SZABVÁNYOSÍTÁS KŐANYAGHALMAZ SZABVÁNYOK STANDARDIZATION AGGREGATE STANDARDS. Kondorosi Dóra. Magyar Szabványügyi Testület

Átírás

1 SZABVÁNYOSÍTÁS KŐANYAGHALMAZ SZABVÁNYOK STANDARDIZATION AGGREGATE STANDARDS Kondorosi Dóra Magyar Szabványügyi Testület ÖSSZEFOGLALÁS A cikk áttekintést ad a Magyar Szabványügyi Testület legfőbb feladatairól, szolgáltatásairól, működésének alapelveiről, jogi hátteréről, illetve a szabványosítással kapcsolatos legfontosabb technikai tudnivalókról, részletes tájékoztatást adva a szabványok jelölésének szabályairól, melyek ismerete a szabványalkalmazók számára kifejezetten fontos. Ezen túlmenően ismerteti az MSZT/MB 113 Ásványi kő adalékanyagok nemzeti szabványosító műszaki bizottság tevékenységi területét, és részletes tájékoztatást nyújt a kőanyaghalmazokkal kapcsolatos európai szabványok jelenlegi helyzetéről. ABSTRACT The article gives an overview of the main tasks of the Hungarian Standards Institution, explains the principles and legal background of standardisation, summarises MSZT s services. It describes the rules for standard designation which are essential for users of standards. Describes the MSZT/MB 113 Mineral stone aggregates national standardization technical committee s scope and the current stock of standards, and deals with the current status of the related European standards. KULCSSZAVAK/KEYWORDS szabványosítás, kőanyaghalmaz szabványok standardization, aggregate standards A Magyar Szabványügyi Testület működésének jogi háttere A szabványosítás a jogi szabályozó rendszer kiegészítője. A szabványok alkalmazása önkéntes, azonban alkalmazásukkal lehetőség nyílik az

2 Európai Unión belül a termékek szabad forgalomba hozatalára és a szolgáltatások értékesítésére. Magyarországon a nemzeti szabványosítást az évi XXVIII. törvény szabályozza. E törvény értelmében az MSZT kizárólagos jogkörrel látja el a nemzeti szabványosítással összefüggő feladatokat. Fontos hangsúlyozni, hogy az MSZT nem állami szervezet, hanem nonprofit köztestület, mely közérdekű tevékenységet folytat. Az MSZT feladatai és szolgáltatásai A szabványosítási tevékenység elősegítése érdekében az MSZT fontos feladata a tájékoztatás. Ennek keretében az MSZT törekszik arra, hogy a szabványállomány minél egyszerűbben elérhetővé váljon. Ennek egyik eszköze az on-line szabványkönyvtár, mely éves előfizetés ellenében vehető igénybe, és általa a felhasználók számára minden magyar nemzeti szabvány és a Szabványügyi Közlöny is elérhető. A Szabványügyi Közlöny az MSZT havonta megjelenő hivatalos lapja, melyből az érdeklődők értesülnek az új nemzeti szabványok közzétételéről, módosításáról vagy visszavonásáról. A lap tájékoztatást nyújt a Szabványügyi Tanács és a nemzeti műszaki szabványosító bizottságok tevékenységéről és fórumul szolgál a nemzeti, az európai és a nemzetközi szabványosítás és a tanúsítás tárgykörében írt cikkek megjelentetésének. Megrendelhető nyomtatott és elektronikus formátumban. További tájékozódási lehetőséget kínál az MSZT Szabványinformációs Központja, amely a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett telefonos információszolgáltatást is nyújt. A Szabványinformációs Központ könyvtárának olvasótermében lehetőség nyílik a magyar nemzeti, az európai, a nemzetközi és külföldi nemzeti szabványok helyben olvasására, tanulmányozására és bibliográfiai adatainak megkeresésére a szabványjegyzékekben és/vagy a külföldi és hazai számítógépes adatbázisokban, többféle keresési lehetőség szerint (pl. hivatkozási szám, cím, a szabványok tárgya stb.). Ezen túlmenően a Szabványinformációs Központon keresztül egyedi igények és megrendelés alapján beszerezhetők külföldi szabványok és szabványosítással kapcsolatos dokumentumok, kiadványok. A szabványok közti keresésre az MSZT honlapján az ingyenes szabványjegyzék használható, melyben hivatkozási szám, azonosító jelzet, a címben előforduló szavak és az ICS (a szabványok szakterületeket felsoroló nemzetközi osztályozási rendszere) alapján is kereshetők a szabványok. Ennek segítségével lehet tájékozódni a magyar nemzeti szabványok adatbázisában nyilvántartott

