SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI SZABÁLYZAT (2013)

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI SZABÁLYZAT (2013) 1

2 Tartalomjegyzék Általános rendelkezések 4 A szervezeti és m ködési szabályzat célja, jogszabályi alapja 4 A szervezeti és m ködési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai 4 A szervezeti és m ködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 4 A szervezeti és m ködési szabályzat személyi és id beli hatálya 4 Az intézmény adatai 5 Az intézmény feladatellátási rendje 5 Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok 5 Alap illetve speciális feladatai: 6 Az intézmény szervezeti felépítése 6 Az iskolai közösségek és kapcsolattartásuk rendje 7 Az iskola közösségei és ezek kapcsolata a vezetéssel és egymással 7 Az iskolai alkalmazottak közössége, az alkalmazottak nagyobb csoportjai 7 Az intézmény vezet je 7 Az intézményvezet közvetlen munkatársai 8 Az intézményvezet akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 9 Az intézményvezet által átadott feladat- és hatáskörök 9 Nevel testület 10 Szakmai munkaközösség 12 A tanulók közössége, a tanulócsoportok kialakítása, a csoportba osztás elvei 14 Tanuló átvétele 15 A diákönkormányzat (DÖK) 16 A szül i szervezet (SZMK) 17 Az intézményi tanács m ködése 18 Az intézményi tanács és a vezet k közötti kapcsolattartás formája, rendje 18 Az Iskolai diák sportkör (ISK) 19 Az iskolai közösségek kapcsolattartásának formái, Küls kapcsolatok rendszere 19 A kapcsolattartás formái 19 A kapcsolattartás felel sei 19 Kapcsolatok küls szervezetekkel (partner szervezetek) 19 Az iskolahasználók tájékoztatása a helyben szokásos módon 20 Az iskola dolgozói 20 Az aláírásra és bélyegz használatra vonatkozó eljárás 22 A pedagógiai munka bels ellen rzésének rendje 23 Az ellen rzés alapelvei, alapvet eljárások 24 A pedagógiai ellen rzés területei 24 Az ellen rzés formái 26 Aranyalma-díj iskolai elismerés alkalmazottaknak 26 A min ségi munkáért járó kereset kiegészítés juttatásának elvei 27 Az iskola munkarendje 28 Nyitva tartási rend 28 A vezet k napi ügyeleti id beosztásának rendje 28 A tanítási nap rendje 28 A tanórák és az óraközi szünetek rendje 29 Tanítás nélküli munkanapok 30 Tanórán kívüli foglalkozások 30 Napközis és tanulószobai foglalkozás 31 A tanórán kívüli foglalkozások rendje 32 Ügyelet 35 Étkezés az intézményben. 36 Ebédbefizetés rendje 36 2

3 Az étkeztetések rendje 37 Az étkezések id beosztása 38 A tanulók iskolából való távozásának rendje 38 Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 39 Hagyományos rendezvényeink 39 Ünnepélyeink 41 Táborok, erdei iskolák, kirándulások szervezésének rendje 42 Tanulók elfoglaltsága iskolán kívül 43 Iskolai óvó-véd rendelkezések 43 Iskolai adminisztráció, az iratkezelés és adatkezelés szabályai 50 Az elektronikus és az elektronikus úton el állított nyomtatványok kezelési rendje 51 A pedagógusok oktató-nevel munkával összefügg teend kre való kijelölésének, megbízásának elvei, munkaid nyilvántartás 52 Tantárgyfelosztás - órarend 52 A helyettesítésre beosztás szempontjai 53 Munkaid nyilvántartás 54 A megbízás f bb elvei 54 A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje: 55 A tanulók kedvezményhez juttatásának elvei, kapcsolódó eljárások 56 Az iskolai könyvtár m ködése, használata 58 Tankönyvrendelés szabályai 58 A tankönyvrendeléssel kapcsolatos elvek 58 A tankönyvrendelés menete 59 Elszámolás a tankönyvtámogatásokkal 60 Záradékok, Nyilatkozatok 60 Nyilatkozatok 60 Mellékletek 62 3

4 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és m ködési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény m ködésére, bels és küls kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és m ködési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésr l szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és m ködési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a m ködésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és m ködési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt m ködését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és m ködési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai A szervezeti és m ködési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésr l évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmér l évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjér l 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények m ködésér l 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjér l 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról A szervezeti és m ködési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Sz cs Sándor Általános Iskola szervezeti felépítésére és m ködésére vonatkozó szabályzat módosítását az intézmény vezet jének el terjesztése alapján a nevel testület év március hó 22. napján fogadta el. Az elfogadás el tt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat, a szül i közösséget képvisel választmány és a Közalkalmazotti Tanács. Tájékoztatás kérés módja az iskolai bels jogi normákról Jelen szervezeti és m ködési szabályzat nyilvános. A tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdekl d k munkaid ben megtekinthetik az igazgatói irodában és a könyvtárban, továbbá az intézmény honlapján. A nyomtatott formájú SZMSZ nem vihet el az intézményb l, annak tanulmányozására csak helyben van lehet ség munkaid ben illetve a könyvtár nyitva tartásának idejében. Az iskola alapdokumentumaival kapcsolatosan az érdekl d k további információkat kérhetnek az iskola igazgatójától, az igazgatóhelyettesekt l és az osztályf nökökt l fogadóóráik id pontjában és a szül i értekezleteken. A szervezeti és m ködési szabályzat személyi és id beli hatálya A szervezeti és m ködési szabályzat és annak mellékletei hatálya kiterjed: az intézmény valamennyi munkavállalójára, az alkalmazottak munkáltatójára tekintet nélkül, az intézmény tanulóira, a tanulók szüleire, illetve mindenkire, aki az intézményben vagy az intézményhez tartozó területen tartózkodik. Jelen szervezeti és m ködési szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával május 01 napján lép hatályba és határozatlan id re szól. A hatálybalépéssel egy id ben az ezt megel z szervezeti és m ködési szabályzat érvényét veszti. 4

