AZ ORGOVÁNYI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ TERMÉSZETKÖZELI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Legitimációs eljárás OM AZONOSÍTÓ:

Átírás

1 AZ ORGOVÁNYI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ TERMÉSZETKÖZELI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát, ha terved egy életre szól, embert nevelj! (Kínai mondás) Legitimációs eljárás OM AZONOSÍTÓ: Készítette: Elfogadta: Jóváhagyta: A nevelőtestület nevében hitelesíti: intézményvezető aláírása Somogyiné Horváth Henrietta óvodavezető Az Orgoványi Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete /2015. számon /2015. számon az intézmény vezetője Gellért Emőke: Hatályba lépés: szeptember 01. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható:

2 BEVEZETŐ Köszöntöm mindazokat, akik e programot kezükbe veszik, megismerkednek vele s úgy gondolják hogy legféltettebb kincsük, gyermekük nevelését az e program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízzák. Az orgoványi óvoda melegszívű, gyermekszerető felnőttekkel együtt igazi otthont ad a kisgyermekek neveléséhez. A családias környezet lehetőséget biztosít, hogy a szülőkkel még közvetlenebb, együttműködő nevelési és munkakapcsolat kialakítására. Úgy gondolom, minden szónál többet mond, ha az édesanya kézen fogja gyermekét s ugyanahhoz az óvó nénihez kíséri, akihez esetleg ő is járt gyermekkorában. Köszönöm munkatársaim aktív részvételét a program elkészítésében, és átdolgozásában, hiszem, hogy mindnyájunk számára igen fontos lépés ez. Nagy Jenőné programja meghatározó volt számunkra: Az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel - címmel. I. AZ INTÉZMÉNY ADATAI 1. Elnevezés: Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 2. Székhelye: Orgovány, Kölcsey u Fenntartója, Alapítója és Felügyeleti szerve: Orgovány Község Önkormányzata 4. OM azonosító száma: Az intézmény alaptevékenysége: Óvodai nevelés, az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése; ezen belül az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása, különleges gondozás keretében nyújtott ellátás, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, óvodai intézményi étkeztetés. Illetve személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program-óvodai integrációs program- szerinti nevelés, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlesztése. 6. Foglalkoztatási viszonyok: közalkalmazotti jogviszony 2

3 7.Működési körzete: A fenntartó önkormányzat lakókörzete 8. Az intézmény alapító szerve szerinti besorolása: Helyi önkormányzati költségvetési szerv 9. Az intézmény feladat ellátási rendje Tevékenységi besorolás: Alaptevékenységi szakágazat: Óvodai nevelés Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok: Kormányzati funkció szám Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Óvodai intézményes étkeztetés Óvodai nevelés ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés ellátás működtetési feladatai A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. 10. Az óvoda jogállása Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a gyermek két és féléves /hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő és a 32/2012. (X.8) EMMI rendelet- a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveinek figyelembevételével a nevelőtestület által elfogadott és az intézményvezető által jóváhagyott helyi óvodai pedagógiai program alapján folyik. Vállalkozási tevékenységet nem folytat. 3

4 11.Illetékességi, működési köre: Óvodai nevelés alaptevékenységi körében Orgovány Nagyközség teljes közigazgatási területe. 12. Intézmény irányító szerve: Orgovány Nagyközség Önkormányzata 13. Gazdálkodási besorolás: Önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi gazdálkodási feladatait Orgovány Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el. 14. Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az intézmény vezetőjét Önkormányzat Képviselőtestülete nevezi ki. 15. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. 16. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és a vezető helyettes minden ügyben. 17. Az alapító okirat száma, kelte: 113/2012.(XII.18) 18. A férőhelyszám az Alapító Okirat alapján, az épület alapterületi adatai szerint, valamint a törvényben(2011. évi CXC. törvény 4. melléklete) által előírt maximális csoportonkénti gyermeklétszámot figyelembe véve 120 fő. Az Alapító Okirat szerint az intézmény típusa: 4 csoportos óvoda. 4

5 II.TÖRVÉNYI MEGFELELTETÉS Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi óvodai gyakorlat eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem előtt tartva a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt., ágazati törvény) és az évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, annak módosításait. Ezen kívül programunkba az alábbi törvényeket, rendeleteket építettük be: Alapító okirat 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) korm.rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi XXXI.tv. a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 363/2012 (XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok évi támogatásáról Figyelembe vettük a helyi társadalmi elvárásokból felmerülő feladatokat, alkalmazva a már több éve jól bevált, működő nevelési-fejlesztési gyakorlatokat, módszereket, amelyeket helyi adottságaink lehetővé tesznek. 5

6 III. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK Nevelő-fejlesztő munkánk hagyományokra épülő, ugyanakkor fogékonyak vagyunk az új értékekre és megpróbálunk megfelelni a mindenkori társadalmi elvárásoknak. Munkánk során célunk, hogy a hozzánk járó gyermekek nyugodt, szeretetteljes, családias légkörben nevelkedjenek. Mindezt a családokkal közösen végezzük, a partnerközpontú működési szemléletet követve. Nevelési elképzelésünk lényege, hogy az óvodai nevelést egy egységes folyamat első intézményi szakaszaként értelmezzük, amelynek törés nélkül kell folytatódnia az iskolában, illetve azt követően az élet során. Mint nevelési intézmény ellátjuk az óvó-védő, szociális, nevelő-fejlesztő feladatokat. Pedagógiai funkciónkat tekintve pedig felvállaljuk az iskolai életre való előkészítést úgy, hogy az iskolába kerülő gyermekeink olyan pszichés fejlettséggel rendelkezzenek, amely a tanulásra, mint fő iskolai tevékenység formára alkalmassá teszi őket. Arra törekszünk, hogy gyermekeink az iskolai élet megkezdésére rendelkezzenek megfelelő kompetenciával, önismerettel, önértékelő képességgel, tudjanak önállóan gondolkozni, testi-lelki-szellemi fejlettségük megfeleljen az óvodáskor végére elérendő szintnek. Kiemelten kezeljük a gyermekek saját egészségükhöz és a természeti környezethez való viszonyának pozitív alakítását. Valljuk, hogy a gyermek, érdeklődő, befogadni akaró, az önmegvalósítás szándékával rendelkező lény. Amennyiben nem vesszük el a kedvét és kihasználjuk életkori sajátosságait, jó esélyünk van rá, hogy mindent megtanuljon, amire szüksége lehet. Elutasítjuk a gyermektől idegen, felnőtt léptékű, mennyiség-centrikus, kényszerítő fegyelmező pedagógiát. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelő alternatívákat, tevékenységeket, cselekvés általi tanulási lehetőségeket kínálunk. Építünk az óvodáskorú gyermekek sajátos tevékenységeire, mint játék, mozgás, vers, mese, rajzolás, kézimunkázás, ének zene, természet- és állatok gondozása, védelme. Céljaink meghatározásánál abból a sajátos helyzetből indultunk ki, hogy az intézmény tagóvodáinak munkáját felölelve, összességében és egységesen is tükröződjön a környezeti sajátosságokból adódó lehetőségek kihasználása. Munkánkat szolgálatnak tekintjük, folyamatosan képezzük magunkat, hogy egyre magasabb színvonalon tudjunk dolgozni. 6

