Dunántúli középhegység. (3 középtáj, többféle dombsági és khg-i tájtípus)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dunántúli középhegység. (3 középtáj, többféle dombsági és khg-i tájtípus)"

Átírás

1 Dunántúli középhegység (3 középtáj, többféle dombsági és khg-i tájtípus)

2 Uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony középhegységek és hegységbeli, hegységelőtéri dombságaik BAKONY-VIDÉK Keszthelyi-hegység (Tátika-csoport, Keszthelyi-fennsík) Balaton-felvidék (Badacsony-Gulács-csoport, Balaton-felvidék és kismedencéi, Vilonyai-hegyek) Déli-Bakony (Veszprém-Nagyvázsonyi-medence, Kab-hegy Agártetőcsoport, Sümeg Tapolcai-hát, Devecseri-Bakonyalja) Északi-Bakony (Öreg-Bakony, Bakonyi kismedencék, Keleti-Bakony, Veszprém-Devecseri-árok) Bakonyalja (Pápai-Bakonyalja, Pannonhalmi-dombság, Súri-Bakonyalja) VÉRTES-VELENCEI-HEGYVIDÉK Vértesalji-dombság (Bársonyos, Által-ér-völgy, Móri-árok) Vértes hegység Velencei-hegység és környéke (Vértes-fs., Vértes peremvidéke, Gánti-medence)

3 Uralkodóan karbonátos kőzetű alacsony középhegységek és hegységbeli, hegységelőtéri dombságaik DUNAZUG-HEGYVIDÉK Gerecse-vidék (Ny-i-G, Kp-i-G, K-i-G, Gerecsei kismedencék) Bicske-Zsámbéki-medence (Etyeki-dombság, Zsámbéki-medence) Budai-hegység (Budai-hegyek, Tétényi-fennsík, Budaörsi- és Budakeszi-medence) Pilis hegység (Pilisi-hegyek, Pilisi-medencék) Magmás, palás kőzetekből álló alacsony középhegység Velencei-hegység és környéke (Zámolyi-medence, Sörédi-hát, Lovasberényi-hát, Velencei-hegység)

4 Felszínfejlődés Aljzat: gyengén metamorfizált (variszkuszi) Dél-balatoni kristályos vonulat Óidei kőzetek felszínen: Balaton É-i part (vöröshomokkő), Velenceihegység (gránit) Fő üledékképződés: mezozoikum (Vardar-óceán) Triász Megyehegyi Dolomit, Fődolomit, Dachsteini Mészkő = fő hegységalkotó kőzetek!!! Jura Pisznicei Mészkő, Lókúti Radioralit, Pálihálási Mészkő, mangán stb. (É-i Bakony, Gerecse É-i részén /Tata) Alsókréta Mogyorósdombi Mészkő

5 Koloska- sziklák Fődolomitból (Balatonfüred)

6 Dachstein Mészkő Tatabánya: Turul-hegy

7 Tata: Kálvária-domb (jura kulcsszelvény)

8 Gerecse Pisznicei Mészkő

9 Középső-kréta: óceánzárodások szerkezeti mozgások Szinklinálisos szerkezet (ausztriai fázis) Kiemelkedés (szubhercini fázis) trópusi kúpkarsztos tönkfelszín bauxitok, ajkai barnaszén Árkos/sasbérces szerkezet (larámi fázis) Eocén, oligocén, alsómiocén: transz/ regressziók váltakozása (Budai paleogén-medence) Tönkfelszínek többszöri be- és kitakaródása Dorogi Barnaszén, Szőci Szépvölgyi Mészkő, Budai Márga/Hárshegyi Homokkő, Kiscelli Agyag, Csatkai Kavics, Mányi Homokkő stb.

10 Bakony vályús szerkezete

11 Sasbércek és medencék

12 Középsőmiocén: geomorfológiai inverzió tenger csak a hegység peremén, árkokban, medencékben Lajta Mészkő, Sóskúti Mészkő Pannon-beltó abráziós szinlők visszahúzódása (+szemiarid klímaszakaszok) hegység/sasbércperemen: hegylábfelszínek kialakulása Pannon: emelkedés exhumáció édesvízi mészkőfelhalmozódás kezdete: Budai-hegység, Gerecse Pliocén: bazaltvulkánosság (Balaton-felvidék, Déli-Bakony, Keszthelyi-hg.) Pliocén/pleisztocén Fokozódó emelkedés exhumáció karsztosodás völgyi felszabdalódás, derázió, peremeken hordalékkúpok Fagyaprózódás periglaciális formakincs Lösz (peremeken), édesvízi mészkő képződés folytatódik Holocén: antropogén tájformálás (bányászat, karsztvízkiemelés)

13 Tájtípusok, domborzat Középhegységi tönkös sasbércek tájtípusa Típusai: Tagoltság alapján: fennsíkok, sasbércsorok/-csoportok, szingli sasbércek Orográfiai helyzet: tetőhelyzetbe, közepesen, átlagosan kiemelt, küszöb helyzetben, erózió bázis szintje alatt Exhumáció foka: exhumált, félig exhumált, fedett Egyéb hegységi formák: abráziós, eróziós, bazaltvulkáni és karsztformák, periglaciális formák, löszlepusztulásformák

