OrSággyülés Hivatala tf`?hian szám : I xt ett: 2011 APR 14, Magyarország Alaptörvénye címmel benyújtott T/2627. sz.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "OrSággyülés Hivatala tf`?hian szám : I xt ett: 2011 APR 14, Magyarország Alaptörvénye címmel benyújtott T/2627. sz."

Átírás

1 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Ellenjegyezte : OrSággyülés Hivatala tf`?hian szám : 02.f cr I xt ett: 2011 APR 14, EGYSÉGES JAVASLA T Magyarország Alaptörvénye címmel benyújtott T/2627. sz. törvényjavasla t zárószavazásához Előterjesztő : Ágh Péter és képvisel őtársai (Fidesz) Dr. Aradszki András és képvisel őtársai (KDNP) Budapest, április 14.

2 Magyarország Alaptörvény e (a kihirdetés napja) Isten, áldd meg a magyart! Nemzeti hitvallás MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felel ősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat : Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezel őtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszer ű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböz ő vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetün k szellemi és lelki egységét. A Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényez ők. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és embe r alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felel ősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jöv ő nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egysé g sokszínűségéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a vilá g minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, a z igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, igazságosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

3 2 Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amel y megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezet t felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen b űnök elévülését. Nem ismerjük el az évi kommunista alkotmányt, amely egy zsarnoki uralo m alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét. Egyetértünk az els ő szabad Országgy űlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezéséne k visszaálltát május másodikától, az els ő szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányo s rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggy á teszik Magyarországot. Alaptörvényünk jogrendünk alapja : szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. El ő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemze t együttműködésére alapítsuk. ALAPVETÉ S A. cikk HAZÁNK neve Magyarország. B. cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képvisel ői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. C. cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom er őszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

4 3 (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állami és a helyi önkormányzati szervek jogosultak. D. cikk Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem el őtt tartva felel ősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejl ődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, valamint a szül őföldön való boldogulásukat, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. E. cikk (1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekébe n nemzetközi szerz ődés alapján az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához é s kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig az Alaptörvényb ől ered ő egye s hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. (3) Az Európai Unió joga a (2) bekezdés keretei között megállapíthat általánosa n kötelez ő magatartási szabályt. (4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgy űlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. F. cikk (1) Magyarország fővárosa Budapest. (2) Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók. G. cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja. (2) Magyarország védelmezi állampolgárait. (3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszer űen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. (4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

5 4 H. cikk (1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. (2) Magyarország védi a magyar nyelvet és a Magyarországon él ő nemzetiségek nyelvét. (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet minta magyar kultúra részét. I. cikk (1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Els ő mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelked ő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. (2) Magyarország zászlaja három, egyenl ő szélességű vízszintes sávból áll, amelyek közül a felső piros az erő, a középső fehér a hűség, az alsó zöld szín a remény szimbóluma. (3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

6 5 (4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg. J. cikk (1) Magyarország nemzeti ünnepei : a) március 15. napja, az évi forradalom és szabadságharc emlékére ; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére ; c) október 23. napja, az évi forradalom és szabadságharc emlékére. (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja. K. cikk Magyarország hivatalos pénzneme a forint. L. cikk (1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és n ő között, önkénte s elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemze t fennmaradásának alapját. (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. (3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.

7 6 M. cikk (1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép a z erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. N. cikk (1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetés i gazdálkodás elvét érvényesíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért els ődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felel ő s. (3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szerve k feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani. O. cikk Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. P. cikk A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológia i sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemze t közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jöv ő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Q. cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és meg őrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. R. cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.

