VULKANOGÉN HOMOKKŐ- ELŐFORDULÁSOK VIZSGÁLATA A BUDAI- HEGYSÉG FELSŐ-EOCÉN ÖSSZLETEIBEN
|
|
- Anna Takács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET TERMÉSZETFÖLDRAJZI TANSZÉK VULKANOGÉN HOMOKKŐ- ELŐFORDULÁSOK VIZSGÁLATA A BUDAI- HEGYSÉG FELSŐ-EOCÉN ÖSSZLETEIBEN SZAKDOLGOZAT Készítette: BIRÓ TAMÁS FÖLDRAJZ ALAPSZAK Témavezető: DR. KARÁTSON DÁVID TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Budapest 2012
2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Célkitűzések A Budai-hegység felső-eocén vulkanoklasztitjainak kutatástörténete, a dokumentációk értelmezése A Budai-hegység, valamint tágabb környezetének eocén összleteiben leírt vulkanoklasztitok Feltételezett kitörési központok A jelenleg tanulmányozható vulkáni rétegek eddigi értelmezése Következtetések a szakirodalom tanulmányozása alapján A feltárások földrajzi elhelyezkedése, a vulkáni betelepülések makroszkópos jellemzői A feltárások földrajzi elhelyezkedése A vizsgált betelepülések rétegtani helyzete, terepi jellemzői A mátyás-hegyi alsó vulkáni réteg A mátyás-hegyi felső vulkáni réteg A hegyvidék plázai feltárásból származó vulkáni réteg Az ürömi Laposkő-bányából származó vulkáni réteg A kőzetminták makroszkópos jellemzése A mátyás-hegyi alsó vulkáni réteg A mátyás-hegyi felső vulkáni réteg A hegyvidék plázai feltárásból származó vulkáni réteg Az ürömi Laposkő-bányából származó vulkáni réteg Petrográfiai vizsgálatok A mátyás-hegyi alsó vulkáni betelepülés petrográfiai jellemzői A mátyás-hegyi felső vulkáni betelepülés petrográfiai jellemzői... 49
3 4.3. A Hegyvidék Pláza építésekor feltárt vulkáni betelepülés petrográfiai jellemzői Az ürömi Laposkő-bányában feltárt vulkáni betelepülés petrográfiai jellemzői Nehézásványok vizsgálata Mb-B-1 jelű minta 0,125-0,25 mm nagyságú nehézásvány-összetétele M-DK-1 jelű minta 0,125-0,25 mm nagyságú nehézásvány-összetétele MB-M-1-M- jelű minta 0,125-0,25 mm nagyságú nehézásvány-összetétele MB-M-1-M jelű minta 0,063-0,125 mm nagyságú nehézásvány-összetétele A kőzet alapanyagának összetétele Következtetések, eredmények Összefoglalás, a dolgozat eredményei További kutatási lehetőségek Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék Ábrajegyzék Képek jegyzéke Táblázatok, térképek, ábrák jegyzéke... 85
4 4 1. Bevezetés Magyarországon nemcsak a jól ismert bazalt tanúhegyek, vagy a Mátra, Börzsöny az Északi-középhegységnek a belső-kárpáti tűzhányólánchoz tartozó területei vulkáni eredetűek, hanem ide tartoznak a zömmel az ún. Periadriai-vonal mentén elhelyezkedő vulkáni vagy inkább szubvulkáni kibukkanások is. Ezek eocén oligocén korúak, azaz jóval idősebbek, mint előbbiek. A nagyobb, jobban ismert előfordulások (pl. a Velencei-hegység andezittelérei, vagy a recski rézércesedés környezete) mellett közéjük tartoznak a Budai-hegység kőfejtőiből és barlangfalaiból leírt vékony vulkáni-üledékes közbetelepülések is. A finomszemű, cm dm-es vastagságú anyagok a szakirodalom szerint robbanásos működés nyomán rakódtak le, de a képződményeknek mindezidáig sem az alapos kőzettani, sem a vulkanológiai vizsgálata nem történt meg. A vulkáni rétegek fizikai vulkanológiai szempontú vizsgálatával a periadriai vulkanizmushoz köthető robbanásos vulkáni tevékenység újraértelmezése, pontosabb megismerése a célom. A vulkanikus kőzetek anyagi jellemzőit a magma kémiai összetétele határozza meg, amely ezen kívül a vulkáni folyamatok természetét is befolyásolja, hiszen az eltérő összetételű kőzetolvadékok eltérő vulkáni működést eredményeznek. Ezzel magyarázható, hogy a különböző tektonikai környezetekben lévő vulkánok működése miért olyan különböző. Természetesen az eltérő anyagi jellegű kőzetekből, illetve a különböző lefolyású vulkáni működés során eltérő felszíni formák jönnek létre. A vulkanikus működést az uralkodó folyamat alapján két fő típusba sorolhatjuk. Kiömléses (extruzív) vulkanizmus során a forró kőzetolvadék hevesebb robbanások nélkül nyomul a felszínre. Ezzel szemben a robbanásos (explozív) vulkáni tevékenység során a kitörést robbanások kísérik. A robbanásos vulkáni tevékenység során létrejövő eruptívumok a robbanás energiájának hatására általában messzebbre jutnak, mint a kiömléses kőzetek. A magma robbanás során való szétszakadásának (fragmentációjának) mértékét a viszkozitás mellett a benne lévő illók határozzák meg, ugyanis ezek felelősek azért, hogy a vulkán hőenergiájának mekkora hányada alakul át mechanikai energiává, amely a hatalmas erejű robbanások motorja. Minél magasabb a kőzetolvadékban oldott fluidumok aránya,
5 5 a magma annál nagyobb mértékben szakadozik szét, és annál hevesebb robbanást produkál. Azok a kitörések, amelyekre nagy energiájú robbanások jellemzőek, a fragmentálódott kőzetolvadékot (=piroklasztokat) nagyobb távolságokra, akár több száz kilométeres távolságba is képesek eljuttatni. A kitöréstermékeket a vulkánosság során hirtelen felszabaduló energia röpíti szerteszét, de a belső energián kívül más szállítóközegek is részt vehetnek az eruptívumok szállításában és a végső lerakódási távolság meghatározásában. Például a vulkanikus eredetű port, miután a légkörbe kerül, az uralkodó szelek szállítják. A felszínt elérve a leülepedő piroklaszt-szemcséket a csapadékvíz, a folyók és a tavak, valamint a tengerek áramlatai szállítják tovább, míg végül egy üledékgyűjtőbe kerülve lerakódnak. A szállítódás során fizikai tulajdonságaik megváltoznak. A bennük lévő ásványok méretük és súlyuk alapján osztályozódnak, mállanak, a szemcsék lekerekednek. A robbanásos vulkáni tevékenység nyomán lerakódott képződményeket tehát a Föld belső és külső indíttatású folyamatainak együttes figyelembevételével célszerű vizsgálni, hogy hiteles eredményt kapjunk. Dolgozatomban mindezen előfeltevések alapján vizsgálom a budaihegységi késő-eocén korú vulkáni rétegek kialakulását Célkitűzések Munkám egyik célja a Budai-hegységben ez idáig leírt, késő-eocén korú vulkanogén rétegek kutatástörténetének, szakirodalmi anyagának bemutatása. Dolgozatom másik célja, hogy terepi és ásvány-kőzettani vizsgálatokkal kiegészítsem a hegység késő-eocén vulkanogén kőzeteiről rendelkezésre álló ismeretanyagot. Ennek megvalósításához már leírt, ismertetett, valamint mindeddig ismeretlen kőzet-előfordulások szedimentológiai, vulkanológiai jellemzőit vizsgáltam meg. Az elsősorban kőzettani vizsgálatok célja a térségében feltáruló vulkanogén homokkő-rétegek keletkezéséhez vezető folyamatsor felvázolása. Ennek alapfeltétele a kőzet összetételének meghatározása, terepi vizsgálatok és vékonycsiszolat alapján a rétegek szedimentológiai jellemzőinek dokumentálása, illetve mindezek alapján következtetések levonása a szállítódás, ülepedés körülményekre. Távlati célom, hogy eredményeimmel hozzájáruljak a
6 6 Budai-hegység egykori ( periadriai ) környezetében a felső-eocén idején lezajlott vulkáni tevékenység megismeréséhez. A dolgozatban a Budai-hegység területén jelenleg megtalálható vulkanogén rétegek felszíni-, valamint barlangi kibukkanásai közül a Mátyás-hegy térségében (Mátyáshegyi-barlang, Mátyás-hegy Délkeleti-, Délnyugati-kőfejtő), Üröm mellett a bryozoás márga kitermelésére létesített ún. Laposkő-bányában, valamint az ún. Hegyvidék Pláza (Budapest, 12. ker., Apor Vilmos tér) egykori építési területén feltáruló vulkáni eredetűnek vélt kőzetbetelepüléseket vizsgáltam. 2. A Budai-hegység felső-eocén vulkanoklasztitjainak kutatástörténete, a dokumentációk értelmezése A hazai szakirodalomban számos tanulmány ismerteti azokat a Budai-hegység területén tanulmányozható vulkanoklasztitokat (vulkáni eredetű törmelékes kőzeteket), amelyek a felső-eocén korú rétegekbe települtek. A leírások alapján arra lehet következtetni, hogy a felső-eocén alatt a Budai-hegység egykori környezetében heves robbanásos vulkáni tevékenység folyt. A leírásokból hozzávetőleges képet kaphatunk arról is, hogy az ismertetett kőzetek milyen összetételűek, megjelenésűek (ld. 1. táblázat). Munkámban időrendi sorrendben mutatom be a publikációkat A Budai-hegység, valamint tágabb környezetének eocén összleteiben leírt vulkanoklasztitok SZABÓ J. (1858) Budakeszi mellett fedezett fel óharmadidőszaki vulkanikus eredetű betelepüléseket az ún. II. sz. árokban. Az eruptívum itt a felső-eocén báziskonglomerátum repedéseibe települ. Véleménye szerint a báziskonglomerátumban lévő tufabetelepülések a felső-eocén tenger-előrenyomulást megelőző időszakban hullhattak a triász dolomit felszínére. HOFMANN K. (1871) a budaörsi Kis-Kálváriahegyen, valamint a Lucker-hegyen (Látó-hegy) számol be trachytnemű eruptív betelepülésekről. Leírása szerint,
7 7 a vékony vulkanoklasztit-betelepüléseket tartalmazó konglomerátumösszlet a triász dolomiton fekszik. A kőzetet ásványos összetétele alapján andezitként határozza meg. A kőzet szilárd, szürkés alapanyagában 2-8 mm hosszú, fehér földpátok figyelhetők meg, mint elsődleges vulkanogén ásványok. A földpátok egy része kaolinná mállott. Ezen kívül zöldföldet, augitot, hornblendét, ép, valamint limonittá mállott magnetitet, bemosódott kvarcszemcséket, valamint kalcedont határozott meg a kőzetalkotó ásványok közül. Az andezittufa-rétegeket a Széchenyi-hegy É-i oldalán, valamint zugligeti feltárásokban is megfigyelte. HOFMANN K. (1871) megállapítja, hogy a kitörési központ Budaörshöz közel esik, mivel a finomszemű anyag szemcséi nem koptatottak. HOFMANN K. (1871) a budaörsi Kis Kálváriahegyen félig üvegnemű riolittufa betelepülést is leír. A kőzet színe feketés, a benne lévő sárgás szferulitos szemcsék szalagospalás szerkezetet idéznek elő. Megemlíti, hogy egyes kőzetminták zöldföldet is tartalmaznak. Végezetül megállapítja, hogy a Budai-hegység területén feltárt vulkáni anyagot tenger alatti vulkáni működés termékeinek tekinthetjük. Egy Nagykovácsi környezetében kialakított feltárásban lévő trachyt-tufa összetételéről SCHAFARZIK F. (1877) részletes leírást ad, mely szerint földpát, amfibol, vagy augit, biotit, magnetit, kvarc, mész, illetve dolomit alkotja a betelepülést. A kőzetben található földpát és amfibol mállott, a biotit aranysárga, lemezes, a kvarc pedig víztiszta és szögletes. SZABÓ J ben a felső-eocén vulkánosság újabb nyomáról számol be Nagykovácsi térségéből. Itt a nummuliteszes mészkő felső részében ír le vulkáni betelepülést. A kőzetet kvarc-trachyt-tufaként határozta meg (ma riolittufa), melynek fő tömegét kaolin adja. A kőzetben található kvarc ép, szögletes megjelenésű, a biotit és a földpát elmállottak. Ezen kívül kevés magnetit is előfordul a kőzetben. HANTKEN M. (1880) tanulmányában említést tesz a Szép-völgyben feltárt felsőeocén bryozoás márga összletben található vékony rétegről, amelynek anyaga sav hatására alig pezseg. Ez alapján HANTKEN M. (1880) tufaként írja le a betelepülést. LŐRENTHEY I as tanulmányában arról számol be, hogy a Kis-svábhegy legészakibb kőbányájában kaolinos trachyttufa betelepülést észlelt a bryozoás márga és a nummuliteszes mészkő között. A betelepülést 8-10 cm vastagságúnak határozza meg.
8 8 KOCH A. (1908) munkájában ismerteti az általa megfigyelt óharmadidőszaki rétegekbe települt vulkáni eredetű betelepüléseket. Ilyen kőzeteket a Rókahegyen, a svábhegyi Diana úti feltárásban, a Kis-Sváb-hegy DK-i lejtőjén, valamint a Statisztikai Hivatal parkjában lévő feltárásban észlelt. A Róka-hegyen lévő tufa a nummuliteszes mészkő rétegei közé települ. Összetételét andezitként határozza meg, megfigyelése szerinte a kőzet nem tartalmaz kvarcszemcséket, fehér alapanyaga kaolinná mállott földpátkristályokból áll. A Diana úti feltárásban megfigyelt betelepülés vastagsága 6-10 cm, a tufa a budai márga rétegei közé települt. Itt összesen 4 tufaréteget ír le, amelyek magnetitet, biotitot, valamint víztiszta üveges kvarcszilánkokat tartalmaznak. Szintén a budai márgában, a pteropodás márgában figyelt meg tufabetelepüléseket a Kis-Sváb-hegy DK-i lejtőjén lévő feltárásban. A pteropodás márgában összesen három tufaréteg települ, amelyek nagy biotitlemezeket, kevés üveges kvarcszemcsét, ortoklászt, illetve amfibolt tartalmaznak. Végül a Statisztikai Hivatal parkjában lévő feltárásban hat tufabetelepülést ismertet. PÁVAI-VAJNA F. (1912) riolittufa-betelepülést ír le a Mátyás-hegy DK-i kőfejtőjének bryozoás márga rétegei között. A betelepülés 2-3 ujjnyi vastag, sok kvarcot tartalmaz. Rétegtani alapon arra a következtetésre jut, hogy a Budai-hegység környezetében a riolitos vulkáni tevékenység már a felső-eocén folyamán megkezdődött, és az oligocénban folytatódott. A Kis-Sváb-hegyen található bryozoás márgában vulkanikus eredetű, kaolinos öszszetételű kőzetbetelepülést ír le LŐWY B. (1928). A tufa összetételét mállottsága miatt nem tudta meghatározni. A tufák leírása szerint legnagyobb részt ortoklászból átalakult kaolinitból állnak. Iszapolás után barna, fénylő biotit lemezek, illetve kvarc maradt viszsza, ami alapján LŐWY B. (1928) a kőzetet riolittufaként írja le. Felső-eocén korú vulkáni réteget ismertet HORUSITZKY F. VIGH GY. (1933) a Páfrány út 25 sz. telkén lévő régi dolomitmurva-fejtő hátsó bryozoás márgából álló falában. A márga közé 2 m vastag fehér tufaréteg települ, amely vékonycsiszolatban sok kvarcot, ezen kívül földpátot, limonitszemeket, muszkovitot, kloritot, valamint kevés kalcedont tartalmaz. Iszapolási maradékában foraminiferák is voltak. A szerzők a tufában található kvarcszemcséknek két típusát különböztetik meg. Egy részük koptatott, valószínűleg bemosódott, más részük oszlopos kifejlődésű, szögletes, amely a
9 9 tufa eredeti alkotóásványa. HORUSITZKY F. VIGH GY. (1933) a réteg egy másik előfordulását is leírja a Ferenchalom ÉNy-i oldalán lévő kőfejtőben. A tufa a felső-eocén transzgresszió előtt a dolomit karsztosodott felszínére hullott, majd a kőzet üregeibe bemosódva megőrződött. Vékonycsiszolati képe alapján a kőzetet HORUSITZKY F. VIGH GY. (1933) hévforrásüledékkel kevert vulkáni törmelékes képződménynek határozza meg. A tufában nagy mennyiségű kalcedon, valamint pirit, eruptív eredetű földpát, korrodált kvarc, illetve cirkon található. HORUSITZKY F. VIGH GY. (1933) a betelepülést a Budai-hegységben található legidősebb kvarctartalmú tufának tartja. SCHRÉTER Z. MAURITZ B. (1952) a lovasberényi II. sz. mélyfúrás által harántolt vulkanikus eredetű betelepüléseket ismertetnek. Leírják, hogy 308 m-es mélységtől kezdve a kőzetek iszapolási maradékában már fellelhető az andezittörmelék, illetve az augit. Ettől a mélységtől kezdve a felső-eocén rétegsort végigkísérik a vulkáni rétegek. A fúrások által feltárt eruptívumok 460 és 549 m között találhatók a felső-eocén üledékekben. Egyes rétegek iszapolási maradékában 5-10 mm átmérőjű lapilliszemcsék vannak. A betelepülések fő tömegét plagioklász adja, ezen kívül sok magnetitet, mafikus elegyrészként csak augitot tartalmaznak. A magnetit szemcséi részben saját-, részben nem saját-alakúak, hasonlóan a plagioklász kristályokhoz, amelyek kisebb részt sajátalakúak, de zömében töredékként jelennek meg. A plagioklászok salakos zárványokat is tartalmaznak. Egyes rétegekben kevés apatitot, illetve olivint, valamint ritkán cirkon kristályokat figyeltek meg. Nagyon elvétve kvarcszemcséket is tartalmaztak az iszapolási maradékok. SCHRÉTER Z. MAURITZ B. (1952) ezek alapján megállapítják, hogy a tufák andezites vulkanizmus nyomán keletkeztek, valamint leírják, hogy a képződmény kristálytufa megjelenésű. A tanulmány szerint az átfúrt tufarétegek a Velenceihegység magmatizmusával összefüggésbe hozhatók. SZÉKYNÉ F. V. BARABÁS A. (1953) tanulmányukban arról számolnak be, hogy a Budai-hegységben, illetve környezetében feltárt vulkanikus betelepülések rétegtani helyzetüket figyelembe véve egyrészt a felső-eocén nummuliteszes mészkőben, illetve bryozoás márgában, másrészt az oligocén korú agyagban találhatók. Munkájukban ismertetik, hogy a tufa sok esetben a felső-eocén transzgressziót megelőzően a triász dolomit felszínére hullott. A vulkáni tufákat ásványos összetételük alapján három fő típusba sorolják:
10 10 amfibolandezit-tufák elsősorban a Padrag, Halimba, Lovasberény, Békásmegyer, Nagykovácsi, Budakeszi, illetve Budaörs térségében lévő fúrásokban találhatók. biotitandezittufa-betelepüléseket Fehérvárcsurgó-, Mór-, Lábatlan-, Nyergesújfalu-, Budakalász térségében, valamint Budapest közvetlen környékén fúrtak át. piroxénandezit-tufa a lovasberényi fúrásokból került elő. Az amfibolandezit-tufákban a tanulmány szerint helyenként biotit is megjelenik. A biotitandezit-tufák amfibol mentesek, kevés kvarcot tartalmaznak. A vizsgált andezittufák ásványos összetételüket tekintve szinte teljesen megegyeznek a Velenceihegység andezitjével. A tufákon végzett szemcsevizsgálat alapján megállapítják, hogy a Velencei-hegységtől távolodva a szemcsenagyság folyamatosan csökken. E vizsgálati eredmények ellenére SZÉKYNÉ F. V. BARABÁS A. (1953) megállapítása szerint a Budaihegység eocén korú tufái nem a Velencei-hegységből származnak. MAJZON L. SARLÓ K. SZALAI T. (1953) az Erzsébet gyógyfürdő artézi kútja által feltárt vulkáni betelepüléseket vizsgálták meg. A fúrás a budai márga rétegein belül két szintben tárt fel eruptívumokat. Az első vulkáni eredetű betelepülést ,5 m között harántolta fúrás, a másodikat m között. JÁMBOR Á ben a Nagykovácsi községtől DK felé vezető úton ismertetett riolittufa-betelepülést, amely a numulinás, diszkociklinás mészkő rétegei közé rakódott. A tufa anyagát tengeri környezetben leülepedett atmoklasztitnak tartja. Megjegyzi, hogy a réteg nagy mennyiségű ősmaradványt zár magába. SZÉKYNÉ F. V ben arról számolt be, hogy a Hahót 12. sz. fúrás 1410,2-1414,5 m mélységben, a Hahót-Ederics 32. sz. fúrás m mélységben, a Hahót-Ederics 63. sz. fúrás pedig 1708,58 m mélységben szürkés zöld, nagy porfíros beágyazásokat tartalmazó kőzetet harántolt. A vulkáni anyag ásványos összetétele megegyezik a Velencei-hegység, valamint a Budai-hegység andezittufáival is. SZÉKYNÉ F. V. (1957) szerint a kőzet összetételét tekintve feltűnően hasonlít a Padrag, illetve Halimba térségében mélyfúrások által feltárt eocén amfibolandezit-tufákhoz. Véleménye szerint az É-Zalai medencében feltárt szubvulkáni test lehet a tufák lávakőzete. Végül megállapította, hogy a felső-eocén korú vulkánosság nagy kiterjedésű, Hahóttól a
11 11 Velencei- és a Budai-hegységen keresztül egészen Recskig terjedő összefüggő vulkáni komplexumként értelmezhető. A mélyfúrási adatok vizsgálata alapján arra a következtetésre jut, hogy a felső-eocén vulkanitok térbeli elterjedése sokkal nagyobb, mint amekkorára a felszíni feltárásokból következtetni lehet. PÉCSI M. (1958) a Kis Svábhegy É-i végében lévő kőbányában számol be vulkáni rétegekről. A kvarcszemcsés, foraminiferás mészkőbe 11 vékony (néhány tized cm vastagságú) andezittufa réteg települ. HORVÁTH E. TARI G ben elkészített tudományos diákköri dolgozatukban a felső-eocén tenger abráziós konglomerátumában települő vulkáni eredetű kőzeteket vizsgálják. Az általuk vizsgált kőzetminták a budaörsi Kálvária-dombról, Kő-hegyről, valamint a róka-hegyi kőfejtőből származnak. A budaörsi feltárásokból két féle andezitet, riolitot, ignimbritet, illetve tufát írnak le. A kőzetek vizsgálatát a mintákból készített vékonycsiszolatok kiértékelésével valósítják meg. Megállapítják, hogy az andezit, különösen a fekete andezit ásványos összetétele, szöveti képe alapján megegyezik a Budaörs 1. számú fúrásban feltárt vulkanittal. Megemlítik, hogy a fúrás által feltárt szubvulkáni kőzet vizsgálatát Kubovics I. és munkatársai végezték, de publikációban még nem számoltak be eredményeikről. A fúrás rétegsorában lévő kőzetről semmilyen információt nem közölnek. A konglomerátumban előforduló riolit-kavicsokat egy Inota település mellett feltáruló középső-triász korú abráziós konglomerátum összlet tanulmányozása alapján szintén középső-triász korúnak tartják. Az ignimbrit összletből származó kavicsokkal kapcsolatban legfontosabb megállapításuk, hogy azok biztosan fiatalabb, mint a fentebb ismertetett andezit és riolit. A tufaanyagból álló kavicsokról fontos információként közlik, hogy azok összetétele változatos, közös jellemzője az ilyen típusú kavicsoknak, hogy kvarctartalmuk minden esetben több, mint 90%. Az elsődleges kvarcok mellett a tufa-kavicsokban színes elegyrészek is előfordulnak, melyek megfigyelésével andezit, illetve riolittufát különítenek el a tufa-kavicsok között. A munkában megvizsgált különböző kőzettípusok vékonycsiszolatos vizsgálata során megfigyelt, s HORVÁTH E. TARI G. (1984) által a többi tanulmánytól eltérően részletesen leírt kőzettani, szöveti jellemzőket szintén az 1. táblázatban ismertetem. A legfontosabb megállapításaik az alábbiakban foglalhatók össze:
12 12 A budaörsi feltárásokban megfigyelt andezit megegyezik a Budaörs 1. számú fúrás által harántolt vulkáni összlet anyagával. Az andezit korát krétánál idősebbnek tekintik, mivel a fúrás által feltárt kőzet kréta korúnál idősebb. A riolit kavicsokat középső triász korúnak tartják, az említett inotai analógia alapján. A vulkáni kőzetek eredetét tekintve feltételezik, hogy a kőzeteket egy vulkanizmus produkálta. Szorosan kapcsolódik HORVÁTH E. TARI G es munkájához az 1987-ben megjelent publikációjuk. HORVÁTH E. TARI G. (1987) újabb munkájukban szintén a Budai-hegység területén feltáruló felső-eocén konglomerátumban települő vulkáni eredetű kőzeteken végzett vizsgálataikat ismertetik. A kőzetekről közölt információk tekintetében szinte teljes az átfedés a korábbi munkájukkal. Új s nagyon fontos adatként leírják a kavicsokon végzett K/Ar kormeghatározás eredményeit. Fontos megjegyezni, hogy a kőzetekhez tartozó koradatok nagyon különbözőek. A mért értékek közötti maximális különbség 200 millió év (!), annak ellenére, hogy HORVÁTH E. TARI G. (1987) valamennyi kőzettípust egy vulkanizmus termékének tekinti. A budaörsi Kálváriahegyről származó andezit-kavicson végzett kormérés 36 ±17 millió évként határozta meg a kőzet korát. A szintén a budaörsi Kálvária-hegyről begyűjtött riolit mintán 72,5 ±8 millió éves kort mértek. A Róka-hegyről származó minta (andezit) korát 157 ±7 millió évben határozta meg a mérés. A hasonló üledékképződési környezetben képződött, Inota közelében feltárt középső-triász formációból származó trachit kavicson 236 ±9 millió éves kort mértek. Megjegyzik, hogy a kapott korértékek nagyfokú változatossága az erőteljes, és különböző mértékű mállás eredménye. Szerintük valószínűsíthető, hogy valódi kort csak az inotai mintán sikerült megmérniük. DUNKL I ben megjelent tanulmányában a Dunántúli-középhegység eocénfedős bauxitjaiban található cirkonkristályok fission-track (hasadványnyom-) vizsgálatainak eredményét közölte. A kristályok teljesen koptatatlanok, színük egyforma, morfológiájuk nagyon hasonló. Hasadványnyom-koruk rendkívül szűk tartományon belül esik, továbbá az egymástól nagy távolságra elhelyezkedő cirkon populációk kora közel azonos. A vizsgálatok alapján megállapítja, hogy a bauxitok cirkonjainak jelentős
13 13 része robbanásos vulkáni tevékenységből származik. A másik fontos megállapítás, amelyet DUNKL I. (1990) közöl, hogy a vulkanoklasztitok andezites, esetleg riolitos összetételűek lehettek. A megállapítást arra alapozza, hogy elektronmikroszondával a bauxitokból mészalkáli összetételű plagioklászokat sikerült kimutatnia. Az egykori bazaltos összetételt kizárja, mivel a kőzetminták kvarcot tartalmaznak, a riolitos összetételt pedig szintén nem tartja valószínűleg, ugyanis a kvarcszemcsék között kevés a riolittufára jellemző dihexagonális megjelenésű. Ezek alapján az egykori vulkáni kőzet összetételét andezitként határozza meg. BALOGH I. az 1940-es évek elején (pontos évszámmegjelölés nélkül) írt doktori disszertációjában a Nagykovácsi-medence területén, az Antalárokban ír le ortoklászkvarc-trachit-tufa betelepülést. A kőzetalkotó ásványok közül a biotitot, augitot, magnetitet, illetve meszet és dolomitot említi Feltételezett kitörési központok HOFMANN K. (1871) tanulmányában azt írja, hogy a budaörsi Kis-Kálváriahegyen feltárt riolitra emlékeztető, a konglomerátum összletbe települő félig üvegnemű kőzetek tenger alatti vulkánosság során képződtek. Szintén a budaörsi Kis-Kálvárihegyen, valamint a Lucker-hegyen (Látó-hegy) megfigyelt andezittufák pedig egy Budaörshöz közel eső centrumból származhatnak, mivel az itt talált kőzetek szállítás nyomait nem mutatják, azaz kerekítetlenek. LŐWY B. (1928) a Kis-Svábhegyen található bryozoás márgába települő vulkanikus eredetű, kaolinos összetételű kőzetbetelepülést szintén egy tenger alatti vulkánkitörés eredményének tartja, pontos forrásrégiót azonban nem állapít meg. SZÉKYNÉ F. V. (1957), valamint SZÉKYNÉ F. V. BARABÁS A. (1953) a Velencei-hegységtől nyugatra feltárt tufákat a Velencei-hegységből származtatják. A Budai-hegység vulkáni eredetű rétegeit azonban egy másik kitörési központhoz kötik. Kizárják, hogy a tufák a Mátrából származnak, mivel a szemcsenagyság közelebbi kitörési központot valószínűsít. SZÉKYNÉ F. V. BARABÁS A. (1953) nem tartja kizártnak, hogy a Budai-hegység vulkanogén betelepülései a nagybörzsönyi óharmadidőszaki biotitamfiboldácitos
14 14 vulkán működésének termékei. (Ma már tudjuk, hogy a Börzsöny és a Mátra is a középső-miocénben működött.) KORPÁS L. KOVÁCSVÖLGYI S. (1996) vulkánrekonstrukciójukat annak fényében készítették, hogy a Budai-hegység területén feltárt üledékek közé települt durvatörmelékes vulkanitok jellemzően a kitörési központ lábazatának környezetében fordulnak elő. A tanulmány kitörési központként egy, ma már eltemetődött beszakadásos kalderát jelöl meg, amelynek belsejében a vulkáni tevékenység felújulásával egy kisebb vulkáni kúp jött létre. Véleményük szerint a Bougeranomália-térképen az egyik oldalról nyitott beszakadásos kaldera szintén kirajzolódik. A geofizikai mérések eredményeit szerintük jól alátámasztják a geológiai bizonyítékok is, ugyanis a Bougeranomália-térképen kirajzolódó vulkáni szerkezet lábazatán és lábazatán túli területein az eocén alapkonglomerátumra néhány 10 m vastagságú vulkáni-törmelékes kőzetek települnek, amelyek gyűrűszerűen körbeveszik a kitörési központot. A Budaörs környékén (Kő-hegy, Kálvária-hegy, Odvas-hegy, Út-hegy, Farkas-hegy, Szekrényes-hegy), illetve a Gellért-hegyen megfigyelt erőteljes hidrotermális metaszomatikus jelenségek a tengeri környezetben működő vulkánokra jellemzőek, így a szerzők ezekből a kőzetátalakulásokból szintén a vulkáni központ közelségére következtetnek. A rekonstruált vulkán szomma - gyűrűjének átmérője km, a lábazat átmérője pedig km. A vulkáni kúp a tanulmány szerint m-rel emelkedhetett a tenger szintje fölé. A vulkanitok kémiai összetételének változékonysága összetett fejlődésmenetre utal. Szerintük a vulkanizmus fejlődéstörténetében két jellegzetes fázis különíthető el: a korai működés eredményeként, millió éve durvatörmelékes vulkanoklasztitok képződtek, amelyek freatomagmás kitörés eredményei, ennek során a piroklasztitok lejtős tömegmozgással kerültek a lábazati területekre, valamint a szubmarin lejtőkre. A vulkáni tevékenység felújulása millió éve történt. Az ekkor beindult tevékenység eredményeként finomtörmelékes, biotitos vulkanoklasztitok képződtek. A szerzőpáros munkájának részletekbe menő bemutatását azért tartottam fontosnak, mert kitörési központrekonstrukciójuk az egyetlen, többféle módszer segítségével megvizsgált lehetőség. KORPÁS L. KOVÁCSVÖLGYI S. (1996) vulkánrekonstrukcióját BALLA Z. (1996) erőteljesen bírálja, mi több, kétségbe vonja a rendelkezésre álló adatok elégséges voltát ahhoz, hogy segítségükkel egy vulkán rekonstruálható lehessen. A vulkánt beleillesztve
15 15 a felső-eocén őskörnyezetbe kitűnik, hogy az egy besüllyedésben helyezkedett el, tehát a későbbi eróziótól védett területen. Ennek ellenére KORPÁS L. KOVÁCSVÖLGYI S. (1996) szerint a vulkán szinte teljesen lepusztult. BALLA Z. (1996) az ilyen mértékű eróziót nem tartja valószínűnek A jelenleg tanulmányozható vulkáni rétegek eddigi értelmezése A Budai-hegység felső-eocén korú vulkanoklasztitjairól szóló tanulmányok alapján megállapítható, hogy a Mátyás-hegyen feltárt vulkanoklasztit két munkában jelenik meg. PÁVAY-VAJNA F. (1912) a kőzetet riolittufának tartja, de részletes ásványtani, kőzettani leírást nem közöl. SZÉKYNÉ F. V. BARABÁS A. (1953) a dunántúli felső-eocén összletekbe települő vulkanikus eredetű kőzeteket vizsgálják. A kőzettani vizsgálatok alapján megállapítják, hogy az általuk vizsgált valamennyi vulkáni eredetű kőzet andezites vulkanizmus eredménye. Munkájukban megjegyzik, hogy régebbi irodalmi forrásokban kvarctrachyt -tufát, azaz riolittufát is leírtak, de kitérnek arra, hogy ezeket is andezittufának tekintik a vulkáni anyag ásványtani összetétele alapján. Véleményük szerint a kőzetekben leírt kvarc allotigén elegyrész, nem a tufák eredeti komponense. A tanulmány kitér HORUSITZKY F. VIGH GY. (1933), illetve PÁVAY-VAJNA F. (1912) észleléseire is. SZÉKYNÉ F. V. BARABÁS A. (1953) leírja, hogy mivel e munkák pontos ásványtani leírást nem tartalmaznak, a kőzeteket nem tudták meghatározni. A PÁVAY- VAJNA F. (1912) által ismertetett mátyás-hegyi betelepülés véleményük szerint valószínűtlen, hogy riolittufa lenne, kvarctartalmára tekintettel a kőzetet a biotitandezit-tufák közé sorolják. Fontos megjegyezni, hogy feltárásokban jelenleg is kibukkanó kőzetek közül csupán a Mátyás-hegyi betelepülés jelenik meg a témához kapcsolódó publikációkban. Az ürömi Laposkő-bányában feltárt vulkanoklasztit értelmezése tudomásom szerint ez idáig egyik szakirodalmi anyagban sem fordul elő. A Hegyvidék Pláza építése során, az Apor Vilmos téren (Budapest, 12. ker.) feltárult vulkáni réteg tanulmányozására valószínűleg csak az építkezés rövid időtartama alatt nyílt lehetőség. Munkám során csupán a felső-eocén egységek vulkanit betelepüléseit, illetve ezek irodalmi anyagát vizsgáltam. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a Budai-hegységben
16 16 tanulmányozható paleogén vulkanoklasztitok csupán egy csoportját alkotják a későeocén, zömében vékony vulkáni közbetelepülések. Az ezekhez hasonló vulkáni rétegek az alsó-oligocén formációkban szintén megtalálhatók [pl.: SZÉKYNÉ F. V. BARABÁS A. (1953), KORPÁS L. KOVÁCSVÖLGYI S. (1996)], ezek feldolgozása azonban meghaladja a dolgozat kereteit, s így a munkámnak az oligocén betelepülések szakirodalmi anyagának kiértékelése, valamint azok vizsgálata nem volt célja, annak ellenére, hogy ezen kőzetek számos felszíni előfordulása ismert a hegység területén Következtetések a szakirodalom tanulmányozása alapján A vonatkozó szakirodalmi anyag feldolgozása alapján megállapítható, hogy a téma iránti érdeklődés elsősorban a 19. század második felében, valamint a 20. század első felében volt a legélénkebb. A 20., 21. század fordulójának tájékán csupán néhány publikáció született, amely a Budai-hegység paleogén vulkanitjait tanulmányozza [elsősorban: HORVÁTH E. TARI G. (1984), HORVÁTH E. TARI G. (1987), DUNKL I. (1990)]. Mivel a vonatkozó szakirodalmi anyag egy része több, mint száz éve keletkezett fontos megemlíteni a szakkifejezések használatának különbözőségét a mai, illetve az akkori földtudományi munkák esetében. A 19. században íródott munkák a vulkáni eredetű törmelékes kőzetek leírására a trachyt kifejezést használták. Tehát a szó genetikai, illetve szedimentológiai jelentéssel bírt. Napjainkban a földtudomány szintén használja a trachit kifejezést. A szó azonban jelenleg a szienit kiömlési párjaként ismert, elsősorban szanidint, neutárils plagioklászt, amfibolt, piroxént, illetve biotitot tartalmazó kőzetet jelenti (STRECKEISEN, A. L. 1974). A tanulmányok három formációból ismertetnek vulkáni eredetű rétegeket. A vulkanogén képződmények első megjelenése az eocénben az előrenyomuló (transzgredáló) felső-eocén tenger abráziós folyamatai által kialakított ún. alapkonglomerátumhoz kapcsolódik. A felső-eocén alapkonglomerátmban lévő vulkanit kavicsok -at SZABÓ J. (1858), HOFMANN K. (1871), HORUSITZKY F. VIGH GY. (1933), HOR- VÁTH E. TARI G. (1984), VALAMINT HORVÁTH E. TARI G. (1987) ismerteti. A konglomerátum-összletben megtalálható vulkáni kőzetek szakirodalmi megítélése kettős. SZA- BÓ J. (1858), HORUSITZKY F. VIGH GY. (1933), illetve SZÉKYNÉ F. V. BARABÁS A.
17 17 (1953) az alapkonglomerátum vulkanitjait a karsztosodott triász dolomit repedéseiben megőrződött anyagnak tekintik, mely a felső-eocén tenger-előrenyomulást megelőző időkben képződött. HORVÁTH E. TARI G. (1984), illetve HORVÁTH E. TARI G. (1987) a konglomerátumban lévő vulkáni kőzeteket olyan lepusztulásterméknek tekinti, amely az előrenyomuló felső-eocén tenger eróziós tevékenységéhez kapcsolódóan pusztult le, a már meglévő, valószínűleg triász időszakban képződött vulkáni összletekből. SZABÓ J. (1879), valamint KOCH A. (1908) munkájukban a Szépvölgyi Mészkő formációból ismertetnek vulkanogén rétegeket. A budai-hegységi felső-eocén rétegekbe települő vulkanogén kőzetek harmadik csoportját azok a betelepülések jelentik, amelyeket a Budai, illetve a Bryozoás Márga formációból ismertettek. (A paleogén tefrák vizsgálata szempontjából a Budai-, valamint a Bryozoás Márgát egymással egyenértékű képződményeknek tekintem. Ennek oka, hogy a dolgozat témáját jelentő vulkanitok szakirodalmi anyagának keletkezése nagy időegységet érint, amely alatt a két formáció egymáshoz való viszonyának megítélése folyamatosan változott.) HANTKEN M. (1880), LŐRENTHEY I. (1898), KOCH A. (1908), PÁVAI-VAJNA F. (1912), LŐWY B. (1928), illetve HORUSITZKY F. VIGH GY. (1933) munkájukban olyan vulkáni rétegeket írnak le, amelyek a Budai-, illetve a Bryozoás márga képződésével egy időben ülepedtek le. A tanulmányok feldolgozásával képet kaptam a leírt kőzetek összetételéről. A munkák andezites- [HOFMANN K. (1871), KOCH A. (1908), SCHRÉTER Z. MAURITZ B. (1952), SZÉKYNÉ F. V. BARABÁS A. (1953), SZÉKYNÉ F. V. (1957), PÉCSI M. (1958)], valamint riolitos- (dácitos-) [HOFMANN K. (1871), SZABÓ (1879), PÁVAI-VAJNA F. (1912), LŐWY B. (1928), JÁMBOR Á. (1955)] betelepüléseket ismertetnek. Egyes publikációkban nem található kőzetnév, ugyanakkor a leírt elsődleges, illetve másodlagos ásványok alapján következtetni lehet a betelepülés valószínűsíthető összetételére. SCHAFARZIK F. (1877), SZABÓ J. (1879), HORUSITZKY F. VIGH GY. (1933), LŐWY B. (1928), HORVÁTH E. TARI G. (1984), HORVÁTH E. TARI G. (1987) tanulmányaikban egyaránt megemlítik a kvarcot, mint lényeges kőzetalkotó. A kvarc leírásához gyakran párosulnak a víztiszta, üveges (tiszta, víztiszta) jelzők. Ezek alapján levonható a következtetés, hogy a kvarcszemcsék nagy valószínűséggel elsődleges kőzetalkotók, azaz magmás eredetűek. A kvarc említése esetén megállapítható, hogy a tanulmányok savanyú - riolitos, dácitos - kemizmusú vulkáni rétegekről számolnak be. A mafikus
18 18 elegyrészek ismertetésére csak némely munkában kerül sor. KOCH A. (1908), illetve BALOGH I. (külön évszám nélkül) a vulkanoklasztitok fontos alkotójaként ismerteti a biotitot. Az amfibol mint mafikus elegyrész KOCH A. (1908), valamint SZÉKYNÉ F. V. BARABÁS A. (1853) munkájában jelenik meg. SCHRÉTER Z. MAURITZ B. (1952) a mafikus elegyrészek közül az augitot emeli ki, mint a kőzetek fontos ásványa. BALOGH I. (külön évszám nélkül) a biotit mellett, augitról, valamint magnetitról számol be az általa vizsgált kőzetekből. Gyakran találhatók utalások olyan, főként másodlagos ásványok jelenlétére, amelyek az elsődleges (tisztán vulkáni) összetétel megváltozását, átalakulását jelzik. HOFMANN K. (1871), SZABÓ J. (1879), illetve LŐWY B. (1928) a rétegek ismertetésénél külön kiemeli a kaolint, mint agyagásványt. Limonitosodásra utaló nyomokról számol be HOFMANN K. (1871), valamint HORUSITZKY F. VIGH GY. (1933). A tanulmányok egy része a mállott jelzőt használja, elsősorban a földpát és amfibol (SCHAFARZIK F.1877), valamint a biotit (SZABÓ J. 1879) esetében. KOCH A. (1908) leírásában megemlíti, hogy az általa vizsgált kőzet alapanyagát kaolinná mállott földpátkristályok alkotják. LŐWY B. (1928) beszámol arról, hogy a leírt kőzet pontos összetételét mállottsága miatt nem tudta meghatározni. Ezek alapján megállapítható, hogy a megfigyelt vulkáni betelepülések jelentős része nagy mértékben átalakult. A diagenezist követően elsődleges összetételük módosult, a szilikátok mállásából származó agyagásványok (elsősorban kaolin) jelentékeny részeivé váltak a vulkanoklasztitoknak. A vulkáni rétegek szedimentológiai jellemzői közül elsősorban - a már nagyrészt ismertetett fekü-, illetve fedőrétegekről, valamint az átlagos rétegvastagságról számolnak be a témával foglalkozó publikációk. A betelepülések belső szerkezetének ismertetése (pl.: gradáció megléte, hiánya, belső homogenitás/inhomogenitás, szemcsék irányítottsága, stb.) csaknem minden esetben elmarad, s így messzemenő következtetést nem lehet levonni a rétegeket létrehozó vulkáni működésre, kitöréstípusra, pusztán a szakirodalom feldolgozása alapján. A leírt rétegek legnagyobb részénél ahol található utalás a réteg vastagságára kis rétegvastagságról beszélhetünk (LŐRENTHEY I. (1898), KOCH A. (1908), PÁVAI-VAJNA F. (1912), PÉCSI M. (1958). Számszerűen kifejezve a rétegvastagság döntően 10 cm alatti. HORUSITZKY F. VIGH GY. (1933) a Páfrány út 2. sz. telkén 2m-es (!) rétegvastagságról számol be, mely ez alapján a legvastagabb vulkáni betelepülésnek tekinthető a hegység felső-eocén összleteiben. Ugyanakkor fontos
19 19 megjegyezni, hogy HORUSITZKY F. VIGH GY. (1933) a réteg vízszintes irányban tapasztalható vastagságbeli változásairól semmit nem közöl. Erre vonatkozó információ hiányában nem zárható ki, hogy az általuk ismertetett feltárásban olyan részlete bukkan ki a vulkáni rétegnek, ahol a 2 m-es vastagságot nem az elsődleges vulkáni tevékenység, hanem a tengeraljzat egyenetlenségei, illetve az áramlási viszonyok eredményezik. A Budai-hegység paleogén vulkáni képződményeinek leírásaihoz szorosan kapcsolódnak a hegység távolabbi környezetében feltárt hasonló korú vulkáni rétegek ismertetései. SZÉKYNÉ F. V. BARABÁS A. (1953) tanulmányában megemlítik, hogy a vulkáni rétegek vastagságának változása alapján a Budai-hegység vulkanoklasztitjai összefüggésbe hozhatók a Velencei-hegység felső-eocén, andezites vulkanizmusával. Ugyan ez a gondolat jelenik meg SCHRÉTER Z. MAURITZ B. (1952) tanulmányában. SZÉKYNÉ F. V es munkájában beszámol arról, hogy a Hahót, illetve Ederics települések térségében lemélyített fúrások által feltárt vulkanitok összetételüket tekintve megegyeznek a Budai-, és a Velencei-hegység vulkáni eredetű kőzeteivel. Ez a gondolat némiképp ellentmond a riolitos, illetve kvarcdús rétegekről beszámoló munkáknak, ugyanis a fúrások, illetve a Velencei-hegység döntően andezites (neutrális) kemizmusú vulkáni működéssel jellemezhető.
20 20 1. táblázat. A Budai-hegységben-, illetve tágabb térségében leírt késő-eocén korú vulkanoklasztitok jellemzői. Szerző, évszám, cím Szabó J. 1858: Pest-Buda környékének földtani leírása. Feltárás helye Rétegtani helyzet Kőzet típusa Budakeszi II. árok Részben felszínen lévő, részben a dolomitkonglomerátum repedéseiben Trachytos kőzet töredéke Meghatározott ásványok Hofmann K. 1871: A budakovácsi hegység földtani viszonyai. Lucker-hegy déli lejtőjén Trachytzárványok (andezit) Széchenyihegy északi lejtőjén, Zúgliget bejáratánál Kis- Kálváriahegyen Kiskálváriahegy, Nagykálváriahegy Dolomitkonglomerátumban, amely a triász dolomiton fekszik, felette nummuliteszes mészkő Bryozoás márga alatt Bryozoás márga alá települve Trachytzárványok (andezit) Nummuliteszes mészkő közé települt konglomerátumban Trachytzárványok (andezit) Zöldföld, augit, hornblende, épp, valamint limonittá mállott magnetit, bemosódott kvarc, valamint kalcedon. Riolittufa Szabó J. 1879: Budapest geológiai tekintetben Nagykovácsi Nummuliteszes mészkő felső részébe települve Kvarctrachyt kaolinná mállott tufája Schafarzik F. 1877: Trachyttufa Kovácsiról. Nagykovácsi Trachyttufa Mállott földpát, amfibol vagy augit, aranysárga, lemezes biotit, ép magnetit, víztiszta, szögletes kvarc, mészkő, dolomit.
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015
Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
Részletesebben11. előadás MAGMÁS KŐZETEK
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenFöldrajz- és Földtudományi Intézet. Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Szakmai beszámoló
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C; Telefon: 381-2107 Fax: 381-2108 Szakmai beszámoló
RészletesebbenMélységi magmás kızetek
Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa
RészletesebbenDunántúli-középhegység
Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei
RészletesebbenPILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenA Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján
A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi
RészletesebbenHévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
Részletesebbena.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok
1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.
Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu
RészletesebbenSegédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK
Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 1997-2003. ALAPFOGALMAK Kőzet: A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenTanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző
RészletesebbenMetamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
RészletesebbenKőzetlemezek és a vulkáni tevékenység
Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság
Részletesebben12. elıadás MAGMÁS KİZETEK
12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)
Részletesebben10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
RészletesebbenP és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
Részletesebben1. Magmás. 2. Üledékes. 3. Metamorft. A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása.
A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása. 1. Magmás 2. Üledékes 3. Metamorft (átalakult) A kőzetképződés körfolyamata (Juhász Á. nyomán) KELETKEZÉS Forró kőzetolvadék
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenAZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA
AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Gyenes Katalin, környezettan alapszak Témavezető: Csorba Ottó, ELTE Atomfizika Tanszék Kép forrása: http://fold1.ftt.unimiskolc.hu/~foldshe/mof02.htm
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenKutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.
Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009
RészletesebbenAz Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.
Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység
RészletesebbenKörnyezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése
Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenMIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények
RészletesebbenKészítette: Czinege Dóra Márta. Témavezető: Prof. Mindszenty Andrea 2010.
Készítette: Czinege Dóra Márta Témavezető: Prof. Mindszenty Andrea 2010. Bevezetés, Célkitűzések Módszertani megfontolások Hogyan ismertem meg a terület földtani felépítését? Milyen saját megfigyeléseket/vizsgálatokat
RészletesebbenDunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata
Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata Készítette: Ormándi Szilva Környezettan BSc Témavezető: Dr. Józsa Sándor egyetemi adjunktus 1 1.Cél Munkám célja: a felszínen keletkező kozmogén
RészletesebbenMAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu
MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu 1. Terepi- és s kézipk zipéldány-kőzettan A legprimitívebb osztályoz lyozás: mélysm lységi (abissziks( abissziks, intruzív) magmás s kőzetek k
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
RészletesebbenA Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák
RészletesebbenA vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok
A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk
RészletesebbenÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
RészletesebbenKŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás
KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS FÖLDTAN-GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM PROGRAMVEZETŐ: DR. MONOSTORI MIKLÓS ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI
RészletesebbenSegédanyag Földrajz és környezettan BSc szakosok üledékes kőzettan gyakorlati anyagához. Az üledékes kőzetek képződése
Segédanyag Földrajz és környezettan BSc szakosok üledékes kőzettan gyakorlati anyagához Szakmány György, 1997-2008. Az üledékes kőzetek képződése Az üledékes kőzetek képződése az alábbi négy egymást követő,
RészletesebbenAz ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.
Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenMAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu
MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu IUGS osztályozás (Streckeisen, 1976, 1978; Le Maitre, 1989) Modális ásványos összetétel Normatív ásványos összetétel Szöveti jellegek Szín index
RészletesebbenMagmás kőzetek szerkezete és szövete
Magmás kőzetek szerkezete és szövete Szövet: A kőzetet alkotó ásványok alaki sajátságai, az ásványok egymáshoz való viszonya, kapcsolata, elhelyezkedési módja és mérete. A kőzeteket felépítő ásványokat
RészletesebbenA FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA
A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA Müller Melinda és Berta Márton Környezettan BSc és Környezettudomány MSc hallgatók Témavezető: Szabó
RészletesebbenA VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenKőzettan. Magmás (magmatic) Metamorf (metamorphic) Üledékes (sedimantary) -polimineralikus -monomineralikus
Kőzettan Definíció: A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai. -nem csak a Föld hanem
RészletesebbenTörmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála
RészletesebbenTörmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék Szemcseméreti skála
RészletesebbenAZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET
AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
RészletesebbenHarmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon
Harmadkori vulkáni horizontok korrelálása paleomágneses mérésekkel Észak-Magyarországon Zárójelentés az OTKA T043737 sz. kutatásokról A miocén folyamán Észak-Magyarországon két, jelentős regionális rotációval
RészletesebbenJelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról
GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenTanítási tervezet. II. Az óra típusa: ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. 11. 18. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 9.A Tanít: Domján
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenMiskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések
HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes
RészletesebbenELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL
ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián
RészletesebbenCsódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze
Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze Környezettan alapszak: 09.22., szombat Földrajz alapszak: 09.29., szombat Földtudomány alapszak: 10.06. szombat Aki nem a saját idejében megy, és még nem
RészletesebbenTanítási tervezet. Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2017. november 20. 1. óra Iskola, osztály: Sashalmi Tanoda Általános Iskola, 8. a Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.
RészletesebbenPolimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenPeriglaciális területek geomorfológiája
Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális
RészletesebbenA budai Mátyás-hegy bryozoás márga összletébe települt vulkanogén képződmény kőzettani-vulkanológiai vizsgálata
143/3, 239 250., Budapest, 2013 A budai Mátyás-hegy bryozoás márga összletébe települt vulkanogén képződmény kőzettani-vulkanológiai vizsgálata BIRÓ Tamás 1, JÓZSA Sándor 2, KARÁTSON Dávid 1, SZENTHE István
RészletesebbenA tételsor a 21/2007. (V.21.) SZMM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült.
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenKorai beton műtárgyak anyagának vizsgálata és környezeti ásványtani értékelése
Korai beton műtárgyak anyagának vizsgálata és környezeti ásványtani értékelése Subosits Judit Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Ásványtani Tanszék 2010 Témavezető: dr. Weiszburg Tamás
RészletesebbenGeokémia
Geokémia 2016.12.05. A Föld szerkezete, a földkéreg felépítése földkéreg: a Föld legkülső, szilárd halmazállapotú rétege, amely kőzetekből áll. A földkéreg bolygónk sugarával összehasonlítva nagyon vékony,
RészletesebbenA DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG
A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenJelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról
GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenÉPÍTÉSI KŐANYAGOK KŐZETTANI MEGNEVEZÉSE ÉS OSZTÁLYAI
2. kiadás 1982. 04. Magyar Népköztársasági Országos Szabvány ÉPÍTÉSI KŐANYAGOK KŐZETTANI MEGNEVEZÉSE ÉS OSZTÁLYAI 691.21:552.21 MSZ 18281 79 Az MSZ 14602 58 helyett A 43 Building rock materials Terminology
RészletesebbenJELENTÉS. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról. Készítette: Dr. Rózsa Péter
JELENTÉS Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról Készítette: Dr. Rózsa Péter Debrecen, 2010 Jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag
RészletesebbenAz ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk
Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,
RészletesebbenA rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata
XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY. 36. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY 36. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ Tartalomjegyzék 62/2013. (III. 4.) Korm. rendelet A vasúti és autóbuszos személyszállítást igénybe vevõ utasok jogainak védelmérõl
RészletesebbenFöldtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján
Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki
Részletesebbenhelyenként gyengén, hossztengellyel párhuzamosan elhelyezkedő pórusok külső réteg szín 1 N vörösesbarna + N vöröses sárgásbarna izotropitás
minta CS45/32B alapaag 1 N világos sárgásbarna színe + N sárgásbarna alapaag izotropitása szövet szeriális nem plasztikus elegyrészek menisége 2,3% osztályozottság jó szemcseméret-eloszlás uralkodó szemcseméret:
RészletesebbenA kísérlet megnevezése, célkitűzései A vulkánok kialakulásának bemutatása, vulkanikus hegységek jellemzése, vulkánkitörés modellezése
A kísérlet megnevezése, célkitűzései A vulkánok kialakulásának bemutatása, vulkanikus hegységek jellemzése, vulkánkitörés modellezése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: szódabikarbóna, ecet, víz, ételfesték,
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenA nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata
A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata Készítette: Grosch Mariann Környezettan B. Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph. D. Konzulens: Szabó Zsuzsanna, Ph. D. hallgató TDK Budapest,
RészletesebbenFluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo
Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani
RészletesebbenRadonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek >1.0 tömeg%-ban főelemek (főleg litofil, refrakter és illó) 0.1-1.0 tömeg%-ban mikroelemek < 0.1 tömeg% nyomelemek A kontinentális kéreg főelemei, (Winter,
Részletesebben1 N fekete + N fekete erős hiátuszos. alapanyag színe alapanyag izotropitása szövet
minta alapanyag színe alapanyag izotropitása szövet nem plasztikus elegyrészek mennyisége osztályozottság szemcseméret-eloszlás b1933 1 N fekete + N fekete erős hiátuszos 30 % (ásvány- és kőzettöredékek)
RészletesebbenVulkáni-törmelékes kızetek vizsgálata a Visegrádi-hegységben
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz- és Földtudományi Intézet Természetföldrajzi Tanszék Vulkáni-törmelékes kızetek vizsgálata a Visegrádi-hegységben DIPLOMAMUNKA Készítette:
RészletesebbenHazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd,
Hazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd, légnemű, vagy cseppfolyós halmazállapotú ásványok feldúsulása,
RészletesebbenA NYUGAT-MÁTRA VULKÁNSZERKEZETI REKONSTRUKCIÓJA. Összefoglalás
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MÁTRA VULKÁNSZERKEZETI REKONSTRUKCIÓJA Karátson Dávid 1, Csontos László 2, Harangi Szabolcs 3, Székely Balázs 4, Kovácsvölgyi Sándor 5 Összefoglalás Magyarország
RészletesebbenPetrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig
Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Kiss Balázs Ábrák: Robin Gill Igneous rocks and processes Harangi Szabolcs oktatási segédanyagok, magmás kőzettan, geokémia, magmás petrogenezis
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenA Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató
A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenA törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral
HISTÓRIA RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL A törteli kunhalmok leletei: A Mák-halom vizsgálata georadarral Katona Orsolya 1, Pásztor József 4, Dinnyés István 3, Dr. Sipos György 1, Dr. Páll Dávid Gergely 1, Dr. Mezősi
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenA kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések
A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések FÖLDRAJZ 1 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Mélységi magmatizmus Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk.
Részletesebben