A modern olimpiai mozgalom kezdetei. Onyestyák Nikolett 2008.

Átírás

1 A modern olimpiai mozgalom kezdetei Coubertin éss a játékokj felújítása Onyestyák Nikolett 2008.

2 Az ókori éss a modern sport különbségei Szekularizáció Egyenlőség Specializáci ció Racionaliz ionalizáció Bürokratizáció Eredmények mérésem Rekordokra való körekvés

3 Történészek, régészekr 18. századt zadtól megnövekedett az érdeklődés s az ókori GörögorszG gországg irányába Richard Chandler 1776 helyi lakosok a Zeus templom maradványit használj ljákk házaikh javítására Johann Wincklemann tudományos terv a feltárásokhoz francia katonai expedí ció Maison generális vezetésével vel Zeus templom romjait feltárj rják Ernst Curtius 1875-ben módszeresm feltárást indít el Megnyílik az elsőmúzeum Olimpiában 1887-ben Az ásatásoksok újabb korszaka 1937 (R. Hampe) A. Mallwitz a legfrissebb expedíci ció

4 Ernst Curtius ( ) 1896) Német régész, r törtt rténész 1970-es évektől l a németn régészeti intézet végezheti az ásatásokatsokat Olimpiában 1875-ben indult a legnagyobb expedíci ció feltártákk a belsőrészeket szeket

5 Előfut futárok 1516 elsőolimpiainak elnevezett testgyakorló bemutató Badenben 1604 English Olympic Games versenysorozat Az olimpiai eszme felélesztését a reneszánsz nsz óta többen felvetették (a francia forradalom, majd a direktóriumrium idején is) 1793 Guts-Muths a német torna apostola veti fel 1835-ben Panagiotisz Szutszosz görög költő január 10. Ernst Curtius előad adása Berlinben William Penny Brookes alapított egy szervezetet et mely 1849-től rendezett Angliában olimpiai fesztiválokat közt Skandináv Olimpiai Játékokat rendeztek Ramlosában 1859-től tartották meg az Evangelisz Zappasz által kezdeményezett Pánhellén Játékokat 1860-ban alakult Brit Nemzeti Olimpiai Bizottság 1866-ban Londonban rendezett országos olimpiát

6 Az előfut futárok William Penny Brooks Much Wenlock Olympian Society Játékai Coubertin báró elutazott a játékokj megtekintésére 1890-ben Rengeteg ötletet onnan merített Megnyitó ünnepség Mindenki számára nyitott játékokj A helyszín n változtatv ltoztatása

7 Az előfut futárok Evangelios Zappas Románi niában élőgörögg kereskedő Vagyonának nak nagy részr szétt az athéni olimpiai alapítv tványnak adta, a versenyek felújítása céljc ljából 1859 elsőpánhell nhellén Játékok Athén További játékokj 1970, 1975, 1988, 1989

8 Henry Didon Citius, Altius, Fortius Francia dominikánus nus szerzetes, író, pedagógus gus Őmutatta be 1896-ban Athénben az első szentmisét az olimpia alkalmából Arcueilben lett domonkos igazgató a Nagy Szent Albert iskolában meglátogatta őt Coubertin báró március 7-én megtartották az első sportversenyeket a katolikus és állami iskolák k közöttk erre szólt a jelszava A Le Havre-ban szervezett olimpiai kongresszuson őtartotta a nyitóbesz beszédet

9 Pierre de Coubertin fellépése november 25. Unions Les Societés Francaises de Sport Athlétiques tiques ötéves jubileumán Renaissance Olympique című beszéde: Hadd küldjünk evezősöket, futókat, vívókatv külfk lföldre. ldre. Ez a jövőszabad-kereskedelme! És amely napon ez a vén Európa hagyományává lesz, a békeb ügye új, hatalmas támogatóra lel!... Németországg kiásta azt, ami mégg maradt a régi Olümi miából.. A régir dicsőséget ugyan miért ne állíthatná vissza Franciaország? g? Az emberek helyeseltek, de senki sem értette meg 1893 Nemzetközizi konferenciát hívott össze a Sorbonne-onon 8. pont: Lehetőségek éss feltételek telek az olimpiai játékok helyreállítására. ra. A belga és a német tornászok szemében a torna éss a sport egymással szemben álló dolgok

10 1894. júniusj Sorbonne Nemzetközi zi Atlétikai tikai Kongresszus kétk t témája: t 1. Amatör éss hivatásos sport 2. Olimpiai játékokj A játékokj újjáalapításáróll szóló határozattal zárult, z NOB megalakulása A testnevelés áplása,, fejlesztése se érdekében és a népek ilyen irányú baráts tságos érintkezéséneknek előmozd mozdítása végett, minden negyedik évben, a hellén-olimpia mintájára nagy játékokat rendeznek, amelyre az összes kultúrn rnépet meghívják. k ban az elsőjátékok Athénban lesz

11 A Nemzetközi zi Olimpiai JátékokJ céljai: 1. A nemzetközi zi kongresszusnak éss az egyes országoknak erkölcsi érdeke, hogy az olimpiai játékok modern köntk ntösben ugyan, de a régir formák k lehetőbetart betartásával nemzetközi zi alapon életre keljenek 2. Minden egyes ország g sportegyesület letétt fel kell hívni a részvr szvételre 3. Minden ország g csak a saját állampolgáraival képviseltetheti magát 4. Az olimpiai játékokj előtt rendezzenek próba ba- és elő-versenyeket, hogy az országot csak a legjobbjaik képviselhessk pviselhessék

12 A Nemzetközi zi Olimpiai JátékokJ céljai: 5. A nemzetközi zi olimpiai játékokonj a különbözősportágak közülk l a következők k szerepeljenek: A tulajdonképpeni atlétikai tikai sportok (futás, ugrás, diszkosz, súlyemelés ) A víziv sportok (vitorla, evezés, úszás) s) Korcsolyázás, s, vívás, v birkózás, ökölvívás, lósport, l céllc llövés, torna, kerékp kpár

13 A Nemzetközi zi Olimpiai JátékokJ céljai: 6. A vívásv s kivétel telével csak amatőr r indulhat az olimpiai versenyeken, akiknek pedig a sport hivatásuk, azok a versenyeken nem vehetnek résztr 7. Az olimpiai játékokj rendezését t vállalv llaló bizottságnak joga van azt a versenyzőt kizárni a játékokonj való részvételből, l, aki valaha is az olimpiai eszme ellen vétettv 8. Az atlétikai tikai sportok résztvevr sztvevői i számára egy fő-bajnoksf bajnokságot kell rendezni, pentatlon névenn

14 A megalakuló Nemzetközi zi Olimpiai Bizottság g tagjai Dimitriosz Vikélasz (Görögorsz gország) g) Pierre de Coubertion báró éss E. Callot (Franciaország) Alekszander Butovszkij (Oroszország) Viktor G. Balck (Svédorsz dország) W. M. Sloane (USA) Jiri Guth-Jarkovsky (Csehország) Kemény Ferenc (Magyarország) g) C. Herbert éss Lord Ampthill (Nagy-Brittania) J.B.Zubiaur (Argentina) L.A. Guff (Új-Zéland) D'Andria Carafa (Olaszország) Maxime de Bousies gróf f (Belgium) Németországg képviselk pviselője 1895-ben W.K.A. Gebhardt

15 A kezdeti nehézs zségek Görögökk azonnal bizottságot alakítanak a versenyek előkész szítésére de lassan mutatkoznak az anyagi gondok Kemény Ferenc levelezése Coubertinnel: Azt Azt írta, hogy Athénban bizonytalanná vált az olimpia megrendezése, Görögországnakgnak nincs pénze a költséges eseményre, nem tudnak stadiont építeni, s nem tudjákk az idegeneket vendégül látni. Ebben a helyzetben Coubertin felajánlotta, hogy legyen Magyarország g a kezdeményező, vállalja Magyarországg az elsőolimpia rendezését! t! Konstantin trónörökös s adakozásra hívtah fölf l a görögg népetn drachma szállt be Újj kormány elengedte a belépők k adóztat ztatását Olimpiai bélyegeketb bocsátottak ki Bréal javaslata a maratoni futás s felújítása

16 A márvm rványstadion George Averoff görögg milliomos aranydrachmát t adományozott A megbízást Anasztasz Metaxász építész kapta. ahol márm Kr.e.VIII.. században zadban földstadiont létesítetttett Lükurgosz spártai király A stadionban márvm rvány ülőhely, összesen férőhely f Averoff távol maradt az athéni olimpiai tájékoktól, félt, f a túlt l nagy örömtől l megszakadna a szíve.

17 A németn részvr szvétel kérdk rdése Willibald K. A. Gebhardt bizottság Németországnak az olimpiai játékokonj való részvételéért Franciaország g az esküdt ellenség Svájc, Belgium, Hollandia, Norvégia, Svédország éss Oroszország g tornászai is visszautasított tották Tornászsz szszövetség: Az ünnepségg vezetőjének magatartásáról ismertté vált tények egy német becsületével összeegyeztethetetlenné tették a részvételt. Csak sajnálhatom, hogy bizottságuknak nincs érzéke a német népetn ért gyalázat iránt. nt. Rheinisch-Westfalische Zeitung: Az a n Az a német egyesület, vagy az a német, n mely országát t meggyalázza a játékok támogatásával vagy felkeresésével, megérdemli, hogy a n épe szégyenteljesen kivesse magából. l. De sikerült megnyerni az ügynek II. Vilmos csász szárt

18 1896 Athén 9 sportág, 43 versenyszám, 13 ország, 245 férfi versenyző Április 6. megnyitó ünnepség György király Öttagú versenybíróság: C. Manos (Gro) R. Finnis (Anglia) W. Gebhardt (No) Kemény F. (Mo( Mo) J. Favens (Fro.) Elsőszám: 100 méteresm síkfutás - Szokoly Alajos 1- es rajtszám három előfutam, 24 induló. Holtversenyben harmadik, 110 gátt 2., távolugrt volugráss 4. Hármasugrásbansban hirdetnek elősz szörr bajnokot: James B. Conolly (USA) saját t költsk ltségén utazott ki Április 15 záróüz óünnepség: a győztesek diplomát, ezüst st- vagy rézérmeketrmeket és egy olajágat kaptak

19 A maratoni futás Michael Breal ötlete alapján Rengeteg felajánláss ha görögg g lesz a győztes Averoff: lánya keze + egymillió drachma Dr. Teoflaxos: egy hordó többszázéves aszúbor Athéni szabómester ingyen ruha Borbély életre szóló borotválkozás Csokoládégy gyáros 10 mázsam csoki Egyszerűvid vidéki görögök: tehenek, bárányokb Kormányt nytóll drachma nemzeti ajánd ndék 25 versenyző, abbóll 21 görögg Amerikai Blake Ausztrál Flack Francia Lermusiaux Magyar Kellner Gyula Első: Spyros Louis,, másodikm Vassilakos, Belokas a csaló

20 Az elsőúsz szóversenyek helyszín Phaleron a Pireuszi öböll mellett, 13 fokos vízv 100 m 13 induló Hajós Aéfréd győz z 1p 22,2 mp 500 m-enm csak háromh induló 1200 m 9 induló Hajós s ismét t nyer Utána látogatl togatáss a királyn lynál - Rossz ételek - Rojtos asztalkendő - Vontatott kiszolgálás - Királyi circle: Hol tanult meg ilyen jólj úszni? szni?

21 Atléták k az olimpián Conolly hármasugráss 137,1 cm Magasugrásban sban másodikm 165 cm Távolugrásban 3. 61,1 cm Robert Garret diszkoszvetés győztese Amerikaiak 9/12 atlétikai tikai versenyszámot nyertek

22 Sportágak - eredmények Atlétika tika-amerikaiamerikai fölényf Torna német fölényf Birkózás csak 1 súlycsoport, s a legkönnyebb résztvevőgyőz Vívás hivatásosak versenye, győztesek a görögök éss a franciák Kerékp kpár lehetetlen útviszonyok az országúti versenyeken Lövészet görög és amerikai győzelmek Úszás Hajós s Alfréd Tenisz John Pius Boland (írr angol-amerikai amerikai színekben) Evezés éss vitorlázás s a rossz időmiatt, a krikett a résztvevők k hiánya miatt elmaradt

23 Magyar eredmények összesítve Magyar csapat 6 résztvevr sztvevő,, csak 1 ment haza üres kézzelk Kellner Gyula 3. maraton Kakas 3. lólengés Szokoly m síkfuts kfutás Dáni Nándor m síkfuts kfutás Hajós Alfréd 2 aranyérem rem Manno győzelem nélkn lkül

24 Hajós s Alfréd Aranybika száll lló (Debrecen) Lőcsey Gimnázium (Debrecen) a Nagy Lajos Gimnázium épülete (Szombathely( Szombathely) Református Egyház z Zsinati Központja K (Budapest( Budapest) UTE Stadion (Újpest( jpest,, Megyeri út) 1922-ben tervezte Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margit-sziget sziget) Millenáris Sportpálya Miskolci,, Pápai, P Szegedi, Kaposvári sporttelep Leányiskola (Pozsony( Pozsony) Népkerti Vigadó (Miskolc) Weidlich-palota (Miskolc), 1911 Szegedi Úszóegyesület Uszodája (SZÚE, ma Ligetfürd rdő), 1930