5 A hatálybalépést követ tanév végén a szabályzatot a munkaközösség-vezet k munkacsoportja felülvizsgálja, és szükség szerint javaslatot tesznek a módosításra. A kés bbiekben, ha magasabb szint jogszabály változása vagy egyéb a m ködésb l fakadó változtatás nem indokolja, akkor az SZMSZ-t háromévente vizsgáljuk felül és szükség szerint nevel testületi döntéssel módosítjuk. Az intézmény adatai Az intézmény neve: OM azonosítója: Szervezeti egység azonosítója: Újpesti Sz cs Sándor Általános Iskola Az iskola címe: 1044 Budapest, Ugró Gyula sor 1-3. Telefon és faxszáma: ; címek: Az iskola honlapja: igazgato@szucsiskola.hu; titkarsag@altisk-szucs.sulinet.hu; info@szucsiskola.hu Az iskola alapítója: Budapest F v. IV. ker. Tanács VB Fenntartója: Az iskola képviseletére jogosult: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1055 Budapest, Szalay u ) közvetlenül a IV. Tankerületi Igazgatósághoz (1042 Budapest, István u. 15.) tartozik Az iskola igazgatója, valamint az általa az SZMSZ-ben meghatározott módon megbízott alkalmazott. Az intézmény logója: AZ INTÉZMÉNY FELADATELLÁTÁSI RENDJE Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Az intézmény alaptevékenységét a szakmai alapdokumentum határozza meg. Alapfokú nappali rendszer általános iskolai nevelés-oktatás alsó és fels tagozaton. Az alapfeladat ellátásaként sajátos nevelési igény tanulók integrált nevelés-oktatása is folyik az iskolában. TEÁOR Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Alapfokú oktatás Általános iskolai tanulók nappali rendszer nevelése-oktatása (1-4. évfolyamon) Általános iskolai tanulók nappali rendszer nevelése-oktatása (5-8. évfolyamon) SNI általános iskolai tanulók nappali rendszer nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) SNI általános iskolai tanulók nappali rendszer nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Általános iskolai napközi otthoni nevelés SNI tanulók napközi otthoni nevelése 5

6 TEÁOR Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Általános iskolai tanulószobai nevelés SNI tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Egyéb oktatást kiegészít tevékenység Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Alap illetve speciális feladatai: A nemzeti köznevelésr l szóló évi CXC törvény szerint szakért i bizottság szakért i véleménye alapján különleges bánásmódot igényl, sajátos nevelési igény, egyéb pszichés fejl dési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, a többi tanulóval együtt nevelhet tanulók ellátása. A Tanoda Téri Általános Iskola és a Nyár Utcai Általános és Szakképz Iskola jogutódlással átruházott iratanyagának kezelés. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza. fenntartó (KLIK) tankerület (igazgatóság) Igazgató Kapcsolattartási, egyeztetési funkció m ködtet (GI) szül i szervezet intézményi tanács diákönkormányzat m ködtetésben résztvev küls vállalkozások partnerszervezetek (pl. DSE, alapítvány, stb.) Alsós igazgatóhelyettes tanítók fejleszt pedagógus alsós napközi szakmai munkaközösség Vezetési irányítási funkció gyermekvédelmi fel. ped. asszisztensek szaktanárok Fels s igazgatóhelyettes fels s napközi tanulószoba könyvtár Nem pedagógiai szakfeladatokat ellátók feletti vezetési, irányítási funkció iskolatitkár rendszergazda egyéb munkakörben foglalkoztatott (gondnok, kertész) szakmai munkaközösség diákönkormányzat 6

7 AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK RENDJE Az iskolaközösséget az iskolával jogviszonyban álló alkalmazottak, a tanulók és szüleik, gondvisel ik alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. E fejezet tartalmazza a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formáit és rendjét is. Az iskola közösségei és ezek kapcsolata a vezetéssel és egymással Az iskola közösségei (szervezeti egységei), melyek m ködése útján a nevelési-oktatási intézmény megvalósítja céljait, a következ k: iskolavezet ség nevel testület szakmai munkaközösségek könyvtár diákok közössége (diákönkormányzat) szül i szervezet intézményi tanács Az iskolai alkalmazottak közössége, az alkalmazottak nagyobb csoportjai 1. Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tev dik össze. Beleértve valamennyi pedagógust, a pedagógusok munkáját közvetlenül segít alkalmazottat. A döntéshozatal, a képviselet és a vélemények kikérése szempontjából az alkalmazottak nagyobb csoportjának kell tekinteni egy-egy tagozat pedagógus közösségét a pedagógusok munkáját közvetlenül segít alkalmazottakkal együtt. 2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehet ségeit a magasabb jogszabályok (Mt., Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata és a Kollektív Szerz dése rögzíti. Az intézmény vezet je A közoktatási intézmény vezet je a Köznevelési törvény el írásai szerint felel s az intézmény szakszer és törvényes m ködéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény m ködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban el írt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezet je felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény bels ellen rzési rendszerének m ködtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevel és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megel zéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezet je rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli id járás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény m ködtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelent s veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A közoktatási intézmény vezet je jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményi bélyegz k használatára a következ beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában megnevezett ügyek- 7

8 ben, az osztályf nök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesít iratba való beírásakor. Az intézményvezet közvetlen munkatársai Az iskola vezet sége Az iskolavezet ségét a magasabb vezet beosztású igazgató és közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek alkotják. Az iskolában egy-egy igazgatóhelyettes irányítja a tagozatokat. Egy alsós és egy fels s. Az iskolavezetéséhez az intézményvezet je igényelheti a különböz szervezeti egységek vezet inek segítségét. Ezt hívjuk a kib vített iskolavezetésnek. Az intézmény vezet sége mint testület konzultatív, véleményez és javaslattev joggal rendelkezik. Az iskola vezet sége együttm ködik az intézmény más közösségeinek képvisel ivel, így a szül i munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezet jével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felel s azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehet ségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képvisel jét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Igazgatóhelyettesek Vezet beosztással megbízott igazgatóhelyettesek vezet i tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttm ködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan id re alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan id re szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felel ssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollév igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Kib vített vezet ség A kib vített vezet ség az igazgató döntés-el készít, véleményez, javaslattev testülete. Az iskola kib vített vezet sége az iskolai élet egészére kiterjed konzultatív, véleményez és javaslattev joggal rendelkezik. Alkalmanként tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezet ség megbeszéléseit az igazgató készíti el és vezeti. A kib vített vezet ség tagjai a bels ellen rzési szabályzatban foglaltak szerint ellen rzési feladatokat is ellátnak. A bels ellen rzés rendjét az SZMSZ részletesen tartalmazza. Az iskolavezet i ülésekr l feljegyzéseket, a kib vített iskolavezet ségi ülésekr l jegyz könyvet kell vezetni. A jegyz könyv vezetésére és hitelesítésére a résztvev k közül az igazgató vagy a megbeszélést levezet kér föl valakit. A kib vített iskolavezetés tagjai igazgató igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezet i feladattal megbízott pedagógusok, az érdekvédelmi szervezet vezet je (ha van érdekvédelmi szervezet) a Közalkalmazotti Tanács elnöke és a DÖK feln tt vezet je. Az iskolavezetés munkáját adminisztratív tevékenységét közvetlenül segít k az iskolatitkár segíti. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkez személy, hatásköre és felel ssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. 8

