I N D O K O L Á S Ózd Város Önkormányzatának évi költségvetési rendeletéhez

Átírás

1 I N D O K O L Á S Ózd Város Önkormányzatának évi költségvetési rendeletéhez Ózd Város Önkormányzatának képviselő-testülete a 224/KH/2010. (XII.14.) számú határozatával fogadta el Ózd város évi költségvetésének elkészítésére vonatkozó koncepcióját. A Képviselő-testület évre kiemelt feladatként határozta meg: - az új munkahelyek létrehozását szolgáló fejlesztések, befektetések ösztönzését, - a működési hiány megszüntetése érdekében szükséges, elkerülhetetlen intézkedéseket és ezzel együtt a kötelező feladatokat ellátó önkormányzati intézmények biztonságos működését, az ahhoz szükséges forrás biztosítását, - a kötelező feladatokat ellátó intézmények költségtakarékossági és a peremkerületi fejlesztéseket célzó pályázatokhoz az önerő biztosítását, - a folyamatban lévő infrastruktúra, gazdaság és város-rehabilitációs projektek költségelőirányzaton belüli végrehajtását, - a város kistérségi központi szerepének erősítését. A koncepcióban kiemelt feladatok természetesen a költségvetés éves pénzügyi lehetőségeinek kereteit figyelembe véve csak korlátozottan érvényesíthetőek. A bevételi oldalon korlátként kell figyelembe venni a központi forrásból származó támogatásokat és a saját bevételi lehetőségeket, míg a kiadási oldalon adottságként kell figyelembe venni a kötelező és önként vállalt feladatok finanszírozásához szükséges forrásigényt, ill. a már vállalt kötelezettségek teljesítésének szükségességét. A működési hiány mértékénél figyelembe kell venni és be kell tartani a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 88. (2) bekezdésének előírását, mely szerint a helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának felső határa (hitelképesség) nem haladhatja meg a korrigált saját folyó bevétel 70%-át. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLXIX. törvényben meghatározott normatív, nem kötött állami hozzájárulások mértéke a évihez képest átlag 5,3 %-kal,összesen Eft-tal csökkent. A normatív támogatásokon belül az oktatás támogatása Eft-tal, a pénzbeli szociális juttatásokra kapott támogatás Eft-tal csökkent. A személyi jövedelemadó helyben maradó része és a jövedelemkülönbség mérsékléseként kapott kiegészítés mértéke Eft-tal, 7,4 %-kal csökkent. A két központi támogatás együttes csökkenése 2010-hez képest Eft.

2 2 A központi támogatások a évi költségvetési törvényjavaslat szerint várható mértékét figyelembe véve került meghatározásra és elfogadásra az előző évi eredeti kiadási előirányzatokhoz viszonyított minimum 200 Mft-os kiadáscsökkentési célkitűzés. Ezt a célkitűzést, mint ahogy a rendelet-tervezet 4/c és 5/a számú melléklete is mutatja csak néhány területen lehetett megvalósítani, több területen, így pl. egyes feladatok támogatásánál, a közoktatási kiadásoknál, a társadalom- és szociálpolitikai juttatásoknál, a feladatellátás jelenlegi rendszere, az intézményrendszer széttagoltsága és az ezzel összefüggésben felmerülő állandó költségek, valamint az előző évről áthúzódó kötelezettségek teljesítési kötelezettsége miatt a szükséges kiadáscsökkentés nem valósult meg. Ezért a központi támogatások folyamatos csökkenéséhez alkalmazkodva, a kiadások csökkentése érdekében folytatni kell az Önkormányzat kötelező feladatát jelentő alapfokú oktatás és nevelés területén és az egyéb területeken (Ózdszolg Kft ) is megkezdett szervezeti és feladatellátás racionalizálást, a kiadáscsökkentést eredményező intézkedések végrehajtását. A kiadáscsökkentésre vonatkozó intézkedéseket az előbbiekben említett területeken kívül valamennyi feladatellátásra ki kell terjednie. Ez azért is elkerülhetetlen mert már a most rendelkezésre álló működési források sem teszik lehetővé a jelenlegi szervezeti és támogatási rendszer és vállalt feladatok ellátását, megfelelő finanszírozását. Ennek elmaradása a normatív támogatás változatlansága, ill. további csökkenése miatt a saját bevételekből (helyi adóbevételből) és hitelből már nem lehet teljesíteni a folyamatos működéshez és támogatásokhoz szükséges igényeket. Az oktatási intézmények működési kiadásainak finanszírozásához 2011-ben, a évi Eft-tal szemben már Eft Eft saját forrás szükséges. Hasonló a helyzet a művelődési intézmények központi finanszírozása és működési fenntartásának forrásigénye tekintetésben is. A művelődési intézmények működtetésének évi önkormányzati forrásigénye Eft. Az oktatási és művelődési intézmények működtetése a jelenlegi struktúrában együttesen Eft saját forrást igényel, mely már meghaladja a várható helyi adóbevétel mértékét. További igen jelentős, hitelből származó forrást igényelnek a nem kötelező feladatok és az államháztartáson kívüli támogatások jelenlegi rendszerének folyamatos fenntartása és finanszírozása.

