Kémia. az alapiskolák 8. és a nyolcosztályos gimnáziumok 3. évfolyama számára. Helena Vicenová

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kémia. az alapiskolák 8. és a nyolcosztályos gimnáziumok 3. évfolyama számára. Helena Vicenová"

Átírás

1 Kémia az alapiskolák 8. és a nyolcosztályos gimnáziumok 3. évfolyama számára Helena Vicenová

2 Szerző RNDr. Helena Vicenová, 2011 Lektorálták: Ing. Mária Filová, Veronika Müllerová, RNDr. Jozef Tatiersky, PhD. Fordította Mgr. Lacza Tihamér Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudomány- és Kutatásügyi, valamint Sportminisztériuma /28822:3-919 szám alatt 2011 augusztus 8-án az alapiskolák 8. és a nyolcosztályos gimnáziumok 3. évfolyama számára. A jóváhagyási bizonylat 5 évig érvényes. Minden jog fenntartva. Ez a mű vagy bármely része nem reprodukálható a jogtulajdonos engedélye nélkül. Első kiadás, 2011 ISBN

3 3 Kedves tanulók, ebben a tanévben újabb kémiai ismeretekre tesztek szert. Tudásotok fokozatosan bővül az anyagok összetételével, valamint a kémiai elemekkel és vegyületeikkel kapcsolatos ismeretekkel. A kémia természettudomány, amely az anyagokat és más anyagokká történő átalakulásukat, vagyis a kémiai reakciókat vizsgálja. Már megtanultátok, hogy bizonyos kémiai reakciók nélkül nem létezne élet. Azt is tudjátok, hogy a kémiával mindenhol találkozunk. Ebben a tanévben bepillantotok az anyag belsejébe, többet megtudtok az anyagot alkotó részecskékről. Megismertek néhány kémiai elemet, vegyületet és azok reakcióit. Laboratóriumi körülmények között fogtok vizsgálni egyszerűbb reakciókat és felfedezitek gyakorlati jelentőségüket. Néhány egyszerű kémiai reakciót ti is elvégeztek majd a kémiaórákon. A tankönyvben ezeket a kísérleteket a kísérlethez írt szöveg mellé rajzolt kék lombikkal jelöltük. A barna lombikkal jelölt kísérleteket csak a tanár végezheti. Bizonyos feladatoknál piros csillagocskákat találtok, így jelöltük azokat a feladatokat, amelyek megoldása igényesebb lehet. Tisztelt tanárok, a tananyag egyes témáit, amelyeket Az anyagok összetétele és A jelentős kémiai elemek és vegyületek cím alatt tárgyalunk, felosztottuk Az anyagok összetétele, A kémiai elemek, A vegyületek és A kémiai reakciók fejezetekre. A témákat mindig duplaoldalon dolgoztuk fel. A törzsanyag (az oktatási standarddal összhangban) az egyes oldalak közepén található. A lap szélén van a motiváló, a kiegészítő szöveg, néhol illusztrációkkal és a kísérletek eszközeivel kiegészítve. A törzsanyagba eredeti felvételeken bemutatott kísérletek vannak besorolva. Amennyiben az önök iskolájában valamennyi kísérletet nem lehet végrehajtani, ezért a fényképek legalább szemléltetik a kísérlet lefolyását a tanulók számára. Keressük az összefüggéseket címmel jelöltük meg a motiváló kérdéseket, amelyekre a tanulóknak válaszolniuk kellene a korábbi évfolyamokban szerzett kémiai ismeretek alapján is. A kísérletek fényképei megkönnyíthetik számukra a megoldást. A tanulók lehetséges válaszait a sárga vonalak közötti felületen tüntettük fel. Az egyes témákat záró piros felületen található a tananyag összefoglalása. Minden fejezet után kérdések és feladatok következnek, bizonyos feladatoknál kísérletek is találhatók, amelyek a tananyag begyakorlását szolgálják és ötleteket kínálnak a tervezetek kidolgozásához. Az igényesebb feladatokat csillagocskával jelöltük (az adott sorszám mellett jobbra). A Gondolkozunk és felfedezünk cím alatt olyan tananyag szerepel, amelynek sikeres elsajátításához a tanulóknak alighanem többet kell majd gondolkodniuk, illetve hasznosítaniuk kell a más tantárgyakból, főleg a fizikából és a biológiából szerzett ismereteket. Ezt fel lehet használni pl. a kémia iránt nagyobb érdeklődést mutató tanulók egyéni felkészülésében. A szerző

4 4 1. Ismétlés Vegytiszta anyagok és keverékek Kémiai reakciók Az anyagok összetétele Kémiai elemek és vegyületek Atomok és kémiai elemek A kémiai elemek elnevezése és vegyjele Molekulák és vegyületek Ionok Kémiai képletek és az oxidációs szám Kémiai kötés A tananyag összefoglalása Kérdések és feladatok Kémiai elemek és vegyületek (2.1. rész) Atomok és kémiai elemek (2.2. rész) A kémiai elemek elnevezései és vegyjelei (2.3. rész) Molekulák és vegyületek (2.4. rész). Ionok (2.5. rész) Kémiai képletek és az oxidációs szám (2.6. rész) Kémiai kötés (2.7. rész) Kémiai elemek Az elemek periódusos táblázata Fémek, félfémek és nemfémek Hidrogén Oxigén Fémek Vas a legjelentősebb fém Nátrium és kálium alkáli fémek A tananyag összefoglalása Kérdések és feladatok Az elemek periódusos táblázata (3.1. rész) Fémek, félfémek és nemfémek (3.2. rész) Hidrogén (3.3. rész). Oxigén (3.4. rész) Vas a legjelentősebb fém ( rész) Nátrium és kálium alkáli fémek ( rész) Vegyületek Víz Oxidok Oxidok elnevezése Oxidok az építőiparban Oxidok a környezetben... 59

5 Savak Savak a háztartásban Az oldatok savasságának (savas kémhatásának) vizsgálata A savak összetétele és tulajdonságaik Jelentős savak Hidroxidok Az oldatok lúgosságának (lúgos kémhatásának) vizsgálata A hidroxidok összetétele és tulajdonságai Jelentős hidroxidok Sók Mik a sók Jelentős sók A tananyag összefoglalása Kérdések és feladatok Víz (4.1. rész) Oxidok (4.2. rész) Savak (4.3. rész) Hidroxidok (4.4. rész) Sók (4.5. rész) Kémiai reakciók Kémiai reakciók és kémiai egyenletek Közömbösítés (semlegesítés) Redoxi reakciók A tananyag összefoglalása Kérdések és feladatok Kémiai reakciók és kémiai egyenletek (5.1. rész) Közömbösítés (5.2. rész) Redoxi reakciók (5.3. rész) Laboratóriumi gyakorlatok Különböző anyagok ph-értékének mérése A természetes színanyagoknak az oldat savas és lúgos kémhatásától függő színváltozásának a megfigyelése Közömbösítés A sav reakciója fémmel A kalcium-szulfát előállítása A réz(ii)-oxid előállítása A kérdések és a feladatok megoldása Irodalom Magyar-szlovák kisszótár és tárgymutató

6 Iskolai kémiai laboratórium

7 Ismételjük át Miből állnak az anyagok? Hogyan lehet felosztani az anyagokat? Mik a vegytiszta anyagok? Mik a keverékek? Mik a kémiai reakciók? Mi a kémiai egyesülés? Mi a kémiai bomlás?