9 Az iskolavezetés az érintett szervezetek szervezeti és m ködési szabályzataiban rögzített formában és gyakorisággal kapcsolatot tart a Szül i Munkaközösség vezet jével. Az iskolai "Tartalmas Gyermekkor" Alapítvány képvisel jével, a diáksport egyesület (SZÁDSE) vezet jével az alapító okirat rendelkezéseinek megfelel en tartják a kapcsolatot. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezet közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezet közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felel sséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezet akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézmény vezet je akadályoztatása vagy vezet helyetteseinek akadályoztatása esetére köteles gondoskodni az intézményvezet i feladatok ellátásáról. Az így átruházott vezet i felel sség és intézkedési jogkör az intézmény m ködésével és a tanulók biztonságának megóvásával összefügg azonnali döntést igényl ügyekre terjed ki. (Értelemszer en nem jelenti a munkáltatói és gazdálkodási jogkörök átruházását.) Ha az intézményvezet je másképpen nem rendelkezik úgy az iskolavezetés tagjainak akadályoztatása esetén a következ helyettesítési rend szerint kell a vezet i feladatokat ellátni: 1. Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést igényl ügyekben teljes felel sséggel, intézkedési és utasítási jogkörrel a fels s igazgatóhelyettes helyettesíti. 2. Az igazgató és a fels s igazgatóhelyettes egyidej akadályoztatása esetén az azonnali döntést igényl ügyekben teljes felel sséggel, intézkedési és utasítási jogkörrel az alsós igazgatóhelyettes látja el helyettesítésüket. 3. Mindhárom vezet távolléte esetén - ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást - a vezet i feladatokat, a fent meghatározott jogkörrel a matematika munkaközösség vezet je látja el. 4. Az igazgató tartós távolléte (egy hónapnál hosszabb idej távollét) esetén az intézményvezet i feladatok ellátására a fenntartó ad megbízást az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend figyelembevételével. Csak az a közalkalmazott kaphat vezet i megbízást, aki a köznevelési törvényben meghatározott magasabb vezet i beosztás feltételeinek megfelel. Az intézményvezet által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezet a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreib l átadja az alábbiakat. 1. az alsós igazgatóhelyettes számára az 1-4. évfolyamos tanulók át- és felvételi ügyeiben való döntést, 2. a fels s igazgatóhelyettes számára az 5-8. évfolyamos tanulók át- és felvételi ügyeiben való döntést, 3. az alsós és fels s igazgatóhelyettesek számára tagozatukhoz tartozó tanulócsoportokra és pedagógusaikra vonatkozóan az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, 4. az alsós igazgatóhelyettes számára az alsó tagozatot érint rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, 5. a fels s igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos döntés jogát. 9

10 Nevel testület A nevel testület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevel testület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi az óraadót kivéve, aki a köznevelési törvényben rögzített kérdésekt l eltekintve nem rendelkezik szavazati joggal pedagógus munkakört betölt alkalmazottja, valamint a nevel és oktató munkát közvetlenül segít alkalmazottja. Döntéshozatal a tantestületben A nevel testület döntési, véleményezési, javaslattételi jogkörét törvény és egyéb jogszabály szabályozza. A nevel testület határozatait, amennyiben a testület másban nem állapodik meg, úgy a testület tagjainak legalább 2/3-os jelenléte mellett, az értekezleten jelenlév k 75 %-os többségének egyetértésével hozza. A határozatokról jegyz könyvet kell felvenni. A jegyz könyv vezetésére fel kell kérni a nevel testület egy tagját. A jegyz könyvet egy f nek kell hitelesítenie. (Pl. egy munkaközösség-vezet és a testület bármelyik pedagógusa.) A jegyz könyvet iktatni kell. A nevel testület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek el zetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevel testület döntései mindenkire kötelez érvény ek. A nevel testületi értekezletek rendje Az értekezletek id pontját és témáját a rendkívüli értekezleteket kivéve az éves munkatervben kell meghatározni. Az értekezletek pontos id pontjáról, témájáról legalább egy héttel korábban a megszokott módon (a felhívás kit zése a tanári szoba faliújságjára, felhívás az iskolarádión keresztül, értesítés ben) tájékoztatni kell a nevel testületet. Az értekezletekr l csak igazolt távollét fogadható el, igazolatlan hiányzás esetén munkaügyi felel sségre vonás kezdeményezhet. Minden pedagógustól elvárható, hogy az értekezleteken aktívan részt vesz, konstruktív javaslataival érdemben részt vállal a testület munkájában. Az értekezletek el készítése az iskolavezet inek vagy az igazgató által megbízott pedagógusnak (esetleg pedagógus teamnek) a feladata. Az értekezlet levezetése a levezet elnök (igazgató, igazgatóhelyettes vagy megbízott pedagógus) feladata. Az értekezlet kezdetén megállapítja a testület határozatképességét, majd megnevezi a jegyz könyv vezetésére felkért alkalmazott személyét. Levezet az értekezlet témájától függ en ismerteti a napirendet (a jelenlév k esetleg kiegészítik a javaslataikkal), ezután elfogadásra terjeszti a testület elé. A napirendr l és az értekezlet határozatairól, ha arról a testület másképpen nem rendelkezik, nyílt kézfeltartásos szavazással dönt. Az értekezletek munkaformái témafügg ek. Szempont, hogy minél aktívabban bevonhatók legyenek az érintettek az érdemi munkába. Az értekezletekr l részletes jegyz könyvet kell vezetni, úgy, hogy abból a kés bbiekben nyomon követhet ek legyenek a határozathozatal stádiumai. A határozatok meghozatala után a jegyz könyvet egy (1) f vel hitelesíttetni és iktatni kell. Az el készítés és az el zetes referendumok dokumentumait a jegyz könyvhöz mellékelni kell