3 3 Ezért az előbbiekhez hasonlóan szintén fontos és elkerülhetetlen a nem kötelező önkormányzati feladatokra fordított kiadások jelentős csökkentése, erősítve ezzel a tevékenységet valósan igénylők működéshez történő hozzájárulását. A kiadások minden területre kiterjedő jelentős csökkentése azért is fontos, mert a rendelkezésre álló forrásokból az Önkormányzat már a törvény szerinti kötelező feladatait sem tudja megfelelően finanszírozni, már ennek elvárt szinten történő működtetéséhez is hitelfelvétel szükséges. Az Önkormányzatnak nem a különböző érdekek szerinti igényekhez szükséges forrást, hanem elsődlegesen a törvények szerinti kötelező feladatainak ellátásához szükséges fedezetet kell a pénzügyi lehetőségeinek függvényében biztosítani. A központi normatív támogatások csökkenése, a forráshiány finanszírozását biztosító hitel fedezetének korlátozottsága, a hitelkamaton kívüli járulékos költségek növekedése miatt a működési kiadások tekintetében alapvető követelmény a korábbi éveknél is sokkal szigorúbb, és takarékosabb gazdálkodás, csak a kötelezettségek határidőben történő teljesítéséhez feltétlenül szükséges hitel igénybevétele. A jelentős működési forráshiány miatt a költségvetési szervek működése és gazdálkodása esetében az eddigieknél is fontosabb követelmény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. számú törvényben megfogalmazott gazdaságosságra, hatékonyságra, eredményességre vonatkozó követelmény szigorú betartása. A költségvetési szervek tekintetében az is követelmény, hogy az alaptevékenységen kívül végzett vállalkozási tevékenysége finanszírozása szigorúan csak normatív és önkormányzati támogatáson kívüli forrásból történhet. A tevékenységből származó bevételnek fedeznie kell az adott tevékenységgel összefüggésben felmerült valamennyi közvetlen és közvetett kiadást. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, úgy a tevékenységet meg kell szüntetni, ill. intézkedni kell más formában történő ellátásáról. A évi költségvetés címrendjét a rendelet-tervezet 1. melléklete tartalmazza. I. A KÖLTSÉGVETÉS VÁRHATÓ BEVÉTELEI A évi költségvetés várható bevételeit a 2. mellékletben foglaltuk össze. A bevételi források évi előirányzata Eft. Ebből Eft az intézmények működési bevétele, melynek intézményenkénti részletezését és összetételét a 3. melléklet, ezen belül az Alsófokú Oktatási Intézmények Gondnoksága önállóan működő költségvetési szerveinek bevételi előirányzatait a 3/a melléklet tartalmazza.

4 4 Az intézményi működési bevételek Eft felhalmozási célú bevételt tartalmaznak, melyből Eft a befektetett pénzügyi eszközök (kötvényből származó forrás) kamata. A helyi adóbevételeknél az iparűzési adóbevétel a évi adóbevallások alapján meghatározott összesített adóalap ( Mft) alapján, a már felszámolás alatti vállalkozások adóalapjára jutó adóval korrigálva, valamint a két legjelentősebb adófizető létszámbővítésével összefüggő értéktöbblet várható növekedésének hatását is figyelembe véve Eft-ban került meghatározásra. az építményadóból származó bevétel a évi teljesítések figyelembevételével került megtervezésre. A normatív támogatások alakulását, az elmúlt évihez viszonyított változását a 2/a melléklet, a normatív támogatások mérőszámainak változásait, mely a központi forrás mértékének alakulását alapvetően meghatározzák a 2/b. melléklet tartalmazza. A működési célú támogatások előző évhez viszonyított csökkenése összességében Eft. A központi támogatásokon belül (2/a. számú melléklet) a település-üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatok támogatása Eft-tal növekedett, a pénzbeli szociális juttatások fedezetére szolgáló keret Eft-tal, az oktatás feladatok támogatása Eft-tal csökkent, a tűzoltóság támogatása 331 Eft-tal növekedett, a személyi jövedelemadóval kapcsolatos támogatás Eft-tal csökkent. A közcélú foglalkoztatást felváltó közfoglalkoztatási program tekintetében az önkormányzat lehetősége az elmúlt évihez képest kedvezőtlenül változott, egyrészt közfoglalkoztatás önkormányzati önerejének fedezetére is szolgáló pénzbeli szociális juttatások támogatásának fentiek szerinti jelentős csökkenése, másrészt a minimálbér és a garantált bér emelkedése miatt. A gépjárműadóból várható bevételt a meglévő gépjárműállomány és a január 1-től érvényes adómérték alapján Eft-ban határoztuk meg. Bírság, pótlék és egyéb sajátos bevételként Eft került betervezésre. Nem szerepelnek a bevételek között a tervezési előírások miatt azon központosított előirányzatok, amelyek a tényleges teljesítés arányában, illetve a pályázati támogatások szerint év közben pótelőirányzatként növelik a költségvetést.

5 2011-ben az alábbi központosított előirányzatok vehetők igénybe: 5 Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása. Az előirányzat azon települések támogatására szolgál, amelyekben a lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeumok szakmai támogatása. Az előirányzatból nyilvános könyvtár állománygyarapításához, közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki, múzeumok szakmai fejlesztéséhez igényelhető támogatás. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó - feladatellátás racionalizálása folytán felszabaduló létszám miatti - többletkiadások támogatása. Ez az előirányzat szolgál a feladatellátás racionalizálása létszámcsökkentés - miatt felszabaduló létszámmal kapcsolatos egyszeri kiadások részbeni megtérítése, a felmentési időre járó illetmény fele és végkielégítés jogszabály szerinti teljes összege és azok járulékai. Pályázat benyújtásának határideje: április 12., július 12., szeptember 27. Ózdi martinsalak felhasználása miatti kárt szenvedett épületek tulajdonosainak kártalanítása. A rendelkezésre álló előirányzat 300 Mft. Önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása évben új támogatási szerződés kizárólag azon beruházásokat érintően köthető, amelyek esetén az uniós forrásról szóló legalább első körös támogatói döntés évben vagy azt követően született meg. Új támogatási szerződés az alábbi célokra köthető: vízgazdálkodási, egyes környezetvédelmi, egészségügyi járóbeteg-szakellátási, bölcsődei, óvodai és általános iskolai ellátást nyújtó intézményekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges saját forrás kiegészítésére, mely az Önkormányzatok vagyongyarapodását eredményezik.

6 évben támogatást kizárólag az alábbi helyi önkormányzatok igényelhetnek: - társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések, - a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletében szereplő kistérségek területén lévő települések, - azon önkormányzatok, amelyek és években az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásában részesültek, - azon önkormányzatok, melyek a KEOP ivóvízminőség- javító programban érintettek, - a többcélú kistérségi társulások az általuk fenntartott intézmények uniós támogatásból történő fejlesztések esetén, ha a fejlesztéssel valamennyi tag egyetért, A támogatás céljainak, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait az önkormányzatokért felelős miniszter február 28-ig rendeletben állapítja meg. Helyi közösségi közlekedés normatív támogatása. Támogatásra az önkormányzatok a helyi közlekedési szolgáltatás ellátása során felmerülő tárgyévet megelőző évi veszteség erejéig pályázhatnak. Esélyegyenlőséget, felzárkózást segítő támogatások. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatását a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló foglalkozásokhoz, ellátásokhoz, képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítéshez, óvodai fejlesztő programhoz igényelhetik. Nyári gyermekétkeztetés támogatása. Azok a települési önkormányzatok igényelhetik, akik vállalják a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek nyári időszakban történő rendszeres étkeztetését. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása. a) Társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésére, felújítására, Az igényelhető maximális támogatás 30,0 Mft. b) Iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztésére, felújításra.

7 7 A sportlétesítmény fejlesztésére, felújítására maximálisan igényelhető támogatás 20,0 Mft. Helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatása. A támogatásról a kormány rendeletben fog dönteni. Felhalmozási és tőkejellegű bevételként azon előirányzatok kerültek figyelembevételre, amelyeket szerződés határoz meg, vagy egyéb információ alapján biztosítottnak látszik, ill. a felhalmozási célú kiadások fedezetéhez teljesíteni kell. Hasonló módon került figyelembevételre az Önkormányzat sajátos felhalmozási és tőkejellegű bevétele is. A támogatásértékű működési bevételeken belül az OEP-től átvett pénzeszközként az egészségügyi alapellátás finanszírozásához Eft-tal, az Ózd Kistérség Többcélú Társulástól a munkaszervezet, közoktatás, belső ellenőrzés feladataihoz, valamint a bejáró tanulók támogatásához Eft, az EU-s programokra megítélt, évre áthúzódó támogatásból Eft bevétellel számoltunk. Támogatásértékű felhalmozási bevételek között a fejlesztésekkel kapcsolatos központi támogatások az aláírt támogatási szerződés szerinti ütemezésnek megfelelően kerültek meghatározásra. Az előző évi pénzmaradvány összege az előzetesen meghatározott, kötelezettséggel nem terhelt pénzmaradványt tartalmazza. Összességében a évi költségvetés bevételeinek végösszege Eft. Ebből Eft a évi várható bevétel, Eft az előző évi felhalmozási célú pénzmaradvány, Eft a évi működési hiány finanszírozásához igénybevett hitel mértéke és Eft a évi működési hiány. A és évi halmozott működési hiány összesen Eft, mely a novemberben megkötött hitelszerződés szerinti Ft-os hitelkeretet Eft-tal haladja meg. Ennek megfelelően a évi működési hiány finanszírozására újabb Mft-os működési hitel felvételére van szükség.

8 8 II. A ÉVI KIADÁSOK ELŐIRÁNYZATAI A kiadási előirányzatok tervezésénél általános elvként vettük figyelembe az alábbiakat. az általában egyszeri jelleggel képződő felhalmozási célú bevételekből működési jellegű kötelezettség finanszírozására ne kerüljön sor. a szociális juttatások és közfoglalkoztatás működési kiadásainak előirányzatait a lehetőségek függvényében a központi költségvetésből származó forrásoknak kell biztosítani. a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság működési kiadásaihoz önkormányzati működési támogatás ne kerüljön biztosításra. a költségvetésben elsősorban a kötelező feladatok ellátásához legszükségesebb anyagi feltételek kerüljenek biztosításra. a folyamatban lévő beruházások, felújítások befejezéséhez a szükséges fedezet, ill. a tervezett fejlesztésekhez a szükséges önerő biztosításra kerüljön. A évre előirányozott Eft összes bevételből a 10. sz. és 11. sz. számú mellékletben szereplő mérlegek szerint Eft a működési, Eft a felhalmozási célokra felhasználható források összege. Az önállóan működő és gazdálkodó intézmények évi kiadásaira vonatkozó javaslatot a 4. melléklet, a Polgármesteri Hivatal költségvetésére vonatkozó előirányzatokat az 5. melléklet, a évi költségvetési létszámkereteket címenként a 4/b melléklet tartalmazza. A felújításokra tervezett előirányzatokat intézményenként és feladatonként a 8. melléklet, a tervezett beruházások előirányzatait hasonló megbontásban a 9. melléklet részletezi.

9 9 A.) MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK A működési, fenntartási kiadások legnagyobb részét, 63.7 %-át az Önkormányzat által fenntartott intézmények működési kiadásai teszik ki. Az intézményi működési kiadásokon belül a személyi kiadások és járulékok mértéke 69.6 %. A támogatásértékű működési kiadásokon és működési célú pénzeszközátadásokon belül 79.6 %-ot tesznek ki a társadalom- és szociálpolitikai juttatásokra, valamint a közfoglalkoztatásra tervezett kiadások. Jelentős összeget tesznek ki az önkormányzati feladatokat ellátó gazdasági társaságok és az önkormányzaton kívüli szervezetek részére adott működési célú támogatások ( Eft) is, melynek forrása kizárólag a működési hitel. A működési célú kiadások tervezésénél minden intézménynél figyelembe vételre került az átsorolások, soros lépések és egyéb kötelező személyi juttatások hatása. Az intézményi működési kiadások az intézményektől bekért igények és az ezt követő többszöri egyeztetés eredményeként kialakult és az intézményvezetők által meghatározott kiadási mértékeknek megfelelően kerültek meghatározásra. Az intézmények működési kiadásaihoz biztosított önkormányzati támogatásokat a 6. mellékletben mutatjuk be. Az Alsófokú Oktatási Intézmények Gondnoksága évi működési kiadási előirányzata - a december havi közcélú munka bér és járulékai nélkül - (4. melléklet 1.old. 1. cím, intézményenkénti részletezése 4/a mellékletben) Eft, mely Eft-tal több mint a évi eredeti kiadási előirányzat (4/c sz. melléklet). A normatív támogatásokon felül szükséges önkormányzati forráskiegészítés működési célra Eft, mely a működési kiadások 38.9%-ának felel meg. Az Önkormányzat saját forrásából történő támogatás csökkentése érdekében a már elfogadott intézkedéseken túl további kiadáscsökkentéssel járó szervezési intézkedéseket kell tenni.. Az Ózdi Művelődési Intézmények működési, fenntartási kiadási előirányzata a december havi közcélú munka bér és járulékai nélkül - ( 4. melléklet 1. old. 2. cím) Eft, mely, Eft-tal kisebb mint a évi (4/c sz. melléklet). A feladatellátáshoz saját forrásból biztosított kiegészítés Eft. A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság működési, fenntartási kiadásait (4. melléklet 2.old. 3. cím) kizárólag a központi költségvetés és a saját bevételek finanszírozzák.

10 10 2.) A Polgármesteri Hivatal működési, fenntartási kiadásait (5. sz. melléklet) szakfeladatonként az alábbi megbontásban irányoztuk elő: Képviselő-testület (1. oldal - 1. alcím) Hivatali igazgatási kiadások (3. oldal - 2. alcím) Körzeti igazgatási kiadások (3. oldal -3. alcím) Polgármesteri Hivatal üzemeltetése (3. oldal - 5. alcím) Sportcélok és feladatok (3. oldal - 6. alcím) Közművelődési feladatok (4. oldal -7. alcím) Polgári Védelem kiadásai (5. oldal -8. alcím) Város és községgazdálkodási szolgáltatások (5. oldal -9. alcím) Saját, vagy bérelt ingatlanok kiadásai (8. oldal -10. alcím) Közfoglalkoztatás (8. oldal 11. alcím) Közbiztonság feladatai (9. oldal 12. alcím) Közterület Felügyelet (10. oldal -13. alcím) Közoktatási feladatok (10. oldal -14.alcím) Egészségügyi alapellátás (10. oldal 15. alcím) Társadalom- és szociálpolitikai juttatások (11. oldal 16. alcím) Finanszírozási kiadások (12. oldal 17. alcím) A Képviselő-testület működési, fenntartási kiadásai között a tisztségviselők, a kabinet iroda, a képviselők, a külső bizottsági tagok, megbízottak rendszeres és nem rendszeres személyi kiadásai, valamint a működéshez kapcsolódó dologi kiadások kerültek betervezésre. A hivatali igazgatási és a Polgármesteri Hivatal üzemeltetésével kapcsolatos működési kiadások ( Eft Eft = Eft) tartalmazzák a Polgármesteri Hivatal működtetésével és fenntartásával, az üdülők fenntartásával valamint az őrzési feladatokkal kapcsolatos kiadásokat A körzeti igazgatási feladatok kiadásai ( Eft) az okmányiroda, építésügyi hatóság, gyámügyi feladatok működési, fenntartási kiadásait tartalmazzák. Sportcélok és feladatok működési, fenntartási kiadásai ( Eft) között a sportrendezvényekkel kapcsolatos kiadások, valamint a Kistérségi Tanuszoda üzemeltetési díja ( Eft) került megtervezésre. A közművelődési feladatok területén az elmúlt évek gyakorlata alapján kialakult feladatatok finanszírozásához legszükségesebb előirányzatok ( Eft) kerültek betervezésre.

