A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár évi beszámolójának kiegészítő melléklete

Átírás

1 A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár évi beszámolójának kiegészítő melléklete

2 Általános rész A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (továbbiakban: Nyugdíjpénztár) gazdálkodását az elmúlt évben is az érvényben lévő évi XCVI., az évi LXXXII. törvények, a 223/2000.(XII.19), a 222/2000.(XII.19), a 281/2001.(XII.26.), a 282/2001.(XII.26.) és a 170/1997.(X.6.) kormányrendeletek, az Alapszabály, a Számviteli Politika és az egyéb Szabályzatokban foglaltak szerint végezte. A Nyugdíjpénztár két Ágazatot működtet (önkéntes és magán), amely egy jogi személy, egy adószámmal rendelkezik, besorolását tekintve a Számvitelről szóló évi C. törvény alapján non-profit szervezetként működik. A szervezet a működés során felmerülő költségvetési kapcsolatait - a Kelet-budapesti Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (továbbiakban: APEH) - az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) előírásai alapján havonta a adószámon vallja be és fizeti meg az MKB által vezetett működési alszámláról. A Nyugdíjpénztár az Általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. törvény VII. fejezet 30. -a, valamint annak 2. számú melléklete alapján csak tárgyi adómentes tevékenységet folytat, a Társasági adóról és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény III. fejezet 20.. c.) pontja alapján adómentességet élvez, mert az Önkéntes Pénztári Ágazat nem végez vállalkozási tevékenységet. A két Ágazat elkülönült gazdálkodási, vagyonkezelési, könyvvezetési, nyilvántartási és ügyviteli tevékenységet folytat. A mindkét Ágazatot érintő közös költségek részletes megosztási és elszámolási módját a Pénztári Ágazatok közötti Elszámolási Szabályzat tartalmazza. A pénzforgalom szintén elkülönítetten, hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán történik. A pénzforgalmi számla alszámláin tartjuk nyilván az Önkéntes Ágazatnál a tagi kölcsön folyósítását és visszafizetését, Magánpénztári Ágazatnál az önellenőrzési pótlék befizetését. Házi pénztár az Önkéntes Ágazatnál működik. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközök kezelése a letétkezelőnél vezetett befektetési számlán történik. A pénztár a működéssel kapcsolatos költségeit elsődlegesen az 5. számlaosztályba könyveli és számolja el, amelyet a Számviteli Politikával összhangban az év végi zárlati munkák keretében a ráfordítások közé átvezet. A Nyugdíjpénztárnál foglalkoztatottak létszáma nem indokolja a társadalombiztosítási kifizetőhely létesítését, ezért e tevékenységet a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár látja el. 2

3 Kapcsolattartás a tagsággal A pénztártagokkal folyamatos volt a kapcsolattartás. A tájékoztatás érdekében az önkéntes és magánpénztári tagok lakáscímére tájékoztatót küldtünk. Az érdeklődők folyamatosan informálódhattak a pénztár eredményeiről az interneten keresztül ( telefonon és személyesen az ügyfélfogadási időben. Mindkét Ágazatban tagsági kártyát biztosítottunk a pénztártagok részére annak érdekében, hogy megkönnyítsük a kapcsolatfelvételt, ügyintézést és az internetes egyenleglekérdezést. Az adatok frissítése a tagdíjfizetési ütemnek megfelelően hetente történik. Az önkéntes pénztári tagdíjakat VBKJ keretből fizető pénztártagoknál az I. negyedévben változásra akkor kerül sor, amikor a tárgyévi nyilatkozatok összesítése után a munkáltató a tagdíjat átutalja és a hozzá tartozó adatszolgáltatást megküldi. A Magánpénztári Ágazatban a évi jogszabályi változás végrehajtásával összefüggő problémák miatt az első bevallási állomány július 3-án, a MÁV Zrt. bevallási adatai november elején érkeztek meg, amelynek egy része hibás volt és a javításra a programrészek módosítása és tesztelése után április hónapban került sor. Az adóigazolás és számlaértesítő megküldésével egyidejűleg az érdeklődésre számot tartó általános tudnivalókról is tájékoztattuk a tagságot. A Nyugdíjpénztár működéséről, a Küldöttközgyűlésen megtárgyalásra kerülő napirendekről és a hozott határozatokról a pénztártagok a megválasztott küldöttek útján is tájékozódhatnak. Munkáltatói tagok, kapcsolattartás a munkáltatókkal Önkéntes Pénztári Ágazatnál a munkáltatói tagok száma 127, amely az előző évhez viszonyítva 24 munkáltatói taggal növekedett. Az új munkáltatói tagok: Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Nyrt., Levantex Kft., ALGIS Munkaerő Szervező Kft., Reményi Csomagolástechnika Kft., Inter-Európa Bank Nyrt., Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, FMT Mérnöki Tervező Zrt., Magyar Vasúti Hivatal, Lighttech Lámpatechnológiai Kft., Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, KUHN Földmunka és Rakódógép Forgalmazó Kft., MÁV Általános Biztosító Egyesület, Raiffeisen Bank Zrt., MÁV Start Zrt., Flextronics Kft., Raabersped Nemzetközi Szállítmányozási Kft., Közlekedéstudományi Intézet Kht., Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség, AGA-VAS Kft., Hajdú-Bihar megyei Bíróság, MOM Faktor Gépipari Kft., Területi Gondozószolgálat Miskolc, Aranyosapáti-Gyüre Közjegyzőségi Hivatal, Carpat Cargo Kft. Munkáltatói tagságát 4 munkáltató szüntette meg a Nyugdíjpénztáron kívül álló ok miatt. A munkáltatói tagok megállapodás alapján munkavállalóik tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben, illetve a VBKJ keretében átvállalják. A szerződésben foglaltak teljesültek. 3

4 Ezen kívül az Önkéntes Pénztári Ágazatnál 105 munkáltatóval állunk kapcsolatban, akik a munkaviszonyban álló pénztártagok megbízása alapján az önkéntes pénztári tagdíjat adatszolgáltatás mellett a munkabérből levonják és átutalják a Nyugdíjpénztár részére. A Magánpénztári Ágazatnál január 1-jével jelentős jogszabályi változás következett be. A munkáltatók már nem a magánnyugdíjpénztárhoz, hanem az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal felé teljesítik bevallási és tagdíjfizetési kötelezettségüket. Az informatikai támogatottság hiánya miatt a jogszabályi rendelkezés gyakorlati megvalósítása a beszámolási időszakban jelentős többletmunkát okozott. A tagdíj befektetése folyamatosan megtörténik, de a bevallási oldalon jelentkező hibák miatt a pénztártagok felé a naprakészséget nem tudjuk biztosítani. A Magánpénztári Ágazat új feladata az adóhatósággal történő egyeztetés, emellett változatlanul megtörténik a munkáltatókkal történő egyeztetés és a munkáltatói folyószámla kiadása. Az Ágazat munkáltatóval tart fenn kapcsolatot. Küldöttközgyűlés, Igazgatótanács, Ellenőrző Bizottság működése Az elmúlt évi Küldöttközgyűlések meghatározó döntései voltak a évi beszámoló elfogadása, az Alapszabály 7. számú módosítása, valamint a december hónapban tartott Küldöttközgyűlésen a két Ágazat rövid távú, évi pénzügyi tervének elfogadása. A Küldöttközgyűlések határozatképesek voltak, összehívásuk, megtartásuk megfelelt a törvényben és az Alapszabályban foglaltaknak. Az Igazgatótanács hat alkalommal ült össze, gondoskodott a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról és az előterjesztett anyagok jóváhagyásáról. Meghatározta a Pénztár üzletpolitikáját, biztosította a zavartalan működést, irányította a befektetési tevékenységet. A múlt év folyamán 28 határozat meghozatalára került sor, amelyek kiterjedtek az éves beszámoló és a pénzügyi tervek elfogadására, a nyugdíjpénztár működésére, a vagyonkezelési és befektetési területre, a befektetési politikára, a szabályzatok elfogadására. Az Ellenőrző Bizottság tagjai folyamatosan figyelemmel kísérték a pénztár működését. Az ellenőrzést az éves ütemterv szerint végezték. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendje szerint negyedévenként ülésezett. Intézkedést igénylő hiányosság megállapítására nem került sor. Az Ellenőrző Bizottság elnöke rendszeresen részt vett az Igazgatótanács ülésein, ezért a Pénztár munkájáról teljes körű információval rendelkezett. 4

5 Küldöttválasztó Gyűlés Az önkéntes pénztári küldöttek mandátuma évben lejárt, ezért március hónapban a Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden, Szombathelyen és Sopronban megtartott Küldöttválasztó Gyűléseken az önkéntes pénztártagok képviseletére 103 küldött megválasztására került sor. Ellenőrzés és önellenőrzés A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete június 26. és július 10. napja között témavizsgálat keretében helyszíni ellenőrzést tartott az Önkéntes Pénztári Ágazatnál az ingatlanbefektetésről. A vizsgálat célja az volt, hogy áttekintésre és összehasonlításra kerüljön a különböző pénztártípusoknál a megvalósult ingatlanbefektetések alakulása, az ingatlanbefektetések hozamainak elszámolása. A lefolytatott vizsgálat alapján a Felügyelet a Nyugdíjpénztár által megvásárolt és üzemeltetett ingatlannal összefüggésben alapvető hiányosságot nem állapított meg. Egy kifogás merült fel, amelyről a Felügyelet határozatot hozott, nevezetesen, hogy az ingatlanértékelő a pénzügyi tervet elfogadó Küldöttközgyűlésen történő részvétel mellett az éves beszámolót elfogadó Küldöttközgyűlésen is vegyen részt és tájékoztassa a küldötteket az általa végzett ingatlan értékelésről. A határozatot az Igazgatótanács elnöke november 8-án az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjaival ismertette. A pénztártagokkal történő ismertetésre a december 11-én tartott Küldöttközgyűlésen került sor. A Felügyelet a vizsgálatot a J-IV-20/2008. számú határozatával lezárta. A pénztári munka folyamatos ellenőrzése az Ellenőrző Bizottság tevékenységén kívül a munkafolyamatba épített ellenőrzés, önrevízió, a belső ellenőr és a könyvvizsgáló által biztosított volt. A Felügyelet segítséget nyújtott a pénztárak részére a jogszabályok egységes értelmezése és alkalmazása érdekében konzultációval egybekötött szakmai konferenciák szervezésével és a kért állásfoglalásokra adott válaszokkal. A Nyugdíjpénztár folyamatosan végzett önellenőrzési tevékenységet és a feltárt hibák megszüntetésére azonnal intézkedett. A belső ellenőr az éves belső ellenőrzési ütemterv alapján végezte vizsgálatait. Az ellenőrzés formája munkafolyamatba épített ellenőrzés, eseti ellenőrzés és általános ellenőrzés, utóbbiról írásbeli vizsgálati jelentés készült. Az ellenőrzött területek: Tagsági viszony megszűnés, pénztári szolgáltatás és kifizetés. Házi pénztár ellenőrzése. Bérszámfejtés és költségvetési kapcsolatok ellenőrzése. 5

6 Adóigazolás és számlaértesítő tartalmának ellenőrzése. A két Ágazatban a belépési nyilatkozatok érkeztetésének és záradékolásának vizsgálata. Negyedéves és éves beszámoló tartalmának ellenőrzése. A tagi kölcsön folyósításának és visszafizetésének ellenőrzése. A belső ellenőrzés során feltárt kisebb hibák, hiányosságok rendezésre, illetve megszüntetésre kerültek. A könyvvizsgáló a szerződésben foglaltaknak megfelelően segítette és ellenőrizte a pénztári tevékenységet, az általa tett észrevételek alapján a Nyugdíjpénztár az intézkedéseket megtette. Az év folyamán panasz nyilvántartásba vételére nem került sor. Hosszú távú pénzügyi tervek Az Önkéntes Pénztári Ágazat január 1-jétől december 31-ig, a Magánpénztári Ágazat január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra hosszú távú pénzügyi tervvel rendelkezik. A pénzügyi tervek alapul szolgálnak az éves pénzügyi tervek készítéséhez. Informatikai, stratégiai fejlesztés és beszerzés A törvényi előírásoknak megfelelően mindkét Ágazatban megtörtént külső szakértő cég (Online IT Consulting Kft.) által az éves informatikai felülvizsgálat, amely megállapította, hogy a Nyugdíjpénztár informatikai biztonsági rendszere jó mind a szabályozás, mind a megvalósítás terén. Negatívumként adminisztrációs szempontból egy gyenge pontot találtak a program- illetve rendszer dokumentációk naplózása terén, és javasolták a szerverek helyiségének bővítését. A Nyugdíjpénztár a jelzett észrevétel és javaslat alapján a hiányosság megszűntetésére soron kívül intézkedett. Az Önkéntes Pénztári Ágazatban informatikai fejlesztés keretében elkészült: A tagsági viszonyukat megszüntető pénztártagoknál a tagi kölcsön tartozás egyéni számla összegéből történő levonás automatikus könyveléssel. A tagi leltár automatikus lekérdezésének biztosítása. A nagytömegű adójóváírások informatikai rendszer által történő fogadása és tagi számlákra történő könyvelése. A tagdíjkönyvelés meggyorsítása érdekében a folyószámláról történő átutalás csoportos feldolgozásának biztosítása. A megnövekedett kifizetésekre, szolgáltatásokra, adatváltozásokra tekintettel a levelezési modul elkészítése. Ennek eredménye, hogy a rendszer a kimenő leveleket, igazolásokat, értesítéseket tárolja, így nem kell nyomtatott formában irattározni. 6

7 A fejlesztésre fordított összeg eft. Informatikai beszerzés keretében egy nyomtató megvásárlására került sor 66 eft értékben. A megváltozott jogszabályi rendelkezések miatt a magánpénztári szoftver jelentős részét át kellett írni, amelyet a szolgáltató a hatályos kiszervezési vállalkozási szerződés alapján az éves szoftver követési díj keretében teljesített. A Magánpénztári Ágazatban informatikai fejlesztés keretében elkészült: A függőállomány megnövekedése miatt hozam felosztás teljes módosítása. A kedvezményezett jelölés pontosítása. A fejlesztésre fordított összeg eft. Informatikai eszközök beszerzésére nem került sor. Marketing tevékenység A pénztártagok jogait, kötelezettségeit és a Nyugdíjpénztár által nyújtott szolgáltatásokat tartalmazó Tájékoztató füzetet készítettünk, amellyel elláttuk a MÁV Zrt. Ügyfélszolgálati Irodáit. A Küldöttközgyűlésen elhangzottakról, az elfogadott határozatokról tájékoztató jelent meg a Vasutas Magazinban. A MÁV Zrt., a MÁV Cargo Zrt., és a MÁV-Start Zrt. által a Választható Béren Kívüli Javadalmazási rendszerre vonatkozó tájékoztató füzetben ismertetőt jelentettünk meg a nyugdíjpénztári tagság előnyeiről és az öngondoskodás fontosságáról. Az internetes oldalon a Hírekben rendszeres aktuális információval látjuk el az érdeklődőket. Alapszabály módosítása Az Alapszabály módosítására egy alkalommal került sor a jogszabályi változásokra tekintettel. Az Alapszabály módosításokkal egységes szerkezetben megtekinthető a Nyugdíjpénztár internetes honlapján. 7

8 Önkéntes Pénztári Ágazat 8

9 Az Ágazat gazdálkodását befolyásoló körülmények 1. A számviteli politika meghatározó elemei, változása. A változás eredményre gyakorolt hatása. A számviteli politikában megfogalmazottak maradéktalanul érvényesültek. A Pénztár az Ágazat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan a rendeletekben foglaltak szerint üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet és azt az üzleti év, illetve naptári negyedév végével lezárja. Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámoló készül. Az üzleti év időtartama 12 naptári hónap, amely megegyezik a naptári évvel. A Pénztár a lényegesnek minősített eseményeket (értékeket) - amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit és a pénztártagok informálásának teljességét meghatározta és az éves beszámolóban alkalmazta. A mérlegben szereplő összes eszköz a következő fő csoportokba van sorolva: a működést szolgáló (működési célú) eszközök, a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök, likviditási fedezetet szolgáló (biztonsági célú) eszközök. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévő és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön főkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartást vezetünk. A számviteli politika módosításával részletesen szabályozásra kerültek a pénztártagok átléptetéséhez, kilépéséhez, szolgáltatásához kapcsolódó elszámolási szabályok, a havi, negyedéves és éves zárással összefüggő feladatok. Kidolgozásra, illetve módosításra kerültek az eljárási díjak összegének alátámasztását szolgáló költségkalkulációk. 2. A pénzügyi terv teljesítését befolyásoló események A pénzügyi tervben éves szinten 450 fő új belépő pénztártaggal és 1630 fő tagsági viszony megszűnéssel számoltunk. Ilyen feltételezések mellett irányoztuk elő, hogy a tervidőszak végén a pénztártagok várható száma fő, a tagdíjfizető pénztártagok záró létszáma fő, a tagdíjat nem fizetők száma fő. A beszámolási időszak nyitó taglétszáma fő volt, a belépő tagok száma 790 fő, amely 340 fővel meghaladta a tervezettet. 9

10 A tagsági viszony megszűnés fő, amely 239 fővel meghaladta a tervezett mértéket. A beszámolási időszak végén a záró taglétszám fő. A tagdíjfizetők száma fő, a tagdíjat nem fizető pénztártagok száma fő, amelyből 30 fő járadékos. Éves tagdíjbevételként, beleértve az egységes tagdíjon felül a tagok egyéb befizetését is eft-ot terveztünk. Ezzel szemben a tagdíjbevétel és a tagok egyéb befizetése eft, amely eft-tal több a tervezettnél. Részleteiben vizsgálva megállapítható, hogy a tagdíjbevételből a tagok egyéb befizetéseinek összege eft, amely eft-tal meghaladta a tervezettet. Az adóhatóság által adótámogatás címén átutalt összeg eft, amely a pénztártagok egyéni számláján került jóváírásra. A bevételek és ráfordítások alakulását eft-ban befolyásolja tartalékonként az előző évben meg nem fizetett tagdíjak képzése és annak kivezetése, amely a fedezeti tartaléknál eft, a működési tartaléknál eft, a likviditási tartaléknál eft. A fedezeti tartalék tervezett bevétele eft. A tényleges éves bevétel eft, mert tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak e Ft egyéb bevételként könyvelt összegét. A tagdíjbevétel és egyéb befizetések összege eft-tal, az áthozott fedezeti összeg eft-tal haladta meg a tervezettet. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele eft volt, amely a befektetéssel kapcsolatos ráfordítások - vagyonkezelői, letétkezelői, Keler, Giro díjak - kivételével tartalmazta a realizálódott bevételt, a felosztott értékelési különbözetet és az értékvesztést. A tárgyévi pénzügyi műveletek bevétele eft, amely nem tartalmazza az értékpapírokhoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az a pénzügyi műveletek kiadási oldalán jelentkezik eft összegben. A fedezeti tartalék tervezett kiadása eft. A tényleges kiadás eft, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak e Ft ráfordításként könyvelt összegét. A kiadás eft-tal meghaladta a tervezett mértéket, amely szolgáltatási kiadásokra, a tagdíjat nem fizetők hozamának levonására és a tagi kölcsönt vissza nem fizetők esetén a kölcsön tartozás érvényesítésére vezethető vissza. Az egyösszegű és járadékszolgáltatás tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél magasabb, eft. A más pénztárba átvitt fedezet tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél alacsonyabb, eft. Az elhunyt pénztártagok kedvezményezettjei (örökösei) és a 10 éves várakozási idő letelte utáni kifizetések tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél kisebb mértékű, eft. A tagdíjat nem fizető pénztártagok hozamának levonására és a tagi kölcsönt vissza nem fizető pénztártagok kölcsön tartozásának egyéni számla terhére történő kiegyenlítésére tervezett összeg eft volt, a tényadat ennél magasabb eft. A meg nem fizetett tagdíj alapja a havi Ft egységes tagdíj. 10

11 A pénzügyi műveletek tervezett költsége eft, amely tartalmazta a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek (Keler, giro) összegét. A ténylegesen kifizetett összeg eft, amelyből a vagyonkezelői, letétkezelői és egyéb pénzügyi műveletek költsége alacsonyabb a tervezettnél, eft, az árfolyamveszteség eft. A bevételeket és ráfordításokat összehasonlítva megállapítható, hogy a pénzügyi műveletek tervezett eredménye eft. A tényadat eft. A működési tartalék tervezett bevétele eft, amely összegnél figyelembe vettük a tagdíjat nem fizető pénztártagok hozamából az egységes tagdíjra jutó működési részt is eft összegben. A tényleges bevétel eft, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak e Ft egyéb bevételként könyvelt összegét. A tagdíjbevétel tervezett összege eft, a tényadat a tervezettnél kevesebb eft, amely arra vezethető vissza, hogy a pénztártagok befizetése Ft felett teljes egészében a fedezeti tartalékon került jóváírásra. Az egyéb bevétel tervezett összege eft, a tényadat eft. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele eft, a tényadat a tervezettnél magasabb eft, amely arra vezethető vissza, hogy a befektetés eredménye kedvező volt, a portfolió nem tartalmazott részvényeket, amelyek jelentős értékvesztést produkáltak az év utolsó negyedévében. A működési tartalék tervezett kiadása eft volt. A tényleges kiadás eft, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak e Ft egyéb ráfordításként könyvelt összegét. A működési kiadásokra a tervezett mértéknél kevesebbet eft-ot fordítottunk. Az egyes költség nemeket vizsgálva megállapítható, hogy a tervezettnél alacsonyabb költségfelhasználás az anyagköltségnél, az igénybevett szolgáltatásoknál, a pénzügyi műveleteknél és az értékcsökkenési leírásoknál jelentkezik. Többletfelhasználás mutatkozik eft összegben a személyi jellegű ráfordításoknál és a felügyeleti díj összegénél. A személyi jellegű ráfordításoknál az állományba nem tartozók soron került elszámolásra a felmerülés arányában a tagszerzői díj és a jogszabályi változásból adódó utalványok utáni költségvetési befizetés január 1-jétől ugyanis kedvezőtlen jogszabályi változás következett be, amelynek során korlátozásra került a kifizetők által nyújtott utalványok elszámolása, mert költségvetési befizetési kötelezettségek terhelik, amelynek hatásával a pénzügyi terv készítésénél nem számolhattunk. A felügyeleti díj tervezettnél magasabb összege a tagdíjbevétel növekedésére vezethető vissza. A működéssel összefüggő közös költségek (anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások, rendezvények, posta és nyomda költség, küldöttközgyűlések, közös kiadványok, reklám, propaganda, hirdetés) az előző évi záró taglétszám arányában (81-19 %) kerültek megosztásra a két Ágazat között. A vállalkozás, illetve megbízás 11

12 keretében foglalkoztatott könyvvizsgáló, aktuárius és rendszergazda vállalkozási (megbízási) díjának megosztási aránya %. A közös költségek kifizetése, illetve átutalása az Önkéntes Ágazat folyószámlájáról történik és az elszámolásra, a személyi jellegű költségek kivételével (havi elszámolás), negyedévenként kerül sor. A működési tevékenységet összességében vizsgálva megállapítható, hogy a kedvező költségfelhasználás alapján a tárgyévi működés pozitív eredménye eft. Ezt növeli a nem fizető pénztártagok hozamából ténylegesen levont eft, amelyet a működési alap tartalékaként kell elszámolni. A likviditási tartalék tervezett bevétele eft. A tényleges bevétel eft, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak eft egyéb bevételként könyvelt összegét. A tervezett eft tagdíjbevétellel szemben a tényadat eft. A kismértékű elmaradás okát a működési tartalék bevételének elemzésénél bemutattuk. A pénzügyi műveletek tervezett bevétele eft, a tényadat a tervezett mértéket meghaladóan eft, amely arra vezethető vissza, hogy a befektetés eredménye kedvező volt, a portfolió nem tartalmazott részvényeket, amelyek jelentős értékvesztést produkáltak az év utolsó negyedévében. A likviditási tartalék tervezett kiadása 579 eft. A tényleges kiadás eft, amely tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíjak eft egyéb ráfordításként könyvelt összegét. Az Ágazattal munkakapcsolatban álló munkáltatókkal az adatszolgáltatás és a fizetési kötelezettség teljesítésének folyamata kialakult. A bevallás és befizetés egyeztetése havonta folyamatosan történik. A felmerült problémák általában rövid úton vagy levélváltással rendeződnek. Ennek eredménye, hogy az eltérések, a hiányosságok folyamatosan felszámolásra kerülnek. Az azonosítatlan (függő) befizetések nyitó összege eft, a növekedés eft, a csökkenés eft, a záró állomány 621 eft. A záró állomány összege arra vezethető vissza, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség maradéktalan teljesítése érdekében év végén a munkáltatók az indokoltnál bérszámfejtési időszak nem zárult le magasabb összeget utaltak át. A többletutalások a könyvelés befejezése után év elején visszautalásra kerültek. 12

13 A függő befizetések állomány változása: (eft.) Dátum Nyitó Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés Záró Visszautalt Egyéni számlán jóváírt Összesen: A záró állományból negyedéven túli azonosítatlan összeg nem maradt. A jogszabály rendelkezése alapján a tagdíjat nem fizető vagy rendszertelenül fizető pénztártagok tagdíjhátralékát a nyugdíjpénztár tagdíjkövetelésként eft összegben előírta. A tagdíjkövetelés összegéről és a hátralék rendezésének módjáról, illetve a tagdíj fizetési kötelezettség teljesítéséről az érintett pénztártagok tájékoztatást kaptak. A jogszabály felhatalmazása és az alapszabály rendelkezése alapján a hátralékot nem rendező pénztártagok éves hozamából, legfeljebb a hozam erejéig a működési és likviditási tartalékra jutó hányad levonásra került. A tagdíjkövetelés összege alapján a beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettség sajátosságairól szóló kormányrendelet rendelkezésének megfelelően 100 %-ban céltartalékot képeztünk és meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként a források között tartjuk nyilván. A nem rendezett tagdíjkövetelések, illetve azok céltartaléka a következő évben kerülnek leírásra a ráfordításokkal szemben. A évi tagdíjkövetelés leírásának összege eft, amelyet a tartalékok bevételi és kiadási oldala nem tartalmaz. 3. Alkalmazotti állomány alakulása A Pénztár személyi állományában a beszámolási időszakban két személyi változásra került sor. A befektetési vezetői munkakör betöltésre került, egy fő könyvelő státusza átmenetileg betöltetlen a magánpénztári területen bekövetkezett jogszabályi változásból adódó feladatok kialakulásáig. A Pénztár mindkét Ágazatára kiterjedően 13

14 munkaviszony keretében 10 fővel végzi a gazdálkodási és ügyviteli feladatok ellátását. Ezen túlmenően 1 fő megbízási jogviszonyban van foglalkoztatva. A személyi állomány költségéből 2 fő bérköltsége 100 %-ban a Magánpénztári, 3 fő bérköltsége 100 %-ban az Önkéntes Pénztári Ágazatot terheli. A többi foglalkoztatott bérköltsége, illetve megbízási díja az előző év záró taglétszámának arányában (81-19 %) kerül megosztásra a két Ágazat között. A tiszteletdíj mértékének növekedése a Küldöttközgyűlés döntésének megfelelően 8 %-os mértékű volt. Az Igazgatótanács tagjai részére eft, az Ellenőrző Bizottság tagjai részére eft, összesen eft tiszteletdíj került kifizetésre. Az ügyvezető igazgató részére - aki egyben a jogászi feladatokat is ellátja - kifizetésre kerülő Önkéntes Pénztári Ágazatot terhelő összeg eft. 4. Taglétszám alakulása A beszámolási időszak nyitó taglétszáma fő. Az év folyamán új belépő 790 fő, amely 340 fővel meghaladta a tervezettet. A tervezett tagsági viszony megszűnés fő. Ezzel szemben a tényleges tagsági viszony megszűnés fő. A tervezett mértéket az örökösök (kedvezményezettek) részére történő egyösszegű kifizetést kérők, a más pénztárba átlépő pénztártagok tagok és 10 éves várakozási idő letelte után kilépő pénztártag száma haladta meg. A beszámolási időszak záró taglétszáma fő, a tagdíjfizetők száma fő. A Pénztár mindkét Ágazatának tagja fő. A taglétszám alakulását a következő diagram szemlélteti Taglétszám alakulása 1995-től 2007-ig (fő)

15 5. Tagi kölcsön folyósítása Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy a pénztár a befektetésekről rendelkező jogszabály és az alapszabály alapján tagjai részére a tagsági viszony fennállása alatt több alkalommal, de minimum három évi tagsági idő után tagi kölcsönt nyújtson. A kölcsönnyújtás feltételeit és folyamatát az Alapszabály tartalmazza. A tagi kölcsön folyósítása a fedezeti alap terhére történik. Az igénylés feltétele a három éves tagdíjjal rendezett tagsági viszony fennállása és a visszafizetési kötelezettség teljesítése. A folyósítható kölcsön legfeljebb az egyéni számlán lévő összeg 30 %-a lehet, amelyet a folyósítás napjától a futamidő végéig a jegybanki alapkamat + 5 % kamat és egyszeri (4.000 Ft) eljárási díj terhel. A kölcsön visszafizetésének leghosszabb időtartama 12 hónap. Az év folyamán a kifizetésre került összeg eft. Elutasítás 77 esetben fordult elő a 3 éves tagsági viszony, illetve a tagdíjfizetés hiánya, vagy a korábban felvett kölcsön visszafizetésének elmaradása miatt. A tagi kölcsönben részesült pénztártagok száma 529 fő. A tagi kölcsönt igénylők száma és a kifizetésre kerülő összeg elmaradt tervezettől, amelynek feltételezett oka, hogy többen éltek a hozam kivételének lehetőségével. A tagi kölcsön tartozást vissza nem fizetők száma 448 fő, amely magában foglalja az előző évről áthúzódó pénztártagok számát is. A visszafizetést nem teljesítő pénztártagokat az eredménytelen felszólítást követően tájékoztattuk, hogy a hátralék összegét, eft-ot az egyéni számlával szemben az év folyamán érvényesítettük. A pénztártagot a vissza nem fizetett kölcsön után a Pénztár által kiadott igazolás alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóelőleg-fizetési, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. Az a pénztártag, akinek a tartozás az egyéni számlájával szemben érvényesítésre került, kizárta magát a további kölcsön igénylésének további lehetőségéből. A tagi kölcsön év végi állománya eft, a kamat-előirányzat eft. 6. Szolgáltatás, kifizetés Egyösszegű és járadékszolgáltatást igénylők száma fő volt. Ebből egyösszegű szolgáltatás fő, járadékszolgáltatásban részesülő 30 fő. A kifizetésre került összeg eft. A kedvezményezettek (örökösök) részére történő kifizetés 105 esetben történt. A kifizetésre kerülő összeg eft. A 10 éves várakozási idő leteltével pénztártag élt a hozam és tőke kifizetés lehetőségével. Ebből fő részére hozamkifizetést teljesítettünk, 641 fő a tagsági 15

16 viszony fenntartása mellett részben vagy egészben kérte a kifizetést. A teljes összeg kifizetése mellett 579 fő a tagsági viszonyát is megszűntette. A kifizetésre került összeg e Ft. A szolgáltatások és kifizetések alakulását a következő grafikon szemlélteti: Szolgáltatások és kifizetések alakulása (fő) járadékot igénybevevők egyösszegű szolg. - nyugdíjas egyösszegű szolg. - örökös, kedvezményezett egyösszegű szolg. -10 éves várakozás letelte esetén A szolgáltatással kapcsolatban felmerült pénztári költség eft. Ebből a szolgáltatást igénybevevők által fizetett Ft eljárási díj összesen eft, a fennmaradó 664 e Ft-ot működési tartalékból fedeztük. A működési költségből a pénzügyi szolgáltatás díja 66 eft, az anyag költség 266 eft, személyi jellegű költség (bér + járulék) 332 eft. A Pénztárnak a 281/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet 32. -ában foglaltak alapján 3 évente kell biztosításmatematikai mérleget készíteni. A mérleg készítésére évben került sor, ezért a tárgyévben ilyen irányú kötelezettség nincs. 7. Tartalékok alakulása A tartalékok arányának meghatározásánál a Pénztár a hosszú távú pénzügyi terv ( évek) készítésénél, amelynek első éve megegyezik a beszámolási időszakkal, körültekintően járt el. A hosszú távú tervben évben a fedezeti tartalék tervezett bevétele eft volt. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege nélkül eft. A tényleges bevétel a hosszú és 16

17 rövid távú tervben meghatározott összegeket meghaladta. A bevételen belül a tagdíj bevétel, a más pénztárból átlépő esetén áthozott fedezeti összeg és a pénzügyi műveletek bevétele is meghaladta a tervezett mértéket. A hosszú és rövid távú tervben a fedezeti tartalék tervezett kiadása eft volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként könyvelt összege eft, amely meghaladta a tervezett mértéket, amely az egyösszegű és járadékszolgáltatásokhoz kapcsolódó magasabb összegű kifizetésre, a tagdíjat nem fizetők hozamának levonására és a tagi kölcsönt vissza nem fizetők esetén a kölcsön tartozás érvényesítésére vezethető vissza. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett bevétele eft volt. A tényleges bevétel az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb bevételként könyvelt összege nélkül eft. A hosszú és rövid távú tervben a likviditási tartalék tervezett kiadása 579 eft volt. A tényleges kiadás az előző évi meg nem fizetett tagdíjak egyéb ráfordításként összege nélkül 72 eft. A pénztár likviditási helyzete kiegyensúlyozott, ezért a tartalék terhére átcsoportosítást nem kezdeményeztünk. A hosszú és rövid távú tervben a működési bevétel és kiadás alakulásánál pozitív működési eredménnyel számoltunk, amely teljesült eft összegben. A pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően a működés befektetési portfoliójának értékelési különbözetére - időarányosan járó kamatból és piaci értékítéletből adódó értékelési különbözetre - képez céltartalékot. Ennek felhasználása a befektetés realizálásakor történik. A pénztár a szokásos működési tevékenységének fedezésére működési céltartalékot a jogszabályi rendelkezés alapján nem képezhet. A jövőbeni kötelezettségre céltartalékot nem képeztünk, mert nem volt jövőbeni kötelezettség. Fedezeti tartalék bevételei (eft) Tagdíjbevétel és egyéb befizetés Szolgáltatási célú egyéb bevétel Más pénztárból áthozott tagi követelés Befektetési tevékenység bevétele Összesen:

18 Fedezeti tartalék kiadásai (eft) Egyösszegű és járadékszolgáltatás Szolgáltatási célú egyéb ráfordítás Más pénztárba átvitt követelés Tagoknak, kedvezményezetteknek kifizetés Tagi kölcsön tartozás levonás Átvezetés meg nem fizetett tagdíjak miatt Befektetési tevékenység ráfordítása Összesen: Fedezeti céltartalék eft Működési tartalék bevételei (eft) Tagdíj bevétel és egyéb befizetés Egyéb bevétel (tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetését) Befektetési tevékenység bevétele Összesen: Működési tartalék kiadásai (eft) Anyagköltség Igénybevett szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenési leírás Felügyeleti díj Egyéb ráfordítás (tartalmazza az előző évi meg nem fizetett tagdíj kivezetését) Befektetési tevékenység ráfordítása -541 Rendkívüli ráfordítás -33 Összesen: Működési alap tartaléka (eft) 18

19 Likviditási tartalék bevételei (eft) Tagdíjbevétel és egyéb befizetés Egyéb bevétel Befektetési tevékenység bevétele Összesen: Likviditási tartalék kiadásai (eft) Egyéb ráfordítás Befektetési tevékenység ráfordítása 72 Összesen: Likviditási alap tartaléka eft A tagdíjbevétel tartalékok közötti megosztási aránya: fedezeti 94,74 % működési 5,00 % likviditási 0,26 % 100 %-ban a fedezeti tartalékba kerül: pénztártagok által fizetett Ft feletti tagdíj, átlépés esetén a más pénztártól áthozott fedezet, a fedezeti alap pénzügyi bevétele. 100 %-ban a működési tartalékba kerül egyéb bevételként: tagok által fizetett költségtérítés és eljárási díj, a működési tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának működésre jutó hányada. 100 %-ban a likviditási tartalékba kerül: likviditási tartalék pénzügyi bevétele, nem fizető pénztártagok tagdíjának likviditásra jutó hányada. 19

20 8. Vagyonkezelés, befektetés Befektetési politika A Vasutas Nyugdíjpénztár a tagok érdekeit és kockázatvállaló képességét figyelembe véve alakítja ki, illetve minden évben felülvizsgálja a Befektetési Politikáját, amelynek tartalmi kivonata minden új belépő számára megküldésre kerül. A pénztári vagyon kizárólag a tagság érdekében fektethető be. A Pénztár gazdálkodása során elért bevételeit a szolgáltatások fedezetének biztosítására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek a fedezetére fordíthatja, azt sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki. A befektetési politika alapelvei: biztonság jövedelmezőség likviditás. A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár célja, hogy a fent említett alapelveken nyugvó, hosszú távon kiegyensúlyozott vagyonkezelési gyakorlatot folytasson, a tagok számára kedvező reálhozamot érjen el. A Befektetési Politikában foglaltak a év folyamán maradéktalanul teljesültek. Az Igazgatótanács a 2007-es év folyamán a magyar részvényekbe történő befektetések magas aránya miatt, kockázatmegosztás céljából a tavalyi évhez hasonlóan újból mérlegelte a külföldi részvények arányának növelését a portfolióban. E célból egyeztetés történt a vagyonkezelőkkel, hogy az általuk kezelt vagyon tekintetében ezt érvényesítsék, amely változás az egyes vagyonkezelőkre, illetve a teljes pénztárra vonatkozó referenciahozam módosítását is maga után vonja. Ugyanakkor az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci változásokat, ezek hatását a portfolióra nézve, és amennyiben szükséges, év közben módosítja a befektetési politika sarokszámait. Vagyonkezelési tevékenység A vagyonkezelés a Pénztár egyik alapvető tevékenysége, hiszen ennek révén lehet biztosítani a tagok befizetéseiből keletkezett vagyon értékének gyarapítását, amely nélkül a későbbiekben nem lehetséges az elvárt színvonalú nyugdíjszolgáltatás. A vagyonkezelési tevékenység magában foglalja a külső vagyonkihelyezést és a Pénztár saját vagyonkezelését is. A Pénztár vagyonkezelési szerződést kizárólag a jogszabályokban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat nem sértő, a szükséges PSZÁF engedéllyel rendelkező szolgáltatókkal köt, és ennek meglétéről a szolgáltatókat külön nyilatkoztatja. 20