8 8 Ismétlés 1.1. Vegytiszta anyagok és keverékek Keressük az összefüggéseket Nézzétek meg az ábrákat. Láttátok már őket? Mi a közös a képeken látható anyagokban? hélium hidrogén oxigén nitrogén víz szén-dioxid Ilyen ábrákat láthattok pl. a kémiatankönyvekben, a lexikonokban vagy az interneten. Az ábrákon az anyagokat kis golyók szemléltetik. Minden anyag részecskékből áll. Az egyes anyagok részecskéi különböznek egymástól, eltérő nagyságúak, különböző alakúak és többféle, még kisebb részecskékből állnak, amelyeket kis golyókkal szemléltetnek. A Miben különböznek az ábrákon szemléltetett anyagok? B Az A ábrán látható anyag egyféle (két összekapcsolt golyócskával szemléltetett) részecskékből áll. A B ábrán látható anyag kétféle részecskéből áll, ezeket két, illetve három összekapcsolt golyócskával szemléltettük). Az A ábrán egy vegytiszta (kémiailag tiszta) anyagot szemléltettünk (kémiai anyag). A vegytiszta anyag csak egyféle részecskékből áll. Meghatározott, csak rá jellemző tulajdonságai vannak. Az őt jellemző tulajdonságok (fizikai mennyiségek) mérhetők és számokkal kifejezhetők (pl. sűrűség, olvadáspont). E tulajdonságok számszerű értékei megtalálhatók a fizikai-kémiai táblázatokban. A B ábrán keveréket szemléltettünk. A keverék több vegytiszta anyag részecskéiből áll. A keverék tulajdonságai az összetételétől függnek a keveréket alkotó összetevők (egyszerűbb anyagok) részarányától. A legtöbb anyag, amellyel általában találkozunk keverék. Minden anyag részecskékből áll. Az anyagokat (attól függően, hogy milyen részecskékből állnak) két csoportra oszthatjuk: vegytiszta anyagok és keverékek. A vegytiszta anyagok csak egyfajta részecskékből állnak. A keverékek több vegytiszta anyag részecskéiből állnak.

9 Ismétlés Kémiai reakciók Keressük az összefüggéseket A fényképeken olyan kísérletek láthatók, amelyeket az előző tanévben végeztetek el. Mi történik a kémiai reakciók során? Melyek a kiindulási anyagok és melyek a (vég)termékek? A magnézium és az oxigén kémiai reakciója A kísérlet során a magnézium és az oxigén reagált egymással. A kiindulási anyagokból magnézium, oxigén új anyag keletkezett termék (magnézium-oxid). A vas és a kén kémiai egyesülése A kálium-permanganát kémiai bomlása A kísérletben a vas és a kén lépett reakcióba egymással. A kiindulási anyagokból vas, kén új anyag képződött egyetlen termék (vas(ii)-szulfid). A kísérletben a kálium-permanganát volt a kiindulási anyag. A reagáló anyagból a hipermangánból új anyagok termékek keletkeztek. Az egyik termék az oxigén volt. A kémiai reakciók olyan folyamatok, amelyekben az anyagok változnak: bizonyos kémiai anyagokból más kémiai anyagok keletkeznek. A kiindulási (reakcióba lépő) anyagok azok, amelyek belépnek a kémiai reakcióba és reagálnak egymással. A (vég)termékek a kémiai reakcióban keletkező anyagok. A kémiai reakció során a kiindulási anyagok termékekké alakulnak át. A kémiai egyesülés olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több egyszerű kiindulási anyagból egyetlen bonyolultabb termék keletkezik. A kémiai bomlás olyan kémiai reakció, amelyben egyetlen bonyolultabb kiindulási anyagból két vagy több egyszerű termék képződik.

10 Hidrogén-meghajtású gépjármű Hidrogén a jövő energiája?

11 Megtanuljuk Mik a kémiai elemek Mik a vegyületek Milyen részecskékből állnak az anyagok Mik az atomok, a molekulák és az ionok Mely részecskék találhatók az atommagban Mely részecskék találhatók az atomburokban Mik a vegyjelek és a kémiai képletek Hogyan keletkezik a kémiai kötés Melyek a kémiai kötések típusai

12 12 Az anyagok összetétele 2.1. A kémiai elemek és vegyületek Két vegytiszta anyag kémiai egyesülésével új vegytiszta anyag keletkezik. Például a hidrogén és az oxigén egyesülésével új anyag víz keletkezik. A víz kémiai vegyület. + Így keletkezik a víz pl. az űrrakéta meghajtásakor, amelynél a hidrogén és az oxigén a felhasznált hajtóanyag. Az oxigén-hidrogén lánggal történő hegesztéskor ugyancsak a hidrogén és az oxigén egyesülésére kerül sor víz képződése közben. A víz keletkezését bizonyítja a kémcső falának bepárásodása is a hidrogén és a légkör oxigénjének kémiai reakciója során amikor a Bunsen-égővel meggyújtjuk az előkészített hidrogént (erről a o. található kísérletben győződhettek meg). A vegytiszta anyag kémiai bomlásakor két vagy több vegytiszta anyag keletkezik. A víz vegyület, mely hidrogénre és oxigénre bomlik. A vegytiszta hidrogén és oxigén azonban már tovább nem bontható egyszerűbb anyagokra. A hidrogén és az oxigén kémiai elem. + A laboratóriumban a vizet felbonthatjuk pl. elektromos áram segítségével. A keletkezett hidrogént és oxigént kémcsövekben fogják fel (a kísérletet a jobb oldali ábrán látható készülékben lehet végrehajtani). A kutatók vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a víz felbontásával nyert hidrogénnel gépjárműveket hajtsanak meg. A víz felbontását elektromos energia segítségével végzik, amelyet pl. a napenergiából nyernek (ábra balra). Az egyes kémiai elemeknek és vegyületeknek nem változik az összetételük, ezért a tulajdonságuk is állandó (forráspont, olvadáspont, sűrűség), a kémiai anyagok közé tartoznak. A kémiai elemek vegytiszta anyagok, amelyek tovább már nem bonthatók egyszerűbb anyagokra. A vegyületek vegytiszta anyagok, amelyek egyszerűbb anyagokra bonthatók.

13 Az anyagok összetétele 13 Keressük az összefüggéseket Figyelmesen nézzétek meg a golyómodellekkel szemléltetett elemek és vegyületek ábráit. Keressétek az elemek és a vegyületek azonos és eltérő tulajdonságait. Kémiai elemek hélium oxigén nitrogén foszfor Vegyületek víz szén-dioxid kén-hidrogén salétromsav Az elemek és a vegyületek is részecskékből állnak. Az elemek olyan részecskékből állnak, amelyeket egyforma golyócskákkal szemléltetünk. A kis golyók lehetnek önmagukban vagy különböző módon összekapcsolódva. A vegyületek olyan részecskékből állnak, amelyeket legalább két eltérő golyócskával szemléltethetünk. A kis golyók nem állnak önmagukban, különbözőképp kapcsolódnak egymáshoz. Az elemek egyféle részecskékből állnak. A kis golyók az atomokat jelképezik, amelyek lehetnek önmagukban vagy különbözőképp összekapcsolódva. A vegyületek ugyancsak egyféle részecskékből állnak. Ezeket a részecskéket azonban két vagy több elem különbözőképpen összekapcsolódott atomjai alkotják. A kémiai elemek vegytiszta anyagok, amelyek tovább már nem bonthatók egyszerűbb anyagokra. A vegyületek vegytiszta anyagok, amelyek egyszerűbb anyagokra bonthatók. Az elem a vegyületek legegyszerűbb építőköve. Az elemeket pontosan majd akkor fogjuk tudni jellemezni, ha többet megtudunk az anyagokat alkotó részecskékről. Amikor a kémikusok még nem ismerték az anyagokat alkotó részecskéket, elemeknek tartottak bizonyos vegyületeket is.