11 11 A város- és községgazdálkodási szolgáltatások működési, fenntartási kiadási előirányzatai ( Eft) között az önkormányzati ingatlanok értékesítésével, a közvilágítással, a játszóterek karbantartásával, a hitelekkel, befektetésekkel, karácsonyi díszkivilágítással, a településrendezési terv feladataival és egyéb más város- és községgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos kiadások kerültek megtervezésre. A saját vagy bérelt ingatlanokkal kapcsolatos működési kiadások ( Eft) a tervezett értékesítések, számlázott szolgáltatások utáni ÁFA fizetésen kívül az önkormányzathoz befizetett lakáshasználati díj, óvadék várható visszatérítéseit, az önkormányzati vagyonbiztosítás díját, valamint a tervezett ingatlanértékesítések hirdetési díjait tartalmazzák. A közfoglalkoztatás működési kiadásai között a évi közcélú munka január hónapban kifizetett bér és járulékainak kiadásai kerültek betervezésre. A közbiztonsággal kapcsolatosan tervezett működési kiadások között a térfigyelő rendszer üzemeltetéséhez szükséges kiadások kerültek meghatározásra. A Közterület Felügyelet működési, fenntartási kiadásainál a Közterület Felügyelet működési kiadásai, valamint a térfigyelő kamerarendszer rendőrség mellett a felügyelet által történő üzemeltetéséhez szükséges kiadások kerültek megtervezésre. A közoktatási feladatok működési, fenntartási kiadásai között az oktatási intézményekben megvalósított világításkorszerűsítéssel kapcsolatos kiadás, illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kihelyezett tagozatán indítandó képzés hirdetési díja lett előirányozva. Az egészségügyi alapellátás működési kiadásai a várható OEP finanszírozás mértékének figyelembevételével kerültek meghatározásra. A társadalom- és szociálpolitikai juttatások működési kiadásai között a tervezett juttatások és az utánuk fizetendő nyugdíjjárulék, az utalvány díja (bankköltség) került tervezésre. 3.) A tervezett kamatkiadások előirányzata Eft-ban került meghatározásra, melyből Eft a korábban felvett fejlesztési hitelek, Eft a kötvény, Eft a működési hitel kamata. 4.) Finanszírozási műveletek kiadásaként (5. melléklet 12. oldal 17. cím) Eft került betervezésre, melyből Eft a korábban felvett fejlesztési

12 12 hitelek törlesztő részletei és Eft a év végi működési hitelállomány törlesztésének összege. 5.) Az előre nem látható feladatok fedezetére szolgáló működési tartalék előirányzataként összesen Eft került betervezésre, melyből Eft a polgármesteri általános tartalék, Eft az ún. vis-maior tartalék, Eft a területi képviselők részére biztosított céltartalék és Eft a tévesen megigényelt osztályfőnöki pótlékkal kapcsolatos normatív támogatás visszafizetésére képzett tartalék. 6.) Ózd Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat évi költségvetését a Kisebbségi Önkormányzat által elfogadottaknak megfelelően a 7. melléklet tartalmazza. 7.) Működési célú pénzeszköz átadások, egyéb támogatások Az Önkormányzati költségvetésben a különböző szervezeteknek javasolt működési célú támogatásokat az 5. mellékletben a 2. előirányzat csoport alatti összegek képezik. Az ez évi előirányzatok évi támogatásokkal való összevetését az 5/a mellékletben mutatjuk be. - Összesen Eft önkormányzati támogatást irányoztunk elő a Kistérségi Társulás keretében működtetett feladatokhoz, melyben meghatározó súlyt képviselnek a szociális gondozással, gyermekvédelemmel, gazdasági iroda fenntartásával kapcsolatos feladatok. A tagi befizetés mértéke a korábbi évekhez hasonlóan 500 Ft/fö, összesen Eft. - Az önkormányzat társulástól származó intézményi és egyéb bevételei összesen Eft-ot tesznek ki. Az Önkormányzat és a Kistérségi Társulás költségvetésének évi pénzügyi kapcsolatait az 5/b sz. melléklet mutatja be. - Az alapítványok, karitatív és civil szervezetek a rezsi költségeinek és a működés egyéb dologi kiadásainak (bérleti díj, pályázati önerő, közszolgáltatási díjak, stb.) támogatására Eft támogatási keretet javasolunk meghatározni. - A helyi közösségi közlekedés támogatására előirányzott Eft megegyezik az előző évi támogatás mértékével.