11 A nevel testület évente el forduló testületi értekezletei Tanévnyitó értekezlet: az éves munkaterv összeállítása és elfogadása (augusztusban) Osztályozó értekezlet: évente kétszer (januárban tanítási id n kívül és tanév végén, általában június második hete; az értekezleteket az alsó és fels tagozat külön tartja.) Félévi értekezlet: az eltelt id szak értékelése, a második félév feladatai (munkaterv alapján) Nevelési értekezletek: témáját a munkatervben kell meghatározni és a nyitó értekezleten kell a testületnek jóváhagynia; id pontja félévenként egy-egy, sszel és tavasszal Tanévzáró értekezlet: minden tanév végén júniusban az eredmények értékelése, a feladatok számbavétele és a jöv tanév célkit zéseinek megfogalmazása Rendkívüli testületi értekezletek: szükség szerint összehívható. Osztályozó értekezlet feladata Magatartás és szorgalom jegyek elbírálása. Tantárgyi érdemjegyek megállapítása azokban az esetekben, ha szaktanár kéri. Év végén fels bb osztályba lépés, javítóvizsgára vagy évismétlésre utalás. Az osztályf nök beszámol osztálya helyzetér l, munkájáról. Az osztályf nök tájékoztatja a testületet a tanulók tantárgyi értékelésér l, érdemjegyeir l, félévi és tanév végi osztályzatairól. A tanuló magatartása és szorgalma min sítésér l az osztályban tanító pedagógusok meghallgatásával az osztályf nök javaslatára a tantestület dönt. A tanulói tanulmányi teljesítmények értékelésének, a magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításának részletes szabályai az intézmény pedagógiai programjában találhatóak. Rendkívüli értekezletek Az igazgató vagy helyettesei a rendkívüli testületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal korábbi kihirdetésével intézkedhet. A rendkívüli értekezlet tantestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok legalább harmadának írásbeli vagy szóbeli szándéka szükséges, az ok és id pont pontos megjelölésével. Az értekezletet tanítási id n kívül, egy héten belül össze kell hívni. Rendkívüli nevel testületi és/vagy alkalmazotti értekezlet összehívását kezdeményezheti az alkalmazottak nagyobb csoportja is, az ok és id pont pontos megjelölésével. Az értekezletet tanítási id n kívül, egy héten belül össze kell hívni. (Rendkívüli nevel testületi értekezlet összehívását a Közalkalmazotti Tanács is kezdeményezheti.) Tagozati szint értekezleteken hozott döntésekre vonatkozó szabályok A nevel testület tagjai esetenként a tagozatok sajátos feladataiból adódóan sz kebb körben, tagozati szinten is hozhatnak döntéseket. A tagozati szint döntéseket is nevel i értekezleten kell meghozni. Munkaszervezési okokból a tanévkezdéskor célszer egy értekezletes napot megnevezni. A testület egészét érint értekezletek, megbeszélések id pontja amennyiben nem a munkatervben el re meghatározott értekezletr l van szó, munkarend miatti szervezési okokból órától tervezhet. Az értekezletek szervezésekor arra kell törekedni, hogy a megbeszélések a kijelölt napon legyenek. Kisebb lélegzet (csak valamelyik tagozatot érint ) értekezleteket praktikus a fogadóórák és/vagy a szül i értekezletek napján megszervezni. Ezekt l az id pontoktól a téma fontosságától függ en el lehet térni, ennek eldöntése az illetékes tagozatvezet igazgatóhelyettes joga. Az értekezlet pontos id pontjáról a testület tagjait minden esetben egy-két nappal korábban, a szokott módon tájékoztatni kell a téma megjelölésével. A tagozati szint döntések el készítéséért és irányításáért alsó tagozaton az alsós igazgatóhelyettes, fels tagozaton a fels s igazgatóhelyettes felel. 11

12 A tagozat csak saját m ködését érint kérdésekben hozhat döntéseket, melyek jogszer ségéért a tagozatvezet igazgatóhelyettes felel. A tagozati szint döntések nem lehetnek ellentétesek az iskola m ködését meghatározó különféle (küls és bels ) szabályzatok el írásaival, a pedagógiai programban leírtakkal és a tanév elején elfogadott munkaterv el írásaival. Ha valamely pedagógus mindkét tagozaton tanít, akkor a kinevezési dokumentumában meghatározott munkakört kell mérvadónak tekinteni, ha az valamely oknál fogva nem megállapítható úgy ahhoz a tagozathoz tartozónak kell tekinteni, ahol magasabb óraszámban tanít. Döntésüket, amennyiben másban nem állapodnak meg, úgy a tagok legalább 2/3-os jelenléte mellett egyszer többséggel (50 % +1 f ) hozzák. A tagozati szint döntésekr l is jegyz könyvet kell felvenni, amit az iskola irattárában iktatni kell. A tagozati szint döntések a tagozaton tanító valamennyi érintett pedagógusra tekintettel kötelez érvény ek, függetlenül attól, hogy a határozathozatal folyamatában részt vettek-e vagy sem. Szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellen rzésében, összegz véleménye figyelembe vehet a pedagógusok min sítési eljárásában. A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevel -oktató munkájának szakmai segítésér l. A szakmai munkaközösségek közvetlenül irányítják és ellen rzik az iskola szakmai-pedagógiai munkáját, segítve a Pedagógiai Program minél teljesebb megvalósulását, folyamatosan figyelemmel kísérik az oktató-nevel munka eredményességét. Legalább öt, az iskolában dolgozó pedagógus munkaközösséget hozhat létre. Szakmai munkaközösséget az azonos tantárgy vagy tantárgycsoporthoz tartozó tantárgyak, vagy a kiemelten fontos nevelési feladat(ok) szakmai gondozására lehet létrehozni. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezet irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezet bíz meg legfeljebb öt évre. Munkaközösség-vezet t a munkaközösség tagjai maguk közül választanak, akit az érvényes jogszabályoknak megfelel munkaköri leírásban is rögzített mérték órakedvezmény és pótlék illet meg. Iskolánk munkaközösségei A munkaközösségek száma, elnevezése változhat. Cél, hogy a munkaközösségek hatékonyan segítsék a pedagógusok szakmai tevékenységét. A munkaközösségek szakmai m helyek, minden pedagógusnak legalább egy munkaközösséghez tartoznia kell. 1. Anyanyelvi munkaközösség 2. Matematika munkaközösség 3. Idegen nyelvi munkaközösség 4. Természettudományos munkaközösség 5. Testnevelés munkaközösség 6. M vészetek munkaközösség (történelem, ének-zene, rajz, technika, néptánc) 7. Öko-csoport (környezetei nevelési) munkaközösség A szakmai munkaközösség feladatai éves munkatervet készítenek és döntenek munkarendjükr l, gondozzák a munkaközösség szakterületéhez tartozó tantárgyat, ill. tantárgyakat, szakterületükön folyamatosan ellen rzik és értékelik az oktató-nevel munka eredményességét, (eredményvizsgálatok, felmér k összeállítása, értékelése) 12

