Jövedelem egyenlıtlenség és szegénység Magyarországon 2009

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jövedelem egyenlıtlenség és szegénység Magyarországon 2009"

Átírás

1 Jövedelem egyenlıtlenség és szegénység Magyarországon 2009 TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 1. KÖTET ELEMZÉSEK Budapest, május

2 A kutatást a TÁRKI Zrt. a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készítette Az elemzést készítették: GÁBOS ANDRÁS KELLER TAMÁS KOLOSI TAMÁS MEDGYESI MÁRTON SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY TÁRKI 1112 Tel.: Társadalomkutatási Budapest, , Budaörsi Fax: 309 Intézet út Zrt. Internet:

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS KÖZÖTT (TÓTH ISTVÁN GYÖRGY) BEVEZETÉS...6 MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZETÉNEK KÖZÖTT AZ EGYENLŐTLENSÉGEK AGGREGÁLT ALAKULÁSA HOSSZÚ SZINTJÉNEK TÁVON...13 VÁLTOZÁSA KÖZÖTT JÖVEDELMI FÜGGELÉK ÖSSZEFOGLALÁS...33 JÖVEDELEMELOSZLÁS AZ SZEGÉNYSÉG 1. FEJEZETHEZ...48 SZERKEZETI ÁTALAKULÁSA...19 SZIVÓS 2.1. PÉTER)... SÉG KÖZÖTT (GÁBOS(...50 ANDRÁS 2.2. BEVEZETÉS...50 JÖVEDELMI SZEGÉNYSÉG MAGYARORSZÁGON RÁTA A MUNKAERŐ-PIACI A FŐBB DEMOGRÁFIAI RÉSZVÉTEL...53 VÁLTOZÓK MENTÉN KIKRISTÁLYOSODÓ IRODALOM...58 ÖSSZEGZÉS...57 SZEGÉNYSÉGI PROFIL BEVEZETÉS...62 MUNKAERŐPIACON TÁRSADALOMSZERKEZET TÖRTÉNT VÁLTOZÁSOK 1982 (KOLOSI( 2009 KÖZÖTT...63 TAMÁS KELLER TAMÁS) A TÁRSADALMI STÁTUS MÉRÉSE: TÁRSADALMI ELMÉLETI CSOPORTOK MÓDSZERTANI SZERINTI ELOSZLÁSA...66 MEGFONTOLÁSOK JÖVEDELEMELOSZLÁS: IRODALOM...72 OSZTÁLYSZERKEZET ÖSSZEGZÉS...71 RÉTEGZŐDÉS...67 (MEDGYESI MÁRTON EGYENLŐTLENSÉGEK TÓTH : MAGYARORSZÁG ISTVÁN AZ GYÖRGY)... EU-BAN...77 EURÓPAI UNIÓS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN...77 IRODALOM...98 EURÓPAI GAZDASÁGI UNIÓBAN...88 NÖVEKEDÉS A KERESETEK ALAKULÁSA ÉS A PIACI JÖVEDELEM EGYENLŐTLENSÉGE AZ FÜGGELÉK A 4. FEJEZETHEZ TARTALOMJEGYZÉK TÁRKI 3

4 BEVEZETÉS amelynek követése. lenni: A célja évi a TÁRKI magyar Háztartás társadalom Monitor strukturális kutatás egy változásainak olyan, 1992 óta rendszeres folyó sorozat nyomon része, egyenlőtlenségek szegénység, a háztartások A kutatás és állandó egyének témakörei helyzetének, az elmúlt jövedelemstruktúrájának, közel két évtizedben a valamint következők a jövedelmi szoktak kapcsolatos monitorozása. depriváció alakulásának elemzése, évenkénti a jövedelmekkel, és jövedelmi időbeli alakulásának egyenlőtlenségekkel elemzése, költségvetésből szokásosnál lakossági Idén azonban percepciók, a attitűdök kutatást monitorozása, a korábbiakhoz foglalkozásszerkezeti képest jelentősen változások szegénység kellett elvégeznünk (a válság erre is hatott), ezért a lefedett témakörök szűkített változók lényegesen szűkebbek voltak. Lényegében csak a jövedelemeloszlás, sem témaköreit kutattuk részletesen és a munkaerőpiac elemzéséhez szükséges a kutatásaihoz, az A attitűdök egy Háztartás részét valamint elemzésére elemeztük. Monitor az azt nem megelőző Ebben került kutatás a sor. vizsgálatban Magyar hasonlóan Háztartás sem a a korábbi Panel fogyasztás, kutatáshoz évek sem Háztartás a lakáshelyzet, adatgyűjtése Monitor bekerült során két fajta kérdőívet használtunk. A háztartások összes tagjának alapadatait (demográfia témakörökben. és adatokat alapvető a jövedelmi adatok), kérdőív valamint segítségével a gyűjtöttük egészére össze. vonatkozó Ezt a kérdőívet jövedelmi a mintába kiadási viszonyait, háztartások Ezen kívül azon a tagjától háztartás kérdeztük 16 éves, le, illetve aki ennél leginkább idősebb kompetens tagjaival volt egyéni ezekben kérdőív a szűkebb készült. Az egyéni kérdőívben a személyek foglalkozásszerkezeti pozícióját, jövedelmi Háztartás iskolai és foglalkozási jellemzőit kérdezzük. A változó szerkezet tehát lényegesen referencia A a TÁRKI korábbi kérdezőbiztosai évekhez megszokotthoz személyesen képest. őszén Monitor kutatás adatfelvétele február keresték 1-től fel a március mintába 16-ig került tartott. háztartásokat. A vizsgálat A két alkalmazásánál zajlott, éve ezért tehát a gyakorlatilag 2007-es és a a 2009-es monitor naptári vizsgálat év. Mivel között a korábbi valamivel vizsgálatunk kevesebb 2007 elemszámú és fél telt el. Emiatt az inflációs indexek és az egyéb változást mutató indexek mint Főbb mindig tekintetbe kell vennünk ezt az időtávot. Az adatfelvétel során a induló mintából 2048 sikeres háztartás-interjú, és 3670 egyéni kérdőív készült el. növekedését meg, megállapításaink következők: teteje 2009 között a legtöbb eloszlási mutató alakulása az egyenlőtlenségek legalsó hogy veszteségeket decilis valójában mutatja. jövedelmeinek volt mind Az kénytelen eloszlás a jövedelemeloszlás reálértéke elszenvedni, két esett. széle A közötti alja, hagyományosan de a mind legnagyobb különbségek a jövedelemeloszlás használt mértékben úgy nőttek Gini- a polarizálódásával mutató válság az értéke egyenlőtlenségek a statisztikailag jövedelmek növekedését szignifikánsan a foglalkozási-munkaerőpiaci jelzi. nem változott, de számos pozíciók egyéb TÁRKI polarizáció bekövetkezett azonban aszimmetrikus is együtt szerencsére járt. A hatások jövedelmi csak részleges révén polarizálódás érvényesül. volt. az Úgy eloszlás A tűnik, foglalkozási két hogy szélén a 4 Bevezetés A

