BOROS ANITA. A KÖZIGAZGATÁSI JOG EUROPANIZÁLÓDÁSA - különös tekintettel Középmagyarországi Régióban megvalósuló közbeszerzési eljárásokra *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BOROS ANITA. A KÖZIGAZGATÁSI JOG EUROPANIZÁLÓDÁSA - különös tekintettel Középmagyarországi Régióban megvalósuló közbeszerzési eljárásokra *"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR BOROS ANITA A KÖZIGAZGATÁSI JOG EUROPANIZÁLÓDÁSA - különös tekintettel Középmagyarországi Régióban megvalósuló közbeszerzési eljárásokra * Jelen cikkünk a tagállami közigazgatási jog europanizálódásának kérdéseivel foglalkozik, választ keresve arra, vajon milyen területeken a legintenzívebb a közösségi közigazgatási politika hatása és milyen mértékben kell a tagállami közigazgatási autonómiának alárendelődni a közösségi akaratnak. A tagállami és a közösségi gazdaság szempontjából az egyik legfontosabb terület a közbeszerzések kérdésköre, ezért tanulmányunkban górcső alá vesszük a közbeszerzések jogának europanizálódásának kérdését. 1. Európai közigazgatási jog és a közigazgatási jog europanizálódása 1.1. A közigazgatási jog europanizálódás és az európai közigazgatási jog fogalmi elhatárolása A közösségi közigazgatási jog és a tagállami közigazgatás viszonyának kérdése a közösség létrejötte óta a tagállami és a közösségi hatáskörmegosztás egyik prominens kérdése. A tagállamok a csatlakozás feltételeként kötelesek nemzeti jogrendszerüket a közösség addigi tagállamai által kimunkált közösségi joghoz igazítani. A jogharmonizáció hazánk esetében a legtöbb területet érintette, ugyanakkor a szorosabb értelemben vett közigazgatási jogi jogharmonizációra látszólag nem került sor, hiszen a közigazgatási kérdések szabályozása tagállami hatáskörben maradt. Az elmúlt években azonban a közösségi politika tagállami közigazgatásra gyakorolt hatásának intenzitása jelentős mértékben megnövekedett. Ez elsősorban olyan területeken szembetűnő, ahol a közösségi gazdaságpolitika, illetőleg a belső piac egységes fellépést követel meg. Az európai közigazgatási jog az európai közigazgatási jog elsősorban az Unió jogának végrehajtását jelenti egyrészről az Unió szervei, másrészről a tagállami közigazgatási * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Közigazgatási szervezet és e-kormányzás műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Török Gábor egyetemi tanár (BCE). A szerző egyetemi adjunktus (BCE Közigazgatástudományi Kar); elérhetősége:

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR szervek által, míg a közigazgatási jog europanizálódása a közösségi jogalkotás tagállami közigazgatás-formáló kérdéseire koncentrál. Ezzel szemben az europanizáció a tagállami közigazgatás közösségi jogi gondolkodás és jogi tevékenység által történő befolyásolását, átformálását és egyes esetekben helyettesítését jelenti. 1 Az Unió és a közösségi politikák vonatkozásában kialakított közösségi jog nemzeti jogra gyakorolt hatása eltérő az Unió egyes államait tekintve, figyelemmel a csatlakozás időpontjára és az egyes államok alkotmányos, illetve közigazgatási berendezkedésére. A közösségi jog tagállami közigazgatásra gyakorolt hatása mind a nemzeti anyagi mind az alaki jog vonatkozásában megmutatkozik. 2 A közösség fejlődésével a tagállamok és a közösség kapcsolatrendszerének kiteljesedésével párhuzamosan a közösség egyre intenzívebb módon ragadta magához bizonyos olyan kérdések közösségi szinti szabályozását, melyek a közösségi jogon kívüli nemzeti jogrendszerekben tipikusan tagállami szabályozási hatáskörbe tartoztak. A közösségi közigazgatási szabályozók tagállami közigazgatásba történő beavatkozásának folyamata a 80-as évekre vezethető vissza, elkezdődött az egyes közösségi politikák szisztematizálása, melynek eredményeként a 90-es évekre a közösségi jog a tagállamok közigazgatását rendkívüli mértékben determináló tényezővé vált. Ennek egyik prominens példája a Factortame-ügy, amely során a Közösség erőteljesen beavatkozott az Egyesült - Királyság közigazgatási jogába. 3 A Factortame-ügy tekinthető az első olyan ítéletnek, amely a tagállami közigazgatásba történő közösségi beavatkozás kezdeti lépését jelentette: ezt követően sorban születtek olyan ítéletek, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben, de a tagállamok felelősségét állapították meg. kimondó ítéletei a közösségi joggal össze nem egyeztethető tagállami magatartás miatt. A közigazgatás és a közigazgatási jog europanizációja nem új keletű fogalom a közigazgatás-tudomány számára: elsődlegesen a német szakirodalom homlokterében áll, mely a kérdés kapcsán elsősorban a primer és szekunder jogforrások végrehajtásához kapcsolódó európai bírósági ítéletek, az irányelvek átültetése, és a közösségi jogon keresztül a tagállami közigazgatás továbbfejlesztésének lehetőségeit vizsgálja. 4 A közösségi jog végrehajtása vonatkozásában megkülönböztetünk közvetlen és közvetett végrehajtást. A közösségi jog közvetlen, közösségi szervek általi - közigazgatási értelemben vett - végrehajtás csak igen szűk körben értelmezhető. A közösségi jog végrehajtása elsősorban a Bizottság feladata, de egyes esetekben a Tanács is szerepet kap bizonyos segédszervek közreműködésével, mint például a különböző tanácsadó, regionális és egyéb közigazgatási bizottságok, vagy az ügynökségek 5 bevonásával. 1 SCHMIDT ASSMANN: Deutsches und Europäisches Verwaltungsrecht. Deutsches Verwaltungsblatt HENNEKE, HANS GÜNTER: Europäisierung des Verwaltungsverfahrensrechts. Zeitschtrift für Gesetzgebung sz BOROS ANITA: A közigazgatási jog és a közigazgatási eljárásjog europanizálódása. In: Jogtudományi Közlöny, (megjelenés alatt) 4 SCHMIDT, REINER: i.m Ld. bővebben a Tanács 58/2003. EG rendeletét