8 7 (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallássa l és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. S. cikk (1) Új Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslato t a köztársasági elnök, a Kormány, országgy űlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet el ő. (2) Új Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges. (3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgy űlés elnöke aláírj a és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy a z Alaptörvény módosítását annak kézhezvételét ől számított öt napon belül aláírja és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. (4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történ ő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában. T. cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkot ó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabál y állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait. (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szer v vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgy űlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. SZABADSÁG É5 FELEL ŐSSÉG I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvet ő jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam els őrend ű kötelezettsége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvet ő egyéni és közösségi jogait. (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítj a meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvet ő jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

9 8 (4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvet ő jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak. II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. III. cikk (1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésne k alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem. (2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. (3) Tilos az emberi faj nemesítését célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedek másolása. IV. cikk (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. (2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokbó l és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tart ó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos b űncselekmény elkövetése miatt szabható ki. (3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni, és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. (4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult. V. cikk Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyeget ő jogtalan támadás elhárításához. a VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jóhírnevét tiszteletben tartsák. (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

10 9 (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellen őrzi. VII. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggy őződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, aká r másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2) Magyarországon az állam és az egyházak különváltan m űködnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttm űködik az egyházakkal. (3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, illetve azokhoz csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (5) Szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapjá n szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszín űségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és m űvészeti alkotás szabadságát, továbbá a lehet ő legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében a tanulás és a közoktatásban törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományo s kutatások értékelésére kizárólag a tudomány m űvelői jogosultak. (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A fels őoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illet ően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.

11 1 0 XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a m űvelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművel ődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelez ő alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhet ő középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhet ő felsőfokú oktatással, tovább á az oktatásban részesül ők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. XII. cikk (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzésse l mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalm i felelősséggel jár. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekb ől, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. XIV. cikk (1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határoza t alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. (2) Senki nem utasítható ki olyan államba vagy adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. (3) Magyarország ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelme t kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akike t hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzet i hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak.

12 1 1 (4) Magyarország az esélyegyenl őség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a n őket, az id őseket és a fogyatékkal él őket. XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelel ő testi, szellemi és erkölcsi fejl ődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikr ől gondoskodni. XVII. cikk (1) A munkavállalók és a munkaadók a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel együttműködnek egymással. (2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, anna k alapján kollektív szerz ődést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vag y munkabeszüntetést tartsanak. (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságá t tiszteletben tartó munkafeltételekhez. (4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz. XVIII. cikk (1) Gyermekek foglalkoztatása testi, szellemi és erkölcsi fejl ődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével tilos. (2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szül ők munkahelyi védelmét. XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározot t támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedés t igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan i s megállapíthatja.

13 12 (4) Magyarország az id őskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalm i intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra val ó jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel i s megállapíthatja. XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem és a z egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti el ő. XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyez ő hulladékot behozni. XXII. cikk Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. XXIII. cikk (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgy űlési képviselők, a helyi önkormányzati képvisel ők és polgármesterek, valamint az európa i parlamenti képvisel ők választásán választó és választható legyen. (2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkez ő minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők é s polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó é s választható legyen. (3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismer t minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők é s polgármesterek választásán választó legyen. (4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti. (5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja. (6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkez ő állampolgára, ha az

14 1 3 állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. Polgármesterré magyar állampolgár választható. (7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képvisel ők és polgármesterek választásán választó. (8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozz a meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségvisel ője nem tölthet be. XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszer ű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvénybe n meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. (2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat törvényben meghatározottak szerint megtérítse a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kárt. XXV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez. XXVI. cikk Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására. XXVII. cikk (1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. (2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze. XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bírósá g tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. (2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntet őjogi felel ősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

15 14 (3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett vélemény e miatt. (4) Senki nem nyilvánítható b űnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy nemzetközi szerz ődés, illetve a z Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben más állam joga szerint nem vol t bűncselekmény. (5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntet őeljárás alá vonását é s elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismer t szabályai szerint bűncselekmény volt. (6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki ne m vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan b űncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy nemzetközi szerz ődés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben más államban törvénynek megfelel ően már jogerősen felmentették vagy elítélték. (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. XXIX. cikk (1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényez ők. Minden valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A hazai nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelve n való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelv ű oktatáshoz. (2) A hazai nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (3) A hazai nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi é s országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. XXX. cikk (1) Minden ember, valamint törvény alapján létrehozott jogalany teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelel ően hozzájárul a közö s szükségletek fedezéséhez. (2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevel ők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani. XXXI. cikk (1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. (2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn. (3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megel őző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkez ő, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismeret i meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalato s törvény határozza meg.