3 szabványdokumentumok érvényességéről, helyesbítéséről és/vagy módosításáról, továbbá lehetőség van a szabványok legfontosabb adatainak megtekintésére. Szabványosítás, az MSZT tagszervezetei és a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok Az MSZT fő tevékenysége a szabványosítás, melyben az MSZT tagszervezetei vehetnek részt. Az MSZT tagjainak lehetőségük van a nemzeti, európai és nemzetközi szabványok kidolgozása során az érdekérvényesítésre, képviselőket delegálhatnak a magyar nemzeti szabványosító műszaki bizottságokba (MSZT/MB-kbe) és információkhoz juthatnak az új szabványokkal kapcsolatban már a szabványok megjelenését megelőzően. A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok egy-egy szakterület nemzeti szabványosítási feladatait látják el. A nemzetközi és az európai szabványosítási szervezetek azon műszaki bizottságainak (TC-inek) tükörbizottságaiként működnek, melyeknek tevékenységi területe az MSZT/MB tevékenységi területéhez kapcsolódik. A bizottsági tagok részt vehetnek az európai és a nemzetközi műszaki bizottságok (TC-k) munkájában, ahol a magyar nemzeti érdeket képviselik. Ezen kívül a bizottság a szakterületén felmerülő igények alapján kidolgozhat tiszta magyar szabványokat, kezdeményezheti azok korszerűsítését, módosítását, helyesbítését vagy visszavonását. A szabványosítás alapelvei Mind a szabványalkalmazók, mind a szabványosítási munkában résztvevő szakértők számára fontos ismerni a szabványosítás alapelveit, melyek az önkéntesség, a nyilvánosság, a függetlenség az érdekcsoportok túlsúlyától, a közérdek képviselete, az áttekinthetőség, az alkalmazkodás a tudomány, a műszaki gyakorlat és a tapasztalat általános eredményeihez, az egységesség és ellentmondás-mentesség, a tárgyszerűség és hogy nem nyereség-érdekelt tevékenység. A szabványok jelölése A szabványok azonosításának eszköze a szabványok jelölése, ezért a szabványok közötti tájékozódáshoz elengedhetetlen ismerni a szabványok azonosító jelzetének és hivatkozási számának képzési szabályait, illetve ezek jelentését.

4 Kibocsátói jel Ennek első eleme a szabvány kibocsátói jele, mely a szabványt kibocsátó szervezetre utal. Nemzetközi szabvány esetén a kibocsátói jel ISO, IEC, ISO/IEC lehet, európai szabvány esetén EN, magyar szabvány esetén MSZ. Magyar nemzeti szabványként bevezetett nemzetközi szabvány például MSZ ISO kibocsátói jelet, magyar nemzeti szabványként bevezetett európai szabvány MSZ EN kibocsátói jelet, európai szabványként bevezetett ISO-szabvány pedig EN ISO kibocsátói jelet kap. Mivel az európai szabványok bevezetése kötelező, az európai szabványként bevezetett nemzetközi EN ISO kibocsátói jelű szabványok a magyar bevezetést követően az MSZ EN ISO kibocsátói jelet kapják. A kibocsátói jel képzésére láthatunk egy példát az 1. ábrá. EN MSZ EN ISO EN ISO MSZ EN ISO MSZ ISO MSZ 1. ábra: Példa a szabvány kibocsátói jelének képzése Azonosító szám A jelölés második eleme a szabvány azonosító száma. A szabványok egyértelmű azonosítása érdekében egy azonosító szám csak egyszer használható fel, azaz egy visszavont szabvány azonosító száma már