7 IV. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA 1.Helyzetelemzés A társadalomban bekövetkező változások új problémát fektetnek a családok, a gyermekek és a pedagógusok elé. A pedagógusok számára már nem a mit, hanem a hogyan kérdés okoz problémát. Az új módszerek felé való elmozdulás jelentheti csak a korszerű pedagógiai munkát. Probléma az eltérő szociális környezetből érkező gyerekek oktatása / nevelése,valamint az esélyegyenlőség megteremtése az egyenlő hozzáférés biztosítása mind az oktatás, mind a munkaerő piac terén. Ezáltal kerül egyre inkább előtérbe a gyerekek személyiségformálása,a szocializációs hiányok korrekciója. Orgovány község és a hozzátartozó családok gyermekei járnak hozzánk. Az utóbbi évtizedek rohamos fejlődése nagymértékben megváltoztatta a község arculatát. Javultak a családok lakás- életkörülményeik, általában nőtt az iskolázottság, a kulturális igényszint. Ma ez a fejlődés megtorpant és sajnos inkább az tapasztalható, hogy a pénz hiányában a családok nem tanítatják gyermekeiket, így az iskolázottság sem növekedik. Az utóbbi időszakban a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények között a szülők energiáját fokozott mértékben lekötik az életszínvonaluk megőrzéséért folytatott erőfeszítések. A családok többségénél érezhetően kevesebb figyelem és idő jut a gyermekekkel való mindennapi törődésre. A kedvezőtlen hatások következtében növekedett a nevelőintézmények, így az óvodák terhe is. Fokozottabb mértékben kell arra törekednünk, hogy a gyermekek neveltségi szintjében és ismereteiben megmutatkozó lényeges különbségeket az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az iskoláskor eléréséig minél kisebbre csökkentsük, ehhez nagy segítség, hogy től óvodánkba bevezetésre került az IPR Esélyegyenlőségi program, mely a HHH gyermekek felzárkóztatásához segít megteremteni a lehetőségeket. Óvodánk 1963-ban épült két csoporttal, főzőkonyhával és kiszolgáló helyiségekkel november 16-án gázrobbanás történt. Az óvoda több helyisége romba dőlt januárjában újjáépítették és egy csoporttal bővítették szeptemberében társadalmi összefogással nyílt a negyedik csoport egy szükséglakásban szeptemberében az óvodában lévő szolgálati lakás megszűnt és a negyedik csoportot ide átköltöztettük ban bekötötték intézményünkbe a gázt. 7

8 Óvodánk életében a évben igen nagy beruházás zajlott le. A Dél-Alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott DAOP-4,2,1/2-F számú pályázat elnyerésével lehetősége nyílt az Önkormányzatnak, hogy egy modernebb, esztétikusabb óvodai épületet alakítson ki, és lehetőség nyílt arra, hogy az óvoda épülete bővüljön egy Bölcsődei épülettel. Az Óvoda udvarát újból bekerítették, amivel elértük, hogy a kutyák nem tudnak az Óvoda udvarára bejutni és betegséget terjeszteni. A Óvoda épület külső és belső felújítása befejeződött szeptemberében a gyerekek birtokba is vették. A bölcsőde épületrészben kialakított tornaszobának és fejlesztő szobának igen nagy hasznát vesszük. Óvodánk részben önálló intézmény. Minden 3-7 éves korú gyermeket fogadni tudunk. A csoportok szerkezete: egy részben osztott és három osztott csoport. Épületünk megfelelő komforttal rendelkezik, tiszta, esztétikus külső, illetve belső környezetben tudjuk fogadni a más-más szociális helyzetben élő családok gyermekeit. A községben egy Óvoda és egy Bölcsőde működik. Hivatalos elnevezése: Orgovány Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde 2.Személyi felvételek Óvodánkban többségében nagy szakmai gyakorlattal, pedagógiai tapasztalattal rendelkező óvodapedagógusok és dajkák dolgoznak. Jellemző rájuk a gyermekközpontúság, hivatástudat, többségükre a szakmai megújulásra való törekvés, önképzés. Minden dolgozónkról elmondható, hogy a gyermekekért végzett közös munkában aktív, munkakörüknek megfelelő, segítőkész szerepet vállalnak, és mindnyájan hozzájárulnak óvodai nevelésünk eredményességéhez. Munkakörök: Intézményvezető Óvodapedagógusok Pedagógiai aszisztens Nevelőmunkát Dajkák segítő Udvaros karbantartó alkalmazottak takarító Összesen: 1fő 7 fő 1 fő 4 fő 1 fő 14 fő 8