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Itt kell megemlítenünk azt is, hogy a közösségi jog végrehajtására hatást gyakorol a Bíróság esetjoga, valamint az egyéb közösségi szervek egyedi ügyekben született döntései is. A közvetett, tagállami közigazgatási szervek által megvalósuló végrehajtás általánosabbnak tekinthető a jelenlegi közösségi közigazgatási rendszerben. A tagállami szintű végrehajtás szintén két vonatkozásban értelmezhető: az egyik, amikor a tagállam a saját tagállami végrehajtó hatalma gyakorlása útján hajt végre egy bizonyos közösségi közigazgatási feladatot, míg a másik esetben egy tagállam közvetett végrehajtása hatással van a többi tagállam közigazgatási végrehajtására is ilyenkor jöhetnek létre például az ún. transznacionális közigazgatási cselekmények. 6 A közösségi jog közvetett végrehajtása nem jelenti azt, hogy a tagállami közigazgatási szervek nem gyakorolnak végrehajtási funkciókat, hiszen a tagállami közigazgatási szervek eljárásuk során kötelesek a közösségi jog előírásaira is figyelemmel lenni. 7 Ha megvizsgáljuk a közösségi jog végrehajtására vonatkozó szabályrendszert és az Európai Bíróság esetjogát, megállapítható, hogy ezen a területen a leghézagosabb a közösségi jogi szabályozás rendszere. 8 A közösségi közigazgatási jog és a tagállami közigazgatás viszonyát a közösségi alapelvek mellett a közösségi jogalkotás is determinálja: a közösségi jogforrások közül a közigazgatási jogterületeket érintően a rendeletek és az irányelvek szerepe emelendő ki. Az irányelvek többnyire generális klauzula jelleggel fogalmaznak meg a tagállamok számára követendő irányokat Hatáskörmegosztás az Unió és a tagállamok között a közösségi jogforrásokban A közösségi jog elsőbbségének kérdését az Európai Bíróság konkretizálta ítéleteiben először a Costa vs. ENEL ügyben, ahol a Bíróság kimondta, hogy a tagállamok a közösség létrehozásával bizonyos hatásköröket ruháztak a közösségre, mellyel saját szuverenitásukat is korlátozták ben a Bizottság vs. Franciaország ügyben a Bíróság kifejtette, hogy a közösségre átruházott hatáskörök egyoldalú nyilatkozattal nem vonhatók vissza. Ilyen elveken nyugodva 1978-ban a Bíróság az ún. Simmenthal II-ügyben a Bíróság az eddigieket kiegészítve úgy rendelkezett, hogy a nemzeti bíróságok a nemzeti jogot a közösségi jognak megfelelően kell értelmezniük. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az Európai Unió és a tagállamok közötti hatáskör-megosztási kérdések világosabbá váltak: az EU egy olyan közösség, amelynek tagállamai lemondtak a közösség javára egyes jogaikról, úgy hogy azokat átruházták a közösségre vagy annak intézményeire. 10 Az alapszerződések ugyanakkor nem határoz- 6 WINTER, GERD: Kompetenzverteilung und Legitimation in der Europäischen Mehrebenverwaltung. Europarecht sz BOROS ANITA: A közigazgatási jog és a közigazgatási eljárásjog europanizálódása. In: Jogtudományi Közlöny, (megjelenés alatt) 8 HENNEKE, HANS GÜNTER: i.m SCHWARZE, JÜRGEN: i.m. 797.p. 10 HORVÁTH ZOLTÁN ÓDOR BÁLINT: Az Európai Unió reformja. Az Unió Lisszabon Után. Budapest. HVG- ORAC Kiadó,

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ták meg a közösségi és a tagállami kompetenciák pontos elhatárolásának alapelveit, mely a hárompilléres rendszerben számos politikai és legitimációs problémát eredményezett. Az integráció mai szintjén ugyanakkor a további mélyítés csak úgy tűnt kivitelezhetőnek, ha a tagállamok számára világos, hogy mely területeken veszélyezteti szuverenitásukat az integráció és milyen hatáskörök maradhatnak tagállami jogkörben. 11 A közösségi és a tagállami hatáskörmegosztás viszonyát leginkább kifejező két alapelv: a szubszidiaritás és az arányosság alapelve. A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. A Lisszaboni Szerződést megelőzően is megkövetelték a szerződéses alapelvek, hogy a Bizottság csak úgy tehessen jogalkotásra javaslatot, ha már megvizsgálta, hogy az nem sérti a szubszidiaritás alapelvét, ám az erre vonatkozó kontrollmechanizmusok kidolgozatlanok voltak. Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. Az Európai Unióról Szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 3. cikkének (6) bekezdése kimondja, hogy az Unió célkitűzéseit a megfelelő eszközökkel, a Szerződésben ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg, melyet az EUSZ. 4. cikke egészít ki azzal, hogy minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad. A hivatkozott cikk második bekezdése kimondja azt is, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan részét képezi azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is, tiszteletben tartva az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így például a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad. A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben deklarálásra került, hogy valamennyi intézmény biztosítja a szubszidiaritás és az arányosság elvének folyamatos tiszteletben tartását az Európai Unióról szóló szerződés 3b. cikkében meghatározottak szerint, a jogalkotási aktusokra irányuló javaslatok előterjesztése előtt a Bizottság széles körű konzultációt folytat. Ennek során, adott esetben, a tervezett intézkedés regionális és helyi vonatkozásait is figyelembe kell venni, 11 HORVÁTH ZOLTÁN ÓDOR BÁLINT: Az Európai Unió reformja. Az Unió Lisszabon Után. Budapest. HVG- ORAC Kiadó,

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR a Bizottság a jogalkotási aktusok tervezeteit és módosított tervezeteit az uniós jogalkotóknak történő továbbítással egyidejűleg továbbítja a nemzeti parlamenteknek. a jogalkotási aktusok tervezeteit a szubszidiaritás és az arányosság elve tekintetében külön indokolni kell, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság, illetve adott esetben amennyiben a jogalkotási aktus tervezete tőlük származik a tagállamok csoportja, a Bíróság, az Európai Központi Bank, illetőleg az Európai Beruházási Bank figyelembe veszi a nemzeti parlamentek, illetve a nemzeti parlamenti kamarák indokolt véleményét, az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik a szubszidiaritás elvét megsértő jogalkotási aktus megtámadására irányuló, valamely tagállam által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 230. cikkében megállapított eljárás szerint benyújtott, illetve egy tagállam által a saját jogrendje szerint nemzeti parlamentje, illetve a nemzeti parlamenti kamarája nevében hozzá továbbított keresetek elbírálására. Az EUSZ 5. cikke expressis verbis deklarálja, hogy az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó, melynek megfelelően minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad. Az uniós politikákról szóló rendelkezéseket az Európai Unió működéséről szóló szerződés tartalmazza (a továbbiakban: EUMSz.) - kivéve az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános és a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó különös rendelkezések. A Közösség és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás szabályait az EUM- Szerződés Első Részének 1. címe részletezi, melynek 2. cikke szerint: Ha egy meghatározott területen a Szerződések kizárólagos hatáskört ruháznak az Unióra, e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktust, a tagállamok pedig csak annyiban, amennyiben őket az Unió erre felhatalmazza, vagy ha annak célja az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása, amennyiben egy meghatározott területen a Szerződések a tagállamokkal megosztott hatáskört ruháznak az Unióra, e területen mind az Unió, mind pedig a tagállamok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű jogi aktusokat. Ebben az esetben a tagállamok e hatáskörüket csak olyan mértékben gyakorolhatják, amilyen mértékben az Unió hatáskörét nem gyakorolta, illetve amennyiben az Unió úgy határozott, hogy lemond hatáskörének gyakorlásáról, meghatározott területeken és a Szerződésekben megállapított feltételek mellett az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések megtételére, anélkül azonban, hogy ennek révén elvonná a tagállamok e területeken meglévő hatásköreit. Az Unió e területekre vonatkozó, a Szerződésekben meghatározott rendelkezések alapján elfogadott kötelező erejű jogi aktusai nem eredményezhetik a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációját. A közösségi közigazgatási jog tagállami közigazgatást determináló egyik kiemelt jelentőségű dokumentuma a 2000-ben elfogadott Alapjogi Charta, melynek 41. cikke bevezet-

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR te a jó közigazgatáshoz való jogot, mely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék. A jó közigazgatáshoz való jog magában foglalja: mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák, mindenkinek a jogát arra, hogy a személyére vonatkozó iratokba a bizalmas adatkezeléshez, illetőleg a szakmai és üzleti titokhoz fűződő jogos érdekek tiszteletben tartása mellett betekintsen, az igazgatási szervek azon kötelezettségét, hogy döntéseiket indokolják.12 Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az Unió a tagállamok jogában foglalt közös általános elvek alapján megtérítse számára az intézményei és alkalmazottai által feladatuk teljesítése során neki okozott károkat, illetve hogy a Szerződések nyelveinek valamelyikén írásban forduljon az Unió intézményeihez, és ugyanazon a nyelven kapjon választ. 13 Szintén 2000-ben fogadta el a Parlament A helyes hivatali magatartás európai kódexét, 14 mely a helyes hivatali magatartás általános elveit 15 tartalmazza, így különösen a diszkrimináció tilalmát, a hatalommal való visszaélés tilalmát, a pártatlanság és függetlenség, az objektivitás, a tisztességes eljárás, a meghallgatáshoz való jog és a nyilatkozattételi jog alapelveit. Ezek az alapelvek bár nem kifejezetten a tagállamok számára írnak elő követendő magatartást, mégis hatást gyakorolnak a nemzeti közigazgatási jogra, hiszen a legtöbb tagállam átültette az említett alapelveket saját jogrendszerébe július 25-én a Bizottság elfogadott egy Fehér Könyvet a közösségi végrehajtásról (European Governance), 16 melyhez a Bizottság számos alkalommal közleményt fűzött. A Bizottság megállapításai és javaslatai az alábbiakban foglalhatók össze: A Bizottság célul tűzte ki a közhivatalok adminisztrációs terheinek és költségeinek csökkentését, valamint a meglévő jogszabályok egyszerűsítését, a jogszabályokhoz való egyszerűbb és könnyebb hozzáférhetőség javítását, szükséges a jogalkotási folyamatok egyszerűsítése, az előzetes egyezetések folyamatának kidolgozását, illetve a különböző jogalkotási szintek összetett hierarchiájának csökkentését és a nemzeti szinten hozott és közösségi szabályokhoz hozzáadódó döntések szerepének tisztázását Az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikk (2) bek. 13 Az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikk (3) (4) bek. 14 ABL. L HILL, HERMANN: i.m Europäisches Regieren Ein Weissbuch, Brüssel, , KOM (2001) BOROS ANITA: A közigazgatási jog és a közigazgatási eljárásjog europanizálódása. In: Jogtudományi Közlöny, (megjelenés alatt)

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az európai közigazgatási jog hatása a tagállami közigazgatásra, különös tekintettel a közbeszerzések jogára 2.1. A közösségi közbeszerzési jog hatása a tagállami közbeszerzési szabályozásra A közösségi jog egyik legkézenfekvőbb hatása a tagállami közigazgatási rendszerekre a közigazgatási jog alapelveiben keresendő: a hagyományos állam állampolgár jogviszonyt a legtöbb közigazgatási területen felváltotta egy rendkívül komplex, a közösségi, a nemzetközi és a nemzeti jog szövevényes hálója által kreált és szabályozott jogviszony. Belső Piacon realizálható verseny intenzitásának a hetvenes évektől a Közösség megpróbálta a közbeszerzést is az egységes piac szellemében szabályozni. Az 1987-es Egységes Európai Okmány előtt létrehozott úgynevezett Fehér Könyvben a kormányzati, és a közüzemi beszerzésekről, valamint a közbeszerzési ügyekben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről is szó esett. A közösség a klasszikus (elsősorban kormányzati) szereplők beszerzéseire értékhatárokat állapított meg (ún. közösségi értékhatárok), melyek alatti beszerzések esetében az irányelvek alkalmazása nem kötelező. Az irányelvek háromféle közbeszerzési eljárást különböztetnek meg, így a nyílt eljárást (open procedure), a meghívásos eljárást (restricted procedure), valamint a tárgyalásos eljárást (negotiated procedure). A közösségi jog kötelező jelleggel előírja a tagállamok számára egy önálló közbeszerzési fórum létrehozását és a jogorvoslati jog biztosítását. A közösségi jog megfelelő végrehajtását ebben az esetben is a Bizottság felügyeli. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás (a továbbiakban: Európai Megállapodás) önálló rendelkezéseket tartalmazott hazánk számára a közbeszerzések jogát érintő harmonizációs kötelezettségekről, "A verseny és más gazdasági rendelkezések" fejezet-cím alatt. Az Európai Megállapodás 66. cikk alapján ideiglenesen lehetőség volt Magyarország nemzeti közbeszerzési piacának védelmére is, amely azt jelentette, hogy lehetőség adódott a közösségi vállalatok magyarországi szerződés-odaítélési eljárásokban való részvételének korlátozására és teljes kizárására is az átmeneti időszakban, a beszerzéssel összefüggésben az áru hazai származása, illetve a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték alapján történő előnyben részesítés nem ütközött az Európai Megállapodásban foglaltakkal a 10 éves átmeneti időszak alatt, Magyarország az átmeneti időszak végére a közösségi vállalatok irányában a nemzeti elbánás biztosítására vállalt kötelezettséget, s nem arra, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályait a közösségi normákhoz harmonizálja, alapvető célként nevesítettük a GATT Kormányzati beszerzésekről szóló Kódexéhez való csatlakozást.

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A megállapodás szerint Magyarország és a Közösség a Megállapodás rendelkezéseivel összhangban, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény előírásainak megfelelően, a Megállapodás hatálybalépésekor kezdődő és legfeljebb tíz évig tartó átmeneti időszak alatt fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet hoz létre.18 ( ) Magyarország és a tagállamok fokozatosan kiigazítanak minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot annak a biztosítása érdekében, hogy a Megállapodás hatálybalépése utáni ötödik év végére az áruk beszerzési és forgalmazási feltételei tekintetében a Magyarországhoz és a tagállamokhoz tartozó személyek között ne legyen megkülönböztetés. 19 Az első közbeszerzési törvényünk 1995-ben a közbeszerzésekről szóló akkori hat európai közösségi irányelv, és a GATT Kormányzati Beszerzésekről szóló Kódexe és a közbeszerzések tárgyában született UNIDROIT-mintatörvény, valamint az 1934-es Közszállítási Szabályzat egyes normáira épült és már akkor igyekezett olyan rendszert kidolgozni, amely megfelelt a közösségi közbeszerzési jog általános elveinek. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság 2000-ben is kedvező értékelést adott a közbeszerzések magyarországi szabályozásáról és gyakorlatáról. A november 8-án kiadott országjelentés megállapította, hogy: A jogi szabályozás harmonizációja terén a közbeszerzés megfelelő módon előrehaladt, de az értékhatárok, határidő, kivételek, értékelési kritériumok, a nemzeti preferenciák leépítése, valamint a közüzemekkel folytatott eljárások területén még további erőfeszítésekre van szükség. Néhány szabály jelenleg szigorúbb az acquis által megengedettnél. A jogi szankcionálás és a jogorvoslat, valamint az eljárások megindítására vonatkozó szabályozás tekintetében még további harmonizáció szükséges. Magyarország már létrehozta az acquis ezen részének átvételéhez szükséges testületet Az Európai Megállapodás 7. cikke 19 Az Európai Megállapodás 32. cikke 20 GAJDOS RÓBERT BOROS ANITA: A Közbeszerzések Tanácsa. Múlt és jelen. A közbeszerzés gyakorlata. Szakértők útmutatói ajánlatkérőknek és ajánlattevőknek. RAABE Kiadó, Budapest, 2011 (megjelenés alatt).:

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az eljárások számának és értékének alakulása az közti időszakban Forrás: Közbeszerzések Tanácsának beszámolói a vizsgált időszakra 21 A hazai közbeszerzési piac felélénkülésével párhuzamosan fokozatosan befejeződött a közösségi irányelvek felülvizsgálata is: az eredeti elképzeléshez képest jelentős késéssel ugyan, de év végén jutottak egyezségre a jogalkotásért felelős intézmények az új közbeszerzési irányelvek végleges változatát illetően. Az irányelvek formális elfogadására 2004 februárjában, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésükre pedig április 30-án került sor. 22 A közösségi szintű közbeszerzési szabályozás elsődleges jogforrásait tekintve elsősorban az alapító szerződések rendelkezései emelendők ki, melyek a különböző belső piac működésére vonatkozó alapelvek pl. a diszkrimináció tilalma, a versenytisztaságának védelme deklarálásával nagymértékben meghatározzák a tagállami közbeszerzési jog szabályozásának kereteit. Rendkívül lényeges ugyanakkor kiemelnünk, hogy a közbeszerzések jogának legfontosabb jogforrásai rendeleti és irányelvi szinten jelennek meg. A rendeletek közvetlenül vonatkoznak minden tagállamra, általánosan érvényesek, közvetlenül alkalmazhatóak. A legfontosabb közbeszerzési tárgyú rendeletek: A Bizottság 1177/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról, A Bizottság 1422/2007/EK rendelete (2007. december 4. ) a 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szerződés-odaítélési el- 21 ( ) 22 GAJDOS RÓBERT BOROS ANITA: A Közbeszerzések Tanácsa. Múlt és jelen. A közbeszerzés gyakorlata. Szakértők útmutatói ajánlatkérőknek és ajánlattevőknek. RAABE Kiadó, Budapest, 2011 (megjelenés alatt).

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR járásokra vonatkozó alkalmazási értékhatárai tekintetében történő módosításáról, A Bizottság 2083/2005/EK rendelete (2005. december 19.) a 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárásokban alkalmazandó értékhatárok tekintetében történő módosításáról, A Bizottság 1564/2005/EK rendelete (2005. szeptember 7.) a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek megfelelő, közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények közzététel, A Bizottság 213/2008/EK rendelete (2007. november 28.) a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról, A Bizottság 2151/2003/EK rendelete (2003. december 16.) a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, Az Európai Parlament és a Tanács 2195/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a közös közbeszerzési szószedetről (CPV), Az Európai Parlament és a Tanács 176/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK rendeletnek Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozása következtében történő módosításáról, A Bizottság 105/2007/EK rendelete (2007. február 1.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról, Az Európai Parlament és a Tanács 1888/2005/EK rendelete (2005. október 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK rendelet módosításáról tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia Európai Unióhoz történő csatlakozására, Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról.23 Az említett rendeletek közül a legjelentősebb szerepet az Európai Parlament és Tanács közös közbeszerzési szószedetről szóló többször módosított 2195/2002/EK rendelete képezi (a továbbiakban: CPV-rendelet). A rendelet annak érdekében került kidolgozásra, hogy a szerződések tárgyának megnevezése jobban kapcsolódjon a közbeszerzési ágazat különleges jellemzőihez és hogy azonos áruleírást tartalmazó, és az áruleírásokhoz ugyanazokat a megfelelő alfanumerikus kódokat hozzárendelő egységes hivatkozási rendszer kerüljön kidolgozásra, amely által a nyelvi akadályok közösségi szinten áthidalhatók ( ) 24 BOROS ANITA TÁTRAI TÜNDE (szerk.): Közbeszerzési kommentár. Budapest, (megjelenés alatt)

11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az irányelvek ezzel szemben, valamilyen cél elérését írják elő a tagállamok számára, azonban a közösségi jogalkotó a teljesítés módját a tagország belső jogszabályalkotására bízza. A legfontosabb közbeszerzési tárgyú irányelvek: Az Európai Parlament és a Tanács március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, Az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról, A Bizottság szeptember 7-i 2005/51/EK irányelve a közbeszerzésről szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv XX. mellékletének, valamint a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. mellékletének módosításáról, A Bizottság 1422/2007/EK rendelete (2007. december 4.) a 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szerződés-odaítélési eljárásokra vonatkozó alkalmazási értékhatárai tekintetében történő módosításáról, Az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról, Az Európai Parlament és a Tanács július 13-i 2009/81/EK irányelve a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energia hatékony közúti járművek használatának előmozdításáról.25 Lényeges ugyanakkor annak hangsúlyozása is, hogy a közbeszerzési közösségi jogforrások elsősorban a közösségi szinten meghatározott értékhatárokat elérő, illetőleg azt meghaladó értékű közbeszerzésekre vonatkoznak, vagyis a közösség a közösségi értékhatárokat el nem éréi közbeszerzések szabályozását meghagyja tagállami hatáskörben látszólag. A 2004/17/EK irányelv, továbbá a 2004/18/EK irányelv számos koordinációs szabályt határoznak meg az uniós értékhatár feletti közbeszerzési eljárások összehangolásához. A tagállamoknak ezeket az összehangolásra vonatkozó, de a közbeszerzési folyamatot nem minden szempontból lefedő eljárásokat át kell ültetniük saját nemzeti törvényeikbe. A tagállamok többsége egyazon törvényen belül szabályozza az uniós értékhatár feletti és alatti közbeszerzéseket, míg a szabályozással nem rendelkező tagállamok az uniós értékhatár alatti esetekben is a versenyeztetést támogatják. 25 ( )

12 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Nyolc tagállam (Ausztria, Bulgária, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg és Románia) az értékhatár alatti beszerzéseknél ugyanazokat a szabályokat alkalmazza a klasszikus szektorban és a közszolgáltatók esetében is. Szlovéniában, Spanyolországban és Svédországban viszont a közszolgáltatók értékhatár alatti beszerzéseiről a közszolgáltatókra vonatkozó külön jogszabályokon belül rendelkeznek. Nyolc tagállam, a Cseh Köztársaság, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Lengyelország és a Szlovák Köztársaság, nem rendelkeznek a közszolgáltatók értékhatár alatti beszerzéseire vonatkozó jogszabályokkal. Ezekről a beszerzésekről egy vagy több külön törvényben rendelkeznek. Bár Dániában nincs jogszabály, az ajánlatkérőknek belső szabályzatot kell alkotniuk, míg Hollandiában a közszolgáltatókra vonatkozó rendelkezések alkalmazása önkéntes. 26 Nos, a fentiek alapján megállapítható, hogy a legjelentősebb szerepet a tagállami közigazgatásra az irányelvek gyakorolják. A 18/2004 EGK irányelv preambuluma szerint ugyanis irányelv a tagállamokban az állam, a területi és a települési önkormányzatok, valamint a közjogi intézmények nevében kötött szerződések odaítélése során tiszteletben kell tartani a Szerződés elveit, és különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét, továbbá az ezekből levezethető olyan elveket, mint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elve. A bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében azonban tanácsos rendelkezéseket hozni az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások közösségi összehangolására vonatkozóan, amely rendelkezéseknek az említett elveken kell alapulniuk annak érdekében, hogy érvényesülésüket biztosítsák, valamint, hogy a közbeszerzések verseny előtti megnyitását garantálják. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ha egy közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban egy közjogi intézmény ajánlattevőként vesz részt, ez a magánjog hatálya alá tartozó ajánlattevők tekintetében ne torzítsa a versenyt. A 17/2004 EGK irányelv az ún. különös közbeszerzési eljárásra vonatkozik. Az irányelv preambulumában leszögezi, hogy a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban szükség volt egy olyan irányelv kidolgozására, amely a Bíróság joggyakorlatán alapul. A szerződések odaítélésére irányuló eljárások összehangolását szolgáló szabályoknak a szóban forgó ágazatokban történő bevezetését indokolja egyrészt az, hogy a nemzeti szervek különböző módszerekkel befolyásolhatják az ajánlatkérők magatartását, beleértve az ajánlatkérők jegyzett tőkéjében való részesedést és az ügyvezető, döntéshozó, illetve felügyeleti testületeikben való képviseletet. Az érintett beszerzési eljárások összehangolásának szükségességét másrészt az indokolja, hogy a tagállamok által az adott szolgáltatás teljesítéséhez szükséges hálózatoknak történő szállításra, e hálózatok szolgáltatására vagy működtetésére vonatkozóan megadott, különleges, illetve kizárólagos jogok miatt, működési piacaik jellege zárt. 26 Az uniós értékhatár alatti beszerzések szabályozása és az uniós irányelvek által részletesen nem szabályozott területek. 45. sz. SIGMA tanulmány.

13 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Ugyanakkor az irányelv rámutat arra is, hogy a közösségi összehangoló rendelkezések alkalmazását szükségessé tevő értéket el nem érő közbeszerzési szerződések esetében helyénvaló felidézni a Bíróság által kialakított joggyakorlatot, amely szerint a Szerződések ( ) szabályai és elvei alkalmazandók. 27 Ez egyben azt is előre vetíti, hogy a tagállamok szabályozási szabadsága a közösségi értékhatárokat el nem érő közbeszerzések tekintetében is korlátozott. A közösségi értékhatár alatti szerződések jelentős lehetőséget jelentenek a belső piaci vállalkozások, különösen a KKV-k és az induló vállalkozások számára. ( ) A több tagállamban felmerült költségvetési problémák tükrében különösen fontos a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának a biztosítása. ( ) az átlátható közbeszerzési eljárások bizonyítottan védelmet nyújtanak a korrupció és a protekcionizmus ellen. Ennek ellenére az ilyen szerződéseket még mindig számos esetben ítélik oda közvetlenül, versenytárgyalási eljárás nélkül a helyi szolgáltatónak. Az Európai Bíróság esetjogában megerősítette, hogy az EK Szerződés belső piacra vonatkozó szabályait a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek hatálya alá nem tartozó szerződésekre is alkalmazni kell. 28 A közbeszerzések területén számos olyan, a soft law területéhez tartozó jogforrással is találkozhatunk, melyek bár kötelező erővel nem bírnak, mégis befolyással rendelkeznek a tagállami közbeszerzési jog szabályozására. Ilyen például a Bizottság által kibocsátott zöld és fehér könyvek. 29 E dokumentumok célja ezért kettős: egyrészről iránymutatásul szolgálnak a tagállamok és ajánlatkérő szerveik számára arra nézve, hogyan alkalmazhatják a közösségi jogi keretet, másrészt kiemel több olyan nemzeti szabályt és gyakorlatot, amellyel megkönnyíthető a nemzeti szabályok közösségi szabályoknak való megfeleltetősége. Ebbe a körbe sorolható például Az Európai Bizottság közleménye az általános érdekű szolgáltatásokról Fehér könyv az általános érdekű szolgáltatásokról Zöld könyv a PPP-kről Az Európai Bizottság közleménye a PPP-kről Az Európai Bizottság értelmező közleménye az IPPP-kről Zöld könyv a védelmi beszerzésekről Az Európai Bizottság közleménye a védelmi beszerzésekről Az Európai Bizottság értelmező közleménye a környezetvédelmi szempontok alkalmazhatóságáról Az Európai Bizottság közleménye az EK-Szerződés 226. cikkének végrehajtásáról Az Európai Bizottság értelmező közleménye a koncesszióról 27 17/2004 EK irányelv Preambulum 9. pontja 28 A Bizottság értelmező Közleménye a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó közösségi jogról (2006/C 179/02) 29 Lásd részletesen:

14 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az Európai Bizottság értelmező közleménye a szociális szempontok alkalmazhatóságáról Az Európai Bizottság munkaanyaga az általános érdekű szociális szolgáltatásokra alkalmazható közösségi közbeszerzési szabályokról Az Európai Bizottság értelmező közleménye az irányelvek által nem szabályozott beszerzésekről. A közbeszerzési jogforrások között kiemelt helyet foglal el az Európai Unió Bíróságának esetjoga is. A Bíróság közigazgatási jogi szerepe elsősorban a tagállami végrehajtásra gyakorolt hatásában ragadható meg: az egységes bírósági gyakorlat ugyanis jelentős mértékben befolyásolja a tagállami végrehajtási eljárások fejlődésének irányát. A Bíróság szabályzatainak hátterében nem egy adott nemzeti jogrendszer áll, hanem jogtudománya majdnem az Unió összes tagállamának jogrendszeréből inspirálódik A Közép-magyarországi Régió közbeszerzései és a közösségi közbeszerzési jog A hazai közigazgatás és azon belül a közbeszerzési intézményrendszer is elsősorban a központi régióra koncentrálódik: Budapesten található a közbeszerzések központi szervei, a Közbeszerzések Tanácsa és a Tanács mellett működő Közbeszerzési Döntőbizottság, a központi közigazgatási szervek és a nagy ajánlattevő gazdasági társaságok nagy része is. Az eljárások számának és értékének alakulása ben 30 Európai közigazgatási elvek. SIGMA Tanulmányok No.27., ( )

15 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A hazai közbeszerzési eljárások jelentős többsége a Közép-Magyarországi régióban, azon belül is Budapesten realizálódik. Az eljárások számának alakulása 2009-ben

16 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az eljárások számának alakulása 2010-ben Forrás: Gajdos Róbert Boros Anita: A Közbeszerzések Tanácsa. Múlt és jelen. 31 A közösségi és a tagállami közbeszerzés kapcsolatát reprezentálja az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása. Magyarország viszonylatában egy olyan közbeszerzési ügy emelendő ki, mely a Közép-Magyarországi Régióhoz köthető, több szempontból is: az ajánlatkérő fővárosi érdekeltségű klasszikus ajánlatkérő volt, ahogyan a megvalósítandó beruházás is. C-138/08. sz. ítélete, melyben az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában a Fővárosi Ítélőtábla fordult a Bírósághoz, február 13-án kelt határozatával, az előtte folyamatban lévő Hochtief AG, Linde-Kca-Dresden GmbH és a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság között, a Budapest Főváros Önkormányzata részvételével folyamatban lévő eljárásban. Az alapügy a közösségi értékhatárt meghaladó építési beruházásra irányuló tárgyalásos közbeszerzési eljárást érint. Budapest Főváros Önkormányzata február 5-én az alapügy tárgyát képező közbeszerzési eljárásra vonatkozóan részvételi felhívást tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az ajánlattételre felhívandó jelentkezők létszámaként minimum 3, maximum 5 fős keretszámot határozott meg. A részvételi határidő lejártáig öt részvételi jelentkezés érkezett, köztük az alapügy felpereseinek konzorciumáé. A beérkezett jelentkezések alapján Budapest Főváros Önkormányzata egyrészről összeférhetetlenség címén érvénytelennek nyilvánította a felperesek alkotta konzorcium jelentkezését, másrészt pedig az eljárásnak a két alkalmasnak minősített jelentkezővel való folytatásáról döntött, és ezek részére megküldte az ajánlattételi felhívást. 31 GAJDOS RÓBERT BOROS ANITA: A Közbeszerzések Tanácsa. Múlt és jelen. A közbeszerzés gyakorlata. Szakértők útmutatói ajánlatkérőknek és ajánlattevőknek. RAABE Kiadó, Budapest, 2011 (megjelenés alatt).

17 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A felperesek Budapest Főváros Önkormányzatának határozata ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a Döntőbizottsághoz, amelyben többek között azzal érveltek, hogy a Kbt a szerint nem folytatható az eljárás, mivel az alkalmas jelentkezők száma nem érte el az előírt minimális létszámot. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította. A felperesek ezt követően a KTKD határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték, különösen a 93/37 irányelv 22. cikkének (2) és (3) bekezdésére hivatkozva. Mivel az elsőfokon eljáró bíróság szintén elutasította kérelmüket, a felperesek fellebbezéssel éltek a kérdést előterjesztő bíróság előtt. E körülmények között határozott úgy a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé: A [ ] 93/37 irányelv 22. cikkének helyébe lépő 2004/18[ ] irányelv 44. cikke (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának helye lehet-e, ha a közbeszerzési eljárás kezdeményezése olyan időben történt, amikor a 2004/18 [ ] irányelv már hatályba lépett, az átültetésére a tagállamok számára biztosított határidő azonban még nem telt le, így az a nemzeti jogba még nem épült be? Először is meg kell jegyezni, hogy az irányelv átültetésére előírt határidő letelte előtt nem kifogásolható, hogy a tagállamok még nem fogadták el az irányelv nemzeti jogba történő átültetéséhez szükséges intézkedéseket. Az alapügyben tehát a szóban forgó közbeszerzési eljárás megkezdése idején a 2004/18 irányelv még nem került átültetésre a magyar jogba, mivel az erre előírt határidő még nem telt le, így még a 93/37 irányelvet kellett alkalmazni az eljárás ezen szakaszában. A 93/37 irányelv 22. cikke (3) bekezdésének értelmében, ha tárgyalásos eljárás útján ítélnek oda egy szerződést, a tárgyalásban való részvételre meghívottak száma nem lehet kevesebb háromnál, feltéve hogy elegendő számú alkalmas jelentkező van. E rendelkezésből tehát az következik, hogy az ajánlatkérőknek legalább a tárgyalásra meghívott jelentkezők itt megadott minimális létszámát be kell tartaniuk, ha az alkalmas jelentkezők száma engedi. Ebből következően a 93/37 irányelv 22. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ha tárgyalásos eljárás útján ítélnek oda egy szerződést, a tárgyalásra meghívott jelentkezők száma nem lehet kevesebb háromnál, feltéve hogy elegendő számú olyan vállalkozó kérte a meghívását az eljárásban való részvételre, aki az irányelv cikkében foglalt előírásoknak eleget tesz, és megfelel az eljárás gazdasági és műszaki jellegű feltételeinek. Ennek megfelelően a 93/37 irányelv 22. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ha a közbeszerzési szerződést tárgyalásos eljárás útján ítélik oda, és az alkalmas jelentkezők létszáma nem éri el a szóban forgó eljárásra előírt minimális létszámot, az ajánlatkérő ennek ellenére folytathatja az eljárást úgy, hogy meghívja az alkalmas jelentkezőt vagy jelentkezőket az említett szerződés feltételeinek megtárgyalására. A másik releváns kapcsolódási pont a közösségi és a tagállami közbeszerzési jog tekintetében az ún. kötelezettségszegési eljárások köre. Kötelezettségszegési eljárást indíthat többek között a Bizottság, ha megítélése szerint egy tagállam a Szerződésből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette. A Bizottság az ügyről indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére.

18 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Ha az érintett állam a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak, a Bizottság a Bírósághoz fordulhat. 32 A kötelezettségszegési eljárások tekintetében a Bizottság az elmúlt időszakban a hazai közbeszerzési szabályozás és eljárások tekintetében több esetben is fellépett, vagy az irányelvek helytelen implementációja vagy egyedi eljárások vonatkozásában azok közösségi jogi rendelkezésekbe ütközése okán. 3. Összefoglalás A hazai közigazgatási jog a közösségi közigazgatási jog által determinált: ezt számos tényező meghatározza, így többek között a közösségi jogforrások, a közösségi szervek eljárásai, az Európai Bíróság esetjoga. A közbeszerzések joga egy olyan terület, amely a belső piac működése tekintetében kiemelt szerepet játszik a közösségi gazdaságpolitika alakításában, ezért intenzíven érvényesül a közösségi akarat érvényre juttatásának igénye a tagállami szinten. A Közép-magyarországi régió a hazai közbeszerzések szempontjából kiemelt szerepet játszik, hiszen az éves közbeszerzések közel fele ezen a régión belül valósul meg, ide köthetők az Európai Bizottság közbeszerzési tárgyú kezdeményezései, illetőleg az Európai Bíróság Magyarországot érintő előzetes döntéshozatali eljárásban született döntése is. Felhasznált irodalom Barth, Michael Demmke, Christoph und Ludwig, Grit: Die europäisierung des nationalen Verwaltungsverfahrens- und Verwaltungsorganisationsrechts im Bereich des Umweltrecht. Natur und Recht sz Brenner, Michael: Europarecht und Europäisierung in den Jahren 2000/2001. Deutsches Verwaltungsblatt sz Craig, Paul P.: Formal and Substantive Conceptions of the Rule of Law. Oxford, Dreier, Horst: Die drei Staatsgewalten im Zeichen von Europäisierung und Privatisierung. Die öffentliche Verwaltung sz Henneke, Hans Günter: Europäisierung des Verwaltungsverfahrensrechts. Zeitschtrift für Gesetzgebung sz. 71. Hill, Hermann: Verwaltungskommunikation und Verwaltungsverfahren unter europäischem Einfluss. Deutsches Verwaltungsblatt sz Horváth Zoltán Ódor Bálint: Az Európai Unió reformja. Az Unió Lisszabon Után. Budapest. HVG-ORAC Kiadó, ( )

19 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Joachim Becker: Der transnationale Verwaltungsakt. Deutsches Verwaltungsblatt sz Tacke, Monika: Europäisierung des Telekommunikationsrechts: Eine neue Dimension. Europäische Zeitschrift für Wirtschaftsrecht sz Ruffert, Matthias: Europäisierung des Verwaltungsrechts im Verwaltungsverbund. Die Verwaltung sz Sauerbaum, Joachim: Die Europäisierung des nationaln Verwaltungsverfahrensrechts am Beispielder Rückabwicklung gemeinschaftsrechtswiedriger staatlicher Beihilfen. Verwaltungs-Archiv sz Schmidt Assmann: Deutsches und Europäisches Verwaltungsrecht. Deutsches Verwaltungsblatt sz Schmidt- Assmann: Europäisches Verwaltungsrecht In.: Perspektiven des Rechts in der Europäischen Union (szerk.: Peter-Christian-Müler-Graff), Heidelberg. C.F. Müller, Schmidt, Reiner: Die Reform der Verwaltung und Verwaltungsrecht. Verwaltungs Archiv sz Schwarze, Jürgen: Das Verwaltungsrecht unter europäischem Einfluss. Baden-Baden. Nomos, Walter, Christian: Internationalisierung des deutschen und Europäischen Verwaltungsverfahrens - und Verwaltungsprozessrecht - am Beispiel des Arhus. Konvention, Europarecht sz Winter, Gerd: Kompetenzverteilung und Legitimation in der Europäischen Mehrebenverwaltung. Europarecht sz

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK HU 2011.8.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 222/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 842/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE 2011. augusztus 19. a közbeszerzési hirdetmények közzétételére

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ. 2015. január 23. 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt.hu

ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ. 2015. január 23. 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt.hu ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2015. január 23. 2015 9 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2015. évre irányadó közbeszerzési

Részletesebben

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM IRM/CGKFO/481/2009 MUNKAANYAG a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról Budapest, 2009.

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s E l ő t e r j e s z t é s Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. március 26-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2015. évi közbeszerzési terve Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Alsózsolca Város képviselő-testülete, a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

ÉVES KÖZBESZERZÉSI TERV

ÉVES KÖZBESZERZÉSI TERV ÉVES KÖZBESZERZÉSI TERV 2011. Módosításokkal egységes szerkezetben A közbeszerzés tárgya és mennyisége I. Árubeszerzés Szállítási Tündérkert Bölcsőde berendezési-, és felszerelési eszközök beszerzésére

Részletesebben

ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 129. 2015. 2015. november 11. 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt.

ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 129. 2015. 2015. november 11. 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt. ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2015. november 11. 2015. 129. i t 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt.hu hk A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2015. november

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása 1. számú melléklet 1. számú melléklet Eljárási határidők és típusok összefoglalása Eljárás fajtája Közösségi értékhatárt elérő Nemzeti értékhatárt elérő I. EGY SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Nyílt eljárás 74.

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. -ának (2)-(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Az igazságügy-miniszter 15/2004. (IV. 25.) IM rendelete

Az igazságügy-miniszter 15/2004. (IV. 25.) IM rendelete Az igazságügy-miniszter 15/2004. (IV. 25.) IM rendelete a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról A közbeszerzésekről szóló

Részletesebben

Új közbeszerzési törvény, új feladatok. RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖK 2015. december 15.

Új közbeszerzési törvény, új feladatok. RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖK 2015. december 15. Új közbeszerzési törvény, új feladatok RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖK Tartalom I.) A Közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon statisztikai áttekintés új irányelvek átültetése

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

52 343 01 - Közbeszerzési referens - 2012.

52 343 01 - Közbeszerzési referens - 2012. Modulszám Modulnév Kompetencia típus Kompetencia tartalom 10848-12 A közbeszerzés alapjai Megállapítja az ajánlatkérői minőség fennálló voltát 10848-12 A közbeszerzés alapjai Azonosítja a közbeszerzés

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19.

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. Tartalom I.) A Közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

A közbeszerzési törvény szabályainak változása. változása

A közbeszerzési törvény szabályainak változása. változása A közbeszerzési törvény szabályainak változása ETK zrt. 2010. február Az előadás felépítése Gyakorlati alkalmazási kérdések kezelése a Kbt. módosításában - Formai megközelítés mérséklésére irányuló változások:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE

A SZUBSZIDIARITÁS ELVE A SZUBSZIDIARITÁS ELVE Az Unió nem kizárólagos hatáskörei vonatkozásában a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződésben foglalt elve meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Unió rendelkezik

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

BESZERZÉSI SZABÁLYZAT

BESZERZÉSI SZABÁLYZAT Aszód Város Önkormányzata Átdolgozott Szabályzat (4. pályázati elem) BESZERZÉSI SZABÁLYZAT Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. Közigazgatási Igazgatósága 2014. október 1 A gazdaság verseny tisztaságának

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

1.3. Jelen szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a tervpályázati eljárások esetén is.

1.3. Jelen szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a tervpályázati eljárások esetén is. Bodrogkisfalud Község Önkormányzata a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján, a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének,

Részletesebben

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17 TARTALOMJEGYZÉK Előszó...3 Bevezetés...4 a. Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés...4 b. Az Egységes Európai Okmány...6 (i) Általában...6 (ii) A belső piac...7 c. Az Európai Unióról szóló Szerződés

Részletesebben

AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK SZABÁLYOZÁSÁNAK AKTUALITÁSAI ÉS KAPCSOLÓDÓ JOGÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEK

AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK SZABÁLYOZÁSÁNAK AKTUALITÁSAI ÉS KAPCSOLÓDÓ JOGÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEK AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK SZABÁLYOZÁSÁNAK AKTUALITÁSAI ÉS KAPCSOLÓDÓ JOGÉRTELMEZÉSI KÉRDÉSEK Dr. Lukács Tibor Főtitkár Közbeszerzési Hatóság Szabályozási háttér A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII.

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

TIVADAR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

TIVADAR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA TIVADAR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA 2010. 2/8 Tivadar Község Önkormányzata a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján, a közbeszerzési eljárások

Részletesebben

A közbeszerzések aktuális kérdései az Európai Unióban és a tagállamokban

A közbeszerzések aktuális kérdései az Európai Unióban és a tagállamokban A közbeszerzések aktuális kérdései az Európai Unióban és a tagállamokban d r N a g y Á g n e s f ő o s z t á l y v e z e t ő K ö z b e s z e r z é s e k T a n á c s a Közzététel és kommunikáció A hirdetmények

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG. közbeszerzési szerződések odaítélésénél alkalmazott eljárások összehangolásáról szóló közösségi irányelvek az alábbi területeken:

EURÓPAI BIZOTTSÁG. közbeszerzési szerződések odaítélésénél alkalmazott eljárások összehangolásáról szóló közösségi irányelvek az alábbi területeken: Version finale du 13/12/2007 COCOF 07/0037/02-FR EURÓPAI BIZOTTSÁG A közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazandó pénzügyi korrekciók meghatározására vonatkozó iránymutatások a strukturális

Részletesebben

KÖZBESZERZÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN:

KÖZBESZERZÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN: Sigma Állami és Közigazgatási Fejlesztés Támogatása A Sigma az OECD és az Európai Unió közös kezdeményezése, elsősorban EU finanszírozással KÖZBESZERZÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN: AZ UNIÓS ÉRTÉKHATÁR

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

PERESZTEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA. I. Fejezet Általános rendelkezések. A szabályzat célja. A szabályzat hatálya

PERESZTEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA. I. Fejezet Általános rendelkezések. A szabályzat célja. A szabályzat hatálya PERESZTEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Pereszteg község Önkormányzati Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles

Részletesebben

Csanádpalota Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata

Csanádpalota Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata Csanádpalota Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata Csanádpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. (1) bekezdése

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM 1011 BUDAPEST, FŐ UTCA 14-18. Címzett: Kérelmező részére E-mail útján Másolatban: Valamennyi ajánlattevő részére E-mail útján Küldi: dr. Szterényi

Részletesebben

Közbeszerzés ellenőrzési tájékoztató ÁROP-1.A.5, 3.A.2 Pályázói információs nap Előadó: dr. Szabó Zoltán, jogi előadó MAG Zrt. 2014. március 21. Budapest Közbeszerzések ellenőrzésének folyamatai - Szabályozási

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. június 27-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. június 27-i rendes ülésére Új napirendi pont 28. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. június 27-i rendes ülésére Tárgy: Közbeszerzési eljárás indítása a Teleki

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2010. NOVEMBER 29.

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2010. NOVEMBER 29. FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2081-49/2010. 2. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Piac

Részletesebben

Árubeszerzés Eljárás típusa Száma Értéke

Árubeszerzés Eljárás típusa Száma Értéke 21. melléklet a 2/2006. (I. 13.) IM rendelethez Az éves statisztikai összegezés 1 Statisztikai összegezés az éves ekről a Kbt. IV., VI. fejezete, valamint negyedik része szerinti ajánlatkérők vonatkozásában

Részletesebben

Az éves statisztikai összegezés 1

Az éves statisztikai összegezés 1 21. melléklet a 2/2006. (I. 13.) IM rendelethez Az éves statisztikai összegezés 1 Statisztikai összegezés az éves közbeszerzésekről a Kbt. IV., VI. fejezete, valamint negyedik része szerinti ajánlatkérők

Részletesebben

K I V O N A T a Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2015. (V.27.) önkormányzati határozatából. K.m.f.

K I V O N A T a Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2015. (V.27.) önkormányzati határozatából. K.m.f. K I V O N A T a Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2015. (V.27.) önkormányzati határozatából a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az önkormányzati hatósági ügyekben, az

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

L 346/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.29. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS

L 346/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.29. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS L 346/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.29. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS A TANÁCS HATÁROZATA (2005. december 20.) a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról

Részletesebben

KÖZBESZERZÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN:

KÖZBESZERZÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN: Sigma Állami és Közigazgatási Fejlesztés Támogatása A Sigma az OECD és az Európai Unió közös kezdeményezése, elsősorban EU finanszírozással KÖZBESZERZÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN: AZ UNIÓS ÉRTÉKHATÁR

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK

KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK A hatóságok bizonyos munkálatok elvégzése, illetve szolgáltatások igénybevétele céljából szerződéseket kötnek. Ezeket az egy vagy több gazdasági szereplővel, ellenszolgáltatás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN 11. melléklet a 92/2011. (XII.30.) NFM rendelethez Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1)

Részletesebben

Központi szintű X Közjogi szervezet. pont] II. SZAKASZ: AZ AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSEIRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK

Központi szintű X Közjogi szervezet. pont] II. SZAKASZ: AZ AJÁNLATKÉRŐ KÖZBESZERZÉSEIRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK Az éves statisztikai összegezés Statisztikai összegezés az éves közbeszerzésekről a Kbt. IV. és VI. fejezete szerinti ajánlatkérők vonatkozásában I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVE ÉS CÍME

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN

STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) Az ajánlatkérő neve és címe Hivatalos név: Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) Postai

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Sarkad Város Önkormányzat KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA 2012. 5720 Sarkad, Kossuth u. 27. KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Sarkad Város Önkormányzata valamint Sarkad Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala - mint

Részletesebben

Közbeszerzési Szabályzat 2009.12.11-től hatályos

Közbeszerzési Szabályzat 2009.12.11-től hatályos Közbeszerzési Szabályzat 2009.12.11-től hatályos Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Az éves statisztikai összegezés

Az éves statisztikai összegezés 9. melléklet a 14/2010. (X.29.) NFM rendelethez Az éves statisztikai összegezés Statisztikai összegezés az éves közbeszerzésekről a Kbt. IV. és VI. fejezete szerinti ajánlatkérők vonatkozásában I. SZAKASZ:

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2012. évben összesen 8.451 db eredményes eljárás

Részletesebben

ALCSÚTDOBOZ TELEPÜLÉS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

ALCSÚTDOBOZ TELEPÜLÉS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA ALCSÚTDOBOZ TELEPÜLÉS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2015. november 1. napjától 1/7. oldal Alcsútdoboz Település Önkormányzat a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1.) AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVE ÉS CÍME Hivatalos név:békés

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24.

L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24. L 306/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.24. AZ EGT-VEGYESBIZOTTSÁG 92/2005 határozata (2005. július 8.) az EGT-megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) módosításáról

Részletesebben

STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ

STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1.) AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Bv. Szervezet Oktatási Központja Postai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

Az éves statisztikai összegezés

Az éves statisztikai összegezés Az éves statisztikai összegezés Statisztikai összegezés az éves közbeszerzésekről a Kbt. IV. és VI. fejezete szerinti ajánlatkérők vonatkozásában I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVE ÉS CÍME

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN 1 11. melléklet a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK ADAT FRISSÍTÉS MEGŐRZÉS A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

Közbeszerzési tudnivalók 2011.

Közbeszerzési tudnivalók 2011. Közbeszerzési tudnivalók 2011. A közbeszerzés A 2003. évi CXXIX tv. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése

Részletesebben

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN A 4/2014. (V. 27.) PÜB határozat melléklete Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐ

Részletesebben

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) Az ajánlatkérő neve és címe Hivatalos név: Isaszeg

Részletesebben

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN

Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN 1 11. melléklet a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez Az éves statisztikai összegezés STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS AZ ÉVES KÖZBESZERZÉSEKRŐL A KLASSZIKUS AJÁNLATKÉRŐK VONATKOZÁSÁBAN I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályairól A gazdasági és közlekedési miniszter feladat-

Részletesebben

Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata

Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján

Részletesebben

2014. éves statisztikai összegezés. Statisztikai összegezés az éves közbeszerzésekről a klasszikus ajánlatkérők vonatkozásában

2014. éves statisztikai összegezés. Statisztikai összegezés az éves közbeszerzésekről a klasszikus ajánlatkérők vonatkozásában 2014. éves statisztikai összegezés Statisztikai összegezés az éves közbeszerzésekről a klasszikus ajánlatkérők vonatkozásában I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐ NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: RUZSA

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Az éves statisztikai összegezés '

Az éves statisztikai összegezés ' 21. melléklet a 2/2006. (I. 13.) 'M rendelethez Az éves statisztikai összegezés ' Statisztikai összegezés az éves ekről a Kbt. IV., VI. fejezete, valamint negyedik része szerinti ajánlatkérők vonatkozásában

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben