TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I.HELYZETELEMZÉS...

Átírás

1 Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Szent-Györgyi Albert

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I.HELYZETELEMZÉS... 5 AZ INTÉZMÉNY MAKRO- MEZO ÉS MIKROKÖRNYEZETE... 5 INTÉZMÉNYI MEZOKÖRNYEZET... 6 INTÉZMÉNYI MIKROKÖRNYEZET Pedagógiai arculat Kiemelt figyelmet igénylő tanulók SNI tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység BTMN tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Tehetséggondozás IPR (Integrációs Pedagógiai Rendszer) Kompetencia alapú oktatás Idegen nyelv oktatása Személyi feltételek Tárgyi feltételek Intézményi innováció, az intézmények sajátos pedagógiai arculata Zrínyi Miklós Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskolája Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola II. VEZETÉSI PROGRAM CÉLMEGHATÁROZÁS Pedagógiai cél Szervezeti cél Vezetői cél Sikerkritériumok FELADATOK Szervezetfejlesztés Intézményi szintű feladatok és intézményközi feladatok Munkaközösségek, projektszervezetek A nevelőtestület A tanulóközösség Motiváció Pályázatok Tudás menedzselése Intézményközi feladatok: Partneri körrel kapcsolatos feladatok Szülők Önkormányzatok Nemzetiségi önkormányzatok Kamarák, vállalkozások, munkaügyi központ Testvériskolai kapcsolatok KÉPZÉSI PROFIL MEGÚJÍTÁSA A KÖZÉPISKOLÁBAN Szakképzés Felnőttképzés Akkreditált ECDL- vizsgaközponttá válás Cisco Hálózati Akadémia... 39

3 Arany János Tehetséggondozó Program HÍD II program EGYÉB FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A KÖZÉPISKOLÁBAN ZÁRÓ GONDOLATOK FELHASZNÁLT IRODALOM... 44

4 BEVEZETŐ Közel 20 éves pedagógiai pályám első része az alapfokú, a második a középfokú neveléshez- oktatáshoz köt. Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskola, Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola- itt végeztem általános iskolai, majd gimnáziumi tanulmányaimat, s ez a két intézmény lett később a munkahelyem. Dolgoztam napközis nevelőként, tanítóként, voltam osztályfőnök, munkaközösségvezető, általános iskolai, majd később a középiskolai informatikatanár. Pedagógiai tevékenységemet mindig a gyermekek szeretetére építettem és építem ma is. Munkámat elkötelezettséggel és felelősségteljesen végezem, folyamatosan törekszem pedagógiai kultúrám, szakmai, módszertani ismereteim megújítására, kompetenciám fejlesztésére augusztusától dolgozom intézményvezető- helyettesként. Munkámhoz sok segítséget kaptam az általános iskolai tagintézmény- vezetőktől, kollégáktól, és középiskolai kollégáimtól. Megtiszteltetésnek és kihívásnak tartom ilyen csapattal együtt dolgozni. Tudom, a feladat, melyre vállalkozom nem könnyű, de érzek erőt, elszántságot magamban, hogy ha a tagintézmény- vezetők, tantestületek tagjai, és a fenntartó megtisztel bizalmával, és partnerként együttműködik velem, képes legyek ebben az új helyzetben intézményvezetőként helytállni. Azt gondolom, pedagógusként mindannyiunkban él egy kép arról, milyen a jó igazgató. Ez én elképzeléseim szerint: igazságos és méltányos szeret tanítani, hivatásának tekinti azt, biztonságot jelent környezete számára, erős egyéniség, szilárd jellemű ember, a hagyományok, értékek ápolója, intézménye menedzsere, jó kommunikációs és irányító készséggel rendelkezik, az iskola nyugodt működését a testület közreműködésével éri el, a helyzetfelismerés, a gyors reagáló készség, a kellő önbizalom mellett a szerénység, nem a bántó magabiztosság jellemzi, döntéseiben nem érzelmei vezetik, nem alakítja ki a kedvencek és elutasítottak körét, senkit nem ítél meg véglegesen, mindenkinek módot ad képességeinek kibontakoztatására, a fejlődésre, átfogó pedagógiai kultúrával rendelkezik, ismeri a szakirodalmat, a vezetéselméletet, az igazgatást, az iskola érdekeit, ügyeit, vállalja a közéleti ember szerepét, vezető, de nem főnök. Ilyen vezető szeretnék lenni! 4

5 I.HELYZETELEMZÉS Az intézmény makro- mezo és mikrokörnyezete A Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános iskola makro illetve mezokörnyezetét a szigetvári járás települései jelentik. Ebben a környezetben működnek a tagintézmények, beiskolázási körzeteik szinte az egész területet lefedik. A térség egyetlen városa Szigetvár, rajta kívül 45 községet találunk. Meghatározó sajátosság a foglalkoztatottság alacsony szintje, a magas munkanélküliségi mutatók az aprófalvas, sok esetben zsákfalvas településszerkezet, a hiányos közlekedési infrastruktúra, valamint ezek gazdasági és foglalkoztatási következményei. Intézményeinkben évről évre növekedett a HH-s, HHH-s gyerekek létszáma, de a közfoglalkoztatási programnak köszönhetően, és jogszabályi változás miatt ez a tendencia remélhetőleg nem nő tovább. A október 1-jei statisztikai adatok alapján összintézményi szinten a tanulók 51%-a hátrányos helyzetű, ebből 23%-uk halmozottam hátrányos helyzetű is. A hátrányos helyzetű tanulóink iskolai kudarcainak sokféle kiváltó oka van. Ha ismerjük ezeket, akkor a megelőző munka terén eredményesek tudunk lenni. Éppen ezért kiemelt pedagógiai feladat a tanulók életkörülményeinek, viselkedés- és tanulási kultúrájának figyelemmel kísérése, a negatív változásokra utaló jegyek felismerése és a gyors, hatékony pedagógiai reagálás. A tanulók jelentős része szociális, műveltségi hátrányokkal érkezik az iskolába. S meg kell küzdenünk a szociális helyzetből adódó alulmotiváltsággal is. Gyakorta csonka családban felnőve, munkanélküli felnőttekkel körülvéve, sok esetben elítélendő életvitel, rendszertelen családi viszonyok közötti helyzetben kell a gyermeknek iskolai feladatait teljesíteni, elsajátítani a tantervi követelményeket. Mivel otthoni támogatásra nem számíthatnak, így az iskolában kiemelten kell kezelnünk tanulásszervezésüket. Kiemelten fontos a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint a tanulási nehézséggel küzdők számára a hátránykompenzáció, az egyenlő esély, egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint a jelzőrendszer pontos, folyamatos és hatékony működtetése lehetőség a problémák felismerésében és kezelésében. Az igazságosan befogadó oktatás az egyik leghatásosabb eszköz a társadalom méltányosabbá, jobbá tételére, hiszen statisztikai adatok bizonyítják, hogy az oktatási kudarc hosszú távú pénzügyi költségei magasak (szociális támogatás, közbiztonság stb). Ugyanakkor arra is ügyelnünk kell, hogy a nem hátrányos helyzetű tanulókra is jusson kellő figyelem. 5

6 Intézményi mezokörnyezet A Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény, olyan egységes iskola, amely általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai képzést integrál. Tanulólétszáma 2314 fő, ebből 1692 általános iskolai, 622 középiskolai tanuló. A Szigetvári Tankerület általános iskolás tanulóinak 83%-át, és valamennyi középiskolás tanulóját oktatjuk-, neveljük intézményünkben. A székhelyintézmény Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola tagintézményei: Zrínyi Miklós Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskolája 6

7 Tanulólétszám Bejáró Napközis Tanulószobás HH HHH SNI BTMN Intézményvezetői pályázat ( ) Részletezőbb adatok: Intézmény Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája Istvánffy Miklós Általános Iskolája Nagydobszai Általános Iskolája Somogyapáti Általános Iskolája Szentlászlói Általános Iskolája Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskolája Zrínyi Miklós Gimnázium,Szakközépiskola,Szakiskola Összesen (fő): január 1-jétől mindegyik tagintézmény esetében fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK). A vidéki általános iskolák működtetője szintén a KLIK, a szigetvári általános iskoláké Szigetvár Város Önkormányzata, a középiskoláé 80%-ban (szakközépiskolai és szakiskolai tagozatok vonatkozásában) a KLIK, 20%-ban Szigetvár Város Önkormányzata. Ezt megelőzően az intézmények fenntartója a Szigetvár- Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás volt. A tagintézmények infrastrukturális, eszközjellegű és humán erőforrás fejlesztését, az elmúlt 5 évben nagyrészt az akkori intézményfenntartó által elnyert pályázati összegek biztosították, 7

8 és az intézményekben folyó pedagógiai munkát meghatározta, meghatározza az ezekkel járó kötelezettségvállalás és fenntartási idő. A DDOP-3.1.2/2F-2f , A Szigetvári Kistérség integrált oktatási központjának / hálózatának kialakítása és fejlesztése elnevezésű, projekt keretében a közti pályázati időszakban modern, akadálymentesített épített környezet került kialakításra a következő hat tagintézményben: Nagydobszai Általános Iskola: Utcafronti épületrész homlokzatnak átépítése, porta, tetőszerkezet javítása. Földszinti épületrészek, konyha, éttermi blokk részleges felújítása. Szentlászlói Általános Iskola: Aula, tornatermi vizesblokk, informatikai szaktanterem építése, külső homlokzat hőszigetelése és nyílászárók cseréje. Somogyapáti Általános Iskola: Új bejárat és aula kialakítása. Konyha átalakítása. Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola: Új főbejárat, aula építése. Szaktanterem kialakítása, nyílászárók cseréje. Külső homlokzat felújítása. Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola: Tornatermi kiszolgáló blokk építése. Háromszintes főbejárati épületrész homlokzati felújítása. Nyílászárók cseréje. Természettudományos szaktanterem építése, játszótér kialakítása. Istvánffy Miklós Általános Iskola: Nyílászárók cseréje. Az infrastrukturális fejlesztés eszközbeszerzéssel párosult, így pl. iskolabútorokhoz, udvari játékokhoz, illetve egyéb, a környezetet szebbé, komfortosabbá tevő eszközökhöz jutottak az intézmények. Mindez együtt járt a tartalmi, szakmai, módszertani megújulással, ezt a a DDOP-s pályázat mellett megvalósuló TÁMOP / Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése a Többcélú Kistérségi Társulás Köznevelési Intézményeinél projekt segítette. Célja az volt, hogy az intézményekben megvalósuljon az egyenlő hozzáférés, a kompetencia alapú oktatás. Lehetőség nyílt az ennek megfelelő oktatási módszerek bevezetéséhez szükséges IKT és egyéb taneszközök beszerzésére. A nevelőtestületek szakmai továbbképzéseken vettek részt, a szakmai fejlesztést szakértők, szaktanácsadók segítették a következő intézményekben: Zrínyi Miklós Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája 8

9 Az összes tagintézmény részt vett ben a TIOP / A Szigetvár- Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában lévő köznevelési intézmények informatikai, infrastruktúra fejlesztése, a pedagógiai-módszertani reform tükrében című projektben, melynek során korszerű IKT eszközökhöz jutottak az intézmények. Interaktív táblákkal, asztali és hordozható PC-kel, szerver számítógéppel, egyéb hardvereszközökkel, illetve szoftverekkel bővült az informatikai infrastruktúra. A projekt keretében beszerzett informatikai eszközök használatára képzéseket tartottak a pedagógusok számára. A 2010/2011-es tanévben indult a TÁMOP / számú, az Oktatás tartalmi fejlesztései a Szigetvári Kistérségben pályázat, melyben a TÁMOP projektből kimaradt középiskola, valamint a nagypeterdi tagintézmény vett részt. Célja volt megteremteni a minőségi oktatás feltételeit, elősegíteni az esélyegyenlőség érvényesülését és megerősíteni az iskolarendszer esélyteremtő szerepét különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tekintetében. Az intézményekben sor került kompetencia alapú taneszközök beszerzésére, kompetenciafejlesztésre a tanítási órákon, IKT eszközpark bővítésére, az olvasáskultúra fejlesztése érdekében könyvtári programok lebonyolítására. A pedagógusok tantestületi továbbképzéseken gazdagíthatták módszertani kultúrájukat. A 2013/2014. tanévben az Új Széchenyi Terv keretében megjelent TÁMOP A-12/1 számú Hazai testvériskolai kapcsolatok kialakítása pályázaton tagintézményeink 4 projektben vesznek részt, melyekre hozzávetőlegesen 56 millió forintot nyert a KLIK Szigetvári Tankerülete. A pályázatok lebonyolítása és között valósul meg. A projekt olyan iskolák kapcsolatfelvételét, programkínálatának bővítését támogatja, ahol hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat nevelnek, oktatnak. Az együttműködésben 7 tagintézményünk vesz részt. Partnerek: Zrínyi Miklós Középiskola - Zrínyi Miklós Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája - Zrínyi Miklós Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája - Zrínyi Miklós Középiskola Nagypeterd- Rózsafai Általános Iskolája Zrínyi Miklós Középiskola Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskolája Dencsháza-Hobol Általános Iskola A megvalósítási időszak alatta a projektek kiemelt feladata az egészséges életmódra nevelés, hagyományápolás, értékek megőrzése, a tanulók fizikai képességének fejlesztése, a 9

10 testmozgás iránti igény felkeltése, egészséges személyiség kialakítása. A programok palettája széles, a felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásoktól kezdve a kulturális és szabadidős programokon át, nyári tábor, kirándulások, tematikus napok színesítik. A közös tevékenységek során előtérbe kerül a tolerancia, egymás elfogadása, felelősségteljes együttműködés és egymás segítésének fontossága Ezáltal fejlődik a tanulók szociális, életviteli, kommunikációs kompetenciája, bővül ismeretanyaguk. A tapasztalatok, Jó gyakorlatok megoszthatók. A projekt keretében az intézmények önálló honlapot készítenek, melyet folyamatosan frissítenek, karbantartanak. Intézményi mikrokörnyezet Pedagógiai arculat Kiemelt figyelmet igénylő tanulók A középiskolában és valamennyi általános iskolában oktatnak-nevelnek kiemelt figyelmet igénylő tanulókat, akik a köznevelési törvény értelmében a következők: A különleges bánásmódot igénylők, sajátos nevelési igényűek (SNI), beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők (BTMN) illetve a kiemelten tehetségesek, valamint a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetűek. 10

11 Mivel az általános iskolákban az SNI, BTMN, HH, HHH- s tanulók, tanulók aránya igen magas, felzárkóztatásukra, fejlesztésükre évek óta nagy hangsúlyt fektetnek a tagintézmények vezetői és az ott tanító kollégák. Legkisebb arányban az SNI tanulók vannak, közülük az enyhe értelmi fogyatékos, a mozgásszervi, érzékszervi, beszéd és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő diákokat befogadjuk és integrációban oktatjuk-neveljük. Ehhez a szükséges személyi és tárgyi feltétellel mind a székhely középiskola, mind a tagintézmények rendelkeznek. SNI tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti, erősíti, hogy mindannyian "különbözőek vagyunk", s ez a sokszínűség nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. Lehetőséget ad a speciális szükségletű gyermekek számára a reális önértékelésre, képességeik maximális kibontakoztatására serkenti őket, a nem sérült gyermekek pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Az SNI tanulók oktatásában fő feladat az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása, az ismeretek tartalmának, mélységének aktualizálása, a tanítási-tanulási módszerek optimális megválasztása, megfelelő szűrő- és diagnosztikus eljárások kidolgozása a tantárgyi sajátosságok, és az egyéni sajátos nevelési igény figyelembe vételével. Az iskolai oktatás- nevelés folyamatában arra szükséges törekednünk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek személyisége minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képesek legyenek a társadalom által elfogadott normák szerint, kiegyensúlyozott életet élni. Minden SNI tanulónknak szükségleteikhez igazodva és a szakértői véleményben előírtaknak megfelelően biztosítják az intézmények a pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs 11

12 időkeretet. Az iskolák gyógypedagógusa, utazó gyógypedagógusa a szakértői bizottság diagnózisa és az ennek alapján elkészített egyéni fejlesztési terv alapján végzi a fejlesztést. Együttműködik a diagnózist felállító szakértői bizottsággal, segítséget nyújt a gyermek tanítóinak, tanárainak a diagnózis értelmezéséhez, a tanuláshoz szükséges segédeszközök, speciális fejlesztő programok kiválasztásához, javaslatot tesz gyógypedagógiai módszerek alkalmazására. Részt vesz a gyermek tanórai differenciált foglalkoztatásában, így is segítve a tanító, szaktanár munkáját, a gyermek beilleszkedését. A szülők számára segítséget nyújt a diagnózis értelmezéséhez, konzultál a szülővel a fejlesztés eredményeiről, segíti a szülőt a probléma elfogadásában, a gyermekkel szembeni reális elvárások kialakításában. BTMN tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségnek általában 3 forrása van: a családból, a közvetlen környezet közösségeiből hozott szociokulturális hátrány, a gyermek részéről sikerélményt nem nyújtó, őt motiválni nem tudó iskola, a gyermek fiziológiai és pszichés problémái, részképesség zavarai E három terület figyelembe vételével szervezzük hátránykompenzáló tevékenységünket. A tanulót a pedagógusnak nem a követelmények maradéktalan elsajátítására, hanem az iskolai közösségi életbe való beilleszkedésre kell felkészíteni. A családból, a lakóhelyi mikrokörnyezetből hozott szociokulturális hátrányok mérséklését segíti, ha elsődlegesen az osztályfőnök, de közvetve a gyermeket tanító többi pedagógus is, minél jobban megismeri a gyermek életkörülményeit, családját, az onnan kapott motivációs bázist, értékrendet. Mindezek ismerete segít a tanulók iskolai mentalitásának, viselkedésének, szokásrendjének megértésében, az adódó problémák kezelésében. Ezt elősegítik a családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák, közös programok. Általános iskolai tagintézményeink ezekre a tevékenységekre ezidáig is kiemelt figyelmet fordítottak. A székhelyintézmény középiskolának talán a családlátogatások számát kellene növelni, ám ez a beiskolázási körzet nagysága miatt nem egyszerű feladat. Fontos az iskolai élet olyan módon történő szervezése, hogy a gyermek sikerélményhez jusson (szabadidős, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások, versenyek, vetélkedők, művészeti nevelés). Magatartási, beilleszkedési nehézségek esetén az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot az iskolapszichológussal, szociális munkással, akik az érintett tanulók és szüleik bevonásával a nehézségek, kudarcok, problémák megszüntetésében segítséget nyújtanak, szükség esetén hivatalos szervekhez fordulnak a gyermek hátrányának csökkentése érdekében. A rehabilitációs célú fejlesztést a Nevelési Tanácsadó végzi. 12

13 A tanulási nehézség esetében a megelőzés érdekében a Nevelési Tanácsadó munkatársai segítenek a szülők felvilágosításában, szakmai segítséget nyújtanak a problémák felismerésében. Az intézményrendszer szabályozott folyamatainak egyike a Nevelési Tanácsadóhoz történő irányítás, az onnan való visszajelzés. A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tagintézmények felzárkóztatást segítő programokkal valósítják meg. Ez magában foglalja az egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztést, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó fejlesztő foglalkozásokat, a korrepetálásokat és képességkibontakoztató foglalkozásokat. Tehetséggondozás Intézményünkben, az általános iskolákban és a középiskolában is integráló tehetséggondozás folyik. Beiskolázáskor nem történik válogatás képességtöbblet alapján a tanulók között, nincsenek elit osztályok. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Fontos, hogy mi, pedagógusok ezek meglétét minél előbb fel tudjuk ismerni tanulóinkban, megtaláljuk azt a formát, azokat a speciális pedagógiai technikákat, amiben és ahogyan tevékenykedtetve tehetségük ki tud bontakozni. Ennek a munkának fontos része, hogy felkutassuk és lehetőség szerint hozzá is juttassuk ezeket a tanulókat azokhoz az iskolán kívüli lehetőségekhez, amik tehetségük kibontakozását segítik. A tanórákon a tehetséggondozást elsősorban differenciált tanulásszervezéssel, produktív feladatokkal, képességfejlesztő programokkal valósítjuk meg. Tanórán kívüli színterei a szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, sportkörök, a helyi, területi, járási, megyei, országos tanulmányi és sportversenyek, vetélkedő, pályázatokon való részvétel. A középiskolában ezt a célt szolgálja az általános gimnáziumi tagozaton az emelt óraszámú angol nyelv és testnevelés, az emelt szintű érettségire felkészítők. A szakközép és szakiskolában a szakmai tanulmányi versenyek. Az iskolák tehetséggondozásuk hatékonyságát, eredményességét a tehetséges tanulók tanulmányi teljesítménye, sportban elért eredményeik, a középfokú, felsőfokú oktatás intézményeibe történő felvételi arányuk, és a tantárgyi tanulmányi versenyeken elért sikereik alapján mérik. A fenntartó a tehetséggondozás szervezeti megújítását kiemelten támogatja. 13

14 IPR (Integrációs Pedagógiai Rendszer) A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok magas arányban vannak az intézményben. Iskolai sikerességük segítése, lemorzsolódásuk csökkentése céljából valamennyi általános iskolában működtetik az IPR-t. Ez a program elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítését célozza, bár részt vesznek benne hátrányos helyzetű diákok is. A képesség-kibontakoztató felkészítés célja a gyermekek egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése. A program meghatározza az iskolai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. A program egyik eleme többek között az önálló tanulást segítő felkészítés, a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatása. Ez az intézményekben olyan programokkal, tevékenységekkel valósul meg, amik a tanulási és magatartási zavarok kialakulását, az önálló tanulási képességeket kialakítását, a tanulási motivációt erősítését és fenntartását célozzák meg, a gyermekek életkornak megfelelő-kreatív tevékenységek formájában. Az eszközjellegű kompetenciák fejlesztésének célja a tanulók tanulmányi előmenetelének segítése, tantárgyi képességfejlesztő, kommunikációs képességeket fejlesztő, komplex képességfejlesztő programokkal. A szociális kompetencia fejlesztésének eszközei a közösségfejlesztő, közösségépítő, mentálhigiénés, valamint az előítéletek kezelését szolgáló programok. Az integrációt az intézményekben tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek is segítik. Céljuk, hogy minden tanuló sikerélményhez jusson, segítse továbbhaladásukat, továbbtanulásukat illetve a tanulókban rejlő tehetségek kibontakoztatását. A tanulók önmegvalósítását különböző szakkörök, sportkörök, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások, művészeti körök segítik. Több tagintézmény együttműködik a Kapronczai Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel, illetve a Weiner Leo Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel. Az integrációt elősegíti az intézményekben a differenciált, illetve a kooperatív tanulásszervezés, a projektmódszer és drámapedagógia. Ahhoz, hogy az IPR-ben megfogalmazott célokat elérjük, a pedagógusok együttműködése szükséges, hospitálással, esetmegbeszélésekkel valósul meg. Kötelező IPR elem a háromhavonkénti kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer. Multikulturális tartalmi elem célja megismertetni és megértetni a nem roma tanulókkal a csoportban velük élő, tevékenykedő, gondolkodó társaik otthonról hozott szokásait, 14

15 életmódját, értékeit éppúgy, mint az elvárásokat, a többségi társadalom velük szemben támasztott követelményeit. A roma és a nem roma tanulók egyaránt legyenek büszkék hagyományos értékeikre, etnikai kötődésükre, és ezeket a tulajdonságokat társaikban is tiszteljék. 1 A multikulturális tartalmak megjelennek a különböző tantárgyakban, szakkör, projekt formájában. A sikeres iskola és pályaválasztás elősegítése pályaorientációs továbbtanulásra felkészítő program keretében valósul meg az intézményekben. A középiskolában felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, érettségi előkészítők formájában valósítjuk meg a hátránykompenzációt. A középiskolában és az általános iskolákban egyaránt pályázati támogatásból működik az Útravaló- MACIKA program, amelyben mentor tanárok segítik a hátrányos helyzetű és a roma diákokat. Kompetencia alapú oktatás A Zrínyi Miklós Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája már a 2005/2006-os tanévtől kezdődően Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) intézményként, a HEFOP program keretei között részt vett a kompetencia alapú programcsomagok kipróbálásában és tesztelésében, majd felmenő rendszerben a további alkalmazásban. A Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskola a 2006/2007-es tanévben a HEFOP keretén belül 1., 2. évfolyamon, majd felmenő rendszerben vezette be a kompetencia alapú oktatást szövegértés, szövegalkotás területen. A TÁMOP 3.1.4, valamint a TÁMOP keretében a 2009/2010. illetve a 2010/2011. tanévtől az összes tagintézmény oktatási- nevelési arculata bővült a kompetencia alapú oktatással. A kompetencia az ismeretek, azok alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Bevezetésével a hosszú távú cél, hogy tanulók rendelkezzenek az egész életen át tartó tanulás képességével, olyan változásra képes felnőttekké váljanak, akik alkalmazkodni tudnak a változó munkakövetelményekhez. 1 Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskola Pedagógiai Program sz. Függelék 10. p 15

16 Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Az intézmények a kompetenciafejlesztést újszerű tanulási módszerek, tanulásszervezési technikák IKT eszközök alkalmazásával valósítják meg. Új tanulásszervezési módszerként bevezetésre került tanévenként egy alkalommal a Háromhetet meghaladó projekt, amely térben és időben is túllép a hagyományos kereteken. Középpontjában egy központi téma áll, feladat az ezzel kapcsolatos információk, tapasztalatok összegyűjtése, összefüggések feltárása, a téma minél sokoldalúbb megközelítése, a tanulók tematikus tevékenykedtetésével. A projekttel párhuzamosan bevezetésre került a Témahét is, szintén tanévenként egy alkalommal, ami a tananyag komplex elsajátítását teszi lehetővé. Ennek keretében a diákok iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel az adott kulcstémát. A Három hetet meghaladó projekt, valamint a témahét fejleszti a tanulók problémamegoldó képességét, kreativitását, szociális- és kooperatív képességeit. Programjuk szervesen kapcsolódik a délelőtti tanórákhoz, jól illeszkedik a napközis és szabadidős programokhoz. Új eljárásként jelent meg a moduláris oktatási program. A modulok a tananyag kisebb, összetartozó részeit jelentik, általában egy témát, vagy témakört tartalmaznak. Az moduláris oktatási program modulokból felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazásuk rugalmasságát, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását az egyes intézmények pedagógiai és a helyi igényeihez. Az intézményekben alkalmazzák a differenciált tanulásszervezést, a kooperatív tanítástanulási technikákat, a projektmódszert, valamint a különböző IKT- eszközöket. Idegen nyelv oktatása Az intézmény valamennyi általános iskolájában idegen nyelvi tantárgyorientált oktatás folyik, alapelve a kommunikatív nyelvoktatás. A tanítás- tanulás folyamatában a tanulók életkori sajátosságaiknak és egyéniségüknek megfelelően sajátíthatják el a nyelvtanulás legcélravezetőbb módszereit. A cél egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete, eszközként használata, a más műveltségi területeken szerzett készségek, ismeretek alkalmazása idegen nyelven. A szentlászlói és mozsgói tagintézményeinkben hagyományos német nemzetiségi nevelés és nyelvoktatás folyik 1-8.osztályban heti 5 órában, illetve az idei tanévtől felmenő rendszerben ez kiegészül heti 1 óra népismerettel. A kétújfalui tagintézményben beás nyelvet oktatnak. 16

17 Oktatási helyiség Tornaszoba Tornaterem Sportpálya Iskolai gyakorlati képzés helyszínei Számítógép Projektor Aktív tábla Intézményvezetői pályázat ( ) A középiskola gimnáziumi tagozatán 2 idegen nyelvet tanulnak a diákok első, illetve második idegen nyelvként heti 4, 3, felmenő rendszerben 5, 3 órában. az angol emelt óraszámú képzés heti 8 órában folyik. A szakközépiskolai és szakiskolai tagozaton a nyelvoktatás, kiegészül szakmai idegen nyelvvel. A középiskola e nyelvoktatási rendszere kiválóan alkalmas lehet azon tanulók számának növeléséhez, akik a képzésidő alatt eredményes középfokú, felsőfokú nyelvvizsgát, illetve emelt szintű érettségi vizsgát szeretnének tenni az általuk választott idegen nyelvből. Személyi feltételek Intézmény Pedagóguslétszám Technikai létszám Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola 32 1 Istvánffy Miklós Általános Iskola 26 1 Nagydobszai Általános Iskola 18 6 Somogyapáti Általános Iskola 17 7 Szentlászlói Általános Iskola 15 4 Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskola 20 8 Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája 21 7 Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskolája 13 6 Zrínyi Mikós Gimnázium,Szakközépiskola, Szakiskola Összesen (fő): Tárgyi feltételek Intézmény Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája Istvánffy Miklós Általános Iskolája Nagydobszai Általános Iskolája Somogyapáti Általános Iskolája Szentlászlói Általános Iskolája Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája Mozsgói Lengyeltóti János Általános Iskolája Zrínyi Miklós Gimnázium,Szakközépiskola, Szakiskola

18 Intézményi innováció, az intézmények sajátos pedagógiai arculata Zrínyi Miklós Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája Idegen nyelvoktatás (angol, német) első évfolyamtól 1-5. évfolyamon tantárgyorientált ének-zene oktatás 6-8. évfolyamon emelt szintű ének-zene oktatás kifutó rendszerben Tehetséggondozás Kiváló sporteredmények Kimagasló eredmények tanulmányi és kulturális versenyeken, rendezvényeken Tinódi-nap Városi intézményekkel való eredményes, jó kapcsolat Minőségirányítás magas szintű működtetése Pályázati lehetőségek eredményes kihasználása Roma nemzetiségi oktatás tananyaga integrált formában kifutó rendszerben Zrínyi Miklós Középiskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája Az alsó tagozaton helyi és egyéni képességekhez igazodó program kidolgozása és alkalmazása. Alapelvei a rugalmasság, differenciálás, demokratikus bánásmód, pozitív értékelés. A 3. évfolyam tanulói szeptembertől november végéig moduláris oktatásban vesznek részt (helytörténet) Helyi tehetségkutató-fejlesztő projekt a 3-4. évfolyamon Erdei iskola a természetbe kihelyezett, nem tanórai formában megszervezett kötelező tananyagátadás. Intézményi jó gyakorlat o Inkluzív nevelés- egyéni differenciált képességfejlesztés o Tantárgyorientált idegennyelv-oktatás (angol- német) o Idegen nyelv (angol, német) tanulás első osztálytól, melynek alapelve a kommunikatív nyelvoktatás. o Kéttanáros óramodell o Tehetséggondozás, sokoldalú személyiségfejlesztés o Rugalmas tanrend az 1-3. évfolyamon Hospitációs tréningek 18

19 Zrínyi Miklós Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája Ács János a gyermekekért alapítvány működtetése Ács olimpia megrendezése kistérségi szinten Ács díj átadása évente 1 tanulónak, illetve 2 felnőttnek Palánta díj a 4. osztályos legjobb tanulónak Év diákja díj 8. osztályos tanulónak Nemzetközi birkózóverseny megrendezése évente egyszer Részvétel a Bozsik- programban Szoros együttműködés a település civil szervezeteivel iskolatakarék működik a tanulók rendszeresen fellépnek a települési rendezvényeken Útkeresésük és arculatuk alakításában nagy szerepet játszik a partneri együttműködés. Az elmúlt 3-4 évben az intézmény vállalta a segítő részvételt: o a Szigetvári Kistérség Gyerekesély Programjában a TÁMOP A-11/ pályázatban o a TÁMOP pályázatban (Családi közösségi programok és támogató szolgáltatások a Nagydobsza Község és Közösségfejlesztő Egyesület szervezésében) o a TÁMOP / Itt vagyunk otthon közösségi alapú komplex fejlesztő projekt a mélyszegénységben élőkért pályázatban o TÁMOP 5.6.1B-12/2-2012/0271 (A bűnelkövetés és áldozattá válás szempontjából veszélyeztetett gyerekek és fiatalok segítése Nagydobsza községben és térségében) Zrínyi Miklós Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája Angol nyelvoktatás minden évfolyamon Úszásoktatás a testnevelés órákba beépítve (4 évfolyamon) Karácsony és húsvétváró projekt Környezetvédelmi témahét Egészséges életmód moduláris formában feldolgozva Madárbarát iskola Madártani Egyesület évente több előadást tart, ismeretterjesztő anyagot kap az iskola Természetjárás túrák a Mecsekben, évente több alkalommal Papírgyűjtés évente környezettudatosságra nevelés 19

20 Tehetséggondozás biológia és matematika szakkör Sport tevékenységük kiemelkedő több korcsoportban vesznek részt a tanulók a Bozsik- programban, területi versenyeken és diákolimpiákon is eredményesen szerepelnek Zrínyi Miklós Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája Német nemzetiségi nyelvoktatás 1-8. évfolyamon heti 5 órában Kiemelt fontosságú a művészeti nevelés és a hagyományőrzés mesterségek, népi kismesterségek oktatása a faluban élő mesterek bevonásával Alsósok anyanyelvi (szépkiejtési, nyelvtan- helyesírás versenye) Évszakokhoz kötődő alsós projektnapok Szent Márton- napi lámpás felvonulás Mikulás- kupa Karácsonyváró Egészséghét Együtt egymásért projekt Farsangoló Húsvétváró Környezetvédelmi témahát Szent László háromhetes projekt Elődeink asztalánál projekt Zrínyi Miklós Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája Erős integrációs, inklúziós törekvés Integrált SNI helyi tanterv kidolgozása Beás kisebbségi nyelvoktatás Multikulturális tartalmak tantárgyakba történő integrálása Intézményi jó gyakorlat a kéttanítós modell Komplex művészeti programok (Kalendárium, Művészetek építőkockái, Művészetek építőkövei) az 1997/98-as tanévtől kezdődően alsó tagozatban a helyi és egyéni képességekhez igazodó Hogyan igazodjunk az egyéni képességekhez? program alkalmazása 2003/2004-es tanévtől az intézmény Országos Oktatási Integrációs Hálózat bázisintézményeként működik. 20