9 Az óvodában dolgozó felnőttek összhangban a törvényi előírásokkal, biztosítják a befogadó légkör megteremtését. A dajkák, óvodapedagógusok kiemelten kezelik a rendszeres kommunikációt a gyermekekről- segítve ezzel a gyermekek szükségleteire való folyamatos odafigyelést, egyéni bánásmód biztosítását. Az óvodapedagógusok, és nevelőmunkát segítő alkalmazottak jó együttműködése lehetővé teszi a gyermekek számára nyújtott egységes mintaadást, modellkövetést. Amennyiben óvodáinkba migráns gyermekek is felvételt nyernek, biztosítjuk számukra egymás kultúrájának, anyanyelvének megismerését. Az eredményes munkavégzés érdekében a továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk, állandóan képezzük magunkat. A négy csoporthoz 7 óvónő tartozik. Három gyermekcsoport életét 2-2 óvónő irányítja, az intézményvezető a nagycsoportban tartja itt a heti kötelező óraszámát.(10 ó). A délutáni pihenést és a délutáni életet csoportösszevonással szerveztük meg. Az óvónők csoportbeosztásánál elsősorban a gyermekcsoportok érdekeit vesszük figyelembe. Egymás munkáját jól kiegészítő óvónői párokat alakítunk ki, akik tudnak együtt tervezni, összehangoltan dolgozni. Pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat képesek egyeztetni. 2.1.Óvodapedagógusok A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában kizárólag óvodapedagógus végzi. Személye minta a nevelésben. Értékfelfogása erősen hat a gyermekekre. Éppen ezért nem mindegy, milyen értékeket közvetít, s azokat milyen tudatosan képviseli. Gyakran előfordulnak értékellentétek szülők és az óvoda között. Az óvodapedagógus vállalja fel a tapintatos meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekeit védi. E programot megvalósító óvodapedagógus közvetítse a néphagyomány értékeit. Vállalja az ízlésformálást az óvoda tágabb környezetében is. Az óvodapedagógus legyen képes énekével, mesemondásával, bábozásával, alkotásával esztétikai élményhez juttatni a gyermekeket. Fejlesztésükhöz alkalmazzon egyéni módszereket, egyéni fejlesztési programokat úgy, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. Az óvodapedagógusnak legyen igénye az önművelésre a körülményekhez képest, teremtsen lehetőséget a szakmai tájékozottságának, szaktudásának fejlesztéséhez. Személyiségvonásaiban jelenjen meg a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteiben legyen érezhető a hitelesség, tapintat és az empátia. 9

10 Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógusi párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. (Ehhez szükséges a két óra átfedési idő.) Az óvodapedagógusok vonják be a dajkákat a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. A közösség tagjaiért valamennyien vállaljanak felelősséget a közösen kitőzött célok és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, a döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítsék a legjobb megoldás kialakítását. A vezető pontosan a lehetőségek optimális felhasználásával biztosítsa a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket. 2.2.A dajkák Minden csoportban egy dajka segíti a nevelőmunkát. Fontos feladatot látnak el a gyermekek gondozásában. Magatartásukkal, beszédstílusukkal ők is hatással vannak a gyermekekre. Személyiségük jellemzői: kiegyensúlyozottság, gyermekszeretet és tisztelet. 2.3.Udvaros, Karbantartó, Takarító A karbantartási munkákat, és az udvar rendben tartását a karbantartó végzi. Az esztétikus, gondozott udvar biztosításához nélkülözhetetlen a karbantartó, (kertész) személye. Mindezt a vezető óvodapedagógus koordinálja, irányítja a pedagógiai, tanügy-igazgatási, munkáltatói,gazdálkodási, műszaki, közéleti, menedzselési feladatainak ellátása során. 10

11 3.Tárgyi feltételek Óvodaépületünk csoportszobáinak adottságaikat tekintve különbözőek. Az óvoda dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a gyermekek biztonságban érezzék magukat valamennyi épületben, mozgásterük elegendő legyen, az óvoda belső elrendezése harmóniát árasszon, testi, lelki és szellemi fejlődésük biztosítva legyen. A rendszeres mozgáshoz, testneveléshez szükséges sportszerek, testnevelési eszközök biztosítottak óvodásaink számára, tornaszobával rendelkezünk. Játékeszközeink igényesen válogatott, fejlesztő értékű játékok. Előnyben részesítjük a természetes anyagokból készült eszközöket, tárgyakat. Helységek megnevezése: Csoportszobák száma: 4 Gyermeköltözők: 3 Gyermekmosdók: 2 Felnőtt mosdók: 1 Fogadó előtér: 1 Tornaszoba 1 Fejlesztő szoba 1 Iroda 1 konyha 1 Játszóudvar 2 Orvosi szoba 1 Az óvoda épülete a község központjában helyezkedik el, 3872 m 2 alapterületű telken, az épület 617,07 m 2. Óvodánk rendelkezik a programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, berendezését úgy alakítottuk ki, hogy a lehető legjobban szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, biztosítsa egészségük megőrzését, nevelését, fejlesztését. Legyen tiszta, gondozott, esztétikus minden csoportszobája, öltözője, mosdója, konyhája, udvara. A gyermekek egészséges életmódját biztosítsa. A mosdókban lévő Wc-ket függönnyel szereltük fel, az intimitás biztosítása érdekében. A gyermekek mozgásának, játékigényének kielégítéséhez megfelelő játékeszközök állnak rendelkezésünkre. E program a néphagyományőrzés eszközeivel kíván erősebben hatni a gyermekek személyiségére, ezért a következő eszközök, játékok, tárgyak egészítik ki az alapvető eszközöket és felszereléseket: Esztétikus mesekuckó: puha párnák, meleg szőnyegek, meseszék, kincsesláda, bábok, könyvek, magnó, saját verses füzet (csoportonként)a tanult mondókákról, versekről és a mesékről stb. 11

12 Hangszerek: furulya, gitár, metalofon, dob, ritmusbot, csörgő, triangulum, cintányér (kicsinagy),kereplő,csengő, népi hangszerek, gyermekek - óvodapedagógus által barkácsolt ritmushangszerek, hangsíp vagy hangvilla, szimbólumok a tanult dalokról stb. Képalakításhoz különböző mérető rajzlapok, színes papírok, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctoll, viaszkréták, fonalak, anyagok, madzag stb. Plasztikai munkához agyag, gyurma, fadarabok, termések, magok, kavicsok, szövőkeretek, fonalak, korongozó stb. Esztétikus ovigaléria(nagycsoportban) Videó- és magnófelvételek lejátszó lehetőséggel: zenei élményközvetítéshez, vadállatok életének megismertetéséhez, az óvoda ünnepeinek többszöri megtekintéséhez. Esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével, a gyermekek által készített egyes évszakokat tartalmazó albumaival. Kerti munkához szükséges eszközök, szerszámok. Különböző kézi szerek a zenés-mozgásos percekhez, pl. labda, babzsák, kisebb-nagyobb karika, rövidebb-hosszabb szalag, bot, zsebkendő, zászló stb. Szakkönyvek közül elsősorban a programhoz felhasznált irodalmi jegyzéket ajánljuk, amit még gazdagíthatunk számos módszertani kiadvánnyal. Nagy ablakfelületeken lehetővé válik a napfény szabad beáramlása. A csoportszobákban a játékeszközök elhelyezésére szolgáló polcok mellett, jól tagolt sarkokat alakítottunk ki, ahol egy-egy tevékenységhez szükséges eszközöket helyeztünk el : babaszoba, mesesarok, kézműves sarok. Az eszközöket a gyermekek bármikor elvehetik, használhatják, ezen eszközök könnyen hozzáférhetőek számukra. Az élősarok növényeinek gondozásában a gyermekek is részt vesznek. Az öltözőkben a gyermekek ruhái, váltócipői külön jellel ellátott helyen vannak. Az öltözőben helyeztük el a Hirdetőtáblát, amelyen a szülőknek szóló tájékoztatásokat közöljük. A mosdóhelyiségekben jellel ellátott törülközőtartókat, valamint a fogmosás kellékeinek tárolására szolgáló polcokat helyeztünk el. A csoportszobák alapterülete: 50 m 2, így egy gyermekre 1,7 m 2 jut. Csoportszobáink több funkciót töltenek be: óvodai tevékenységek, játék, pihenés. 12

13 Az óvoda felszereltsége átlagos, a folyamatos bővítésre költségvetésünk, ha szűkösen is, de lehetőséget biztosít. E mellett minden lehetőséget kihasználunk pályázatok benyújtásával és szponzorok keresésével januárjában égetőkemencét nyertünk pályázat útján ben bevezetésre került intézményünkben az IPR Esélyegyenlőségi pályázat a HHH gyermekek felzárkóztatása érdekében. Udvarunk nagy, az árnyékot adó fák biztosítják a gyermekek jó közérzetét. Ügyességi és mozgásfejlesztési játékszerekkel van felszerelve, folyamatban van a fém játékeszközök kicserélése fából készültre. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak a karbantartásra, de bővítésre folyamatosan szükség lesz. Folyamatosan, fokozatosan szeretnénk javítani feltételeinken: bútorok folyamatos cseréje az udvar folyamatos balesetmentesítése Játéktevékenység eszközeit a költségvetésből csak kis összeggel tudjuk gyarapítani. A csoportokban csak az alapvető játékeszközöket tudjuk biztosítani. Pályázatokból, szülői adományokból, szponzori támogatásból, az óvodában készült tárgyak eladásából pótoljuk a játékhoz szükséges eszközök bővítését. Törekszünk az udvari sport- és mozgásfejlesztő eszközök beszerzésére, az udvari játék feltételeinek javítására. Az óvodai tanulás eszközei: A szakmai eszközök nagy részét költségvetési keretből szerezzük be, illetve pótoljuk az óvónők által készített játékokkal, eszközökkel. Az elkészítéshez szükséges anyagokat igyekszünk biztosítani. 13

14 Mese- és szakkönyv ellátottság: Mesekönyv- ellátottságunk közepes, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő. Az állomány pótlása nagyrészt a költségvetésből történik. Szakkönyv ellátottságunk is átlagos szinten van. A könyvállományunkat folyamatosan gyarapítjuk olyan könyvekkel, melyek felkészültségünket és a gyermekekkel való foglalkozást segítik. 4. Óvodakép,Gyermekkép 4.1. Óvodakép Keresem minden gyermek titkát és kérdezem Hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen. Óvodánk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, ahová a gyermekek a harmadik életévüktől, legfeljebb nyolcéves korukig járhatnak. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, a mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk.az egyéni bánásmód elvét alkalmazva csökkentjük a meglévő hátrányokat, nem adunk helyet semmiféle előítéletnek. Óvodánk Néphagyományőrző Programjával, meglévő személyi, és tárgyi feltételekkel biztosítjuk a gyermekek fejlődését. Az óvoda funkciója: óvó-védő, szociális nevelő, személyiségfejlesztő. Az óvodai nevelés célja: az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Óvodánk nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Az óvónők munkája alapvető jelentőséggel bír a gyermekek pozitív természetképének 14

15 kialakításában. Olyan képességek és készségek kialakítása a feladatunk, mely lehetővé teszi számukra a zökkenőmentes iskolakezdést. A gyermek jelenlegi fejlettségi szintjét figyelembe véve, egyéni érdeklődésének, képességének megfelelően lépjen tovább. Önálló, problémamegoldó képességük legyen fejlett, találják fel magukat különböző helyzetekben. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Ezt erősíthetjük szituációs játékokkal és szerepjátékokkal, hiszen a játék a fejlődés és a fejlesztés legjobb eszköze óvodáskorban. A legfontosabb, hogy a gyerekek sokat játszhassanak, legyen idő élményeiket, tapasztalataikat feldolgozni, beépíteni a játékba, ami így válik mind sokszínűbbé. Nem elég játszani hagyni, változatossá kell tenni, továbbfejleszteni e tevékenységet, így közvetítve kultúránkat, hogy érzelmileg, szociálisan és értelmileg gazdagabbak legyen. Nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni bánásmódra. Sikerélményhez juttatjuk gyermekeinket, hogy büszkék lehessenek arra, mi- mindent tudnak már. Az iskola előkészítésben is nagyszerepe van az előbbieknek, hiszen kézügyességükön túl szociális magatartásuk, beszédkultúrájuk, dönteni tudásuk is fejlődik. Sajátos szervezeti keretek között integráljuk és differenciáljuk az óvodánk óvóvédő, nevelési és szociális funkcióit. Óvodánkban olyan családias, otthonos légkör kialakítása, olyan környezeti és, optimális feltételek biztosítunk amelyben a gyermekek szabadon mozoghatnak, saját életritmusuknak megfelelően és a szülők lehetőségeihez igazodva érkezhetnek, távozhatnak. A gyermek igényeit figyelembe véve lehetőséget biztosítunk az anyás beszoktatásra. Nevelésünk egyik legfontosabb eleme a kölcsönös bizalom, amely a gyermek Óvónő, szülő óvónő, gyermek-gyermek, és szülő-gyermek kapcsolatra épül. A gyermekek pozitív tulajdonságaik erősítésével igyekszünk önbizalmukat, énképüket fejleszteni. Heti ritmus szerinti tevékenységeink ismétlődése állandóságot, biztonságot nyújt a gyermeknek. A kötetlenség nem egyenlő a szervezetlenséggel, hanem szabálytudatuk kialakításával teremtünk rendet. Falunkban elő sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját óvodai nevelését is felvállaljuk. 15

