Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete február 17-én tartott. n y í l t ülésének jegyzőkönyve

Átírás

1 Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete február 17-én tartott n y í l t ülésének jegyzőkönyve Az ülésen alkotott rendelet száma Tárgya 2/2015. (II. 18.) évi költségvetési rendelet. 3/2015. (II. 18.) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról szóló rendelet. 4/2015. (II. 18.) Gyermekétkeztetési és egyéb étkezési térítési díjakról szóló rendelet. Az ülésen hozott határozat száma Tárgya 1/2015. (II. 17.) Polgármesteri jelentés tudomásul vétele 2/2015. (II. 17.) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek három évre várható összegének jóváhagyása. 3/2015. (II. 17.) Általános Művelődési Központ évi közművelődési munkájáról szóló beszámolót, valamint a évi közművelődési munkatervének elfogadása. 4/2015. (II. 17.) A Tóni Trans Kft. szennyvíz-leürítési díj elengedésére vonatkozó kérelmének elutasítása. 1

2 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Jelen vannak: Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete február 17-én órakor megtartott nyílt üléséről Kövér Mihály Csaba polgármester, Filemon Mihály, Gajdos István, Kövér Attila, Madarászné Mindig Erzsébet, Szakály Zsolt képviselők (6 fő képviselő) Dr. Fekete Erzsébet jegyző Reszler György független könyvvizsgáló Szűcsné Tardi Ildikó mb. ÁMK igazgató Ternován Tiborné közművelődési referens Igazoltan távol: A képviselő-testület Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat évi költségvetéséről szóló rendelet-tervezetét közmeghallgatás keretében tárgyalja. A közmeghallgatáson megjelent lakosok száma: -- A testületi ülésen megjelent lakosok száma: --- Kövér Mihály Csaba polgármester köszönti a megjelenteket. Megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésén hat fő megjelent, így a testület határozatképes. A testületi ülést megnyitja, javaslatot tesz a meghívóban szereplő napirendi pontok megtárgyalására, valamint a napirend kiegészítésére az alábbiak szerint: - Negyedik napirendként tárgyaljuk a gyermekétkeztetési és egyéb étkeztetési díjak megállapításáról szóló rendelet-tervezetet. A többi napirend számozása így eggyel tolódik. Megkérdezi, hogy a napirend kiegészítésére van-e javaslat. A napirendhez más javaslat nem volt, a képviselő-testület a napirendi pontokat 6 igen szavazattal elfogadja. 2

3 Napirend: 1. Polgármesteri jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a képviselő-testületet érintő fontosabb kérdésekről, eseményekről. Előterjesztés: írásban. Előadó: Kövér Mihály Csaba polgármester 2. Előterjesztés a települési önkormányzat évi költségvetéséről szóló rendelettervezetéről. Előterjesztés: írásban. Előadó: Kövér Mihály Csaba polgármester 3. Előterjesztés a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról szóló rendelet-tervezetről Előterjesztés: írásban. Előadó: Kövér Mihály Csaba polgármester 4. Előterjesztés Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete gyermekétkeztetési és egyéb étkezési térítési díjak megállapításáról szóló rendelettervezetéről Előterjesztés: írásban. Előadó: Kövér Mihály Csaba polgármester 5. Előterjesztés az Általános Művelődési Központ évi közművelődési munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolójáról, valamint a évi munkaterv jóváhagyásáról. Előadó: Szűcsné Tardi Ildikó ÁMK mb. vezető 6. Előterjesztés a Tóni Trans Kft. szennyvíz-leürítési díj elengedésére vonatkozó kérelméről. Előterjesztés: szóban. Előadó: Kövér Mihály Csaba polgármester 7. Előterjesztés Szűcsné Tardi Ildikó közoktatás-vezetői képzésének támogatásáról. Előterjesztés: szóban. Előadó: Kövér Mihály Csaba polgármester 8. Szociális segélykérelmek elbírálása. Előadó: Kövér Mihály Csaba polgármester 9. Egyebek 3

4 1. NAPIREND Polgármesteri jelentés. (A polgármesteri jelentés a jegyzőkönyvhöz írásban mellékelve.) Kövér Mihály Csaba polgármester: Tájékoztatom a testületet, hogy a múlt héten elküldtük a napelemes pályázatunkhoz kapcsolódó hiánypótlást. Nyolc-tíz napon belül támogatói okirattal fogunk rendelkezni. Van-e kérdés a polgármesteri jelentéshez? (Kérdés nem volt.) Hozzászólás? (Hozzászólás nem hangzott el.) Tudomásul veszi a testület a polgármesteri jelentést? A képviselő-testület 6 igen szavazattal a következő határozatot hozza: A képviselő-testület: Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 1/2015. (II. 17.) sz. ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATA a polgármesteri jelentést az elhangzott kiegészítéssel együtt tudomásul veszi. Felelős: ---- Határidő: NAPIREND Előterjesztés a települési önkormányzat évi költségvetéséről szóló rendelettervezetéről. (Az előterjesztés a jegyzőkönyvhöz írásban mellékelve.) Kövér Mihály Csaba polgármester: A pénzügyi-ügyrendi bizottság tárgyalta a napirendet. Madarászné Mindig Erzsébet bizottsági elnök: Részletesen kidolgozott anyagot látunk, ami az ÁMK, az önkormányzat és a polgármesteri hivatal költségvetését is tartalmazza. Az anyag megalapozott. Sok fájó pont van benne, de olyan kötöttségek vannak, amihez igazodnunk kell. A kérdéseinkre választ kaptunk. Stabil, takarékos gazdálkodást mutat a tervezés. Nem tudjuk, a gyakorlatban hogyan valósul meg a költségvetés kivitelezése, de bizakodunk, hogy kicsit jobb lesz a helyzet. Megnyugtató válaszokat kaptunk a kérdésekre, elfogadásra javasoljuk a rendelet-tervezetet. A könyvvizsgálói jelentés szerint a rendelet-tervezet a jogszabályi előírásoknak megfelel. Kövér Mihály Csaba polgármester: Nyilván a jelenlegi ismeretek szerint tervezünk, ha változik a helyzet, módosíthatjuk a rendeletünket. Ami óvatossá tett bennünket a tervezés folyamán, az a szociális törvény módosítása. A segélyezés fedezetét az önkormányzatnak biztosítania kell, ezt az összeget csak megbecsülni tudtuk. A szociális ellátó rendszer teljes átalakuláson megy keresztül. Próbáltunk ennek ellenére beruházásokat tervezni. Van-e kérdés? Gajdos István képviselő: Van ötmillió forint betervezve belterületi út felújítására. Melyik útra gondoltatok, és mire elég ez a pénz? Kövér Mihály Csaba polgármester: Megbecsültük, hogy miután a szennyvízberuházás kb. június végén lezárul, ezt követően hány kilométer utat kellene majd még rendbe tenni. Természetesen pályáznánk kb. ötvenmillió forint összegre, ami három-négy kilométer útra elegendő lenne. A Széchenyi utat a beruházás is tönkretette, tárgyalásokat folytatunk arról, hogyan oldható meg ennek az útnak a felújítása. A Kossuth utca felújítása szerepel a pályázatban, ahhoz nem kell saját forrást tennünk. 4

5 Gajdos István képviselő: A Keczán-saroktól a Szabadság utcáig is teljesen tönkre ment az út. Kövér Mihály Csaba polgármester: Látjuk majd a többi utcát is, az Acsádi útból nyíló első kis utcánál például szinte csak útalap maradt meg. Megpróbáljuk majd alátámasztani, hogy bizonyos helyeken a beruházás következtében mentek tönkre az utak, például letört az út széle. Feladatfinanszírozásban egyébként csak körülbelül két millió forint összeg jut útfelújításra. Gajdos István képviselő: Hát az temérdek pénz ugye útfelújításra. Kövér Mihály Csaba polgármester: Igen. Filemon Mihály képviselő: A Balkányi úton van egy áteresz, ami nagyon balesetveszélyes, a híd egy betongyűrűje teljesen tönkrement. Kövér Mihály Csaba polgármester: Azt nekünk kell megcsinálnunk, jelezze a képviselő-testület, ha ilyet tapasztal! Kérdezem Gajdos képviselőt, elfogadja-e a választ? Gajdos István képviselő: Elfogadom a választ. Kövér Mihály Csaba polgármester: Van-e hozzászólás a rendelet-tervezethez? Gajdos István képviselő: Ketté lehetne választani tulajdonképpen a közfoglalkoztatottakra és minden egyéb másra vonatkozó költségvetést. A költségvetésünknek körülbelül egyharmadát adja az állam közfoglalkoztatásra. Kövér Mihály Csaba polgármester: Már tavaly is hasonlóan alakult ez a helyzet. A munkanélküliség javítására jött létre a startmunka. Mi is közfoglalkoztatunk, ezt támogatják. Amennyiben egy településen lakók bevétele kicsit több, akkor talán kicsit kevesebb a bűnözés is. Ha már nem csak Ft-ot kapnak ezek az emberek, hanem negyven-ötvenezer forintot, az is jelentős, és annak egy jelentős része a településen marad. Javaslom először az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségre vonatkozó határozati javaslat elfogadását. A képviselő-testület 6 igen szavazattal a következő határozatot hozza: Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2015. (II. 17.) sz. ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATA A képviselő-testület: a saját bevételei összegét, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek három évre várható összegét a mellékelt táblázatban bemutatottak szerint (1. melléklet) változatlan formában jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: polgármester Kövér Mihály Csaba polgármester: Javaslom a költségvetési rendelet-tervezet elfogadását. A képviselő-testület 6 igen szavazattal a következő rendeletet alkotja: 5

6 2/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat évi költségvetéséről Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX törvény 111. (2) bekezdésében foglaltak szerint, továbbá figyelembe véve a pénzügyi bizottság írásos véleményét és a könyvvizsgálatról készített írásos jelentést a évi költségvetéséről az alábbiakat rendeli el: 1. A Rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervre terjed ki. (2) Költségvetési szervek: - Önkormányzat, - Polgármesteri Hivatal, - Általános Művelődési Központ. 2. A költségvetés bevételei és kiadásai (1) A képviselő-testület az önkormányzat évi költségvetését: állapítja meg eft költségvetési bevétellel eft költségvetési kiadással eft költségvetési egyenleggel eft ebből működési eft felhalmozási (2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a Rendelet 1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület. (3) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami ( államigazgatási) feladatok szerinti bontásban az 2, 3, 4 mellékletek szerint állapítja meg (4) A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten az 5 és 6. melléklet részletezi. (5) A e Ft működési és e Ft felhalmozási hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el. 6

7 (6) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében a 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. A 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből vagy az előző évek költségvetési maradványának igénybevételével történik. 3. A költségvetés részletezése A Képviselő-testület az önkormányzat évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg: (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 7. melléklet részletezi. (2) Az önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 8. melléklet tartalmazza. (3) Az önkormányzat évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 9. sz. melléklet részletezi. (4) Az önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 10. melléklet szerint határozza meg. (5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítási kiadásainak felújításonkénti részletezését a 11. melléklet szerint határozza meg. (6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 12. melléklet szerint hagyja jóvá. (7) A 2. (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, kötelező, önként és állami ( államigazgatási) feladatok szerint, valamint, az éves létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként a 13., 14., 15, 16., 17., 18., 19.,20.,21.,22.,23.,24.,25.,26.,27.,28., mellékletek szerint határozza meg. (8) Az önkormányzat a kiadások között eft általános tartalékot állapít meg. A képviselő-testület a polgármesternek az általános tartalék felett 500 eft-ig rendelkezési jogot biztosít utólagos beszámolással. (9) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek évben engedélyezett létszámát 23 főben, a közfoglalkoztatottak létszám-előirányzatát 88 főben állapítja meg a képviselő-testület a 30. melléklet szerint. 4. A költségvetés végrehajtásának szabályai (1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásért a jegyző a felelős. 7

8 (2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. (3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit. (4) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 5%-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgál. (5) Amennyiben a költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy a 150 millió forintot, és a tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor az irányító szerv a költségvetési szervnél önkormányzati biztost jelöl ki. (6) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 29. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa elismert tartozásállomány tekintetében nemleges adat esetén is havonta a tárgyhó 25-ei állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-éig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni. (7) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján. (8) A finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket a képviselőtestület fenntartja magának. 5. Az előirányzatok módosítása (1) Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönthet. (2) A képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát e Ft összeghatárig mely esetenként az e Ft összeghatárt nem haladhatja meg a polgármesterre átruházza. Egyéb esetekben a képviselő-testület a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát fenntartja magának. (3) A (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör december 31-ig gyakorolható. (4) A képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. (2) és (5) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként az első negyedév kivételével negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a helyi önkormányzatot érintő módon a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását. 8

9 (5) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak személyi juttatások terhére növelhető. (6) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja. (7) A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a munkamegosztási megállapodásban foglalt előirányzatok felett rendelkező önállóan működő költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után. (8) A költségvetési szervek bevételi és kiadásai előirányzatai saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók. 6. A gazdálkodás szabályai (1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek. (2) Az önállóan működő költségvetési szerv az alapfeladatai ellátás szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a 133/2014 (XII.11. ). kt. számú képviselőtestületi határozattal elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik. (3) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által a (önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő) költségvetési szerv számára ellátott feladatok fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv nyilvántartásában elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel. (4) Az önállóan működő költségvetési szerv feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását. (5) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli. (6) A polgármesteri hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzatmódosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni. 9

10 7. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetéséért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős. (2) Az önkormányzat belső ellenőrzés kialakításáról önállóan megbízási szerződés keretében gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni. 8. Záró és vegyes rendelkezések (1) Ez a rendelet január 01.napján lép hatályba. Kövér Mihály Csaba polgármester Dr. Fekete Erzsébet jegyző A rendelet kihirdetve: Nyírmártonfalva, február 18. Dr. Fekete Erzsébet jegyző 10

11 Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő- testület 2/2015. (II. 18.) rendeletének indokolása az önkormányzat évi költségvetéséről ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi C. számú törvényben foglaltak, valamint a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról kiadott 368/2011. (XII.31) Korm. rendelet, évi CXCIV. törvény Magyarország stabilitásáról, évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról, az Államháztartásról szóló 2011 évi. CXCV. számú törvény 24. (2) alapján a jegyző által előkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatályba lépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. Az Önkormányzat költségvetési politikájának fő vonásai évben A Magyar Köztársaság 2015.évi központi költségvetésének összeállításánál megfogalmazott költségvetési alapelvek a következők: - Takarékos, átlátható és biztonságos működtetés - A kötelezően ellátandó feladatok biztosítása - A szociálisan rászorultak támogatása - Az elindított beruházások megvalósítása, a forrás biztosítása - Tudatos településüzemeltetés és fejlesztés - Az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok részvétele sz önkormányzati feladatok ellátásában. - Pályázatok figyelése, kapcsolódás az aktuális pályázatokhoz, a pályázatok önrészének megteremtése II. A költségvetés-politika céljai és keretei A bevételek tervezésénél a korábbi tervezés során alkalmazott forrásokra támaszkodtunk, így - A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi C. számú törvény, és a hozzá kapcsolódó tervezési irányelvek különösen az állami támogatások tekintetében, - az önkormányzat azon rendeletei, melyek az egyes bevételek jogalapját jelentik, pl.: helyi adó rendelet stb., - az önkormányzati bevételekhez kapcsolódó analitikus nyilvántartásai (bevételi előírásai hosszú távú bérleti szerződéseken alapuló bérleti díjakra vonatkozóan, - tapasztalati adatok egyes eseti bevételek tekintetében. 11

12 III. A Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban meghatározott források, az igénybevétel feltételei, jogszabályi keretei A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről a évi C. törvény negyedik fejezete rögzíti a helyi önkormányzatok és a központi alrendszer kapcsolatrendszerét. Az Országgyűlés a helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 117. (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet szerint állapítja meg. Az Országgyűlés működési és felhalmozási költségvetési támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet I. és II. pont szerinti feladatokra. A 3. melléklet I. pont 1-6. alpontja, a II. pont és IV. pont szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatók. Az Országgyűlés a 3. melléklet III. pontja alapján önkormányzati fejezeti tartalékot állapít meg. A 3. melléklet III.pont 5. alpontja szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatók.(rendkivüli önkormányzati támogatásra használható) A 3.számú melléklet szerinti önkormányzatunkat is érintő kiegészítő támogatások a következők: - Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, - Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása, - Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása - Önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása - Önkormányzatok európai uniós fejlesztési pályázat saját forrás - Belterületi utak, járdák hidak felújítása - Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infastruktúra-fejlesztés, felújítá - Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházásik támogatása - A gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések támogatása eft költségvetési bevételi eft költségvetési kiadási eft költségvetési egyenleg eft ebből működési IV. Az önkormányzat költségvetésének előirányzatai eft felhalmozási előirányzatok V. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai 1. Kötelező feladatok A rendelet- tervezet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény ban helyi önkormányzati feladatokat tartalmazza. 2. Önként vállalt feladatok Az önkormányzat nem vállat önként ellátandó feladatot. 3. Államigazgatási feladatok Az önkormányzat hatáskörébe utalt törvény vagy kivételes esetben alacsonyabb szintű jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok 12

13 A/ BEVÉTELEK Önkormányzatok működési támogatásai Működési célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Felhalmozási bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Hitel-, kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről Belföldi értékpapírok bevételei Költségvetési, vállalkozási maradvány igénybevétele Finanszírozási bevételek Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei B/ KIADÁSOK Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási kiadások Finanszírozási kiadások A költségvetési hiány finanszírozása és az önkormányzat költségvetési adósság törlesztése Költségvetési hiány finanszírozása a költségvetési maradvány igénybevételével. (2. (5) bekezdés ). Adósság nincs. VI. VII. A Stabilitási tv. alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételek és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeknek a költségvetési évet követő három évre várható összege. A képviselőtestület külön határozatban rendelkezik a saját bevételek és adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeinek három évre várható összegéről, mely 0 Ft. 13

14 VIII. Az Áht. 24. (4) bekezdés a)-d) pontjai által előírt mérlegek, kimutatások indokolása, ami tartalmazza 1. az önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban (összes bevételét, kiadást), 2. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, 3. a közvetett támogatásokat (pl: adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást. 4. előirányzat felhasználási tervét, 5. az Áht. 29/A. szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait. IX. 4. A költségvetés végrehajtásának szabályai: felelősségi szabályok, működőképesség megőrzése. 5. Az előirányzatok módosítására vonatkozó eljárásrend, hatáskörök. 6. A gazdálkodás szabályai intézményenként, feladatok, hatáskörök, felelősség. 7. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése: belső kontrollrendszer. 8. A rendelet hatályba lépése 14

15 3. NAPIREND Előterjesztés a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról szóló rendelet-tervezetről. (Előterjesztés írásban.) Kövér Mihály Csaba polgármester: A szociális törvény módosításával bizonyos ellátások átkerülnek járási hatáskörbe, bizonyos ellátásokat pedig az önkormányzat szabályoz rendeletében. Jegyző asszony összeállította a rendelet-tervezetet. A települési segély fajtáknál lennie kell krízishelyzetre vonatkozó támogatásnak is. Legtöbbször gyógyszerre és élelmiszerre kérik a lakosok a támogatást, ezt pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátásban finanszírozzuk majd, akár Erzsébet-utalvány formájában. Pozitív dolog a babakötvény támogatás bevezetése. Éves szinten tizennyolc-húsz gyermek születik a községben, ebből ők részesülnének. A befolyt adóbevételek elsősorban szociális kiadásokra fordítandók. Próbáltuk megbecsülni a rendelet kiadási oldalát, látjuk majd pontosan ezt az összeget, és szükség esetén lehet módosítani a rendeletet. Kérdés van-e? Szakály Zsolt képviselő: A III. fejezet 14. -ában szerepel az élelmiszer, gyógyszerutalvány. A helyi gyógyszertár fogadja az utalványokat? Dr. Fekete Erzsébet jegyző: Igen. Tud szerződést kötni erre vonatkozóan. Kövér Mihály Csaba polgármester: Hozzászólás van-e? Madarászné Mindig Erzsébet bizottsági elnök: A bizottság tárgyalta a napirendet. Az előterjesztés és a rendelet-tervezet megalapozott, átgondolt. Kicsit szigorúbb a rendelet az eddiginél. Valószínű többletmunkát fog majd jelenteni a végrehajtása, viszont jó dolognak tartom, hogy van idő a régi ellátási formák kifutására. A Pénzügyi-Ügyrendi Bizottság javasolja a rendelet-tervezet elfogadását. Kövér Mihály Csaba polgármester: Javaslom a rendelet-tervezet elfogadását. A képviselő-testület 6 igen szavazattal a következő rendeletet alkotja: 15

16 Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő- testülete 3/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló III. törvény 132. (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi XLXXXIX. törvény 33. (2) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1.A rendelet célja 1. (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait. (2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni. 2. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Nyírmártonfalva Község közigazgatási területén érvényes lakó- illetve tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen lakó, az Szt. 3. (1) bekezdés a) d) pontjaiban és az Szt. 3. (3) bekezdésében megjelölt személyekre. (2) A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. (1) bekezdésében megjelölt ellátások vonatkozásában az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is kiterjed. 3. A rendelet tárgyi hatálya az Szt., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm.r.) által nem szabályozott kérdésekre terjed ki. 4. E rendelet alkalmazásában: 3. Értelmező rendelkezések 1. Egy főre jutó jövedelem: az Szt. 4.. (1) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel a c) és f) pont figyelembe vételével számított összeg. 2. Elismert lakásnagyság: ha háztartásban legfeljebb 2 személy lakik 55 m 2, ha 3 személy lakik 60 m 2, ha 4 személy lakik 65 m 2, minden további személy után további 5-5 m Környezettanulmány: a kérelmező saját otthonában történő felkeresése információ gyűjtés céljából életkörülményei, jövedelmi, illetve vagyoni viszonyaival kapcsolatban. 16

17 4. Munkanélküli: az az aktív korú személy, aki az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartott, és az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan gyüttműködik. 5. Pénzbeli ellátások: beteggondozási támogatás, igazolással alátámasztott okból nyújtott támogatás, temetési támogatás, téli tüzelő megvásárlása céljából nyújtott támogatás, babakelengye támogatás, gyógyszertámogatás. 6. Tartósan beteg: az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. 7. Természetbeni ellátások: élelmiszer utalvány, gyógyszer utalvány, lakhatási támogatás. 4. Az ellátások megállapításának általános szabályai 5. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásként nyújtott települési támogatás megállapításakor ha az Szt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik az egy háztartásban élő személyek szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező létfenntartási és lakhatási lehetőségeit. 6. Nem állapítható meg támogatás, ha a kérelmező, vagy a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely családtagja az igénylés benyújtásának időpontjáig nem vette igénybe, vagy az igénybevételi eljárást nem indította el azokra a társadalombiztosítási, vagy rendszeres pénzellátásokra, melyekre szerzett, vagy származtatott joga fennáll. 7. (1) Az ellátásra irányuló kérelmet ha e rendelet másként nem rendelkezik a Nyírmártonfalva Községi Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A kérelemben fel kell tüntetni a (3) bekezdésben meghatározottakon túlmenően - amennyiben az adott támogatási forma előírja a kérelmező háztartásában, vagy családjában élő személyek lakcímen tartózkodási jogcímét, a rokonsági fokot, a támogatás elbírálásához szükséges további adatot, igazolást, valamint a támogatás igénylésének indoklását. (3) A kérelemhez mellékelni kell: a) a kérelmező, valamint a vele egy családban vagy háztartásban lakó személyek vonatkozásában az érvényes személyi azonosító igazolvány vagy személyazonosságot igazoló más érvényes hatósági igazolvány másolatát, b) a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát, c) a társadalombiztosítási azonosító jelet igazoló hatósági igazolvány másolatát, adókártya másolatát, d) a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről igazolást, tárgyévi nyugellátásról szóló éves értesítőt, valamint az utolsó havi nyugellátásról szóló postai szelvényt vagy folyószámla kivonatot, e) társadalombiztosítási ellátás esetében a havi járandóságról szóló igazolást, f) munkanélküli esetén a Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ kirendeltsége által kiadott igazolást arró1, hogy a kérelem benyújtásakor a kérelmező regisztrált álláskereső, g) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot, h) 18. életévét betöltött gyermek esetén a tanulói jogviszony nappali tagozaton való fennállását igazoló iskolalátogatási igazolást, i) annak igazolását, hogy valamely jövedelem, támogatás megállapítása folyamatban van, j) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhivatali határozatot, k) a gyermektartásdíj amennyiben az rendelkezésre áll megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet eredeti, vagy az eredetivel megegyező hiteles másolatát, valamint l) a támogatás megállapításához előírt egyéb igazolást. (4) A kérelem benyújtásakor a kérelmező amennyiben az adott támogatás elbírálásához szükséges köteles maga és a vele egy háztartásban vagy családban élő személyek vagyoni jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez aránytalan nehézségekbe ütközne és időigényes, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. 17

18 (5) Az Szt. 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont, vagyoni helyzetet a Korm. r. 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell igazolni. (6) Munkanélküli, vagy havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező részére támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha a pontjában meghatározott feltételeknek megfelel és az erről szóló igazolást benyújtotta, vagy ha a kérelmező igazolással alátámasztott ok miatt így különösen: jelentős mértékű össz-szervezeti egészségkárosodás, egyéb súlyos betegség, vagy jogszabályi rendelkezés erejénél fogva nem tud megfelelni a pontjában meghatározott követelménynek. 8. (1) A települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az egyes támogatási formákhoz külön is előírt igazolásokat. (2) Vállalkozó kérelmező esetén az Szt. 10. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy jövedelmének igazolásához az adóbevallással már lezárt időszak tekintetében az illetékes adóhatóság igazolása szükséges. (3) Valamennyi települési támogatásra irányuló kérelem elbírálásának feltétele a Mikrotérségi Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat közreműködésével elkészített, egy évnél nem régebbi környezettanulmány megléte. (4) A (3) bekezdésben megjelölt környezettanulmánynak tartalmaznia kell, hogy a kérelmező és a vele egy családban vagy háztartásban élő személy a kérelemben megjelölt és hatósági igazolvánnyal alátámasztott lakó-, tartózkodási helyén életvitelszerűen tartózkodik. Tartalmaznia kell továbbá a kérelem elbírálásához szükséges jövedelmi, vagyoni viszonyokat. (5) Amennyiben a jövedelemre vonatkozó nyilatkozatban foglaltak a Hivatal tudomása, vagy környezettanulmány alapján vitathatók, alkalmazni kell a vélelmezett jövedelem számítására vonatkozó szabályokat. (6) E rendeletben meghatározott feltételekkel nyújtható - szociális rászorultságtól függő - támogatások megállapításánál a család vagy a háztartás Szt. 4. (1) bekezdés az a) - b) pontjaira tekintettel c) és f) pontjai szerinti jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni. (7) Az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások megállapításával kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók. 9. Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére, e körben méltányosság gyakorlására az Szt ának rendelkezései az irányadók, de a visszafizetés nem mentesít az egyéb, így különösen a büntető, vagy szabálysértési felelősség alól. 10. (1) A a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról a 16. és ban foglalt kivételle a Polgármester dönt. (2) A lakhatási támogatásról a jegyző dönt. II. Fejezet Települési támogatások 5. A települési támogatások nyújtásának formái 11. (1) A képviselő-testület az Szt. 45. (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alapján a következő települési támogatásokat nyújthatja: a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, 18

19 (2) A képviselő-testület az Szt. 45. (3) és (4) bekezdései alapján rendkívüli települési támogatást nyújt: a) betegséghez, b) halálesethez, c) elemi kár elhárításához, d) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt segítségre szorulók anyagi gondjainak enyhítéséhez, e) az a)- d) pontokban foglaltakon kívüli krízishelyzetben kamatmentes szociális kölcsön formájában. 6. Lakhatási támogatás 12. (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző települési támogatásként lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó támogatást nyújthat a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez való hozzájárulásként. (2) A lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás, lakbér (a továbbiakban együtt: rezsiköltség) díjához való lakhatási hozzájárulás. (3) A lakhatási támogatás olyan, a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz nyújtható, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. (4) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (5) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. (6) Ha a háztartás a) (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (5) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (7) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő ideértve a gyámot és a nevelőszülőt él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. (8) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege Ft. (9) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. 19

20 (10) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. (11) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (12) A (11) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3- J-0,5 NYM x 0,15, NYM ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. (13) Az (1) bekezdésben foglalt lakhatási támogatás iránt benyújtott kérelemhez a 7. (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően mellékelni kell a háztartás rezsiköltségét igazoló, a kérelem benyújtását megelőző, egy hónapnál nem régebbi számlákat, bizonylatokat, valamint a lakás használatának jogcímét alátámasztó iratot, így különösen tulajdoni lapot, bérleti szerződést, lízing szerződést, használati szerződést, lakáshasználatot megállapító jogerős bírósági határozatot. (14) Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás legfeljebb a kérelem benyújtásának hónapjától kezdődően, egy évre állapítható meg. (15) A lakhatási támogatás folyósítása a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól a szolgáltató felé történik, és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá. 13. (1) A 12. (1) bekezdésben meghatározott lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (2) A lakhatási támogatás iránti kérelem elutasítása, vagy a megállapított támogatás megszüntetése esetén ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be ilyen irányú kérelmet. (3) A lakhatási támogatást, és annak folyósítását meg kell szüntetni: a) ha a kérelmező lakcíme a támogatás folyósítása alatt megváltozik, vagy a kérelmező elhalálozott, vagy b) ha a kérelmező, valamint a háztartásában élő személyek jövedelmi, vagy vagyoni viszonyaiban e támogatásra irányadó, jövedelemhatárt érintő változás következik be, a változás hónapját követő hónaptól. (4) Kérelmező a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt. 20