Élelmiszergazdaságtani ismeretek. Lukács Gábor

Átírás

1 Élelmiszergazdaságtani ismeretek Lukács Gábor

2 Gazdag, iparosodott észak szegény, túlnépesedett dél : Fekete-Afrika alultápláltak száma: millió millió Talajerózió: 494 millió ha 1,3 mrd embernek nincs ivóvize! 2,6 mrd embernek nincs egészségügyi ellátása! Nyugaton : 105 mrd USD alkohol 50 mrd USD cigaretta 400 mrd USD drog Fekete-Afrikában: 40 mrd USD élelmezés, vízellátás, és egészségügy helyrehozható (lenne) (Náray-Szabó 2003)

3 A világon minden ötödik ember 1 USD-nál kevesebből él, és nap mint nap éhen marad. Az EU-ban minden tehénre 2,5 USD támogatás jutaz afrikaiak ¾-e kevesebből él. A világ kábítószer-kereskedelme évente 400 mrd USD= törvényes gyógyszerkereskedelem. A világ lakosságának harmada háborúban áll.

4 A Föld népességének növekedése

5 A világ népességének megoszlása

6 Nemzetgazdaság A nemzetgazdaság a gazdasági élet egésze, a termelés, elosztás, forgalmazás, fogyasztás egysége és összessége. Más megfogalmazás szerint a nemzetgazdasági ágak összessége. A nemzetgazdasági ágak a nemzetgazdaság alapvető, elkülönült részei, amelyek a termelőerők fejlődése, a társadalmi munkamegosztás során alakultak ki. Két fő csoportjuk az anyagi termelés ágai, valamint a nem anyagi ágak.

7 A nemzetgazdasági ágak sajátosságai: egymástól elkülönültek, relatíve önállóak; sajátos eszköz- és feltételrendszerrel rendelkeznek; végtermékeik különbözőek; egymással közvetlen és közvetett kapcsolatban állnak anyagi értelemben, eszközrendszerük, illetve szolgáltatásaik tekintetében; közöttük meghatározott arányosságnak, egyensúlynak kell fennállnia, hatékonyság- a növekedés kritériumainak, valamint a társadalmi, illetve nemzetgazdasági céloknak is megfelelhessenek. Piackonformnak is kell lenniük, tehát ki kell elégíteniük az új piacgazdasági feltételeket is.

8 Az anyagi termelés ágai: 1. alapvető anyagi termelés ágai (ipar, építőipar, a mezőgazdaság). Használati értékek előállításával foglalkoznak. 2. kiegészítő anyagi termelési ágak (anyagi és termelő szolgáltatások). Szállítás, a hírközlés, a belkereskedelem, valamint a külkereskedelem. Tevékenységük a használati értékek mennyiségének gyarapítására, megőrzésére, realizálására irányul.

9 A nem anyagi ágak: szolgáltatások, mint például a személyi- és üzleti szolgáltatás, a lakás-, város- és községgazdálkodás, az egészségügyi-, nyugdíj- és szociális ellátás, az oktatási és kulturális szolgáltatás, a tudományos szolgáltatás (a kutatás, fejlesztés, az innováció), a köz- és szakigazgatás, a honvédelem, a politikai pártok és szervezetek tevékenysége, az érdekvédelem, -képviselet, -egyeztetés intézményei, a polgári szerveződések és egyesületek.

10 A nemzetgazdaság tagozódásának sémája

11 A nemzetgazdaság szintbeli tagozódása I. fokozat: a nemzetgazdasági ágak, mint az ipar, építőipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés, hírközlés, pénzgazdálkodás (beleértve a bankrendszert, az egyéb pénzintézeteket és a tőzsdét is). II. fokozat: a nemzetgazdasági ágazatok, mint a könnyűipar, nehézipar, növénytermesztés, állattenyésztés stb. III. fokozat: nemzetgazdasági alágazatok, ilyenek a műszeripar, a gabonatermesztés, a szarvasmarha termékeinek termelése stb. IV. fokozat: nemzetgazdasági szakágazatok, például a híradástechnikai gépgyártás, tejtermelés, tojástermelés stb.

12 A mezőgazdaság 3 szerkezeti egységből felépülő strukturális rendszer egyik eleme is felfogható. Ezek a nagyobb strukturális egységek, mint tevékenység csoportok, vagy részhalmazok egymással átfedésben vannak, ugyanakkor elhatárolást is igényelnek. Sémaszerűen egymást részlegesen átfedő körökként ábrázolhatók, szimbolizálva az élelmiszergazdaságot, az agrárgazdaságot és a mezőgazdaságot, amelyek egyfelől átfedik, másfelől kiegészítik egymást. Az említett három nagy tevékenységcsoport egyfelől egymásnál bővebb, másfelől szűkebb kategóriaként is felfogható. A mezőgazdaság ugyanúgy kitermelő ágazat, mint például a bányászat; jellemző vonása, hogy eszközigényessége magas, termelési struktúráit, műveleteit tekintve igen bonyolult, összetett.

13

14 Élelmiszer gazdaságtani ismeretek I. Élelmiszeripar Az élelmiszer-ipari termelés célja a növényi, állati és ásványi (ásványvíz) eredetű nyersanyagok emberi fogyasztásra történő előkészítése és feldolgozása. A mezőgazdasági termék-előállításhoz kapcsolódó tevékenységek és az élelmiszer-ipari feldolgozás között általában annak alapján húzzuk meg a határvonalat, hogy milyen mértékben alakulnak át a termék alapvető jellemzői.

15 Élelmiszer-gazdaság Az élelmiszer-gazdaság fogalma, szűkebb értelemben a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, tágabban értelmezve a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és az élelmiszer-kereskedelmet (élelmiszer-forgalmazást) foglalja magában. Rendszerelméleti megközelítésben az élelmiszergazdaság a mezőgazdaságot és az élelmiszer-ipari feldolgozást egységes rendszerként tekint.

16 A gazdaság fejlődésével a mezőgazdasági termékek mind jelentősebb hányada kerül élelmiszer-ipari feldolgozásra. A mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-ipari feldolgozás vertikálisan kapcsolódik egymáshoz. Az élelmiszeripari vállalkozások mind nagyobb szerepet játszanak abban, hogy termékeiket eljuttassák a fogyasztóhoz. mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és az élelmiszer-kereskedelmet egységes egészként kezelik.

17 Agribiznisz (agrobusiness) Az 1950-es években alakult ki az Amerikai Egyesült Államokban a koncepciója: az élelmiszer-gazdaság + kapcsolódó szakágazatokat is magában foglalja. A végtermék-szemléletű élelmiszer-gazdasági integrációk lehetnek sikeresek. Az integrációban együttműködő szervezeteknek úgy kell összehangolniuk tevékenységüket, hogy az a lehető legnagyobb mértékben szolgálja a végtermék piacképességét.

18 Az agribiznisz az élelmiszer-gazdaságon kívül tartalmazza a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termeléshez, valamint az élelmiszerkereskedelemhez szükséges anyagok, eszközök, humán erőforrások és információk előállítását, létrehozását. A fogalom alkalmazásának kétségtelen hátránya, hogy meglehetősen nehéz meghatározni, meddig terjed a háttérágazatok köre.

19 Az agrobiznisz (agribiznisz) megnevezés is, ami mindhárom fenti struktúrát egyesíti. A fogalom bevezetése és használatának elterjedése a mezőgazdaság termékkapcsolatainak gyors ütemű bővülésével, a mezőgazdaság iparosodásával is magyarázható. A klasszikus értelmezés szerint az agribizinisz fogalma három meghatározó tevékenységi csoportra tagolódik, amelyek közül az elsőt az ellátó ágazatok, a másodikat a mezőgazdasági nyersanyagtermelés, a harmadikat az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem alkotják.

20 Egyes szerzők az agribizniszt mint tervezési, strukturális és gazdaságpolitikai egységet is definiálják, jóllehet nem jár együtt önálló szervezeti egységek kialakulásával. Tágabb értelemben az agrárszakoktatás, a kutatás és szaktanácsadás is agribiznisz fogalomköréhez kapcsolódik.

21 Agribiznisz sémája /M. Tracy (1994)/ Az élelmiszer termékpálya első eleme a mezőgazdasági alapanyag-előállító iparágak: a mezőgazdasági gépek, a műtrágyák, peszticidek, herbicidek, vetőmagvak és állati takarmányok előállításával foglalkozó iparágak. A második elemet a farmok képezik, amelyek mezőgazdasági nyersanyagokat (pl.: gyapjút, olajos magvakat stb.), élelmiszereket és italokat, közbülső termékeket (állati takarmányok, tenyészállatok, vetőmagvak) állítanak elő.

22 A rendszer harmadik elemét a nagykereskedelem, illetve a feldolgozás alkotja, amelynek egységei szervezeti formájuk alapján lehetnek szövetkezetek vagy egyéb vállalkozások. Ezek termékeiket a kiskereskedelemhez, illetve a vendéglátóiparhoz továbbítják, amelyek a fogyasztói végtermékeket végső felhasználás céljából a fogyasztókhoz juttatják el.

23

24 A magyar agribiznisz fejlődése és szerkezete

25 Az élelmiszeripar szakágazati (iparági) rendszere és szerkezete A gazdasági folyamatok áttekintése érdekében a gazdaságot nemzetgazdasági ágakba, ágazatokba és szakágazatokba soroljuk. A magyar statisztikai rendszer, a szakigazgatás és a szakmai szóhasználat hagyományosan 14 szakágazatot különböztet meg (4. táblázat). A legutóbbi években terjed az ún. tevékenységi csoportok szerinti felosztás is, amely 18 fő tevékenységi csoportot különít el. Az Európai Unióban alkalmazott csoportosítási rendszer a hűtő és konzervipart összevontan kezeli, a szesziparhoz sorolja a keményítőgyártást is, és így 16 szakágazatot különít el.

26

27 A magyar élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság egyik legfontosabb területe. Az élelmiszeripar: - a belföldi élelmiszer-fogyasztás alapvető forrása, - a nemzetgazdaság külpiaci kapcsolatainak szereplője, -a mezőgazdasági termékek legjelentősebb piaca.

28 A szakágazatok különböző ismérvek szerint csoportokba sorolhatók: a feldolgozott alapanyag eredete alapvető és nem alapvető jellegű élelmiszereket tárolhatóságuk szempontjából napi, illetve hosszabb ideig készletezhető termékeket előállító szakágazatokat is megkülönböztethetünk Az egyes szakágazatok gyártási ágakból tevődnek össze- (konzervipar például zöldség-, gyümölcs és húskonzervgyártás). Szakágazati (iparági) szerkezet fogalmán azt értjük, hogy az élelmiszeripari termelésben melyik szakágazat milyen súllyal vesz részt (a bruttó termelési érték alapján vizsgáljuk). A szakágazatok eltérő súlyúak a külpiaci értékesítésben, egyesek exportorientáltak, más a belföldi élelmiszerpiacon értékesíti termelését.

29 Az élelmiszeripar a belföldi ellátásban Az államok döntő hányada arra törekszik, hogy minél magasabb önellátottsági szintet érjen el. Napjainkra ez az önellátó (autarch) szerep több ok miatt háttérbe szorul.: - csökkent a globális (világméretű) krízishelyzetek kialakulásának veszélye, - önellátás gyakran nem egy-egy államra, hanem sokkal inkább egy-egy gazdasági együttműködési szervezetre értelmezendő, - fokozódik az egyes nemzetgazdaságok külpiaci függősége.

30 A vázolt tényezők ellenére a fejlett nemzetgazdaságok élelmiszeriparának egyik fő feladata a belátható jövőben is a belföldi élelmiszer-szükséglet fedezése lesz. A magyar élelmiszeripar termelésének jelentős hányadát belföldön értékesíti. A jövőben kismértékben nő az élelmiszerimport részaránya.

31 Az élelmiszeripar szerepe a nemzetgazdaság külpiaci egyensúlyának kialakításában Évszázadok óta tudatos, export célú termelés. Nem arról van szó, hogy a magyar élelmiszeripar a belföldön fizetőképes kereslet hiányában már nem értékesíthető termékeit vinné ki külföldre. Az élelmiszeripar Magyarországon nettó devizaimportőrnek tekinthető.

32

33

34 Az élelmiszeripar a mezőgazdasági termékek legfőbb piaca A mezőgazdasági termékek mind jelentősebb hányada élelmiszer-ipari feldolgozást követően jut el a fogyasztókhoz. A magyar élelmiszeripar termelési költségeinek 50-80% a mezőgazdasági termékek költségeinek aránya. Az élelmiszeripar színvonala és fejlettsége egy-egy állam mezőgazdaságának piaci lehetőségeit, a mezőgazdasági termékek versenyképességét is meghatározza.

35 A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szoros kapcsolata következtében az élelmiszeripar nemzetgazdasági helyzete és jelentősége szervesen kötődik az adott gazdaság agrárpolitikájához. Az agrárproblémák társadalmi és gazdasági vetületei a föld szinte valamennyi államában az érdeklődés homlokterében állnak. A különböző szerepfelfogásokat (agrárpolitikai iskolákat) öt fő csoportra oszthatjuk.

36 Agrárpolitikai iskolák Az agrárfundamentalizmus. Az agrárgazdasági liberalizmus. A világélelmezés jelentőségét hangsúlyozó elméletek. A mezőgazdasági termelés tervezését. A fenntartható mezőgazdasági fejlődés koncepciója.

37 Az agrárfundamentalizmus Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának emblémáján szereplő felirat foglalja össze: A mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem alapja. A mezőgazdasági termelés meghatározó szerepet játszik valamennyi nemzetgazdaság fejlődésében, ennek alárendelve célszerű fejleszteni a nemzetgazdaság egészét is. A mezőgazdasági termelés a hagyományos társadalmi alapértékek megőrzését is jelenti.

38 Az agrárgazdasági liberalizmus Az agrárfundamentalizmussal éles ellentétben azt állítja, hogy a mezőgazdaságot ugyanúgy kell kezelni, mint a gazdaság egyéb területeit. A piaci viszonyok minél jelentősebb mértékű érvényesítésében látják a feszültségek feloldásának legfőbb lehetőségét. Eredeti, tiszta formájában a világ egyetlen országában sem valósul meg.

39 A világélelmezés jelentőségét hangsúlyozó elméletek A 60-as évek vége óta mindinkább előtérbe kerültek részben etikai, részben hosszú távú biztonságpolitikai szemszögből vetik fel a fejlett országok szerepét, növekvő jelentőségét a Föld lakosságának élelmezésében.

40 A mezőgazdasági termelés tervezését és kiegyensúlyozottá tételét hangsúlyozó elképzelések. A modern nemzetgazdaságok jelentős része növeli az állami szerepvállalás mértékét a mezőgazdasági termelés szabályozásában, és megkísérli csökkenteni a szabadpiac spontán, differenciáló hatását. Az állami szerepvállalás szükségességét, a tervezés növekvő jelentőségét állítja az agrárgazdasággal kapcsolatos kormányzati politika és szabályozórendszer középpontjába.

41 A fenntartható mezőgazdasági fejlődés koncepciója Felveti a mezőgazdasági termelés szerepét a környezetszennyezésben. A mezőgazdasági termelést úgy kell megvalósítani, hogy az hosszú távon is fenntartható növekedést eredményezzen, ne okozza a természeti környezet jóvátehetetlen átalakítását, a rövid távú előnyökért ne kelljen feláldozni a kiegyensúlyozott és arányos fejlődés lehetőségét. A mezőgazdasági termék-előállítás ésszerű szintű fenntartása fontos eszköze a környezetés természetvédelemnek.

42 A modern nemzetgazdaságok agrárpolitikája A bemutatott elméletrendszerek mindegyikéből vesz át gondolatokat, és azokat különböző arányban ötvözi. Főbb, globális érvényű következtetéseket: a termékelőállítás, a vidéki népesség foglalkoztatásának biztosítása, a mezőgazdasági kultúrtáj megőrzése, a fejlett országok mezőgazdasági termelése egyre inkább a fizetőképes kereslet növekedésének arányában emelkedik majd; előtérbe kerül a fenntartható fejlődés koncepciója.

43 A világ élelmiszer-termelésének változása

44 A fejlett országok élelmiszer-gazdasága Általános jellemző: a kínálat tartósan meghaladja a fizetőképes belföldi kereslet növekedését, Néhány tartós, hosszú távon érvényesülő fejlődési tendencia: Globalizáció. Integráció. Humanizáció. Fogyasztóközpontúság. A szolgáltatások növekvő szerepe.

45 A fejlődő országok korábban viszonylag homogénnek tekintett köre egyre inkább differenciálódik. 1. Gyorsan alkalmazkodó, modernizálódó államok: Kína és India 2. Súlyos makrogazdasági problémákkal küzd ugyan, de ennek ellenére képes igényes termékekkel megjelenni az exportpiacokon: latin-amerikai államok, Mexikó. 3. Tartósan leszakad. A volt szocialista országok élelmiszer-gazdasága ugyancsak alapvető átalakuláson megy keresztül.

46 Nem a mezőgazdaság, hanem a piaci mechanizmus hiányosságai, a gazdasági szabályozórendszer, a logisztikai rendszer, a protekcionizmus és az esetek jelentős részében a politikai döntések hibái okozzák az alultápláltságot.

47 A magyar élelmiszer-gazdaság fejlődése Lukács Gábor

48 A magyar élelmiszer-gazdaság fejlődési szakaszainak áttekintése A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a jobbágyfelszabadítástól az ezredfordulóig több, egymástól alapvetően különböző fejlődési szakaszon ment keresztül.

49 A magyar élelmiszeripar fejlődése a kiegyezéstől a II. világháborúig A magyar élelmiszeripar a XIX. század második felében részben jelentős külföldi tőkével épült nagyüzemekben, illetve egy-egy nagybirtokhoz kapcsolódóan fejlődött ki. Az I. világháborúig lezajlott magyar fejlődés legfontosabb jellemzői: Budapest-centrikusság, meghatározó maradt a nagybirtokrendszer, erőteljes infrastruktúra-fejlesztés, külföldi (elsősorban osztrák és német) tőkebevonás, a belkereskedelem és a hitelélet modernizációja.

50 A magyar iparfejlődésben kiemelkedően jelentős szerepe volt az élelmiszeripar fejlődésének ban az összes foglalkoztatott mintegy 15 %-a dolgozott az élelmiszeriparban az élelmiszeripar részesedése az ipari termelésben közel 40 %-ot tett ki.

51 Az I. világháborút követően az élelmiszeripari fejlődést mindinkább a kétpólusú (duális) struktúra kialakulása jellemezte. Az élelmiszeripari termelés közel 80%-át nagyipari módszerekkel végezték. A fennmaradó 20 % a technikai-technológiai színvonal szempontjából erősen heterogén kisüzem volt. Az élelmiszeripar akkori tevékenységét a különböző termelési folyamatok optimális kombinációjára irányuló törekvés jellemezte: konzervipari üzemek mellett a kevésbé értékes nyersanyag feldolgozására gyümölcsszeszfőzdék épültek. A 30-as évekre a magyar élelmiszeripar számos ismert és elismert márkával rendelkezett: Hertz, Pick szalámi, Zwack.

52 A magyar agrárgazdaság átalakulása a II. világháború végétől a rendszerváltásig Az 1945-ös földosztás az ország földterületének több mint egyharmadát érintette, és eredményeként 650 ezer szegény parasztcsalád átlagosan három hektár födet kapott. A magyar mezőgazdaság Európában példátlanul gyorsan talpra állt, és 1949-ben termelése elérte a háborút megelőző időszak termelési színvonalának 85 %-át. Sikerült megvalósítani a földtulajdon és a földhasználat egységét.

53 Az 1950-es évek elején megkísérelt erőszakos a kötelező beszolgáltatási rendszer súlyos társadalmi és gazdasági feszültségekkel, az agrárnépesség abszolút és relatív helyzetének romlásával járt és 1962 között alapvetően átalakult a magyar agrárszerkezet, az állami gazdaságok a mezőgazdaságilag hasznosított földterület 28 %-át, a termelőszövetkezetek 65 %-át művelték. Az egyéni gazdaságok a földterület mindössze 3,4 %-án gazdálkodtak.

54 A magyar agrárpolitika a 60-as években mindinkább eltért a többi egykori szocialista országban alkalmazott gyakorlattól A magyar agrármodell, eltért mind az akkori KGSTországok agrárpolitikai gyakorlatától, mind a nyugateurópai agrárfejlődéstől. Legfőbb jellemzői: olyan tulajdonkoncepcióra alapult, amely az állami, a szövetkezeti és a magántulajdon szerepét és jelentőségét egyaránt felismerte.

55 Fontosságának megfelelően kezelte a kistermelést. Vertikális szemlélet, vertikális integráció. Szerepet kaptak a termelési rendszerek. Vidék fejlesztésében szerepet kapott a nem mezőgazdasági tevékenység is. A mezőgazdaság nemzetközi mértékben is páratlan sikereket ért el és 1975 között a mezőgazdaság bruttó termelési értéke közel megkétszereződött, és ugyanígy megduplázódott a mezőgazdasági üzemekben működő vonóerő-kapacitás is.

56 A 70-es évek második felétől a jövedelem kivonás, a mélyülő piaci válság és sok esetben a nem kellő hatékonyságú személyes ösztönzés miatt, mélyreható válságba került.

57 A magyar mezőgazdaság bruttó termelési értékének változása ( )

58 Búza- és kukoricatermelés hazánkban ( )

59 Az élelmiszeripar átalakulása között Máig ható érvénnyel befolyásolják a magyar élelmiszeripar helyzetét Az közötti időszak élelmiszer-ipari fejlődésének főbb jellemzői: Megtörtént a háborús károk helyreállítása ben meghaladta a háború előtti szintet, és 1960-ban több mint kétszeres. kialakult az állami tulajdon hegemóniája Megszűnt a vállalati gazdálkodás önállósága (tervutasítások) bevezetésével és a piaci hatások teljes kiiktatásával.

60 Gyorsan növekedett a termelés mennyisége: jóvátételi szállítások, a KGST létrejötte, Létrejöttek új technológiák, nagyvállalati keretben. Kialakult az élelmiszer-ipari gyártmány és gyártásfejlesztés tudományos bázisa közötti időszak jellemzői: a piaci mechanizmusoknak állami direktívákkal történő helyettesítése, a magántulajdon szerepének erőteljes visszaszorítása (sok területen teljes eltörlése), a termeléskoncentráció, extenzív jellegű, dinamikus termelésnövekedés jellemezte.

61 Az élelmiszeripari fejlődés között 1968 (gazdaságirányítási rendszer reformja): A magyar mezőgazdaság termelési színvonala jelentős mértékben emelkedett. Szovjetunió a KGST keretében kezdeményezte a termelés szakosítását. Alapvető gazdaságpolitikai célkitűzés volt a belföldi élelmiszer-fogyasztás növelése után megváltozott a gazdaságirányítás rendszere. Nőtt a vállalati önállóság Több mezőgazdasági termelő és fogyasztási szövetkezet kezdett élelmiszer-ipari tevékenységbe, az állami tulajdonú ipar termelésének részaránya 73 %-ra csökkent.

62 Az élelmiszeripari termelés mennyisége folyamatosan emelkedett % olyan többletet állított elő, amely kivitelre kerülhetett. A mezőgazdasági termelés és a kivitel állami támogatása is elősegítette. Központi tervezésű országok meghatározó részarányra tettek szert Magyarország külkereskedelmi forgalmában Az élelmiszeripar a 80-as évek közepéig tartó folytonos növekedése fokozódó mértékű egyensúlyhiány közepette valósult meg.

63 Élelmiszer-ipari termékek termelése és kivitele

64 A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a kilencvenes évek első felében A mezőgazdaság helyzete Történelmi léptékű átalakulások. A kárpótlás, a szövetkezeti törvények és az állami gazdaságok privatizációjának következtében a mezőgazdaságilag hasznosított földterület tulajdonviszonyai gyökeresen átalakultak.

65 Termőterület gazdálkodási forma szerinti megoszlása

66 A földhasználat változása ( ) 100% 14% 80% 60% 40% 20% 60% 26% 55% 8% 37% 0% Vállalatok, gazdasági társaságok Egyéni gazdálkodók Szövetkezetek

67 A földtulajdon szerkezetének változása ( ) 90 % 83% % 34% 31% % % 4% Magántulajdon Állami tulajdon Szövetkezeti tulajdon Gazdasági társaságok tulajdona

68 Az agrárgazdaság viszonyainak rendezése érdekében a Magyar Országgyűlés 1998-ban törvényt alkotott az agrárgazdaságról. A 90-es évek végének fő a magyar agrárgazdasági céljai a termelés versenyképességének javítása; a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított esélyegyenlőség megteremtése; a kedvező agráradottságok gazdaságos, exportorientált termelés szolgálatába állítása; a megfelelő foglalkoztatás és jövedelemszerzés; az agrárgazdaság fenntartható fejlődése; a gazdaság emberi erőforrásainak fejlesztése.

69 Az agrártermelés jogi és gazdasági feltételeinek kialakításakor kiemelt feladatok: magántulajdonon alapuló változatos üzemviszonyok, fiatal gazdák gazdaságilag erősödjenek és versenyképessé válhassanak, a gazdálkodók szövetkezése és más szerveződése, integrációs együttműködés megfelelő támogatása, a földtulajdoni és használati viszonyok alakulása a termőföld jobb hasznosítását eredményezze, az agrárjövedelmek növekedjenek és stabilizálódjanak, a piacra jutási és intervenciós támogatások.

70 Az élelmiszeripar a kilencvenes években Társadalmi-gazdasági változássorozat felkészületlenül érte az élelmiszeripart. A több összekapcsolódó, hatásában egymást erősítő folyamat eredőjeként számos élelmiszer-ipari vállalat csőd vagy csőd közeli helyzetbe került.

71 Az élelmiszer-ipari vállalatok válságának főbb összetevői

72 A kialakult válsághelyzet létrejöttében jelentős szerepe volt az agrárpolitika úttévesztésének, és az ipar-, a pénzügy-, valamint a kereskedelempolitika hiányosságainak is. A kilencvenes évek közepén az élelmiszeripari vállalkozások fejlődésnek indultak. Okai: a vállalati tulajdonviszonyok rendeződése, a vállalkozások menedzsmentjének fejlődése, a volt KGST-térséggel folytatott élelmiszerkereskedelem megélénkülése, a nemzetgazdaság egyensúlyi helyzetének javulása.

73 Az élelmiszeripar privatizációja A privatizáció célja és elvei Az állami vagy szövetkezeti tulajdon magánkézbe adását privatizációnak (magánosítás) nevezzük. A rendszerváltás legalapvetőbb kérdése a tulajdonviszonyok megváltoztatása volt. A tulajdonreform középpontjában a tőke és a vállalkozó értékteremtő működésének elismertetése áll.

74 Az élelmiszeripar privatizációjának célrendszere az közötti időszakban több alkalommal változott. Legfőbb célkitűzések: a vállalatok versenyképességének növelése, erőforrásaik fejlesztése, a meglévő piacok megtartása, Új piacok megszerzése, a versenyképességet biztosító iparszerkezet kialakítása, a vállalati működőképesség fenntartása, a mezőgazdasági termelők tulajdonszerzésének lehetővé tétele az élelmiszeripari vállalatokban, magyar tulajdonosi réteg kialakulásának ösztönzése, a hazai tőkepiac fejlesztése, az állami költségvetés bevételeinek növelése.

75 A privatizáció (magánosítás) hatásai Az állami tulajdon leépítése történelmi előzmény nélküli kísérlet volt. A privatizáció gyökeresen átalakította az élelmiszeripar tulajdoni szerkezetét és vállalati méretstruktúráját végén az élelmiszer-ipari vállalati vagyonnak már csak 10 %-a volt állami ellenőrzés alatt, 60 %-a külföldi és 30 %-a belföldi befektetők kezében volt.

76 Az élelmiszeripar egészében a kisméretű vállalkozások száma (és aránya) rendkívüli mértékben emelkedett. Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak létszámcsökkenésének okai: már nem kötötte foglalkoztatási kötelezettség, csökkent a termelés volumene, végrehajtott technikai korszerűsítés és nőtt a munka termelékenysége,

77 Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak létszámcsökkenésének okai: a privatizált vállalatok a továbbiakban szolgáltatásként vásároltak meg bizonyos tevékenységeket. Magyarországon igen kedvező, hogy a magánosítás az esetek döntő hányadában piaci alapon, versenyeztetéses eljárások alkalmazásával történt, átalakult a vállalatok műszaki-technológiai színvonala és javult piaci alkalmazkodóképességük is.

78

79 A vállalkozások közötti együttműködési formák az élelmiszer-termelésben Két fő típusa a horizontális és a vertikális együttműködés. Az integráció a szoros gazdasági egymásrautaltság felismeréséből fakadó, és érdekközösség megteremtésére irányuló gazdaságszervezési folyamat, amelynek eredményeként a létrejött szervezetekben megtaláljuk: önmagukban is gazdaságilag életképes részeket, a szervezeti egységek gazdasági tevékenységének közvetlen egymáshoz kapcsolódását, közös irányítás alatti egybefoglalását, az egységes irányítással szemben érvényesülő széttartó erőket, közös (testületi) döntéshozatali jogát. A kooperáció és integráció közötti határvonal meghúzása gyakran nehéz feladat.

80 A horizontális integráció Horizontális együttműködésről akkor beszélünk, ha a vertikum azonos szintjén elhelyezkedő szereplők lépnek egymással kapcsolatba. A rendszer előnyei: lehetővé válik a mezőgazdasági termelők számára az igen erősen koncentrált élelmiszer-ipari feldolgozó vállalatokkal szembeni egységes fellépés, egyfajta termelői kár és veszélyközösséget is képez. A vertikális integráció A vertikális integrációban a társadalmi munkamegosztás különböző szintjein működő vállalkozások lépnek egymással kapcsolatba.

81 A mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-ipari feldolgozás kapcsolatrendszerének gyakorlata A mezőgazdasági termelő és az élelmiszer-ipari feldolgozó között egyfajta sajátos érdekellentét feszül. A mezőgazdasági termelő rövidtávon abban érdekelt, hogy minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb árbevételt érjen el. A feldolgozó olyan minőségű nyersanyag átvételére törekszik, amely a lehető legmegfelelőbb a késztermék gazdaságos előállítása szempontjából.

82 A mezőgazdaság és az élelmiszeripar közötti érdekkonfliktus feloldásához a rendszerelmélet gyakorlati alkalmazására van szükség. Egységes rendszerként kezeljük a mezőgazdasági termelőt és az élelmiszer-ipari feldolgozót. Az élelmiszertermelő rendszer egésze hogyan működik leghatékonyabban, melyik az a nyersanyagminőség, amely a legkedvezőbb lehetőséget biztosítja a rendszer számára a körülményekhez való alkalmazkodásra, a rendszer egészére meghatározott output/input hányados maximalizálására.

83 Az élelmiszeripar számára kívánatos minőségű nyersanyagért olyan árat kell fizetni, hogy a mezőgazdasági termelőnek a magasabb minőség elérésével kapcsolatos költségek megtérüljenek, és a jobb minőségű termékért fizetett ártöbblet pótolja azt az árbevételkiesést, amely az alacsonyabb hozamszintből adódott. A megfelelő rugalmasságú nyersanyag-átvételi rendszer kialakítása bonyolult feladat.

84 A nyersanyagátvétel korszerű rendszerével kapcsolatos legfontosabb követelmények a következők: A nyersanyag minőségének megítélése objektív legyen. A vizsgált minőségi jellemzők legyenek egyértelműen definiáltak. A minőségi követelmények rugalmasan kövessék a változó fogyasztói igényeket és a tudományos-technológiai fejlődést.

85 1.táblázat Az állattenyésztés főbb adatai ( ) Megnevezés Főbb állatfajok állományának alakulása (ezer db) Változás (%) 1994=100% Szarvasmarha ,2 Ebből: tehén ,3 Sertés ,8 Ebből: anyakoca ,0 Juh ,9 Ebből: anyajuh ,2 Tyúkfélék ,4 Ebből: tojó ,3 Állatsűrűség (100 ha mezőgazdasági területre jutó állat) db Szarvasmarha 14,9 14,1 14,1 13,9 13,8 13,4 13,1 12,6 84,6 Ebből: tehén 6,8 6,5 6,6 6,4 6,5 6,3 6,2 6,0 88,2 Sertés 71,2 79,6 88,5 86,2 82,6 82,4 86,6 83,8 117,7 Ebből: anyakoca 6,8 5,6 6,3 6,1 5,9 5,9 6,5 5,6 82,4 Juh 15,5 9,4 14,7 15,1 19,3 19,4 18,8 22,1 142,6 Ebből: anyajuh 12,0 10,2 11,3 11,8 15,3 14,5 14,6 16,3 135,8 Tyúkfélék 550,0 500,5 493,4 418,5 524,7 586,7 548,9 639,5 116,3 Ebből: tojó 288,3 261,8 266,4 243,0 240,9 283,7 287,2 277,7 96,3

86 A magyar mezőgazdaság fontosabb jellemzői az EU régi és új tagországaihoz mérten (2002) Megnevezés EU-15 EU-10 EU-25 Magyarország Mezőgazdasági terület - összesen (1000 ha) aránya az összes területből, % 43,5 51,7 45,0 63,1 Szántóterület - összesen (1000 ha) aránya a mezőgazdasági területből, % 52,6 75,0 57,4 76,9 A mezőgazdasági foglalkoztatottak - száma (1000 fő) aránya,% 4,0 13,0 5,4 6,2 A földellátottság, ha/fő 20,7 10,2 16,7 24,4 Munkaerő-sűrűség, fő/100ha 4,8 9,8 6,0 4,1 Területi termelékenység* ( /ha) Munkatermelékenység** ( /fő) * Egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó hozzáadott érték ** Egy fő mezőgazdasági foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték (1 = 250 Ft) Forrás: Rómától Athénig Statisztikai Elemzés, KSH Employment in Europe EUROSTAT, 2004.