14 14 Az anyagok összetétele 2.2. Atomok és kémiai elemek Az emberek már régóta szerették volna tudni, hogy miből állnak a körülöttük lévő anyagok. Fokozatosan behatoltak az anyagok belsejébe és feltárták a titkaikat. Démokritosz (i. e. 450), aki a görög atomisták filozófiai iskolájához tartozott, azt állította, hogy az anyagok kis, tovább már nem osztható részecskékből atomokból állnak (görögül az atomosz oszthatatlant jelent). Az összes anyagot alkotó részecskéket golyócskákkal szemléltetik. A golyócskák eltérő nagyságúak és különbözőképpen kapcsolódhatnak egymáshoz. Az egyes golyócskák az atomokat szemléltetik. Mi van ezeknek a golyócskáknak atomoknak a belsejében? Talán üresek? Nem! Az atomot szemléltető golyócska belsejét egyszerűsítve így ábrázolhatjuk: mag proton pozitív elektromos töltésű részecske, jele p + John Dalton ( ) az atomisták tanítására kapcsolódott. A legkisebb részecskéket atomoknak nevezte el. burok neutron elektromos töltéssel nem rendelkező részecske, jele n 0 elektron negatív elektromos töltésű részecske, jele e A protonnak pozitív elektromos töltése van, az elektronnak ugyanakkora, de negatív elektromos töltése van. Ernest Rutherford ( ) megalkotta az atom planetáris modelljét, amelyben a pozitív mag körül úgy keringenek az elektronok, mint a bolygók a Nap körül. Az elektronok az atomburokban rétegekben, ún. héjakon helyezkednek el. Az első héjon legfeljebb 2 elektron, a második héjon pedig legfeljebb 8 elektron lehet. mag Niels Bohr ( ) tökéletesítette Rutherford modelljét. Ő már leírta az elektronok mozgásának pályáit is. A tankönyvben nagyon leegyszerűsített atommodellt használunk. atomburok Az atom magból és atomburokból (elektronburokból) álló anyagrészecske. Az atommagban protonok és neutronok találhatók, az atomburokban helyezkednek el az elektronok. Az elektronok héjakon vannak elrendeződve.

15 Az anyagok összetétele 15 Gondolkodunk és felfedezünk Az atomokat eltérő nagyságú (sugarú) golyócskákkal szemléltetjük. Milyen nagyok valójában az atomok? Mekkora a tömegük? Keressetek a szakirodalomban vagy az interneten olyan információkat, amelyekben összevetik az atomok nagyságát más testekével és összehasonlítják a protonok, a neutronok és az elektronok tömegét. Keressük az összefüggéseket A proton és az elektron elektromos töltésének a nagysága azonos, csak az előjelükben különböznek. Állapítsátok meg, milyen az eredő töltése az ábrán látható atomnak! 1 Az atomok olyan parányiak, hogy ennek a mondatnak a végén álló pontba több mint egy millió elférne belőlük. Az atom sugara kb. 0, m. Ha az oxigénatomot teniszlabda méretűre nagyítanánk, az így megnagyobbított teniszlabda arányait tekintve akkora lenne, mint a Föld. Az oxigénatom tömege 0, g. Az atom eredő elektromos töltése az elektromosan töltött részecskék a protonok és az elektronok számával függ össze. Miután a protonok száma megegyezik az elektronok számával, az atom eredő elektromos töltése nullával egyenlő. Az atom elektromosan semleges részecske, mert a protonok száma az atommagban megegyezik az atomburokban található elektronok számával. Az atommagban lévő protonok száma megadja a rendszámot, amelyet Z-vel jelölünk. Az elem vegyjele elé a bal alsó részbe írjuk ( Z X). A rendszám az atom fontos jellemzője. Mivel a protonok száma megegyezik az elektronok számával, a rendszám egyszersmind megadja az atomburokban lévő elektronok számát is. Azt a vegytiszta anyagot, amelyben minden atomnak azonos számú protonja van, tehát ugyanaz a rendszáma, kémiai elemnek (vagy röviden: elemnek) nevezik. Az elemet a rendszáma, az elnevezése és a vegyjele jellemzi. A proton és a neutron tömege nagyjából azonos. 2 2 A hélium elem atomja A héliumot olyan atomok alkotják, amelyek magjában 2 proton és 2 neutron található. Az atomburkukban 2 elektronjuk van. A hélium rendszáma 2. Így írjuk: 2 He A protonhoz viszonyítva az elektron tömege elhanyagolható. Az atom csaknem teljes tömege az atommagra esik. Na a nátrium elem 1 atomja 3Na a nátrium elem 3 atomja Az atom elektromosan semleges részecske, mert az atommagban lévő protonok száma megegyezik az atomburokban található elektronok számával. A rendszám megadja a magban található protonok számát (s egyúttal a burokban található elektronok számát is). Az elem azonos rendszámú atomokból álló vegytiszta anyag. Na a nátrium elem (sok atomot tartalmaz) A mag latinul nucleus. Ezért azokat a részecskéket, amelyek az atommagban vannak (p + a n 0 ), nukleonoknak nevezik. A neutronok száma az atommagban eltérő. Megegyezhet a protonok számával, de lehet több is. A hidrogénatom kivételnek számít, mert egyáltalán nem tartalmaz neutront. A protonok és a neutronok, tehát az atommagban lévő részecskék összege a nukleonszám, jele A. Az elem vegyjele elé a bal felső részbe írjuk ( A X).

16 16 Az anyagok összetétele A kémiai elemek fontos tulajdonsága, hogy képesek vegyülni. A kémiai elemek vegyülő képességével magyarázható, hogy több mint 25 millió vegyületet ismerünk. A többségüket laboratóriumi körülmények között állították elő. Már az ókorban volt neve hét fémes elemnek (vas, réz, ezüst, arany, higany, ón, ólom) és két nemfémes elemnek (szén és kén). Az egyes korszakokban az újonnan felfedezett elemeknek eltérően adtak nevet. A magyar kémiai nevezéktanban az új elemek esetében az elemek elfogadott nevéből indulnak ki. Az elemek vegyjelét és nevét a Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (International Union of Pure and Applied Chemistry IUPAC) hagyja jóvá. Az elem szisztematikus elnevezését a rendszámból vezetik le számjelek alkalmazásával: 0 nil, 1 un, 2 bi, 3 tri, 4 quard, 5 pent, 6 hex, 7 sept, 8 okt, 9 enn. Például a 113-as rendszámú elem neve ununtrium, vegyjele pedig Uut A kémiai elemek elnevezése és vegyjele Minden anyag kémiai elemekből áll. Bizonyos elemek tiszta, elemi állapotban fordulnak elő a természetben tehát nem részei valamilyen vegyületnek. Ilyen elem azonban kevés van, pl. a hélium és az arany. A legtöbb elem kizárólag más elemekkel alkotott vegyületekben fordul elő, pl. a nátrium és a kalcium. Vannak azonban olyan elemek is, amelyek vegyületek formájában és elemi állapotban is megtalálhatók a természetben, pl. az oxigén, a nitrogén, a szén. Eddig 114 elemet ismerünk. Ezek többsége a természetben is előfordul, a többit laboratóriumi körülmények között állították elő. Az elemek elnevezése Ahogy fokozatosan felfedezték az elemeket, úgy keletkeztek a neveik is. Az elemek elnevezése többnyire görög vagy latin szavakból ered. Bizonyos elnevezések az elem valamely tulajdonságára utalnak, mások az elem előfordulására a természetben, vannak elemek, amelyeket égitestekről, jelentős tudósokról, a felfedezők hazájáról vagy lakóhelyéről stb. nevezték el. Jód (iodium): jódész (gör.) = ibolyaszínű; nevét gőzeinek színe nyomán kapta (régi magyar neve: iblany). Hélium (helium): héliosz (gör.) = Nap; a létezéséről először a Nap megfigyelésekor szereztek tudomást. Klór (chlorum): klorosz (gör) = sárgászöld; a színe alapján nevezték el. Szilícium: silex (lat.) = kemény kő, nyelvújítás kori magyar neve: kovany; a kvarcban találták meg. Kűrium: a név a kiváló tudósházaspár, Marie és Pierre Curie tiszteletére született ban közösen fizikai Nobel-díjat kaptak, Marie 1911-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat is. Polónium: az elnevezés Lengyelország latin nevéből ered, amely Marie Curie-Skłodowska szülőhazája. Az elemek többségének magyar neve úgy keletkezett, hogy a latin vagy görög nevüket a magyar nyelvhez igazították (pl. baryum bárium, phoszphorosz foszfor; a foszfort a nyelvújítók villanyként is írták, de ez nem vert gyökeret). Bizonyos elemek magyar neve teljesen eltér az eredeti elnevezéstől (pl. hydrargyrum = higany, sőt korábban kénesőnek is nevezték).

