TÁTRAI ANNA * A logisztikai költségek kimutatásának nehézségei a me- zıgazdaságban és az élelmiszeriparban

Átírás

1 TÁTRAI ANNA * A logisztikai költségek kimutatásának nehézségei a me- zıgazdaságban és az élelmiszeriparban Les difficultés de la démonstration des coûts logistiques aux domains de l agriculture et de l industrie alimentaire L une des difficultés de prise en considération des coûts logistiques est l absence des méthodes acceptables à les démonstrer et mesurer. Même l acception de la logistique est différante parmis les experts. Selon l auteur elle se comprend non seulement le flux des marchandises, mais celui des informations, des documents de l argent et de main d oeuvre aussi. Ses coûts doivent couvrir les flux, la planification, le contrôle et la direction. A l aide d un tableau l auteur tente présenter les éléments des coûts enregistrés parmis les coûts de l agriculture et de l industrie alimentaire, qui peuvent être considérés comme coûts logistiques, même qu ils sont dénommés autrement. 1. A logisztikai költségek kimutatásának szükségessége A logisztika jelentıségét aszerint határozhatjuk meg, hogy a logisztikai megoldások bevezetésének vagy átalakításának mi a célja. A logisztikai rendszerek kialakításának vagy átalakításának célja lehet a nyereség növelése, melyet két úton kívánnak elérni a vállalatok: jobb vevıi elégedettségi szint elérésével, ami a forgalom növekedését eredményezheti vagy költségmegtakarítással Mindkét esetben szükséges a költségek pontos ismerete. Ha az eladások növelése a cél, akkor a logisztika jelentıségét mérhetjük az általa okozott eladás növekedéssel, a bevételek, illetve a nyereség növekedésével. Ha a költségmegtakarítás a cél, akkor a logisztikai megoldások bevezetése elıtti és a bevezetés utáni összköltséget kell vizsgálni. Mindkét esetben az átszervezés elıkészítı fázisában meg kell tervezni a logisztikai rendszer költségeit. Jelentıs logisztikai költségek vagy a meglévı logisztikai rendszer költségeinek növekedése is okozhat a rendszeren belül összköltség csökkenést. Ehhez szükséges az összköltség szemlélet a vállalaton belül. * BGF Külkereskedelmi Fıiskolai Kar, Szállítmányozás-Logisztika Intézeti tanszék, tanszékvezetı fıiskolai docens, dr. univ. 218

2 TÁTRAI A.: A LOGISZTIKAI KÖLTSÉGEK KIMUTATÁSÁNAK NEHÉZSÉGEI... A szakirodalom szerint a logisztikai költségek az összköltségen belül 16-30% között mozognak, és legmagasabbak az élelmiszeriparban [2] más források szerint az összköltség 43%-át is meghaladhatják [4]. A logisztikai költségek kimutatása azért okoz nehézségeket, mert nincsenek rá megfelelı rendszereink. 2. Logisztikai költségek kimutatásának és mérésének kísérletei A logisztikai költségek kimutatásának fı problémája, hogy a pénzügy, valamint a számvitel nyilvántartásai költség elszámolás jellegőek, és a logisztika folyamat jellegő költségeit nem tudják megjeleníteni. Különféle megközelítési módok ismertek: Tevékenységi oldalról történı megközelítés Az egyik legrégebbi, de még ma is széles körben alkalmazott módszer. Ennek a módszernek a lényege az, hogy a következı kérdésre kísérel meg választ adni: Mely tevékenységek költségei tartalmaznak logisztikai költségeket is? A vizsgált folyamat egészén végighaladva, az egyes tevékenységeket egymástól elkülönítve elemzi, és mindegyikben megkísérli kimutatni a logisztikai költségeket (fuvarozás, raktározás,, irányítási és rendeléssel kapcsolatos költségek stb.). Ebben az esetben valamennyi tevékenységnél külön-külön vizsgálja a költségcsökkentés lehetıségét. A fizikai elosztás költségei (disztribúciós költségek) Ez a módszer összeköti az egymást követı alapvetı mőveletelemek költségeit annak érdekében, hogy az összköltséget csökkentse, egy adott szolgáltatási színvonal megtartása mellett. Ennek a módszernek az az elınye, hogy felismeri, hogy az egyes tevékenységek költségei növekedhetnek, míg mások ennek következtében csökkennek, de az összköltségnek alacsonyabbnak kell lennie. Pl. a számítógépes raktárkészlet-nyilvántartás bevezetése növeli a készletnyilvántartás költségeit (számítógépek, szoftverek vásárlása, karbantartása, szakképzett személyzet alkalmazása), de csökkenti az elfekvı készletek menynyiségét, a szükséges beszerzések átfutási idejét, az árukeresést a raktárban stb. A vevıkiszolgálás színvonala pedig nem romlik. Ez a módszer 4 elemen nyugszik: a fizikai árutovábbítás összes látható és rejtett költségét számba veszi; kiemeli az átfedések költségeit és ellenırzi, hogy nincsenek-e közöttük ellentmondások; megfelelı átszervezéssel úgy integrálja az egymást követı mőveletek költségeinek egészét, hogy az összköltség alacsonyabb legyen a külön-külön felmerült költségek összességénél; a fogyasztó elégedettségét helyezi elıtérbe. Analitikus könyvelés Egy újabb módszer az analitikus könyvelés alkalmazására épül. Eszerint a vállalatot (vagy a vizsgált szakágazatot) profitcenterekre osztják. Ezen belül a leggyakrabban alkalmazott eljárás a teljes költségek módszere: minden költ- 219

3 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2002 ségszinten jelen vannak közvetlen költségek, melyek oda tartoznak, és közvetett költségek, melyeket oda sorolnak. Így a megrendelı összehasonlíthatja a szolgáltatók ajánlatait saját költségeivel, és eldöntheti, hogy jobban megéri-e valamit megcsinálni vagy megcsináltatni. Pl. a költségei közé tartozik a rakodógépek javítása és karbantartása is. A sal megbízott részlegnek ki kell kalkulálnia, hogy érdemes-e a rakodógépek karbantartását saját magának végeznie, vagy végeztesse külsı szolgáltatóval. PORTER-módszer Meg kell említeni végül PORTER módszerét ( hozzáadott értéklánc ). Ennek az a lényege, hogy minden szinten ki kell kalkulálni a saját teljesítmény (költsége/minıség) és a külsı kínálat közötti eltérést. Ezt a módszert össze lehet vonni egy új kísérleti analitikus könyveléssel, a tevékenységi szektorok szerinti könyveléssel. Pl. saját gépkocsivezetı létszám fenntartása, amely mindenféle áru fuvarozását végzi, vagy árunemenként (hőtést igénylı, élıállat, veszélyes áru, stb.) szakvállalatot igénybe venni, amely magasabb színvonalú szolgáltatást tud nyújtani, azonos költségszinten. 3. Agrárköltségek számbavétele Alapvetıen ezek a kérdések foglalkoztatják az agárlogisztika szakembereit is. Én két fı problémát látok ezen a területen: A mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek költségviszonyainak számbavétele során 23 költséghelyet különítenek el, de ezek a logisztikai költségek kimutatására nem alkalmasak, mert olyan meghatározásokat alkalmaznak, melyek tágabbak vagy szőkebbek a logisztikai költségeknél. Nem a legtágabb értelmezés szerint vizsgálják a logisztikai költségeket még azok sem, akik erre hajlandók lennének. Számos szakemberhez hasonlóan én is nagyon fontosnak tartom, hogy a logisztikai költségeket minden területen feltárjuk, ahol felmerülnek. Ehhez pedig tudatosítani kell a kérdéssel foglalkozó szakemberekben, hogy mi minden tartozik a logisztikai folyamatok körébe. 4. A logisztika helyes meghatározása A logisztika meghatározásával kapcsolatban több hiányosság is megfigyelhetı a gyakorlatban. Leszőkítik a fogalmat az anyagok és áruk áramlására. A logisztikai mőveletekhez szükséges információ, okmány pénz és a munkaerı áramlásának a költsége így elkerüli a költségelemzık figyelmét. Ha ez a tervezés során következik be, akkor a be nem tervezett költségek utólag a rendszer mőködésének zavaraihoz vezetnek. Az áramlásokat meg kell tervezni, nyomon kell követni, irányítani és ellenırizni kell. Ezek a munkafolyamatok a logisztikai áramlások miatt kerülnek sorra, tehát költségeik növelik a logisztika költségeit. Legnagyobb hatásfokkal akkor mőködik egy logisztikai rendszer, ha magába foglalja a beszerzés, termelés és értékesítés, valamint az értékesítés utáni szol- 220

