Termelés-gazdaságtan alapok
|
|
- Dénes Török
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Termelés-gazdaságtan alapok Dr. Kalló Noémi, egyetemi docens Lippai Rita, PhD hallgató Uzonyi-Kecskés Judit, PhD hallgató Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
2 Bevezetés A termelésmenedzsment feladata a termeléshez közvetlenül kapcsolódó erőforrások hatékony működtetése. A termelés-gazdaságtan a termelésben felhasznált erőforrások mérésének és értékelésének legfontosabb kérdéseivel foglalkozik. Vizsgálja: az erőforrások mérésének lehetőségeit naturális és gazdasági egységekben; a tervezett és tényleges erőforrás-felhasználás viszonyát és az eltérések okait; a költségek és a termelés kapcsolatának törvényszerűségeit; a termeléshez kapcsolódó pénzáramlás menedzsmentvonatkozásait.
3 Tartalom 4.1.: a termelő- és szolgáltató rendszerek legfontosabb jellemzőit tárgyalja és osztályozza a termelőrendszereket a gyártott termék, illetve nyújtott szolgáltatás tömegszerűsége alapján 4.7.: a készletekkel kapcsolatos költségeket tárgyalja és a készletek költség-hatékony menedzselésének kérdéseit vizsgálja 4.2.: az erőforrás-felhasználást modellező és értékelő költségszámítási rendszerek fejlődését meghatározó tényezőket, valamint a fejlődés legfontosabb állomásait ismerteti : termékek, illetve folyamatok költségeinek hagyományos mérését és értékelését mutatja be; ismerteti a hagyományos termékkalkuláció alapjait, bemutatja az ár-költség-fedezet-nyereség modellt és annak alkalmazási lehetőségeit, áttekinti a standard költségszámítás alapjait, majd azok menedzsmentvonatkozásait mutatja be. 4.6.: a hagyományos költségelemzési modellek problémáira megoldást adó tevékenységalapú költségelemzést tárgyalja, valamint ismerteteti a bevezetés feltételeit
4 Miért kell menedzselni a termelést? Hatékonyan kell működnie minden termelőrendszernek Mi az a hatékonyság? Cél: Minél kevesebb munkaerő, minél kevesebb anyag, minél kevesebb energia, minél kisebb készletek, minél gyorsabb gyártás stb. Szükséges a felhasznált erőforrások mérése természetes egységben (kg, l, m stb.), ill. gazdasági egységben (Ft).
5 Termelőrendszerek Az input erőforrásokat anyag energia munkaerő alakítja át termékké vagy szolgáltatássá. Ugyanezen elvek érvényesek szolgáltató rendszerekre is
6 Példák termelőrendszerekre Rendszer Bemenı erıforrások Komponensek Transzformáció Termék vagy szolgáltatás Kórház betegek orvosok, ápolók, orvosi mőszerek, kezelés, ápolás Gyógyult paciensek gyógyszerek Étterem éhes vendégek élelmiszerek, szakács, pincér, környezet fızés, kiszolgálás elégedett, jóllakott vendégek Gépkocsi - összeszerelı üzem acéllemezek, motorok, alkatrészek munkások, gépek, szerszámok Egyetem végzett középiskolások tanárok, könyvek, osztálytermek Áruház vásárlók kirakat, árukészlet, eladó Raktári elosztó központ raktározandó áru Rakodóhelyek, raktári eszközök, dolgozók gyártás és összeszerelés Oktatás foglalkozás a vevıvel, eladás lebonyolítása raktározás, elosztás, adminisztráció jó minıségő személygépkocsik Végzett diplomások Elégedett vásárlók a rendelkezési helyre idıben elérkezı áru
7 Hogyan működik a vállalat? rendelések (mikor?, mennyit?) Alapanyagok Beszerzés beszállítók kiválasztása minőségmenedzsment Értékesítés marketing készletgazdálkodás Termelés, szolgáltatás Ügyfelek
8 Az eredményesség és hatékonyság mutatói Pénzügyi mutatók: Profit Megtérülési ráta (profit a befektetéshez viszonyítva) Cash-flow (pénzjövedelem) Működési mutatók: Termelt mennyiség az eladott termékeké Készlet valamennyi, a készletekbe fektetett pénz Működési költségek
9 Termelést leíró mutatók Termelt mennyiséget kifejező mutatók: arra utalnak, hogy megfelelő-e a termelési folyamat által gyártott mennyiség. kibocsátási ráta, ciklusidő stb. Készletek alakulását kifejező mutatók: a termelési folyamat működtetéséhez szükséges anyagok (alapanyagok, alkatrészek, végtermékek) mennyiségére utalnak. Just-In-Time átlagos készletszint, utánrendelési idő stb. A termelési folyamat közvetlen működtetésének költsége: azokat a költségeket tartalmazza, amelyet a termelésmenedzsment döntéseivel befolyásolni tud. karbantartás, a minőségszabályozás költsége vagy a teljesítménybérben dolgozó munkások közvetlen bérköltsége stb.
10 Termelőrendszerek működési mutatóinak összefüggései Termelési ráta Készletek Működési költségek
11 A pénzügyi és működési mutatók kapcsolata Profit Megtérülés Cash flow Termelési ráta Készletek Működési költségek
12 Termelési folyamatok osztályozása Osztályozás a termék szolgáltatás tömegszerűsége alapján: Egyedi gyártás Kissorozat- és középsorozat-gyártás Nagysorozat-gyártás Tömeggyártás Inputperiódus (P) Gyártási idő (T)
13 Egyedi gyártás Gantt diagramja ,0 2,5 0,5 1,0 1,5 T=6,5 T=6,5 P=15 T/P<1 T/P 1
14 Egyedi gyártás jellemzői Az inputperiódus (P) és az egyetlen termék elkészítési idejének (T) aránya egynél kisebb, tehát T P 1 ritkábban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges, tehát a termék nincsen mindig jelen a termelőrendszerben Elméleti értelemben egyedi gyártás az, amikor P, tehát minden terméket csak egyetlen egyszer készítünk el, de termelésmenedzsment szempontból többször is gyárthatjuk, csak a termelőrendszerben ritkán van jelen. Projektmenedzsment eszközei, egyedi gyártásütemezés
15 Kis- és középsorozat-gyártás Gantt diagramja ,0 2,5 0,5 1,0 1,5 T=6,5 T=6,5 P=5 T/P>1 t max /P<1
16 Kis- és középsorozat-gyártás jellemzői Az inputperiódus (P) és egy darab termék elkészítési idejének (T) aránya egynél nagyobb, tehát T > 1 P gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges, tehát a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen, tehát t max < 1 P A termék gyakori ismétlődése miatt a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani. Minden erőforráson van bőségesen elegendő szabad kapacitás további termékek gyártásához. Termelésütemezés
17 Nagysorozat-gyártás Gantt diagramja ,0 2,5 0,5 1,0 1,5 T=6,5 T=6,5 P=2,5 T/P>1 t max /P 1 /P>1 t több /P<1
18 Nagysorozat-gyártás jellemzői Az inputperiódus (P) és egy darab termék elkészítési idejének (T) aránya egynél nagyobb, tehát a termék mindig jelen van a rendszerben T > 1 P van legalább egy olyan olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal, tehát t max 1 P ugyanakkor az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez, ezért a műveleti idők többségére (t több ) igaz, hogy ttöbb < 1 P Ebben az esetben a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás Kapacitástervezés, szűk keresztmetszet karbantartásának tervezése
19 Tömeggyártás Gantt diagramja ,0 2,5 0,5 1,0 1,5 T=6,5 P=1 T=6,5 T/P>1 t max /P 1 /P>1 t maj /P>1 t több /P 1
20 Tömeggyártás jellemzői Valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására, ezért az erőforrások többségére igaz, hogy ttöbb 1 P Minden erőforrás állandóan egyetlen terméket gyárt, továbbá a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik. Gyártósor-kiegyenlítés, minőségbiztosítás
21 A gyártási típusok jellemzői I. Változók Egyedi gyártás Sorozatgyártás Tömeggyártás Korlátozott számú Termékféleségek egyszer gyártott, sorozatban folyama- Ritkán vagy csak Néhány termék nagy terméktípus sorozatait meghatározott száma sokféle termék tosan gyártva időszakonként gyártva Gyártási műveletek Gépek és eszközök Anyagok A termékek és műveletek állandóan változnak Általános célú gépek szabványos szerszámokkal Standard, a kereskedelemben rendelkezésre álló anyagok és alkatrészek A műveletek nagy része állandó bizonyos periódusokban Általános célú gépek részben speciális szerszámokkal Standard és speciális anyagok és alkatrészek keveréke A műveletek és termékek gyakorlatilag állandóak Speciális berendezések, magas fokú automatizálás, célszerszámok Számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól
22 A gyártási típusok jellemzői II. Változók Egyedi gyártás Sorozatgyártás Tömeggyártás Magasan kvalifikált Kis számú kvalifikált Munkások a gép Munkaerő munkások, nagy munkás, többségében kezelésére és nem a tapasztalattal és egyes műveletekre művelet elvégzésére univerzális tudással betanított munkások betanítva A gyártás technikai előkészítése Üzemelrendezés Menedzsment Gyártási költségek A gépek funkciók alapján csoportosítva Nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások Folyamatspecialista, a gyártási folyamat egyes műveleteinek szakembere Viszonylag alacsony fix költség, magas változó költség A gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva A műveletek nagy részére részletes tervrajz és technológiai utasítások Termékspecialista, a gyártási folyamatot csak általánosan ismeri Magasabb fix költség alacsonyabb változó költség Gyártósorok, szerelőszalagok Részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre Speciális tudás, amely a gépre, nem pedig a termékre vagy a technológiára irányul Nagyon magas fix költség, alacsony változó költség
23 A termékéletgörbe igény növekedés érettség hanyatlás bevezetés idő
24 A termékéletgörbe egyes szakaszainak termelésmenedzsment jellemzői I. Bevezetés Egyedi, esetleg kissorozatgyártás jellemzi. Kis mennyiségben készülő termék, cél minél több vásárló meghódítása. A termelésmenedzsmentnek elsősorban az új termék nyújtotta magas műszaki-technológiai jellemzők elérésére, a kiemelkedő minőségre, valamint a piaci megjelenés ígért határidejének betartására kell koncentrálnia
25 A termékéletgörbe egyes szakaszainak termelésmenedzsment jellemzői II. Növekedés Tömegszerűség megváltozik: először a kis-, majd középsorozat, végül a nagysorozat-gyártás lehet a jellemző. Ebben a szakaszban a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbá válnak a költségszempontok. Szükségessé válik a disztribúciós hálózat kiépítése, az alkatrészellátás és szervízhálózat megszervezése.
26 A termékéletgörbe egyes szakaszainak termelésmenedzsment jellemzői III. Érettség A nagysorozat- és tömeggyártás a jellemző. A versenyképesség meghatározó tényezőjévé válik a gyártási költség. A termelésmenedzsment fő feladatává lép elő a termelékenység javítása, a költségcsökkentés, esetleg az automatizálás. Hanyatlás Az igény csökken, a kapacitásokat le kell építeni A termelésmenedzsment feladata a kapacitások alternatív felhasználási lehetőségeinek megtalálása
27 Termék folyamat mátrix I. Egyedi gyártás Kis- és középsorozatgyártás Nagysorozatgyártás Tömeggyártás bevezetés növekedés I. növekedés II. Tömegszerűség Igény nagysága érettség
28 Termék folyamat mátrix II. Egyedi gyártás Kis- és középsorozatgyártás Nagysorozatgyártás Tömeggyártás bevezetés növekedés I. B növekedés II. A érettség
29 Termék folyamat mátrix III. Egyedi gyártás bevezetés növekedés I. növekedés II. érettség Kis- és középsorozatgyártás Nagysorozatgyártás Tömeggyártás C D
30 Termék folyamat mátrix IV. Egyedi gyártás bevezetés növekedés I. növekedés II. érettség Kis- és középsorozatgyártás Nagysorozatgyártás Tömeggyártás Piaci igénytől való függés Rugalmasság
31 Készletgazdálkodás Dr. Kalló Noémi, egyetemi docens Lippai Rita, PhD hallgató Uzonyi-Kecskés Judit, PhD hallgató Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
32 Készletekkel kapcsolatos döntések Stratégiai döntések: azt határozzák meg, hogy egy készletezési rendszernek milyen szinten kell kielégítenie a vevői igényeket Pl. alacsony készletszint, de ezáltal alacsonyabb készletezési költség és alacsonyabb eladási ár vagy magasabb szolgáltatási szint, de ennek eredményeképpen magasabb ár Működési döntések: arra adnak választ, hogy a stratégia által meghatározott szolgáltatásszintet hogyan érheti el a vállalat a leggazdaságosabban, vagyis, hogy miből, mikor, mennyit és hogyan rendeljen.
33 Készletezéssel kapcsolatos alapfogalmak Tisztán készletező rendszerről beszélünk akkor, ha a megrendelt mennyiség egyszerre érkezik meg a raktárba a külső szállítótól. Termelő-készletező rendszerről beszélünk, ha a megrendelt mennyiséget egy termelési folyamat szolgáltatja és a termelés ütemében tölti fel a raktárt. Független igényű készletezési rendszerről beszélünk, ha a raktározott termék iránti igény nem függ egy másik termék iránti igénytől. Függő igényű készletezési rendszerről beszélünk, amikor a raktározott termék igénye egy másik termék igényétől függ.
34 Készletezési mechanizmusok A készletezési mechanizmus azt a szabályt határozza meg, amely alapján a hogyan rendeljünk kérdésre válaszolunk. A készletezési mechanizmus meghatározza, hogy milyen esemény, vagy események bekövetkezésekor kell a rendelést feladni, és a rendelés nagyságát milyen elvek szerint kell meghatározni. Alapesetei: Folyamatos készletvizsgálat Periodikus készletvizsgálat
35 A folyamatos készletvizsgálat Készletszint (Q,s) rendszer Q s T 1 T 2 Q L L Idő
36 Periodikus készletvizsgálat Készletszint (S,R) rendszer S Q 2 Q 1 Q 3 L L L Idő R R
37 Készletezési mechanizmusok összehasonlítása Két szempont: Üzemeltetés költségei Hiány kialakulásának valószínűsége A megfelelő készletezési mechanizmust meghatározó tényezők: Az igény jellegzetességei A hiány kialakulásának következményei A készletezendő termékek értéke A két alapeset a vállalat igényeinek megfelelően kombinálható
38 A készletgazdálkodás költségei Lényeges költségek: Egy költség akkor lényeges, ha nagyságát befolyásolja az, hogy hogyan válaszoltuk meg a miből, mikor, mennyit rendeljünk kérdést. Lényegtelen költségek: A költségek akkor tekinthetők lényegtelennek a készletezési döntések szempontjából, amikor függetlenül attól, hogy a projekt hogyan alakul (megvalósul vagy sem), a fix jellegű költségeket akkor is fizetni kell. Ugyanaz a költség egyes helyzetekben lényeges, más esetekben pedig lényegtelen lehet. A konkrét helyzet dönti el, hogy mely költségeket kell a döntéshozatalánál figyelembe venni.
39 A készletgazdálkodás költségtípusai Összes költség összetevői: Beszerzési költség Rendelési költség Készlettartási költség Hiányköltség
40 Beszerzési költség A szükséges anyag, alkatrész, részegység, termék előállításának, vagy beszerzésének költsége.
41 Rendelési költség Adminisztratív költségek A tétel szállításával, érkezésével, átvételével kapcsolatos költségek Gépek átállításának költségei Átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama Anyagveszteség
42 Készlettartási költség A készletekben fekvő tőke elmaradt haszna A készlettartás mennyiségtől függő költségei Technikai és fizikai avulás költségei Mennyiségi veszteségből adódó költségek Biztosítások, vámok stb.
43 Hiány költség Késve szállítás többletköltsége Elvesztett vevő elmaradó hozama
44 Az egyszerű EOQ (Economic Order Quantity) modell Készletszint Q I Átl s Feltételek: Az igény (D) állandó Utánrendelési idő (L) állandó (zéró) A rendelt mennyiség (Q) egyszerre jön Minden igényt kielégítünk L=0 L=0 L=0 Idő A rendelési költség (A) független a rendelt tételnagyságtól A készlettartási költség arányos a beszerzési költséggel
45 Teljes költség számítása D TK{ Q} = Dv + A + Q ahol D az igény ismert értéke egy vizsgált egységnyi (év, hó, hét stb.) időszakban ([darab/időszak]), v egységnyi mennyiség beszerzési ára ([Ft/darab]), A egyetlen rendelés költsége, amely feltételeink alapján független a rendelt mennyiségtől ([Ft/rendelés]), Q a megrendelt mennyiség ([darab]), I Átl az átlagos készletszint nagysága ([darab]), r a készlettartási ráta ([Ft/Ft/időszak]), amely kifejezi, hogy a beszerzési költség hányad részét tekintjük készlettartási költségnek a vizsgált egységnyi időszakban. E paraméter fejezi ki a feltételeink között meghatározott beszerzési költség és készlettartási költség közötti arányosságot. P beszállítási ráta ([darab/nap]), (B hiányráta ([Ft/Ft/időszak]) ). I Átl vr
46 A modell által figyelembe vett költségek I. Beszerzési költség: K Dv 1 D Q
47 A modell által figyelembe vett költségek II. Rendelési költség: K A D Q K=A D 1 D K=A Q
48 A modell által figyelembe vett költségek III. Készlettartási költség: K Q 2 vr 1 D Q
49 A készlettartási és rendelési költségek alakulása Költségek{Q}
50 A készletgazdálkodás egyensúlyi elve D TK{ Q} = Dv + A + Q Q 2 vr dtk dq ( Q) = D vr 0 A + = 2 Q 2 0 2AD Q OPT = EOQ = vr A D Q = Q 2 vr Az optimális rendelésitételnagyságnál a rendelési és készlettartási költségek megegyeznek!
51 Az optimális rendelésitétel-nagyság függvényei Optimális rendelésitétel-nagyság teljes költségfüggvénye: TK{ EOQ} = = Dv + AD 2AD vr Dv + + A D EOQ 2AD vr vr 2 EOQ + vr 2 = Dv + = 2ADvr Optimális rendelésitétel-nagyság ciklusideje: T EOQ D 1 D 2AD vr EOQ = = = 2A Dvr
52 Példa 1/a. Legyen egy termék iránti igény egy évben átlagosan darab. A rendelési költség Ft. Egy darab beszerzési költsége Ft, az éves készlettartási ráta pedig 60%. Számoljunk közelítőleg évi 360 munkanappal. Mekkora az optimális rendelési tételnagyság? Mennyi a készletezési politika teljes költsége? Mennyi idő telik el két rendelés között?
53 Példa 1/a. D = 3600 db/év A = Ft v = 2500 Ft/db r = 60% (0,6) 360 munkanap EOQ = 2AD vr = ,6 = 240 darab TK{240} = ,6 = = 9000 eft eft eft = 9360 eft. T EOQ EOQ = D = = 0,0667 év 24 nap inputperiódus
54 Példa 1/b. A vállalat jelenleg évente kétszer rendel. Hány százalékkal növeli ez a készletezés teljes költségét? Félévente egyszeri rendelés esetén a rendelési tételnagyság is feleződik: 3600/2 = 1800 db TK{ 1800} = ,6 = eft TK = TK{1800} TK{240} TK{240} = 0, ,83%
55 Példa 1/b. Mikor lenne optimális évente kétszer rendelni? A D Q = Q 2 vr Mekkorának kellene lennie az egy rendelés feladásával kapcsolatos költségnek ahhoz, hogy ez legyen az optimális rendelési politika? Q = 1800 db A =? A = 2 Q vr 2D = , = Ft/rendelés
56 Utánrendelési készletszint (mikor rendeljünk?) Mikor kell a rendelést feladni? Hiány kialakulása nem megengedett Minimalizáljuk a teljes költséget Q Készletszint T EOQ D Idő
57 Az utánrendelési készletszint meghatározása Ha T EOQ L: Ha T EOQ <L: s=d L s=d L s 2 s 1 T EOQ L 1 L 2 L
58 Példa 1/c Legyen egy termék iránti igény egy évben átlagosan darab. A rendelési költség Ft. Egy darab beszerzési költsége Ft, az éves készlettartási ráta pedig 60%. Az utánrendelési idő 30 nap. Számoljunk közelítőleg évi 360 munkanappal. (EOQ=240 db) Mekkora L = az 30utánrendelési nap készletszint? Q 240 TEOQ = = 360 = D 3600 T L ' = L T = 6 nap EOQ EOQ < L s = D L' s 3600 = D L' = 6 = nap 60 db
59 Periodikus készletvizsgálat 1 DR TK{ R} 2A TK { R} = Dv + A + vr = 0 R = = R 2 R Dvr OPT T EOQ 2A 2AD S = DROPT = D = = Dvr vr EOQ
60 Optimális rendelésitétel-nagyság beszállítási (termelési) rátával Készletszint I Átl s Idő
61 Átlagos készletszint termelési ráta esetén Q Készletszint I max P-D P D Idő t 1 t 2
62 Optimális rendelési tételnagyság teljesköltség-függvénye TK{ Q} = D Dv + A + Q Q t P t = = 1 1 I Átl Q P vr I max = t 1 ( P D) ( P D) Imax t1 Q I = = = 1 Átl D P D Q D TK{ Q} = Dv + A + vr 1 Q 2 P
63 EOQ formula és egyensúlyi elv (termelési ráta esetén) dtk{ Q} dq D vr D = 0 A 1 = Q P 0 Q EOQ = EOQ = 2AD D vr 1 P = 2AD vr P P D D Q D A = vr 1 Q 2 P
64 Mekkora az optimális gyártási sorozatnagyság? Mennyi idő alatt fogy el a megrendelt mennyiség? Mennyi idő alatt szállítják le a megrendelt mennyiséget? Mennyi a készletezési politika teljes költsége? Példa 2. Egy termék iránt jelentkező igény egy évben átlagosan darab. A kérdés az, hogy mekkora sorozatok gyártása optimális, ha az átállási költség Ft és a termékből 16 darab készül el naponta. Egy darab gyártási költsége Ft, az éves készlettartási ráta 60%. Számoljunk közelítőleg évi 360 munkanappal.
