESZTİ ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. BEMUTATÓ ANYAGA Budapest, 2008. április 15. A G&G MŐSZAKI FEJLESZTİ ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Teljes termék és szolgáltatási körének összefoglalása A cég neve: G

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Gazdasági és vezetési

Részletesebben

Best Practice Felmérés Menedzsment módszerek

Best Practice Felmérés Menedzsment módszerek Best Practice Felmérés Menedzsment módszerek Dr. Németh Balázs Kvalikn Kft. 007. Június 18. Best Practice felmérés területei Fejlesztés Gyártás Irányítás Minıség HR 1 Vizsgált módszerek Irányítás Gyártás

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY 1. Vállalkozások a nemzetgazdaságban 2. A vállalkozói döntések, a vállalkozóvá válás folyamata 3. A vállalkozás fıbb jellemzıi, elemei 4. A vállalkozás szervezetének strukturális

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA (HATÁLYOS: 2011. július 01. NAPJÁTÓL) Tartalomjegyzék I. Preambulum... 3 II. A jelen politika hatálya,

Részletesebben

1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2

1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2 7.30. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıség... 2 1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2 2. Vendégelvárások Vendégelvárások... 3 2.1. Vendégelégedettség...

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (PQM) ÉS MONITORING ISMERETEK

TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (PQM) ÉS MONITORING ISMERETEK Államreform Operatív Program 1.A.2/A-2008-0089 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (PQM) ÉS MONITORING ISMERETEK 1 Az egyformaság és a megbízhatóság előre látható szintje alacsony költségek

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Ellenőrzött beszállítás = Jó minőségű termék! Textilruházati Beszerzési és Gyártói Szakmai Fórum Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Tartalom és mutatók 1/1

Tartalom és mutatók 1/1 Tartalom és mutatók 1/1 1/1 Tartalom 1 Tartalom és mutatók 1/1 Tartalom 1/2 Szerzôk 1/3 Ellenôrzô lap 2013. február 2 A vállalati stratégia, rendszer és folyamat minôségtudatos fejlesztése 2/1 Tartalom

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

HACCP QS 9000 kritérium. VDA 6.1 kritériumok ISO 9000. szabványsorozat kiegészítésekkel

HACCP QS 9000 kritérium. VDA 6.1 kritériumok ISO 9000. szabványsorozat kiegészítésekkel Minıségirányítási rendszerek áttekintése A következıkben a minıségmenedzsment rendszerek közül a minıségügyi vagy más gyakori szóhasználattal a minıségbiztosítási rendszereket tekintjük át. A mai ipari

Részletesebben

Minıségbiztosítás az élelmiszeriparban A-tól Z-ig. IFS & FSSC 22000 Certifications

Minıségbiztosítás az élelmiszeriparban A-tól Z-ig. IFS & FSSC 22000 Certifications Minıségbiztosítás az élelmiszeriparban A-tól Z-ig IFS & FSSC 22000 Certifications Az élelmiszergyártás és forgalmazás a minıség és biztonság szempontjából nézve jelentıs potenciális kockázattal járó tevékenység.

Részletesebben

Minıségbiztosítás a termelési, értékesítési és szállítási láncban. 2014.Március 25.

Minıségbiztosítás a termelési, értékesítési és szállítási láncban. 2014.Március 25. Minıségbiztosítás a termelési, értékesítési és szállítási láncban a Sió-Eckes Kft-nél 2014.Március 25. A minıségbiztosítási rendszer kialakulása / felépítése - A Sió-Eckes Kft a német Eckes-Granini Group

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

ROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban

ROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban Elıadó: Fazekas Rita, környezetvédelmi ügyintézı Európai Parlament és a Tanács 761/2001/EK rendelete alapján a Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszerében (EMAS) való önkéntes részvételi lehetısége

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

SPC egyszerően, olcsón, eredményesen

SPC egyszerően, olcsón, eredményesen SPC egyszerően, olcsón, eredményesen Rába Tivadar Six Sigma Black Belt BorgWarner Turbo System April 7, 2007 1 Mi az SPC? Miért pont SPC? Tán Show Program for Costumer? Szakértık Statisztikai folyamat

Részletesebben

A lean menedzsment eszközei

A lean menedzsment eszközei A lean menedzsment eszközei Hozhat-e újat a lean menedzsment a TQM-hez képest? Jenei István együttműködő partnere Az előadás fő üzenetei A lean menedzsment (LM) is egy minőség- irányultságú menedzsmentrendszer

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

SzálooodasASDsd. 3. Minıségbiztosítás a szállodákban. 1. Minıség elméleti megfogalmazása. 4. Minıség a jövı szállodáiban. 6.

SzálooodasASDsd. 3. Minıségbiztosítás a szállodákban. 1. Minıség elméleti megfogalmazása. 4. Minıség a jövı szállodáiban. 6. 7.30. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıség 1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség 2. Vendégelvárások Vendégigények 3. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıségbiztosítás 4. Minıség a jövı

Részletesebben

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17.

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17. AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE 2015. Szeptember 17. SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: Ellenőrzés, vizsgálat és tanúsítás Szervezet: 80.000

Részletesebben

Czelleng Arnold Ph.D. 30/2503-523 arnold.czelleng@tqconsulting.hu

Czelleng Arnold Ph.D. 30/2503-523 arnold.czelleng@tqconsulting.hu Élelmiszer-biztonsági és irányítási rendszerek az élelmiszer-innovációban innovációban Czelleng Arnold Ph.D. Élelmiszer-biztonsági és irányítási rendszerek de facto de jure HACCP QS (zöldség-gyümölcs)

Részletesebben

Beruházás-szervezés projektkoordináció

Beruházás-szervezés projektkoordináció Beruházás-szervezés projektkoordináció Projektciklus: Építési kivitelezés résztvevıi: Projekt menedzsment Beruházó (építtetı): 1. szerzıdések (építési, tervezési) megkötése 2. a tervezı kiválasztása, jogszabályban

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

Karbantartási filozófiák. a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere.

Karbantartási filozófiák. a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere. Karbantartási filozófiák a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere. TPM Total Productive Maintanance Teljeskörű hatékony karbantartás, Termelésbe integrált

Részletesebben

Károli Gáspár Református Egyetem ME 3.0.0 BELSİ AUDIT

Károli Gáspár Református Egyetem ME 3.0.0 BELSİ AUDIT BELSİ AUDIT 1. Cél A Belsı audit címő minıségügyi eljárás-utasítás célja a belsı minıségügyi felülvizsgálás/audit eljárásrendjének szabályozása az auditok hatékonysága érdekében. 2. Alkalmazási terület

Részletesebben

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata. 5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

Honnan hova jutottunk a minőségügy területén a PICK SZEGED Rt-nél. Minőségirányítási Vezető

Honnan hova jutottunk a minőségügy területén a PICK SZEGED Rt-nél. Minőségirányítási Vezető Honnan hova jutottunk a minőségügy területén a PICK SZEGED Rt-nél Varró Györgyné dr. Minőségirányítási Vezető Törvény 2003.évi LXXXII törvény Az élelmiszerekről Az Európai Közösséggel harmonizált törvény

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2652-06/1 Az információáramlás feltételeinek meghatározása a logisztikában. Az E-logisztikai feladatok

Részletesebben

Az ellenırz. Statisztika

Az ellenırz. Statisztika Civil SzámAdó Konferencia Civil SzámAd madó Konferencia Az Állami Számvevıszéki ellenırzések tapasztalatai Jakab Éva Az ellenırz rzés s céljac Döntéshozókhoz, kezelı szervhez kapcsolódó az NCA-ból nyújtott

Részletesebben

A beszerzés logisztikája

A beszerzés logisztikája A beszerzés logisztikája A beszerzés feladatai Feladata: termelés igényének megfelelı készletbe helyezze a felhasználandó anyagokat és az ezekhez kapcsolódó információkat. (iparvállatok bevételük 55-60%-át,

Részletesebben

A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról

A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról 2.számú melléklet SZAKMAI ZSŐRI ÉRTÉKELÉSE A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról Ajánlattevı: Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok

Részletesebben

Minőségirányítás. Nem muszáj ezt tenni. A túlélés ugyanis nem kötelező. Deming

Minőségirányítás. Nem muszáj ezt tenni. A túlélés ugyanis nem kötelező. Deming Minőségirányítás Nem muszáj ezt tenni. A túlélés ugyanis nem kötelező. Deming Mi a minőség? A minőség, a hétköznapi gyakorlatban egyrészt elvárást, igényt jelent a szükségleteinket kielégítő termékekkel

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára 2/ számú melléklet Az óvodavezetı, vagy/illetve óvodapedagógus tölti ki! Alapfeltételek: a Zöld Óvodai

Részletesebben