13 13 - Az ÓZDINVEST Kft működési támogatása az ingyenesen bérbe adott nem lakáscélú helységek kieső bérleti díjainak kb. 4 havi ÁFA fedezetét, valamint a Kaszinóban működő Nemzetvédelmi Egyetem rezsi költségeinek első féléves díját tartalmazza. - A sportszervezetek támogatására a januári döntéssel megítélt támogatásokkal együtt összesen Eft támogatás került betervezésre. - Az Ózdi Sportcentrum Nonprofit Kft támogatására javasolt előirányzat összesen Eft, mely a már korábban meghozott az Ózdszolg Nonprofit Kft-be történő beolvasztásról szóló - döntésnek megfelelően csak az I-III. havi támogatási előirányzatot tartalmazza. - A Strand üzemeltetéséhez javasolt támogatási előirányzat Eft. - Az Ózdi Kommunikációs Nonprofit Kft évi működési támogatására összesen Eft előirányzat került betervezésre. A támogatásból Eft az ÓVTV támogatása, Eft az Ózdi Körkép újság ingyenes megjelentetésének és Eft az Ózd Városi honlap üzemeltetésének költsége. - Településüzemeltetési szolgáltatási feladatokra összesen Eft előirányzat került betervezésre. Az előirányzat tartalmazza az Ózdszolg Kft első negyedéves működési kiadásait, a tervezett átszervezéssel, a közfoglalkoztatás átmeneti időszakával kapcsolatos egyszeri jellegű kiadásokat, valamint a szervezetmódosítást követően szükséges önkormányzati támogatást. - A közfoglalkoztatás évi kiadásaira Eft kiadás került betervezésre, melyből Eft a évi közfoglalkoztatásra tervezett önerő. - A Közbiztonsági feladatok között Eft rendőrség részére történő pénzeszköz átadás, valamint 5000 Eft közrend, és vagyonvédelmi feladatokra szolgáló keretjelleggel meghatározott előirányzat került betervezésre. - A Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás részére a munkaszervezet működtetésére Eft került tervezésre. - Társadalom- és szociálpolitikai juttatások és támogatások előirányzatára - melyben 650 Eft a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázati igény, 600 Eft a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kihelyezett ózdi tagozatára felvett hallgatók támogatása és Eft a szociálisan rászorult tanulók részére tanulóbérlet vásárlásra előirányzott támogatás Eft került betervezésre.

14 14 A szociális rászorultság alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság feltételeit, azok mértékét és finanszírozásának módját - a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény), - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), - Ózd Város Önkormányzatának az Szt. felhatalmazása alapján alkotott önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Szociális rendelet), - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv (a továbbiakban: Gyvt.), - Ózd Város Önkormányzatának a Gyvt. felhatalmazása alapján alkotott önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Gyermekvédelmi rendelet) határozza meg. A évi költségvetési törvény az alábbi jogcímeken biztosít forrást a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokra: a 3. számú melléklet 10. pontjában meghatározottak szerint a Pénzbeli szociális juttatások jogcímen nyújtott támogatás, amely a lakosságszám alapján a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg a települési önkormányzatokat. Ennek Ózd város vonatkozásában a fajlagos összege forint/fő, összesen E Ft, 5. számú melléklet 18. pontja szerint az önkormányzatok részére nyújtott központosított előirányzatokban, a 8. számú melléklet II. címének 1. pontja szerint a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatással, egyes szociális feladatok támogatása keretében egyes jövedelempótló ellátásokra és az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatásra nyújtott támogatás jogcímén, valamint a központi költségvetés előleg nyújtásával. A jogosultsági feltételeket, illetve a támogatás mértékét megalapozó viszonyszámok, illetve összegek a hatályos jogszabályok alapján az alábbiak szerint alakulnak: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (a továbbiakban: nyugdíjminimum) forint (nem változott); a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége évben is 450 forint (nem változott);

15 15 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. -ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatás rendszeres gyermekvédelmi támogatás - esetenkénti összege évben gyermekenként 5800 forint (nem változott); a Gyvt. 20/B. -ának (5) bekezdése szerinti kiegészítő pótlék esetenkénti összege évben gyermekenként 8400 forint (nem változott); a fokozott ápolás igényének megállapítása érdekében végzett szakértői díj összege ez évben is esetenként forint (nem változott); a közgyógyellátás esetében az egyéni gyógyszerkeret havi összege évben is forint, valamint az eseti keret éves összege továbbra is 6000 forint, az ápolási díj havi alapösszege évben forint (1000 Ft-al emelkedett). Az állam az Szt ában meghatározott mértékben osztott finanszírozás formájában - a pénzbeli ellátásokhoz az alábbiak szerint biztosítja a Költségvetési törvényben a támogatást: a) a(z) - rendszeres szociális segélynek, - időskorúak járadékának, - normatív lakásfenntartási támogatásnak a 10 %-át, b) alanyi ápolási díj és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járuléknak a 25%-át, c) a bérpótló juttatásnak a 20 % -át, d) a közcélú foglalkoztatás keretében kifizetett munkabér és közterheinek 5 % -át finanszírozza a kifizetett ellátásoknak. A nem osztott finanszírozású támogatások esetében, úgymint a(z) a) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, b) helyi lakásfenntartási támogatás, c) átmeneti segély, d) temetési segély, e) köztemetés, f) méltányossági alapon adott közgyógyellátás szabályozásáról, a támogatás összegének megállapításáról a helyi sajátosságokat és a Szt. vonatkozó előírásait figyelembe véve továbbra is a Képviselő-testület dönt azzal, hogy a Költségvetési törvény 3. számú melléklete 10. pontjának d) alpontjában foglalt forrást, és a saját forrásait figyelembe véve az abban felsorolt ellátásokra vonatkozó előirányzat mértékét is saját hatáskörben határozza meg.