13 hiányosságok, eredménytelenségek esetén ok feltárást végeznek és javaslatot tesznek a szükséges intézkedésre, a pedagógiai tevékenység továbbfejlesztésére, javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésben való részvételére, véleményezik a továbbképzési programot és a beiskolázási tervet, javaslatot tesznek a tantervi anyag ésszer átrendezésére, kiegészít programokra, taneszközökre, egyéb oktatási segédletekre, módszerekre, alternatív programok választására, helyi alkalmazására, fakultáció és tanórán kívüli foglalkozások programjaira, figyelemmel kísérik a munkaközösségekhez tartozó tantárgyak eszközzel való ellátottságát, tanév végéig javaslatot tesznek az eszközök cseréjére, az új eszközök beszerzésére. minden év január 15-ig összeállítják a tantárgyak oktatásához szükséges tankönyvek listáját a pedagógiai programban rögzített elvek figyelembevételével. szeptember 20-ig a munkaközösségek ellen rzik a tanmeneteket, azok formáját és tartalmát véleményezik, biztosítják az egységes követelményrendszert, összeállítják a tanulmányok alatti vizsgák követelményeit, témaköreit és feladatait, tanulmányi versenyeket szerveznek, felkészítik a tanulókat a különböz szint tanulmányi és egyéb versenyekre, a munkaközösség tagjai részt vesznek a kerület pedagógiai programjain és alkalmanként vagy rendszeresen feladatot vállalnak a kerület szakmai életében, patronálókkal, óralátogatásokkal, szokásaink megismertetésével segítik a pályakezd ket, éves tevékenységüket tanév végén értékelik, megfogalmazzák javaslataikat a következ tanév munkatervéhez, felel söket javasolnak az iskolai ünnepélyek szervezésére, javaslatot tesznek a munkaközösség-vezet személyére. A munkaközösség dönt: az éves munkaprogramjáról, továbbképzési programjáról (házi bemutatók, el adások, hospitálások szervezése) tanulmányi versenyek megrendezésér l. A fentebb felsoroltakon túl a munkaközösség javaslatot tesz a jutalomkeret felosztására, kitüntetésre való felterjesztésre, vezet je személyére, a könyvtárba megvásárolandó könyvekre, folyóiratokra. Döntéshozatal a munkaközösségekben Amennyiben a munkaközösség másban nem állapodik meg, úgy érvényes határozatait a munkaközösség egyszer többséggel (50% + 1f ) hozza. A határozatokról jegyz könyvet kell felvenni. A jegyz könyv vezetésére fel kell kérni a munkaközösség egy tagját. A jegyz könyvet a munkaközösségvezet je hitelesítse. A munkaközösségek a munkatervükben meghatározott id pontokban, de évente legalább négyszer megbeszélést tartanak. A foglalkozások ellen rzése az igazgatóhelyettesek feladata. Szakmai munkaközösségek együttm ködésének és kapcsolattartásának rendje Az iskola pedagógiai és oktató-nevel munkájának sokrét sége és összetettsége, a folyamatosan b vül és változó feladatrendszer m ködtetése, a min ségi munka magvalósítása szükségessé teszi az intézmény szakmai munkaközösségeinek szoros (intenzív) együttm ködését, munkájuk tervszer bbé és szakszer bbé tételét a következ célok érdekében: - harmonikusan megtervezett éves munkaterv, - optimális és arányos terhelés biztosítása a tanévi feladatok megvalósításában, - a pedagógusok munkaterheinek csökkentése, - a pedagógiai program célkit zéseinek min ségelv megvalósítása, - az oktatató-nevel munka hatékony szakmai ellen rzése, - szakmai segítségnyújtás és támogatás a pedagógusoknak az elmaradást mutató területeken, 13

14 - a szakmaiság er sítése. Szakmai munkaközösségek együttm ködésének és kapcsolattartásának rendje Kapcsolattartásért felel s Kapcsolattartás módja Kapcsolattartás gyakorisága Ellen rzés, értékelés Dokumentálás módja Munkaközösség-vezet k A közös megbeszélések id pontjának, témájának egyeztetésébe bevonják az igazgatóhelyetteseket. Szervezett megbeszéléseken és napi munkakapcsolatban - A tanév tervezésekor tanévindítás el tt (augusztus) - Havi egyszeri alkalommal munkaközösség-vezet i megbeszéléseken (9 alkalom) - Napi gyakorlatban folyamatosan - Tanév végi értékelés el tt (június) Ellen rzést végz igazgatóhelyettesek, igazgató Értékelés szóban és az éves pedagógusmin sítésnél írásban. Feljegyzés a megbeszélésekr l, jelenléti ív A tanulók közössége, a tanulócsoportok kialakítása, a csoportba osztás elvei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezet, az osztályf nök áll. Az osztályf nököt az érintett pedagógus véleményének kikérése után - az igazgató bízza meg. Az osztályf nökök osztályf nöki tevékenységüket a munkaköri leírásuk és a pedagógiai programban A pedagógusok helyi feladatai, az osztályf nök feladatai c. részben megfogalmazottak alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségvisel ket választja meg A tanulói jogviszony keletkezése, az osztályba sorolás szempontjai, felvétel/átvétel A tanulói jogviszony a tanköteles beíratásával keletkezik, de e jogviszonyból ered tanulói jogosítványok gyakorlására és igénybevételére csak a tanulmányok tényleges megkezdésével kerülhet sor. Tanulócsoportok kialakítása Az intézménybe iratkozó gyerekek osztályba sorolásánál az iskola hagyományait figyelembe véve szempontként alkalmazzuk, hogy lehet leg egy csoportba osszuk be az egy óvodából érkez gyermekeket. Természetesen ebben az esetben is szem el tt tartjuk a köznevelési törvény csoportlétszámokra vonatkozó el írásait. Másik szempont, ami inkább kívánalom, hogy a beiratkozott kisiskolás gyerekeket kiegyensúlyozott fiú-lány arányban osszuk tanulócsoportba. A fentiekt l eltér más osztályba sorolási elvet nem alkalmazunk. Nyelvcsoportok kialakítása Az 1-3. évfolyamokon nincs a csoportok alakításának különösebb szempontja, legföntebb a hasonló létszámokat tartjuk szem el tt. Az angolt a néptánc tantárggyal bontjuk. A tanulók idegen nyelvi csoportba sorolását 3. osztály végén alakítjuk ki az év vége el tt (május utolsó hetében) megírt speciális nyelvi felmér alapján. A tanulók lassabban haladó és gyorsabban haladó csoportba sorolhatók. Átjárhatóság biztosított. (Lásd lentebb!) A nyelvi csoportba sorolást a nyelvtanárok végzik. Amennyiben az optimális csoportlétszámok kialakítása nem végezhet el kizárólagosan a szintfelmér eredményei alapján, a nyelvtanárok kikérik az osztályf nök véleményét a tanulóval/tanulókkal kapcsolatosan annak érdekében, hogy a képességeinek/képességeiknek megfelel csoportban folytathassa/folytathassák nyelvi tanulmányaikat. A csoportbeosztás megváltoztatására tanév végén (speciális esetben félévkor) kerülhet sor az el zetes szóbeli és írásbeli idegen nyelvi teljesítmény alapján. A csoportbeosztás megváltoztatása a nyelvtanárok hatáskörébe tartozik. 14

15 A BTM-es és SNI tanulók automatikusan a lassabban haladó csoportba kerülnek. Tanuló átvétele A tanulói jogok gyakorlásaként lehet ség van el z leg más intézménnyel tanulói jogviszonyban lév tanuló átvételére. (A körzetes tanuló felvétele ett l független eljárás.) Iskolánk els sorban a törvényi kötelezettség okán a körzetében lakó tanköteles korú gyermekek ellátását biztosítja, valamint a fér hely függvényében, minden olyan körzeten kívüli, els sorban újpesti gyermeket, felveszünk (átveszünk), aki a lentebbi feltételeknek megfelel és azokat a tanuló és gondvisel je is elfogadja. Aki a Sz cs Sándor Általános Iskola tanulója szeretne lenni, elfogadja az iskola tanulóitól elvárt magatartási és iskolai szokásokat meghatározó viselkedési kódex el írásait. A körzetes tanulók kivételével csak azokat a tanulókat vesszük át az intézménybe, akik érvényes bizonyítvánnyal rendelkeznek, magatartás és szorgalom osztályzatuk nem rossz és nem hanyag min sítés, tanulmányi eredményük, pedig legalább közepes és el zetesen tanultak angol nyelvet. A feltételeknek megfelel tanulóknak különbözeti vizsgát kell tenniük. A különbözeti vizsgára vonatkozó el írások az intézmény pedagógiai programjának a Tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására vonatkozó szabályok c. részében találhatók. Amennyiben a felvett tanulónál a kés bbiekben hiányosságok tapasztalhatók, a hiányzó ismeretek pótlására a szaktanár türelmi id t határozhat meg, amit a szül vel közölni kell. Az újonnan érkez tanulókkal pontosan ismertetni kell az iskolában támasztott követelményeket, az iskola házirendjét, az iskola hagyományait. Az a nem körzetes tanuló, aki vétkesen megszegi az iskola szokásrendjét, aki hanyag szorgalmával nem teljesíti az iskolában támasztott követelményeket az iskolából eltanácsolható. Err l a szül t az iskolába felvételkor tájékoztatni kell. Tanuló átvételére akkor van lehet ség ha: az adott évfolyam engedélyezett létszám keretei azt lehet vé teszik, az átvételre jelentkezett tanuló részt vesz az anyanyelvi és matematikai ismereteir l tájékozódó mérésen, (az el z tanév végi követelményeket legalább közepes jó eredménnyel teljesíti), a magatartására és szorgalmára az el z iskolájában nem volt kifogás, magatartása és szorgalma is legalább változó volt, korábbi iskolájában már tanulta azt az idegen nyelvet, amit abban az osztályban fog tanulni, amibe elhelyezésre kerül. Amennyiben nem tanulta az idegen nyelvet, haladékot kaphat az ismeretek pótlására, amir l év végén osztályozó vizsgán ad számot. A hiányzó ismeretek pótlására a szaktanár türelmi id t határozhat meg, amit a szül vel közölni kell. A felvételr l, átvételr l az intézmény igazgatója dönt vagy az átadott feladat- és hatáskörrel rendelkez igazgatóhelyettes. Az átvételi szándékról a fenti feltételek teljesülése esetén az iskola igazgatója befogadó nyilatkozatot állít ki, amit a szül knek átad. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. Az átvétellel járó bármilyen anyagi következményt (hiányzó vagy más kiadó taneszközeinek megvásárlása), egyéb adminisztrációs eljárás intézése (pl. az étkezés térítési díj visszakérése az el z intézményt l, diákigazolvány leadása, stb.) az átvételt kér szül t terheli. Az újonnan érkez tanulókkal az osztályf nöknek pontosan ismertetni kell az iskolában támasztott követelményeket, az iskola házirendjét, az iskola hagyományait. Az a nem körzetes tanuló, aki vétkesen megszegi az iskola szokásrendjét, aki hanyag szorgalmával nem teljesíti az iskolában támasztott követelményeket az iskolából eltanácsolható. Err l a szül t az iskolába felvételkor tájékoztatni kell. Az átvétellel létrejött új tanulói jogviszonyt az iskolatitkár a KIR felé jelzi, és kéri az el z iskolánál fennálló jogviszony megszüntetését. 15

16 Eljárás szorgalmi id ben más intézménybe távozó tanulóval szemben Iskolaváltási szándékáról, döntésér l a szül az osztályf nököt vagy az iskola vezet jét esetleg az illetékes igazgatóhelyettesét szóban tájékoztatja. Amennyiben már rendelkezik befogadó nyilatkozattal, azt bemutatja. Az iskolaváltással járó adminisztrációs eljárást az iskolatitkár végzi. Az iskolából más intézménybe távozni szándékozó (tanulói jogviszonyát megszüntet ) tanuló szül jének (gondvisel jének) a befogadó intézmény által kiállított "Befogadó nyilatkozat" bemutatásakor lehet "Távozási bizonyítvány"-t kiállítani. A távozási bizonyítványon fel kell tüntetni a tanulónak addig az id pontig megszerzett osztályzatait tantárgyanként. A távozást a tanuló-nyilvántartóban is fel kell tüntetni, megjelölve azt az intézményt, amely a tanulót befogadta. A tanulmányi kötelezettségét más intézményben folytató tanuló Törzslapjára a távozást követ egy héten belül az osztályf nök, az iskolákban alkalmazható Záradékokban meghatározott módon bejegyzi, hogy mely iskola fogadta be a tanulót és mikor. Távozáskor valamennyi, az új jogviszonyhoz szükséges személyes dokumentumot (bizonyítvány, ellen rz könyv, beszedett témazáró feladatlapok, dolgozat füzetek) az egészségügyi törzslapot kivéve, amit a véd n postai úton juttat el a tanuló új iskolájába a szül részére át kell adni, vagy a választott iskola részére tértivevényes postai küldeményként el kell küldeni. A tanuló diákigazolványát távozáskor be kell vonni és azt a szokásos eljárásban meg kell semmisíteni. A diákönkormányzat (DÖK) 1 Feladata, hogy összefogja a tanulók közösségét és megvalósítsa a diákok érdekeinek védelmét és képviseletét. Irányítója az Iskolai Diákbizottság (IDB), melynek tagjai az osztálytitkárok és a környezetvédelmi felel sök. A DÖK saját szervezeti és m ködési szabályzattal rendelkezik. A diákönkormányzat SZMSZ-ét az iskolai diák bizottság (IDB) készíti el és a tanulók közössége fogadja el (Diákparlament), amit a nevel testület hagy jóvá. A DÖK üléseir l feljegyzést kell készíteni, ami tartalmazza az id pontot, a jelenlév k számát a megbeszélés témáját. A feljegyzéseket a fels s igazgatóhelyettesnek kell leadni. A DÖK feln tt segít je tanév elején, félévkor és év végén tájékoztatja a nevel testületet a megbeszéléseken felvet dött kérdésekr l, a diákok által megfogalmazott kérésekr l. A diákönkormányzat tagjai gondozzák az aula és a folyosói faliújságokat, aktualizálják rajtuk a megjelen információkat. Részt vesznek rendezvények szervezésben és lebonyolításában (Hallowe en, farsang, Sz cs Nap) Kapcsolattartás a DÖK képvisel je és az intézményvezet je között Munkájukat az igazgató által megbízott feln tt képvisel segíti, aki a tantestületi értekezleteken és az iskolavezetés ülésein a tanulókat képviseli az ket érint kérdésekben. A DÖK és az IDB állásfoglalásairól, megbeszéléseiken kialakított véleményükr l, javaslataikról a képvisel tanár írásos feljegyzésben tájékoztatja az intézmény vezet jét, aki a felvetett javaslatokra, észrevételekre 15 napon belül szóban, kérésre írásban választ ad. Ha a tanulók nagyobb közösségét érint döntés születik, akkor a döntés meghozatala el tt a DÖK véleményét ki kell kérni. Azokban az ügyekben, amelyekben a DÖK véleményének kikérése kötelez, az alábbiak szerint kell eljárni: 1 A DÖK szervezeti és m ködési szabályzatát lásd az iskola szabályzatai között. 16

17 a képvisel t a DÖK-öt érint kérdésben az el terjesztés anyagának megküldésével (lehet leg elegend id t hagyva a véleményük kialakítására - 15 nap) el zetesen tájékoztatni kell, hogy a DÖK az adott kérdésben kialakíthassa álláspontját, a megbeszélésre, tárgyalásra a DÖK képvisel jét az intézményben szokásos módon meg kell hívni (tájékoztatás szóban, tájékoztatás írásban a tanári szoba faliújságján elhelyezett értesít n), a DÖK képvisel je állásfoglalásukat még a megbeszélés el tt (min. 1 nappal korábban) írásban eljuttatja az intézményvezet jéhez, a döntési folyamatban a nevel testület figyelembe veszi a DÖK álláspontját és a lehet ségekhez mérten határozatában érvényre juttatja a tanulóközösség véleményét, az adott kérdésben született határozat elfogadását a DÖK képvisel je kézjegyével látja el. A diákönkormányzatot érint fontos döntések, határozatok megjelennek: a Zöldalma újságban, az iskola honlapján és a DÖK faliújságján. A diákönkormányzat m ködéséhez szükséges feltételek biztosítása A DÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola infrastruktúráját (helyiségek, telefon, fax, Internet, fénymásoló, stb.), ha ezzel nem korlátozza annak m ködését. A Diák Bizottság megbeszéléseihez egy kijelölt tantermet használ, a m ködéshez szükséges saját és átvett eszközöket ebben a helyiségben helyezi el. A m ködéshez rendelkezésre bocsátott helyiségek rendjéért, az eszközök m köd képes állapotának meg rzéséért a DÖK felel sséggel tartozik. Iskolai média A tanulók szabad véleménynyilvánításának eszközeként iskolaújságot szerkesztenek, amely évente két alkalommal jelenik meg, fénymásolt sokszorosítási eljárással. Az újság neve: Zöldalma utalva az intézménynek a környezetvédelem ügye melletti elkötelezettségére illetve ironikusan és szimbolikusan célozva az újság szerkeszt inek zsenge korára. Példányszáma az igények és lehet ségek alapján változó. Az újságot diákokból álló szerkeszt ség m ködteti tanári segítséggel: a DÖK mindenkori feln tt vezet je irányítja a szerkesztést, a számítástechnika munkakörben foglalkoztatott pedagógus segít a megjelenítésben. A nyomtatáshoz, sokszorosításhoz szükséges nyomtató és fénymásoló berendezés fenntartását és üzemeltetését az iskola biztosítja. A szül i szervezet (SZMK) 2 Az iskolában nem m ködik iskolaszék, ezért a szül k közösségét az osztályonként 1-2 f s szül i választmánya képviseli, meghatározott jogosítványokkal, a szül kt l kapott felhatalmazással érvényesítik szül társaik érdekeit. A választmány a szül k közül képvisel t választ, aki a szül i közösség képviseletében kapcsolatot tart az intézmény vezet jével, együttm ködik a szül ket érint információk továbbításában, az SZMSZ-ükben meghatározott formában gyakorolja a szül ket megillet jogokat, nyilatkozik és véleményez a szül i közösség nevében. 1. A szül i szervezet döntési jogkörébe tartozik: m ködési rendjének, munkaprogramjának megállapítása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása, a rendelkezésére álló pénzeszközökb l az iskolának nyújtandó anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. (pl. DSE és alapítványi befizetések, egyesületek létrehozása az iskolai célok megvalósítására) 2 SZMK m ködési szabályzatát az 7. sz. melléklet tartalmazza 17

18 2. A szül i szervezet véleményez és javaslattév jogkörrel rendelkezik a következ területeken: iskolai munkaterv, a tanév rendjének meghatározásában, a m ködési szabályzat szül ket is érint rendelkezéseiben, a házirend megállapításaiban, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szül k tájékoztatási formáinak meghatározásában, a szül ket anyagilag is érint ügyekben, a szül i értekezletek napirendjének meghatározásában. 3. A szül i szervezet munkájának ügymenetét m ködési szabályzat rögzíti. A szül i szervezet a munkarendjében meghatározott id pontokban megbeszéléseket tart, melyre az iskola vezet jét meghívja. A szül i szervezet a szül ket érint kérdésekr l a szül i értekezleteken kéri a szül k véleményét, melyet az osztályok választott közösségi tagjai az iskolai szint közösségi értekezleten képviselnek. Közösségi értekezletükön összegzik a szül i észrevételeket, az általuk kialakított módon határozatot hoznak, melyr l az iskola vezetését írásban tájékoztatják. A szül k által felvetett problémákra az iskola vezetése 15 napon belül köteles választ adni, melyben a szül ket tájékoztatja a megtett intézkedésekr l. 4. A szül i szervezet képvisel it az iskola igazgatója félévente tájékoztatja az iskola m ködésér l, a tervezett tevékenységekr l, a munkatervr l, annak megvalósulásáról, az iskolában történt, a szül ket is érint eseményekr l, és minden olyan témáról, amiben az iskolavezet ségének vagy a szül k képvisel inek az intézmény m ködését érint kérdésekben szükséges ismerniük egymás álláspontját. Ezeket a megbeszéléseket általános munkaid n kívül (17.00 órától) lehet szervezni, lehet leg szeptember második felében és februárban. A szül i szervezet képvisel jét meg kell hívni azokra a testületi értekezletekre, ahol olyan téma kerül megbeszélésre, amiben a szül i szervezetnek javaslattev vagy véleményez jogköre van. Az intézményi tanács m ködése Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szül k, a nevel testület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képvisel ib l alakult egyeztet fórum, mely a nevelési-oktatási intézmény m ködését érint valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. Az intézményi tanács és a vezet k közötti kapcsolattartás formája, rendje Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felel s. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségvisel je illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola m ködésér l. Az intézményi tanács elnöke számára az igazgató a tanév rendjér l szóló miniszteri rendeletben meghatározott határid n belül elküldi a nevel testület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégz nevel testületi értekezletr l készített jegyz könyvet. Az intézményi tanács képvisel jét meg kell hívni a szül i választmány és a diákönkormányzat vezet sége valamint az iskolaszék vezet je részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és helyettese(i) évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi id szakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjér l szóló nevel testületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékelésér l, a munkatervben rögzített feladatok teljesítésér l. Szükséges esetben az intézményi tanács képvisel je az iskolavezet ség, valamint a nevel testület értekezleteire is meghívható. 18