14 Dombsági tájtípus Típusai: Helyzetük alapján: Hegységbeli, hegységközi dombság Sasbérc- vagy hegységperemi és hegységelőtéri dombság Kialakulásuk szerint: Eróziós hegylábfelszín Hegylábi/hegységelőtéri hordalék/törmelékkúp Süllyedéssel kialakult hegységbeli/közi/előtéri medence-dombság Kőzettanilag preformált szelektív lepusztulással kiformált medencedombs. Tagoltságuk alapján: Eróziós/deráziós völgyekkel gyengén, közepesen, erősen tagolt Orográfiai helyzetük alapján: alacsony, közepes magasságú, magas fekvésű

15 Sabérccsoportok: közéjük ékelődő kismedencékkel Balaton-felvidék és Kab-hegy Agár-tető csoport Ny-i fele (helyenként bazalttal fedettek/félig fedettek és közepesen vagy átlagosan kiemeltek) Öreg-Bakony: három DNy ÉK elrendeződésű, különböző magasságú sasbérccsoport: Kőris-hegy (709m)-, Som-hegy-, Papod-csoportja (szurdokvölgyek /Gerence, Cuha/ aszóvölgyek, karsztos, periglaciális formák) Baglyas-hegy Iszka-hegy csoport a Tési fennsík DK- részén BAKONY-VIDÉK DOMBORZATA Sasbércek, mint fennsíkok, fennsíkmaradványok: többnyire exhumáltak, látványelemei: aszóvölgyek, karsztformák, dolomitkőbörcök, szurdok-szakaszok Tetőhelyzetbe és közepesen kiemelt: Tési-fennsík Közepesen és átlagosan kiemelt: Keszthelyi-fs, Balaton-felvidék és Kab-hegy Agár-tető csoport K-i fele (aszimmetrikus) Küszöbhelyzetben: Vilonyai-hegyek, Sümeg Tapolcai-hát

16 Bakony-vidék fennsíkjai, sasbérccsoportjai Kék: SASBÉRCCSOPORTOK: Balaton-felvidék és Kab-hegy- Agár-tető Ny-i fele, Öreg- Bakony 3-as sasbércvonulata Piros: KÖZEPESEN ÉS ÁTLAGOSAN KIEMELT FS_SZERŰ SASBÉRECEK: Balaton-felvidék és Kab-hegy- Agár-tető K-i fele, Keszthelyifs., Vilonyai-fs (Várpalotánál), Sümeg-Tapolcai-hát, Tési-fs.

17 Keszthelyi-fennsík Balatonszentgyörgy felől Rezi várából

18 Veszprémi-fennsík letörése a Séd völgyére

19 Öreg-Bakony Som-hegy Öreg-Bakony Kőris-hegy

20 Római fürdő Gaja-patak (Tési-fennsík) Ördög-gát Dudari-patak, Ördög-árok (Öreg-Bakony)

21 Bakony-vidék domborzata Bazaltvulkáni formák: (a bazalt jellegzetes lepusztulási formái ötvöződnek a periglaciális formakinccsel) Tátika-csoport : bazaltkúpok, tanúhegyek, lávatakarók, telérek Tapolcai medence: tanúhegyek (B,SztGyh,Cs,H), bazaltkúpok (G,T,Sz) Káli-medence peremhegyei: kürtőkitöltés (Hegyestű) Tihanyi-félsziget: tufagyűrű, hidrokvarcitkúpok Agár-tető: lávatakaró Kab-hegy: bazaltkúp Karsztformák: Trópusi kúpkarszt maradványai (Úrkút: Csárda-hegy) Mérsékeltövi karsztformák töbrök, víznyelők, barlangok (Keszthelyi-, Tési-fennsík, Öreg-Bakony, Agár-tető stb.)

22 Hegyestű

23

24 Gulács és Badacsony a Szentgyörgy-hegyről

25 Csobánc

26

27 (Úrkúti) Csárdahegyi őskarszt

28 (Úrkúti) Csárdahegyi őskarszt

29 Dombsági tájtípusok Hegy/hegységközi medencék Tektonikus süllyedékek: Keszthelyi-hegység: Várvölgyi-, Rezi-medence Öreg-Bakony medencéi: Hárskúti-, Lókúti-, Porva-Borzavári-, Bakonybéli-, Zirci-medence stb. Kisgyón Balinkai-süllyedék Nagyvázsonyi-medence Veszprém Devecseri-árok Szelektív letarolással létrejött medencék: Tapolcai- medence Káli-medence (kőtengerek) Balaton-felvidék Ny-i felének kismedencéi (Pécsely- Balatonszőlősi, Dörgicsei stb.)