16 16 A szociális ellátások jogosultsági feltétele és/vagy a támogatások mértéke továbbra is a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodik. A évi költségvetés-tervezet elkészítése során a szociálpolitikai juttatások körében az egyes támogatások előirányzata az egyes ellátásokra vonatkozó hatályos jogszabályokra, az ellátottak számának évi alakulására, vagy előző évi tendenciákra, a évi tényleges felhasználásra, bizonyos ellátások esetében a vásárolt szolgáltatások, árúk árának változására (temetési költség, gyógyszerár) figyelemmel került megtervezésre. A fentiek alapján a pénzbeli és természetben nyújtott ellátások előirányzatainak mértékét az alábbiak szerint javasoljuk megállapítani. Aktív korúak ellátása az Szt /G. alapján 1. Bérpótló juttatás (előtte: Rendelkezésre állási támogatás) Az Szt január elsejétől hatályos módosítása az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeit alapjaiban nem változtatta meg. A rendelkezésre állási támogatás elnevezés bérpótló juttatás elnevezést kapott. Ugyancsak változatlanok maradtak a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételei. A bérpótló juttatásra jogosultak évi létszámát befolyásoló tényezők: a) én 713 fő közcélú foglalkoztatása szűnt meg, b) első negyedévében havi 130 főnek szűnik meg az álláskeresési ellátása, éves szinten előre láthatóan összesen a megszűnések száma 667 (a Munkaügyi Kirendeltség adatai). c) Nem tervezhető a rendezett lakókörnyezetre vonatkozó helyi szabályozás hatása. Rendelkezésre állási támogatásra volt jogosult én 2604 fő. Tervezett létszám: 3200 fő x Ft/fő/hó x 12 hó = Ft Előirányzat-tervezet: 1.094,4 M Ft Pénzbeli szociális juttatások jogcímből [20%]: M Ft Kötött felhasználású támogatásból [80%]: 875,52 M Ft

17 17 Jelentősen átalakult a közfoglalkoztatás rendszere. Az önkormányzat, intézményei, illetve gazdasági társaságai rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban vehetnek részt, valamint országos közmunkaprogramok kerülnek kiírásra állami feladatok (árvízvédelem, autópálya építés, erdőtelepítés, stb.) végrehajtása érdekében. A rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatáshoz 5-10%-os önerő biztosítása szükséges, és elsődlegesen a bérpótló juttatásra jogosultak közfoglalkoztatásba történő bevonására nyílik lehetőség. A Munkaügyi Kirendeltség által alkalmazott forrásallokáció alapján Ózd várost illetően az alábbi támogatási összegekkel lehet tervezni: - 4 órás 2-4 havi közfoglalkoztatásra: Ft, összesen legfeljebb 1923 fő foglalkoztatásához, - 8 órás 8-10 havi közfoglalkoztatásra: Ft, összesen legfeljebb 188 fő foglalkoztatásához. A központi forráshoz az önkormányzatnak 5-10%-os önerőt kell biztosítani. A tervek szerint a rendelkezésre álló forrást az Önkormányzat teljes egészében fel kívánja használni az év során. Előirányzat-tervezet: 473 M Ft Pénzbeli szociális juttatások jogcímből rövid időtartamú foglalkoztatásra [10%]: 15 M Ft Pénzbeli szociális juttatások jogcímből hosszabb időtartamú foglalkoztatásra [5%]: 15 M Ft Ózd Város Önkormányzata által felhasználható keretösszeg : 433 M Ft Közhasznú foglalkoztatásra január hónapban nyílt lehetőség. Ennek keretében 163 fő foglalkoztatása valósult meg, amelyhez az Önkormányzat 2,5 M Ft önerőt biztosított a 2011-évi költségvetésében. Többségük álláskeresési ellátásra lesz jogosult, ha nem lehet őket átvinni az egyéb közfoglalkoztatásba, a Bpj-s létszámot nem növelik a közhasznú foglalkoztatás eltérő jogosultsági feltételei miatt. 2. Rendszeres szociális segély: a) Az egészségkárosodott személyek száma évben 81 fő, én jogosult: 83 fő volt. Ide tartozik, aki munkaképességét legalább 67%- ban elvesztette, legalább 50%-ban egészségkárosodott, vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül. Az elmúlt évben átlagban Ft összegű rendszeres szociális segélyt kaptak. Számuk jelentős emelkedésével nem számoltunk re 90 fő jogosulttal terveztünk. Tervezett létszám: 90 fő x Ft/fő/hó x 12 hó = Ft

18 Előirányzat-tervezet: 28,08 M Ft Pénzbeli szociális juttatások jogcímből [10%]: 2,81 M Ft Kötött felhasználású támogatásból [90%]: 25,27 M Ft 18 b) Az 55 év feletti személyek esetében a jogosultak száma 2009-ben 209 fő, én 277 fő volt. Ez évben várhatóan 15 fő eléri a nyugdíjkorhatárt, a Rát.-ra jogosultak közül pedig 57 fő tölti be az 55 életévét. Tervezéskor 300 fő jogosulttal számoltunk. A támogatás átlag összege forint volt. Tervezett létszám: 300 fő x ,- Ft/fő/hó x 12 hó = Ft Előirányzat-tervezet: 96,12 M Ft Pénzbeli szociális juttatások jogcímből [10%]: 9,61 M Ft Kötött felhasználású támogatásból [90%]: 86,51 M Ft c) Azoknak a száma, akik annak okán jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert a 14 éven aluli gyermekük ellátása napközbeni ellátást nyújtó intézményben nem biztosított, 2009-ben mindössze 6 fő, ben 10 fő volt, átlagosan forint támogatásban részesültek. Az előirányzatot 15 főre terveztük. 15 fő x Ft/fő/hó x 12 hó = Ft Előirányzat-tervezet: 4,806 M Ft Pénzbeli szociális juttatások jogcímből [10%]: 0,481 M Ft Kötött felhasználású támogatásból [90%]: 4,325 M Ft Összesítve a rendszeres szociális segély előirányzat-tervezete: Előirányzat-tervezet: 129 M Ft Pénzbeli szociális juttatások jogcímből [10%]: 12,9 M Ft Kötött felhasználású támogatásból [90%]: 116,1 M Ft Időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az Szt. 32/B. és 32/D. -a alapján megállapított időskorúak járadéka az előző három évben az alábbiak szerint alakult, az ellátottak évi átlagos száma, és a részükre kifizetett összeg szerint: 2008-ben: 14 fő részére E Ft 2009-ben: 14 fő részére E Ft 2010-ben: 13 fő részére E Ft Az 55 év feletti, rendszeres szociális segélyben részesülő személyek közül évben 15 fő éri el a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, azonban várhatóan közülük nem lesz mindenki jogosult nyugellátásra (a meglévő szolgálati idő adatai nem állnak rendelkezésünkre). Ők időskorúak járadékára válhatnak jogosulttá.