19 Az intézményi tanács és az iskola vezet sége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg. Az Iskolai diák sportkör (ISK) 3 Az iskolai diáksportkör feladatait külön megállapodás alapján az iskolai sportegyesület, a SZÁDSE (Sz cs Sándor Általános Iskola Diák Sportegyesülete) látja el. AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI, KÜLS KAPCSOLATOK RENDSZERE A törvényben biztosított jogok gyakorlásához az iskolavezet sége biztosítja a lehet séget, egyben támaszkodik az egyes közösségekben kidolgozott javaslatokra, véleményekre. Az iskolai éves munkaterv kialakításakor alapvet fontosságú e közösségek munkájának értékelése, tervezése. A kapcsolattartás formái Kib vített iskolavezet ségi értekezletek Nevel testületi értekezletek Szül i értekezletek Fogadóórák A szül i közösség képvisel inek megbeszélései DÖK megbeszélések Iskolagy lések Munkaközösségi értekezletek A kapcsolattartás felel sei Nevel testületi értekezlet igazgató Iskolavezet ségi ért. igazgató Munkaközösségi ért. munkaközösség-vezet SzMK megbeszélések szmk elnök Fogadóórák tanárok, tanítók Szül i értekezletek osztályf nökök Iskolagy lés igazgatóhelyettesek, illetve a munkatervben meghatározott pedagógus Diákparlament (évente egy alkalom) DÖK vezet Kapcsolatok küls szervezetekkel (partner szervezetek) 1. Fenntartás, üzemeltetés, tanügyigazgatás és egyéb: Budapest IV. Tankerület (igazgató) Újpesti Önkormányzat (igazgató) Gazdasági Intézmény (igazgató) Gyermekorvosi rendel (igazgatóhelyettesek, GYIV-felel s, pályaválasztásért felel s pedagógus) Szakszolgálatok (igazgató, igazgatóhelyettesek) Nevelési Tanácsadó (igh-k, GYIV-felel s) Gyermekjóléti Szolgálat (GYIV-felel s) Közétkeztetést ellátó cég (alsós igazgató helyettes) Diáksport Egyesület (fels s igazgatóhelyettes) Iskolai alapítvány (igazgató) 2. Szakmai szervezetek: F városi Pedagógiai Intézet (igazgató) 3 A DSE-vel kötött megállapodást lásd az intézmény egyéb szabályzatai között. 19

20 Környezeti neveléssel foglalkozó szervezetek (megbízott pedagógusok) egyéb (igazgató) 3. A küls szervezetekkel fenntartott kapcsolatokról, az elintézend, vagy elintézett ügyekr l az iskolavezetést tájékoztatni kell. Eljárni csak az igazgató tudtával és jóváhagyásával lehet. 4. Szül i értekezletet évente két-három alkalommal kell tartani. A szül i értekezleteken kívül biztosítani kell, hogy a szül k fogadóórákon szerezhessenek információkat gyermekük tanulmányi, magatartási helyzetér l. A fogadóórák megtartására négy napos id tartamokat kell kijelölni. Az intervallumon belül a pedagógusok határozzák meg azt a napot, mikor tartják a fogadóórájukat. 5. A szül i értekezletek és fogadóórák id pontját év elején a munkatervben kell rögzíteni. Szül i értekezleteket és fogadóórákat csak az általános munkaid n túl, óra után lehet tartani. Szül i értekezlet szül i kezdeményezésre is lehet, ha az osztály szül i közösségének 1/3-a írásban, az ok megjelölésével kéri, akkor 8 napon belül az osztályf nöknek szül i értekezletet kell összehívnia. 6. A szül k tájékoztatásának eszköze az elektronikus napló. Az elektronikus napló használatát Az elektronikus napló bevezetéséig használatban maradnak a hagyományos tájékoztató eszközök: tájékoztató füzet, üzen füzet. A szül k folyamatos tájékoztatása végett törekedni kell arra, hogy a tájékoztató füzet és üzen füzet naprakész információkat tartalmazzon. A tájékoztató füzet pontos és naprakész vezetésére a tanulókat rá kell szoktatni. A tájékoztató füzetben az osztályzatok naprakész vezetése els sorban a tanuló kötelessége. Legkés bb a 4. osztálytól kezdve meg kell követelni a tanulóktól, hogy a kapott osztályzatot még azon az órán saját maguk beírják a tájékoztató füzetükbe, amelyiken kapták. Az érdemjegyeket a pedagógusnak a naplóba kell bejegyeznie. Az osztályf nök havi rendszerességgel ellen rzi a naplóba és a tájékoztató füzetbe írt osztályzatokat. A bukásra álló tanulók szüleit (gondvisel jét) a félévzárás illetve az év végi zárás el tt, a munkatervben meghatározott id pontig az osztályf nök értesítse a tanuló rossz eredményér l, és tegyen javaslatot a javítás módjára (pl. korrepetálás). Az igazgatóhelyettesek az év eleji nyitáson, és a tanév végi záráson kívül félévente legalább kétszer ellen rzik a naplók rendszeres vezetését. Szóban és a naplóba bejegyzett írásban figyelmeztetik az osztályf nököket és szaktanárokat a hiányok pótlására. Az osztályf nökök és szaktanárok 3 napon belül kötelesek a hiányosságokat pótolni. Az iskolahasználók tájékoztatása a helyben szokásos módon 1. Az iskola eseményeir l, programjairól, hirdetményeir l és a törvényi el írásokból adódó tájékoztatási kötelezettségekr l a tanulókat, szül ket és valamennyi érdekl d t a helyben szokásos módon tájékoztatjuk. 2. A helyben szokásos tájékoztatási lehet ségek: írásban a földszinti bejárat mellett elhelyezett hirdet táblára kifüggesztés, írásban a földszinti aulában, emeleteken és a tanári szobában elhelyezett hirdet felületeken kifüggesztve, írásban a tájékoztató füzeten keresztül vagy külön dokumentumként valamennyi érintett szül nek elküldve, írásban az iskola honlapján elhelyezve, szóbeli tájékoztatás szül i értekezleten, iskolarádión keresztül, Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok el írásai és fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre és létszámra az iskola igazgatójának véleménye alapján a fenntartó vezet je alkal- 20