5 soha nem kerülhet újra kiadásra más szabvány azonosítása céljából. Szabványsorozatok esetén az azonosító szám első része a sorozat azonosítására szolgál, a kötőjelet követő szám pedig a sorozat tagjait különbözteti meg. Azonosító jelzet A szabvány azonosító száma a kibocsátói jellel együtt alkotja a szabvány azonosító jelzetét. Ez évszám nélküli rugalmas hivatkozás, például: MSZ EN ISO Ebben az esetben a hivatkozás mindig az adott szabvány legújabb, érvényes kiadását jelenti. Azonosító jelzet = kibocsátói jel + azonosító szám MSZ EN ISO Hivatkozási szám Az azonosító jelzet a kibocsátási évvel kiegészülve alkotja a szabvány hivatkozási számát, mely már merev hivatkozás, például: MSZ EN ISO :2005. Az ilyen merev hivatkozás a szabvány adott évben megjelent kiadását jelenti. A kibocsátási év mindig a kibocsátói jel szerinti szervezet általi közzététel évét jelöli. Például az EN ISO 9001:2008 hivatkozási szám azt jelöli, hogy az EN ISO 9001 szabványt az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) 2008-ban tette közzé, az MSZ EN ISO 9001:2009 hivatkozási szám pedig azt, hogy ezt az európai szabványt magyar nemzeti szabványként 2009-ben vezették be. Hivatkozási szám = azonosító jelzet + kibocsátási év MSZ EN ISO :2005 Szabványmódosítások és helyesbítések Az európai szabványokhoz a CEN, illetve CENELEC módosításokat és helyesbítéseket adhat ki, melyek jelölése utal azok jellegére. Módosítást tartalmazó szabvány A szabványok hivatkozási számában levő +A1; +A2 jel azt jelenti, hogy az EN szabványt újra kiadták, és az új szabvány már tartalmazza a módosításokat. MSZ EN :2009+A1:2013 Önálló szabványmódosítás A hivatkozási számban levő /A1; /A2...stb. jel azt jelenti, hogy a dokumentum csak a módosításokat tartalmazza és azt az alapszabvánnyal együtt kell alkalmazni.

6 MSZ EN ISO :2005/A1:2012 Európai szabvány magyar változatának kidolgozásakor a forrásszabványhoz addig megjelent /A1, /A2 módosításokat és /AC helyesbítéseket beépítjük a szabvány szövegébe. Helyesbítés A hivatkozási számban levő /AC jel azt jelenti, hogy a dokumentum egy helyesbítés (Corrigendum), melyeket szintén az alapszabvánnyal együtt kell alkalmazni, de ebben az esetben nem műszaki tartalmi módosításokról, hanem hibák helyesbítéséről van szó. Ezt a dokumentumtípust például nyomtatási hibák esetén alkalmazzák. Ezek megjelenéséről a Szabványügyi Közlönyben tájékoztatjuk a szabványalkalmazókat és a helyesbítést az alapszabványhoz mellékeljük. A szabványok és a jogszabályok kapcsolata A szabványosításnak kiemelkedő jelentősége van a jogalkotás egyszerűsítésében, a hatósági tevékenységben, a jogkövetésben, a közbeszerzési eljárásokban, a megfelelőségigazolásban és a szerződéses kapcsolatokban egyaránt. Fontos ismerni a szabványok és a jogszabályok kapcsolatát és a szabványok szerepét a jogalkotásban, így a szabványra való jogszabályi hivatkozások kérdését, illetve ismerni a szabvány szerinti termék ismérveit, és a szabvány szerinti vizsgálati módszerek jelentőségét. A szabványok és a jogszabályok kapcsolatának tekintetében elmondható, hogy a szabványok a jogszabályokban előírt általános követelmények teljesítésére adnak lehetséges megoldást. A szabvány szerinti termék, szolgáltatás esetén feltételezik, hogy a műszaki fejlődés elfogadott színvonalának megfelelően, a kellő gondossággal jártak el, illetve a szabvány szerinti vizsgálati módszer elismert, elfogadott. A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, jogszabály azonban hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy azzal az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. Az MSZT/MB 113 nemzeti szabványosító műszaki bizottság, és európai tükörbizottsága A konferencia témájához legszorosabban kapcsolódó nemzeti szabványosító műszaki bizottság az MSZT/MB 113 Ásványi kő

7 adalékanyagok. A tavalyi év folyamán nem folyt szabványosítási munka ebben a magyar bizottságban, azonban a hozzá tartozó európai tükörbizottságban, azaz a CEN/TC 154 Kő adalékanyagok műszaki bizottságban több európai szabvány is megjelent, melyeket a 6 hónapon belüli bevezetési kötelezettségünknek eleget téve Magyarországon jóváhagyó közleménnyel, angol nyelven vezettünk be a magyar szabványrendszerbe. Ezen szabványok listáját az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A CEN/TC 154 közzétett szabványai 2014-ben Hivatkozási szám Magyar cím MSZ EN 933-6:2014 Kőanyaghalmazok geometriai tulajdonságainak vizsgálata. 6. rész: Felületi jellemzők meghatározása. A kőanyaghalmazok kifolyási tényezője MSZ EN :2014 Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 9. rész: A szöges gépjárműabroncsok koptatásával szembeni ellenállás meghatározása. Skandináv vizsgálat MSZ EN :2014 Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 10. rész: A vízfelszívási magasság meghatározása MSZ EN :2014 MSZ EN :2014 Kőanyaghalmazok termikus tulajdonságainak és időjárás-állóságának vizsgálati módszerei. 7. rész: Könnyű kőanyaghalmazok fagyállóságának meghatározása Kőanyaghalmazok termikus tulajdonságainak és időjárás-állóságának vizsgálati módszerei. 8. rész: Könnyű kőanyaghalmazok aprózódási ellenállásának meghatározása A megjelent szabványokon kívül a CEN/TC 154 bizottság 2014-ben egy helyesbítést is kiadott az EN 932-5:2012 Kőanyaghalmazok általános tulajdonságainak vizsgálata. 5. rész: Általános vizsgálóeszközök és kalibrálás című szabványhoz, mely helyesbítés a szabványboltban szerezhető be. A CEN/TC 154 bizottság jelenleg 6 szabvány felülvizsgálatát vette programba, ezeket a 2. táblázat tartalmazza.

8 2. táblázat: A CEN/TC 154 felülvizsgálat alá vont szabványai Hivatkozási szám Magyar cím pren Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 2. rész: Az aprózódással szembeni ellenállás meghatározása pren Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 8. rész: A csiszolódási érték meghatározása pren Kőanyaghalmazok műtárgyakban és útépítésben használt, kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú anyagokhoz pren pren Vízépítési terméskő. 1. rész: Műszaki előírás Kőanyaghalmazok vasúti ágyazathoz pren Kőanyaghalmazok általános tulajdonságainak vizsgálata. 5. rész: Általános vizsgálóeszközök és kalibrálás A CEN 2014 során a 42/2013 BT határozattal elrendelte 7 szabvány visszavonását. Ennek megfelelően Magyarországon is vissza kellett vonni az azokat bevezető nemzeti szabványokat, és a szabványok előző kiadásai léptek újra érvénybe. A CEN/TC 154 jelenleg is végzi az érintett szabványok átdolgozását. Ezen szabványok listáját a 3. táblázat tartalmazza: 3. táblázat: A 42/2013 BT-határozattal visszavont szabványok Visszavont szabvány Magyar cím Jelenleg érvényben lévő szabvány MSZ EN 12620:2013 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz MSZ EN 13043:2013 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) utak, repülőterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonataihoz MSZ EN 12620:2002+A1:2008 MSZ EN 13043:2003

9 MSZ EN 13139:2013 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) habarcshoz MSZ EN 13242:2013 Kőanyaghalmazok műtárgyakban és útépítésben használt, kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú anyagokhoz MSZ EN Vízépítési terméskő. 1. 1:2013 rész: Műszaki előírás MSZ EN 13450:2013 Kőanyaghalmazok vasúti ágyazathoz MSZ EN 16236:2013 Kőanyaghalmazok megfelelőségének értékelése. Kezdeti típusvizsgálat és üzemi gyártásellenőrzés MSZ EN 13139:2006 MSZ EN 13242:2002+A1:2008 MSZ EN :2003 MSZ EN 13450:2003 nincs előzményszabvány Az újra érvényben lévő EN :2002 (a magyar szabványrendszerben MSZ EN :2003) és a sorozat második tagjának új kiadása, az EN :2013 nem összeférhetőek. Ezen ellentmondás feloldása érdekében a CEN 2014 végén a BT C95/2014 határozattal visszavonta az EN :2013 szabványt, és helyette újra érvénybe léptette annak korábbi, a sorozat első tagjával összhangban lévő kiadását, az EN :2002 szabványt. Ennek megfelelően a magyar szabványrendszerben is érvényét vesztette az EN :2013 szabványt bevezető MSZ EN :2014, és újra érvénybe lép az MSZ EN :2003. Az előzőeken kívül a CEN/TC 154 bizottságban jelenleg folyik az EN 933-8:2012 Kőanyaghalmazok geometriai tulajdonságainak vizsgálata. 8. rész: A finomszem-tartalom meghatározása. Homokegyenérték-módszer című szabvány /A1 módosításának kidolgozása, illetve az EN Könnyű kőanyaghalmazok betonhoz, habarcshoz, injektálóhabarcshoz, aszfaltkeverékekhez, felületkezelésre, valamint kötőanyag nélküli és kötőanyagos alkalmazásokhoz című szabvány kidolgozása a jelenleg érvényben lévő EN és EN összevonásával.

10 Tájékozódási lehetőségek a műszaki bizottságokról A magyar nemzeti szabványosító bizottságokról, köztük az MSZT/MB 113 bizottságról is bővebben az MSZT honlapján a Szabványosítás legördülő menüben a Nemzeti szabványosító bizottságok menüpont alatt, azon belül pedig a Szabványosító műszaki bizottságok jegyzéke pontban érhető el. Itt érhetőek el a bizottságokkal kapcsolatos legfontosabb információk, mint például a bizottság tevékenységi területe, szabványai, az elnök és elnökhelyettes személye, az illetékes titkár személye, a bizottság európai és nemzetközi tükörbizottságának száma és neve, illetve a bizottságba belépett MSZT tagszervezetek listája és a tagszervezetek delegált képviselői. A CEN/TC 154 bizottsággal kapcsolatos információk, úgy mint a bizottság tevékenységi területe, kapcsolattartói, albizottságai és munkacsoportjai, munkaprogramja, illetve a jelenleg érvényben lévő szabványainak listája a oldalon a work area/lists linked to CEN database/technical bodies menüpontban a TC száma alatt érhető el. Az ipar és a gazdaság szereplői számára szükséges a szabványok ismerete, alkalmazása és a szabványosítás területén való alapvető jártasság. Ennek elősegítése érdekében a Magyar Szabványügyi Testület készséggel áll az érdeklődők és a szabványosítási tevékenységbe bekapcsolódni kívánók rendelkezésére. IRODALOMJEGYZÉK A Magyar Szabványügyi Testület alapszabálya A műszaki bizottságok működésének eljárási rendje Csík Gabriella, Szabó József, Haba József: Útmutató a szabványok alkalmazásához, 2011.