19 19 Tervezett létszám: 20 fő részére: ,- Ft Előirányzat-tervezet: 6 MFt Pénzbeli szociális juttatások jogcímből [10%]: 0,6 MFt Kötött felhasználású támogatásból [90%]: 5,4 Mft Lakásfenntartási támogatás: 1) Normatív lakásfenntartási támogatás az Szt a szerint A normatív lakásfenntartási támogatás vonatkozásában a január 1-től továbbra is 450 Ft az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség. A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultak számának tartós és folyamatos növekedése évben megállt, évben ismét enyhe emelkedés következett be, míg évben a létszám minimális csökkenést mutat: évben összesen mintegy 2873 fő részesült ebben az ellátási formában, évben 2856 fő; évben 1287 fő esetében a megjelölt szolgáltató részére kerül átutalásra a támogatás összege, 1662 fő tüzelőutalvány formájában kapott támogatást, míg évben a szolgáltató részére 1285 fő esetében került utalás, tüzelőutalványra 1571 fő volt jogosult. Normatív lakásfenntartási támogatás évi adatai: Átutalással 1300 fő ,- Ft Tüzelőanyagra 2035 fő ,- Ft Összesen: 3335 fő ,- Ft A jelentősnek mondható 479 fős növekedés a családok jövedelmi viszonyainak évi jelentős romlását, ebből adódóan a lakhatási feltételek megőrzésének súlyosbodó nehézségeit mutatja. A évi tervezett létszám: Átutalással 1400 fő ,- Ft Tüzelőanyagra 2200 fő ,- Ft Összesen: 3600 fő ,- Ft A évi CLXXI. törvény 7. (2) bekezdése szeptember 1. napjától módosította a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeit: 1. Változik a jogosultsági feltétel jövedelemhatára: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-ára emelkedik ( Ft/fő), ami jelenleg annak 150 %-a ( Ft/fő). 2. Vagyonvizsgálati eljárást kell lefolytatni, mert az új szabályozás kimondja, hogy a kérelmezőnek és családjának az Szt.-ben meghatározott mértéktől nagyobb vagyona nem lehet.

20 20 3.Nem kell vizsgálni az elismert költség és a háztartás összjövedelmének az arányát. 4. Fogyasztási egységre jutó jövedelem-számítás lép az egy főre jutó jövedelemszámítás helyébe. A fogyasztási egységre való áttérés miatt a jelenlegi jogosultak (ahol a háztartás létszáma több mint 1 fő) esetében a támogatás mértéke (létszámtól és lakásnagyságtól függően) havi Ft-tal csökkenni fog. Az új jogosultak esetében a támogatás mértéke alacsonyabb lesz. A jogosultak száma kb. 400 fővel növekedni fog szeptember hónaptól, a támogatás átlagos összege pedig várhatóan 4500 Ft/hó lesz. Fentiekre figyelemmel az előirányzat várható növekedése: 400 fő x 4500 Ft/fő/hó x 3 hó = Ft Önkormányzatot terheli (10 %): Ft Előirányzat-tervezet összesen: 223,8 M Ft Pénzbeli szociális juttatások jogcímből: 22,38 M Ft Kötött felhasználású támogatásból: 201,42 M Ft 2. Helyi (méltányossági alapon megállapított) lakásfenntartási támogatás 2009-ben a helyi rendelet módosításából adódóan emelkedett mind a támogatásban részesülők száma (498 főről 657 főre), mind az ellátás összege évben fűtési támogatásra (6 hónapra) 201 fő részére átlagosan forint egyéb lakhatási költségek támogatására (12 hónap) 456 fő részre átlagosan forint került kifizetésre ben tovább emelkedett a jogosultak száma: - Fűtési támogatás (6 hónapra) 284 fő részére Ft - Egyéb költség támogatása (12 hónapra)756 fő részére Ft Összesen: 1040 fő Ft Itt el kell mondani, hogy a támogatottak 90%-ban a panel, illetve távhős lakásokban lakó nyugdíjasok köréből kerülnek ki. Ezekben az esetekben a családot egyedül, vagy társsal élő nyugdíjas személyek képezi, akik részére súlyos megterhelést jelent a magas rezsivel fenntartható lakás, azonban azt sem eladni, sem kisebbre elcserélni nem tudják. Helyi lakásfenntartási támogatás további biztosítására nem kerül előirányzat tervezésre.