Jövedelem egyenlıtlenség és szegénység Magyarországon 2009

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jövedelem egyenlıtlenség és szegénység Magyarországon 2009"

Átírás

1 Jövedelem egyenlıtlenség és szegénység Magyarországon 2009 TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 1. KÖTET ELEMZÉSEK Budapest, május

2 A kutatást a TÁRKI Zrt. a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készítette Az elemzést készítették: GÁBOS ANDRÁS KELLER TAMÁS KOLOSI TAMÁS MEDGYESI MÁRTON SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY TÁRKI 1112 Tel.: Társadalomkutatási Budapest, , Budaörsi Fax: 309 Intézet út Zrt. Internet:

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS KÖZÖTT (TÓTH ISTVÁN GYÖRGY) BEVEZETÉS...6 MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZETÉNEK KÖZÖTT AZ EGYENLŐTLENSÉGEK AGGREGÁLT ALAKULÁSA HOSSZÚ SZINTJÉNEK TÁVON...13 VÁLTOZÁSA KÖZÖTT JÖVEDELMI FÜGGELÉK ÖSSZEFOGLALÁS...33 JÖVEDELEMELOSZLÁS AZ SZEGÉNYSÉG 1. FEJEZETHEZ...48 SZERKEZETI ÁTALAKULÁSA...19 SZIVÓS 2.1. PÉTER)... SÉG KÖZÖTT (GÁBOS(...50 ANDRÁS 2.2. BEVEZETÉS...50 JÖVEDELMI SZEGÉNYSÉG MAGYARORSZÁGON RÁTA A MUNKAERŐ-PIACI A FŐBB DEMOGRÁFIAI RÉSZVÉTEL...53 VÁLTOZÓK MENTÉN KIKRISTÁLYOSODÓ IRODALOM...58 ÖSSZEGZÉS...57 SZEGÉNYSÉGI PROFIL BEVEZETÉS...62 MUNKAERŐPIACON TÁRSADALOMSZERKEZET TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOK 1982 (KOLOSI( 2009 KÖZÖTT...63 TAMÁS KELLER TAMÁS) A TÁRSADALMI STÁTUS MÉRÉSE: TÁRSADALMI ELMÉLETI CSOPORTOK MÓDSZERTANI SZERINTI ELOSZLÁSA...66 MEGFONTOLÁSOK JÖVEDELEMELOSZLÁS: IRODALOM...72 OSZTÁLYSZERKEZET ÖSSZEGZÉS...71 RÉTEGZŐDÉS...67 (MEDGYESI MÁRTON EGYENLŐTLENSÉGEK TÓTH : MAGYARORSZÁG ISTVÁN AZ GYÖRGY)... EU-BAN...77 EURÓPAI UNIÓS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN...77 IRODALOM...98 EURÓPAI GAZDASÁGI UNIÓBAN...88 NÖVEKEDÉS A KERESETEK ALAKULÁSA ÉS A PIACI JÖVEDELEM EGYENLŐTLENSÉGE AZ FÜGGELÉK A 4. FEJEZETHEZ TARTALOMJEGYZÉK TÁRKI 3

4 BEVEZETÉS amelynek követése. lenni: A célja évi a TÁRKI magyar Háztartás társadalom Monitor strukturális kutatás egy változásainak olyan, 1992 óta rendszeres folyó sorozat nyomon része, egyenlőtlenségek szegénység, a háztartások A kutatás és állandó egyének témakörei helyzetének, az elmúlt jövedelemstruktúrájának, közel két évtizedben a valamint következők a jövedelmi szoktak kapcsolatos monitorozása. depriváció alakulásának elemzése, évenkénti a jövedelmekkel, és jövedelmi időbeli alakulásának egyenlőtlenségekkel elemzése, költségvetésből szokásosnál lakossági Idén azonban percepciók, a attitűdök kutatást monitorozása, a korábbiakhoz foglalkozásszerkezeti képest jelentősen változások szegénység kellett elvégeznünk (a válság erre is hatott), ezért a lefedett témakörök szűkített változók lényegesen szűkebbek voltak. Lényegében csak a jövedelemeloszlás, sem témaköreit kutattuk részletesen és a munkaerőpiac elemzéséhez szükséges a kutatásaihoz, az A attitűdök egy Háztartás részét valamint elemzésére elemeztük. Monitor az azt nem megelőző Ebben került kutatás a sor. vizsgálatban Magyar hasonlóan Háztartás sem a a korábbi Panel fogyasztás, kutatáshoz évek sem Háztartás a lakáshelyzet, adatgyűjtése Monitor bekerült során két fajta kérdőívet használtunk. A háztartások összes tagjának alapadatait (demográfia témakörökben. és adatokat alapvető a jövedelmi adatok), kérdőív valamint segítségével a gyűjtöttük egészére össze. vonatkozó Ezt a kérdőívet jövedelmi a mintába kiadási viszonyait, háztartások Ezen kívül azon a tagjától háztartás kérdeztük 16 éves, le, illetve aki ennél leginkább idősebb kompetens tagjaival volt egyéni ezekben kérdőív a szűkebb készült. Az egyéni kérdőívben a személyek foglalkozásszerkezeti pozícióját, jövedelmi Háztartás iskolai és foglalkozási jellemzőit kérdezzük. A változó szerkezet tehát lényegesen referencia A a TÁRKI korábbi kérdezőbiztosai évekhez megszokotthoz személyesen képest. őszén Monitor kutatás adatfelvétele február keresték 1-től fel a március mintába 16-ig került tartott. háztartásokat. A vizsgálat A két alkalmazásánál zajlott, éve ezért tehát a gyakorlatilag 2007-es és a a 2009-es monitor naptári vizsgálat év. Mivel között a korábbi valamivel vizsgálatunk kevesebb 2007 elemszámú és fél telt el. Emiatt az inflációs indexek és az egyéb változást mutató indexek mint Főbb mindig tekintetbe kell vennünk ezt az időtávot. Az adatfelvétel során a induló mintából 2048 sikeres háztartás-interjú, és 3670 egyéni kérdőív készült el. növekedését meg, megállapításaink következők: teteje 2009 között a legtöbb eloszlási mutató alakulása az egyenlőtlenségek legalsó hogy veszteségeket decilis valójában mutatja. jövedelmeinek volt mind Az kénytelen eloszlás a jövedelemeloszlás reálértéke elszenvedni, két esett. széle A közötti alja, hagyományosan de a mind legnagyobb különbségek a jövedelemeloszlás használt mértékben úgy nőttek Gini- a polarizálódásával mutató válság az értéke egyenlőtlenségek a statisztikailag jövedelmek növekedését szignifikánsan a foglalkozási-munkaerőpiaci jelzi. nem változott, de számos pozíciók egyéb TÁRKI polarizáció bekövetkezett azonban aszimmetrikus is együtt szerencsére járt. A hatások jövedelmi csak részleges révén polarizálódás érvényesül. volt. az Úgy eloszlás A tűnik, foglalkozási két hogy szélén a 4 Bevezetés A

5 Magyarországon Tanulmányunkban Ez munkanélküliség növekedése nagyobb mértékben érintette azokat BEVEZETÉS háztartásokat, szegénynek. Ez amelyekbe az 2007-ben arány korábban a relatív a teljes legalább jövedelmi népesség két szegénység kereső 14 százalékát volt. 1,5 százalékpontos tekinthetjük növekedését életkorral. gyermekeké szemben A és jelenti legmagasabb a fiataloké höz Az képest. szegénységi általános, A szegénység 14 kockázatú százalékos kockázata életkori szegénységi csökken csoport rátával az vonatkozó a mérésünk 0 15 évesek drámai körében emelkedést a szegénység mutat a roma 20 szegénység százalékos. kiterjedését 2009-re a tekintve, perspektívában vizsgálatok a 70%-os is szegénységi a megvizsgáljuk magyar ráta társadalom a (az 2000-es elérhető osztályszerkezetét évi értékkel 80-as egyezik és 90-es hosszú meg. megállapítást újraelemzésének segítségével). Hosszú távú elemzésünk évekbeli azt távú kialakulásának stádiumában van. az támasztja elején Adataink tartunk, alá, szerint hogy ahol a az a tőkés elmúlt kapitalista réteg közel egyelőre társadalomszerkezet harminc a felhalmozás évben középosztályból (elit osztályokba. az és átrendeződés felső közép) nagyjából egy és az szűkebb azonos alsóbb létszámú (munkásosztály de belsőleg ember homogénebb és (6-7%) depriváltak) áramlott középosztályt társadalmi a felsőbb eredményezett, legrosszabb képest munkanélküliek 25%-kal társadalmi száma az növekedett, elitbe 2003 helyzetben tartozók és és 2009 száma lévő ez között depriváltak annak a 80-as jelentősen ellenére évek száma óta növekedett. van azonban megduplázódott, így, 2009-re 1982-höz hogy a foglalkoztatottság foglalkoztatottak függetlenül legnagyobb magasabb növekedést (beosztottak egyre társadalmi erősebb a felsővezetők és pozícióval hatást vállalkozók) gyakorol és rendelkeznek, önálló gyakorlatilag a társadalmi foglalkozásúak mint beosztásuktól 1982-ben státusra. között (a A tapasztaltuk). TÁRKI 5

6 JÖVEDELEMELOSZLÁS 1. Jövedelemeloszlás között (Tóth István György) Monitor márciusban Ez a fejezet a jövedelemeloszlás változásait követi nyomon a TÁRKI Háztartás vizsgálat legfrissebb hulláma alapján, amelynek adatfelvétele február- a az éves jövedelmeket volt. A vizsgálat számba referencia vesszük) éve a 2009-es (vagyis naptári az az év. időszak, Az ezt amelyekre megelőző vonatkozóan mint október és szeptember közötti referencia évre vonatkozott. Akkor tehát, vizsgálatunk több két két legutóbbi és fél év Háztartás során lezajlott Monitor változásokat hullám közti elemzünk. változásokról Ennek beszélünk, az értelmezés valamivel szempontjából kevesebb amikor foglalkoztatási következménye Először is a megfelelő is van. kell adatokat az eltelt időszakra időhöz igazítottam vonatkozó (hiszen inflációs nem a munkanélküliségi, szokásos év/év bontásban valamint változások használnunk az inflációs munkanélküliségi ráta növekedéseit). Másfelől tekintetbe a vennünk azt is, hogy a legutóbbi vizsgálat során már bemutatott gazdaságpolitikai ugyanakkor, A 2007-es egy része tanulmányunk a most elemzésre a os kerülő időszakban költségvetési fejtette ki valódi expanziójának, hatását as ben bekövetkezett konszolidációnak a hatásait elemezte. Látni majd érkezett 2008 publikáció hogy nyarán-őszén a es óta (a es a világgazdasági fiskális években) érvényesültek. valódi begyűrűzésének társadalmi Ebbe hatásai első a hulláma folyamatba részben kell (a a elmúlt pénzpiaci válság és a reálgazdasági válság kezdete). A 2009 tavaszán bekövetkezett a kormányválság kifejtette hatását után a mi bejelentett vizsgálatunk gazdasági referencia válságkezelő időszakában. intézkedések Vannak ugyanakkor egy része olyan, már érvénybe. vizsgálatban évben bevezetett még nem fiskális tudunk konszolidációs beszámolni, intézkedések, hiszen fokozatosan, amelyeknek kumulatívan a hatásairól lépnek ebben az A értelmében jövedelmi Ahogy azt jeleztük, jelenti, ez hogy a fejezet a háztartások a jövedelemeloszlással jövedelmeinek foglalkozik. eloszlását (a Ez felső szó és szoros tényleges csoportok közötti távolságokat, az egyes csoportok közötti szórást stb.) vizsgáljuk. alsó csak aspektusait, jövedelemeloszlás jóléti szintet mintázata tükröznek. független Tehát önmagában attól, hogy az az eloszlás adott jövedelmi változása szintek a történetnek milyen megtakarításaival történt, az egyik amelyek részét mutatja a jövedelmek be, nem tudja reálértékével, prezentálni a a háztartások jólétének fogyasztásával azokat és az megtakarítások, ezeknek amelyek kapcsolatosak. alapjaiban érintették Márpedig az a utóbbi háztartások időszakban jóléti számos szintjét olyan (elapadhattak változás is túlmutató a folyamatoknak megnövekedhettek a komplex megélhetési elemzése azonban vagy adósság további, törlesztési a jelen fejezet kiadások tematikáján stb.). Az TÁRKI periódusai azokat Elöljáróban érintette, elemzéseket között. akiknek 2008 szükséges tesz második voltak szükségessé. még jelentős felében különbséget megtakarításai. a válság elsősorban tenni Ezek a gazdasági pénzpiaci közül bizonyos természetű válság veszteségek különböző volt, és Bevezetés

7 JÖVEDELEMELOSZLÁS valamilyen vagyonvesztést virtuálisak megtakarításaikat, voltak, hiszen közvetlenül akik megtehették, nem realizálták azok azáltal, a veszteségeket. hogy tartották Azok értékpapírjaikat, jövedelemeloszlási oknál fogva kénytelenek voltak a veszteséget realizálni, viszont, tényleges akik Az is elszenvedhettek. Ez azonban a dolog természeténél fogva közvetlenül a kapcsolatos A válság következő statisztikákban periódusa nem alapvetően látszik. rendelkezőkre egyik a pénzpiaci folyamatok miatt bekövetkező két csatornán alapvetően át érintette a forint a háztartásokat. pedig volatilitás. Ez mindenek előtt a (lakáscélú vagy autóvásárlási) devizahitellel árfolyamával érintett hatott. A forint árfolyam kedvezőtlen alakulása a devizahitel kamatainak majd munkanélküliség törlesztő részleteinek emelkedéséhez vezetett. Ez ismételten jelentősen szűkítette az hatása jövedelemeloszlási háztartások jóléti statisztikákban. szintjét, fogyasztási A másik lehetőségeit, hatás a de foglalkoztatás közvetlenül nem visszaesésén, mutatkozik intézkedések növekedésén keresztül érintette a háztartásokat. Ennek már közvetlen szerepvállalásának A volt válság a jövedelemeloszlásra hatásainak harmadik is. nyugdíjkiadásokat (az állami kiadások lakosságot periódusa érintő a 2009 visszafogásai, tavaszán bejelentett valamint az válságkezelési pótlék szűkítése) révén érvényesült. Ennek keretében fogták állam vissza jóléti segélyek (a 13. havi nyugdíj megvonása révén) a családi támogatásokat, a családi a makrogazdasági befagyasztása révén, a szociális segélyeket (a háztartások által igénybe vehető rövid A számának következőkben maximálása először révén). a jövedelemeloszlás szempontjából lényeges néhány elemző mutató alakulását tekintjük át (1.2. fejezet). Ez után a jövedelemeloszlás folyamataival hosszú távú távú változásait trendekhez mutatjuk illesztése be (1.3. követ fejezet), (1.4. amelyet fejezet). az A elmúlt tanulmány két év második fejleményeinek részét az a segítségével ezután alfejezetek foglalkozunk alkotják, ezen ( belül alfejezet), először a jövedelmek majd a különböző és a foglalkoztatás jövedelmi polarizációs legfontosabb szocio-demográfiai összetételének változását vizsgáljuk ( alfejezet), osztályok rétegeloszlásával következtetéseket. megfelelően tényezőit foglalkozik kiválasztott ( alfejezet). ( dekompozíciós alfejezet). Az analitikus eljárásokkal Végül fejezet összefoglaljuk igyekszünk vége a társadalmi feltárni a legfontosabb jövedelmek a változás makrogazdasági időszak periódusait. Az 1.1. indikátorokat. ábra az elmúlt Az ábra évtizedre egyes vonatkozóan paneljeiben a mutatja besatírozott részek a legfontosabb zajlott során a Háztartás Monitor vizsgálat keretében elvégzett öt adatfelvétel jelzik az periódusában negyedévben le a Ezekből legrosszabb összességében makrogazdasági jól látszik, körülmények hogy a legfrissebb között. Vizsgálatunk hullám adatfelvétele infláció az egyes negyedévekben a GDP jelentősen esett (az első referencia idején) 7% körüli mértékben, a negyedik negyedévben pedig kb. 4%-kal). Bár három tendenciát a megelőző adatfelvételi periódusokban (pl. a 2001-es vagy a 2007-es vizsgálat az annak, volt mutatott. már magasabb, Mindazonáltal de 2009 a 2009-es folyamán évben is az az egyes infláció negyedévek átlagos szintje között alatta emelkedő volt TÁRKI amit az eggyel korábbi vizsgálatban tapasztaltunk (3 5% szemben az 5 8%-kal) A jövedelemeloszlás makrogazdasági környezetének átalakulása 2007 és 2009 között

8 2009-ben a háztartások fogyasztása jelentősen esett. Ennek mértéke JÖVEDELEMELOSZLÁS mozgott, viselkedése 2009 amelybe mindezt a visszaesést GDP tartozott. nem tükrözte. Érdekes A GDP módon arányában a háztartások vett megtakarítási abban megtakarítási a sávban negyedévi reálkeresetek során adattal. végig A pozitív jövedelemeloszlás volt, szemben szempontjából a 2008-as első természetesen három (visszaesést nagyon fontos mutató) ráta nettó reálkeresetek alakulása. és a bruttó Ebben reálkeresetek a vonatkozásban indexének a 2007-es alakulása. évben A jelentősen nettó reálkeresetek szétnyílt jelentős, fiskális vissza, mint visszafogások amelyhez a bruttó a reálkeresetek. nettó és az reálkeresetek adóemelések 2009-ben kisebb együttes viszont mértékű a hatásaként bruttó esése reálkeresetek párosult. lényegesen visszaesése A 2007-es jobban estek és volt a 2009-es konszolidációs) az vizsgálat periódusban összevetésekor a nettó reálkeresetek ki kell azonban zuhanása emelni, lényegesen hogy az nagyobb előbbi volt, (fiskális 1.1. utóbbi ábra Fontosabb (válságkezelési) gazdasági periódusban. indikátorok 2000 és 2009 között Magyarországon szágon1 mint GDP növekedés, % az elızı év azonos idıszakához képest 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2, ,0-6,0-8,0-10,0 Infláció,az elızı év azonos idıszakának százalékában 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 TÁRKI 1 Forrás: KSH adatok, Kopint-Tárki adatbázis, Matheika Zoltán gyűjtése 0,

9 JÖVEDELEMELOSZLÁS A háztartások tényleges fogyasztása 15,0 10,0 5,0 0, ,0-10,0 Megtakarítási ráta (GDP arányában) 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2, ,0 Nettó reálkereset Bruttó reálkereset az elızı év azonos idıszakának százalékában 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0-5, TÁRKI -10,0 9

10 JÖVEDELEMELOSZLÁS alapul. minden problémájával. Becslési Ezeknek hiba. a becsléseknek Minden a népesség a nagyságát jövedelemeloszlására több tényező befolyásolja. vonatkozó állítás Először becslésen készült, mintára alapuló esetében, számot kell vetnünk a mintavételi is, hiba mint személyt eloszlásokra az előző A TÁRKI évekhez Háztartás hasonlóan Monitor mintegy vizsgálat többlépcsős kétezer háztartást, rétegzett és mintegy alapján tartalmazó mintán. Ilyen minták esetében a mintavételi hiba, egyszerű gyakorisági ötezer számolódnak, Ezeknek jövedelemeloszlás vonatkozóan mutatói 95 százalékos általában valószínűség nem egyszerű mellett gyakorisági százalékos. eloszlás Csakhogy a hanem valamilyen, az eloszlás egészét jellemző bonyolult mérőszám alapján. eszközökkel, segítségével. tanulmányban az aggregált immár mutatóknak hagyományosan is van hibája, erre csak kísérletet ezt valamivel teszünk, nehezebb de nem mérni. axiomatikus Ebben alapvető hanem kísérleti úton, visszatevéses mintavételen alapuló bootstrap eljárás egyes különböző Ekvivalencia megfigyelési skálák. egysége A háztartás maga a háztartás vizsgálatok és azzal esetében a feltételezéssel a jövedelem élünk, és fogyasztás feltételezésekkel háztartástagok megosztják egymással jövedelmeiket és kiadásaikat is. Ahhoz, hogy az tényezőkre méretű háztartások jóléti szintje egymással összevethető legyen, a nem statisztikus vonatkozóan. kell élnünk Vagyis a háztartás a nagyobb működésében háztartások fogyasztási megjelenő szükségletei méretgazdaságossági csak egyenes arányban növekszenek az adott háztartások létszámával. Sőt általában életkori és nagyszámú nemzetközi összehasonlító tanulmány is úgy érvelnek, hogy számos módszertani a háztartások létszámával, de azok összetételével is (pl. a háztartáson belül nem tanulmányban megoszlásával) összefüggnek a fogyasztási szükségletek. Anélkül, hogy ezekbe élők háztartásmérettel kérdésekbe részletesen belemennénk, jelezzük, hogy ebben a fejezetben és egyik később három különböző ekvivalencia-skálát használunk. Ebből kettő a összehasonlításban méretgazdaságossági esetben minden operál, háztartástagot a harmadik pedig azonos figyelembe súllyal veszünk veszi az tekintetbe, egyes tagok vagyis életkorát a jövedelmi is. Az megvizsgáltuk átszámított ekvivalencia-skálák azt, az hogy korrekciót egy főre a magyar jutó nagyjából implikál. jövedelmeket jóléti mekkorák A Háztartás rendszerben vizsgáljuk. lennének. Monitor A feltételezett, másik Ekkor sorozat ekvivalencia-skála azt háztartásméretre korábbi találtuk, éveiben hogy egy gyakorlatban magyar jóléti rendszer, illetve a létminimum számítások outputjai egy 0,73 körüli fogyasztási fejezetben OECD szükséglet-rugalmasságot ajánlások akkoriban feltételeznek.2 tartalmaztak. Ez Elvileg gyakorlatilag számos más megegyezett eljárás létezik azzal, a amit nemzetközi az ún. szegénységgel Európai Unió e a kettőn a háztartási foglalkozik) tagországok kívül méretgazdaságosság figyelembe még és egyet az vesszük újonnan használunk. figyelembe azokat csatlakozó A az következő ajánlásokat vételére, országok mi fejezetben (is), azonban éves, amelyeket társadalmi ebben (amelyik az a TÁRKI 2 kirekesztettség elleni stratégiát megfogalmazó jelentésekben elvár. Ezek az ún. laekeni e=paraméter. Tehát N=Y/se, ahol N=fogyasztási szükséglet, s=háztartásméret, Y=háztartás összjövedelem, Az egyenlıtlenségek aggregált szintjének változása 2007 és 2009 között MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 0

11 indikátorok JÖVEDELEMELOSZLÁS képezik módszertani A az megfigyelési alapját kérdés az a következő azok annak egységek mögött eldöntése, fejezet meghúzódó problémája számításainak.3 hogy az és háztartás-méretgazdaságossági aggregált a vizsgált jövedelemeloszlási jövedelmek. Egy feltevések statisztika harmadik alkalmazza milyen vagy vizsgáljuk. a megfigyelési jövedelmek egységekre személyek közti összegződik. eloszlását, Esetünkben vagy azok elvileg háztartások két megoldás közötti lehetséges: háztartási Mindkettő mellett és ellen hozhatók fel érvek és hazai és nemzetközi gyakorlat eloszlását eltérések mind a kettő eljárást. Látni kell ugyanakkor, hogy a társadalom demográfiai- is előfordulhat, előző lehetnek összetételétől az aggregált függően az jövedelemegyenlőtlenségi egyes eljárások alkalmazása mutatók mellett értékében. viszonylag Sőt jelentős mérőszámok bekezdésre) hogy megfigyelési egységek vagy (visszautalva az az is A kapott országok egyenlőtlenségi a különböző közötti sorrendjét ekvivalencia-skálák mutatók is megváltoztathatja természetesen alkalmazása nagy (Förster mértékben akár és Tóth, az egyenlőtlenségi függenek 1998). attól, hogy hogy Háztartás nagyobb mennyire Panel vagyunk és a Monitor képesek vizsgálatok megragadni során a kérdőíveinkkel változatlan törzsblokkokkal, a makrojövedelmeket. kisebb- A azonban mikrofelvételek a makrojövedelmek finomításokkal évről-évre minél nagyobb igyekeztünk hányadát javítani képesek a vizsgálatainknak legyünk befogni. azt a képességét, kérdezéstechnikai csak csökkenteni tudtuk az egymást követő éveknek azt a tendenciáját, Mindezzel általános egyre kevesebbet tudtak behozni a makroadatokhoz képest. Ennek részben hogy jövedelemeloszlásnak okai voltak, részben pedig az empirikus adatfelvételekkel kapcsolatos mellett) Az bizalmatlansággal alkalmazott (pl. egyenlőtlenségi a csökkenő válaszadási mutatók. arányokkal) Végezetül kapcsolatos ugyanannak okai. különböző a mutatókat jellemzésére azért (ugyanolyan jövedelemstatisztikai fejlesztették jövedelemfogalom ki, hogy irodalom együttes és különböző használatukkal ugyanolyan mutatókat ekvivalencia-skála árnyaltan ajánl. tudjuk E a közepén, mutatók bemutatni fogunk használni, az illetve a eloszlás legfontosabb alsó amelyeknek vagy különböző felső trendeket. a szélén részeire leírását elhelyezkedő Ebben a érzékenyek fejezethez a tanulmányban eseteknek). tartozó (más és függelék más számos súlyt tartalmazza. adnak alternatív az Az eloszlás mutatót egyes valamivel 2009-ben a háztartások egy főre jutó nettó jövedelmének átlaga az összes személyre A JÖVEDELEMELOSZLÁS FONTOSABB MUTATÓI Összességében ezer számítva Ft) képest havi 74 mintegy ezer Ft 7%-os volt (1.1. nominális táblázat). növekedést Ez a 2007-es jelentett. vizsgálat A két átlagjövedelméhez adatfelvételi periódus, (69 keresztül. értékben kevesebb tehát a háztartások két és fél átlagjövedelmei év során a fogyasztói kb. 7%-os árindex reálérték mintegy vesztésen 114%-os mentek volt. ám és átlag Az egyes felett a jövedelmi felső-közép decilisek rétegek között (6., 7., azonban 8. és 9. jelentős decilisek) volt jövedelmei a szórás. emelkedtek, Nominális tendenciák 1.3. még ezeknek ábrák) következtek A a jövedelemeloszlás növekedési be (nyilván indexe teljesen is két elmaradt szélén más okokból). az adott átlaghoz A időszak legalsó képest inflációs decilis lényegesen átlagjövedelmei indexétől. eltérő (1.2. TÁRKI 30,5-nek Eszerint és a háztartás 14 év alatti első tagok felnőtt 0,3-nak. tagja egy egységnek számít, a második és további 14 év feletti tagok 1 1

12 maradtak.4 nominális JÖVEDELEMELOSZLÁS jelentősége értékben is estek, legfelső decilis átlagjövedelmei nominálisan változatlanok mutató értelemben Az egy van főre a legfelső jutó jövedelmek és a legalsó aggregált jövedelmi egyenlőtlenségi decilisek átlagai mérőszámai közötti közül aránynak. kitüntetett jövedelemeloszlás 2007 és 2009 között növekedett, az akkori 6,8-es értékről 7,2-re. Ez statisztikai Ez is csökkent szignifikáns, változásának bár nem belső túl nagy dinamikája. emelkedést Amint jelent. ezt például Az igazán 1.1. érdekes táblázat kérdés adatai be mutatják, Ugyanakkor (3,5%-ról óta az megfigyelhető a alsó legfelső 3,1%-ra). decilis decilis Ilyen részesedése tendenciát. részesedése mértékű Az az esés egy összes is legutóbb esett főre jövedelemből valamennyit, jutó 1992 jövedelmekre és 1996 lényegében viszonylag között számolt, következett folytatva jelentősen a teljes jövedelmek jövedelemelosztást változásának statisztikákban fentiekben jellemző bemutatott Gini-mutató kis általános mértékű emelkedést tendenciái mutat. tükröződnek A jövedelemeloszlás A is, amelyek nem az egy főre jutó jövedelmek, hanem a személyi azokban ekvivalens a érzékeny romlását szóban forgó, alapján ott (az bemutatott e=0,73-as indikátorok elaszticitási nem együtthatóval) mindenütt lettek konzisztensek. számolva Az (1.2. alsó táblázat). 55%-ról mutatók egyértelműen a rosszabb jövedelmi helyzetbe tartozók pozíciójának sávra különösen középső 51%-ra mutatják. csökkent, A legalsó a 2-es decilis paraméterrel felső töréspontja számolt (tehát a medián az alsó jövedelem jövedelmek százalékában kép érzékeny) Atkinson-mérőszám értéke pedig 0,228-ról 0,233-ra növekedett. változására Gini-együttható, sávra, vagy eloszlás két szélére szimmetrikusan érzékeny mutatók által bemutatott A lényegileg S10/S1-mutató, nem teljesen a egyértelmű. 0-s paraméterrel Miközben számolt az általánosított 1-es paraméterrel entrópia-mérőszám számolt Atkinson-mutató GE(0) értéke a töréspontjának paraméterrel nem változott valamint semmit, a legfelső legfelső decilis és alsó legalsó töréspontjának decilis részesedésének a legalsó arányát decilis felső jelző látunk: arányát jelző P90/P10-mutató határozott emelkedést mutat, az 1-es megkülönböztetett csökkent. A felső számolt sávra általánosított mutatók entrópia-mutató között megint az úgynevezett csak ellentmondásos Theil mérőszám eredményeket GE(1) semmit, decilis 0,5-es érzékenységgel paraméterrel regisztráló) számolt (tehát Atkinson-mutató a legfelső (A(0,5)) jövedelmek értéke nem változását valamelyest a GE(2)-mutató (egyszerű statisztikai szórás) értéke jelentőset esett, a változott legfelső jövedelemeloszlás alsó töréspontjának a medián jövedelemhez képest vett aránya (P90/P50) viszont zajlott Összességében le. Ezt emelkedett. a egyenlőtlensége, jelenséget tehát azt részletesen látjuk, viszont hogy ez elemezzük 2007 nagyon és 2009 jelentős majd között a belső polarizációval enyhén differenciáltsággal növekedett és az a átlagjövedelmeinek 1.2. egyenlőtlenségek ábra Az egyes dekompozíciójával ekvivalens szintje 2007-ben jövedelem és foglalkozó 2009-ben (e=0,73) fejezetekben. alapján képzett személyi decilisek 4 szórást mutatók Megjegyzendő, takarnak (el). hogy Erre a jövedelemeloszlás a kérdésre az eloszlás két szélén két szélére az átlagok eltérő mindig módon lényegesen érzékeny egyenlőtlenségi nagyobb belső TÁRKI szerint nem szórására tudja a elemzése Háztartás vonatkozóan) befogni, során Monitor ezáltal egészen még az vizsgálat összes külön biztosan a is itt teljes ki közölt alsó kell magyar becslésnek térni. szórási Itt jövedelemeloszlás kell érték tekinthető. megjegyeznünk (különösen alsó a azt két és felső is, szélső hogy 3%-át decilis becslésünk biztosan belső 1 2

13 JÖVEDELEMELOSZLÁS jövedelem, ezer forint átlagjövedelmeinek ábra Az egyes ekvivalens változása 2007 jövedelem és 2009 (e=0,73) között képzett személyi decilisek 0 legalacsonyabb (1) növekedés reálértéken (14%) átlagos növekedés (7%) 2009/2007, % változatlan szint jövedelemeloszlás 1992, Az egyenlőtlenségek szóródásának alakulását növekedése jelző idősorok időszakban arról tanúskodnak, indult el, majd hogy 1987 a TÁRKI között 2007 között illetve lényegében a jövedelmi stagnálást között egyenlőtlenségek mértünk tovább nőttek (bár aggregált jelentős a jövedelmi első mértékének különbségek. átrendeződésekkel), csökkenését Ezután majd 1996 regisztráltuk és 2003 és 1 legalacsonyabb (1) Az egyenlıtlenségek alakulása hosszú távon

14 Legfrissebb adataink (ahogy azt az előző fejezetben is jeleztük) ellentmondásos JÖVEDELEMELOSZLÁS mutatnak. páronkénti szignifikáns Miközben különbségeinek mértékben, az a ún. az Gini-együttható átlagra és a normált legalsó (amely értékén népességtized lényegében alapul) átlagjövedelmeinek lényegében az összes nem jövedelem változott arányát képet viszonyító jelző (1.4. ábra). mutató, percentilis valamint arány a legfelső is statisztikailag tized alsó töréspontját szignifikáns a legalsó mértékben tized növekedést felső töréspontjához mutatott5 Ennek létre. 5 jelzik, Mindhárom amelyen mutatóra belül 100 intervallumbecslést különböző mintavétel adunk. esetén Az 95 ábrákon esetben jelzett kerülne vonalak a megfigyelt azt az mutató intervallumot értéke. TÁRKI lesz. A az becslést intervallumnak 1000 ismétléses a középértéke visszatevéses a népességre mintavételen vonatkozó alapuló becslésünk Stata bootstrap legvalószínűbb eljárással hoztuk 1 4

15 JÖVEDELEMELOSZLÁS ábra között ábra Egyes A (személyi legfelső egyenlőtlenségi ekvivalens decilis alsó mutatók jövedelmek töréspontja értékei személyi és és az megbízhatósági alsó eloszlása decilis felső alapján) intervallumai töréspontjának 1987 és aránya (P90/P10) 3,8 3,6 3,4 3,2 3, ábra A legfelső és a legalsó decilisek jövedelemátlagainak aránya (S10/S1) 2,8 2, ,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5, ábra 5,0 Gini-együttható 4,5 4, ,32 0,30 0,28 0,26 Megjegyzés: TÁRKI megbízhatósági becslés. minden szinten. becslés A Gini, az a P90/P10 ekvivalens és az jövedelmek S10/S1 esetében eloszlására 1000 vonatkozik, ismétléses Stata 95 százalékos bootstrap 1 0,24 0,

16 A jövedelemeloszlás különböző szintjein levő társadalmi JÖVEDELEMELOSZLÁS csoportok közötti decilis különbségek megvizsgálhatjuk vett hosszabb a legfelső, távú a középső, alakulását valamint kétféle a legalsó módon decilisek illusztrálhatjuk. összes jövedelemből Egyfelől emelkedett, egészen relatív részesedése 2007-ig részesedését azóta ezzel viszont 1962 pontosan (ezt és ismét 1982 mutatja szimmetrikusan csökkenőben között a 1.5. csökkent, ábra). van. ellenkező Hosszú majd A legalsó 1982 távon irányba és decilis azt 2003 változott: látjuk, között relatív hogy 1962 folyamatosan részesedése a legfelső 1982 tehát között növekedett, majd ig csökkent, a következő két adatfelvétel során lényegesen legalsó nagyjából decilis stabil relatív maradt. részesedése Jelenlegi viszonylag adatfelvételünk jelentősen szerint csökkent. azonban A 2007 legutóbbi és 2009 periódusban között a ha a gazdagoknak a szegényeknek rosszabb lett a helyzete, de a szegényeknek időbeni A jövedelemeloszlás rosszabb. szerint megvizsgáljuk a különböző hosszú jövedelmi távú trendjeinek kategóriákba másik tartozó prezentációs emberek lehetősége relatív számának az, hogy ő felét. sorba változását. rendezett A besorolás tízmillió ember logikája közül a következő. azt, aki pontosan Vegyük középen az 1 főre helyezkedik számolt jövedelem gyakorlat a jövedelemeloszlás mediánja), és vegyük ő háztartása egy főre jutó jövedelmének el (tehát rendelkezőket Akiknek ennél kevesebb van, azokat a statisztikai hagyomány és a nemzetközi a helyezkednek szerint alsó-közép szoktuk osztálynak, szegénynek akik tekinteni. a medián Az jövedelem 50% és 80% körüli +/ 20%-os rendelkeznek, el, középrétegnek tekintjük. Akik a 120% és 200% közötti jövedelemmel sávban jövedelmek táblázat mutatja. mediánhoz jómódúnak azokat Eszerint felső-közép vett a nevezzük relatív arányával értelemben rétegnek, ebben definiált az vett elemzésben. jövedelmi szegények 6 akik pedig csoportok Az a aránya ilyen medián módon relatív nőtt 200%-ánál (10-ről méretét az egy 12 főre az %-ra), többel 1.3. jutó hosszabb ami statisztikai ezer Az főben ekvivalens távon becslés becsülve az sajátosságai 1.6. medián nagyjából ábra jövedelem mutatja. miatt 1 millióról százalékában (Mint ezer 1 megfigyelhetjük, millió fős pontossággal). vett 200 jövedelmi ezerre ez való utóbbi csoportok növekedést módon számarányát definiált jelez (a időpontban jövedelmi csoportok 2009-es belső megoszlása kicsit eltér 1.3. táblázat adataitól, hiszen itt ± között. az például alkalmazott a medián ekvivalencia 50%-a alatti jövedelemből skála eltérésének élők aránya tudható kevesebb be). A mint négy 10%-os. egymást Ez kizárólag számarányának A legutolsó (1.7. növekedése ábra) két évben folyamatos jelentette. a legnagyobb volt az átrendeződés változást a medián a különböző 50%-ánál jövedelmi kevesebből kategóriák követő élők 6 különböző meghatározott) definiált Ki kell szinteken emelni, küszöbök hogy is meghatározhatjuk. a bizonyos relatív mértékben szegénység Ezek önkényesen küszöbértékét a (medián húzzák jövedelem a medián meg 40%, az jövedelem alacsony 50% vagy jövedelemmel százalékában 60%-ában TÁRKI jövedelemeloszlás szerint küszöbértékre is a 60%-os a szegénység medián küszöbhöz közölnek jövedelem melyik határait. igazítjuk. pontján adatokat, 60%-át Az Erről EU húzunk statisztikáiban hogy bővebben tekintik választóvonalat. illusztrálják szegénységi az 1.2. az fejezet utóbbi a A küszöbnek, mutató TÁRKI időben tudósít. hivatalos érzékenységét a de tagországok mindhárom szegénységbecslését megállapodása arra, fent hogy említett a 1 6

17 1.5. ábra JÖVEDELEMELOSZLÁS összes jövedelemből Egyes egy főre 1962 jutó és jövedelmek 2009 között alapján képzett népességtizedek részesedése az 25,0 20,0 15,0 S1 S5+S6 S10 10,0 Forrás: : : Magyar Háztartás KSH jövedelemfelvételek Panel I VI. hullámai, alapján : Atkinson Micklewright Tárki Háztartás Monitor. [1992] HI1. táblázat; 5,0 0, TÁRKI 1 7

18 1.6. ábra A népesség megoszlása egyes (az ekvivalens medián jövedelem százalékában meghatározott) JÖVEDELEMELOSZLÁS 2007 és 2009 években jövedelmi csoportokban, 1987, 1996, TÁRKI 1 8

19 JÖVEDELEMELOSZLÁS 1.5. A jövedelemeloszlás szerkezeti átalakulása változása jelentős most Korábban változások kétféleképpen önmagában említettük, is. Ezt nem tesszük segíthet jelenti hogy meg. bemutatni azt, a jövedelemeloszlás hogy Először az ún. eloszlás a polarizálódási különböző belsejében stagnálása, jövedelmi tendenciák ne vagy csoportok lettek elemzése. kis volna mértékű között akár Ezt POLARIZÁCIÓ jövedelmi háztartások eltávolodnak A jövedelmi polarizálódást közötti a középtől eloszlását polarizálódási és vizsgáljuk, egyszerre tükröző folyamat foglalkozási utána nő a szegények azt pedig jelenti, polarizálódást a és foglalkoztatás a a gazdagok szélső mutatjuk társadalmi megváltozásának relatív be. részaránya csoportok társadalomban. jövedelem közülük mennyi alapján Ennek az sorba egyes egyik rendezett decilisek reprezentációjához személyt töréspontjaiban a periódus úgy juthatunk, elhelyezkedők elején, majd ha vesszük megvizsgáljuk, jövedelme. az összes, Ezután hogy megnézzük, jövedelememelkedésére arányával népesség deflált arányok. hogy értékeket Az a ábrán normáltan népesség alapul a 2005-ös véve (tehát középső kialakított) adatok a két természetesen tagjának decilis-határok időpont (a medián-jövedelem minden között miképpen decilisben személynek) értékének változnak pontosan a ugyanannyi képest vett decilis-határok embert (tíz százalékot) relatív értékeiben, tüntetnek akkor föl. Ha értelemszerűen nem történt volna 2007-ben változás és a 2009-ben mediánhoz középosztályok népességnek A 2007-es pontosan lecsúszását vizsgálatok tíz százaléka és az elemzése alsó tartozna középosztályok során a 2005-ös egyfajta relatív decilisekbe. de-polarizálódást pozíciójának emelkedését) (a felső is figyelhettünk konszolidációs a 2005-ös legjelentősebb meg, csomag változás (amelyet együttes a a jövedelemeloszlás 2003 hatásának körüli ún. tudtunk jóléti alsó rendszerváltás be). szélén Mostani bekövetkezett legfrissebb és es polarizálódás, adataink fiskális egyfajta szinten definiált alacsony jövedelműek arányának növekedése. Emellett szerint vonatkozásában lecsúszást (1.7. figyelhetünk ábra). meg a 10. és 9., valamint a 7. és a 6. decilis még a TÁRKI 1 9

20 1.7. ábra Személyek megoszlása 2005-ben, 2007-ben és 2009-ben a 2005-ös JÖVEDELEMELOSZLÁS eloszlás mediánjövedelemre deflált töréspontjai által kijelölt jövedelmi sávokban,% decilis személyek megoszlása az adott évben, % Forrás: Tárki Háztartás Monitor 2007 és 2009 mutatkozhat A polarizálódás meg. A háztartások másik típusa munkaerőpiaci a foglalkoztatottsági kapcsolódásuk minták szerint megváltozásában öt különböző háztartások háztartástípust foglalkoztatott, háztartásban, tartoznak, vagy de különítettünk a azért többi amelyekben mert háztartástag el. esetleg Az a első inaktív háztartásfőn nem kategóriába a az többi (vagy kívül felnőtt). azok azért, van Egy tartoznak, mert más másik nincs kategóriába ahol más a felnőtt háztartásfő is. azok tag Ez munkaerőpiacon kategória vegyes abban a tekintetben, hogy a legalább két foglalkoztatotton kívül nem gazdaságilag tartoznak, definiáljuk az ahol inaktívak a háztartásfő számát, így inaktív ők bármennyien (vagy munkanélkülinek lehetnek. A harmadik minősül, kategóriába vagy teljesen azok hogy kívüli inaktív). Értelemszerűen ebben a egyáltalán nincsenek másikban aktív személyek. A következő két kategóriát az különbözteti meg egymástól, népességen bár mindkettőben nyugdíjas a háztartásfő, az egyik típusban van foglalkoztatott, Különösen 2007 viszont és 2009 nincsen. két belüli aránya, között akik becslésünk olyan háztartásban szerint élnek, csökkent ahol azoknak a háztartásfő a személyeknek foglalkoztatott. a aktív foglalkoztatott azoké csökkent volt. (a Növekedett háztartásfő nagyobb viszont vagy mértékben, inaktív az olyan akiknek vagy háztartásokban nyugdíjas). a háztartásába élők A válság, korábban aránya, foglalkozási ahol legalább nincs Azoknak hatásait tekintve tehát az aktív keresővel rendelkező háztartásokban élők számát úgy van, csökkentette, A fent hogy definiált elsősorban háztartástípusok a legalább relatív két keresős jövedelmi háztartásokat helyzete is érintette átalakult súlyosabban. (legalábbis kis mértékben a relatíve) jövedelmi javult lényegében (illetve pozíciója, nem a reálértékben változott. akiknek a nézzük, háztartásában kevésbé legalább romlott), egy a többieké kis foglalkoztatott mértékben. pedig TÁRKI ös szint személyek decilisei a 2005-ös ekvivalens jövedelmek alapján

TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2012

TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2012 Egyenlıtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2012 SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Budapest, 2013. április A kutatást a TÁRKI Zrt. az Emberi Erıforrások

Részletesebben

Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése. Aranytíz Kultúrház 2015. április 10.

Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése. Aranytíz Kultúrház 2015. április 10. Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése Aranytíz Kultúrház 2015. április 10. A kutatás előzményei Magyar Háztartás Panel kutatás (1992-1997) TÁRKI Háztartás Monitor (1998-tól)

Részletesebben

7. JÖVEDELEMELOSZLÁS ÉS MEGÉLHETÉSI NEHÉZSÉGEK A KONSZOLIDÁCIÓS CSOMAGOK ÉS A VÁLSÁGOK KÖZEPETTE MAGYARORSZÁGON 80. Bevezető

7. JÖVEDELEMELOSZLÁS ÉS MEGÉLHETÉSI NEHÉZSÉGEK A KONSZOLIDÁCIÓS CSOMAGOK ÉS A VÁLSÁGOK KÖZEPETTE MAGYARORSZÁGON 80. Bevezető közelkép 80 A tanulmány a Tárki háztartásmonitor-kutatássorozatának keretében született kutatási zárójelentés (Tárki, 2010) első fejezete alapján született cikk (Tóth, 2010) átdolgozásával és kiegészítésével

Részletesebben

TÓTH ISTVÁN GYÖRGY MEDGYESI MÁRTON

TÓTH ISTVÁN GYÖRGY MEDGYESI MÁRTON JÖVEDELEMELOSZLÁS ÉS MEGÉLHETÉSI NEHÉZSÉGEK A KONSZOLIDÁCIÓS CSOMAGOK ÉS A VÁLSÁGOK KÖZEPETTE MAGYARORSZÁGON 1 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY MEDGYESI MÁRTON Bevezető Ebben a tanulmányban a gazdasági válság lehetséges

Részletesebben

Jól nézünk ki (?!) Háztartások helyzete a válság után

Jól nézünk ki (?!) Háztartások helyzete a válság után Jól nézünk ki (?!) Háztartások helyzete a válság után TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2014 SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Budapest, 2015. március A KUTATÁST A TÁRKI ZRT. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Feketén, fehéren TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2005. Budapest, 2006. március SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY

Feketén, fehéren TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2005. Budapest, 2006. március SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Feketén, fehéren TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2005 SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Budapest, 2006. március TARTALOM A kutatást a TÁRKI Rt. a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával készítette.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Budapest, 2005 Készült A KSH Életszínvonal- és emberierőforrás statisztikai főosztályán ISBN 963 215 9004 Főosztályvezető

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KÖZ, TEHER, ELOSZTÁS TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2008. Budapest, 2008. március SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY

KÖZ, TEHER, ELOSZTÁS TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2008. Budapest, 2008. március SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY KÖZ, TEHER, ELOSZTÁS TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2008 SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Budapest, 2008. március A kutatást a TÁRKI Zrt. a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készítette A kutatásban

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Gábos András TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. gabos@tarki.hu 2013. október 29. ÁROP 1.1.10-2011-2011-0001 A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása

Részletesebben

Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk?

Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk? Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. március (209 234. o.) TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk? A cikk a jövedelemeloszlás magyarországi trendjeit tekinti

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő:

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő: Módszertani leírás Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban élők gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a magánháztartásokra

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

A jövedelmi helyzet változása, a társadalmi polarizálódás jellemzői Nyíregyháza városában

A jövedelmi helyzet változása, a társadalmi polarizálódás jellemzői Nyíregyháza városában Acta Medicina et Sociologica Vol 5., 2014 47 A jövedelmi helyzet változása, a társadalmi polarizálódás jellemzői Nyíregyháza városában Fábián Gergely Takács Péter Szigeti Fruzsina Debreceni Egyetem, Egészségügyi

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Bass László, Darvas Ágnes, Ferge Zsuzsa (ELTE TáTK, MTA Gyermekprogram Iroda)

Bass László, Darvas Ágnes, Ferge Zsuzsa (ELTE TáTK, MTA Gyermekprogram Iroda) A GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM KIMUNKÁLÁSA A SZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA 2001 ÉS 2006 KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GYERMEKES CSALÁDOKRA Bass László, Darvas Ágnes, Ferge Zsuzsa

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Michael F. Förster Szivós Péter Tóth István György: A jóléti támogatások és a szegénység: Magyarország és a többi visegrádi ország tapasztalatai

Michael F. Förster Szivós Péter Tóth István György: A jóléti támogatások és a szegénység: Magyarország és a többi visegrádi ország tapasztalatai Michael F. Förster Szivós Péter Tóth István György: A jóléti támogatások és a szegénység: Magyarország és a többi visegrádi ország tapasztalatai (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg

Részletesebben

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 51 SKULTÉTY LÁSZLÓ A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 Az utóbbi idõben erõsödött a háztartások lakásépítési, -vásárlási, valamint -felújítási hajlandósága. Azok a háztartások,

Részletesebben

Bevezető Adatok rendezése Adatok jellemzése Időbeli elemzés. Gazdaságstatisztika KGK VMI

Bevezető Adatok rendezése Adatok jellemzése Időbeli elemzés. Gazdaságstatisztika KGK VMI Gazdaságstatisztika 2. előadás Egy ismérv szerinti rendezés Kóczy Á. László KGK VMI Áttekintés Gyakorisági sorok Grafikus ábrázolásuk Helyzetmutatók Szóródási mutatók Az aszimmetria mérőszámai Koncentráció

Részletesebben

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta)

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) 4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) Az 1999. évi TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat a társas kapcsolatok feltérképezésére az 1985-ös Egyesült Államok-béli általános társadalmi felmérésben

Részletesebben

TÁRSADALMI FOLYAMATOK MAGYARORSZÁGON A NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA ELFOGADÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN - 2009-2012

TÁRSADALMI FOLYAMATOK MAGYARORSZÁGON A NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA ELFOGADÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN - 2009-2012 TÁRSADALMI FOLYAMATOK MAGYARORSZÁGON A NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA ELFOGADÁSÁNAK IDŐSZAKÁBAN - 2009-2012 Budapest, 2014. október 15. A jelentés az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

Részletesebben

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Módszertan. 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái

Módszertan. 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái Módszertan 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái 1. Előzmények 2001 decemberében az EU Bizottságának laekeni ülésén határozatot

Részletesebben

Segítség az outputok értelmezéséhez

Segítség az outputok értelmezéséhez Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete Medgyesi Márton Tárki Zrt Vázlat 1.A szegény háztartások fogyasztási szokásai A kutatás célja Mintavétel

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan?

Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan? Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan? Gyerekesély Közhasznú Egyesület 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? A 2016-os

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Pˆr( y = 1 x) ( g( ˆ β + x ˆ β ) ˆ 0 β j ) x j Marginális hatás egy megválasztott

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TÁJ-BB-11 KR-2 Tom 2005.05. 30.

TÁJ-BB-11 KR-2 Tom 2005.05. 30. A professzionális haderõbe katonai szolgálatra jelentkezõk alkalmasságának vizsgálata humánbiológiai módszerekkel, a monitorozás lehetõségének kidolgozása PROF. DR. GYENIS GYULA ELTE Embertani Tanszék

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Létminimum, 2008 Tartalom Létminimum, 2008...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a

Részletesebben

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon Fogalmak: társadalmi szerkezet, a társadalom rétegződését meghatározó tényezők a mai Magyarországon

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1.

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1. 2.2.3 Lakásviszonyok A lakáshelyzet Magyarországon 1999-2003 között jelentős mértékben javult, a 90-es évtized visszaesése megállt, a negatív tendenciák a lakásállomány mennyisége és minősége tekintetében

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Q1 = 1575 eft Me = 2027,7778 eft Q3 = 2526,3158 eft

Q1 = 1575 eft Me = 2027,7778 eft Q3 = 2526,3158 eft Gyak1: b) Mo = 1857,143 eft A kocsma tipikus (leggyakoribb) havi bevétele 1.857.143 Ft. c) Q1 = 1575 eft Me = 2027,7778 eft Q3 = 2526,3158 eft Gyak2: b) X átlag = 35 Mo = 33,33 σ = 11,2909 A = 0,16 Az

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

AZ ENERIASZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM, mint a társadalmi,- és környezeti fenntarthatóság eszköze. Kovách Eszter

AZ ENERIASZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM, mint a társadalmi,- és környezeti fenntarthatóság eszköze. Kovách Eszter AZ ENERIASZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM, mint a társadalmi,- és környezeti fenntarthatóság eszköze. Kovách Eszter Környezeti igazságosság Tágabb keret, Szemléletmód Környezeti erőforrásokhoz való hozzáférés

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Budapest, 213 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

TÓTH ISTVÁN GYÖRGY JÖVEDELEM ELOSZLÁS A KILENCVENES ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN. Elméletek, módszertan és hipotézisek

TÓTH ISTVÁN GYÖRGY JÖVEDELEM ELOSZLÁS A KILENCVENES ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN. Elméletek, módszertan és hipotézisek TÓTH ISTVÁN GYÖRGY JÖVEDELEM ELOSZLÁS A KILENCVENES ÉVEK MAGYARORSZÁGÁN Elméletek, módszertan és hipotézisek 1 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

))-" )"" $ ) $%$! $$"$# +%$ #) #)" "".$)$$" +% $# &)+% "%% $ $#($-"$ %"** $ $# $+$"#$ """-&""$%" " $')*% /(&%" 0"" 1 " 2)&* " &% 3"$),$")$ )"""

))- ) $ ) $%$! $$$# +%$ #) #) .$)$$ +% $# &)+% %% $ $#($-$ %** $ $# $+$#$ -&$%  $')*% /(&% 0 1  2)&*  &% 3$),$)$ ) ! "#" $"% $# & $"' (%"$ #"# )")% $($$#*$%$#+"))%"$""$()%$%##"$$$#,""((# ))-" )"" $ ) $%$! $$"$# +%$ #) #)" "".$)$$" +% $# &)+% "%% $ $#($-"$ %"** $ $# $+$"#$ """-&""$%" " $')*% /(&%" 0"" 1 " 2)&* " &%

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN

Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN Orvosi szociológia (1. szeminárium) KUTATÁSMÓDSZERTAN (Babbie) 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás 3. Mérés 4. Adatfeldolgozás 5. Elemzés 6. Felhasználás KUTATÁS LÉPÉSEI 1. Konceptualizáció 2. Operacionalizálás

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Rikker Tamás tudományos igazgató WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. január 17. Kis történelem 1920-as években, a Bell Laboratórium telefonjainak

Részletesebben

Humán szükségletek alakulása

Humán szükségletek alakulása Humán szükségletek alakulása Lakossági felmérés eredményei Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmányok Tanszék MTA KRTK RKI NYUTO Zárókonferencia Széchenyi István Egyetem, 2014. szeptember 25-26 A

Részletesebben

Jövedelemeloszlás, társadalmi kohézió és értékszerkezet

Jövedelemeloszlás, társadalmi kohézió és értékszerkezet Tóth István György Jövedelemeloszlás, társadalmi kohézió és értékszerkezet ÖSSZEFOGLALÓ: Elõadásom jövedelemeloszlással, társadalmi kohézióval és értékszerkezettel foglalkozik. Feltételezve, hogy a Költségvetési

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer

Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Szociális ÁIR (Szociális Ágazati Információs Rendszer) Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Felhasználói útmutató Budapest, 2012. december 1 Tartalomjegyzék 1. Előzmények, célok...

Részletesebben