16 Célunk egy olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, (a HHH gyermekek szociális hátrányának enyhítése) az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A befogadó közoktatási rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. Törekszünk óvodánkban olyan tevékenységformákat szervezni, biztosítani, amelyek a gyerekek érdeklődését, kíváncsiságát kielégítik, s amely örömteli erőfeszítésekre készteti őket. Hiszen minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen ( HHH gyermekek felzárkóztatása), ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számra kötelesség Gyermekkép Nézd, de nagy a családfám! Ott csücsülnek az ágán: Kisszülém meg nagyszülém, Dédszülém meg ükszülém, Szépszülém, az őseim: Ők az én gyökereim. Én belőlük fakadtam, Rügyeikből pattantam, S itt az édes anyaföldbe Kapaszkodom gyökerükbe. Nagy áldás volt régen a gyermek a családban: úgy tartották, hogy vele napocska, csillagocska született a Földre. Ezt a sugárzó kicsi lényt nevelőkre bízták, hogy szeressük, neveljük, gondozzuk, lehető legjobb tudásunk szerint. Szeretnénk a gyermeket éppen gyermekségükben megerősíteni: a szülőkkel karöltve biztosítani a boldog, önfeledt, szabad gyermekkort. Felelősséggel a gyermek életét olyan alapokra helyezni, hogy majdan egészséges, igazságkereső, önmagukat vállaló, dönteni és szeretni tudó emberekké váljanak. A gyermek, aki ártatlanságával, tisztaságával megrendít bennünket, felnőtteket, aki nyíltságával és őszinteségével a gyűlöletet szeretetté, a viszálykodást békés nyugalommá képes 16

17 változtatni, olyan kincs számunkra, hogy őt nevelni és tanítani csak nagyon nagy felelősséggel és elhivatottsággal lehet. Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét, amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életére S ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik. Óvodáink befogadó légkör megteremtésével biztosítják a nemek közti esélyegyenlőséget, az előítélet-mentes egyenlő hozzáférést. Az óvodai életbe való befogadást, az óvodai beíratást követően a szülőkkel együtt, a nevelési év során folyamatosan tervezzük, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a gyermeki személyiség kibontakoztatásán keresztül, a befogadás az esélyteremtés az esélyegyenlőségek megteremtése érdekében: - a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését, - a különleges bánásmódot igénylő gyermekek gondozását, fejlesztését fontos feladatunknak tekintjük, ezért fejlesztési stratégiánk kimunkálásában minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést. Ebből következően: - gyermekközpontú, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, - az iskola-óvoda átmenet megkönnyítésére, - elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségének megvalósítását és az ezzel kapcsolatos előítéletek lebontását, - biztosítva a szabad játék kitüntetett szerepét. Nevelésünk gyermekközpontúsága a gyermek végtelen szeretetén, különbözőségének és egyéni különbségeinek tiszteletén, a gyermek életkorhoz igazodó szükségleteinek ismeretén és figyelembevételén, a gyermek testi, szociális, érzelmi és értelmi fejlődésének ismeretén, valamint a fejlődési, fejlesztési területre kiterjedő figyelmen alapszik. 17

18 V. Az óvodai nevelésünk rendszere az óvodai nevelés célja, feladata A gyermek egészséges fejlődéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi szem előtt tartva a játék kiemelt szerepét. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki tanév elején. Az óvodai nevelés feladatai szerteágazó, egymásra épülő, egymással összefüggő, komplexen érvényesülő tevékenység, mely átszövi az óvodai nevelés rendszerét. 1. Az óvodai nevelés céljai Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló része, nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hétéves korig, ill. az iskolai érettség eléréséig. Célok: A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával játékos keretek között alakul: o az egészséges sokoldalú személyiség, o gyermekek környezettudatos szemlélete, o a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség. A cigány nemzetiségű gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően ismerik kultúrájuk elemeit, szokásait, ezáltal erősödik identitástudatuk A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesülnek a gyermekeket megillető jogok, és csökkennek a sajátosságokból adódó különbségek A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek,fejlődnek A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt integrált nevelése révén, az esélyegyenlőség növekszik, az indulási hátrányok csökkennek az iskolába való átmenet, zökkenő mentesebbé válik. 18

19 2.A nevelés alapvető keretei: a gondozás, az egészséges életmódra nevelés, közösségi nevelés, egyéni bánásmód érvényesülése. 3. Az óvodai nevelés eszközei, a gyermek tevékenységei: játék, munka-jellegű tevékenység, tanulás, alapvető fontosságú a játék, ezen belül a szabad játék, mely a gyermek minden tevékenységét áthatja. 4. A gyermeki tevékenység tartalma: a gyermek tevékenységének tartalmát a nevelési területek szolgálják, kiemelten fontos az anyanyelvi nevelés, a beszéd és a kommunikáció segíti a gyermeket a vers, mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, a külső világ tevékeny megismerésében, matematikai tapasztalatok szerzésében. 5. A nevelőmunka: csak az óvoda, az iskola és a közművelődési intézmények együttműködésével lehet eredményes, számunkra a családi és az óvodai nevelés összehangolása a legfontosabb. V.1.1. Az egészséges életmód alakítása Helye a nevelés feladatában: Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének kialakítása ebben az életkorban az óvodás gyermek gondozása kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. A környezeti tényezők segíthetik, vagy lassíthatják az öröklött adottságok kibontakozását. Ezért nagyon fontos, hogy az óvoda feltételrendszere, szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elő, hogy a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően elégítse ki igényeit és szükségleteit, legyen képes a környezethez való legoptimálisabb alkalmazkodásra. 19