17 Az anyagok összetétele 17 Az elemek vegyjele Az elemek vegyjelét úgy vezetik le, hogy kiválasztják a latin nevük első betűjét (pl. S sulphur). Ha több elem neve is ugyanazzal a betűvel kezdődik, az első betűhöz hozzáadnak egy további betűt a névből (Si silicium, Sn stannum). Projektet készítünk 1735 és 1830 között gyakran mitológiai vagy mondabeli neveket adtak az új elemeknek. Így keletkezett pl. a kobalt. Amikor a bányászoknak nem sikerült kinyerniük az ércből a rezet, azt gondolták, hogy a gonosz szellemek tehetnek erről. A kobold a német mondákban rossz manót jelent. Készítsetek projektet a Vizsgáljuk a kémiai elemek nevének eredetét témára. Tájékoztassátok osztálytársaitokat is az érdekes megállapításaitokról. Az interneten vagy a szakirodalomban is találtok információkat. Néhány kémiai elem neve és vegyjele magyar név latin név vegyjel szlovák név rendszám kálium Kalium K draslík 19 nitrogén Nitrogenium N dusík 7 fluor Fluorum F fluór 9 foszfor Phosphorus P fosfor 15 hélium Helium He hélium 2 alumínium Aluminium Al hliník 13 magnézium Magnesium Mg horčík 12 klór Chlorum Cl chlór 17 jód Iodum I jód 53 szilícium Silicium Si kremík 14 oxigén Oxygenium O kyslík 8 lítium Lithium Li lítium 3 mangán Manganum Mn mangán 25 réz Cuprum Cu meď 29 ólom Plumbum Pb olovo 82 higany Hydrargyrum Hg ortuť 80 szelén Selenium Se selén 34 kén Sulphur S síra 16 nátrium Natrium Na sodík 11 ezüst Argentum Ag striebro 47 szén Carboneum C uhlík 6 kalcium Calcium Ca vápnik 20 hidrogén Hydrogenium H vodík 1 cink Zincum Zn zinok 30 arany Aurum Au zlato 79 vas Ferrum Fe železo 26 Az első feljegyzések az anyagokról és átalakulásaikról még az alkimistáktól származnak. A különböző szimbólumok és jelek voltak hivatva rá, hogy eltitkolják a megjelölt anyagok és az eljárási módok jelentőségét. Az első ismert fémek vegyjeleit nem a nevükből vezették le, hanem ezek a naprendszer ismert égitestjeinek szimbólumai voltak. Ezek a következők? arany (Nap), ezüst (Hold), réz (Vénusz), higany (Merkúr), vas (Mars), ólom (Szaturnusz), ón (Jupiter) ban az angol John Dalton olyan vegyjeleket vezetett be, amelyek körökből álltak, belsejükben különböző rajzokkal: Az ábrán az oxigén, a hidrogén, a nitrogén, a szén, a kén, a foszfor, a nátrium jele látható. Az elemek vegyjeleinek mai formáját 1811-ben J. J. Berzelius svéd vegyész vezette be. Az elemeknek nevük van és vegyjelekkel jelölik őket

18 18 Az anyagok összetétele Olyan részecskéket, amelyek csak egy atomból állnak, kevés anyag tartalmaz (pl. a nemesgázok hélium, neon, argon ): hélium (He) neon (Ne) argon (Ar) 2.4. Molekulák és vegyületek Keressük az összefüggéseket Gyurmából modelláljatok golyócskákat: a kis fehér golyók a hidrogénatomokat, a nagyobb fekete golyócskák a szénatomokat és a piros golyócskák az oxigénatomokat szemléltetik. Kapcsoljatok össze két vagy három golyócskát különböző módon (az ábrák alapján) hurkapálcák segítségével. A golyócskák atomok összekapcsolásával új részecskéket (összekapcsolt golyócskák) molekulákat hoztatok létre. Hogyan keletkezik a molekula? Miben különböznek az ábrán látható molekulák? Az anyagok többségét olyan atomok alkotják, amelyek kémiai kötéssel kapcsolódnak össze két- vagy többatomos részecskékké (molekulákká). A legtöbb elem, amely normális körülmények között gáznemű, kétatomos molekulákból áll. nitrogén (N 2 ) oxigén (O 2 ) klór (Cl 2 ) Az ózont az oxigén háromatomos molekulái alkotják (O 3 ) A kén kémiai elem, nyolcatomos molekulákból áll (S 8 ) A szén kémiai elem, egyik formáját a fullerént 60 szénatomból felépült, futball-labdaszerűen elrendezett molekulák alkotják: hidrogén oxigén víz szén-dioxid A molekula az atomok összekapcsolódásával jön létre A hidrogén- és az oxigénmolekula azonos elemek két atomjából áll. A vízmolekula és a szén-dioxidmolekula két elem három atomjából áll. Az ábrákon látható molekulák az atomok számában és abban különböznek, hogy ezek az atomok ugyanannak az elemnek vagy különböző elemeknek az atomjai. Az atomok nagyobb részecskékké kapcsolódhatnak össze (egyesülhetnek), amelyeket molekuláknak neveznek. A legtöbb anyag molekulákból áll. Az elemek azonos atomokat tartalmaznak, amelyek molekulákká egyesülhetnek. Pl. a hidrogén és az oxigén molekuláit két atom alkotja, vagyis a hidrogén és az oxigén kétatomos molekulákból (H 2, O 2 ) áll. Az elemeket három- és többatomos molekulák is alkothatják. Pl. a kén nyolcatomos molekulákból (S 8 ) áll. A különböző elemek atomjai is egyesülhetnek, miközben a vegyületek molekulái keletkeznek. Legegyszerűbbek a két elemet tartalmazó biner vegyületek, pl. a víz (H 2 O), a szén-dioxid (CO 2 ). A vegyületek három és több elemből is állhatnak. Három elemet tartalmazó vegyület pl. a salétromsav (HNO 3 ). A vegyület két vagy több elem összekapcsolódott atomjait tartalmazza. Az elemek atomjaiból keletkezett molekulák összetételét az elemek vegyjelével és számokkal fejezik ki. Az a szám, amelyet a vegyjel után jobb alsó indexként írnak, megadja az egyes elemek atomjainak a számát a molekulában: hidrogénmolekula H 2 (két hidrogénatom), ózonmolekula O 3 (három oxigénatom), vízmolekula H 2 O (két hidrogénatom, egy oxigénatom), szén-dioxidmolekula CO 2 (egy szénatom, két oxigénatom). A molekulák összetételének a leírása a kémiai képlet. A molekula két vagy több összekapcsolódott atomból álló anyagrészecske. A vegyület vegytiszta anyag, amely két vagy több féle elem atomjaiból áll.

19 Az anyagok összetétele 19 A molekula képlete jelentheti egy elem molekulájának vagy egy vegyületnek a képletét, de sok molekuláét is. Az egynél több molekula számát a képlet elé írt számjeggyel adjuk meg. A két elemet tartalmazó (biner) kénhidrogén (szulfán) molekula háromatomos molekulákból áll (egy kénatom és két hidrogénatom H 2 S): A klór elem 1 molekulája (Cl 2 ) a klór elem 3 molekulája (3Cl 2 ) További két elemet tartalmazó molekulák, mint a víz (H 2 O) és a szén-dioxid (CO 2 ) szintén háromatomos molekulákból állnak. a klór elem sok klórmolekula (Cl 2 ) A Cl 2 képlet 1 molekula klórt fejez ki, de sok klórmolekulát klór element is jelenthet. A három elemet tartalmazó salétromsav (HNO 3 ) ötatomos molekulákból áll: a sósav vegyület 1 molekulája (HCl) a sósav vegyület 3 molekulája (3HCl) A dezoxiribonukleinsav (DNS) az a vegyület, amely az élőlények minden tulajdonságát meghatározza. Nagyszámú atomból áll, amelyek bonyolult térbeli kapcsolatot alakítanak ki. Rengeteg golyócskából (atomból) felépített kettősspirálként ábrázolják. Elvégre sok információt is tartalmaz. Egy adott egyedről mindent elmond benne van az egész genetikai anyag (öröklődési információk). a sósav vegyület sok sósavmolekula (HCl) A HCl képlet a sósav egy molekuláját fejezi ki, de sok sósavmolekulát a sósav vegyületet is jelentheti. A molekulákból álló elemek és a vegyületek összetételét képletekkel fejezik ki.

20 20 Az anyagok összetétele 2.5. Ionok Keressük az összefüggéseket Mi történik az atommal az elektromosan semleges részecskével, ha felvesz vagy lead egy elektront? Ha az atom lead vagy felvesz egy elektront, elektromos (pozitív vagy negatív) töltésű részecske keletkezik. Az anyag elektromosan töltött részecskéjét, amely az atomból keletkezik, amikor az lead vagy felvesz elektron(oka)t, ionnak nevezik. Az ion lehet pozitív vagy negatív töltésű. Azt a folyamatot, amikor az atom egy vagy több elektront ad le, oxidációnak nevezik. A kation pozitív töltésű ion. Úgy keletkezik, ha az atom egy vagy több elektront ad le. Ha pl. a nátriumatom elektront ad le, nátrium kation keletkezik. Ezt így írjuk: Na e Na + Na elektront ad le Na + A leadott elektronok számát annak az elemnek a vegyjele után írjuk jobb felső indexként, amelyből a kation keletkezett. Ezt + jellel fejezzük ki (az egynél nagyobb számot az előjel elé írt számjeggyel adjuk meg), pl. Na +, Ca 2+, Al 3+. Azt a folyamatot, amikor az atom egy vagy több elektront vesz fel, redukciónak nevezik. Az anion negatív töltésű ion. Úgy keletkezik, ha az atom felvesz egy vagy több elektront. Ha pl. a klóratom elektront vesz fel, klorid anion keletkezik. Ezt így írjuk: Cl + e Cl Cl elektront ad le Cl A felvett elektronok számát annak az elemnek a vegyjele után írjuk jobb felső indexként, amelyből az anion keletkezett. Ezt jellel fejezzük ki (az egynél nagyobb számot az előjel elé írt számjeggyel adjuk meg), pl. Cl, O 2, S 2. Az oxidációról és a redukcióról többet megtudtok az 5. fejezetben. A vegyületeket nemcsak molekulák, hanem ionok is alkothatják. Az ion elektromosan töltött anyagrészecske. A kation (pozitív ion) akkor keletkezik, amikor az atom elektront ad le. Az anion (negatív ion), akkor keletkezik, amikor az atom elektront vesz fel.

21 Az anyagok összetétele Kémiai képletek és az oxidációs szám Már tudjuk, hogy a leadott vagy a felvett elektronok száma meghatározza a keletkezett ion elektromos töltését. Az oxidációs szám megadja az atom által leadott (pozitív oxidációs szám) vagy felvett (negatív oxidációs szám) elektronok számát. A szervetlen vegyületek szlovák kémiai nevezéktana az oxidációs számon alapul. (A magyar nómenklatúra kissé eltérő és nem annyira egységes a ford. megj.) Az oxidációs szám fontos jellemzője az elemek vegyületet alkotó atomjainak. A vegyületek képletének megalkotásánál hasznosítják. Az oxidációs szám megadja azoknak az elektronoknak a számát, amelyeket az atom leadna (pozitív) vagy felvenne (negatív), ha a vegyületben lévő kémiai kötést ionkötésnek tekintenék. Pozitív oxidációs száma van a kisebb elektronegativitású elem atomjának. Negatív oxidációs száma van a nagyobb elektronegativitású elem atomjának. Az atom oxidációs számát római számmal írjuk az elem vegyjele után jobb felső indexként. A + előjelet nem tüntetjük fel, a előjelet a számjegy elé írjuk. Nulla az oxidációs száma az elem nem vegyült atomjának (pl. Na 0 ), de az elem molekulájában kötött atomnak is (pl. H 0 2 ). Különböző elemek összekapcsolódott atomjainak pozitív vagy negatív oxidációs számuk van. A pozitív oxidációs számot római számokkal írjuk I-től VIII-ig terjedően, pl. Na I Cl. A negatív oxidációs számot római számokkal írjuk I-től IV-ig, pl. NaCl I. Némely elemnek tipikus oxidációs száma van, amit a vegyületeik képleteinek megalkotásánál használnak. Bizonyos elemek tipikus oxidációs számai: a hidrogénatomnak vegyületeiben többnyire I oxidációs száma van, pl. a vízben (H I 2 O), a savakban (HI Cl, H I NO 3 ). Az oxigénatom oxidációs száma a legtöbb vegyületben II, pl. a vízben (H 2 O II ), az oxidokban (MgO II ) A vegyület elektromosan semleges molekulájában az atomok oxidációs számainak összege zérus (pl. H I 2 O II, tehát 2 I + ( II) = 0). A szlovák nevezéktanban a pozitív oxidációs számokat ragokkal fejezik ki, figyelembe véve a főnév nemét is: oxidációs szám I II III IV V VI VII VIII az oxidációs számot kifejező rag -ný (-ny) -natý -itý -ičitý -ičný, -ečný -ový -istý -ičelý Linus Pauling ( ) elsőként jellemezte az atomokat aszerint, mennyire képesek magukhoz vonzani a kötő elektronpárt. Az atomnak ezt a képességét nevezte el elektronegativitásnak. A kémiai kötésről és az elektronegativitásról a következő részben lesz szó. A lítium-, a nátrium-, a káliumatom (ezek az elemek az alkáli fémek közé tartoznak) oxidációs száma a vegyületekben mindig I, pl. a nátrium-kloridban (Na I Cl). A fluor-, a klór-, a bróm-, a jódatom (ezek az elemek a halogének közé tartoznak) oxidációs száma a vegyületekben a halogenidekben I, pl. a nátrium-kloridban (NaCl I ). Az oxidok magyar elnevezésének képzésénél gyakran görög számneveket használunk, pl. szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO 2 ), kén-trioxid (SO 3 ), nitrogén-pentoxid (N 2 O 5 ) stb. a ford. megj. Az atom oxidációs számát római számmal írjuk az elem vegyjele után jobb felső indexként.