16 1 5 (4) Magyarországi lakóhellyel rendelkez ő, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére sarkalatos törvényben meghatározottak szerint honvédelmi munkakötelezettség írható el ő. (5) Magyarországi lakóhellyel rendelkez ő, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint polgári védelmi kötelezettség írható el ő. (6) Minden ember, valamint törvény alapján létrehozott jogalany honvédelmi é s katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében sarkalatos törvényben meghatározotta k szerint gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhet ő. AZ ÁLLAM Az Országgyűlé s 1. cikk (1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a) megalkotja Magyarország Alaptörvényét ; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását ; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerz ődés kötelező hatályának elismerésére ; e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát, valamint az Állam i Számvevőszék elnökét; f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésr ő l ; g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képvisel ő-testületet; h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésrő l ; i) különleges jogrendet érint ő, valamint katonai műveletekkel kapcsolatos döntéseket hoz; j) közkegyelmet gyakorol ; k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröke t gyakorol. 2. cikk (1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. (2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgy űlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. (3) Az országgyűlési képviselők általános választását az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

17 cikk (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezd ődik, és a következ ő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést a választást követ ő harminc napon belüli időpontra a köztársasági elnök hívja össze. (2) Az Országgy űlés kimondhatja feloszlását. (3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha a) a Kormány megbízatásának megsz űnése esetén a köztársasági elnök álta l miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgy űlés az első személyi javaslat megtételéne k napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig ne m fogadja el. (4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgy űlés elnökének és az Országgyűlésben képviselette l rendelkez ő pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét. (5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgy űlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3 ) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el. (6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belü l új Országgyűlést kell választani. 4. cikk (1) Az országgy űlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, azzal összefüggésben nem utasíthatók. (2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket i s megállapíthat. (3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megsz űnik a) az Országgy űlés megbízatásának megsz űnésével ; b) halálával ; c) összeférhetetlenség kimondásával ; d) lemondásával ; e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn ; f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgy űlés munkájában. (4) Az országgy űlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányána k megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hog y az országgyűlési képvisel ő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgy űlés a jelen lévő országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazatával határoz. (5) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részlete s szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

18 cikk (1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgy űlési képvisel ő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat. (2) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyz őket választ. (3) Az Országgyűlés országgy űlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít. (4) Az országgy űlési képvisel ők tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint országgy űlési képviselőcsoportot alakíthatnak. (5) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgy űlési képviselőknek több mint a fele jelen van. (6) Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jele n lév ő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A Házszabály egyes döntések meghozatalát minősített többséghez kötheti. (7) Az Országgy űlés a jelen lévő országgy űlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalás i rendjét. (8) Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalato s törvény határozza meg. 6. cikk (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgy űlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet. (2) Az Országgyűlés a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgy űlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára az elfogadott törvényt az Alaptörvénnye l való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követ ően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgy űlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. (3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, é s elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgy űlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, a z Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. (4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságna k megküldi.

19 1 8 (5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás el őtt, észrevételeine k közlésével, egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgy űlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársaság i elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. (6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, d e legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenessége t állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja. (7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. (8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételte n kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz. (9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt a z Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4 ) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozássa l kérhet ő, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárás i követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgy űlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények ne m teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát. 7. cikk (1) Az országgyűlési képvisel ő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvev őszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. (2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. (3) Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok el őtt i megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.