4 TÁTRAI A.: A LOGISZTIKAI KÖLTSÉGEK KIMUTATÁSÁNAK NEHÉZSÉGEI... gáltatások teljes körét, mely ilyen módon valamennyi fázisban hozzájárul az optimum eléréséhez. Nem elegendı tehát egy rendszeren belül megtervezni az áramlásokat, hanem a rendszerek közötti kapcsolatokra is ki kell terjednie. 5. A mezıgazdasági termékek költség nyilvántartási rendszerén belül a logisztikai költséghelyek feltárása Az 1. táblázatban megpróbálom beazonosítani azoknak a költségeknek a nyilvántartási helyét, melyek a mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek költségviszonyainak számbavétele alapján a logisztikai költségeket tartalmazhatják. 1. táblázat Potenciálisan logisztikai költségeket tartalmazó költséghelyek Költséghely tervezés irányítás ellenırzés beszerzés megfelelı információk megszerzése hatósági engedélyeztetés csomagolás fuvarozás készletezés termelés üzemen belüli árutovábbítás tárolás készletnyilvántartás munkaerı gazdálkodás csomagolás A költségnyilvántartás helye üzemi(vagy gazdasági) általános költség* üzemi(vagy gazdasági) általános költség üzemi(vagy gazdasági) általános költség költség költség fuvarozás, idegen költség traktor- és tehergépkocsi költség + munkabér + TB + energia munkabér + TB + gép + energia értékcsökkenés, munkabér, TB, energia egyéb anyagköltség, munkabér és közterhei, gépköltség, energia munkabér és közterhei, gépköltség, energia 221

5 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2002 helyváltoztatás okmányok 1. táblázat (folytatás) Potenciálisan logisztikai költségeket tartalmazó költséghelyek hatósági eljárások információáramlás a vevıkkel disztribúció fuvarozás gépköltség, amortizáció, energia, munkabér és közterhei gazdasági általános gazdasági általános gépkocsi-költség vagy idegen költség gépkocsi-költség, élımunka, energia, idegen költség *Üzemi általános költség: a fıtermék elıállításához szükséges mőveletek általános költsége. 6. Következtetések Mint a fentiekbıl látható, a logisztikai költségek kimutatása a jelenlegi nyilvántartási rendszerekkel nem lehetséges. Olyan költség-nyilvántartási rendszer kidolgozása és bevezetése, mely a logisztikai költségeket jól elkülönítetten kimutatja, rendkívül hosszadalmas folyamat eredménye lehetne. Mivel az EU-hoz való csatlakozásunk megkívánja egységes, összehasonlító rendszerek alkalmazását, célszerő figyelembe venni az EU tagországainak gyakorlatát. Ezt vizsgálva megállapítottam, hogy náluk éppúgy nem létezik az agráriumban a logisztikai költségek nyilvántartása, mint nálunk. Adataik azonban vannak, melyek a kutatóintézetek mőhelymunkáinak az eredményei. Ahelyett tehát, hogy saját költséges módszereket dolgozunk ki, meg kell vizsgálni, hogy az ı tapasztalataik mit mutatnak. A szakirodalomban hozzáférhetı adatok becslések eredményei, de alkalmasak a logisztika helyének, szerepének a jellemzésére. További tanulmányok célkitőzése lehet ezeknek a módszereknek a megismerése és a magyar gyakorlatba történı átültetése. Források [1] Halászné dr. Sipos Erzsébet: Logisztika. Budapest, LFK Magyar Világ Kiadó [2] Dr. Körmendi Lajos: Gyakorlati logisztikai tanácsadó. Budapest, Verlag Dashöfer [3] J-C Montigaud: EUROTOM - Le cas de la région méditérrannée. INRA Montpellier. (Série Études et Recherches No sept.) [4] Dr. Szegedi Zoltán: Logisztika menedzsereknek. Budapest, Kossuth