Az atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Az atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Az atomok szerkezete A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Atommodellek A kémiai szempontból legkisebb önálló részecskéket atomoknak nevezzük. Az atomok felépítésével kapcsolatos

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Nagy Erika. Kémiából Ötös. 7. osztályosoknak. Részletek a könyvből. www.kemia.info

Nagy Erika. Kémiából Ötös. 7. osztályosoknak. Részletek a könyvből. www.kemia.info Nagy Erika Kémiából Ötös 7. osztályosoknak Részletek a könyvből www.kemia.info 1 Készítette: Nagy Erika 2009 MINDEN JOG FENNTARTVA! Jelen kiadványt vagy annak részeit tilos bármilyen eljárással (elektronikusan,

Részletesebben

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy bolygó atommodell... 4 5 C.) A Bohr-féle atommodell...

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY A megyei (fővárosi) forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:...

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntı. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntı. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntı Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyzı azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 3. hét

Kémiai alapismeretek 3. hét Kémiai alapismeretek 3. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 17.-20. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c : Molekulákon

Részletesebben

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk

Részletesebben

Versenyfeladatsor. 2. feladat

Versenyfeladatsor. 2. feladat Versenyfeladatsor 1. feladat Egy nyíltláncú alként brómmal reagáltatunk. A reakció során keletkező termék moláris tömege 2,90-szerese a kiindulási vegyület moláris tömegének. Mi a neve ennek az alkénnek,

Részletesebben

SLOVENSKÁ KOMISIA CHEMICKEJ OLYMPIÁDY

SLOVENSKÁ KOMISIA CHEMICKEJ OLYMPIÁDY SLOVENSKÁ KOMISIA CHEMICKEJ OLYMPIÁDY CHEMICKÁ OLYMPIÁDA 51. ročník, školský rok 2014/2015 Kategória D Krajské kolo TEORETICKÉ A PRAKTICKÉ ÚLOHY TEORETICKÉ ÚLOHY Chemická olympiáda kategória D 51. ročník

Részletesebben

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % !" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!*

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % ! #!$ #%& $!#!'(!!$!%#)!!!* ! "#$% &'(&&)&&) % *'&"#%+#&) *, && #+& %-& %)%% & * &% + "#$%%(%((&,)' %(%(&%, & &% +$%,$. / $ %)%*)* "& 0 0&)(%& $ %!" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!* 1234 5151671345128 51 516 5 " + $, #-!)$. /$#$ #'0$"!

Részletesebben

20. A Cu + ion (Z = 29) elektronkonfigurációja a következő: A. 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 3d 10. B. 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 3d 9 4s 0

20. A Cu + ion (Z = 29) elektronkonfigurációja a következő: A. 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 3d 10. B. 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 6 3d 9 4s 0 AZ ATOM SZERKEZETE 1. Az atommagra nézve igaz a következő állítás: A. a protonok és a neutronok az atommagban találhatók B. a protonok töltése pozitív, a neutronoké negatív C. a protonok száma megegyezik

Részletesebben

A kovalens kötés és a molekulák

A kovalens kötés és a molekulák A kovalens kötés és a molekulák 1. Egészítsd ki a mondatokat! Az atomok kapcsolódása... történik. Kémiai kötések kialakulásakor az atomok szerkezete gyakran a... lesz hasonló. A molekula... számú atom

Részletesebben

1. TERÜLET/TÉMA: AZ ANYAG TULAJDONSÁGAI ÉS VÁLTOZÁSAI

1. TERÜLET/TÉMA: AZ ANYAG TULAJDONSÁGAI ÉS VÁLTOZÁSAI KÉMIA I T1.1. 1. TERÜLET/TÉMA: AZ ANYAG TULAJDONSÁGAI ÉS VÁLTOZÁSAI Az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai A bennünket körülvevő természetben az élő és élettelen testek, beleértve magunkat is, anyagokból

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

FÖL(D)PÖRGETŐK HÁZI VERSENY 4. FORDULÓ 7-8. évfolyam Téma: Az idő járás a

FÖL(D)PÖRGETŐK HÁZI VERSENY 4. FORDULÓ 7-8. évfolyam Téma: Az idő járás a A Földpörgetők versenyen, minden tantárgy feladataira összesen 20 pontot lehet kapni, így egy forduló összpontszáma 100 pont a feladatok számától függetlenül. Csak a kiosztott fejléces üres papírokra lehet

Részletesebben

Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap

Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap 1. Írd le a következő elemek és vegyületek kémiai nevét: 1.NaOH, 2.Ca, 3.Mg, 4.CaCO 3, 5.NaCl, 6.Na 2 CO 3 7.CaSO 4, 8.Ca(OH) 2, 9.CaO, 10CO 2, 11.HCl, 12.Na,

Részletesebben

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály 1. A Freon-12 fantázianéven ismert termék felhasználható illatszerek és más kozmetikai cikkek tartályainak nyomógázaként, mert: a. nagy a párolgási hője b. szobahőmérsékleten cseppfolyós c. szagtalan és

Részletesebben

Az 2009/2010. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L

Az 2009/2010. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Oktatási Hivatal Az 009/010. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L Az értékelés szempontjai Egy-egy feladat összes pontszáma a részpontokból

Részletesebben

2014/2015 I. forduló

2014/2015 I. forduló 2014/2015 I. forduló 1. Hány km/órás az igen erős szél a Beaufort-szélskála szerint? 38-44 km/óra 45-54 km/óra 91-104 km/óra 2. Mekkora volt 2006-ban Magyarországon az atomenergia részesedése az összes

Részletesebben

Az elemek csoportosítása

Az elemek csoportosítása Tárgy: Szervetlen és kvalitatív analitikai kémia előadás www.chem.science.unideb.hu/kurzusinformációk Szak: I. évf. II. félév, gyógyszerész Tematika Négy részre tagolódik az előadás anyaga: A; A p-mező

Részletesebben

Az anyagok változásai 7. osztály

Az anyagok változásai 7. osztály Az anyagok változásai 7. osztály Elméleti háttér: Hevítés hatására a jég megolvad, a víz forr. Hűtés hatására a vízpára lecsapódik, a keletkezett víz megfagy. Ha az anyagok halmazszerkezetében történnek

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25.

Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25. Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25. 1. feladat Egy alkáliföldfém ötvözet alkotói a periódusos rendszerben közvetlenül egymás alatt találhatóak. Az ötvözet 12,83

Részletesebben

TIT - MTT. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály

TIT - MTT. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály TT - MTT Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje: Megye: Elért pontszám: 1. feladat: 2. feladat: 3. feladat: 4. feladat: 5. feladat: 6. feladat: 7. feladat:

Részletesebben

1. konzultáció (1-2. témakör):

1. konzultáció (1-2. témakör): Felnőttoktatás, természettudomány tantárgy: 1. dia: címdia 1. konzultáció (1-2. témakör): 2. dia: Atommodellek: a görögök közül Thálesz (i.e. 640-546) azt hirdette, hogy a víz az ősanyag. Később Démokritosz

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

Linux az Oktatásban Konferencia Budaörs, 2013. október 19. This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.

Linux az Oktatásban Konferencia Budaörs, 2013. október 19. This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 3. This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 Unported License (http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/). LibreLogo és Wikipédia Németh László nemeth@numbertext.org

Részletesebben

FODRÁSZ ANYAGISMERET

FODRÁSZ ANYAGISMERET FODRÁSZ ANYAGISMERET A jegyzet tartalmazza a modulzáró vizsgákhoz és a szakképesítő vizsgához szükséges elméleti tananyagot, valamint a gyakorláshoz szükséges feladatokat is. Összeállította: Szeverényi

Részletesebben

Látványos kémiai kísérletek

Látványos kémiai kísérletek Látványos kémiai kísérletek Mottó: Chuwie, add rá a tartalékot! Bemutatja: Kémia BSc, I. évfolyam 2009. 611. Labor Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni Sarka János Italok borból KMnO 4 -oldat

Részletesebben

III. Az elemek nyilvántartása

III. Az elemek nyilvántartása III. Az elemek nyilvántartása A periódusos rendszer Elemeknek nevezik a kémiában azokat a testeket, amelyeket az ez ideig ismert eljárásokkal alkotó részekre bontani nem tudunk. írja egy múlt század eleji

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3 59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.

Részletesebben

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás ELEKTROKÉMIA 1 ELEKTROKÉMIA Elektromos áram: - fémekben: elektronok áramlása - elektrolitokban: ionok irányított mozgása Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás Galvánelem: elektromos

Részletesebben

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E D D A A D B D B 1 D D D C C D C D A D 2 C B D B D D B D C A A XXIII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az etanol és az

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Tűzijáték. 9. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre!

Tűzijáték. 9. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Beadás határideje 2012. április 30. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Tűzijáték A tűzijáték

Részletesebben

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával)

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával) Üveg: különleges anyag Sajátos szerkezet: rövid távú rendezettség, röntgen-amorf, térhálós Oxigén atomok alkotják

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n. 2008. április 29.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n. 2008. április 29. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n Értékelés: A beadás dátuma: 2008. május 6. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az

Részletesebben

Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, ELTE TTK, Budapest 2. Analitikai Kémiai Tanszék, ELTE TTK, Budapest

Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, ELTE TTK, Budapest 2. Analitikai Kémiai Tanszék, ELTE TTK, Budapest FACULTAS SCI. NAT. * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * A BIOMASSZA ÉGETÉS S KÖRNYEZETI K HATÁSAI Lévay Béla 1, Záray Gyula 1,2 1 Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, ELTE TTK, Budapest 2

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

AZ ÓZON. 1. kérdés: AZ ÓZON. Olvasd el az ózonrétegrl szóló cikk alábbi részletét!

AZ ÓZON. 1. kérdés: AZ ÓZON. Olvasd el az ózonrétegrl szóló cikk alábbi részletét! AZ ÓZON Olvasd el az ózonrétegrl szóló cikk alábbi részletét! 5 10 15 20 Az atmoszféra, a leveg hatalmas óceánja a földi életet tápláló természetes források közül az egyik legértékesebb. Sajnálatos, hogy

Részletesebben

(etén!); CH (benzol); H 2

(etén!); CH (benzol); H 2 2. előadás A képlet A kémiában a képlet a vegyületek rövid kémiai jelölésére szolgál, ilyen módon a vegyjelhez hasonlóan jelenti az adott vegyület 1 molekuláját, illetve a szóban forgó vegyület 1 mol-nyi

Részletesebben

9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Általános kémia 9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 1. Izotópok: ugyanazon elem izotópjainak fizikai és kémiai tulajdonságai csak kismértékben különböznek. 2. Allotróp módosulatok: csak atomjaik kapcsolódási

Részletesebben

Helyi tanterv KÉMIA. 7-8. évfolyam Hernádnémeti

Helyi tanterv KÉMIA. 7-8. évfolyam Hernádnémeti Helyi tanterv KÉMIA 7-8. évfolyam Hernádnémeti A tantárgy óraszáma: 108 óra Évfolyam 7. 8. Összesen Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Kémia 1,5 54 1,5 54 108 A kémiatantárgyhoz tartozó előismeretek: az

Részletesebben

FODRÁSZ ANYAGISMERET

FODRÁSZ ANYAGISMERET FODRÁSZ ANYAGISMERET A jegyzet tartalmazza a modulzáró vizsgákhoz és a szakképesítő vizsgához szükséges elméleti tananyagot, valamint a gyakorláshoz szükséges feladatokat is. Összeállította: Szeverényi

Részletesebben

KÉMIAI KÍSÉRLETEK GYŰJTEMÉNYE 7. ÉVFOLYAM TANULÓI MUNKAFÜZET

KÉMIAI KÍSÉRLETEK GYŰJTEMÉNYE 7. ÉVFOLYAM TANULÓI MUNKAFÜZET A természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3-11/1-2012-0013 pályázat KÉMIAI KÍSÉRLETEK GYŰJTEMÉNYE 7. ÉVFOLYAM TANULÓI MUNKAFÜZET Műveltségterület: Ember

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?

Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium Budapest, 2011. október 27. www.meetthescientist.hu

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

Tűzijáték. 10. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre!

Tűzijáték. 10. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Beadás határideje 2012. április 30. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 10. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Tűzijáték A tűzijáték

Részletesebben

Példa tételek az emelt szintű kémia szóbeli vizsgához

Példa tételek az emelt szintű kémia szóbeli vizsgához Példa tételek az emelt szintű kémia szóbeli vizsgához I. tétel 1. A periódusos rendszer felépítése és kapcsolata az atomok elektronszerkezetével. Periódikusan változó tulajdonságok és értelmezésük. 2.

Részletesebben

KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM

KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM KÉMIA 354 CÉLOK ÉS FELADATOK Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók korszerű természettudományos műveltséggel rendelkezzenek. Megszerezzék

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Az oldatok összetétele

Az oldatok összetétele Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyes százalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:

Részletesebben

Térfogatmérés. Térfogatmérő eszközök

Térfogatmérés. Térfogatmérő eszközök Térfogatmérés Térfogatmérő eszközök A folyadék-térfogfatmérő eszközöket két nagy csoportra oszthatunk aszerint, hogy a belőlük kifolyatható, vagy a beléjük tölthető folyadék térfogatának mérésére használhatók.

Részletesebben

REANAL LABOR partnereként

REANAL LABOR partnereként REANAL LABOR partnereként VÁLASZTÉK, MINŐSÉG ÉS ÉRTÉK A VILÁGELSŐ TUDOMÁNYOS SZÁLLÍTÓTÓL akár 1 és 100 ppt között OPTIMA ultra alacsony szintű fémnyom analízishez akár 1-100 ppt szintű kimutatás A legnagyobb

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 2001 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 Ha most érettségizik, az 1. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegretörő megfogalmazásra

Részletesebben

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok megváltoztatásának elvi alapjaival foglalkozó tudomány

Részletesebben

XLVII. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2015. február 11 * Iskolai forduló II.a, II.b és II.c kategória

XLVII. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2015. február 11 * Iskolai forduló II.a, II.b és II.c kategória Tanuló neve és kategóriája Iskolája Osztálya XLVII. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2015. február 11 * Iskolai forduló II.a, II.b és II.c kategória Munkaidő: 120 perc Összesen 100 pont A periódusos

Részletesebben

A kémiai és az elektrokémiai potenciál

A kémiai és az elektrokémiai potenciál Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása

Részletesebben

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás 1. Mekkora tömegű NaOH-ot kell bemérni 50 cm 3 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH-oldat elkészítéséhez? M r (NaCl) = 40,0. 2. Mekkora tömegű KHCO 3 -ot kell

Részletesebben

a négyosztályos gimnázium 2. és a nyolcosztályos gimnázium 6. osztálya számára Jarmila Kmeťová Marek Skoršepa Peter Mäčko

a négyosztályos gimnázium 2. és a nyolcosztályos gimnázium 6. osztálya számára Jarmila Kmeťová Marek Skoršepa Peter Mäčko a négyosztályos gimnázium 2. és a nyolcosztályos gimnázium 6. osztálya számára Jarmila Kmeťová Marek Skoršepa Peter Mäčko 2012 Kémia a négyosztályos gimnázium 2. és a nyolcosztályos gimnázium 6. osztálya

Részletesebben

A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése

A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése Tematika 1. Az atommagfizika elemei 2. A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése 3. Magsugárzások detektálása és detektorai 4. Az atomreaktor 5. Reaktortípusok a felhasználás módja

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

1. ÁLTALÁNOS KÉMIA 1.1 ATOMFELÉPÍTÉS, ATOMSZERKEZET, PERIÓDUSOS RENDSZER, ELEM FOGALMA, ATOMOK MÉRETE, IONOK, ELEKTRONEGATIVITÁS

1. ÁLTALÁNOS KÉMIA 1.1 ATOMFELÉPÍTÉS, ATOMSZERKEZET, PERIÓDUSOS RENDSZER, ELEM FOGALMA, ATOMOK MÉRETE, IONOK, ELEKTRONEGATIVITÁS 1. ÁLTALÁNOS KÉMIA 1.1 ATOMFELÉPÍTÉS, ATOMSZERKEZET, PERIÓDUSOS RENDSZER, ELEM FOGALMA, ATOMOK MÉRETE, IONOK, ELEKTRONEGATIVITÁS - környezetünkben az atomok kötött állapotban (magasabb hőmérsékleten, nyomáson

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika középszint írásbeli vizsga

Részletesebben

Középszintű kémia írásbeli feladatlap CSOMAGOLÓANYAGOK

Középszintű kémia írásbeli feladatlap CSOMAGOLÓANYAGOK I. feladat (elérhető: 16 pont) Esettanulmány Középszintű kémia írásbeli feladatlap CSOMAGOLÓANYAGOK Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd a szöveg alapján és kémiai ismeretei alapján válaszoljon

Részletesebben

Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként. Vizsgálat típus. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer

Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként. Vizsgálat típus. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer I-4 2-02 F07 v4 Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK Coccus szám coliformszám coliformszám szennyvíz többcsöves 2 700 3 429 Endo szám Escherichia coli szám Escherichia

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Plazma elektron spray ionizáló rendszer

Plazma elektron spray ionizáló rendszer Plazma elektron spray ionizáló rendszer tartalom Ismertetés 2... Fő funkciók 5... Jellemzők 7... Üzemmódok és alkalmazás 9... Tesztek és tanúsítványok 10... Technikai adatok 12... Csomagolás 13... 1. Ismertetés

Részletesebben

A zöld technológiák szennyes titkai: a ritkaföldfémláz és erdélyi vonatkozásai

A zöld technológiák szennyes titkai: a ritkaföldfémláz és erdélyi vonatkozásai Sc Y La Ce Pr Nd Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu A zöld technológiák szennyes titkai: a ritkaföldfémláz és erdélyi vonatkozásai Dr. Márton István Genfi Tudományegyetem (Svájc) Babeş-Bolyai Tudományegyetem

Részletesebben

1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK

1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul

Részletesebben

Név:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2014.ápr.1. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, X.-XII. osztály,

Részletesebben

Az általános iskolák. osztálya számára a kerettanterv alapján KÉMIA. Tanmenet

Az általános iskolák. osztálya számára a kerettanterv alapján KÉMIA. Tanmenet KÉMIA Tanmenet Az általános iskolák 7. 7. osztálya számára a kerettanterv alapján Tanmenet a tankönyvhöz az általános iskolák 7. osztálya számára a kerettanterv alapján A kémia tárgya. Balesetvédelem A

Részletesebben

Tudománytörténet 5. 5. Előadás A globális változások kezdete

Tudománytörténet 5. 5. Előadás A globális változások kezdete Tudománytörténet 5. 5. Előadás A globális változások kezdete XIX. század közepe Kialakul a modern gyáripar (szén, gőzgép) Társadalomban, jogrendben, politikai felépítésben lényeges változások Fokozódó

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Enzimek, katalizátorok

Részletesebben

Az egészen kis részek. e. meli 03

Az egészen kis részek. e. meli 03 Atomok felépítése Az egészen kis részek 1 Epikürosz ( i.e. 34-70 ) az atomokat különböző horgokkal és kapcsokkal képzeli el. ( kapcsok eltörnek: víz elpárolog - lecsapódik??? ) Arisztotelész ( i.e. 384-3

Részletesebben

Nemesfémek. Arany Aurum Au Ezüst Argentum Ag Iridium Ir Platina Pt Palládium Pd

Nemesfémek. Arany Aurum Au Ezüst Argentum Ag Iridium Ir Platina Pt Palládium Pd Nemesfémek Arany Aurum Au Ezüst Argentum Ag Iridium Ir Platina Pt Palládium Pd A nemesfémek kémiai elemek, azon belül pedig a ritka fémek egyik csoportja, amelyek nagy (gazdasági) értékkel bírnak. Kémiai

Részletesebben

Közüzemi szerződés minták

Közüzemi szerződés minták 2. számú melléklet Közüzemi szerződés minták Egyedi lakossági szerződés Szerződés száma: Fogyasztóhely kódja: Partnerkód: KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓK SZÁMÁRA NYÚJTOTT VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁSRA

Részletesebben

A komplex természettudományos vizsga tételei

A komplex természettudományos vizsga tételei A komplex természettudományos vizsga tételei 1. A víz a) A molekula felépítése, szerkezete, jellemzői. A szerkezetből következő fizikai és kémiai tulajdonságok (amfoter jellege, kémhatása). Szerepe környezetünkben

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. november 3. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. november 3. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Kémia emelt szint

Részletesebben

V. ANYAGSZERKEZET (Középszint)

V. ANYAGSZERKEZET (Középszint) V. ANYAGSZERKEZET (Középszint) V. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 B D D A C B B A B 1 C C A C C D C A C A 2 B B A D B D A V.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Veyületek összehasonlítása A ekula

Részletesebben

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés Hulladék / melléktermék felmérés Adatszolgáltató 1. Adatszolgáltató neve Weprot Kft. 2. Kapcsolattartó neve Elérhetıség 3. Település Dabas 4. Utca, házszám Kör utca 6/A 5. Irányítószám 2372 6. Telefon/fax

Részletesebben

6. Ionok és ionvegyületek

6. Ionok és ionvegyületek 34 atomok, ionok, molekulák 6. Ionok és ionvegyületek 1. ábra A nátrium és a klórgáz reakciója. A periódusos rendszer melyik csoportjának eleme a nátrium, il letve a klór? Kísérlet Ha fel me le gí tett

Részletesebben

K É M I A 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok

K É M I A 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok K É M I A 7-8. é v f o l y a m Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók korszerű természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás-

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia emelt szint 1312 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

EMBER A TERMÉSZETBEN KÉMIA. Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam)

EMBER A TERMÉSZETBEN KÉMIA. Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) EMBER A TERMÉSZETBEN KÉMIA Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) BEVEZETÉS A kémia tantárgy az általános iskola 7-8. évfolyamaiban elsősorban az Ember a természetben műveltségi területhez, de bizonyos vonatkozásokban

Részletesebben

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő

Részletesebben