30 Tapolcai-medence

31 Badacsony hegylábi lejtője/síkja

32 Káli-medence

33 Salföldi kőtenger Kővágóörsi kőtenger

34 Szentbékkálla, ingókő

35 Dombsági tájtípusok Sasbércek, sasbérccsoportok, fennsíkok peremét övező gyengén tagolt hegylábfelszínek Hegységperemi dombságai: eróziós/deráziós és aszóvölgyekkel tagolt, hegylábfelszínek/hegylábi lejtők, völgykijáratokban hordalékkúpokkal + abráziós szinlők: Keszthelyi-, Balatoni-Riviéra a Tihanyi-félszigettel, Tátikacsoport É-i, K-i, Tési-fennsík É-i pereme, Nagyvázsonyi-medence és a Veszprém Devecseri-árkok szegélye Hegységelőtéri dombságai: eróziós/deráziós völgyekkel változó mértékben tagolt hegylábfelszínek/hordalékkúpok Devecseri-, Pápai-, Fenyőfői, Súri-Bakonyalja (erősen tagolt), Pannonhalmi-dombság (löszszurdikok, csuszamlások)

36 Tihanyi-félsziget: Belső-tó és a gejzírmező

37 Súri Bakonyalja

38 Bársonyos VÉRTES-VELENCEI HEGYVIDÉK DOMBORZATA Vértes peremvidék Vértes-fennsík Gánti-medence Lovasberényi-hát Által-ér-völgy Zámolyi-med. Móri-árok Sőrédi-hát Velencei-hg.

39 Sasbérc-típusai: Fennsík VÉRTES-VELENCEI HEGYVIDÉK DOMBORZATA Vértes-fennsík nagyobbik É, ÉNy-i része tetőhelyzetbe kiemelt ( m), exhumált tönkös fennsík Sabérccsoportok Gánt Csákvári-, vérteskozmai Tábor-hegycsoport közepes, átlagmagasságú, exhumált (aszóvölgyek, szurdokok, dolomit-kőbörcök)

40 Tetőhelyzetbe kiemelt exhumált fennsík Vértes-hegység geomorfológiai térképe Tábor-hegycsoport Gánt-Csákvári-hegycsoport

41 Dombsági tájtípusai: Hegy/hegységközi/peremi medencedombságok = süllyedékek (peremükön hegylábi lejtőkkel) Gánti-, Vérteskozmai-medence/Móri-árok/Által-ér völgymedencéje, Zámolyi-medence Hegységperemi dombság = a Vértes-fennsík változó szélességű hegylábfelszíne Vértes peremvidéke, Hegységelőtéri dombságok = egykori hegylábfelszínek és hordalékkúpok (többnyire gyengén tagoltak) Bársonyos, Sörédi- és Lovasberényi-hát (utóbbiak lösszel fedettek)

42 Vértes hegylábfelszíne Tönkfelszín Meredek lejtő Hegylábfelszín

43 DUNAZUG-HEGYVIDÉK DOMBORZATA (Gerecse, Budai-hg., Pilis) Sasbérc-típusai: változó magasságúak és fedettségűek, helyenként fennsíkszerűen kiterjedtek Sasbércvonulatok Nyugati és Központi-Gerecse két É D irányú vonulata Budai-hegység: Hármashatár-hegy-csoport kettős vonulata Budai-hegység: Farkas-hegy Csíki-hegyek csoportja kettős, küszöbhelyzetű vonulata Pilis ÉNy DK-i irányú kettős vonulata

44 Nyugati-Gerecse Központi-Gerecse: Pécs-kő

45 Budai-hegység és a Pilis geomorfológiai térképe

46 DUNAZUG-HEGYVIDÉK DOMBORZATA Sasbérccsoportok Budai-hegységben jellemzőek János-hegy Szabdság-hegycsoport, Nagy-Szénás, Nagy-Kopaszcsoport Szingli sabércek: Keleti-Gerecse Nagy-Gete Fennsíkszerűen kiterjedt sasbércek: legtöbbször tetőhelyzetbe kiemeltek és exhumáltak: Nagy-Gerecse, Nagy-Szénás, Nagy-Kopasz, Hármas-határ-hegy, Pilis- tető, Hosszú-hegy, Fekete-hegy Kétágú-hegy Kőzethez kötődő formák karsztformák (hévizes barlangok!) és dolomitlepusztulás látványos formái

47 Gerecse: elhagyott kőbánya (Tardos)

48 A Budai-hegység letörése

49 Nagy-Szénás

50 Pilis, Teve-sziklák

51 Átjáró a Pilisben

52 Molnár János barlang termálvizes terem (20-25 m magas)

53

54 Dombsági tájtípusai: Hegy/hegységközi/előtéri medencedombságok: süllyedékek, peremükön hegyláblejtőkkel, változó magassággal és tagoltsággal - Gerecse: Tardosbányai-, Vértestolnai, Héregi- és Tarjáni-medence (közepes tagoltság) - Budai-hegység: Nagykovácsi, Pesthidegkúti, Hűvös-völgyimedence (erősen/közepesen tagolt, lösz lepusztulási formák), Budaörsi-, Budakeszi- (közepesen tagolt), Zsámbéki-medence (gyengén tagolt, lösz lepusztulási formák) - Pilis kismedencéi: Pilisvörösvári-, Dorog Piliscsévi-medence (közepesen tagolt)

55 Gerecse: Vértestolnai-medence Hegylábfelszín Tönkfelszín Medencetalp

56 Hegységperemi vagy hegységelőtéri dombságok eróziós/deráziós völgyekkel változó mértékben tagolt hegylábfelszínek - Gerecse: Ny-, ÉNy-i hegylábi előtere, Keleti-Gerecse dombsági térszínei (édesvízi mészkövek, szarmata réteglépcsők) - Budai-hegység, Pilis:keskenyebb övezetekben a sas-bércek peremén (lösztakaró!) Hegységelőtéri dombságok eróziós/deráziós völgyekkel változó mértékben tagolt hegylábfelszínek - Budai-hegység: Tétényi- és Érd Sóskúti-fennsík (lösz lepusztulási formák, réteglépcsők), Etyeki-dombság löszlepusztulási formák)

57 Keleti Gerecse: Nagy-Gete

58 Sóskúti mészkő

59 Éghajlat ÉNy-i légáramlások (+pl. vázsonyi szél ), orográfia Változatos: hűvös-nedves (Öreg-Bakony) meleg-száraz (Tétényi-fs.) Öreg-Bakony: 800 mm Dunazug-hgv. D-i előtere: mm Bakony belső, legmagasabb részein: <18 C Bakony-vidék D-i peremén: >21 C Hegységelőtéri dombság: -1 C, Pilis tetői: -4 C Nyári borult napok téli derült napok

60 Vízrajz Csapadékos, de karsztos kőzetek nagy aránya Sédek Bányászati tevékenység (felszín alatti vizek) Természetes tavai: tihanyi Belső-tó (posztvulkáni süllyedés), tapolcai Malom-, Hévizi-tó (forrástavak), tatai Öreg-tó (egykor édesvízi mészkő által duzzasztott) Mesterséges tavak: duzzasztott, főleg horgásztavak Mórivíz: Fehérvárcsurgói-tározó, Császár-víz: Pátkai, Zámolyi-tározó, Által-ér: Bokodi-tározó Karsztvizek: bányászat vízháztartás (irány, hő, mennyiség) felborulása Termálkarsztvizek törések mentén felszálló langyos és meleg karsztforrások (Budai-hg.) Talajvíz: völgy-, medencetalpak, rétegvíz: hegység-előtéri dombságok, hegységbeli medencék harmad-időszaki üledékeiben

61 Talajtípusok csapadékviszonyok, a talajképző kőzet és a növényzet Zonális talajok: Talajok Ny abet, ÉK barnaföld, hegységelőtér CszjBET, D-i perem cszj. + podzolos BET (hkő) Kőzethatású talajok: rendzinák + nyirok Erózió köves-sziklás váztalaj, földes kopár Vízhatás láp, lápos réti, öntés réti talajok

62 Zonális társulások: Szubmontán bükkösök (Öreg-Bakony) Bükkelegyes gyertyános tölgyesek (Tési-, Vértes-fennsík) Gyetyános tölgyesek (Dunazug-hegyvidék) Cseres tölgyesek: általánosak az alacsonyabb térszíneken Molyhos-tölgyesek: D, DK-i lejtőkön Kőzethez kötődő társulások: dolomit, bazalt, lösz, homoki Dolomit sziklagyepek, lejtősztyepp rétek (Pilisi len), cserszömörcés karsztbokorerdő Domborzathoz kötődő társulások: szurdokerdők (Öreg-Bakony) Vízhez kötődő társulások (Tapolcai-, Káli-medence, Által-ér völgye) Növényzet Növényzeti kép meghatározza É,ÉNy: szubatlanti, DDK: szubmediterrán, ÉK: szubkontinentális hatás, kőzethatás + magasságviszonyok Bakonyerdő

63 Pilisi len

64 Égeres láperdő Keszthelyi-hg.

65 Mélyművelésű bánya okozta roskadás Tokod környékén

66 Recens csuszamlásos lejtő Tokod térségében

67 Balaton-felvidéki NP (1997) Duna-Ipoly NP (1997) <>

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Határai NY: a Keszthelyi-hegységet árkos süllyedékek választják el a Zalai-dombságtól. ÉNY: a Bakonyhoz tartozó, 5 10 km széles hegységelőtéri hordalékkúpsorokkal, hegylábfelszínekkel,

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Budai-hegys. hegység

Budai-hegys. hegység Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm

Részletesebben

Magyarország földtörténete

Magyarország földtörténete Magyarország földtörténete Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz

Részletesebben

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7. Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2017. november 20. 1. óra Iskola, osztály: Sashalmi Tanoda Általános Iskola, 8. a Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.

Részletesebben

azaz a földrajzi környezet, ill. az abban lejátszódó folyamatok komplex értelmezéséhez.

azaz a földrajzi környezet, ill. az abban lejátszódó folyamatok komplex értelmezéséhez. A tantárgy neve: Magyarország természeti földrajza Tantárgyfelelős: Martonné dr. Erdős Katalin A tantárgy oktatója: Martonné dr. Erdős Katalin Óraszám/hét: 3 óra előadás Kreditszám: 4 A számonkérés módja:

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

Domborzat és táj 1. Felszínfejlődés

Domborzat és táj 1. Felszínfejlődés Domborzat és táj 1 Felszínfejlődés A domborzat a földrajzi környezet egyik legfontosabb tényezője. Alakzata, eredete, múltbeli, jelenkori és jövőbeli állapota meghatározza a vízhálózat, a talaj, a növényzet,

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi-peremvidék

Nyugat-Magyarországi-peremvidék Nyugat-Magyarországi-peremvidék Alpokalja Soproni-hegység Magas-bérc (558m) Fertőmelléki-dombság Kőszegi-hegység Írottkő (882m) Kőszeghegyalja Vas-hegy (415m) Őrség Vasi-Hegyhát Ezüst-hegy (375m) Sopron-Vasi-síkság

Részletesebben

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015 Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése

Részletesebben

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok

Részletesebben

1.5. Dráva menti síkság 1.5.11. Dráva-sík 1.5.12. Fekete-víz síkja Ormánság (futóhomokos hordalékkúp-síkság tájmozaik) 1.5.13. Nyárád Harkányi-sík

1.5. Dráva menti síkság 1.5.11. Dráva-sík 1.5.12. Fekete-víz síkja Ormánság (futóhomokos hordalékkúp-síkság tájmozaik) 1.5.13. Nyárád Harkányi-sík 1. ALFÖLD 1.1. Duna menti síkság 1.1.1. Pesti-síkság 1.1.11. Vác Pesti-Dunavölgy 1.1.12. Pesti hordalékkúp-síkság 1.1.2. Csepel Mohácsi-síkság 1.1.21. Csepeli-sík 1.1.22. Solti-sík Solti-halom, Tétel-halom

Részletesebben

Település Kistérség Nagytáj Középtáj Kistájcsoport

Település Kistérség Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Település Kistérség Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Ábrahámhegy Tapolcai kistérség Dunántúli-dombság Balaton-medence 4.1.15. Adásztevel Pápai kistérség Kisalföld Marcal-medence 2.2.13. Adorjánháza Ajkai

Részletesebben

Termföci terepgyak --- lejegyezte Glory és Kingu, bepötyögte Szabi (félreértések és -olvasások előfordulhatnak)

Termföci terepgyak --- lejegyezte Glory és Kingu, bepötyögte Szabi (félreértések és -olvasások előfordulhatnak) Termföci terepgyak --- lejegyezte Glory és Kingu, bepötyögte Szabi (félreértések és -olvasások előfordulhatnak) 1. nap Pákozd, Pogánykő Velencei-tó, nádas, 1-1,5 m mély poligenetikus képződmény, a holocén

Részletesebben

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

"A A Dunántúli-középhegységi

A A Dunántúli-középhegységi "A A Dunántúli-középhegységi ntúli-középhegys gi karsztvíz-testek testek állapotértékelése llapotértékel Csepregi A. (Hydrosys Kft.) Gondárné Sőregi Katalin (Smaragd GSH) Fórum a Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Hazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd,

Hazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd, Hazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd, légnemű, vagy cseppfolyós halmazállapotú ásványok feldúsulása,

Részletesebben

A negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!

A negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata

A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata 1 Kovács Attila, 1 Szőcs Teodóra, 2 Maller Márton, 2 Hajnal Géza 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2 BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Részletesebben

A Kárpát medence kialakulása

A Kárpát medence kialakulása A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz

Részletesebben

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,

Részletesebben

Változatos (felosztása is ), átmeneti

Változatos (felosztása is ), átmeneti Dunántúli dombság Változatos (felosztása is ), átmeneti Talajkörzetek alapján elkülönített tájtípusok 1 részben szubmediterrán hatás alatt álló, zárt erdejű, erdőgazdasági, bányászati és idegenforgalmi

Részletesebben

Magyarország Műszaki Földtana MSc. Dunántúli-középhegység

Magyarország Műszaki Földtana MSc. Dunántúli-középhegység Magyarország Műszaki Földtana MSc Dunántúli-középhegység Határai: Ny Rába-vonal É- Diósjenői-vonal K Darnó- vonal D- Balaton-vonal Konrád, Budai: Magyarország földtana 2011 gyűrt, takarós, az Ausztroalpi

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző

Részletesebben

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek,

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek, Emelkedő karsztvízszintek, zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli li-középhegys gben A A Balaton és s vízgyűjtő-gazdálkodás gazdálkod c. FórumF Gyenesdiás, s, 2015. szept. 29. Karsztos

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Víztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész

Víztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész Víztest Duna-Tisza köze Nyírség Alföldi hordalékkúpok Dunántúli dombvidék és Dunántúli Középhegység peremvidék Dunántúl Ny-i rész p.1.14.1 p.1.15.1 p.2.10.1 p.2.11.1 p.2.16.1 p.2.3.1 p.2.4.1 p.2.6.1 p.2.8.1

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

Magyarországi florisztikai adatok földrajzi azonosításának decimális jelölésmódja

Magyarországi florisztikai adatok földrajzi azonosításának decimális jelölésmódja Magyarországi florisztikai adatok földrajzi azonosításának decimális jelölésmódja 1. ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG /ÉK/ 1.1. Zemplén 1.1.1. Zemplén-hegység (Központi-Zemplén, Abaúji-Hegyalja, Hegyközi-dombság, Vitányi-rög)

Részletesebben

Magyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei

Magyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/

Részletesebben

Természetjárás Veszprém megyében

Természetjárás Veszprém megyében Természetjárás Veszprém megyében I. Az Országos Kék Túra Veszprém megyén áthaladó szakasza 5/ I. 1 5/ 2 5/ 3 6/ 1 6/ 2 6/ 3 6/ 4 6/ 5 7/ 1 7/ 2 7/ 3 8/ 1 8/ 2 8/ 3 8/ 4 8/ 5 9/ 1 9/ 2 9/ 3 9/ 4 Tapolca

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE

BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE A TÁJ T BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE Tudomány nyágak szerinti beosztás eltérések!!! Természetf szetföldrajz Növényföldrajz Talajtan Vízrajz Meteorológia Agroökol kológia Erdőgazd gazdálkodás Általános területi

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Az Északi-középhegység Az Északi-középhegység hazánk legmagasabb

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Gyöngyvirág Természetbarát Egyesület 8000 Székesfehérvár, Budai út 52. Asz.: 18482571-1-07 http:/gyongyvirag.atw.hu

Gyöngyvirág Természetbarát Egyesület 8000 Székesfehérvár, Budai út 52. Asz.: 18482571-1-07 http:/gyongyvirag.atw.hu 1 / 8 2009. 08. 19. 17:37 Gyöngyvirág Természetbarát Egyesület 8000 Székesfehérvár, Budai út 52. Asz.: 18482571-1-07 http:/gyongyvirag.atw.hu 2009. évi túrák tervezetei I. negyedév hónap nap "A" túra túravezető

Részletesebben

Nedves közepes szélességek formacsoportjai

Nedves közepes szélességek formacsoportjai Nedves közepes szélességek formacsoportjai A sarkkör és a 43-45 földrajzi szélességek között helyezkedik el. Felszínfejlődés korábban: 1. Pleisztocén hideg periódus felszínfejlődése: fagy okozta aprózódás

Részletesebben

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában

Részletesebben

Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban

Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence

Részletesebben

A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató

A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről

Részletesebben

Mátra (3.) túra (57.) (teljesítményt.) 15 km

Mátra (3.) túra (57.) (teljesítményt.) 15 km Sétáink és túráink Sorszám Időpont Helyszín "Keret" Táv (kb.) 1. 2001. 04. 11. Budai-hegység (1.) túra (1.) 9 km 2. 2001. 07. 10. Eperjes-Tokaji-hegység (1.) nyári tábor (1.) 14 km 3. 2001. 07. 12. Szinyei-dombság

Részletesebben

Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába

Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába I. A javaslattevő adatai Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Kiss Gábor 2. A javaslatot

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

Bidló A.: Kárpát-medence természetföldrajza

Bidló A.: Kárpát-medence természetföldrajza A Kárpát-medence természeti földrajza Európa tektonikai térképe Prekambriumi (Ős-) Európa: 1 fedetlen őspajzs, 2 fedett őspajzs, platform. Kaledóniai (Ó-) Európa: 3 kora kaledóniai, metamorf képződmények;

Részletesebben

BARÁTUNK A TERMÉSZET 2010-2011

BARÁTUNK A TERMÉSZET 2010-2011 BARÁTUNK A TERMÉSZET 2010-2011 BAZALTORGONÁK, BARÁTLAKÁSOK, CSERSZÖMÖRCÉS TÁJAK Barangolás a Dunántúli-középhegységben 3-4. osztályosok feladatai 1. BALATONI HANULAT Játékunk utolsó fordulójának elején

Részletesebben

Magyarország nagytájai

Magyarország nagytájai Magyarország nagytájai Az Alföld a legnagyobb nagytájunk, túlnyomó része tökéletes síkság, amit a gazdasági művelés által a leginkább átalakított az ember. A löszön kialakult mezőségi talajon gabonatermesztés,

Részletesebben

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR

A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR A FÖLDMÉRÉSTŐL A GEOINFORMATIKÁIG SZÉKESFEHÉRVÁR 2007. 03. 12 13. TÉRINFORMATIKAI ALKALMAZÁSOK A KARSZTKUTATÁSBAN VERESS MÁRTOM SCHLÄFFER ROLAND A karszt Fedett karszt rejtett kőzethatár fedett karsztos

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GEOLÓGIAI ALAPSZELVÉNYEI Tájegységek szerint 1985 1991. Megjelent Rendelési sorszám. Aggteleki-hegység

MAGYARORSZÁG GEOLÓGIAI ALAPSZELVÉNYEI Tájegységek szerint 1985 1991. Megjelent Rendelési sorszám. Aggteleki-hegység MAGYARORSZÁG GEOLÓGIAI ALAPSZELVÉNYEI Tájegységek szerint 1985 1991 Megjelent Rendelési sorszám Tájegység, földtani formáció Földtani kor Szerző Megjelenés éve magyar angol orosz szöveggel Aggteleki-hegység

Részletesebben

Recens karsztosodás Magyarországon

Recens karsztosodás Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Recens karsztosodás Magyarországon Veress Márton egyetemi tanár, dékán NYME Természettudományi Kar vmarton@ttk.nyme.hu A tanulmány

Részletesebben

BKV-ELŐRE SC.Természetjáró Szakosztály CIN-BORA CSOPORT & CIN-Bora Túracsoport 2013.évi túraterve

BKV-ELŐRE SC.Természetjáró Szakosztály CIN-BORA CSOPORT & CIN-Bora Túracsoport 2013.évi túraterve BKV-ELŐRE SC.Természetjáró Szakosztály CIN-BORA CSOPORT & CIN-Bora Túracsoport 2013.évi túraterve 1sz.Túra: Börzsöny Április 20. Szombat Távolság:23km Szint:780m Nehézségi fok: Nehéz Útvonal:Királyrét-

Részletesebben

FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK

FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK Geomorfológia 18. előadás FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK A Föld felszíne a belső és külső erők összjátékaként alakul. A jelenlegi állapot a pillanatnyi eredményt mutatja elegyengetett felszínek. Geomorfológiai

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Biológiai Doktori Iskola Botanika Program. A Bakony-vidék szárazgyepjei

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Biológiai Doktori Iskola Botanika Program. A Bakony-vidék szárazgyepjei PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Biológiai Doktori Iskola Botanika Program A Bakony-vidék szárazgyepjei Regionális szüntaxonómiai és vegetációs növényföldrajzi tanulmány PhD értekezés Bauer Norbert Témavezető Dr.

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA VESZPRÉM MEGYE TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA TÉMAVEZETŐ: MAYER PÉTER TERVEZŐK: FORMÁDI KATALIN, DR. JANCSIK ANDRÁS, MADARÁSZ ESZTER, PAPP ZSÓFIA KÉSZÜLT A VESZPRÉMI EGYETEM TURIZMUS TANSZÉKÉN 2003. JANUÁR 31.

Részletesebben

Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 21/2004.(XII.29.) számú rendelete Szécsény város helyi hulladékgazdálkodási tervérıl

Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 21/2004.(XII.29.) számú rendelete Szécsény város helyi hulladékgazdálkodási tervérıl Szécsény Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 21/2004.(XII.29.) számú rendelete Szécsény város helyi hulladékgazdálkodási tervérıl A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 10 X. A magyarország NEOgÉN ÉS negyedidőszak 1. A magyarország NEOgÉN EmElETBEOSZTÁSA Az oligocén elejétől Magyarország területe a Középső Paratethys része volt, mely

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 4 V. A PElSO BlOKK geológiája 1. A PElSO BlOKK Nagyszerkezeti helyzet: A Pelso blokk a Rába-, Diósjenő- és Balaton-vonalak által határolt terület (4.1. ábra), mely a

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Magyarország tájföldrajza

Magyarország tájföldrajza Magyarország tájföldrajza Tájtípusok és tájak A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív fogalmi

Részletesebben

Pilisvörösvári Kistérség Településeinek közös. Helyi Hulladékgazdálkodási Terve (2009-2014)

Pilisvörösvári Kistérség Településeinek közös. Helyi Hulladékgazdálkodási Terve (2009-2014) Pilisvörösvári Kistérség Településeinek közös Helyi Hulladékgazdálkodási Terve (2009-2014) Készítette: Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás e-mail: zoldovezet@gmail.com, honlap: www.zoldovezet.webs.com

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

Kirándulásvezető. Vértes-Gerecse, 2013. szeptember 27-28. MTA Természetföldrajzi Tudományos Bizottság Geomorfológiai Terepkonferencia

Kirándulásvezető. Vértes-Gerecse, 2013. szeptember 27-28. MTA Természetföldrajzi Tudományos Bizottság Geomorfológiai Terepkonferencia Kirándulásvezető Vértes-Gerecse, 2013. szeptember 27-28. RÉSZLETES PROGRAM 2013. szeptember 27. (péntek) Tengeri és szárazföldi üledékképződés váltakozásainak vizsgálata: csákvári barlangok (középsőpaleolitikus

Részletesebben

AFRIKA FÖLDRAJZI FEKVÉSE EGYENLÍTŐHÖZ VISZONYÍTVA KEZDŐ HOSSZÚSÁGI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA LEGÉSZAKIBB PONTJA LEGDÉLIBB PONTJA PARTVONALÁNAK SAJÁTOSSÁGAI

AFRIKA FÖLDRAJZI FEKVÉSE EGYENLÍTŐHÖZ VISZONYÍTVA KEZDŐ HOSSZÚSÁGI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA LEGÉSZAKIBB PONTJA LEGDÉLIBB PONTJA PARTVONALÁNAK SAJÁTOSSÁGAI Afrika AFRIKA FÖLDRAJZI FEKVÉSE EGYENLÍTŐHÖZ VISZONYÍTVA KEZDŐ HOSSZÚSÁGI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA LEGÉSZAKIBB PONTJA LEGDÉLIBB PONTJA PARTVONALÁNAK SAJÁTOSSÁGAI AFRIKA TK.18/1 Tk. : a kontinens helyzete és

Részletesebben

A Bakony Balaton Geopark földtani csodaországa

A Bakony Balaton Geopark földtani csodaországa Fotó Szenthe Zoltán A Bakony Balaton Geopark földtani csodaországa Korbély Barnabás Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Budapest, 2013. május 15. A geopark nem hivatalos definíciói A geoparkok nem

Részletesebben

Válasz Veress Márton válaszára

Válasz Veress Márton válaszára Tisztelt Olvasók! 2001-ben a Földrajzi Közlemények XXV. (XLIX.) kötetének 1-2. sz. számában észrevételeket fûztem dr. Veress Márton e folyóiratban 2000-ben megjelent, a Középhegységi karsztok néhány típusa

Részletesebben

2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Fazekas Sándor s. k.

2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Fazekas Sándor s. k. MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 104. szám 17659 A vidékfejlesztési miniszter 83/2012. (VIII. 2.) VM rendelete a barlangok felszíni védõövezetének kijelölésérõl szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet módosításáról

Részletesebben

Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek

Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek 12. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek Térképi azonosít Területkód Név ó Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 63 HUAN20001

Részletesebben

Az Országos Kéktúra (OKT) útvonala (Írott-kő Hollóháza) Tapolca. Forrás: turistautak.hu. # Burkolat Szélesség Járhatóság HOSSZ FEL LE W IKON C SZ T

Az Országos Kéktúra (OKT) útvonala (Írott-kő Hollóháza) Tapolca. Forrás: turistautak.hu. # Burkolat Szélesség Járhatóság HOSSZ FEL LE W IKON C SZ T # Burkolat Szélesség Járhatóság HOSSZ FEL LE W IKON C SZ T Tapolca 739490 aszfalt országút A 8 m 0 m 0 m Jobbra Széchenyi utca 1 T05_1 739491 aszfalt országút A 60 m 1 m 0 m Jobbra Damjanich utca 1 T05_1

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

Készítette: Czinege Dóra Márta. Témavezető: Prof. Mindszenty Andrea 2010.

Készítette: Czinege Dóra Márta. Témavezető: Prof. Mindszenty Andrea 2010. Készítette: Czinege Dóra Márta Témavezető: Prof. Mindszenty Andrea 2010. Bevezetés, Célkitűzések Módszertani megfontolások Hogyan ismertem meg a terület földtani felépítését? Milyen saját megfigyeléseket/vizsgálatokat

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Érvényes: szeptember 1-től AUTÓBUSZJÁRATOK ÉRKEZNEK

Érvényes: szeptember 1-től AUTÓBUSZJÁRATOK ÉRKEZNEK Ács, Árpád u., 7.26, 16.35 Ács, vá., 7.26 Ács, Zöldfa u., 7.26 Ajka, aut. áll. 7.54 Almásfüzítő, vá., 7.09, 7.26, 7.29 N 8.09, 8.14, 11.14 N12.09, 13.09, 14.19, 16.35, 18.09 e18.54 Ászár, posta H11.15

Részletesebben

Keresse meg a kakukktojást, a felsorolásba nem illő szót!

Keresse meg a kakukktojást, a felsorolásba nem illő szót! Keresse meg a kakukktojást, a felsorolásba nem illő szót! 1. Melyik tájegység nem a Dunántúli középhegység része? Pilis Bakony Visegrádi hegység Vértes 2. Melyik autópálya nem halad át a Dunántúlon? M1

Részletesebben

OKI Követelmény- és Vizsgafejleszt Központ. Próbaérettségi Földrajz FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINT. PRÓBAÉRETTSÉGI május JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKI Követelmény- és Vizsgafejleszt Központ. Próbaérettségi Földrajz FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINT. PRÓBAÉRETTSÉGI május JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKI Követelmény- és Vizsgafejleszt Központ Próbaérettségi 2004. Földrajz PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. FELADAT 1. rész b) B) Sziklás-hg. C) Préri D) Mississippi-alföld

Részletesebben

Érvényes: április 1-től AUTÓBUSZJÁRATOK INDULNAK

Érvényes: április 1-től AUTÓBUSZJÁRATOK INDULNAK 03 Ács, cukrászda, 5.35, 12.25, 14.40 03 Ács, vá., 14.40 03 Ács, Zöldfa u., 14.40 02 Ajka, aut. áll. 16.30 03 Almásfüzítő, vá., 5.35, 12.25, 14.40 07 Almásfüzítő, vá., 4.40, 5.32, 6.25, 6.50 N 8.50, 9.45

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

ÉRCEK ércnek ércásványok

ÉRCEK ércnek ércásványok ÉRCEK Minden olyan kőzetet ércnek nevezünk, melyből azadottkor technológiai szintjén gazdaságosan fémet nyerhetünk ki. Az érc azon komponensei, melyek az adott fémet (fémeket) tartalmazzák az ércásványok.

Részletesebben

A Vértes-hegység földalatti denevérszállásainak katasztere

A Vértes-hegység földalatti denevérszállásainak katasztere A Vértes-hegység földalatti denevérszállásainak katasztere Juhász Márton Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület (2800 Tatabánya, Gál István ltp. 405/a. Bevezetés A Vértes-hegység a Dunántúli-középhegység

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben