Dán termelôiskolák elméletben és gyakorlatban

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dán termelôiskolák elméletben és gyakorlatban"

Átírás

1 A MÉG EGY ESÉLY ISKOLÁJA Dán termelôiskolák elméletben és gyakorlatban Fél órát utazunk vonaton Koppenhága központjától, amire Hedenhuse-ba érünk. Emberléptékû földszintes házak, egyenes utcák, rendezett kertek látványa fogad. Az idegen, a helyet nem ismerõ bizonytalanságával fogunk egy taxit. Nem kellett volna, hiszen alig fél kilométer a vasútállomástól a Flong-i Termelõiskola. Dánul Produktions- Hojskole. Randi Fulsang az iskola igazgatóhelyettese fogad és rögtön le is ülünk a tágas ebédlõben, ahol mind a 126 diák elfér. Itthon, mielõtt elindultam volna, sokan kérdezték mi is az a termelõiskola? Tanulnak ott, vagy dolgoznak? Egy bizonyos: speciális dán találmány, amelynek Magyarországon is vannak alkalmazói, dán modell alapján mûködik a zalaegerszegi és a pécsi. A kérdések megválaszolására azonban házigazdáink a legilletékesebbek. Nálunk sok mindent lehet tanulni - mondja Randi Fulsang. - Amikor egy fiatal hozzánk jön, egyben egy workshopot, egy mûhelyt is választ. Ez lehet office shop, azaz irodai munka, varrás- és textiltervezés, farm- és kertgazdálkodás, számítógép-ismeret, zenetanulás, de kézmûves mesterségekkel, az ács, a fémmunkás szakmával, az autóalkatrész-készítéssel is megismerkedhet. Azután ott van még a színház- és drámaismeret. Nem színészek képzése a célunk. A fiatalok az alapismereteken túl megtanulnak csoportban, közösségben dolgozni, magabiztosságot szereznek, önismeretre tesznek szert. Óvódásoknak szólnak az elõadásaik, fellépnek flong-i rendezvényeken. Kipróbálhatják magukat, azt, hogy miként kell kiállni emberek elé, és az iskolában megbeszélik élményeiket. Kik járhatnak ide? Olyan fiatalok, akik év közöttiek, és semmiféle képesítésük nincs. Egy gimnáziumi végzettséggel már nem járható út a termelõiskola, azonban mindenkit befogadunk, aki valahonnan valamilyen okból kimaradt. Dánia-szerte hatezer diák jár termelõiskolába. A dán állam ugyanis a 70-es évek végén rájött, hogy mivel nagyon laza az iskolai követelmény A tágas ebédlô a közösségi életnek is egyik színtere - 16 éves korig nincs osztályzás -, a gyerekek húsz százaléka nem végzi el az alapiskolát. Õk nem tanulnak tovább, nem lesz szakmájuk, és vagy segélybõl élnek, vagy alkalmi munkából. Vagy bûnözõk lesznek. Jóval olcsóbb és humánusabb tehát tanítani nekik valamit. Mondjuk egy szakmát, amivel késõbb boldogulhatnak, vagy éppen egy-két termelõiskolai év után visszamehetnek a normál iskolarendszerbe. A termelõiskola egy különleges felnõttképzési forma lehetne világszerte. Eszköz, módszer olyan fiatalok tanulásba és munkába vonására, akiket a hagyományos iskola elveszített. Csak hátrányos helyzetû, hendikepes tanulójuk van, vagy járnak ide rendezettebb hátterû, jobb módú diákok is? A legtöbbjüknek nincs túl jó háttere, de 36

2 átlagos családi háttérrel csaknem mindegyik rendelkezik. Persze, jönnek hozzánk problémás gyerekek is, olyanok, a- kik elvesztették egyik szülõjüket, vagy egyedül laknak, netán a nagyszülõ neveli õket. Van anyagi értelemben vett szegény diákunk, de jellemzõbb a szociális szegénység, ahol a szülõ nem tudja menedzselni a gyerekét, nem tudja elindítani ez életbe, nem tud tanácsot adni neki a felnõtté váláshoz. Mi az a csodamódszer, amivel ezeket a gyerekeket rá lehet venni a tanulásra? Egyáltalán vannak itt lexikális tudást igénylõ tantárgyak? Mindegyik gyakorlati mûhelyhez elméleti alapozás is járul, de mi a hagyományos iskolától eltérõ utat választottunk a tanuláshoz. Azt mondjuk a tanítványunknak: elõször csináld, alkosd meg, amit elképzeltél, ami a feladatod, utána jöhetnek a könyvek. Nálunk a gyakorlat az elsõ, így sikerélményhez juttatjuk diákjainkat, és megértik: mi miért van. Nálunk a gyakorlatban használják a matekot, a fizikát, a nyelvet, a történelmet vagy az irodalmat. Ha például az a feladat, hogy az ácsok készítsenek halfüstölõt, akkor elõször megnézik, hogy hogyan kell megcsinálni, majd mûködés közben tanulmányozzák, kipróbálják, tesztelik és csak a végén rajzolják le és tudatosítják magukban, hogy milyen elemek szükségesek egy ilyen berendezés elkészítéséhez. Ha az elmélettel kezdenénk az elsajátítás folyamatát, hosszú ideig tartana, míg megértenék a lényegét, ezek a gyerekek nem bírnák türelemmel. Ez már kiderült róluk a hagyományos iskolában. A gyakorlatban megcsinálni valamit rövidebb, hathatósabb és érthetõbb számukra. A szabályokat, törvényeket levonni késõbb is ráérnek, addig élvezik az alkotást, és közben megtanulják a szakmát. Van még néhány olyan jellemzõnk, amiben eltérünk a hagyományos iskolától. Nálunk például a vizsga nem kötelezõ. Ha akar vizsgát tenni a diák, megteheti, ha nem, akkor nem kötelezõ. Ha valaki úgy jött el a hagyományos iskolából, hogy nincs végzettsége, papírja, befejezett éve, nálunk pótolhatja. Ebben is segítjük õt. Tavasszal érkeznek ide a hagyományos iskolából tanárok, megismerkednek a vizsgára jelentkezõkkel, felkészítik õ- ket. Így a vizsgán sem lesznek ismeretlenek egymás számára, s biztosabb a siker. Fontos célunk, hogy diákjaink elhiggyék: képesek valamire. Hagyományostól eltérô út a tanuláshoz Közben elindulunk az iskolában. Üzemcsarnokra emlékeztetõ nagy terembe lépünk, amely boxokra osztott. Ezek a workshopok, a tanulmányi mûhelyek. Éppen szünet van, a fiatalok csoportokba verõdve dohányoznak a központi társalgóban. Ha egy fiatal véletlenül félrehúzódik Randi máris ott terem. Itt közösség van, menj a többiekhez! - mondja. Az egyik boxban zenekari próba folyik. Afféle hardrock, fekete zene szól. A nõi dobos büszke koncertjeikre, bár ahogy mondja, õ csak beugrott, mert grafikát és mûvészetet tanul a termelõiskolában. A piros hajú basszusgitáros azt mondja, ebbõl az iskolából végre nem vágyódik el. Bár - teszi hozzá -, ha elvégzi, hivatásos katonának áll. Mellesleg, nem is gondolta volna, hogy olyan iskola is létezik, ahol õ jól érezheti magát. A próbateremtõl alig pár méterre valóságos asztalos- és fémmegmunkáló mûhelybe lépünk. A fiúk egy dodzsem elemeit szerelik össze. Õk tervezték, õk gyártották, és már megrendelés is érkezett a miniautókra. A farészlegben nagy bútor- 37

3 lapokat szabnak méretre. A diákoknak munkájukért nem jár fizetés, de tisztességes ösztöndíjban részesülnek, 18 év alatt 500, 18 év felett 1200 dán koronát kapnak hetente. Ez átszámítva olyan ezer forint lehet... A pénzzel is ösztönzik õket, hogy eladható minõséget hozzanak létre. A dán termelõiskolákat 80 százalékban az állam támogatja, 10 százalékban a kommuna, vagyis az önkormányzat. Tíz százalékot a tanulóknak kell, értelmes munkával, megtermelniük. És hogy kik a vevõk a diáktermékekre? Elsõsorban nagy cégek, akiknek nem éri meg kis szériában elõállítani egy ajtót, ablakot, vagy egy autóalkatrészt. Ez így jóval olcsóbb, nem kell átállítani egy nagy rendszert. De volt már egyéni megrendelõjük is, például a szomszéd szerszámoskamrájának a tetejét õk készítették el. Ehhez persze speciális tanárok kellenek, vetem fel az igazgatóhelyettesnek. Mi tanárként is mások vagyunk, mint a normál iskolában, válaszolja. Sok helyrõl jöttünk, különbözõ háttérrel, mi is eltérünk az átlagtól. Aki itt tanár akar lenni, annak értenie kell a oktatandó szakmához, lehetõleg a gyakorlatban is. Ezen felül szociálisan is nyitottnak kell lennie, nélkülözhetetlen a pedagógiai gyakorlat is, szóval elég bonyolult dolog. Mindent összevetve azonban zömmel egyetemi végzettségû tanárok tanítanak a Produktions-Hojskole-ban. Randi Fulsang tanított normál középiskolában, dolgozott eladóként és hivatalban. Utána varrást tanult, és amikor idejött, a textiles workshopban kezdte. Öt éve vezetõ. Saját üzletükben árulják divatos termékeiket Megnézzük a varrómûhelyt: varrógépek, interlock, textilszobrok, ruhák, pólók minden mennyiségben a fogasokon. A diákok nemcsak varrni tanulnak, hanem kipróbálhatják a textiltervezés technikáit is. Nemrég sikerrel szerepeltek egy kiállításon, legutóbb pedig Írországból érkezett vendégeiket személyre szabott pólókkal lepték meg. Utcára nyíló butikot is fenntartanak, ahol a legújabb trendi szerint készült ruhákat árulják a kisváros lakóinak. A bolti ár negyedéért. Egyrészt fontos a bevétel - jegyzi meg Randi -, másrészt nem csinálunk semmit feleslegesen, itt mindennek tétje van, gyakorlatot lehet tanulni, és pénz lesz a produktumból. Meglátogatjuk a színháztermet, ahol éppen egy házasság kudarcait felvillantó próba folyik. Járunk a computer teremben, ott szintetizátorokkal saját zeneszámot kreálnak a tanulók. Az egyik fiúnak pírszing van az orrában és feketére festett a körme. Itt ezért sem szólnak. A dán termelõiskolában inkább dicsérnek. Fantáziát, kreativitást, cselekvõkészséget várnak a gyerekektõl. Ezek a fiatalok az utcán csellengenének, ha nincs a termelõiskola. A dán államnak éppen az volt a célja, hogy ezt ne hagyja. Kell egy hely, ahonnan van visszaút a tanulásba, vagy éppen elõremenekülés a munkába. Mert képzeljük el - mondja Randi -, amikor kidobják õket az általános iskolából, vagy a gimnáziumból, maguk alá zuhannak. Nem vagyok jó semmire, nem kellek senkinek, nincs értelme az életemnek. Ott a kudarc és a reménytelenség. Aztán eljönnek ide, saját akaratukból, és kiderül: az élettõl kaptak még esélyt, nem selejtesek. Ha innen kikerülnek, és viszszamennek a szakképzõ iskolába, az itt megszerzett technikai ismeret és kézügyesség magabiztosságot ad. Hány százalékuk megy vissza a volt iskolájába? Csaknem minden második, a többiek munkába állnak. Az elhelyezkedési arány 85 százalékos. Az adat pontos, ugyanis senkit sem hagyunk magára azt követõen sem, hogy eltávozott tõlünk. Magam például három-négy hónap után személyesen keresem fel volt tanulóinkat, mert kíváncsi vagyok arra, ki hogy boldogul. Beilleszkedett, vagy éppen az utcán cselleng. Persze van, aki elvérzik, de a többség 38

4 megtalálja a helyét. Van egy volt drogos tanítványom, aki visszajár csak azért, hogy megmutassa: jól mennek a dolgai, képzi magát, családja, gyereke van. Bár, úgy gondolom, a drogtól nem tudott teljesen elszakadni... Karácsonykor különösen sokan megfordulnak nálunk. Jönnek a régiek gyerekestül, családostul. Több ezer diák járt ide 1983 óta. Jó arról hallani, hogy van munkájuk, lakásuk, egzisztenciájuk. A sétát Flong-ben a télikertben fejezzük be. Teljes egészében a diákok kezemunkája az udvar fölé épített üvegtetõ és a két óriási díszhal-medence. Itt a hobby haltenyésztés alapjait tanulják meg, és erre nagy a kereslet a dán családi házaknál. Megbecsülik majd azt a mestert, aki tud kerti tavat, akváriumot építeni. Egyébként a dán hidegben a télikert dísze és a diákkertészet szakértelmének bizonyítéka a néhány mediterrán növény: egy többméteres olajfa, virágzó citromfa, falra futó kivi és édes füge. Odense Andersen szülõvárosa, a Fyn sziget fõvárosa. Intercityvel igyekszünk az ottani termelõiskolába. Nem kell komp, már megépült a híd a két sziget, Fyn és Sjaelland között. A vonat egy darabig a tenger alatt halad alagúton, aztán jöhet a karcsú híd. Elsesminde Produktions-Hojskole a külvárosban van. Elég nagy területen fekszik, 300 diáknak ad otthont. Az önkormányzattól ingyen kapták meg a hajdan gazdasági épületekként szolgált házakat, istállókat, egyebeket, az iskola feladata, hogy ezeket karbantartsa. Kísérõnk a fejlesztési menedzser, Hanne Kobleuch Christensen. Korszerû faüzem Odense termelôiskolájában Diákjaink igazi hendikepes tanulók - mondja. - Vannak közöttük funkcionális analfabéták, legtöbbjük alig tud írni, olvasni. Emiatt nem tudnak sikerrel megtanulni egy hagyományos tananyagot, e- lõbb-utóbb kibuknak a normál iskolából, ahol nincs idõ odafigyelni a lassabban haladókra. A mi diákjainknak sokkal nagyobbak a hiányosságaik, mintsem azt önállóan pótolni tudnák. Ezért nem is kezdenek bele, inkább lógatják a lábukat a világban, tengenek-lengenek céltalanul egészen addig, míg hozzánk nem kerülnek. Mi az írás-olvasás tanításával kezdjük, és nem kérdezzük, hogy ez eddig miért nem ment. Alapdolog, megtanulható, neked is tudnod kell, és kész. Ezt általában tudomásul veszik. Ezen kívül sokuk szociális problémákkal küszködik. Ezek a fiatalok a 90-es évek gyerekei. Õk azok, akiknek a szülei valamilyen okból nem tudtak példát és mintát adni. A felnõttek nem találtak helyes válaszokat a nevelési problémákra, nem tudtak segíteni a gyerekeknek az iskolai kudarcok elkerülésében, és így nem tudták õket szakmával elengedni az életbe. Mindkettõjük közös kudarca, hogy a fiatal huszonévesen sehol sem tart, és az iskolarendszer sem alkalmas az ilyen tanulók megtartására. Ezeket a fiatalokat arra sem tanították meg, hogyan kell beilleszkedni egy közösségbe, célokat kitûzni, és azokat megvalósítani. Ez a számítógép felé fordult világ elidegeníti egymástól az embereket. Elsesmindében színes az élet: önképzõkör és színház, drámajáték és színpadtechnika. Zenekaruk éppen saját cd-jén dolgozik. Most hívták meg õket Dél-Amerikába. A konyhában a reggelit, az ebédet a szakácstanulók készítik, és minden délben ott van a rögtöni értékelés - az iskola diákjai, tanárai eszik meg a fõztjüket. A kézmûves szakmákban is oktatnak. Van fémmegmunkáló mûhelyük és faüzemük. 39

5 Különleges szocializációs program szerint élnek A ház körüli karbantartási munkálatokat sem bízzák másra, aztán ott van még az állatfarm és a játékóvoda. Kell is, hogy a diákok közel kerüljenek a természethez. Van olyan tanuló, aki azt hitte, hogy a tej dobozban terem, fogalma sem volt a tehénrõl, a fejésrõl, a csomagolásról; így látta a szupermarketek polcain. Van egy különleges szocializációs programunk is - mondja Hanne -, amelynek keretében kipróbálhatják, hogy milyen szülõk, barátok, szomszédok vagy éppen munkatársak lesznek majd; milyen a gyerekekkel bánni? A felügyelõk és játszótársak természetesen termelõiskolások. Mindez a szórakozáson kívül családmodellt ad a diákoknak, megtanulják, hogyan kell a társakkal viselkedni, mi köthet össze korosztályokat. Egyébként ezek a fiatalok csak a látszat szerint felnõttek. Utánozzák a felnõtt viselkedésformákat, de valójában megakadtak a gyerekkorban. Ugyanúgy sírnak, örülnek, tombolnak vagy dühöngenek, mint egy 4-5 éves gyerek. Hasonlóak a reakcióik, ezért is tartanak tõlük sokan. Pedig nincs velük semmi baj. Sem a hoszszú, festett hajukkal, sem pírsingjeikkel, sem a zenei ízlésükkel. Csak valamit kompenzálnak. Nem elég erõsek, és ezt fedik el. Nekünk éppen az a feladatunk, hogy stabillá tegyük, és sikerhez juttassuk õket. Nekik is lehetnek céljaik az életben, képesek valamire, helyük van a világban. Nálunk nincs túl sok szabály. Dohányozni lehet az épületen kívül, de tilos a drog és az alkohol. Aki megszegi, annak kívül tágasabb. De van visszaút. Nincs stigma, bélyeg senkin. Visszajöhet, visszavárják, ha a szabályoknak megfelel. Ez általában hat. Nem tudom miért jönnek vissza sokan. Talán azért, mert van egy hely a világon, ahol érdemes valamit csinálni, megtanulni, ahol szót érthetnek a tanárokkal, a többiekkel. Mi az a speciális módszer, amit a termelõiskola alkalmaz? A gyakorlat, a kézimunka, a manualitás - válaszolja a fejlesztési menedzser. Nagyon sok fiatal azért bukik el az alapképzésben, mert a habitusa nem alkalmas a hagyományos tanulásra. Aki nem tanult meg olvasni, hogy tudná a matekot és a fizikát elsajátítani. Mi azt mondjuk: van más útja is a tanulásnak. Kiterjedt dán szakirodalom van egyébként errõl. Mi nem kockás füzetben - asztalosmûhelyben tanítjuk a számolást. Elsesmindében a legnagyobb élmény a halfarm volt. A Fyn megyével kötött szerzõdés szerint évente félmillió kis hal tenyésztését vállalták, többek között olyan ritka fajokét is, mint például az ír lazac. Nemcsak gazdasági, természetvédõ szerepe is van a termelõiskola haltelepének. A szabadból begyûjtött halakat ikra koruktól nevelik és a kifejlett példányokat visszaengedik eredeti lakhelyükre, a tavakba. Mindez jelképes is lehetne: a termelõiskola az a tudástér, felnõttképzési lehetõség, ahonnan a máshol sikertelen, elkallódó fiatalok biztos háttérrel, a boldogulás felvértezve indulhatnak az életbe. Kossuth Rádió vezetõ szerkesztõ Vezetõ szerkesztõ, riporter óta dolgozik a Magyar Rádiónál. A Petõfi Adófõszerkesztõség Szoció Mûhelyének munkatársaként kezdetben az elesett, hátrányos helyzetû, munkanélküli vagy éppen fogyatékkal élõ emberek problémáit dolgozta fel mûsoraiban. A segélyszervezetek munkatársaival az árvíz és más katasztrófák sújtotta helyeket is felkereste. Volt természetgyógyászati rovata is óta a Kossuth Rádió Napközben c. közérdekû magazinjának munkatársa. A felnõttképzés legújabb módszereinek bemutatására a Holnaprakész magazinban nyílt lehetõsége. 40

Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens

Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens valóság 245 Nguyen Luu Lan Anh, szociálpszichológus, hab. egyetemi docens Educatio: Kérlek, mutatkozz be röviden olvasóinknak! LA: Nguyen Luu Lan Anh-nak [kiejtés: nuəŋ liu lʌn ain] hívnak. 16 éves koromban

Részletesebben

Teremtsd meg az első milliódat!

Teremtsd meg az első milliódat! Korosztály: 6-18 év Teremtsd meg az első milliódat! M u n k a f ü z e t g y e r e k p é n z ü g y e k I I. Pénzügyi sikeralapozó útmutató és munkafüzet 6-18 éves gyerekeknek. www.elsomillio.hu Tel: + 36

Részletesebben

KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL

KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL Kókayné Lányi Marietta KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése a Gyermekek Házában Kókayné Lányi Marietta KÖNYV AZ INTEGRÁCIÓRÓL Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése

Részletesebben

Karlowits-Juhász Orchidea Reif Jenifer NEKEM NEM 8. Közösségi szolgálatot végző diákok kézikönyve

Karlowits-Juhász Orchidea Reif Jenifer NEKEM NEM 8. Közösségi szolgálatot végző diákok kézikönyve Karlowits-Juhász Orchidea Reif Jenifer NEKEM NEM 8 Közösségi szolgálatot végző diákok kézikönyve Karlowits-Juhász Orchidea Reif Jenifer NEKEM NEM 8 Közösségi szolgálatot végző diákok kézikönyve Miskolc

Részletesebben

Kovács Eszter Réka: Még ép a roncs ág Bevezetés

Kovács Eszter Réka: Még ép a roncs ág Bevezetés Kovács Eszter Réka: Még ép a roncs ág (In: Grezsa Ferenc Takács Péter (szerk.): Még ép a roncs ág Válogatás erdélyi mentálhigiénés szakemberek dolgozataiból. Országos Addiktológiai Intézet. Budapest, 2005.

Részletesebben

ROXFORT VAGY SUMMERHILL

ROXFORT VAGY SUMMERHILL _FP-33_belivek.qxd 2006.10.05. 13:05 Page 15 is egyre jobban behatoltunk ebbe az érdekes világba. A Roxfort-i iskola valami olyasmi, ami minden iskola titokban szeretne lenni: ahol kalandok történhetnek,

Részletesebben

A szolgáltatási folyamat speciális elemei 1. EQUAL FÓKUSZ

A szolgáltatási folyamat speciális elemei 1. EQUAL FÓKUSZ Forrás: eq_focus_1_20080306.mp3 A szolgáltatási folyamat speciális elemei 1. EQUAL FÓKUSZ Jó. Tehát szolgáltatási folyamaton haladunk keresztül, néhány területet mi meghatároztunk, amiről majd szó lesz,

Részletesebben

Merre tovább? AZ IskolAI IntegrácIó dilemmái

Merre tovább? AZ IskolAI IntegrácIó dilemmái Merre tovább? AZ Iskolai integráció dilemmái A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1 számú, 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció című kiemelt projekt stratégiai célja az Új Magyarország

Részletesebben

1. AZ ÖNKÉNTESSÉG FOGALMA, HELYE A TÁRSADALOMBAN

1. AZ ÖNKÉNTESSÉG FOGALMA, HELYE A TÁRSADALOMBAN "Az önkéntesek fantasztikus újítók. Ezért lelkünk rajta,ha nem vesszük munkájukat komolyan. De ne felejtsük el, mindannyian sokat tanulhatunk egymástól." Elisabeth Hoodless (1997), Igazgató, Community

Részletesebben

Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században

Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században Az én történetem avagy hogyan találjam meg nőként önmagam a 21. században 1 A Junior Achievement Magyarország Alapítvány által készített kiadvány megjelenését, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

Részletesebben

Kérdések és válaszok a hajléktalanságról

Kérdések és válaszok a hajléktalanságról Breitner Péter Gurály Zoltán Győri Péter Tartalomjegyzék 1 Kik a hajléktalanok? 2 Hajléktalanság és otthontalanság 3 A hajléktalanság személyes, családi okai 4 A hajléktalanság társadalmi okai 5 Hány hajléktalan

Részletesebben

Az alternativitás igénye mélyén másfajta iskola kellene a gyerekemnek,

Az alternativitás igénye mélyén másfajta iskola kellene a gyerekemnek, vekerdy tamás: kinek mi kell? 3 ALTERNATÍV OKTATÁS KINEK MI KELL? iskoláztatási igények Az alternativitás igénye mélyén másfajta iskola kellene a gyerekemnek, mint amilyenbe jár, másfajta iskola kellene

Részletesebben

A JÓ ÍRÓK JÓ OLVASÓK- IGAZ-E EZ A SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOZÁS TERÜLETÉN IS?

A JÓ ÍRÓK JÓ OLVASÓK- IGAZ-E EZ A SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOZÁS TERÜLETÉN IS? SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR MATEMATIKA-INFORMATIKA TANSZÉK A JÓ ÍRÓK JÓ OLVASÓK- IGAZ-E EZ A SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOZÁS TERÜLETÉN IS? KÉSZÍTETTE: TÉMAVEZETŐ TANÁR:

Részletesebben

Tizenkettő nem egy tucat! Interjúk sikeres tehetségekkel

Tizenkettő nem egy tucat! Interjúk sikeres tehetségekkel Tizenkettő nem egy tucat! Interjúk sikeres tehetségekkel GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program, valamint a Tehetséghidak

Részletesebben

Gordon Győri János Eötvös Loránd Tudományegyetem, Radnóti Miklós Gyakorlóiskola

Gordon Győri János Eötvös Loránd Tudományegyetem, Radnóti Miklós Gyakorlóiskola MAGYAR PEDAGÓGIA 98. évf. 4. szám 273 317. (1998) MITŐL HATÉKONY MÉG A JAPÁN OKTATÁS? A hivatalos oktatási rendszer tanítási óráin kívüli képzés és oktatás japánban Gordon Győri János Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Részletesebben

Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló -

Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - Neveltségi szint vizsgálat 2000 - Miskolc, Szerencs, Edelény - kutatási beszámoló - A kutatási beszámolót írta: Kulcsár László Programkoordinátor: Domokos Tamás A kutatásra a Miskolc Városi Pedagógiai

Részletesebben

IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN

IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN IFJÚSÁGI KORSZAKVÁLTÁS IFJÚSÁG AZ ÚJ ÉVEZREDBEN szerkesztõbizottság Gábor Kálmán Jancsák Csaba Matiscsák Attila Szemerszky Mariann Tibori Tímea Utasi Ágnes

Részletesebben

Jó gyakorlatok a Tett-Hely Ifjúsági Szolgáltató Hálózatban. Módszertani kiadvány

Jó gyakorlatok a Tett-Hely Ifjúsági Szolgáltató Hálózatban. Módszertani kiadvány Jó gyakorlatok a Tett-Hely Ifjúsági Szolgáltató Hálózatban Módszertani kiadvány Kiadja a Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kárpáti Árpád Pécs, 2014. A kiadvány A jövőre nyitott megye komplex

Részletesebben

SZILÁGYI GYULA. Megbukott az iskola?

SZILÁGYI GYULA. Megbukott az iskola? SZILÁGYI GYULA Megbukott az iskola? SZILÁGYI GYULA Megbukott az iskola? OSIRIS KIADÓ Budapest, 2004... A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, és a Bábolna Rt. Minden

Részletesebben

3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ

3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ NÉPSZERŰ PSZICHOLÓGIA MASARU IBUKA 3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ TARTALOMJEGYZÉK Budapest Víztérítő Kiadó 2001 Előszó... 3. A szerző előszava... 6. I. rész - A GYERMEK POTENCIÁLIS LEHETŐSÉGEI... 8. 1. Az óvodában

Részletesebben

PALYA. Zsigmond Király Fôiskola M A G A Z I N I I. É V F O L Y A M 2 0 0 7. J Ú N I U S

PALYA. Zsigmond Király Fôiskola M A G A Z I N I I. É V F O L Y A M 2 0 0 7. J Ú N I U S PALYA Zsigmond Király Fôiskola M A G A Z I N I I. É V F O L Y A M 2 0 0 7. J Ú N I U S A Z E N Ö K E M B E R E I M A S T E R M I T É R A D I P L O M A H A Z S I G A F I N N O R S Z Á G S Z É L E S I Z

Részletesebben

Merre tovább felsőoktatás?

Merre tovább felsőoktatás? Merre tovább felsőoktatás? A felsőfokú HR oktatás jövője a jelenlegi helyzet tükrében A téma joggal tart számot a közérdeklődésre. A kialakult helyzet több szempontból is tarthatatlan. A szakma és a politika

Részletesebben

Cigánd legidősebb embere: Harsányi György

Cigánd legidősebb embere: Harsányi György 2011. július XI. évfolyam 2. szám CIGÁNDI www.cigand.hu www.bodrogkoz.com Cigánd legidősebb embere: Harsányi György - Hány éves Gyuri bácsi? - 92 leszek szeptemberben. -Mi a hosszú élet titka? - Tisztességben

Részletesebben

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény. Szociális és Munkaügyi Minisztérium

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény. Szociális és Munkaügyi Minisztérium A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény Szociális és Munkaügyi Minisztérium Könnyen-érthető módszerről A könnyen-érthető módszerrel készült kiadványok információhoz segítik a megértési

Részletesebben

AUTÓVAL A CSÚCSRA. Az értékesítés mesterei

AUTÓVAL A CSÚCSRA. Az értékesítés mesterei AUTÓVAL A CSÚCSRA Névjegy Név: K. Botond Életkor: 45 év Üzletág: személygépkocsi-kereskedelem Munkakör: értékesítő Eredményei: cégénél kiérdemelte az Év értékesítője címet a legtöbb új autó eladásával

Részletesebben

Nem értelek, de szeretlek

Nem értelek, de szeretlek 2006. március, XVI. évf. 1. (44.) szám A Magyar Schönstatt Családmozgalom lapja fotó: Kuslits Levente Kopogtató A kamaszkorban új születésrõl van szó. Örömteli látvány a szülési fájásokkal együtt. A kamasz

Részletesebben

Az iskola története. Nagy Adrienn Illés Ferenc Az első évtizedek

Az iskola története. Nagy Adrienn Illés Ferenc Az első évtizedek 1 A pedagógushit, mely inkább természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddigieknél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddigieknél többre) taníthatók! Németh László Kedves Olvasó!

Részletesebben

Az AKG egy szabad magyar iskola

Az AKG egy szabad magyar iskola Dr. Debrenti Edit Az AKG egy szabad magyar iskola 2003-ban Szatmárnémetiben egy konferencián, amelyen átfogó képet próbáltak adni, hogy mi is az az alternativitás, hol, mikor és miért van szükség rá minden

Részletesebben

Én ebből kimaradok! Beszélgetés Kovásznay Enikő göteborgi tanárral. Az interjút készítette Tóth Károly Antal

Én ebből kimaradok! Beszélgetés Kovásznay Enikő göteborgi tanárral. Az interjút készítette Tóth Károly Antal Én ebből kimaradok! Beszélgetés Kovásznay Enikő göteborgi tanárral Az interjút készítette Tóth Károly Antal Még otthon - A svéd oktatási rendszert Magyarországon sokan követendő példaképnek tekintik. Mielőtt

Részletesebben

A tűzzel játszunk egy picit Scherer Péter, Kovács Krisztián, Gyulay Eszter

A tűzzel játszunk egy picit Scherer Péter, Kovács Krisztián, Gyulay Eszter A tűzzel játszunk egy picit Scherer Péter, Kovács Krisztián, Gyulay Eszter Kovács Krisztián és Scherer Péter a 6. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle díjkiosztóján A nemrégiben alakult Nézőművészeti Kft.

Részletesebben