65 Példa 2/a D = 3600 db/év P = 16 db/nap A = Ft v = 2500 Ft/db r = 60% 360 munkanap EOQ = 2AD vr P P D = , = 480 darab EOQ 480 TEOQ = = 360 = D nap t EOQ = P = = 30 nap TK{ 480} = ,6 1 = ,5 eft
66 Példa 2/b A vállalat megrendeléseit félévente szokta feladni, és ezt az rendszert kívánja megvalósítani a vizsgált terméknél is. Az ártárgyalások során mekkora egységárat kell kialkudnia, hogy ilyen módon optimális készletezési politikát valósíthasson meg? Évi 2 rendelés: Q=1 800 db Optimalitási kritérium, a készletgazdálkodás egyensúlyi elve: D Q A = Q = v = 118,5185 Ft D P v r v 0,6
67 Utánrendelési készletszint termelési ráta esetén (mikor rendeljünk?) Q Készletszint Mikor kell a rendelést feladni? I max Hiány kialakulása nem megengedett Minimalizáljuk a teljes költséget P P-D D Idő t 1 t 2
68 Az utánrendelési készletszint meghatározása Ha T EOQ L és t 2 L: Ha T EOQ L és t 2 < L: Ha T EOQ < L és t 2 L : Ha T EOQ < L és t 2 < L : s=(p-d) (T EOQ - L ) s=d L s=(p-d) (T EOQ -L) s=d L T EOQ t 1 t 2 L 3 L 2 L 1 L 3 L 4 L 4
69 Példa 2/c Egy termék iránt jelentkező igény egy évben átlagosan darab. A kérdés az, hogy mekkora sorozatok gyártása optimális, ha az átállási költség Ft és a termékből 16 darab készül el naponta. Egy darab gyártási költsége Ft, az éves készlettartási ráta 60%. Az utánrendelési idő 18 nap. Számoljunk közelítőleg évi 360 munkanappal. (EOQ=480 db, T EOQ =48 nap) Mekkora az utánrendelési készletszint?
70 Példa 2/c T EOQ = 48 nap L = 18 nap T t 2 EOQ = L > L t t 1 2 Q = P = T 480 = = 30 nap 16 t = EOQ s 1 = 18 nap s s s = = = = I max 480 L D = 1 = Q db db ( P D ) ( T L) = ( ) = 180 db EOQ D P = = = T EOQ t 1 t 2 L
71 Egyéb készletgazdálkodási modellek A beszerzési költség a rendelt mennyiség függvényében változhat mennyiségi árkedvezmény Proporcionális Növekmény jellegű Az igény nem állandó és előre nem ismert Sztochasztikus készletgazdálkodási modell (biztonsági készlet, hiány gyakorisága)
72 A költségszámítási rendszerek fejlődése Dr. Kalló Noémi, egyetemi docens Lippai Rita, PhD hallgató Uzonyi-Kecskés Judit, PhD hallgató Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
73 Mennyi? Vállalat gazdasági eredményei. (Pénzügyi) Számvitel Teljes körűen tájékoztat a vállalat pénzügyi, vagyoni helyzetéről és jövedelemtermelő képességéről. De A menedzsmentnek más információkra is szüksége van. Vezetői számvitel
74 Néhány szó a (pénzügyi)számvitelről Fő feladata: az információnyújtás. Egységes, törvényileg intézményesített információs rendszer. Miről tájékoztat? A vállalat vagyoni, pénzügyi helyzetéről, jövedelemtermelő képességéről. Kiket tájékoztat? Elsősorban a piaci szereplőket. (befektetők, beszállítók, vevők stb.) Másodsorban a hatóságokat. Hogyan?
75 A pénzügyi számvitel hierarchiája Beszámoló Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő mellékletek Üzleti jelentés Főkönyv Analitikus nyilvántartás Alapbizonylatok
76 A beszámoló kötelező elemei Mérleg A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató okmány, egyfajta vagyonkimutatás, a vállalat eszközeit és forrásait egy adott időpontra vonatkoztatva tükrözi. Eredménykimutatás A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazó, bemutató okmány, rendeltetése, hogy megbízható és valós képet adjon a vállalkozás jövedelemtermelő képességéről, a MSZE alakulásának körülményeiről. Kiegészítő melléklet Olyan a vállalkozást jellemző területek változásait vizsgálja, mint pl. a likviditás, jövedelmezőség, immateriális javak és tárgyi eszközök változása, követelések, saját tőke, kötelezettségek, társasági adófizetés, időbeli elhatárolások stb. Üzleti jelentés
77 Vezetői (menedzseri) számvitel belső érdeklődők (menedzserek), döntéshozatal termelési folyamat teljes körű megfigyelése jövőre koncentrál nem a törvény által előírt normákon alapul nem kötelező kisebb súly a precizitáson más diszciplínákkal szoros kapcsolat
78 A költségszámítási rendszerek fejlődése A költségszámítási rendszerek a pénzügyi számviteli rendszerek megjelenését követően jelentős fejlődésen mentek keresztül. A fejlődés egyik fő iránya a vállalati menedzserek egyre növekvő információigényeinek kiszolgálása volt. A költségszámítási rendszereknek időbeli fejlődésükkel összhangban négy szintjét különböztetjük meg.
79 Első szint Ezek a költségszámítási rendszerek nem tesznek különbséget a változó és a fix költségek között A vállalati tranzakciókat egyáltalán nem, vagy hibásan rögzítik, és nincsenek előre becsült (standard) költségek sem Hiányosságaik miatt pénzügyi beszámolásra nem alkalmasak.
80 Második szint Kezdetleges formáját az ipari forradalom korai időszakában használták, a XIX. század közepén egyértelműen megjelent az igény a pontosabb költségadatokra. A tervezés került a középpontba, különböző standardok használatával. A standard költségszámítási rendszer két elvet egyesít: egyrészt a költségtervezés, a költségellenőrzés és az önköltségszámítás középpontjában felelősségi és elszámolási egységek, költséghelyek állnak, másrészt mindegyik költséghelyen elkülönítik a fix és változó költségeket: elsődleges költséghelyek másodlagos költséghelyek Hiánya, hogy a költséghelyek és termékek kapcsolata nem egyértelmű, és hogy történelmi adatokon alapul, nem tükrözi a várható és tényleges árváltozásokat, tehát a naprakészséget igénylő döntések szempontjából irreleváns.
81 Harmadik szint Nem alkotnak szignifikánsan különböző kategóriát, inkább a második szintű költségszámítási rendszer továbbfejlesztései: reálisabb standardok felállítása, nem pénzügyi jellegű mutatók bevezetése és alkalmazása a minőségjavítás, a folyamat költségeinek csökkentése és az átfutási idő csökkentése érdekében, a költségszámítási rendszer által szolgáltatott információk pusztán ellenőrzésre történő használatán való túllépés az eltérések alapján a tanulásorientáltság felé történő elmozdulás figyelhető meg. Az egész világon elterjedt, minden vállalat számára elérhető, elsősorban PC alapú ABC szoftverek alkalmazása gyakori (tevékenységalapú költségszámítási rendszerek). A második szintű rendszerekhez képest tartalmaz tevékenységalapú költségkalkulációs rendszert (nyomon követés) és operatív visszacsatolást is (hatékonyság, minőség, átfutási idő megítélése).
82 Negyedik szint E költségszámítási rendszer információi beépülnek a szervezet irányítási folyamataiba, és minden vállalati folyamattal összefüggenek. Valamelyik széles körben elterjedt és használt tranzakciós rendszer on-line hozzáférésű, konzisztens és valós idejű adatokat szolgáltat, melyhez az egész szervezet integráltan hozzáférhet. Külső és belső érintetteknek egyaránt információt nyújt. Az integrált vállalatirányítási és ügyviteli rendszerek visszacsatolást kínálnak a folyamat hatékonyságáról, amely lehetővé teszi a vállalat számára, hogy a múlt nyomon követése mellett a jövőre is koncentráljon. A második szintű rendszerek negyedik szintre történő emelése nagyon gyakran valóban pontosabb adatokat eredményez, de a folyamat összetettebbé válik és aránytalanul magas költségek árán lehet csak működtetni a költségszámítási rendszert.
83 A vállalat működésének gazdasági vizsgálata Bevételek > Kiadások Bevétel Árbevétel Pénzbevétel Kiadás Költség Pénzkiadás
84 Néhány alapfogalom Ráfordítás: a termelési folyamatban felhasznált eszközök természetes mértékegységben kifejezett mennyisége. Költség: A fő tevékenységhez felhasznált erőforrások (a ráfordítások) pénzben kifejezett értéke. Árbevétel: a fő tevékenységből származó termékek/ szolgáltatások ellenértéke. Árbevétel > Összes ktg. Figyelmünk tehát a vállalat fő tevékenységére, az ún. üzemi/üzleti eredményre irányul. Nyereség = Árbevétel Összes költség (+) Veszteség = Árbevétel Összes költség (-)
85 Költségnemek szerinti csoportosítás Anyagi jellegű ráfordítások Anyagköltség, szolgáltatás költsége, beszerzési költség Személyi jellegű ráfordítások Bérek, járulékok, egyéb Értékcsökkenési leírás Az immateriális javak és tárgyi eszközök után elszámolt, terv szerinti amortizációs költségek Az elszámolás elsősorban a felmerülés okára, és nem a felmerülés céljára vonatkozik.
86 Költségek a pénzügyi beszámolóhoz való viszonyuk szerint Eredménykimutatásban szereplő költségek Üzemi tevékenység költségei Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Láthatatlan költségek Haszonáldozat-költség (Opportunity Cost) számszerűsíthető (pl. alternatív lehetőség költsége) nehezen számszerűsíthető (elmaradó haszon) Minőség költsége Kockázat költsége Látható, de irreleváns költségek múltbeli költség, elsüllyedt költség (Sunk Cost)
87 Költségek a gyártás volumenéhez való kapcsolatuk szerint Proporcionális a termelt mennyiséggel lineárisan változik valószínűség kérdése (pl. meghibásodás) Fix (kvázi fix) független a termelt mennyiségtől szabályozással növelhető Egyéb progresszív degresszív A költségek besorolása nem mindig egyértelmű, néha hibás.
88 Költségek a termékekhez/szolgáltatásokhoz való kapcsolatuk szerint Közvetlen, direkt közvetlenül hozzárendelhető Közvetett, indirekt felosztási kulcsok Költségviselők Felmerült összköltség Költséghelyek Költséghelyek Költségviselők Költségviselők Költségviselők
89 Költségmodellek Költségnemek Tradicionális költségszámítás (önköltség) Határköltség Költség és nyereségfedezeti számítás (ÁKFN modell) Standard költségszámítás Tevékenységalapú költségszámítás (ABC)
90 Több szempontú vizsgálat Amortizáció Költségnemek Bér Anyag A termék B termék C termék D termék Költségviselők 1. üzem 2. üzem általános Költséghelyek
91 Tradicionális önköltségszámítás Dr. Kalló Noémi, egyetemi docens Lippai Rita, PhD hallgató Uzonyi-Kecskés Judit, PhD hallgató Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
92 Tradicionális költségszámítás A termékekre vonatkozó modellek elsősorban azt vizsgálják, hogy a vállalat által előállított termék/szolgáltatás egy egysége a vállalatnak mennyibe kerül, vagyis a termék ún. önköltségét igyekeznek meghatározni. Azt kell meghatározni, hogy az egyes költségelemekből mennyi jut egységnyi, leggyakrabban egy darab, termékre. Feloszthatóság módja szerint csoportosítják a költségeket: Közvetlenül felosztható, a felmerülés pillanatában az ún. költségviselőre (termékre) terhelhető, közvetlen költségek (egy termékhez kapcsolható). Közvetlenül nem felosztható, a felmerülés pillanatában csak ún. költséghelyhez rendelhető, általános (rezsi) költségek, közvetett költségek (egy termékhez nem kapcsolható, csak többhöz).
93 Költségek csoportosítása Közvetlen ktg. Közvetlen anyag Közvetlen bér és járulékai Összes ktg. Egyéb közvetlen ktg. Közvetett (általános) ktg. Üzemi általános ktg. Vállalati általános ktg. Egyéb általános ktg.
94 Felosztás Egyszerű osztókalkuláció Egyenértékes osztókalkuláció Pótlékoló kalkuláció A számítás lényege minden esetben azonos: a közvetlen költségek számbavétele után egy adott időszak általános költségeit igazságosan szét kell osztani a megtermelt termékekre. Beszélhetünk elő-, illetve utókalkulációról.
95 Egyszerű osztókalkuláció A vállalat adott időszakra eső költségeit elosztja a termékmennyiséggel. A termékköltség-számításnak ez az egyszerű módja, csak akkor alkalmazható, ha a vállalat egyféle terméket gyárt. k = [ Ft/idöszak] ö ö K X ö Összes költség = Ft db [ db/idöszak] Előállított termék mennyisége
96 Példa egyszerű osztókalkulációra Egy vállalati üzletág, egyetlen terméket gyárt. Adatai: - gyártott darabszám: db/év - összes közvetlen költség: eft/év - üzemi általános költség: eft/év - vállalati általános költség: eft/év - éves árbevétel: eft/év volt. Kérdések: önköltség? egységár? nyereség? k ö = / = 171,15 Ft/db á = / = 197,13 Ft/db N = 22-19,1 = 2,9 mft; n = 25,98 Ft/db
97 Egyenértékes osztókalkuláció Az alkalmazás feltételei nagyon hasonló technológia, több hasonló termék ha a termékszerkezet közel homogén, a technológia és a termékek rendelkeznek olyan közös tulajdonsággal, amely arányos az önköltség alakulásával az önköltség számolása tulajdonképpen visszavezethető az egyszerű osztókalkuláció módszerére: az összes költséget elosztjuk az összes darabszámmal A számítás lényege, hogy a többféle termék mennyiségét - a közös tulajdonságon keresztül egymásnak megfeleltetve - összeadhatóvá teszi
98 Egyenértékes osztókalkuláció lépései A vizsgált időszak gyártott darabszámainak és anyagköltségeinek meghatározása Az ún. vezértermék/egységtermék kiválasztása Egyenértékszámok számítása: Az egyenértékszám az a viszonyszám, amely megmutatja, hogy egy nem vezértermék/egységtermék adott jellemzője (pl. anyagköltsége, tömege, előállítási ideje stb.) hányszorosa a vezértermék adott jellemzőjének. Termék-darabszámok átszámítása vezértermékdarabszámra (teljes termelés számítása) Egységköltség számítása a vezértermékre Termékek egységköltségének számítása az egyenértékszámokkal
99 Példa egyenértékes osztókalkulációra Egy üzem közvetlen és közvetett költségei egy adott időszak alatt összesen Ft. Az üzem egy gyártmánycsaládba tartozó 3 fajta terméket gyárt. A technológiát figyelembe véve a szakemberek úgy találták, hogy a költségeket leginkább a termékek tömege alapján célszerű szétosztani. Az egyes termékekből az üzem 5 000, és db-ot állított elő, a termékek tömege rendre 5, 3 és 2 kg. Határozzuk meg a termékek (szűkített) önköltségét!
100 Példa egyenértékes osztókalkulációra Jelöljük a termékeket sorban A, B, és C betűvel. Válasszuk vezérterméknek a C-t. Egyenértékszámok meghatározása: A: 5/2 = 2,5 B: 3/2 = 1,5 C: 2/2 = 1 Termék darabszámok átszámítása: A: ,5 = db C-nek felel meg B: ,5 = db C-nek felel meg C: = db összesen db Vezértermék egységköltsége: / = 165 Ft/db Termékek egységköltsége: A: 165 2,5 = 412,5 Ft/db B: 165 1,5 = 247,5 Ft/db C: 165 Ft/db
101 Pótlékoló kalkuláció Alkalmazási feltételei: Több üzem, több termék, eltérő technológiák Elve: az általános költségek költségviselőkre való terhelése ún. pótlékoló eljárással. A szétosztás alapelve: minden termék annyi költséget viseljen, amennyit okozott (bár ez a gyakorlatban nem mindig tartható be). Módszere: az általános (közvetett) költségeket vetítési alap használatával osztjuk szét, pótlékkulcs (rezsikulcs) képzésével. Az önköltség pontosságát döntően befolyásolja a vetítési alap megválasztása
102 Pótlékkulcs Pótlékkulcs (rezsikulcs) = Felosztandó általános ktg. Összes vetítési alap P = K ált. VA Pótlékolás elvégzése: P adott termék vetítési alapja Vetítési alap (VA) lehet például: közvetlen anyag, közvetlen bér, gépóra stb.
103 Modell K ált. Termékek: A B C Vetítési alap (VA): m A + m B + m C = ΣVA pl. közvetlen bér Pótlékkulcs (Rezsikulcs): P = K VA ált. Termékre eső : m A P m B P m C P költséghányad Arányos felosztás
104 Teljes kalkulációs séma Az önköltség meghatározása: 1. Közvetlen anyagköltség 2. Közvetlen bérköltség 3. Közvetlen bérek járulékai 4. Gyártási különköltség 5. Egyéb közvetlen költség 6. Közvetlenül elszámolt üzemi általános költség 7. Közvetlen önköltség ( ) 8. Közvetlenül el nem számolt üzemi általános költség 9. Szűkített önköltség (7+8) 10. Értékesítési költségek 11. Vállalati általános költség 12. Egyéb általános költség 13. Teljes önköltség ( )
105 Feladat Egy vállalat 3 fajta terméket gyárt, melynek adatai
106 Közvetlen anyagköltség I. II. III. nyers- és alapanyag vásárolt alkatrész bérmunkadíj hulladék értékesítése Közvetlen anyagköltség
107 Közvetlen költségek összesen I. II. III. 1. Közvetlen. anyag Közvetlen. bér Ktlen. bér járulékai (40%) 4. Gyártási különktg Értékesít. különktg Selejtveszteség Közvetlen ktg
108 Üzemi általános (közvetett) költség Üzem Költségtípus Ft A Gépköltség A Egyéb költség B Gépköltség B Egyéb költség
109 További adatok Gyáregységi általános ktg.: Vállalati általános ktg.: Elkülönített ktg.: Ft Ft Ft I. II. III. Gépórák száma (A) (gó/db) Gépórák száma (B) (gó/db) Gyártandó mennyiség
110 Pótlékkulcsok (üzemi általános költségek) A üzem gépköltség : P gép = A, = A üzem egyéb költség : P egyéb = A, = B üzem gépköltség : P gép = B üzem egyéb költség : P egyéb = B, = B, = 10 Ft/gó 0,0547 Ft/Ft 5 Ft/gó 0,1093 Ft/Ft
111 Üzemi általános költségek felosztása 5 Ft/gó 1 gó 10 Ft/gó 4 gó I. II. III. 7. Közvetlen ktg A üzem gépköltség A üzem egyéb ktg. B üzem gépköltség B üzem egyéb ktg. 9. Szűkített önköltség ,3 20,2 12, ,5 40,4 24,7 628,8 540,6 308,1 0,1093 Ft/Ft 480 Ft 0,0547 Ft/Ft 370 Ft
112 Pótlékkulcsok (Központi irányítás költségei) Gyáregységi ált. költség: P = , , ,1 gyáregy = 0,1066 Ft/Ft Vállalati ált. költség: P váll = = 0,0533 Ft/Ft Egyéb ált. költség : P = egyéb = 0,0348 Ft/Ft
113 Központi általános költségek felosztása 0,0533 Ft/Ft 540,6 Ft 0,1066 Ft/Ft 628,8 Ft I. II. III. 9. Szűkített önköltség 628,8 540,6 308,1 10. Gyáregységi ált. ktg. Vállalati ált. költség. 11. Egyéb ált. költség 12. Teljes önköltség 67,1 57,7 32,9 33,5 28,8 16,4 21,9 18,8 10,7 751,3 645,9 368,1 13. Árbevétel Fajlagos nyereség 68,7 24,1-18,1 0,0348 Ft/Ft 308,1 Ft
114 Hagyományos költségszámítás problémái Bármilyen vetítési alap használata esetén is többé-kevésbé torzít. A fajlagos nyereség valójában nem ad információt a termékek gazdaságosságáról. Statikus mutató, többnyire csak múltbeli számításokhoz alkalmazható. Nem határozható meg a tervvel szemben bekövetkezett, vagy a jövőre tervezett termelésösszetétel- és volumenváltozások nyereségkonzekvenciája.
115 Torzítás Vállalati I. üzem II. üzem Vállalati I. üzem II. üzem Közvetlen anyag Közvetlen bér Általános ktg. összesen Költség összesen Árbevétel Nyereség Forrás: Ladó L.: Teljesítmények és ráfordítások,közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,Budapest, 1981
116 Költség- és nyereségfedezeti számítás (ÁKFN-modell) Dr. Kalló Noémi, egyetemi docens Lippai Rita, PhD hallgató Uzonyi-Kecskés Judit, PhD hallgató Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
117 Hagyományos költségszámítás problémái Bármilyen vetítési alap használata esetén is többékevésbé torzít. A fajlagos nyereség valójában nem ad információt a termékek gazdaságosságáról. Nem határozható meg a tervvel szemben bekövetkezett, vagy a jövőre tervezett termelésösszetétel- és volumenváltozások nyereségkonzekvenciája.
118 Torzítás Váll. I. II. Váll. I. II. Közvetlen anyag Közvetlen bér Általános ktg. összesen Költség összesen Árbevétel Nyereség Forrás: Ladó L.: Teljesítmények és ráfordítások,közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,Budapest, 1981
119 Költség- és nyereségfedezeti számítás A termelt mennyiséggel való összefüggés alapján csoportosítja a költségeket. A termelt mennyiségtől (volumentől) független, állandó (fix) költségek. A volumentől függő, annak változásával valamilyen módon együtt változó költségek. A költségváltozás arányától függően megkülönböztetünk: arányosan változó, proporcionális költséget volumenváltozástól elmaradó, degresszív költséget volumenváltozás arányát meghaladó, progresszív költséget
120 Költségek csoportosítása Összes ktg. Fix ktg. Változó ktg. Proporcionális ktg. Degresszív ktg. Progresszív ktg.
121 Fix költség Adott határon belül (kapacitáshatárig) állandó, nem függ a vállalat működésétől. Jellemzően ilyen költségek a vállalat kiépítettségével (a tárgyi, szellemi) kapcsolatos költségek. Pl. az épületek, gépek, szállítási eszközök stb. amortizációs ktg.- ei, a vállalat irányításának, vezetésének (bér-) ktg.-ei stb. K f [Ft/év] Összes ktg. k f [Ft/db] Fajlagos ktg.? V [db/év] V [db/év]
122 Proporcionális költség Arányosan követik a termelt mennyiség változását. Jellemzően ilyen költségek a termeléssel, a termékekkel közvetlen kapcsolatban levő költségek. Pl. közvetlen anyagköltség, teljesítménybér. K p [Ft/év] Összes ktg. k p [Ft/db] Fajlagos ktg. V [db/év] V [db/év]
123 Degresszív költség A termelt mennyiség változásának arányánál kisebb arányban változik a költség, azaz egységnyi termeléscsökkenés (vagy -növekedés) csak pl. 0,75 egységnyi költségváltozást okoz. Pl. üzem energiaköltsége, karbantartás, belső anyagmozgatás költsége. Összes ktg. Fajlagos ktg. K d [Ft/év] k d [Ft/db] V [db/év] V [db/év]
124 Progresszív költség A termelt mennyiség változásának arányánál nagyobb arányban változik a költség, azaz egységnyi termeléscsökkenés (vagy termelésnövekedés) pl. 1,35 egységnyi költségváltozást okoz. Többnyire valamilyen zavar, túlfeszített működés következménye. K pg [Ft/év] Összes ktg. k pg [Ft/db] Fajlagos ktg. V [db/év] V [db/év]
125 Költségredukció Feltételezésünk szerint a degresszív költségek sajátos viselkedésének oka, hogy ezen költségek egy része állandó, másik része pedig a termelt mennyiséggel változó költség. Ezért a degresszív költségeket szétbontjuk fix és változó (lineáris viselkedést feltételezve, proporcionális) részre. Ezt az eljárást nevezzük költségredukciónak. A degresszív költségek szétbontásával kapott fix és proporcionális költségeket redukált költségeknek nevezzük. Jelölésük: K fr és K pr. Az eredetileg is fix ill. proporcionális költségeket K fe és K pe - vel jelöljük.
126 Költségváltozási tényező A költségváltozási tényező (δ) valamely elemi költség esetében a proporcionalitás mértékét fejezi ki, azaz 1%-os volumenváltozás hány százaléknyi költség-változást okoz a vizsgált költségben. Fix költségek : δ = 0 Proporcionális ktg.: δ = 1 Degresszív ktg.: 0 < δ < 1 Progresszív ktg.: δ > 1
127 Példa a költségváltozási tényező használatára Ha ismert egy elemi költség költségváltozási tényezője, akkor az adott elemi költséget könnyen szétválaszthatjuk fix és proporcionális részekre. Ha pl. az A üzem karbantartási költségére δ A, karb = 0,65 K A, karb = 2 mft/hó 0,65-ad rész a redukált proporcionális költség 0,35-ad rész a redukált fix költség K pr =1,3 mft K fr = 0,7 mft
128 Költségváltozási tényező szintjei Elemi szint: δ i = K [%] [%] d,i V Költséghelyi (üzemi) szint: δ ü r ( K ) d, i δ i i= 1 = r i= 1 K d, i Vállalati szint: δ v = K K pö ö
129 Költségfajták a költségredukció után Összes ktg. Összes fix ktg. Összes proporcionális ktg. Eredetileg is fix ktg. Redukált fix ktg. Redukált proporcionális ktg. Eredetileg is proporcionális ktg.
130 Költségfajták a költségredukció után Jelölésekkel: K fö K ö K pö K fe K fr K pr K pe (1-δ) δ K d
131 ÁKFN-modell Ár Költség Fedezet - Nyereség ÁKFN komponens Jelölés Pl. [mft/év] Árbevétel Á 100 Összes proporcionális ktg. - K pö - 40 Fedezet F 60 Összes fix ktg. - K fö - 30 Nyereség N 30
132 Nyereség-fedezet A költség és nyereségfedezeti számítás alapja, hogy a nyereség maximuma azonos helyen van a fedezet maximumával. N = Á - K ö = Á- (K pö + K fö ) = F - K fö F
133 ÁKFN-modell grafikus ábrázolása Á, K [Ft/év] K ö,tény Á tény N tény Á A fedezeti pontban N = 0 Fedezeti pont K ö K pö Á = K ö F = K fö K fö V krit V tény Termelt mennyiség [db]
134 Reagálási szög Á, K [Ft/év] ϕ Á K ö Á=100 mft K ö =90 mft K pö K fö K fö V=-10% N -20% -90% V 2 V 1 Termelt mennyiség [db]
135 Az egyes komponensek érzékenysége N N Á% = 100 K % = 100 pö Á K N K % = 100 V% =? fö K fö A nyereség a fix költségek miatt nem a termelt mennyiséggel arányosan változik, a fedezet azonban igen. pö
136 Á, K [Ft/év] Volumenváltozás Á N/ V = F/100 K ö V = N 100/F F V F V t 100% V N F N K fö Termelés mennyisége [%]
137 Szintmutatók Költségmutatók: S K x = Á K x 100 ahol K x lehet: K ö, K pö, K fö, K pe, K pr Fedezetszint: Nyereségszint: S F S N = Á F 100 = Á N 100
138 R tényező Az eredetileg is proporcionális és a redukált proporcionális költségek arányát fejezi ki R = K K pr pe A termékszintű ÁKFN számításoknál kerül majd előtérbe Vállalati szinten határozzuk meg, és termékszinten alkalmazzuk
139 Feladat Három gyárról az alábbi különféle adatok állnak rendelkezésre: A gyár: Árbevétel eft/év Nyereség 500 eft/év Vállalati ktg.vált. tényező 0,6
140 Feladat folyt. B gyár: Árbevétel Összes költség Összes fix költség eft/év eft/év 400 eft/év C gyár: Árbevétel eft/év Eredeti proporcionális ktg eft/év Nyereség 200 eft/év R tényező (=K pr /K pe ) 10%
141 Feladat folyt. A gyárak összevonása révén alakítunk egy új vállalatot. Határozzuk meg a vállalat egészére vonatkozó ÁKFN struktúrát! A jelenlegi volumen hány %-ánál van a fedezeti pont? Mekkora volumennövekedéssel érhetünk el kétszeres nyereséget? Az új vállalatnak 5%-kal csökkentenie kell valamennyi termékének az árát, valamint minőségi követelmények miatt 5%-al nő a proporcionális költsége. Mekkora termelésnöveléssel ellensúlyozható ez, hogy a vállalat nyeresége ne változzon?
142 Feladat megoldása A B C ABC Á -K pö F -K fö N
143 Feladat megoldása K ö = Á N = Á -K pö F -K fö A B C ABC δ v = 0,6 = K pö / K ö K pö = 0, = K pö = KN ö K fö = = R = K pr /K pe K pr = ,1 = 200 K pö = =
144 Feladat megoldása A jelenlegi volumen hány %-ánál van a fedezeti pont? V = N 100/F = /3700 = 24,32% Azaz a jelenlegi volumen 75,68%-nál van a fedezeti pont. Mekkora volumennövekedéssel érhetünk el kétszeres nyereséget? Kétszeres nyereséghez N= 900 nyereségváltozás kell, tehát a volumenváltozás nagysága most is ugyanannyi, csak pozitív irányba, azaz a jelenlegi volumen 124,32%-nál érünk el kétszeres nyereséget.
145 Feladat megoldása Az új vállalatnak 5%-kal csökkentenie kell valamennyi termékének az árát, valamint minőségi követelmények miatt 5%-al nő a proporcionális költsége. Mekkora termelésnöveléssel ellensúlyozható ez, hogy a vállalat nyeresége ne változzon? ABC Á K pö Vált. után V= /2885= 28,25%-kal kell növelni a volument. F K fö N= 815 N
146 Termékszintű ÁKFN-elemzések A termékeknél nem határozzuk meg a fajlagos nyereséget, hanem csak a fajlagos fedezetet. A fix költségeket nem osztjuk fel a termékek között (részköltség-modell). f = á - k pö n F váll = i= 1 f i x i [Ft/db] A fajlagos fedezet funkciója: hozzájárulás a vállalati szintű fedezethez. Ha K fö nem változik, akkor N váll max ha f x i max i x i = az i. termékből előállított mennyiség
147 Fedezeti vektorok N A fajlagos fedezet kezdetben a fix költségeket fedezi, majd nyereséget képez. 0 Á T1 T 2 T 3 T 4 T 1 T 2 Á K fö T 1 T 4 T 3 F T1
148 A fajlagos fedezet számítása R tényező pö Ha a redukált proporcionális költségek fedezethez való hozzájárulásának mértéke vállalati szinten nem elhanyagolható, akkor érdemes ezen költségeket termékszinten is figyelembe venni. Ennek legegyszerűbb módja ezen költségek K pe arányában való elosztása. R = K K pr pe ( k k ) f = á k = á + pe pr k pr = k R k pö = k pe + k pr = k pe (1+R) pe
149 Termékek minősítése Fajlagos fedezet : Fedezettömeg : Fedezeti hányad (bonitás) : f i F = i f i /á i f i x i A termékek kategorizálása a fedezeti részarány alapján: f i /á i < 0 < f i /á i < K fö /Á < f i /á i < F/Á < f i /á i Veszteséges Nem hoz nyereséget, de a fix költségekhez hozzájárul Nyereséghez hozzájárul Átlag feletti nyereségtartalom
150 Feladat Egy vállalat háromféle terméket gyárt. A költségviselőköltséghely szerinti elszámolásának sémája*: I. II. III. Anyag [Ft/db] Bér** [Ft/db] Egyéb ktlen [Ft/db] Üzemi ált. ktg. [eft] 410,2 Váll. ált. ktg. [eft] 280,93 Ár [Ft/db] Gyártott menny. [db] *: lásd a pótlékoló kalkulációnál megoldott feladatot; **: járulékokkal együtt
151 Feladat megoldása A közvetlen költségek a reagálás szerinti csoportosításban proporcionális költségként viselkednek. Tehát az összes eredetileg is proporcionális költség: K pe = = Ft Az általános költségek a reagálás szerinti csoportosításban jellemzően degresszív (a vállalati szinten esetleg fix) költségként viselkednek. Ezek szétosztására a nyereség-fedezeti számítás a költségváltozási tényezőt használja. Vegyük fel ezek értékét. Az üzemi legyen 0,9 (nagyfokú proporcionalitás), a vállalati pedig 0,1 (majdnem fix). Ezek segítségével az általános költségeket szét tudjuk osztani fix és proporcionális részre.
152 Feladat megoldása K üzemi = Ft K prü = ,9 = Ft K váll = Ft K prv = ,1 = Ft Redukált prop. ktg. összesen : Ft R = K pr /K pe = / = 0,385 Fajlagos fedezet: f I = ,385 = 155,2 Ft/db f II = ,385 = 157,55 Ft/db f III = ,385 = 37 Ft/db
153 Feladat megoldása Fedezettömeg: F I = 155,2 600 = Ft F II = 157, = Ft F III = = Ft Fedezeti hányad: I : 155,2/820 = 0,189 = 18,9% II : 157,55/670 = 0,235 = 23,5% III : 37/350 = 0,106 = 10,6%
154 Fedezeti vektorok N [eft] Á II = 938 [eft] T I T III T II Á [eft] -200 T II K fö -300 T III T I F II = 220,57 eft
155 Feladat folyt. Írjuk fel a vállalat ÁKFN modelljét, és határozzuk meg a vállalat nyereség-, fedezet- és költségszintjét! Á K pö F K fö N Nyereségszint: S N = 56,87/1 780 = 3,2% Költségszint: S Kö = 1.723,13/1 780 = 96,8% Mivel N = Á-K ö természetesen az S Kö =100-S N. Fedezetszint: S F = 350,727/1 780 = 19,7%
156 Standard költségszámítás és tevékenységalapú költségszámítás Dr. Kalló Noémi, egyetemi docens Lippai Rita, PhD hallgató Uzonyi-Kecskés Judit, PhD hallgató Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
157 Standard költségszámítás Tervezési számítások költségnorma Standard és tényleges költségek költségellenőrzés Terv Összehasonlítás a tényleges adattal Eltéréselemzés jelentései és kimutatásai Menedzsment Cselekvés
158 Az árbevétel elemzése Árbevétel tervezett értéke árbevétel tényleges értéke = eltérés az értékesítési egységár vonatkozásában (áreltérés) eltérés az eladott mennyiség vonatkozásában (mennyiségi eltérés) Áreltérés = A tényleges értékesítés tényleges árbevétele, valamint a tényleges értékesítés tervezett árbevétele közötti különbség Mennyiségi eltérés = A tényleges értékesítés tervezett árbevétele, valamint a tervezett értékesítés tervezett árbevétele közötti különbség.
Vállalatgazdaságtan. Minden, amit a Vállalatról tudni kell
Vállalatgazdaságtan Minden, amit a Vállalatról tudni kell 1 Termelési rendszer vizsgálata 2 képzeljük el az alábbi helyzetet örököltünk egy gyárat mit csináljunk vele? működtessük de hogyan? Hogyan működik
RészletesebbenMENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN
MENEDZSMENT ÉS VÁLLALOZÁSGAZDASÁGTAN ERDEI JÁNOS, DÉNES RITA VERONIA MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉ ÜZLETI TUDOMÁNYO INTÉZET GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI AR Bevezetés a termelésgazdaságtanba
RészletesebbenMENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN (BMEGT20A001) 4. ZH ALAPKÉRDÉSEI
MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN (BMEGT20A001) 4. Z ALAPKÉRDÉSE 2010/11/1. félév Tesztek (A zh-n nem ugyanebben a sorrendben szerepelnek a válaszok, egy kérdésre több helyes válasz is lehet, a helyes
RészletesebbenKészletgazdálkodás. 1. Előadás. K i e z? K i e z? Gépészmérnök (BME), Gazdasági mérnök (Németo.) Magyar Projektmenedzsment Szövetség.
Készletgazdálkodás 1. Előadás K i e z? Kelemen Tamás BME Gépészmérnök (BME), Gazdasági mérnök (Németo.) Magyar Projektmenedzsment Szövetség K i e z? Kelemen Tamás Elérhetőség T. II. 4. Tel: 463-3775 Fax:
RészletesebbenTermelésgazdaságtan. Mennyi? Bevezetés. A pénzügyi számvitel hierarchiája. Néhány szó a (pénzügyi)számvitelről. Vállalat gazdasági eredményei.
ETTŐS CSERE NATURLIS ORMA ÉRTÉ HASZNLATI ÉRTÉ ÉRTÉ ERŐORRSO SZERVEZETI RENDSZER PRODUTUMO Termelésgazdaságtan A RENDSZERBEN BEMENET VÉGBEMENŐ OMPLEX OLYAMAT ÖLTSÉGE BEVÉTEL IMENET MUNAERŐ ÉRTÉ-(PÉNZ-)
RészletesebbenMenedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 4. ZH - számolós feladatok Tartalomjegyzék 1. Készletgazdálkodás 2 1.1. Egy keresked az új................................... 2 1.2. Egy üzem egyik terméke................................
RészletesebbenTermelés- és szolgáltatásmenedzsment Részidős üzleti mesterszakok
egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék kallo@mvt.bme.hu Tematika Bevezetés A termelési, szolgáltatási igény előrejelzése Alapfogalmak, az előrejelzési módszerek osztályozása Előrejelzési
RészletesebbenVezetői számvitel / Controlling XI. előadás. Költség és eredmény controlling
Vezetői számvitel / Controlling XI. előadás Költség és eredmény controlling Költségnemek A vállalati költségek megjelenésének elsődleges formái. Az elsődleges elszámolás a felmerülés okára és nem a felmerülés
RészletesebbenTermelés- és szolgáltatásmenedzsment Részidős üzleti mesterszakok
egyetemi docens Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék kallo@mvt.bme.hu Tudnivalók Segédanyagok Jegyzet, előadásvázlatok, munkafüzet Példatár, konzultáció, képletgyűjtemény Elméleti kérdések kidolgozása
RészletesebbenVállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)
1/23 Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG BEVÉTEL KIADÁS PÉNZTÁR KÖLTSÉG RÁFORDÍTÁS KIADÁS HOZAM
RészletesebbenVállalatgazdaságtan II. zh anyaga. 1.1 Bevezetés
Vállalatgazdaságtan II. zh anyaga 1.1 Bevezetés A termelésmenedzsment feladata a termeléshez közvetlenül kapcsolódó erőforrások hatékony működtetése. A hatékonyság az előállított termék, szolgáltatás erőforrásigényét
RészletesebbenA készletgazdálkodás alapjai
A készletgazdálkodás alapjai egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék A készlegazdálkodás alapproblémája 30 A készletek típusai Megjelenési forma szerint A kialakulás oka szerint Stb.
RészletesebbenI.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK
Éves beszámoló összeállítása I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Alapfogalmak Vállalkozás működés Eredmény Eredmény csökkentő tételek Eredmény növelő tételek Költségek Ráfordítások Fogalmi
RészletesebbenEsettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben
Bevezető feladat Esettanulmányok Önköltségkalkuláció témakörben A vállalkozás a tárgyidőszakban A és B típusú terméket gyártott. A tárgyidőszakkal kapcsolatban a következő információkat ismeri: A termék
RészletesebbenÉves beszámoló összeállítása és elemzése
Éves beszámoló összeállítása és elemzése I.ELŐADÁS KÖLTSÉGFOGALMAK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDSZEREK Alapfogalmak Vállalkozás működés Eredmény Eredmény csökkentő tételek Eredmény növelő tételek Költségek Ráfordítások
RészletesebbenDr. Kalló Noémi. Termelés- és szolgáltatásmenedzsment. egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék. Dr.
Termelés- és szolgáltatásmenedzsment egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Termelés- és szolgáltatásmenedzsment 13. Ismertesse a legfontosabb előrejelzési módszereket és azok gyakorlati
RészletesebbenKészletgazdálkodás A készletek keletkezésének okai:
Készletgazdálkodás A készletek keletkezésének okai: az igény bizonytalanságai a beérkezési folyamat bizonytalanságai a termékek bonyolultsága sorozatnagyságtól függő gazdaságosság spekuláció A készletekkel
RészletesebbenTermelés- és szolgáltatásmenedzsment
Termelés- és szolgáltatásmenedzsment egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Termelés- és szolgáltatásmenedzsment 13. Előrejelzési módszerek 14. Az előrejelzési modellek felépítése
RészletesebbenKöltséggazdálkodás. Katona Ferenc. Katona Ferenc
Költséggazdálkodás franzkatona@gmail.com Költséggazdálkodás A termelési folyamatban felhasznált élő- és holtmunka ráfordítások értékben kifejezett összegét költségnek nevezzük. A termék vagy szolgáltatás
RészletesebbenK Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S
K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S Tervezzük meg, hogy mennyibe kerüljön a TERMÉK Új elvek a költségszámításban Nemcsak az érdekel minket, hogy mi mennyibe került? Az is érdekel minket, hogy mi mennyibe
RészletesebbenGyakorló feladatok a Vezetői számvitel tárgyhoz Témakör: Önköltségszámítás. 1. feladat
1. feladat Egy vállalkozás 1.000 darab terméket állít elő. Az eladási ár 25.000 Ft/db. A közvetlen költség 10.000 eft, a közvetett költségek összege 10.000 eft, amelyből elvileg felosztható 2.000 eft.
RészletesebbenÜzleti számvitel működés
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Fogalma Üzleti számvitel Vállalkozás működés Költségek csökkentő tételek növelő tételek Dr.
RészletesebbenGyakorló feladatok a Termelésszervezés tárgyhoz MBA mesterszak
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Gyakorló feladatok a Termelésszervezés tárgyhoz MBA mesterszak Készítette: dr. Koltai Tamás egyetemi tanár Budapest, 2012.
Részletesebben7. KÖLTSÉGTANI ALAPOK
7. KÖLTSÉGTANI ALAPOK 1 MIRŐL LESZ MA SZÓ? A VÁLLALAT MŰKÖDTETÉSI KÖLTSÉGEI A KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS RENDSZERE A KÖLTSÉGEK CSOPORTOSÍTHATÓSÁGA 2 1 A KÖLTSÉG A HOZAMOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN FELMERÜLŐ, (TÖBBNYIRE)
RészletesebbenVállalkozásgazdaságtan. B e v e z e t é s. Cél: Termelési folyamatok menedzselése. Mit és miért kell menedzselni a termelésben?
Vállalkozásgazdaságtan Termelési folyamatok menedzselése B e v e z e t é s Vállalkozások alapelemei: 1. Tőke biztosítása (vállalati pénzügyek) 2. A termék elkészítése (termelésmenedzsment) 3. A termék
RészletesebbenTermelésmenedzsment alapok. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
Termelésmenedzsment alapok Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan B e v e z e t é s Vállalkozások alapelemei: 1. Tőke biztosítása (vállalati pénzügyek) 2. A termék elkészítése (termelésmenedzsment) 3. A
RészletesebbenKöltséggazdálkodás. Kis- és középvállalkozások. Költséggazdálkodás. Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Költséggazdálkodás 2 Költséggazdálkodás Tény: a működéssel költségek merülnek fel Cél: okok minél pontosabb ismerete Módszer: ok okozati összefüggések
RészletesebbenHÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV
HÁZI DOLGOZAT TÁVOKTATÁS TAGOZAT PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK 2014/2015. TANÉV TAVASZI FÉLÉV 1 1. FELADAT: Gazdasági kalkuláció Egy vállalkozás tevékenységéhez tartozó egyik üzem adatai a következők: (Az üzemben
RészletesebbenAlapfogalmak, alapszámítások
Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon
RészletesebbenKöltségkalkuláció. Kis- és középvállalkozások. Kalkuláció fogalma. Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Költségkalkuláció 2 Kalkuláció fogalma Gazdaságossági számítás Jövedelmezőség meghatározása Önköltség meghatározása Kalkuláció csoportosítása Egység szerinti
RészletesebbenTevékenység költségei
Tevékenység költségei Kiadás, ráfordítás, költség Kiadás: minden kifizetés, amely csökkenti a pénzeszközöket Ráfordítás: A vállalkozás eredményét csökkenti. Költség: a költség a tevékenység/termelés során
RészletesebbenK Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S
K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S Tervezzük meg, hogy mennyibe kerüljön a TERMÉK Kelemen Tamás Tevékenységalapú költségszámítás Activity-Based Costing A költségszámítási rendszerek átalakulása Pótlékoló
RészletesebbenVÁLLALKOZÁS-GAZDASÁGTAN 2012/2013. tanév, tavaszi félév Levelező tagozat GYAKORLÓ FELADATOK
GYAKORLÓ FELADATOK 1. feladat Egy vállalat tárgyévi könyvelési adatai szerint az alábbi termelési költségek merültek fel, költségnemenkénti bontásban: ANYAGKÖLTSÉG: Bérköltség: Szociális hozzájárulási
RészletesebbenKöltség. A projekt költségeinek mérése, elszámolása, felosztása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása. Költségek csoportosítása
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék A projekt költségeinek mérése, a, felosztása Költség Költségnek tekintjük a tevékenység
RészletesebbenDr. Koltai Tamás. Termelés gazdaságtan. Oktatási segédanyag
Dr. Koltai Tamás Termelés gazdaságtan Oktatási segédanyag Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS A TERMELÉSGAZDASÁGTANBA... 3 1.1. BEVEZETÉS... 4 1.1.1. A termelőrendszerek működését leíró mutatók... 5 1.1.2. A
RészletesebbenA standard költségszámítás problémájával Magyarországon Ladó (11) és Koltai (12) munkáiban találkozhatnak.
6.3.6. A standard költségszámítás és vezetői döntéstámogatás A standard költségszámítás problémájával Magyarországon Ladó (11) és Koltai (12) munkáiban találkozhatnak. Az angolszász irodalomban a vezetői
RészletesebbenEredmény és eredménykimutatás
Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,
RészletesebbenKÖLTSÉGSZÁMVITEL KÖLTSÉGEK A VEZETŐI SZÁMVITELBEN
KÖLTSÉGSZÁMVITEL KÖLTSÉGEK A VEZETŐI SZÁMVITELBEN Controlling, vezetői számvitel 2.előadás 2013. február 14. BGF KKK Dr. Forgács Anna A számvitel fogalma A számvitel a vagyonra és vagyonváltozásra vonatkozó
RészletesebbenMunkafüzet a Termelés- és szolgáltatásmenedzsment tárgyhoz
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Munkafüzet a Termelés- és szolgáltatásmenedzsment
RészletesebbenVÁLLALATGAZDASÁGTAN. Eszközgazdálkodás alapok. ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD
Eszközgazdálkodás alapok ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD Az előadás témakörei ESZKÖZÖK - Tárgyi eszközök 1. Tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása 2. Tárgyi eszközökkel való gazdálkodás 3. Tárgyi eszközök
RészletesebbenKészítette: Juhász Ildikó Gabriella
14. tétel Egy kft. logisztikai költséggazdálkodása a számviteli adatok szerint nem megfelelő, ezért a számviteli vezetővel együttműködve a logisztikai vezető számára meghatározták a szolgáltatási rendszer
RészletesebbenGyakorló feladatok a Management számvitel elemzés tárgyhoz Témakör: Tevékenység alapú költségszámítás
1. példa Egy vállalat négy féle terméket gyárt. A gyártott termékeket jelezzük T1, T2, T3, T4. A T1 és T2 termékek kisméretûek a T3 és a T4 termékek nagyméretûek. A T1 és T3 termékeket kisvolumenben, a
RészletesebbenA mérlegterv nem más, mint a tervidőszak utolsó napjára vonatkozóan összeállított mérleg, amely a vállalat vagyonát mutatja be kétféle vetületben,
A mérlegterv nem más, mint a tervidőszak utolsó napjára vonatkozóan összeállított mérleg, amely a vállalat vagyonát mutatja be kétféle vetületben, pénzértékben. Az üzleti terv-részek nem tartalmaznak olyan
RészletesebbenGyakorló feladatok a Termelésmenedzsment alapjai tárgyhoz
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ipari Menedzsment és Vállakozásgazdaságtan Tanszék Gyakorló feladatok a Termelésmenedzsment alapjai tárgyhoz Készítette: Dr. Koltai Tamás Egyetemi tanár Budapest, 2010.
RészletesebbenVállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER TAVASZ
Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ Fedezeti elemzés Fedezeti elemzés A fedezeti elemzés segítségével lehet az értékesítési döntéseket és azok hatását tervezni vagy ellenőrizni. A vállalati
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Eredmény kimutatás 48. lecke Eredmény kimutatás Fogalma: a
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok
RészletesebbenF E D E Z E T I E L E M Z É S
Controlling F E D E Z E T I E L E M Z É S Fedezeti elemzés 2 A fedezeti elemzés segítségével lehet az értékesítési döntéseket és azok hatását tervezni vagy ellenőrizni. A vállalati termelő folyamat összes
RészletesebbenGyakorló feladatok a Kontrolling alapjai tárgyhoz Témakör: Költség volumen - eredmény elemzés
1. feladat Egy világító kertitörpéket gyártó vállalkozás 12 000 darab kertitörpe gyártását és értékesítését tervezi. Költségei és árbevétele várhatóan az alábbiak szerint alakulnak: Megnevezés eft Változó
RészletesebbenEasy PDF Creator is professional software to create PDF. If you wish to remove this line, buy it now.
070421/1. példa Termékek Termelési érték (eft) Árindex Közvetlen bérköltség (eft) Terv Tény % Terv Tény A 60 000 84 000 105 9 000 11 760 B 18 000 15 000 100 1 800 1 800 C 40 000 35 280 98 4 800 5 292 Az
RészletesebbenAz eredmény elemzés szakaszai. Eredményelemzés
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Az eredmény elemzés szakaszai Eredményelemzés I szakasz /Tervezés/ II szakasz Végrehajtás Cél
RészletesebbenElőadó: Dr. Kertész Krisztián
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők
RészletesebbenÖnköltségszámítás 2012.02.14. A hagyományos költségszámítás folyamata. Kapcsolódó fogalmak. Dr. Musinszki Zoltán
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Önköltségszámítás Dr. Musinszki Zoltán A hagyományos költségszámítás folyamata tárgyidőszakban
RészletesebbenAz eredménykimutatás. Eredménykimutatás I. Eredménykategóriák. Formai jellemzők. Tartalmi jellemzők. Az eredménykimutatás fajtái.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Üzleti számvitel Eredménykimutatás I. Dr. Pál Tibor Az eredménykimutatás Számviteli okmány
RészletesebbenVEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan
VEZETŐI SZÁMVITEL elmélet, módszertan 2016 Szerzők: Dr. Kardos Barbara Dr. Sisa Krisztina Andrea Dr. Szekeres Bernadett Dr. Veress Attila Lektor: Dr. Siklósi Ágnes ISBN 978 963 638 511 8 Kiadja a SALDO
RészletesebbenVÁLLALATGAZDASÁGTAN. Pénzügy alapok előadás. ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD
Pénzügy alapok előadás ELŐADÓ: Dr. Pónusz Mónika PhD Az előadás témakörei PÉNZÜGYEK Költséggazdálkodás Ráfordítások költségek kiadások Költségek csoportjai Költségfüggvények ÁKFN struktúra Fedezetszámítás
RészletesebbenGyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Fejlesztés
1. példa Egy vállalkozás termékválasztékának bõvítése érdekében új termék kifejlesztését tervezi. A fejlesztés elsõ szakasza lezárult, az összegyûjtött és értékelt információk alapján két termék fejlesztését
RészletesebbenAnyagszükséglet-tervezés gyakorlat. Termelésszervezés
Anyagszükséglet-tervezés gyakorlat egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Feladattípusok Egyszerű tételnagyság-képzési szabályok, heurisztikák, kapacitáskorlátos esetek (3 komponens,
RészletesebbenAz eredménykimutatás. Formai jellemzõk. Eredménykategóriák. Tartalmi jellemzõk. Az eredménykimutatás fajtái
Üzleti számvitel XXI. Elõadás Eredménykimutatás I. Dr. Pál Tibor MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Az eredménykimutatás Számviteli
Részletesebben1. Bevezetés a termelésgazdaságtanba 1
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Koltai Tamás Erdei János Kelemen Tamás - Sebestyén Zoltán 1. Bevezetés a termelésgazdaságtanba 1 2012 1 Kövesi
RészletesebbenAz eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál
Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen
RészletesebbenÉves beszámoló összeállítása és elemzése
Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VII. előadás Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemzése
RészletesebbenVállalkozások vagyongazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)
1/36 Vállalkozások vagyongazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) ESZKÖZÖK FORRÁSOK Mibe? Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök
RészletesebbenÉves beszámoló összeállítása és elemzés
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzés IV. előadás Eredménykimutatás I. Az eredménykimutatás
RészletesebbenGyakorló feladatok a Vezetõi számvitel tárgyhoz Témakör: Fedezeti elemzés
1. feladat Egy világító kertitörpéket gyártó vállalkozás 12 000 darab kertitörpe gyártását és értékesítését tervezi. Költségei és árbevétele várhatóan az alábbiak szerint alakulnak: Megnevezés eft Változó
RészletesebbenLogisztikai rendszer. Kis- és középvállalkozások. Általános jellemzők Ügyvezetés I. és II.
Kis- és középvállalkozások Ügyvezetés I. és II. 1 Logisztikai rendszer 2 Általános jellemzők Anyagi jellegű folyamatok Anyagáramlások (helyváltoztatás) (kereskedelem) Anyagátalakulások (fizikai, kémia)
RészletesebbenEsettanulmány Folyamatköltség-számítás
Esettanulmány Folyamatköltség-számítás Az erős versenyben gyorsan növekvő árak és költségek nyomása miatt egyre fontosabb tudni, hogy a közvetlen költségeken kívül milyen közvetett költségek terhelik a
RészletesebbenA költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében.
A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. Plain Consult Kkt. Galántai Tamás 2010. november 9.. www.plainconsult.hu A vezetői költség- és teljesítményszámítási
RészletesebbenVállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma
Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,
Részletesebbena) Megnevezés S1 S2 T1 T2 T3 S1 1 600 mó 2 400 mó S2 40 gó 240 gó 120 gó
1. feladat Egy vállalkozás három termelőrészleggel (T1, T2, T3) és két szolgáltatórészleggel (S1, S2) S1 21 000 eft S2 18 000 eft T1 30 000 eft T2 22 000 eft T3 50 000 eft összesen 141 000 eft Határozza
RészletesebbenEgyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma
Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egy bútorgyár polcot, asztalt és szekrényt gyárt faforgácslapból. A kereskedelemben
Részletesebben3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI
3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3.5 Költségek, költségkalkuláció és árképzés A vállalkozások tevékenységük folytatásához különféle erőforrásokat használnak fel. A felhasznált erőforrások pénzben kifejezett
RészletesebbenVezetői számvitel konzultáció 2 BA Képzés - Távoktatás tagozat 2014.03.28. Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék
Vezetői számvitel konzultáció 2 BA Képzés - Távoktatás tagozat 2014.03.28. Előadó: Sisa Krisztina A. Számviteli Intézeti Tanszék Tárgyalásra kerülő témakörök Költség- és saját teljesítmény elszámolás lehetőségei
RészletesebbenFeladatgyűjtemény tevékenység- és termelésmenedzsment kurzusokhoz
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Menedzsment és Marketing Tanszék Feladatgyűjtemény tevékenység- és termelésmenedzsment kurzusokhoz Szerkesztette: Kun András István Debrecen, 2007 A feladatgyűjtemény
RészletesebbenA Termelésmenedzsment alapjai tárgy gyakorló feladatainak megoldása
azdaság- és Társadalomtudományi Kar Ipari Menedzsment és Vállakozásgazdaságtan Tanszék A Termelésmenedzsment alapjai tárgy gyakorló feladatainak megoldása Készítette: dr. Koltai Tamás egyetemi tanár Budapest,.
RészletesebbenSzámvitel III 12 gyakorlat Önköltség számviteli elszámolása 14. szeminárium
1. Feladat Egy mezőgazdasági vállalkozás 201X. évben 5 000 tonna étkezési búzát termelt az alábbi költségekkel: 1. Vetőmag (előző évben beszerzett) 19 000 000 Ft 2. Növényvédőszer (előző évben beszerzett)
RészletesebbenVállalatirányítás HÁLÓTERVEZÉS. Tevékenység Jel Kódjel megelőző követő tevékenység jele. A - C 6 Munkaerő-szükséglet 2. B - F 8 műszaki tervezése 3.
HÁLÓTERVEZÉS 1. Egy hálótervről az alábbi adatok ismertek: Közvetlenül Tevékenység Jel Kódjel megelőző követő tevékenység jele 1. Generálterv kidolgozása A - C 6 Munkaerő-szükséglet. meghatározása és gyári
RészletesebbenSzámvitel III 11 gyakorlat Költségelszámolási rendszerek 12. szeminárium
1. Feladat Egy vállalat néhány éve alapanyagot vásárolt, amelynek beszerzési értéke 100 000 forint volt. Az alapanyag felhasználásával gyártott termékre nincs kereslet, egy vevő kivételével, aki az általa
RészletesebbenÉves beszámoló. készíthet. jövedelmezõség hatékonyság
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Éves elemzése Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Jövedelmezõségi helyzet elemzése
RészletesebbenTÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK Üzleti tervezés. Dr. Bozsik Sándor 2015.09.07. Alapítsunk vállalkozást! Vállalkozás
RészletesebbenK Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S
K Ö L T S É G ( S Z ) Á M Í T Á S Gyakorló feladatok Kelemen Tamás standard számítás most lássunk még néhány egyszerű példát a táblán Kelemen Tamás Mintapélda Kerékpárgyárunk az alábbi adatokat tervezi
RészletesebbenSZÁMVITEL ALAPJAI VIZSGAKONZULÁTCIÓ
1. Feladat SZÁMVITEL ALAPJAI Cash Flow példa Mérlegadatok: Bázis Tárgy Befektetett eszközök: Ingatlanok: 375 476 Műszaki berendezések: 340 292 Szellemi termékek: 510 400 Forgóeszközök: Készletek: 420 350
RészletesebbenFrekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával
Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával A társadalmi vállalkozásokat érintő pénzügyi tervezés 2013. február 22. Pénzügyi terv A pénzügyi
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés
RészletesebbenKiadás Költség Ráfordítás
Kiadás Költség Ráfordítás Kiadás: minden, a vállalatnál ténylegesen felmerült kifizetés, pénzeszköz-kiáramlás, aminek következtében csökken a vállalkozás pénzkészlete. Költség: az adott tevékenység megvalósításához,
RészletesebbenHulladékgazdálkodók Országos Szövetsége 1088 BUDAPEST Vas utca 12. II/2.
Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége 1088 BUDAPEST Vas utca 12. II/2. KIEGÉSZITÕ MELLÉKLET 2016. 01. 01. - 2016. 12. 31. I. Általános kiegészítések II. Mérlegtételekhez kapcsolódó kiegészítések III.
RészletesebbenKészletezés. A készletezés hosszú távú döntései (a készletek nagysága és összetétele)
Készletezés Árukészlet: a forgalom lebonyolítását biztosító áruállomány, árumennyiség. Készletezés: a készletekkel kapcsolatos döntések és gyakorlati teendők összessége. A készletezés hosszú távú döntései
RészletesebbenÖsszevont szigorlati tételsor. Kiegészítő tagozat. Pénzügy szakirány
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Összevont szigorlati tételsor Kiegészítő tagozat Pénzügy szakirány 2009 NYME KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Kiegészítő tagozat II. évfolyam részére Összevont
Részletesebben1. fejezet: A logisztika-menedzsment alapjai. ELDÖNTENDŐ KÉRDÉSEK Válassza ki a helyes választ!
1. fejezet: A logisztika-menedzsment alapjai ELDÖNTENDŐ KÉRDÉSEK Válassza ki a helyes választ! 1. A logisztika és az ellátásilánc-menedzsment különbsége abban áll, hogy a logisztika a szervezeten kívüli,
RészletesebbenMagyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31
1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai
RészletesebbenÉves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.
6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!
RészletesebbenVállalati készlet-és pénzgazdálkodás
Vállalati készlet-és pénzgazdálkodás Beruházási és finanszírozási döntések 4. konzultáció 12. A vállalati készletgazdálkodás 1. A készletezési költségek 2. A gazdaságos rendelési mennyiség modellje (EOQ)
RészletesebbenControlling információs rendszer
Controlling információs rendszer A controlling információs rendszer Az integrált tervezési és információs rendszer az egyes moduloknak a közös egésszé történő kapcsolását követeli meg. Az integrációs folyamatot
RészletesebbenDr. Fodor Zita egyetemi docens
Záróvizsga tételek Dr. Fodor Zita egyetemi docens 18. tétel Ismertesse a logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásait, valamint az integrált logisztikai (teljes)költségkoncepciót! Területek beszerzés
RészletesebbenÉves beszámoló elemzése
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Beszámolási kötelezettség A formája Éves elemzése Éves Egyszerûsített éves Egyszerûsített
RészletesebbenVezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller
Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását
RészletesebbenKiegészítő melléklete
Statisztikai számjel: 25004582-6312-113-01 Cégjegyzék száma: 01-09-194184 Vállalkozás megnevezése: Direkt36 Újságíró Központ Nonprofit Kft. Vállalkozás székhelye: 1137 BUDAPEST POZSONYI ÚT 10. 2. EM/8
RészletesebbenOptimális rendelési tételnagyság
Készletgazdálkodás Optimális rendelési tételnagyság A készletek mennyiségének OPTIMÁLIS szinten tartása fontos gazdálkodási feladat HIÁNY: a fogyasztó :(értékesítési lehetőség ) elvesztése A MAGAS KÉSZLET
Részletesebben3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI
3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3.1 A vállalkozás eszközei és szerepük a gazdálkodásban A vállalkozás tevékenysége ellátásához felhasznált eszközeit a számviteli törvény a következő csoportokba rendezi:
Részletesebben1. feladat. Tevékenység Vetítési alap Protect Bye Boo Eternal. Anyagmozgatás száma
Feladatok A vállalat ABC elemzés segítségével terheli általános eit az egyes termékvonalakra. Ehhez különböző tevékenységeket állapított meg, melyek a következő táblázatban láthatók a számításhoz szükséges
Részletesebben