20 Célja: Testi-lelki elégedettség és harmónia biztosítása az óvodai élet során. Egészséges életmód szokásainak kialakítása az óvodai életet követő életszakaszokra. Feladatok: A gyermekeket gondozzuk, biztosítsuk testi szükségleteiket, mozgásigényüket. Segítsük elő harmonikus, összerendezett mozgásuk kialakulását. Teremtsük meg a gondozáshoz szükséges bensőséges kapcsolatot, törekedjünk a bizalom kialakítására. Segítsük a gyermekeket egyéni fejlettségükhöz mérten. Juttassuk el őket arra a szintre, hogy a gondozottság igénye kialakuljon náluk. Segítsük elő testi képességeik fejődését. A napközben megbetegedett gyermekek szüleit értesítsük. Érjük el a szülők segítségével, hogy a gyermekek ruházata kényelmes, célszerű és biztonságos legyen. Szűrjük ki a személyiségzavarokat, neurotikus tüneteket, melynek hátterében családi probléma is állhat. Tegyünk meg mindent a gyermekek egészségének védelmében, óvásában, megőrzésében. Alakítsuk ki az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásait. (helyes életritmus) Biztosítsuk és alakítsuk ki a gyermekek számára a nyugodt napirendet. Vegyük figyelembe az étkezési időnél az egyéni különbségeket. Biztosítsuk az életkoruknak megfelelő nyugodt pihenést. Biztosítsuk a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. Szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Alakítsuk ki a gyermekek környezetvédelmi és megóvási szokásait, a környezettudatos magatartást. Az egészséges életmód feltételrendszere: Az udvarunk tágas, gyereklétszámnak megfelelő. Udvari mászókák, homokozók, hinták, pihenőhelyek állnak a gyermekek rendelkezésére, amelyek biztosítják a 20

21 mozgáslehetőségét, és a megfelelő levegőzést. Napos és árnyékos részek jól elkülönülnek egymástól. A játékok, sportszerek biztonságára folyamatosan ügyelünk, a szükséges javításokat a karbantartók elvégzik. Törekszünk a balesetek kiküszöbölésére nagyfokú odafigyeléssel, ha mégis előfordul, a gyermeket orvoshoz visszük, a szülőt erről azonnal értesítjük. Az óvoda helyiségeinek elrendezését, nagyságát változtatni nem tudjuk, ezért nagyobb hangsúlyt kap a szervezés a mindennapi munkánkban, hogy napirendünk zavartalan legyen. A folyosó egyben öltöző is, ezért egyéni megoldásokat keresünk a zsúfoltság elkerülésére. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végre: Igénye a tisztaság, önállóan mosakszik, törülközik, figyelmeztetés nélkül mos kezet, amikor csak szükséges. Körömkefével tisztítja a körmét. Ruhája ujját feltűri, begombolja. Igény szerint használja a WC-t, vigyáz a WC, a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszi, késleltetni képes szükségletei kielégítését. Fogat mos, a fogápoló szereket tisztán rakja a helyére. Haját rendben tartja, szükség esetén segítséget kér a fésülködéshez. Zsebkendőjét használja, helyesen fújja az orrát, tüsszentéskor, köhögéskor a szája elé tartja. Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látja el. Önállóan tevékenykedik, észreveszi az elvégzendő feladatokat, segítséget nyújt társainak, valamint a felnőtteknek. Étkezés közben kulturáltan viselkedik. Igényli az asztal esztétikus rendjét. Csukott szájjal rág. Helyesen használja az evőeszközöket. Önállóan, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik. Ruháját, ágyneműjét összehajtva teszi a helyére, cipőjét megköti. Képes önállóan eldönteni, hogy fel-vagy levegyen ruhadarabot magáról. Cipőjét, csizmáját szükség esetén letisztítja. Ügyel saját személye és környezete rendjére, gondozottságára. Az ajtókat csendesen nyitja, az eszközökkel óvatosan bánik. 21

22 Észreveszi, ha valami hiányzik vagy rendetlen, a rendetlenséget megszünteti. Módszertani alapelvek: A tiszta, egészséges, balesetmentes környezet megteremtése. Testi, érzékszervi problémák megelőzése, korrekciója. Az egyéni igények, sajátosságok, képességek figyelembe vétele. Testközelség, megszólíthatóság. Magas fokú önállóság fejlesztése. Együttműködés a családdal. Fokozatosság, rendszeresség. Tevékenykedtetés minden tevékenységben. V.1.2 Érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Helye a nevelés folyamatában: Az én fejlődésben a 3-7 éves szakasz kiemelt jelentőségű. A 3-4 évesekre jellemző az önérvényesítő, én központú magatartás, 7 éves kor végére a gyermek a kezdeményező, együttműködő. Ez természetesen csak csoporthelyzetben valósulhat meg. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonos, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Célok: Barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása, melyben minden gyermek biztonságban érezheti magát. Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás elfogadása és segítése, fegyelmezettség, együttműködés, megfelelő viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabályismeret- és tudat, szabályok elfogadása, a másság tolerálása, különbözőségek elfogadása. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Legyen minden csoportnak hagyománya, legyen kialakított és elfogadott szokás- és normarendszere, mely elmélyíti az összetartozást, együttérzés élményét, és általa 22

23 gazdagítja a gyermekek érzelmi intelligenciáját. Ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy a gyermekek különböznek egymástól. Ismerkedjen és gyakorolja a közösségen belül: o alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyokat, o konfliktuskezelést és megoldást, o kompromisszumok kötését. Feladatok: Napirenddel megteremtjük a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket. Lehetőséget adjunk arra, hogy a gyermekek a tevékenységeiket szabadon választhassák meg. Bevonjuk a gyermekeket csoportszobájuk alakításába, szépítésébe. Tartsuk fontosnak, hogy a gyermekekkel szemben támasztott követelmények azonos elvek szerint valósuljanak meg a felnőttek és a gyerekek vonatkozásában. Segítsük az én tudat alakulását, megerősödését. Munkánk során igyekezzünk elérni, hogy a csoport tagjai figyeljenek egymásra, legyenek türelemmel egymás iránt és legyenek képesek beleélni magukat társuk helyzetébe. Segítsük az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységét, barátságok alakulását. Tapintatosan segítsük a visszahúzódó gyereket a kapcsolatteremtésben. Erősítsük a baráti kapcsolatokban a pozitív vonásokat, elemeket. Segítsük, hogy a különböző tevékenységek végzése közben együttműködve, közösen oldhassanak meg feladatokat, érezzék a közösen végzett tevékenység örömét, eredményét. Az óvónő ismertesse meg a gyermekeket az erőszakmentes konfliktuskezelés technikáival, támogassa, segítse a gyermekek önálló konfliktuskezelését. Minden gyereket buzdítsunk arra, hogy vállaljon feladatot, fogadja el mások terveit, tanuljon esetenként lemondani elképzeléseiről. Kísérjük figyelemmel a gyermeki felelősség megnyilvánulásait. Figyeljünk arra, hogy munkánk során az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése követendő, modell értékű legyen. 23

24 Szoktassuk hozzá őket, hogy fogadják el társaikat. Éreztessük, hogy a más csoportba tartozó gyerekekkel is egy közösséget alkotnak, az óvodába járó gyermekek közösségét, melyet közös tevékenységek szervezésével érhetjük el (ünnepek, kirándulások). Teremtsük meg saját hagyományainkat. Tartsuk tiszteletben a család ünnepeit, hagyományait. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek - nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek - nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A gyermek jutalmazásának elvei és formái: elvei: o mindig az egyéni teljesítőképesség arányában történjen o igazodjon a gyermek életkorához o az elvégzett munkával arányos legyen formái: o szóbeli dicséret, elismerés o társak előtti dicséret. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Ragaszkodik a csoporttársaihoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez. Igényli a csoportban kialakult szokásrendszer alkalmazását. A játékszereken megosztozik társaival. Segíti egymást a tevékenységekben. Türelmesen meghallgatja társait és a felnőtteket. A csoportba érkező vendéget szeretettel, udvariasan fogadja. Az udvariassági formák betartásával kommunikál. A közös tevékenységekben aktívan részt vesz, a tevékenység által megkívánt magatartási formákat elfogadja. A felnőtt kérése nélkül is segít társának, együtt érez a közösség tagjaival. 24

25 Tisztelettel viselkedik a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáz munkája eredményére. Törekszik a konfliktushelyzetek önálló megoldására. Tevékenységeit türelmesen, a megbeszéltek alapján végzi, be is fejezi. Készen áll az iskolai élet és a tanítók elfogadására. Módszertani alapelvek Az óvónő viselkedése legyen modell, legyen hiteles. Határozott, barátságos, szeretetteljes, őszinte óvónői magatartás. Az egyéni sajátosságokhoz igazodó bánásmód. Empatikus óvónői magatartás. Az óvónő részéről a gyermek érzelmi elfogadása, magatartásának megértése. Gyermeket segítő, ösztönző bizalom. Az óvónőt tűrő - és konfliktusmegoldó képesség jellemezze. V.2.1. Értelmi nevelés A program játékba ágyazott hagyományőrző tevékenységeivel kínálja a gyereknek a változatos cselekvésen alapuló tapasztalatszerzés lehetőségeit, a migráns gyermekek szokásainak megőrzését, elfogadását. A gyerek tevékenységének az állandóságát a gyerek állandó érdeklődési vágya tartja fenn. A cselekvés során a gyerekben kellemes testi érzés, jóleső belső érzelem támad. Az érzelem a gyermeki érdeklődés egyik irányító, mozgató ereje, így az érzelmi állapot mindig a cselekvés akarásának elindítója. A gyerek ami iránt érdeklődik, törekszik megismerni, így indul a megismerés folyamata. Érzékszervein keresztül szerzi a tapasztalatokat, az érzelmi benyomásokat. Ugyanígy cselekvésre készteti a mozgás által szerzett tapasztalat, amikor a mozgásöröm készteti az újabb és újabb próbálkozásra. Ezek az érzékszervi - mozgásos sémák tapasztalatai indítják el a tanulás folyamatát. Ezt a tanulási folyamatot felgyorsítja a környezet érzelmi hatástöbblete. 25

26 V.2.2.Értelmi nevelés az óvodai élet tevékenységformáiban Játék Egy családias légkörű, rugalmas életrend alkalmas arra, hogy a hagyományőrzést az óvodai nevelés keretein belül folytassa. A program erre vállalkozik. A régen feledésbe merült, vagy éppen a mai generációk számára már ismeretlen játékok, népszokások, néphagyományok hagyományőrző tevékenységek, játékeszköz készítések felelevenítésre kerülnek. Ezzel színesedik, gazdagodik a gyerekek élete, bővül a nevelés eszköztára. Ez a komplex hatásrendszer nyugodt játéklégkörben, kiegyensúlyozott derűs, óvónői viszonyulással érhető el. A program megvalósítása azonos gondolkodást kíván a játékról, ami meghatározza az óvónő szerepét a folyamatban. A szempontok a következők: - a játék az óvodáskorú gyerek életében, - a játék feltételrendszere, - az óvónői viszonyulás a gyermek játékához. Mit jelent az óvodás korú gyermek életében a játék? A játék a kisgyermek legkomolyabb tevékenysége, létfontosságú alaptevékenység. A játék örömforrás. Több forrásból fakad, a játék lényegéből adódik, abból a tulajdonságból, hogy a játék önmagáért való. A játék célja maga a játék. Örömet okoz maga a cselekvés, manipuláció, elképzelés. A különböző funkciók gyakorlása, a ritmikus beszéd és a lépegetés ismétlése, pl.: felnőttektől átvett régi mondókákban, kiszámolókban, népi játékokban. A játéköröm nagyon gyakran a kellemes élmény újraéléséből fakad. A gyerek játék közben ismerkedik a világgal, megismeri a véletlen és a valószínű törvényszerűségeit. Összeköttetést jelent élő- és élettelen környezetével, ismerkedik, tapasztalatokat szerez, reagál. Kíváncsisága belső indíttatású, tapogatózások láncolata, amely ismeretszerzés is egyben. A sokféle mozgásban kipróbálja az erejét, ügyességét, a térben egyre biztonságosabban tájékozódik. A játék állandó erőforrás, az érzelmek megjelenésének domináns tere. Az élményeknek meghatározó szerepük van a játékban. A gyerek élményeit a játékban sokszor rejtett formában, néha szelídített feszültséggel éli át. Ez segíti élményei, tapasztalatai 26

27 feldolgozásában, a maga kedve szerint alakítja át a megfigyelt valóságot. A gyerek állandó belső késztetést, hajlandóságot mutat a játékra. A játék vágymegjelenítés is. A gyermek kívánsága, óhaja a játékban mindig beteljesülhet, nem ütközik akadályba. Keresi helyét a felnőttek világában. (Például.: önállósodási vágy, megismerési vágy, tevékenységi vágy, utánzási vágy, szereplési, magamutogatási vágy, mássá változási vágy, mozgási vágy, stb.). A társigény, az ötletek elfogadására ösztönzi az együttjátszás kreatív együttműködést alakít ki, alakulnak a jó játék hagyományai. A választás és vállalás önkéntessége, az utánzó beleéléssel, fantáziával játszás képessége önkifejezésre készteti. A konfliktusok birtoklási vágyból, önérvényesítési törekvésekből, ellentétek ütköztetéséből, fakadnak. Ez természetes jelenség. A játékban gyakorolható ezeknek a problematikus helyzeteknek az önálló megoldása (egyezkedés, rábeszélés, kompromisszum-kötés). Az ÉN tudat erős dominanciája mellett megjelenik a TE és a MI fogalma. A közös játékot áthatja az összetartozás érzése is. Ez az a motiváló erő, amelynek hatására a gyerek képessé válik a játékhoz szükséges szabályok betartására. A játék a későbbi tevékenységformákat is megalapozza, így a munkát és a tanulást. A játék feltételrendszere A hagyományőrző tevékenységek beiktatásának a tartalmas, elmélyült játék az alapja. Ezért szükséges a feltételrendszer végiggondolása. A légkör nyugodt és biztonságérzetet keltő, melyben a gyermekek szabadon szervezik meg játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt. Szeretetteljes légkörben könnyebb egymás elfogadása, a toleráns óvónői minta példaértékű. A hely a gyermekek szabad mozgását, biztonságát, játékuk térbeni kibontakozását szolgálja. A játék színtere a csoportszoba, de használható felnőtt felügyelete mellett a csoporttal egybenyíló öltöző, folyosó is. Az óvónő a gyerekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat alakít ki. Ügyelve arra, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. Az irodalmi és zenei élmények befogadására alkalmas hely a csoportszoba nyugalmas része (pl.: zenesarok, mesekuckó, meseszőnyeg, stb.). A mindennapok hagyományőrző tevékenységeinek gyakorlására kialakított kézműves sarokban a közösen gyűjtött, illetve vásárolt természetes anyagok, kellékek játékgazdagító lehetőségeket nyújtanak. 27

28 Jó, ha az építőjáték állandó helyet kap, így a nagy mérető elemekkel, textíliákkal az építkezés több napon keresztül folyhat. A játék további helye az udvar Az udvarrészek átjárhatók. Az udvar alkalmas a mindennapi játékok mellett a népi játékok játszására, népi játékkészítések, kismesterségek gyakorlására is. A csoportszobában megkezdett tevékenységek az udvaron folytathatók. Az óvoda területén kívül is adódhat hely játékra, pl.: játszótereken, családi házaknál kertekben, kirándulások alkalmával erdőkben, réteken, stb. Fontos az óvónő helyismerete. A játékidő a napirend sajátosságából fakadóan folyamatos. A gyerekek a délelőtt elkezdődő játéktémát nemcsak délután, hanem akár több napon és héten keresztül is játszhatják. Addig folytatódhat a kedvelt tevékenység, amíg az a gyerekek számára érdekes, élményt és örömet adó. A napirendben szereplő egyéb tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába. Ideiglenesen megszakítják ugyan, de nem tördelik szét. Körültekintő szervezéssel a hagyományőrző kezdeményezések, foglalkozások helyének és idejének megválasztása az elmélyült játékot nem borítja fel. A konkrét szervezést igénylő kötött időpontú foglalkozások kivételt képeznek (pl.: bábszínház, kirándulások, stb.). A játék eszközei. A mai kor játékpiaca ezrével kínálja a különféle játékeszközöket. A jó ízlésnek, a játék funkciójának nem minden játék felel meg. A játékszerek megválogatásában tükröződik az óvónői igényesség. A játékok legyenek esztétikusak, igazodjanak a gyermekek életkorához, segítsék elő a sokoldalú fejlődést. Fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra serkentsen. A mai játékeszközöket harmonikusan egészítik ki az ősi-népi játékeszközök, rongybabák, falovacska, stb. Értékük az alábbiakban rejlik: - természetes anyagból készültek, - kapcsolódnak a természeti környezethez, - hordozói egy sajátos ízlésvilágnak, ízlésformáló hatásúak, - fellelhetőek a felnőttek munkaeszközeinek, használati tárgyainak kicsinyített másai, - az eszközökben megjelenik az egyszerű ember találékonysága, furfangossága (pl.: ördöglakat, búgócsiga, diópergettyű, stb.). A játékeszközök lehetnek még, a környezetben fellelhető dolgok is: kavics, falevél, bot, 28