20 1 9 Országos népszavazá s 8. cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országo s népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgá r kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes é s eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgy űlésre kötelez ő. (2) Országos népszavazás tárgya az Országgy űlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésr ől ; b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központ i adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról ; c) az országgyűlési képvisel ők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról ; d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről ; e) az Országgy űlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésr ől; f) az Országgy űlés feloszlásáról ; g) képvisel ő-testület feloszlatásáról ; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésér ől, valamint a megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról ; i) a katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésrő l ; j) közkegyelem gyakorlásáról. (4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fel e érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több min t fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. A köztársasági elnök 9. cikk (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, é s őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. (3) A köztársasági elnök a) képviseli Magyarországot ; b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; c) törvényt kezdeményezhet ; d) országos népszavazást kezdeményezhet; e) kitűzi az országgy űlési képvisel ők, a helyi önkormányzati képviselők é s polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját ; f) különleges jogrendet érint ő döntéseket hoz ; g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését; h) feloszlathatja az Országgy űlést;

21 20 i) az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatár a megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti a z Országgyűlésnek; j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére ; k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét ; 1) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét; m) kialakítja hivatala szervezetét. (4) A köztársasági elnök a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerz ődés kötelező hatályát ; b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket ; c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önáll ó szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat; d) megbízza az egyetemek rektorait ; e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat; f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamin t engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését ; g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát; h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben ; i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megsz űnésével kapcsolatos ügyekben ; j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. (5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhe z és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges. (6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b) e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hog y az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné. (7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené. 10. cikk (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. (2) Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. 11. cikk (1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta el őtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás id ő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgy űlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titko s szavazással választja.

22 2 1 (2) A köztársasági elnök választását jelölés el őzi meg. A jelölés érvényességéhez a z országgyűlési képvisel ők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése el őtt kell benyújtani. Minden országgy űlés i képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. (3) Az els ő szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgy űlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. (4) Ha az els ő szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az els ő szavazásko r az els ő helyen szavazategyenl őség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az els ő szavazáskor csak a második helyen áll el ő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. (5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követ ő nap alatt be kell fejezni. (6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásána k lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megel őzően az Országgyűlés el őtt esküt tesz. 12. cikk (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen. (2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keres őfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért a szerz ői jogi védelem alá es ő tevékenység kivételével díjazást nem fogadhat el. (3) A köztársasági elnök megbízatása megsz űnik a) megbízatási idejének lejártával ; b) halálával ; c) ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására ; d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; e) összeférhetetlenség kimondásával ; f) lemondásával ; g) a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással. (4) A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tev ő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamin t az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz. (5) A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalato s törvény határozza meg. 13. cikk (1) A köztársasági elnök ellen büntet őeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.

23 22 (2) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövet ő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képvisel ők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. (3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos. (4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. (5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. (6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségét ől megfoszthatja. 14. cikk (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatá s megsz űnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megsz űnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit a z Országgy űlés elnöke gyakorolja. (2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgy űlési képviselő kezdeményezésére az Országgy űlés állapítj a meg. (3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgy űlés elnöke országgy űlés i képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgy űlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. A Kormány 15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatáskör e kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szer v feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. (2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. (3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. (4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. 16. cikk (1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. (2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök - helyettest jelöl ki. (3) A miniszterelnököt az Országgy űlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. (4) A miniszterelnök megválasztásához az országgy űlési képvisel ők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

24 2 3 (5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát, a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgy űlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg; b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlensé g kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért sz űnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságá t fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megsz űnését ől számított tizenöt napon belül teszi meg. (6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgy űlés nem választotta meg, a köztársasági elnök új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg. (7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt id őpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalb a lép. (8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. (9) A Kormány tagja az Országgy űlés előtt esküt tesz. 17. cikk (1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. (2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátásár a nevezhető ki. (3) A Kormány általános hatáskör ű területi államigazgatási szerve a fővárosi é s megyei kormányhivatal. (4) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésér e vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja. (5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza. 18. cikk (1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. (2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja a z államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátj a a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. (3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazá s alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletéve l nem lehet ellentétes. (4) A Kormány tagja tevékenységéért felel ős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját. (5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet;

Részletesebben

A köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

A köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat (  Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) A köztársasági elnök Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 10. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából

Részletesebben

A legfontosabb állami szervek

A legfontosabb állami szervek A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.)

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 5 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelõsséggel

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.)

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) 4. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 3 Magyarország Alaptörvénye* (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) 1 NEMZETI HITVALLÁS

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) 1 NEMZETI HITVALLÁS A jogszabály mai napon (2012.VI.6.) hatályos állapota A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 1 Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS

Részletesebben

Magyarország Alkotmányának tervezete

Magyarország Alkotmányának tervezete 2011 március 11. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Magyarország értékelve Alkotmányának Give Magyarország Alkotmányának Give Magyarország Alkotmányának Mérték Give Magyarország Alkotmányának

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) OptiJus Opten Kft. I. Magyarország Alaptörvénye Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) A 2012.6.19. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék Isten, áldd meg a magyart!....................................

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.

AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6. AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Részletesebben

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására

Részletesebben

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LXI. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1945 2024. OLDAL 2011. május 20. A NEMZETI ERÕFORRÁS MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM ÁRA: 1220 FT I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2012.12.22 3 Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén,

Részletesebben

II. Köztársasági Elnökség

II. Köztársasági Elnökség II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.)

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye MHK adatbázis Magyarország Alaptörvénye Isten, áldd meg a magyart! Magyarország Alaptörvénye 1 NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye Magyarország Alaptörvénye Magyarország Alaptörvénye Isten, áldd meg a magyart! Nemzeti hitvallás MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javas l a t o t. Magyarország Alaptörvény e. [Alapvetés] ALAPVETÉS

Tisztelt Elnök Úr! módosító javas l a t o t. Magyarország Alaptörvény e. [Alapvetés] ALAPVETÉS ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Érkozett 2 11 caa-r 2 Módosító iavasla t Dr. Kövér László az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése alapján a Magyarország Alaptörvényér

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) (tervezet)

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) (tervezet) MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) (tervezet) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel

Részletesebben

Magyarország Alaptörvény e (a kihirdetés napja) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS

Magyarország Alaptörvény e (a kihirdetés napja) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS gt tággy űlés Hivatal a trrr,artyszrri : 1 (,262 24 ' tk«ett : 2011 ÁPR 2. ifi. Magyarország Alaptörvény e (a kihirdetés napja) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI,

Részletesebben

CIVILBIZTONSÁG KEDVES HALLGATÓK! Ime a témakörök a vizsgára. Kiemelten javaslom az alábbi témákat:

CIVILBIZTONSÁG KEDVES HALLGATÓK! Ime a témakörök a vizsgára. Kiemelten javaslom az alábbi témákat: CIVILBIZTONSÁG KEDVES HALLGATÓK! Ime a témakörök a vizsgára. Kiemelten javaslom az alábbi témákat: 1), 3), 4), 6), 14), 16), 17), 18), 19), 20), 21), 22), 23), 24), Tisztelettel Szilágyi Tivadar 1 1) Napjaink

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) (tervezet)

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) (tervezet) MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) (tervezet) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel

Részletesebben

Dr. Szilágyi Tivadar CIVILBIZTONSÁG tansegédlet április 02.

Dr. Szilágyi Tivadar CIVILBIZTONSÁG tansegédlet április 02. 1 Dr. Szilágyi Tivadar CIVILBIZTONSÁG tansegédlet 2014. április 02. 2 Tartalomjegyzék: KIHIVÁSOK A) AZ EMBERISÉG TÍZ LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA B) MAGYARORSZÁG ELŐTT ÁLLÓ KLHÍVÁSOK C) A BIZTONSÁG ÉS A VÉDELEM

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

Hazánk március tizenkilencedikén elveszíte állami önrendelkezésének visszaálltát május másodikától,

Hazánk március tizenkilencedikén elveszíte állami önrendelkezésének visszaálltát május másodikától, DOKUME NT UM Először arra gondoltam, hogy megjelentetjük e fontos dokumentum Preambulumát, majd kiemeljük azon részeit, melyek a nemzetiségekre vonatkoznak. El is kezdtem a szerkesztést, majd azt vettem

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXVIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM május 9. Jogszabályok

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXVIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM május 9. Jogszabályok CXXXVIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2011. május 9. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Jogszabályok 64/2011. (IV. 13.) Korm. rendelet Magyarország alaptörvénye (2011. április 25.)

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Módosítandó alaptörvény! Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.)

Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Hatályos: 2013.04.01 - Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 2 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért,

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye Of gággyülés Hivatala ür>mst 2011 C 4. Magyarország Alaptörvénye Magyarország Alaptörvény e Isten, áldd meg a magyart! Nemzeti hitvallá s MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felel ősséggel

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye 1

Magyarország Alaptörvénye 1 Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 163. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 163. szám MAGYAR KÖZLÖNY 163. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. október 3., csütörtök Tartalomjegyzék Magyarország Alaptörvénye 68254 (egységes szerkezetben) 68254 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 163.

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 1 / 32 2014.03.24. 8:39 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2013.10.01 5 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI,

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) A NEGYEDIK MÓDOSÍTÁS UTÁN, KORREKTÚRÁZVA 1

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) A NEGYEDIK MÓDOSÍTÁS UTÁN, KORREKTÚRÁZVA 1 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) A NEGYEDIK MÓDOSÍTÁS UTÁN, KORREKTÚRÁZVA 1 Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) A NEGYEDIK MÓDOSÍTÁS UTÁN, KORREKTÚRÁZVA 1

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) A NEGYEDIK MÓDOSÍTÁS UTÁN, KORREKTÚRÁZVA 1 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) A NEGYEDIK MÓDOSÍTÁS UTÁN, KORREKTÚRÁZVA 1 Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2013.10.01 5 Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 2 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén,

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye 1. (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS

Magyarország Alaptörvénye 1. (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) OptiJUS Opten Kft. 1 Magyarország Alaptörvénye Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2013.10.01. óta hatályos szöveg Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az

Részletesebben

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével. XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 1. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 1. szám MAGYAR KÖZLÖNY 1. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2019. január 2., szerda Tartalomjegyzék Magyarország Alaptörvénye 2 (egységes szerkezetben) 2 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2019. évi 1. szám I. Az Alaptörvény

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 160. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 160. szám MAGYAR KÖZLÖNY 160. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2018. október 16., kedd Tartalomjegyzék Magyarország Alaptörvénye 30702 (egységes szerkezetben) 30702 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 160. szám

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 100. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 100. szám MAGYAR KÖZLÖNY 100. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2018. június 29., péntek Tartalomjegyzék Magyarország Alaptörvénye 5106 (egységes szerkezetben) 5106 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 100. szám

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye 1. (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS

Magyarország Alaptörvénye 1. (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye 1. (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS

Magyarország Alaptörvénye 1. (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye 1. (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS

Magyarország Alaptörvénye 1. (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS Magyarország Alaptörvénye 1 (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2016.07.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék Isten, áldd meg a magyart!......................................... 1 NEMZETI HITVALLÁS..........................................

Részletesebben

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye

Magyarország Alaptörvénye Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) a).

Módosította: Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása 21. cikk (1) a). Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.)

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) 1. oldal Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.)

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) Hatályos: 2016. VII. 1.-től Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért,

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1 Hatály: 2016.VII.1. - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1 Hatály: 2016.VII.1. - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1 Hatály: 2016.VII.1. - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1 Hatály: 2016.VII.1. - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.)

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) 1. oldal Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1

Magyarország Alaptörvénye. (2011. április 25.) NEMZETI HITVALLÁS 1 Magyarország Alaptörvénye Hatály: 2018.VI.29. - 2018.X.14. (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! NEMZETI HITVALLÁS 1 MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért,

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági

Részletesebben

ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól

ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól Név:.... Lakcím : Debrecen,.. utca szám em. ajtó Levelezési cím: Debrecen,. utca szám em. ajtó (Amennyiben a levelezési

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Tájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek évi választásáról

Tájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek évi választásáról Tájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi választásáról Tisztelt Választópolgárok! A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választására 2014.

Részletesebben

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések

Az Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések

Részletesebben

JOGANYAG GYŰJTEMÉNY Alkotmányjog tanév, I. (őszi) szemeszter

JOGANYAG GYŰJTEMÉNY Alkotmányjog tanév, I. (őszi) szemeszter JOGANYAG GYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 1. 2017-2018. tanév, I. (őszi) szemeszter ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu TARTALOMJEGYZÉK Magyarország Alaptörvénye... 3 Alkotmány,

Részletesebben

Iromány száma : T/332/4 4 Benyújtás dátuma : június 14.

Iromány száma : T/332/4 4 Benyújtás dátuma : június 14. Iromány száma : T/332/4 4 Benyújtás dátuma : 2018. június 14. Az Országgy ű lé s Törvényalkotási bizottsága ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Címzett : Kövér László, az Országgyű lés elnöke Érkezett : 2018 JúN 14,

Részletesebben

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:

Részletesebben

Politikai részvételi jogok

Politikai részvételi jogok Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős

Részletesebben

EGYSÉGES JA VASLA T. zárószavazásához

EGYSÉGES JA VASLA T. zárószavazásához ORSZÁGGYÜLÉSI KÉPVISELŐ Ellenjegyezte : 19zk'S I A Érkezett:?~ Z DE 14. T/9243/. sz. EGYSÉGES JA VASLA T egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról szóló

Részletesebben

3 cikk Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

3 cikk Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. FORRÁS 16 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948 Egyszerűsítette az Amnesty International 1 cikk Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel

Részletesebben

ir mányszárn.jin ;L $ gs Er <:zett : 2016 NOV 1 4. Tisztelt Elnök Úr!

ir mányszárn.jin ;L $ gs Er <:zett : 2016 NOV 1 4. Tisztelt Elnök Úr! Országgyűlés Hivatala ir mányszárn.jin ;L $ gs országgyűlési képvisel ő Er

Részletesebben

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Magyarország Alaptörvényének hetedik

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Magyarország Alaptörvényének hetedik ORSZÁGGY ŰLÉS 'I NbKI TITKÁRSÁG 2016 OKT, 1 0 :ktatóstám : MINISZTERELNÖK Melléklet: 4 darab TÖRVF-B/ 115/ 2016. Kövér László úr az Országgyűlés elnöke részére Országgy űlés I-Fiv át a Irományszám 1 I

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.

Részletesebben

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat (  Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI

AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés

Részletesebben

Az Országgyűlés. ajánlás a. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról szóló T/1247. számú törvényjavaslat

Az Országgyűlés. ajánlás a. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról szóló T/1247. számú törvényjavaslat ORBZÁGGYÜLÉS HIVATAL A T/1247/18. Érkezett : 2010 OKT 1 8. Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ajánlás a Emberi jogi, kisebbségi, civil- é s vallásügyi bizottságának a

Részletesebben

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja. Kereszténydemokrata Néppárt 1 S% T/... számú törvényjavasla t

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja. Kereszténydemokrata Néppárt 1 S% T/... számú törvényjavasla t Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Képviselőcsoportja 1 S% É e :Zola MM 19. a T/... számú törvényjavasla t a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételr ől Előterjesztő : Budapest, 2010.

Részletesebben

1. cikk. Terrorveszélyhelyze t

1. cikk. Terrorveszélyhelyze t Országgy ű léc uiir~ acsl~: Irományszám : TI o.' A 6 Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítás a Érkezett : 2016 ÁPR 2 6. (2016 ) Az Országgy űlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk

Részletesebben

VI. FEJEZET A KORMÁNY 75.

VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. (1) A végrehajtó hatalmat a Kormány gyakorolja. (2) A Kormány védi az alkotmányos rendet és a jogalanyok jogait, biztosítja a jogszabályok végrehajtását, meghatározza a külpolitikát,

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20.

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20. Jogszabályi keretek 2015. november 20. Tartalomjegyzék 1 Előzmények... 3 2 Alapvető fogalmak... 5 3 Nemzeti szintű jogszabályi keretek... 6 3.1 Nemzeti hitvallás... 6 3.2 Alaptörvény... 6 3.3 Stratégiák...

Részletesebben