5 Magyarországon Tanulmányunkban Ez munkanélküliség növekedése nagyobb mértékben érintette azokat BEVEZETÉS háztartásokat, szegénynek. Ez amelyekbe az 2007-ben arány korábban a relatív a teljes legalább jövedelmi népesség két szegénység kereső 14 százalékát volt. 1,5 százalékpontos tekinthetjük növekedését életkorral. gyermekeké szemben A és jelenti legmagasabb a fiataloké höz Az képest. szegénységi általános, A szegénység 14 kockázatú százalékos kockázata életkori szegénységi csökken csoport rátával az vonatkozó a mérésünk 0 15 évesek drámai körében emelkedést a szegénység mutat a roma 20 szegénység százalékos. kiterjedését 2009-re a tekintve, perspektívában vizsgálatok a 70%-os is szegénységi a megvizsgáljuk magyar ráta társadalom a (az 2000-es elérhető osztályszerkezetét évi értékkel 80-as egyezik és 90-es hosszú meg. megállapítást újraelemzésének segítségével). Hosszú távú elemzésünk évekbeli azt távú kialakulásának stádiumában van. az támasztja elején Adataink tartunk, alá, szerint hogy ahol a az a tőkés elmúlt kapitalista réteg közel egyelőre társadalomszerkezet harminc a felhalmozás évben középosztályból (elit osztályokba. az és átrendeződés felső közép) nagyjából egy és az szűkebb azonos alsóbb létszámú (munkásosztály de belsőleg ember homogénebb és (6-7%) depriváltak) áramlott középosztályt társadalmi a felsőbb eredményezett, legrosszabb képest munkanélküliek 25%-kal társadalmi száma az növekedett, elitbe 2003 helyzetben tartozók és és 2009 száma lévő ez között depriváltak annak a 80-as jelentősen ellenére évek száma óta növekedett. van azonban megduplázódott, így, 2009-re 1982-höz hogy a foglalkoztatottság foglalkoztatottak függetlenül legnagyobb magasabb növekedést (beosztottak egyre társadalmi erősebb a felsővezetők és pozícióval hatást vállalkozók) gyakorol és rendelkeznek, önálló gyakorlatilag a társadalmi foglalkozásúak mint beosztásuktól 1982-ben státusra. között (a A tapasztaltuk). TÁRKI 5

6 JÖVEDELEMELOSZLÁS 1. Jövedelemeloszlás között (Tóth István György) Monitor márciusban Ez a fejezet a jövedelemeloszlás változásait követi nyomon a TÁRKI Háztartás vizsgálat legfrissebb hulláma alapján, amelynek adatfelvétele február- a az éves jövedelmeket volt. A vizsgálat számba referencia vesszük) éve a 2009-es (vagyis naptári az az év. időszak, Az ezt amelyekre megelőző vonatkozóan mint október és szeptember közötti referencia évre vonatkozott. Akkor tehát, vizsgálatunk több két két legutóbbi és fél év Háztartás során lezajlott Monitor változásokat hullám közti elemzünk. változásokról Ennek beszélünk, az értelmezés valamivel szempontjából kevesebb amikor foglalkoztatási következménye Először is a megfelelő is van. kell adatokat az eltelt időszakra időhöz igazítottam vonatkozó (hiszen inflációs nem a munkanélküliségi, szokásos év/év bontásban valamint változások használnunk az inflációs munkanélküliségi ráta növekedéseit). Másfelől tekintetbe a vennünk azt is, hogy a legutóbbi vizsgálat során már bemutatott gazdaságpolitikai ugyanakkor, A 2007-es egy része tanulmányunk a most elemzésre a os kerülő időszakban költségvetési fejtette ki valódi expanziójának, hatását as ben bekövetkezett konszolidációnak a hatásait elemezte. Látni majd érkezett 2008 publikáció hogy nyarán-őszén a es óta (a es a világgazdasági fiskális években) érvényesültek. valódi begyűrűzésének társadalmi Ebbe hatásai első a hulláma folyamatba részben kell (a a elmúlt pénzpiaci válság és a reálgazdasági válság kezdete). A 2009 tavaszán bekövetkezett a kormányválság kifejtette hatását után a mi bejelentett vizsgálatunk gazdasági referencia válságkezelő időszakában. intézkedések Vannak ugyanakkor egy része olyan, már érvénybe. vizsgálatban évben bevezetett még nem fiskális tudunk konszolidációs beszámolni, intézkedések, hiszen fokozatosan, amelyeknek kumulatívan a hatásairól lépnek ebben az A értelmében jövedelmi Ahogy azt jeleztük, jelenti, ez hogy a fejezet a háztartások a jövedelemeloszlással jövedelmeinek foglalkozik. eloszlását (a Ez felső szó és szoros tényleges csoportok közötti távolságokat, az egyes csoportok közötti szórást stb.) vizsgáljuk. alsó csak aspektusait, jövedelemeloszlás jóléti szintet mintázata tükröznek. független Tehát önmagában attól, hogy az az eloszlás adott jövedelmi változása szintek a történetnek milyen megtakarításaival történt, az egyik amelyek részét mutatja a jövedelmek be, nem tudja reálértékével, prezentálni a a háztartások jólétének fogyasztásával azokat és az megtakarítások, ezeknek amelyek kapcsolatosak. alapjaiban érintették Márpedig az a utóbbi háztartások időszakban jóléti számos szintjét olyan (elapadhattak változás is túlmutató a folyamatoknak megnövekedhettek a komplex megélhetési elemzése azonban vagy adósság további, törlesztési a jelen fejezet kiadások tematikáján stb.). Az TÁRKI periódusai azokat Elöljáróban érintette, elemzéseket között. akiknek 2008 szükséges tesz második voltak szükségessé. még jelentős felében különbséget megtakarításai. a válság elsősorban tenni Ezek a gazdasági pénzpiaci közül bizonyos természetű válság veszteségek különböző volt, és Bevezetés

7 JÖVEDELEMELOSZLÁS valamilyen vagyonvesztést virtuálisak megtakarításaikat, voltak, hiszen közvetlenül akik megtehették, nem realizálták azok azáltal, a veszteségeket. hogy tartották Azok értékpapírjaikat, jövedelemeloszlási oknál fogva kénytelenek voltak a veszteséget realizálni, viszont, tényleges akik Az is elszenvedhettek. Ez azonban a dolog természeténél fogva közvetlenül a kapcsolatos A válság következő statisztikákban periódusa nem alapvetően látszik. rendelkezőkre egyik a pénzpiaci folyamatok miatt bekövetkező két csatornán alapvetően át érintette a forint a háztartásokat. pedig volatilitás. Ez mindenek előtt a (lakáscélú vagy autóvásárlási) devizahitellel árfolyamával érintett hatott. A forint árfolyam kedvezőtlen alakulása a devizahitel kamatainak majd munkanélküliség törlesztő részleteinek emelkedéséhez vezetett. Ez ismételten jelentősen szűkítette az hatása jövedelemeloszlási háztartások jóléti statisztikákban. szintjét, fogyasztási A másik lehetőségeit, hatás a de foglalkoztatás közvetlenül nem visszaesésén, mutatkozik intézkedések növekedésén keresztül érintette a háztartásokat. Ennek már közvetlen szerepvállalásának A volt válság a jövedelemeloszlásra hatásainak harmadik is. nyugdíjkiadásokat (az állami kiadások lakosságot periódusa érintő a 2009 visszafogásai, tavaszán bejelentett valamint az válságkezelési pótlék szűkítése) révén érvényesült. Ennek keretében fogták állam vissza jóléti segélyek (a 13. havi nyugdíj megvonása révén) a családi támogatásokat, a családi a makrogazdasági befagyasztása révén, a szociális segélyeket (a háztartások által igénybe vehető rövid A számának következőkben maximálása először révén). a jövedelemeloszlás szempontjából lényeges néhány elemző mutató alakulását tekintjük át (1.2. fejezet). Ez után a jövedelemeloszlás folyamataival hosszú távú távú változásait trendekhez mutatjuk illesztése be (1.3. követ fejezet), (1.4. amelyet fejezet). az A elmúlt tanulmány két év második fejleményeinek részét az a segítségével ezután alfejezetek foglalkozunk alkotják, ezen ( belül alfejezet), először a jövedelmek majd a különböző és a foglalkoztatás jövedelmi polarizációs legfontosabb szocio-demográfiai összetételének változását vizsgáljuk ( alfejezet), osztályok rétegeloszlásával következtetéseket. megfelelően tényezőit foglalkozik kiválasztott ( alfejezet). ( dekompozíciós alfejezet). Az analitikus eljárásokkal Végül fejezet összefoglaljuk igyekszünk vége a társadalmi feltárni a legfontosabb jövedelmek a változás makrogazdasági időszak periódusait. Az 1.1. indikátorokat. ábra az elmúlt Az ábra évtizedre egyes vonatkozóan paneljeiben a mutatja besatírozott részek a legfontosabb zajlott során a Háztartás Monitor vizsgálat keretében elvégzett öt adatfelvétel jelzik az periódusában negyedévben le a Ezekből legrosszabb összességében makrogazdasági jól látszik, körülmények hogy a legfrissebb között. Vizsgálatunk hullám adatfelvétele infláció az egyes negyedévekben a GDP jelentősen esett (az első referencia idején) 7% körüli mértékben, a negyedik negyedévben pedig kb. 4%-kal). Bár három tendenciát a megelőző adatfelvételi periódusokban (pl. a 2001-es vagy a 2007-es vizsgálat az annak, volt mutatott. már magasabb, Mindazonáltal de 2009 a 2009-es folyamán évben is az az egyes infláció negyedévek átlagos szintje között alatta emelkedő volt TÁRKI amit az eggyel korábbi vizsgálatban tapasztaltunk (3 5% szemben az 5 8%-kal) A jövedelemeloszlás makrogazdasági környezetének átalakulása 2007 és 2009 között

8 2009-ben a háztartások fogyasztása jelentősen esett. Ennek mértéke JÖVEDELEMELOSZLÁS mozgott, viselkedése 2009 amelybe mindezt a visszaesést GDP tartozott. nem tükrözte. Érdekes A GDP módon arányában a háztartások vett megtakarítási abban megtakarítási a sávban negyedévi reálkeresetek során adattal. végig A pozitív jövedelemeloszlás volt, szemben szempontjából a 2008-as első természetesen három (visszaesést nagyon fontos mutató) ráta nettó reálkeresetek alakulása. és a bruttó Ebben reálkeresetek a vonatkozásban indexének a 2007-es alakulása. évben A jelentősen nettó reálkeresetek szétnyílt jelentős, fiskális vissza, mint visszafogások amelyhez a bruttó a reálkeresetek. nettó és az reálkeresetek adóemelések 2009-ben kisebb együttes viszont mértékű a hatásaként bruttó esése reálkeresetek párosult. lényegesen visszaesése A 2007-es jobban estek és volt a 2009-es konszolidációs) az vizsgálat periódusban összevetésekor a nettó reálkeresetek ki kell azonban zuhanása emelni, lényegesen hogy az nagyobb előbbi volt, (fiskális 1.1. utóbbi ábra Fontosabb (válságkezelési) gazdasági periódusban. indikátorok 2000 és 2009 között Magyarországon szágon1 mint GDP növekedés, % az elızı év azonos idıszakához képest 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2, ,0-6,0-8,0-10,0 Infláció,az elızı év azonos idıszakának százalékában 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 TÁRKI 1 Forrás: KSH adatok, Kopint-Tárki adatbázis, Matheika Zoltán gyűjtése 0,

9 JÖVEDELEMELOSZLÁS A háztartások tényleges fogyasztása 15,0 10,0 5,0 0, ,0-10,0 Megtakarítási ráta (GDP arányában) 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2, ,0 Nettó reálkereset Bruttó reálkereset az elızı év azonos idıszakának százalékában 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0-5, TÁRKI -10,0 9

10 JÖVEDELEMELOSZLÁS alapul. minden problémájával. Becslési Ezeknek hiba. a becsléseknek Minden a népesség a nagyságát jövedelemeloszlására több tényező befolyásolja. vonatkozó állítás Először becslésen készült, mintára alapuló esetében, számot kell vetnünk a mintavételi is, hiba mint személyt eloszlásokra az előző A TÁRKI évekhez Háztartás hasonlóan Monitor mintegy vizsgálat többlépcsős kétezer háztartást, rétegzett és mintegy alapján tartalmazó mintán. Ilyen minták esetében a mintavételi hiba, egyszerű gyakorisági ötezer számolódnak, Ezeknek jövedelemeloszlás vonatkozóan mutatói 95 százalékos általában valószínűség nem egyszerű mellett gyakorisági százalékos. eloszlás Csakhogy a hanem valamilyen, az eloszlás egészét jellemző bonyolult mérőszám alapján. eszközökkel, segítségével. tanulmányban az aggregált immár mutatóknak hagyományosan is van hibája, erre csak kísérletet ezt valamivel teszünk, nehezebb de nem mérni. axiomatikus Ebben alapvető hanem kísérleti úton, visszatevéses mintavételen alapuló bootstrap eljárás egyes különböző Ekvivalencia megfigyelési skálák. egysége A háztartás maga a háztartás vizsgálatok és azzal esetében a feltételezéssel a jövedelem élünk, és fogyasztás feltételezésekkel háztartástagok megosztják egymással jövedelmeiket és kiadásaikat is. Ahhoz, hogy az tényezőkre méretű háztartások jóléti szintje egymással összevethető legyen, a nem statisztikus vonatkozóan. kell élnünk Vagyis a háztartás a nagyobb működésében háztartások fogyasztási megjelenő szükségletei méretgazdaságossági csak egyenes arányban növekszenek az adott háztartások létszámával. Sőt általában életkori és nagyszámú nemzetközi összehasonlító tanulmány is úgy érvelnek, hogy számos módszertani a háztartások létszámával, de azok összetételével is (pl. a háztartáson belül nem tanulmányban megoszlásával) összefüggnek a fogyasztási szükségletek. Anélkül, hogy ezekbe élők háztartásmérettel kérdésekbe részletesen belemennénk, jelezzük, hogy ebben a fejezetben és egyik később három különböző ekvivalencia-skálát használunk. Ebből kettő a összehasonlításban méretgazdaságossági esetben minden operál, háztartástagot a harmadik pedig azonos figyelembe súllyal veszünk veszi az tekintetbe, egyes tagok vagyis életkorát a jövedelmi is. Az megvizsgáltuk átszámított ekvivalencia-skálák azt, az hogy korrekciót egy főre a magyar jutó nagyjából implikál. jövedelmeket jóléti mekkorák A Háztartás rendszerben vizsgáljuk. lennének. Monitor A feltételezett, másik Ekkor sorozat ekvivalencia-skála azt háztartásméretre korábbi találtuk, éveiben hogy egy gyakorlatban magyar jóléti rendszer, illetve a létminimum számítások outputjai egy 0,73 körüli fogyasztási fejezetben OECD szükséglet-rugalmasságot ajánlások akkoriban feltételeznek.2 tartalmaztak. Ez Elvileg gyakorlatilag számos más megegyezett eljárás létezik azzal, a amit nemzetközi az ún. szegénységgel Európai Unió e a kettőn a háztartási foglalkozik) tagországok kívül méretgazdaságosság figyelembe még és egyet az vesszük újonnan használunk. figyelembe azokat csatlakozó A az következő ajánlásokat vételére, országok mi fejezetben (is), azonban éves, amelyeket társadalmi ebben (amelyik az a TÁRKI 2 kirekesztettség elleni stratégiát megfogalmazó jelentésekben elvár. Ezek az ún. laekeni e=paraméter. Tehát N=Y/se, ahol N=fogyasztási szükséglet, s=háztartásméret, Y=háztartás összjövedelem, Az egyenlıtlenségek aggregált szintjének változása 2007 és 2009 között MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 0

11 indikátorok JÖVEDELEMELOSZLÁS képezik módszertani A az megfigyelési alapját kérdés az a következő azok annak egységek mögött eldöntése, fejezet meghúzódó problémája számításainak.3 hogy az és háztartás-méretgazdaságossági aggregált a vizsgált jövedelemeloszlási jövedelmek. Egy feltevések statisztika harmadik alkalmazza milyen vagy vizsgáljuk. a megfigyelési jövedelmek egységekre személyek közti összegződik. eloszlását, Esetünkben vagy azok elvileg háztartások két megoldás közötti lehetséges: háztartási Mindkettő mellett és ellen hozhatók fel érvek és hazai és nemzetközi gyakorlat eloszlását eltérések mind a kettő eljárást. Látni kell ugyanakkor, hogy a társadalom demográfiai- is előfordulhat, előző lehetnek összetételétől az aggregált függően az jövedelemegyenlőtlenségi egyes eljárások alkalmazása mutatók mellett értékében. viszonylag Sőt jelentős mérőszámok bekezdésre) hogy megfigyelési egységek vagy (visszautalva az az is A kapott országok egyenlőtlenségi a különböző közötti sorrendjét ekvivalencia-skálák mutatók is megváltoztathatja természetesen alkalmazása nagy (Förster mértékben akár és Tóth, az egyenlőtlenségi függenek 1998). attól, hogy hogy Háztartás nagyobb mennyire Panel vagyunk és a Monitor képesek vizsgálatok megragadni során a kérdőíveinkkel változatlan törzsblokkokkal, a makrojövedelmeket. kisebb- A azonban mikrofelvételek a makrojövedelmek finomításokkal évről-évre minél nagyobb igyekeztünk hányadát javítani képesek a vizsgálatainknak legyünk befogni. azt a képességét, kérdezéstechnikai csak csökkenteni tudtuk az egymást követő éveknek azt a tendenciáját, Mindezzel általános egyre kevesebbet tudtak behozni a makroadatokhoz képest. Ennek részben hogy jövedelemeloszlásnak okai voltak, részben pedig az empirikus adatfelvételekkel kapcsolatos mellett) Az bizalmatlansággal alkalmazott (pl. egyenlőtlenségi a csökkenő válaszadási mutatók. arányokkal) Végezetül kapcsolatos ugyanannak okai. különböző a mutatókat jellemzésére azért (ugyanolyan jövedelemstatisztikai fejlesztették jövedelemfogalom ki, hogy irodalom együttes és különböző használatukkal ugyanolyan mutatókat ekvivalencia-skála árnyaltan ajánl. tudjuk E a közepén, mutatók bemutatni fogunk használni, az illetve a eloszlás legfontosabb alsó amelyeknek vagy különböző felső trendeket. a szélén részeire leírását elhelyezkedő Ebben a érzékenyek fejezethez a tanulmányban eseteknek). tartozó (más és függelék más számos súlyt tartalmazza. adnak alternatív az Az eloszlás mutatót egyes valamivel 2009-ben a háztartások egy főre jutó nettó jövedelmének átlaga az összes személyre A JÖVEDELEMELOSZLÁS FONTOSABB MUTATÓI Összességében ezer számítva Ft) képest havi 74 mintegy ezer Ft 7%-os volt (1.1. nominális táblázat). növekedést Ez a 2007-es jelentett. vizsgálat A két átlagjövedelméhez adatfelvételi periódus, (69 keresztül. értékben kevesebb tehát a háztartások két és fél átlagjövedelmei év során a fogyasztói kb. 7%-os árindex reálérték mintegy vesztésen 114%-os mentek volt. ám és átlag Az egyes felett a jövedelmi felső-közép decilisek rétegek között (6., 7., azonban 8. és 9. jelentős decilisek) volt jövedelmei a szórás. emelkedtek, Nominális tendenciák 1.3. még ezeknek ábrák) következtek A a jövedelemeloszlás növekedési be (nyilván indexe teljesen is két elmaradt szélén más okokból). az adott átlaghoz A időszak legalsó képest inflációs decilis lényegesen átlagjövedelmei indexétől. eltérő (1.2. TÁRKI 30,5-nek Eszerint és a háztartás 14 év alatti első tagok felnőtt 0,3-nak. tagja egy egységnek számít, a második és további 14 év feletti tagok 1 1

12 maradtak.4 nominális JÖVEDELEMELOSZLÁS jelentősége értékben is estek, legfelső decilis átlagjövedelmei nominálisan változatlanok mutató értelemben Az egy van főre a legfelső jutó jövedelmek és a legalsó aggregált jövedelmi egyenlőtlenségi decilisek átlagai mérőszámai közötti közül aránynak. kitüntetett jövedelemeloszlás 2007 és 2009 között növekedett, az akkori 6,8-es értékről 7,2-re. Ez statisztikai Ez is csökkent szignifikáns, változásának bár nem belső túl nagy dinamikája. emelkedést Amint jelent. ezt például Az igazán 1.1. érdekes táblázat kérdés adatai be mutatják, Ugyanakkor (3,5%-ról óta az megfigyelhető a alsó legfelső 3,1%-ra). decilis decilis Ilyen részesedése tendenciát. részesedése mértékű Az az esés egy összes is legutóbb esett főre jövedelemből valamennyit, jutó 1992 jövedelmekre és 1996 lényegében viszonylag között számolt, következett folytatva jelentősen a teljes jövedelmek jövedelemelosztást változásának statisztikákban fentiekben jellemző bemutatott Gini-mutató kis általános mértékű emelkedést tendenciái mutat. tükröződnek A jövedelemeloszlás A is, amelyek nem az egy főre jutó jövedelmek, hanem a személyi azokban ekvivalens a érzékeny romlását szóban forgó, alapján ott (az bemutatott e=0,73-as indikátorok elaszticitási nem együtthatóval) mindenütt lettek konzisztensek. számolva Az (1.2. alsó táblázat). 55%-ról mutatók egyértelműen a rosszabb jövedelmi helyzetbe tartozók pozíciójának sávra különösen középső 51%-ra mutatják. csökkent, A legalsó a 2-es decilis paraméterrel felső töréspontja számolt (tehát a medián az alsó jövedelem jövedelmek százalékában kép érzékeny) Atkinson-mérőszám értéke pedig 0,228-ról 0,233-ra növekedett. változására Gini-együttható, sávra, vagy eloszlás két szélére szimmetrikusan érzékeny mutatók által bemutatott A lényegileg S10/S1-mutató, nem teljesen a egyértelmű. 0-s paraméterrel Miközben számolt az általánosított 1-es paraméterrel entrópia-mérőszám számolt Atkinson-mutató GE(0) értéke a töréspontjának paraméterrel nem változott valamint semmit, a legfelső legfelső decilis és alsó legalsó töréspontjának decilis részesedésének a legalsó arányát decilis felső jelző látunk: arányát jelző P90/P10-mutató határozott emelkedést mutat, az 1-es megkülönböztetett csökkent. A felső számolt sávra általánosított mutatók entrópia-mutató között megint az úgynevezett csak ellentmondásos Theil mérőszám eredményeket GE(1) semmit, decilis 0,5-es érzékenységgel paraméterrel regisztráló) számolt (tehát Atkinson-mutató a legfelső (A(0,5)) jövedelmek értéke nem változását valamelyest a GE(2)-mutató (egyszerű statisztikai szórás) értéke jelentőset esett, a változott legfelső jövedelemeloszlás alsó töréspontjának a medián jövedelemhez képest vett aránya (P90/P50) viszont zajlott Összességében le. Ezt emelkedett. a egyenlőtlensége, jelenséget tehát azt részletesen látjuk, viszont hogy ez elemezzük 2007 nagyon és 2009 jelentős majd között a belső polarizációval enyhén differenciáltsággal növekedett és az a átlagjövedelmeinek 1.2. egyenlőtlenségek ábra Az egyes dekompozíciójával ekvivalens szintje 2007-ben jövedelem és foglalkozó 2009-ben (e=0,73) fejezetekben. alapján képzett személyi decilisek 4 szórást mutatók Megjegyzendő, takarnak (el). hogy Erre a jövedelemeloszlás a kérdésre az eloszlás két szélén két szélére az átlagok eltérő mindig módon lényegesen érzékeny egyenlőtlenségi nagyobb belső TÁRKI szerint nem szórására tudja a elemzése Háztartás vonatkozóan) befogni, során Monitor ezáltal egészen még az vizsgálat összes külön biztosan a is itt teljes ki közölt alsó kell magyar becslésnek térni. szórási Itt jövedelemeloszlás kell érték tekinthető. megjegyeznünk (különösen alsó a azt két és felső is, szélső hogy 3%-át decilis becslésünk biztosan belső 1 2

13 JÖVEDELEMELOSZLÁS jövedelem, ezer forint átlagjövedelmeinek ábra Az egyes ekvivalens változása 2007 jövedelem és 2009 (e=0,73) között képzett személyi decilisek 0 legalacsonyabb (1) növekedés reálértéken (14%) átlagos növekedés (7%) 2009/2007, % változatlan szint jövedelemeloszlás 1992, Az egyenlőtlenségek szóródásának alakulását növekedése jelző idősorok időszakban arról tanúskodnak, indult el, majd hogy 1987 a TÁRKI között 2007 között illetve lényegében a jövedelmi stagnálást között egyenlőtlenségek mértünk tovább nőttek (bár aggregált jelentős a jövedelmi első mértékének különbségek. átrendeződésekkel), csökkenését Ezután majd 1996 regisztráltuk és 2003 és 1 legalacsonyabb (1) Az egyenlıtlenségek alakulása hosszú távon

14 Legfrissebb adataink (ahogy azt az előző fejezetben is jeleztük) ellentmondásos JÖVEDELEMELOSZLÁS mutatnak. páronkénti szignifikáns Miközben különbségeinek mértékben, az a ún. az Gini-együttható átlagra és a normált legalsó (amely értékén népességtized lényegében alapul) átlagjövedelmeinek lényegében az összes nem jövedelem változott arányát képet viszonyító jelző (1.4. ábra). mutató, percentilis valamint arány a legfelső is statisztikailag tized alsó töréspontját szignifikáns a legalsó mértékben tized növekedést felső töréspontjához mutatott5 Ennek létre. 5 jelzik, Mindhárom amelyen mutatóra belül 100 intervallumbecslést különböző mintavétel adunk. esetén Az 95 ábrákon esetben jelzett kerülne vonalak a megfigyelt azt az mutató intervallumot értéke. TÁRKI lesz. A az becslést intervallumnak 1000 ismétléses a középértéke visszatevéses a népességre mintavételen vonatkozó alapuló becslésünk Stata bootstrap legvalószínűbb eljárással hoztuk 1 4

15 JÖVEDELEMELOSZLÁS ábra között ábra Egyes A (személyi legfelső egyenlőtlenségi ekvivalens decilis alsó mutatók jövedelmek töréspontja értékei személyi és és az megbízhatósági alsó eloszlása decilis felső alapján) intervallumai töréspontjának 1987 és aránya (P90/P10) 3,8 3,6 3,4 3,2 3, ábra A legfelső és a legalsó decilisek jövedelemátlagainak aránya (S10/S1) 2,8 2, ,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5, ábra 5,0 Gini-együttható 4,5 4, ,32 0,30 0,28 0,26 Megjegyzés: TÁRKI megbízhatósági becslés. minden szinten. becslés A Gini, az a P90/P10 ekvivalens és az jövedelmek S10/S1 esetében eloszlására 1000 vonatkozik, ismétléses Stata 95 százalékos bootstrap 1 0,24 0,

16 A jövedelemeloszlás különböző szintjein levő társadalmi JÖVEDELEMELOSZLÁS csoportok közötti decilis különbségek megvizsgálhatjuk vett hosszabb a legfelső, távú a középső, alakulását valamint kétféle a legalsó módon decilisek illusztrálhatjuk. összes jövedelemből Egyfelől emelkedett, egészen relatív részesedése 2007-ig részesedését azóta ezzel viszont 1962 pontosan (ezt és ismét 1982 mutatja szimmetrikusan csökkenőben között a 1.5. csökkent, ábra). van. ellenkező Hosszú majd A legalsó 1982 távon irányba és decilis azt 2003 változott: látjuk, között relatív hogy 1962 folyamatosan részesedése a legfelső 1982 tehát között növekedett, majd ig csökkent, a következő két adatfelvétel során lényegesen legalsó nagyjából decilis stabil relatív maradt. részesedése Jelenlegi viszonylag adatfelvételünk jelentősen szerint csökkent. azonban A 2007 legutóbbi és 2009 periódusban között a ha a gazdagoknak a szegényeknek rosszabb lett a helyzete, de a szegényeknek időbeni A jövedelemeloszlás rosszabb. szerint megvizsgáljuk a különböző hosszú jövedelmi távú trendjeinek kategóriákba másik tartozó prezentációs emberek lehetősége relatív számának az, hogy ő felét. sorba változását. rendezett A besorolás tízmillió ember logikája közül a következő. azt, aki pontosan Vegyük középen az 1 főre helyezkedik számolt jövedelem gyakorlat a jövedelemeloszlás mediánja), és vegyük ő háztartása egy főre jutó jövedelmének el (tehát rendelkezőket Akiknek ennél kevesebb van, azokat a statisztikai hagyomány és a nemzetközi a helyezkednek szerint alsó-közép szoktuk osztálynak, szegénynek akik tekinteni. a medián Az jövedelem 50% és 80% körüli +/ 20%-os rendelkeznek, el, középrétegnek tekintjük. Akik a 120% és 200% közötti jövedelemmel sávban jövedelmek táblázat mutatja. mediánhoz jómódúnak azokat Eszerint felső-közép vett a nevezzük relatív arányával értelemben rétegnek, ebben definiált az vett elemzésben. jövedelmi szegények 6 akik pedig csoportok Az a aránya ilyen medián módon relatív nőtt 200%-ánál (10-ről méretét az egy 12 főre az %-ra), többel 1.3. jutó hosszabb ami statisztikai ezer Az főben ekvivalens távon becslés becsülve az sajátosságai 1.6. medián nagyjából ábra jövedelem mutatja. miatt 1 millióról százalékában (Mint ezer 1 megfigyelhetjük, millió fős pontossággal). vett 200 jövedelmi ezerre ez való utóbbi csoportok növekedést módon számarányát definiált jelez (a időpontban jövedelmi csoportok 2009-es belső megoszlása kicsit eltér 1.3. táblázat adataitól, hiszen itt ± között. az például alkalmazott a medián ekvivalencia 50%-a alatti jövedelemből skála eltérésének élők aránya tudható kevesebb be). A mint négy 10%-os. egymást Ez kizárólag számarányának A legutolsó (1.7. növekedése ábra) két évben folyamatos jelentette. a legnagyobb volt az átrendeződés változást a medián a különböző 50%-ánál jövedelmi kevesebből kategóriák követő élők 6 különböző meghatározott) definiált Ki kell szinteken emelni, küszöbök hogy is meghatározhatjuk. a bizonyos relatív mértékben szegénység Ezek önkényesen küszöbértékét a (medián húzzák jövedelem a medián meg 40%, az jövedelem alacsony 50% vagy jövedelemmel százalékában 60%-ában TÁRKI jövedelemeloszlás szerint küszöbértékre is a 60%-os a szegénység medián küszöbhöz közölnek jövedelem melyik határait. igazítjuk. pontján adatokat, 60%-át Az Erről EU húzunk statisztikáiban hogy bővebben tekintik választóvonalat. illusztrálják szegénységi az 1.2. az fejezet utóbbi a A küszöbnek, mutató TÁRKI időben tudósít. hivatalos érzékenységét a de tagországok mindhárom szegénységbecslését megállapodása arra, fent hogy említett a 1 6

17 1.5. ábra JÖVEDELEMELOSZLÁS összes jövedelemből Egyes egy főre 1962 jutó és jövedelmek 2009 között alapján képzett népességtizedek részesedése az 25,0 20,0 15,0 S1 S5+S6 S10 10,0 Forrás: : : Magyar Háztartás KSH jövedelemfelvételek Panel I VI. hullámai, alapján : Atkinson Micklewright Tárki Háztartás Monitor. [1992] HI1. táblázat; 5,0 0, TÁRKI 1 7

18 1.6. ábra A népesség megoszlása egyes (az ekvivalens medián jövedelem százalékában meghatározott) JÖVEDELEMELOSZLÁS 2007 és 2009 években jövedelmi csoportokban, 1987, 1996, TÁRKI 1 8

19 JÖVEDELEMELOSZLÁS 1.5. A jövedelemeloszlás szerkezeti átalakulása változása jelentős most Korábban változások kétféleképpen önmagában említettük, is. Ezt nem tesszük segíthet jelenti hogy meg. bemutatni azt, a jövedelemeloszlás hogy Először az ún. eloszlás a polarizálódási különböző belsejében stagnálása, jövedelmi tendenciák ne vagy csoportok lettek elemzése. kis volna mértékű között akár Ezt POLARIZÁCIÓ jövedelmi háztartások eltávolodnak A jövedelmi polarizálódást közötti a középtől eloszlását polarizálódási és vizsgáljuk, egyszerre tükröző folyamat foglalkozási utána nő a szegények azt pedig jelenti, polarizálódást a és foglalkoztatás a a gazdagok szélső mutatjuk társadalmi megváltozásának relatív be. részaránya csoportok társadalomban. jövedelem közülük mennyi alapján Ennek az sorba egyes egyik rendezett decilisek reprezentációjához személyt töréspontjaiban a periódus úgy juthatunk, elhelyezkedők elején, majd ha vesszük megvizsgáljuk, jövedelme. az összes, Ezután hogy megnézzük, jövedelememelkedésére arányával népesség deflált arányok. hogy értékeket Az a ábrán normáltan népesség alapul a 2005-ös véve (tehát középső kialakított) adatok a két természetesen tagjának decilis-határok időpont (a medián-jövedelem minden között miképpen decilisben személynek) értékének változnak pontosan a ugyanannyi képest vett decilis-határok embert (tíz százalékot) relatív értékeiben, tüntetnek akkor föl. Ha értelemszerűen nem történt volna 2007-ben változás és a 2009-ben mediánhoz középosztályok népességnek A 2007-es pontosan lecsúszását vizsgálatok tíz százaléka és az elemzése alsó tartozna középosztályok során a 2005-ös egyfajta relatív decilisekbe. de-polarizálódást pozíciójának emelkedését) (a felső is figyelhettünk konszolidációs a 2005-ös legjelentősebb meg, csomag változás (amelyet együttes a a jövedelemeloszlás 2003 hatásának körüli ún. tudtunk jóléti alsó rendszerváltás be). szélén Mostani bekövetkezett legfrissebb és es polarizálódás, adataink fiskális egyfajta szinten definiált alacsony jövedelműek arányának növekedése. Emellett szerint vonatkozásában lecsúszást (1.7. figyelhetünk ábra). meg a 10. és 9., valamint a 7. és a 6. decilis még a TÁRKI 1 9

20 1.7. ábra Személyek megoszlása 2005-ben, 2007-ben és 2009-ben a 2005-ös JÖVEDELEMELOSZLÁS eloszlás mediánjövedelemre deflált töréspontjai által kijelölt jövedelmi sávokban,% decilis személyek megoszlása az adott évben, % Forrás: Tárki Háztartás Monitor 2007 és 2009 mutatkozhat A polarizálódás meg. A háztartások másik típusa munkaerőpiaci a foglalkoztatottsági kapcsolódásuk minták szerint megváltozásában öt különböző háztartások háztartástípust foglalkoztatott, háztartásban, tartoznak, vagy de különítettünk a azért többi amelyekben mert háztartástag el. esetleg Az a első inaktív háztartásfőn nem kategóriába a az többi (vagy kívül felnőtt). azok azért, van Egy tartoznak, mert más másik nincs kategóriába ahol más a felnőtt háztartásfő is. azok tag Ez munkaerőpiacon kategória vegyes abban a tekintetben, hogy a legalább két foglalkoztatotton kívül nem gazdaságilag tartoznak, definiáljuk az ahol inaktívak a háztartásfő számát, így inaktív ők bármennyien (vagy munkanélkülinek lehetnek. A harmadik minősül, kategóriába vagy teljesen azok hogy kívüli inaktív). Értelemszerűen ebben a egyáltalán nincsenek másikban aktív személyek. A következő két kategóriát az különbözteti meg egymástól, népességen bár mindkettőben nyugdíjas a háztartásfő, az egyik típusban van foglalkoztatott, Különösen 2007 viszont és 2009 nincsen. két belüli aránya, között akik becslésünk olyan háztartásban szerint élnek, csökkent ahol azoknak a háztartásfő a személyeknek foglalkoztatott. a aktív foglalkoztatott azoké csökkent volt. (a Növekedett háztartásfő nagyobb viszont vagy mértékben, inaktív az olyan akiknek vagy háztartásokban nyugdíjas). a háztartásába élők A válság, korábban aránya, foglalkozási ahol legalább nincs Azoknak hatásait tekintve tehát az aktív keresővel rendelkező háztartásokban élők számát úgy van, csökkentette, A fent hogy definiált elsősorban háztartástípusok a legalább relatív két keresős jövedelmi háztartásokat helyzete is érintette átalakult súlyosabban. (legalábbis kis mértékben a relatíve) jövedelmi javult lényegében (illetve pozíciója, nem a reálértékben változott. akiknek a nézzük, háztartásában kevésbé legalább romlott), egy a többieké kis foglalkoztatott mértékben. pedig TÁRKI ös szint személyek decilisei a 2005-ös ekvivalens jövedelmek alapján

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2012

TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2012 Egyenlıtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2012 SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Budapest, 2013. április A kutatást a TÁRKI Zrt. az Emberi Erıforrások

Részletesebben

MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG. (Előzetes adatok)

MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG. (Előzetes adatok) MONITOR: JÖVEDELEM, SZEGÉNYSÉG, ELÉGEDETTSÉG (Előzetes adatok) Szerződésszám: VI-SZ/296/2/2005 IX-18/33/4/2005. Budapest, 2005. december Készült a TÁRKI Rt. és a Miniszterelnöki Hivatal között 2005. szeptember

Részletesebben

Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése. Aranytíz Kultúrház 2015. április 10.

Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése. Aranytíz Kultúrház 2015. április 10. Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése Aranytíz Kultúrház 2015. április 10. A kutatás előzményei Magyar Háztartás Panel kutatás (1992-1997) TÁRKI Háztartás Monitor (1998-tól)

Részletesebben

7. JÖVEDELEMELOSZLÁS ÉS MEGÉLHETÉSI NEHÉZSÉGEK A KONSZOLIDÁCIÓS CSOMAGOK ÉS A VÁLSÁGOK KÖZEPETTE MAGYARORSZÁGON 80. Bevezető

7. JÖVEDELEMELOSZLÁS ÉS MEGÉLHETÉSI NEHÉZSÉGEK A KONSZOLIDÁCIÓS CSOMAGOK ÉS A VÁLSÁGOK KÖZEPETTE MAGYARORSZÁGON 80. Bevezető közelkép 80 A tanulmány a Tárki háztartásmonitor-kutatássorozatának keretében született kutatási zárójelentés (Tárki, 2010) első fejezete alapján született cikk (Tóth, 2010) átdolgozásával és kiegészítésével

Részletesebben

TÓTH ISTVÁN GYÖRGY MEDGYESI MÁRTON

TÓTH ISTVÁN GYÖRGY MEDGYESI MÁRTON JÖVEDELEMELOSZLÁS ÉS MEGÉLHETÉSI NEHÉZSÉGEK A KONSZOLIDÁCIÓS CSOMAGOK ÉS A VÁLSÁGOK KÖZEPETTE MAGYARORSZÁGON 1 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY MEDGYESI MÁRTON Bevezető Ebben a tanulmányban a gazdasági válság lehetséges

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Jól nézünk ki (?!) Háztartások helyzete a válság után

Jól nézünk ki (?!) Háztartások helyzete a válság után Jól nézünk ki (?!) Háztartások helyzete a válság után TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2014 SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Budapest, 2015. március A KUTATÁST A TÁRKI ZRT. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete MÓZER PÉTER Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete Az év elején megjelent a Tárki Monitor Jelentések új kötete. A Jelentés több témakör mentén mutatja be és elemzi a magyar társadalmat. A Monitor-vizsgálat

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Feketén, fehéren TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2005. Budapest, 2006. március SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY

Feketén, fehéren TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2005. Budapest, 2006. március SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Feketén, fehéren TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2005 SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Budapest, 2006. március TARTALOM A kutatást a TÁRKI Rt. a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával készítette.

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosító száma, megnevezése: 2144-06 Statisztikai szervezői és elemzési feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Medgyesi Márton Szivós Péter Tóth István György: Szegénység és egyenlőtlenségek: generációs eltolódások

Medgyesi Márton Szivós Péter Tóth István György: Szegénység és egyenlőtlenségek: generációs eltolódások Medgyesi Márton Szivós Péter Tóth István György: Szegénység és egyenlőtlenségek: generációs eltolódások (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Medgyesi Márton

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján*

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Tanulmányok A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Éltetô Ödön címzetes egyetemi tanár, a KSH ny. főosztályvezetőhelyettese E-mail: odon.elteto@ksh.hu

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Budapest, 2005 Készült A KSH Életszínvonal- és emberierőforrás statisztikai főosztályán ISBN 963 215 9004 Főosztályvezető

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme

Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme Andorka Rudolf Harcsa István: A lakosság jövedelme (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): A lakosság jövedelme in: Társadalmi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk?

Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk? Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. március (209 234. o.) TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Jövedelemegyenlõtlenségek tényleg növekszenek, vagy csak úgy látjuk? A cikk a jövedelemeloszlás magyarországi trendjeit tekinti

Részletesebben

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Gábos András TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. gabos@tarki.hu 2013. október 29. ÁROP 1.1.10-2011-2011-0001 A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása

Részletesebben

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Könyvbemutató szakmai konferencia MTA Díszterem 2008 november 25 Korreferátum ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt 1.a. Az érettségivel

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezet i összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Segítség az outputok értelmezéséhez

Segítség az outputok értelmezéséhez Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

KÖZ, TEHER, ELOSZTÁS TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2008. Budapest, 2008. március SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY

KÖZ, TEHER, ELOSZTÁS TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2008. Budapest, 2008. március SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY KÖZ, TEHER, ELOSZTÁS TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK 2008 SZERKESZTETTE SZIVÓS PÉTER TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Budapest, 2008. március A kutatást a TÁRKI Zrt. a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készítette A kutatásban

Részletesebben

Tóth István György. Tárki Zrt.

Tóth István György. Tárki Zrt. Milyen szerepe van a versenynek a szegénység csökkentésében? A kartelltevékenység káros hatásai a szegényekre A GVH konferenciája Budapest, 2013. december 5. A szegénység okai és a szegénység csökkentés

Részletesebben

TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK TÍZ ÉV. (Szerkesztette: Szivós Péter Tóth István György) Budapest, 2001. december

TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK TÍZ ÉV. (Szerkesztette: Szivós Péter Tóth István György) Budapest, 2001. december TÁRKI MONITOR JELENTÉSEK TÍZ ÉV (Szerkesztette: Szivós Péter Tóth István György) Budapest, 2001. december TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR A TÁRKI rendszeres éves háztartásvizsgálata Vezető kutatók: Kolosi Tamás

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon. Simonyi Ágnes főigazgató Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest 2009.

Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon. Simonyi Ágnes főigazgató Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest 2009. Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon Simonyi Ágnes főigazgató Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest 2009. december 3 1 A szociális meghatározók Social determinants "A szociális meghatározó

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok Munkapiac 1. táblázat: A 15 64 évesek foglalkoztatási rátája iskolai végzettség szerint 2006 2010 első negyedéve között, negyedévente...

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A szegénység hazai dimenziói és mérése. Szakanyag

A szegénység hazai dimenziói és mérése. Szakanyag 1 A szegénység hazai dimenziói és mérése Szakanyag dr. Borbély Szilvia 213 július-augusztus 2 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Szegénységi kockázati és társadalmi kirekesztettségi ráta... 5 Szegénységi

Részletesebben

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Rikker Tamás tudományos igazgató WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. január 17. Kis történelem 1920-as években, a Bell Laboratórium telefonjainak

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

Fábián Gergely-Takács Péter: Jövedelmi helyzet, a jövedelmek eloszlása, egyenlőtlenségek - 2008

Fábián Gergely-Takács Péter: Jövedelmi helyzet, a jövedelmek eloszlása, egyenlőtlenségek - 2008 Fábián Gergely-Takács Péter: Jövedelmi helyzet, a jövedelmek eloszlása, egyenlőtlenségek - 2008 A jövedelmek vizsgálatánál a panelkutatások esetében a háztartásokban keletkező nettó, szabadrendelkezésű

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben